Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-03-11 / 905. szám

XXV. évfolyam 905. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 március 11. Városi gyorsvonat — budai hegyi vasút A VÁR legnehezebb problémája Budá­nak. Oly nehéz kérdés, hogy a hivatalos tényezők alig merték érinteni. Hozzá szóló laikusok csak negatívumokat tudtak a Vár­ról mondani. Azt, hogy mit nem ' lehet, mit nem szabad. Itt is túl­zásba mentek, ahogy valami té­ves közhit szépnek mondja a Ci­tadellát, épen olyan téves dogma az is, hogy a Várban minden ház szent és sérthetetlen, mert törté­nelmi műemlék. Minden vályog­ból összetákolt kalibára, amelyről harsog az ízléstelenség a stílus- talanság, mégsem lehet ráfogni, hogy műemlék. A Várban műem­lék tulajdonképen, csak az a né­hány ház, amely a törökhódoltság előtti időből származik. Van a Várban sok olyan ház is, amely félig lerombolt, a sok ostrom alatt pusztulásnak indult ház fölé épült. így aztán van a Várban olyan épület, amelynek a kapubejárata műemlék, de a többi része igazán nem az. A lai­kusok legjobban teszik, ha ezt a műemlékek bizottságára ■ bízzák. — Ami pedig az építkezést illeti, ott is téves nyomokon jár a leg­több ember okoskodása. Van olyan ember, aki törvénybe sze­retné iktatni, hogy a Várban és a Vároldalon egyemeletes háznál magasabbat építeni ne lehessen. Van olyan akit szörnyen bánt, hogy néhány háromemeletes ház is épült a Vár belső területén és csak azért szidja azokat, mert há­rom, esetleg négy emeletesek. Ez mind csupa tévedés. A Várbeli építkezésnél nem az emeletek száma dönt, hanem egyedül és ki­zárólag az építkezés stílusa. Van­nak olyan hegyi stílusok, amelyek szerint akár ötemeletes palotákat is lehetne a Várban építeni és csak az a baj, hogy a Királyi Pa­lota nem épült hegyi stílusban. Ha ebben a fordított városban nem jogászok intéznék az építke­zés rendjét és világhírű építőmű­vészeink tanácsát kérné ki a vá­ros, akkor a Vár kérdése már is meg volna oldva. Innjen Kellene kiindulnia az Óvárossá való átalaku­lásnak. Az Óváros magja a Vár. Hiába dobta a tanács a papírkosárba a Hollós Má­tyás Társaság előterjeszté- tését, amelyben kérte, a budai belső körút által határolt terüle­ten, a budapesti Óvárosnak a fel­építését jés kialakítását, különle­ges turáni stílusban, — az Óvá­ros gondolata már él a budaiak lelkében és okvetlenül valósággá lesz, legfeljebb húsz évvel későb­ben a székesfőváros mai tanácsá­nak jóvoltából. Minden esetre más elbírálás alá kerül Buda, mint Pest, mert ahogy dr. Gál ^ Jenő bölcsen mondotta: — Más az Alagút és más a Jánoshegy... 1 Az óváros építése nem is olyan nehéz kérdés. A ma még beépí­tésre váró utcasarkokon 30—40, ilyen turáni stílusban épített pa­lota, már megadná Budának a régi, az ősi patinát és — meglássa a mélyen tisztelt Tanács — még kedvet is kap hozzá, hogy foly­tassa és befejezze. Hogy szép lesz-e, azt ne a köz­gyűlés csizmadiáitól, hanem a Mérnök-Egyesülettől kérdezzék meg. Ott megmondják. Dubonai Pál. A Budai Társaskör most fo­lyó budai ankétjén tárgyalja mindazokat a kérdéseket, ame­lyek Buda fejlődését szolgál­ják minden téren. Tartalmas és szakszerű előadásában fej­tette ki az alábbi kivonatos föl­jegyzésekben foglaltakat dr. Urbanovich Zoltán kincst. főtan. 