Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-03-11 / 905. szám
XXV. évfolyam 905. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 március 11. Városi gyorsvonat — budai hegyi vasút A VÁR legnehezebb problémája Budának. Oly nehéz kérdés, hogy a hivatalos tényezők alig merték érinteni. Hozzá szóló laikusok csak negatívumokat tudtak a Várról mondani. Azt, hogy mit nem ' lehet, mit nem szabad. Itt is túlzásba mentek, ahogy valami téves közhit szépnek mondja a Citadellát, épen olyan téves dogma az is, hogy a Várban minden ház szent és sérthetetlen, mert történelmi műemlék. Minden vályogból összetákolt kalibára, amelyről harsog az ízléstelenség a stílus- talanság, mégsem lehet ráfogni, hogy műemlék. A Várban műemlék tulajdonképen, csak az a néhány ház, amely a törökhódoltság előtti időből származik. Van a Várban sok olyan ház is, amely félig lerombolt, a sok ostrom alatt pusztulásnak indult ház fölé épült. így aztán van a Várban olyan épület, amelynek a kapubejárata műemlék, de a többi része igazán nem az. A laikusok legjobban teszik, ha ezt a műemlékek bizottságára ■ bízzák. — Ami pedig az építkezést illeti, ott is téves nyomokon jár a legtöbb ember okoskodása. Van olyan ember, aki törvénybe szeretné iktatni, hogy a Várban és a Vároldalon egyemeletes háznál magasabbat építeni ne lehessen. Van olyan akit szörnyen bánt, hogy néhány háromemeletes ház is épült a Vár belső területén és csak azért szidja azokat, mert három, esetleg négy emeletesek. Ez mind csupa tévedés. A Várbeli építkezésnél nem az emeletek száma dönt, hanem egyedül és kizárólag az építkezés stílusa. Vannak olyan hegyi stílusok, amelyek szerint akár ötemeletes palotákat is lehetne a Várban építeni és csak az a baj, hogy a Királyi Palota nem épült hegyi stílusban. Ha ebben a fordított városban nem jogászok intéznék az építkezés rendjét és világhírű építőművészeink tanácsát kérné ki a város, akkor a Vár kérdése már is meg volna oldva. Innjen Kellene kiindulnia az Óvárossá való átalakulásnak. Az Óváros magja a Vár. Hiába dobta a tanács a papírkosárba a Hollós Mátyás Társaság előterjeszté- tését, amelyben kérte, a budai belső körút által határolt területen, a budapesti Óvárosnak a felépítését jés kialakítását, különleges turáni stílusban, — az Óváros gondolata már él a budaiak lelkében és okvetlenül valósággá lesz, legfeljebb húsz évvel későbben a székesfőváros mai tanácsának jóvoltából. Minden esetre más elbírálás alá kerül Buda, mint Pest, mert ahogy dr. Gál ^ Jenő bölcsen mondotta: — Más az Alagút és más a Jánoshegy... 1 Az óváros építése nem is olyan nehéz kérdés. A ma még beépítésre váró utcasarkokon 30—40, ilyen turáni stílusban épített palota, már megadná Budának a régi, az ősi patinát és — meglássa a mélyen tisztelt Tanács — még kedvet is kap hozzá, hogy folytassa és befejezze. Hogy szép lesz-e, azt ne a közgyűlés csizmadiáitól, hanem a Mérnök-Egyesülettől kérdezzék meg. Ott megmondják. Dubonai Pál. A Budai Társaskör most folyó budai ankétjén tárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyek Buda fejlődését szolgálják minden téren. Tartalmas és szakszerű előadásában fejtette ki az alábbi kivonatos följegyzésekben foglaltakat dr. Urbanovich Zoltán kincst. főtan. 