1 öbb mint száz éve annak, hogy az első gőzüzemű vasút megindult és azóta a vasút gaz­dasági, kulturális és szociális té­ren oly mélyreható változást oko­zott, amilyent sem azelőtt, sem azóta egyetlen más találmánnyal sem lehetett elérni. Ennek révén a régi nagyvárosok óriási módon megnövekedtek és új nagyváro­sok keletkeztek belső közlekedé­sük problémáival, ahol a városi vasutaknak jutott a vezető sze­rep, mert a közúti vasutak által szállított utasok száma messze meghaladja az illető országok nagy vasú tainak személyforgal­mát, s így azok mammuth-válla- latokká váltak. E vasutak folyton fokozódó szociális és várospoli­tikai jelentősége szükségszerüleg felvetette a közúti vasutak köz- ségesítésének kérdését, melynek eredményeként Európa mind több közúti vasútja került az általuk behálózott városok tulajdonába. Ismeretesek azok az előzmé­nyek és körülmények, melyek közt a budapesti közúti vasutak fővárosunk tulajdonába kerültek, mely e vasutak üzemének vite­lére külön részvénytársaságot, a BSzKRT-ot alapította. A háború és a forradalmak pusztítását követő rekonstruálás­ban a BSzKRT minden más anyagi segítség hiányában, egye­dül magára volt utalva, és elfo­gultság nélkül el kell ismernünk, hogy eddigi működése megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Mindezek dacára a mai budapesti tarifák nem magasabbak a béke­belieknél és alacsonyabbak mint a legtöbb német közúti vasút vi­teldíjai. Uj kocsikat1 nem szerez­tek ugyan be s a használatban levők avult típusok. A közlekedés korszerűvé tételé­vel a reformok ott kezdődnek, hogy jobb szerkezetű és jobb beosztású modern új kocsikat kell besze­rezni, ami iránt az intézkedés ál­lítólag megtörtént, addig is a ko­csik féloldali liosszülésének kikü­szöbölésével segíthetnének rész­ben a 'bajokon. A megállóhelyek számát csökkenteni kell, a hosszú relációkat rövidíteni és meg kell szűntetni a kocsiknak a fogyasz­tási vámvonalaknál való feltar­tóztatását, a közönségnek ezt a középkori tortúráját is. A megvalósítható reformok közé tartozik az autobiiszforgalom nagyarányú kiterjesztése, mely most a kezdet nehézségeivel és a kocsik erős hiányával küzd. Kár, hogy az autóbuszüzem he- lyenkint a villamosvasúti járato­kat konkurálja, ahelyett, hogy azokat kiegészítené. A jövendő közlekedés feladatai közé tartozik az új Dunahidak építése, a városi gyorsvasát meg­alkotása és új budai hegyi vasutak létesítése. Bármily nagy kincse is főváro­sunknak a Duna és bármennyire megkap óvá teszi is Budapest pá­ratlan szépségű látképét, kétség­telen, hogy a budai és pesti vá­rosrészek egymással való közle­kedésének nagy akadálya, melyen a meglevő hidak ma már csak hiányosan segítenek. Mulhatatla- n::l szükséges a tervezett új hiúéi: mielőbbi megépítésén kívül a Du­nának az országhoz melletti át­hidalása is. Ma még beépítetlenek és könnyen megszerezhetők az ehhez szükséges telkek, de míg ennek előrelátása nélkül később talán csak igen súlyos anyagi ál­dozatok árán lehetne a szükséges területeknek birtokába jutni. Ugyanily előrelátással kell már ina elkészíteni a gyorsvasát ter­veit is, mert fővárosunk igen nagy területi kiterjedése, a tele­pülés sajátos konfigurációja és a lakosság nagy mozgékonysága mellett rövidesen eljöhet az az idő, amikor a forgalmat gyorsan és jól sem a közúti vasutak, sem az autóbuszok nem fogják tudni lebonyolítani, hanem ez csak a közúti forgalomtól teljesen füg­getlen, külön pályatestű gyors­vasúttal válik lehetségessé. A dolgozó polgárság így naponkint egy vagy másfél órát megtakarí­tana, ami óriási nemzetgazdasági nyereség, amely a gyorsvasut költségeivel felér. A gyorsvasut a pesti oldal beépített és szűk ré­szein földalatti, a pesti tágasabb külterületeken és a budai oldalon pedig magasvasuti, illetve a hegy­oldalakba vágott alagútpályával kellene megépíteni, már azért is, mert jóval olcsóbb. Különben is a BSzKRT a