1 öbb mint száz éve annak, hogy az első gőzüzemű vasút megindult és azóta a vasút gazdasági, kulturális és szociális téren oly mélyreható változást okozott, amilyent sem azelőtt, sem azóta egyetlen más találmánnyal sem lehetett elérni. Ennek révén a régi nagyvárosok óriási módon megnövekedtek és új nagyvárosok keletkeztek belső közlekedésük problémáival, ahol a városi vasutaknak jutott a vezető szerep, mert a közúti vasutak által szállított utasok száma messze meghaladja az illető országok nagy vasú tainak személyforgalmát, s így azok mammuth-válla- latokká váltak. E vasutak folyton fokozódó szociális és várospolitikai jelentősége szükségszerüleg felvetette a közúti vasutak köz- ségesítésének kérdését, melynek eredményeként Európa mind több közúti vasútja került az általuk behálózott városok tulajdonába. Ismeretesek azok az előzmények és körülmények, melyek közt a budapesti közúti vasutak fővárosunk tulajdonába kerültek, mely e vasutak üzemének vitelére külön részvénytársaságot, a BSzKRT-ot alapította. A háború és a forradalmak pusztítását követő rekonstruálásban a BSzKRT minden más anyagi segítség hiányában, egyedül magára volt utalva, és elfogultság nélkül el kell ismernünk, hogy eddigi működése megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Mindezek dacára a mai budapesti tarifák nem magasabbak a békebelieknél és alacsonyabbak mint a legtöbb német közúti vasút viteldíjai. Uj kocsikat1 nem szereztek ugyan be s a használatban levők avult típusok. A közlekedés korszerűvé tételével a reformok ott kezdődnek, hogy jobb szerkezetű és jobb beosztású modern új kocsikat kell beszerezni, ami iránt az intézkedés állítólag megtörtént, addig is a kocsik féloldali liosszülésének kiküszöbölésével segíthetnének részben a 'bajokon. A megállóhelyek számát csökkenteni kell, a hosszú relációkat rövidíteni és meg kell szűntetni a kocsiknak a fogyasztási vámvonalaknál való feltartóztatását, a közönségnek ezt a középkori tortúráját is. A megvalósítható reformok közé tartozik az autobiiszforgalom nagyarányú kiterjesztése, mely most a kezdet nehézségeivel és a kocsik erős hiányával küzd. Kár, hogy az autóbuszüzem he- lyenkint a villamosvasúti járatokat konkurálja, ahelyett, hogy azokat kiegészítené. A jövendő közlekedés feladatai közé tartozik az új Dunahidak építése, a városi gyorsvasát megalkotása és új budai hegyi vasutak létesítése. Bármily nagy kincse is fővárosunknak a Duna és bármennyire megkap óvá teszi is Budapest páratlan szépségű látképét, kétségtelen, hogy a budai és pesti városrészek egymással való közlekedésének nagy akadálya, melyen a meglevő hidak ma már csak hiányosan segítenek. Mulhatatla- n::l szükséges a tervezett új hiúéi: mielőbbi megépítésén kívül a Dunának az országhoz melletti áthidalása is. Ma még beépítetlenek és könnyen megszerezhetők az ehhez szükséges telkek, de míg ennek előrelátása nélkül később talán csak igen súlyos anyagi áldozatok árán lehetne a szükséges területeknek birtokába jutni. Ugyanily előrelátással kell már ina elkészíteni a gyorsvasát terveit is, mert fővárosunk igen nagy területi kiterjedése, a település sajátos konfigurációja és a lakosság nagy mozgékonysága mellett rövidesen eljöhet az az idő, amikor a forgalmat gyorsan és jól sem a közúti vasutak, sem az autóbuszok nem fogják tudni lebonyolítani, hanem ez csak a közúti forgalomtól teljesen független, külön pályatestű gyorsvasúttal válik lehetségessé. A dolgozó polgárság így naponkint egy vagy másfél órát megtakarítana, ami óriási nemzetgazdasági nyereség, amely a gyorsvasut költségeivel felér. A gyorsvasut a pesti oldal beépített és szűk részein földalatti, a pesti tágasabb külterületeken és a budai oldalon pedig magasvasuti, illetve a hegyoldalakba vágott alagútpályával kellene megépíteni, már azért is, mert jóval olcsóbb. Különben is a BSzKRT a régi közúti vasutak megváltásából folyólag alig fizet valamit, ennek következtében nincs komoly tőkekamat-terhe s ezért üzleti feleslegeiből azokat a nagy összegeket, melyeket eddig rekonstrukciós munkákra fordított, a jövőben könnyen leköthetné a gyorsvasút építési költségeinek biztosítására. Ami a budai hegyi vasutakat illeti, a külföld rohamos fejlődésével szemben nálunk a várba vezető sikló és svábhegyi fogaskerekű vasút megépítése után e téren egy fél évszázad óta semmi sem történt. A Gellérthegy, Jánoshegy, Rózsadomb és más budai magaslatok igen könnyen megközelíthetők. A függő vasutak illetve drótkötélpályák építése aránylag kevés költséggel jár és könnyen beilleszthető a BSzKR T későbbi programmjába. Mindehhez szükséges, hogy végre elkészíttessék Budapest átfogó nagy közlekedési programm- ja, amely kiterjedne a pályaudvarok végleges elhelyezésének kérdéseire is. E téren Budát főleg a kelenföldi állomás és a délivasuti pályaudvar jövője érdekli. A kelenföldi állomás, amely ma már fővárosunk egyik nagyforgalmú állomása, mai tarthatatlanul primitív állapotában nem hagyható meg sokáig, — a ma csak néhány vonatot indító s így kihasználatlan délivasúti pályaudvarnál pedig eldöntendő, hogy az több dunántúli és külföldről jövő vonal forgalmának idevezetésével új életre keltessék-e, vagy pedig az odavezető értékes vágányzatlal és alagúttal a gyorsvasúti hálózat egyik fontos része legyen. A főváros nagy közlekedési Programm jának előkészítésénél Buda polgárságának nemcsak meghallgatásra kell találnia, hanem abban a budai részeket illetőleg döntő szóhoz is kell jutnia. Budán, IQ2S\ március K) A Budai Társaskör IV. rendes közgyűlése március hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján este 6 órakor lesz. Ferenc József dr. királyi herceg nyitotta meg a II. kér. katholikus reálgimnázium volt iskolatársainak szövetsége márc. 4-iki matinéját, mint díszelnök. A fordulatos és szellemes megnyitó, az iskola, a család és a szövetség között való etikai kapcsolatokat világította meg. maid Fauler Ákos egyetemi tanár Eötvös Józsefről, a kötelező iskolai népoktatás megalapítójáról tartott előadást. A zenei részt Zsámboky Miklós gordonkaművész, Hoór-Tempis István zongorakíséretével. Kerntler Jenő zongoraművész és a Kerntler— Gábriel—Zsámboky trió látta el sikeresen. Ripka Ferenc dr. főpolgármester üdülőkúrát tart a Svábhegyi szanatóriumban. ahonnan naponkint bejár a hivatalába. A SVÁBHEGYI EGYESÜLET losonczi dr. Bódy Tivadar udv. tanácsos, nyug. polgármester, elnök vezetése alatt e hó 5-én este tartotta rendes évi közgyűlését a Pannoni a-szálló külön termeiben. A nagyszámban megjelent tagok lelkesen tudomásul vették az elnök jelentését, a zárszámadásokat és az új költségvetést, s azután egyhangúlag megválasztották újból a régi tisztikart és választmányt. Közgyűlés után barátságos társasvacsora következett, amelyen resztvettek: Antalffy Andor. Apor Elemér, lovag Beer Oszkár. Bercsényi Antal, Bódi Flórián. Büchler Lajos, Engel Ármin, dr. Farkas Samu. dr. Farkas Lajos, Forbáth Imre. Glück Frigyes, Glückstahl Samu. dr. Györki Béla, Heller Pál, dr. Hctessy Ferenc, Huszka Viktor, dr. Jakab László, Jauernik Nándor, Katona Zsigmond, Kerpel Vilmos. Klug Emil. Kctányi Zsigmond, Majorossy Géza, Makrai Tecfil. Mangold Béla Kolos. Marothi Fürst Bertalan, dr. Miesner István, Mikus István. Orbán Jenő. Pauncz Sándor. Rákosi Jakab. Reich Samir dr. Reimann Andor. Reiimann Gyula, Róna Richárd. Rudas Gyula. Sajó Jenő. Sándor Károly. Seligmann Zsigmond, dr. Siklóssy József, dr. Siklóssy László. Springer Ernő, Szente Lajos, dr. Szőts László, dr. Vándor Mihály. Varga Izsó, Viraág Béla, Wiesner Lajos. Ullmann Béla, Ullmann Miksa. Becsey Antal kétheti tartózkodásra feleségével Olaszországba utazott. Harininckettedik közgyűlése lesz márc. 11-én délelőtt 10 órakor a Hiker. Föld- és Szőlőművesek Egyesületének Szentendrei-utca 16. számú helyiségében, Kuncze Géza elnöklése mellett. A rendes tárgysorozaton szerepel a tisztújítás és az 1927. évi zárszámadás, amely 1765 pengő bevételt és 1093 pengő kiadást mutat fel. A dr. Botzenhardt János díszelnöksége, id. Gigler György tiszteletbeli elnöksége, dr. Lugmayer József és Krén György alelnöksége alatt működő egyesület szép eredményeket ért el a múlt évben, a szőlőművelés megkönnyítése terén nagy szolgálatokat téve a föld- és szőlőtulajdonosoknak. Szövetkezett Budai Hegyvidéki Egyesületek Központi Irodája Budapest, 1., Költő-u. 16. Telefon: Svábh. 660-11. M I: G HÍVÓ. A Szövetkezett Buda-Hegy vidéki Egyesületek /'. évi március 12-én (héttőn) este nyolc órakor társasvacsorát tartanak a Pannoma- szálló (Rákóczi-út 5. sz.) külön helyiségében, melyet összeállított V EZÉ RPROGRAMM JÁNAK tárgyalása követ. Hazafias üdvözlettel losonczi dr. Bódy Tivadar s. k. m. kir. udvari tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Szövetség elnöke. As ellenségnek lett ismét szolgálatot az egyik túlbuzgó honatya, Gaál íjászton úr és beállította a magyar tisztviselői kart olyan színben a világ elé, mintha itt minden tisztviselő csak azért járna hivatalba, hogy ott egy szivart elszíjjon és elsején a fizetését fölvegye. Gaál Gaszton úr keveset járhat Budára, kevpset jár a Várba és mint jó gazda, korán reggel jár, ha jár. Nem is kell fáradtságot vennie, hogy este, sőt éjjel átjöjjön Budára, mert Pestről is megláthatja, hogy még este is, 8—11 óra között a pénzügyminisztérium épületein több a kivilágított ablak, mint a sötét. Ott pedig nem képviselőházi szónoklatokra készülnek, hanem nehéz nagy országos munkát végeznek. A külügyminisztérium ablakai még hajnalban is elárulják, hogy ott valami izzó, lázas munka folyik. A miniszter- elnökség éjfélután gyakran úgy világít a sötét Vár tetején, mintha ünnepség folyna benne, pedig ott egy kiváló képességű, zseniális gondolkozású, nagy koncepciójú, fáradt ember él a honmentő munkának. Gaál Gaszton úr elfeledte, hogy Magyarország első tisztviselője, B e t h 1 e n István gróf miniszterelnök egyúttal a legszorgalmasabb tisztviselők egyike, aki talán annyi pihenést sem enged meg magának, hogy válaszoljon Gaál Gaszton úrnak erre a kihívó, külföld felé integető, ellenséget bátorító, vádbeszédjére ... Jubileumunk amelyet ez évben ül 25 éves fennállása alkalmából a Budai Napló, kezd túlnőni a szokásos kereten és valóságos budai ünneppé válik azzal, hogy különböző egyesületek, testületek és körök külön-kü- lön emlékeznek meg a lap működéséről és elért sikereiről. Egy héten belül a Kelenföldi Társaskör, az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre emlékezett meg ünneplés formában e jubileumról és a jubiláló lap érdemeiről. Most az Óbudai Hegyvidéki Szövetség tűzte ezt programmjára és naponként hoz a posta kedves, biztató, meleg baráti üdvözleteket. Legközelebb bokrétába kötjük azokat, mint a szeretet virágait a szerkesztőség legszebb díszéül. A váratlan vendég cimü egyfel- vonáscs vígjátékéval nyerte^ meg Pe t e r d y Sándor író, a Hollós Mátyás Társaság titkára, a Rádió hangjáték pályázaton a száz pengős díjat.