régi közúti vasutak megváltásából folyólag alig fizet valamit, ennek következtében nincs komoly tőkekamat-terhe s ezért üzleti feleslegeiből azokat a nagy összegeket, melyeket eddig rekonstrukciós munkákra fordí­tott, a jövőben könnyen leköt­hetné a gyorsvasút építési költ­ségeinek biztosítására. Ami a budai hegyi vasutakat illeti, a külföld rohamos fejlődé­sével szemben nálunk a várba vezető sikló és svábhegyi fogas­kerekű vasút megépítése után e téren egy fél évszázad óta semmi sem történt. A Gellérthegy, Já­noshegy, Rózsadomb és más bu­dai magaslatok igen könnyen megközelíthetők. A függő vasutak illetve drótkötélpályák építése aránylag kevés költséggel jár és könnyen beilleszthető a BSzKR T későbbi programmjába. Mindehhez szükséges, hogy végre elkészíttessék Budapest át­fogó nagy közlekedési programm- ja, amely kiterjedne a pályaudva­rok végleges elhelyezésének kér­déseire is. E téren Budát főleg a kelenföldi állomás és a délivasuti pályaudvar jövője érdekli. A ke­lenföldi állomás, amely ma már fővárosunk egyik nagyforgalmú állomása, mai tarthatatlanul pri­mitív állapotában nem hagyható meg sokáig, — a ma csak néhány vonatot indító s így kihasználat­lan délivasúti pályaudvarnál pe­dig eldöntendő, hogy az több du­nántúli és külföldről jövő vonal forgalmának idevezetésével új életre keltessék-e, vagy pedig az odavezető értékes vágányzatlal és alagúttal a gyorsvasúti háló­zat egyik fontos része legyen. A főváros nagy közlekedési Programm jának előkészítésénél Buda polgárságának nemcsak meghallgatásra kell találnia, ha­nem abban a budai részeket ille­tőleg döntő szóhoz is kell jutnia. Budán, IQ2S\ március K) A Budai Társaskör IV. rendes közgyűlése március hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján este 6 órakor lesz. Ferenc József dr. királyi herceg nyitotta meg a II. kér. katholikus reálgimnázium volt iskolatársainak szövetsége márc. 4-iki matinéját, mint díszelnök. A fordulatos és szel­lemes megnyitó, az iskola, a család és a szövetség között való etikai kapcsolatokat világította meg. maid Fauler Ákos egyetemi tanár Eötvös Józsefről, a kötelező iskolai népokta­tás megalapítójáról tartott előadást. A zenei részt Zsámboky Miklós gor­donkaművész, Hoór-Tempis István zongorakíséretével. Kerntler Jenő zongoraművész és a Kerntler— Gábriel—Zsámboky trió látta el si­keresen. Ripka Ferenc dr. főpolgármester üdülőkúrát tart a Svábhegyi szanató­riumban. ahonnan naponkint bejár a hivatalába. A SVÁBHEGYI EGYESÜLET losonczi dr. Bódy Tivadar udv. tanácsos, nyug. polgármester, el­nök vezetése alatt e hó 5-én este tartotta rendes évi közgyűlését a Pannoni a-szálló külön termei­ben. A nagyszámban megjelent tagok lelkesen tudomásul vették az elnök jelentését, a zárszáma­dásokat és az új költségvetést, s azután egyhangúlag megválasz­tották újból a régi tisztikart és választmányt. Közgyűlés után ba­rátságos társasvacsora követke­zett, amelyen resztvettek: Antalffy Andor. Apor Elemér, lovag Beer Oszkár. Bercsényi Antal, Bódi Flórián. Büchler Lajos, Engel Ármin, dr. Farkas Samu. dr. Farkas Lajos, Forbáth Imre. Glück Frigyes, Glückstahl Samu. dr. Györki Béla, Heller Pál, dr. Hctessy Ferenc, Huszka Viktor, dr. Jakab László, Jauernik Nándor, Katona Zsigmond, Kerpel Vilmos. Klug Emil. Kctányi Zsigmond, Majorossy Géza, Makrai Tecfil. Mangold Béla Kolos. Marothi Fürst Bertalan, dr. Miesner István, Mikus István. Orbán Jenő. Pauncz Sándor. Rákosi Jakab. Reich Samir dr. Reimann Andor. Reiimann Gyula, Róna Richárd. Rudas Gyula. Sajó Jenő. Sándor Károly. Seligmann Zsigmond, dr. Siklóssy József, dr. Siklóssy László. Springer Ernő, Szente Lajos, dr. Szőts László, dr. Vándor Mihály. Varga Izsó, Viraág Béla, Wiesner Lajos. Ullmann Béla, Ullmann Miksa. Becsey Antal kétheti tartózkodásra feleségével Olaszországba utazott. Harininckettedik közgyűlése lesz márc. 11-én délelőtt 10 órakor a Hi­ker. Föld- és Szőlőművesek Egyesü­letének Szentendrei-utca 16. számú helyiségében, Kuncze Géza elnök­lése mellett. A rendes tárgysorozaton szerepel a tisztújítás és az 1927. évi zárszámadás, amely 1765 pengő be­vételt és 1093 pengő kiadást mutat fel. A dr. Botzenhardt János díszel­nöksége, id. Gigler György tisztelet­beli elnöksége, dr. Lugmayer József és Krén György alelnöksége alatt működő egyesület szép eredményeket ért el a múlt évben, a szőlőművelés megkönnyítése terén nagy szolgála­tokat téve a föld- és szőlőtulajdono­soknak. Szövetkezett Budai Hegyvidéki Egyesületek Központi Irodája Budapest, 1., Költő-u. 16. Telefon: Svábh. 660-11. M I: G HÍVÓ. A Szövetkezett Buda-Hegy vidéki Egyesületek /'. évi március 12-én (héttőn) este nyolc órakor társas­vacsorát tartanak a Pannoma- szálló (Rákóczi-út 5. sz.) külön helyiségében, melyet összeállított V EZÉ RPROGRAMM JÁNAK tárgyalása követ. Hazafias üdvözlettel losonczi dr. Bódy Tivadar s. k. m. kir. udvari tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Szövetség elnöke. As ellenségnek lett ismét szolgálatot az egyik túlbuzgó honatya, Gaál íjászton úr és beállította a magyar tisztvi­selői kart olyan színben a világ elé, mintha itt minden tisztviselő csak azért járna hivatalba, hogy ott egy szivart elszíjjon és else­jén a fizetését fölvegye. Gaál Gaszton úr keveset járhat Budá­ra, kevpset jár a Várba és mint jó gazda, korán reggel jár, ha jár. Nem is kell fáradtságot vennie, hogy este, sőt éjjel átjöjjön Bu­dára, mert Pestről is megláthatja, hogy még este is, 8—11 óra kö­zött a pénzügyminisztérium épü­letein több a kivilágított ablak, mint a sötét. Ott pedig nem kép­viselőházi szónoklatokra készül­nek, hanem nehéz nagy országos munkát végeznek. A külügymi­nisztérium ablakai még hajnalban is elárulják, hogy ott valami izzó, lázas munka folyik. A miniszter- elnökség éjfélután gyakran úgy világít a sötét Vár tetején, mintha ünnepség folyna benne, pedig ott egy kiváló képességű, zseniális gondolkozású, nagy koncepciójú, fáradt ember él a honmentő munkának. Gaál Gaszton úr elfe­ledte, hogy Magyarország első tisztviselője, B e t h 1 e n István gróf miniszterelnök egyúttal a legszorgalmasabb tisztviselők egyike, aki talán annyi pihenést sem enged meg magának, hogy válaszoljon Gaál Gaszton úrnak erre a kihívó, külföld felé intege­tő, ellenséget bátorító, vádbe­szédjére ... Jubileumunk amelyet ez évben ül 25 éves fenn­állása alkalmából a Budai Napló, kezd túlnőni a szokásos kereten és valóságos budai ünneppé válik azzal, hogy különböző egyesüle­tek, testületek és körök külön-kü- lön emlékeznek meg a lap műkö­déséről és elért sikereiről. Egy héten belül a Kelenföldi Társas­kör, az I. kér. Iparosok és Keres­kedők Köre emlékezett meg ünne­plés formában e jubileumról és a jubiláló lap érdemeiről. Most az Óbudai Hegyvidéki Szövetség tűzte ezt programmjára és na­ponként hoz a posta kedves, biz­tató, meleg baráti üdvözleteket. Legközelebb bokrétába kötjük azokat, mint a szeretet virágait a szerkesztőség legszebb díszéül. A váratlan vendég cimü egyfel- vonáscs vígjátékéval nyerte^ meg Pe t e r d y Sándor író, a Hollós Má­tyás Társaság titkára, a Rádió hang­játék pályázaton a száz pengős díjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom