Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-10-24 / 926. szám
1928 október 24. budai napló 3 \ i a modem orvosi tudomány mindéit eszközével és a különböző gyógyeljdrdsokhoa szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen meykö uolithttő. SZEMÉLYI HÍREK: Ripka Ferenc dr. főpolgármester | szerdán és csütörtökön a budai kór- I házakat vizsgálta. Bezegh-Huszágh Miklós főkapi- j tény inspieiálja a különféle rendor- j intézményeket, bogy személyes ta- ! pasztalatai alapján pótolja a hiányo- j kát, segítsen a hibákon és a gyöngén j fizetett rendőri személyzeten. Kertész K. Robert államtitkár a stockholmi magyar művészeti kiállítás alkalmából adta át Jenöjsváá királyi hercegnek a magyar művészeti Signum Laudist, a királyi herceg palotá- ] jában, a magyar vendégek tisztele- "■ téré adott díszebéden. Egan Ede ny. min. tanácsos va- : -sárnap fejezte be kúráját a Siesta szanatóriumban ahol feleségével együtt töltött három hetet és ahol ; kedves humora volt a társaság él- S tetője. Bozólcy Ádám dr. ügyvéd, trvh. i bizottsági tag, e hó 22-én végleg be- T költözött a nyaralójából, I Szilágyi Dezsó'-téri lakásába. Gál Jenő dr. vasárnapi beszámoló- ! ján több mint ezer ember jelent meg ] a budai vigadóban. I Pásztélyi Vilmos hajósvállalati igazgató a Salzkammergutban töltötte a nyarat. r F oller Mihály mérnököt, a BSzKRt. főfelügyelőjét választotta meg a ..Magyar Tisztviselők Takarék ! Egyesül et.é”-nek igazgatósága e hó 12-iki ülésén alelnöknek, az elhunyt Hübner Ferenc helyére. Az ily módon megüresedett igazgatói állást viszont Gömöri Havas Sándor állam- pénztári igazgatóval töltötték be. Reisinger ' Gyula székesfővárosi i igazgatónak a III. kér. Lajos-utcai iskola gondos és tervszerű vezetéséért Budapest székesfőváros kir. tanfelügyelője elismerését nyilvánította. Buda szomorú képe- tárul fel a főváros pénzügyi bizottságának most folyó ülésein, ahol a ■ Budáért harcoló bizottsági tagok: Kozma Jenő, Becsey Antal, Perczel < Béla, Wolff Károly, Büchler József egymásután mutatnak rá azokra az emberileg megjavítható, tűrhetetlen állapotokra, amelyek leverik Buda természeti szépségét s annak megközelíthetőségét. Sürgős szükség van a Lejtő-útnak, a Vas Gereben-uteá• tói a Zólvomi-útig való kiépítésére —- a Süveg-utca megépítésére; a Zugligeti végállomástól a fácánosig terjedő gyalogút járhatóvá tételére; a Sasadi-út folytatólagos megépítésére. amely a farkasréti temetőt kapcsolná össze a Kelenfölddel. Itt- ma az a helyzet, hogyha Kelenföldről temetnek, akkor hatalmas kerülővel, a- Tabánon keresztül juthatnak csak a temetőbe. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az út tehermentesítené a túlzsúfolt Németvölgyi-utat, ahol keserves kínnal jutnak tovább az autók a temetőbe. Pikantériája ennek az áldatlan helyzetnek az, hogv ez az útépítés azért nem történhetik meg, mert tizenkét budaörsi sváb és egy helyettes államtitkár vonakodik a szükséges úttertiletet átengedni. De a legkétségbeejtőbb elhanyagoltság képét mutatja idegenforgalmunk egvik gócpontja: a Szent GelKrt-tér, ahol a Gellérthegy alja, továbbá az innen a kelenföldi pályaudvarhoz vezető út külső része, ahol a villamos, kocsi és gvalogfor- galom szabályozása, váróbódék építése és az út javítása a legsürgősebb feladatok egyike. A közélelmezés szemnontjából elsőrendű fontosságú a Villánvi-út harmadik szakaszának a megépítése, amely terv már évek óta vajúdik s most Becsey Antal felszólalására bekerül a jövő évi költségvetésbe. A hegyvidéken szükséges hidak, korlátok és támaszfalak építésére a három budai kerületi elöljáróság számára egvenkint hat-hatezer pengő átalányt irányozott elő a pénzügyi bizottság. A Naphegy-tér száz méter átmérőjű területének rendezése, burkolása és a beléje torkoló mellékutcák csatornázásával 180 ezer pengőbe kerül, ami Kozma Jenő felszólalására került a jövő évi költségvetésbe. Ez igazán szégyenfoltja Budapestnek, mert a Naphegy tulajdonképen a belső városhoz tartozik és egvik legszebb része volna Buda belvárosának. alig egv puskalövésnyire a pesti belvárostól. ‘ Elveszett egy szemüveg vörösÍ barna, fehér foltos kerettel a Budai Társaskör legutóbbi táré sas estjén. Ha tévedésből vitte el valaki, szíveskedjék azt a lap kiadóhivatalával tudatni. t Szép-völgy-utca, amely se nem szép, se nem völgy, legalább az elején nem az, éppen a kirakat részén nem, ott az újlaki templom mellett, a III. kerület két főútvonalának kereszteződésénél. Szinte hihetetlen, hogy a főváros egyik legnagyobb forgalmú főútvonala mellett, egy nagy- í ahivatott völgybe vezető, szintén főútvonalszámba menő kereszt-utcában, most hordanak nyers földet, arra az egy gyalogjárdára, amely a Szép- völgy-utcában van, mivel a másik oldala — árok. Ezt a most odahordott földet, úgy mint száz és száz év óta eddig, most is majd keményre tapossák a Szépvögy lakói és csodálkozni fognak azon, hogy miért mondják a gyalogjárdára az Andrássy-úton, hogy „aszfalt”, amikor az a Szép- völgy-utcában csak — „az föld”. Értjük mi azt, hogy Budapest hegyvidékén minden utca nem lehet olyan, mint az Andrássy-út, de hogy éppen őszkor, tél elején, friss agyagos földet hordanak a gyalogjárdára, azt a Szépvölgy-utca adófizető polgársága sehogy sem fogja megérteni. Az állandó budai színház helyére vonatkozólag dr. Szalag Sándor II. kerületi elöljárónak az a terve, hogy az a Pálffy-térre kerüljön. Erre most alkalmas terület is kínálkozik, mert a Pálffy- térről a Ganz-gyár vasöntödéjét kitelepítik Kőbányára, tehát a Fő-utca és Pálffy-tér sarkán nagyszerű terület szabadul fel, amelyen impozáns kivitelben lehetne megvalósítani Budának annyira áhított állandó színházát. Az építőmestereket hívta segítségül Budapest Fürdőváros Egyesület, akiket szintén károsodás ér azzal, hogy elmaradt a fürdőügyi kiállítás a Gellérthegyen, mely nagy lépésekkel vitte volna megoldás elé Buda világfürdőt. Az egyesület lelkes, ügybuzgó, érdemes igazgatója dr. Szvie- zsényi , Zoltán miniszteri tanácsos tárta ki előttük lelke nagy tudását e hó 16-án a Magyar Építőmesterek házában, az ott egybegyűlt építőmesterek előtt. A lelkes szó, lelkes elhatározást váltott kij mert ahányan ott voltak, mindannyian beléptek a Fürdőváros Egyesületbe. Sok szatirával, gúnnyal és megdöbbentő adatokkal mutatott rá e kérdés minden visz- szásságára Viraág Béla szerkesztő és szóltak hozzá többen is a Magyar Építőmesterek közül, akik csak a kapott felvilágosítások után jöttek rá tulajdonképen, hogy a fürdőváros kérdésé mily nagy kihatással volna az építkezés megindulására, ami viszont az egész magyar ipart fellendítené. Az előadást társasvacsora követte, amelyen Pintér Oszkár elnök újból megköszönte Szviezsényinek a nagyhatású előadást és biztosította arról, hogy az Építőmesterek Egyesülete a legerélyesebben sürgeti majd a fürdőváros és a fürdőkiállítás ügyét. Disznótoros szaga kezd lenni Budának, ahol így ősz végén már hizlalják a „fél“ disznókat, mert — sajnos — és minden romantika dacára, a híres budai kis vendéglők, vagy ahogy őket azelőtt nevezték „pájzlik“ már nem úgy mennek, mint ahogy kéne. Ma már nagy dolog, ha a vendéglős azzal dicsekszik, hogy — „leöltem egy fél disznót!“ Inkább talán Óbudán élnek tovább, ahol még vannak ismert borházak és ahol az egyetlen főtt étel a csülök. Mi lenne más hozzá a jelszó, mint hogy „csülökre magyarok.“ De hiába gúnyolódunk. Azt az icike- picike idegenforgalmat Budán — ősztől tavaszig — ezeknek a jóhírű pájzliknak köszönhetjük, mert itt nincsen színház ( a Kis- faludyt nem lehet egészen komolyan venni), se orfeum, se varieté, se baar, se semmiféle más lokál. Mert mi szegény budaiak mindezekenfelül még szórakozási adót is fizetünk Pestnek. Bizonyára budai kutya a Hűvösvölgy „Vén betyár” dobermann kan, amely a rendőrkutya főverseny győztese lett A Csatárka és Pálvölgy sötétségén kíván segíteni a Budai Ingatlan- tulajdonosok Egyesülete a villany- világítás bevezetésével. A legutóbbi értekezleten Löry Imre ismertette tárgyalásainak eredményét az Elektromos Művek igazgatóságával, amely szerint csak akkor látható el e vidék villanyvilágítással, ha az ingatlan- tulajdonosok közösen vállalják a bevezetés költségeit. Bárdos György dr. elnök hangsúlyozta, hogy azok, akik nem vesznek részt az akcióban, ne számítsanak arra, hogy esetleg majd a közvilágítás bevezetésekor kapnak világítást, mert az is költségbe kerül, ha onnan vezettetik be a világítást. A tapasztalat szerint így jóval nagyobb összeget kell álaozniok, mintha most vesznek részt a közös költségekben. Még a gázgyár is Buda ellenes, mert Pesten a középvilágítással ellátott utcákon, két oldalt égnek a gázlámpák is, de Budán... Egyes utcákban ott, pláne valami új fajta négy-öt lángos gázvilágítótestek vannak felszerelve a regi lámpa oszlopokra. Most, hogy egy-két — kilencszer megtörtént, hogy a Krisztina-körút egyik része a hozzátartozó mellékutcákkal együtt az Elektromos Müvek jóvoltából sötétben maradt egv-egy esten át, — kiderült, hogy a Krisztina-körútnak csak az egyik oldalán, még pediglen az új főposta tiszteletére, annak az oldalán gyújthatok meg a gázlámpák, de már a „Ravasz“ oldalon nem. Sajnos, nekünk itt Budán az ó- budai nagy gázgyáron kívül, csak egy kis gázdíj behajtó hivatalunk van csak, amelynek talán meg is van tiltva, hogy közvilágítási ügyekben előterjesztéseket tehessen. A gyöngefényű gázvilágítás mellett, amelyben itt Budán részünk van, ahol igazán gyufát kell gyújtani, hogy meglássa a kiváncsi ember: — ég-e a gázlámpa? — nem nagyon vesszük zokon a vezérigazgatóságtól, ha idáig nem lát el, mert közelebb esne a tanács, az elöljáróság, hogy ezeket a mi világítási mizériánkat meglássa. Mi itt Budán mindig várjuk, hogy mikor fog a tanács minket valami különleges, a fürdőváros jellegének megfelelő, ragyogó fényt árasztó világítással meglepni. Zászlószentelés Újlakon. Fényes egyházi ünnepség keretében áldotta meg f. hó 14-én dr. Mészáros János érseki általános helytartó az újlaki Oltáregyesület új zászlóját, melyet Dörre Tivadar festőművész és leánya, Klotild, iparművésznő készítettek. A zászlóanyai tisztet az újlakiak „Méltóságos Asszonya”, Andréka Ká- rolyné, helyettes főkapitány neje töltötte^ be. A szegények iránti jó szíve és áldozatkészsége miatt rajongásig szeretett és tisztelt zászlóanya az Oltáregyesület díszes küldöttségének kíséretében, leventék és magyarruhás leányok sorfala között vonult lakásáról a virágokkal Ízlésesen feldíszített plébánia templomba, ahol 10 óra- kor Mészáros János dr. érseki általános helytartó fényes papi segédlettel ünnepi misét celebrált, miközben a Lajos-utcai községi polgári leányiskola templomi énekkara gyönyörködtette a templomot zsúfolásig megtöltő közönséget Demkovics Ágoston dr. hittanár és Háry Ferenc egyházi karnagy vezetése mellett. Offertóri- umra Benza Ida operaénekesnő Hendel „Largó”-ját énekelte előkelő, nagy művészettel. Mise után az érseki helytartó magasszárnyalású beszédben méltatta az ünnep jelentőségét és megáldotta a zászlóanya szalagjával és koszorújával díszített zászlót, melyen nemzeti színeink keretében áll a Magyarok Nagyasszonyának és az Oltáriszentségnek képe. A szertartás után a zászlót fehérruhás leányok csoportja vitte a meghívott vendégek kíséretében, a levente-zenekar hangjai mellett, a Lajos-utcai polgári iskolába. Itt dr. Szokolay Antal tb. kanonok, esperes-plébános, dr. Tel- kessy Ivánná oltáregyesületi elnöknő és Reizinger Gyula egyházközségi elnök beszéde után kezdetét .vette a zászlószög beverés aktusa, melyet délután is folytattak nagy érdeklődés mellett. A vendégek sorában ott voltak: báró somorjai Lukachich Géza altábornagy, Szederjev Elemér altábornagy és neje, Andréka Károly helyettes főkapitány, dr. Aigner Dezső ny. törvényszéki elnököt és neje, Va.ina Ede kormányfőtanáesos szék. főv. közélelmezési tanácsnok, az újlaki templom kegyúri képviselője, vitéz Bátorffy Iván tábornok, vitéz Yárady Géza prelátus, ny. tábori főpap, Sey Ödön ezredes, Georgi Sándor, az óbudai egyházközség1 al- elnöke, Wolkenberg Gyula rendőrfő- felügyelő, Knotz Ágoston ny. postafőtanácsos és az újlaki közélet számos tagja. Az előkészítés és rendezés fáradságos munkáját dr. Eperjessy Gyuláné polg. isk. igazgatónő, dr. Telkessy Ivánná és Fülöp Margit úrhölgyek, Strachmann Alajos, Horky Gyula és Haffner Béla urak végezték nagy odaadással és hozzáértéssel. Az állandó kiállítási csarnokok a főváros és az érdekeltek közötti tárgyalás alapján a Lágymányoson fognak felépülni s az erre vonatkozó tervek már el is készültek. Mintegy 45.000 négyzetméternyi területen létesül itt az állandó kiállítási csarnok, amely mellett még több fontos és impozáns kiállítási épületet is emelnek. A Bor- áros-téri hid és a kiállítás nagy lendület elé viszi Kelenföldet. Az óbudai kulturélet kimagasló eseménye volt a rom. kath. egyház- község által okt. 14-én, a Tanulóutcai székházban rendezett kuturest, amelynek kiválóan összeállított műsorán Buda legjobbjai szerepeltek. Mészáros János dr. érseki helytartó a krisztusi kultúra jelentőségéről mondott nagyhatású, mélyen szántó beszédet. Massány Ernő dr. főmeteorológus, a Hollós Mátyás Társaság tudós alelnöke a vallásról és csillagászatról tartott eredeti, értékes, nagy figyelemmel hallgatott és zajosan megtapsolt előadást. Móra László, a Gárdonyi Irodalmi Társaság főtitkára gyönyörűséges költői termésének legjavát mutatta be, a közönség meg- megujuló hálás tapsai mellett. Nagy hatással szerepelt még az olaszországi sikeres turnéjáról nemrég hazaérkezett Sonkoly István hegedűművész, a Budai Zeneakadémia kiváló tanára és Biscara Betta, a nagy kultúrájú, gyönyörű hangú operaénekesnő. A fényesen sikerült estét dr. Georgi István üdvözlő beszéde nyitotta meg és Sagmüller József apátplébános köszönő szavai zárták* be. A telekértéknövekedési-adó, vagy ahogy műnyelven nevezik a „beter- ment” egészen bolsevista kitalálás, és nem lehet a városi adózás tengelyévé tenni. Kozma Jenő dr. tiltakozott is ellene. Különös eset erre a Szegényház-utca, egyik földszintes háza, amelynek telkéért négyszög- méterenkint egymilliót kér a tulajdonos. Mellette néhány négyszögöles területe van a városnak egy új utca kihasítása révén. Ezt a kis telket a szomszédhoz kell csatolni és ezért a néhány négyszögméterért a város az egész szomszédos telek területét számítva hozzá, négyszögméteren- kint kétmillió többletet kér, úgyhogy a vevőnek 3 millió koronájában volna azután négyszögméteren- kint. így terem a lehetetlen helyzet. A telektulajdonos nem kap építési engedélyt, csak úgy, ha megveszi a város néhány négyzetméterét és rráfizet a saját telkének minden négyzetméterjére kétmilliót. Régebben adta a város ezt a kis sarokrészt annyiért, amibe az utcának fele került. Most a „ szakrament” rendelet megnyúzza a telektulajdonost, aki nem építhet és ezzel gátat vetnek az építőiparnak, szolgálva 'intenziven az iparososztály pusztulását. A budai harminchármas futballcsapat Pozsonyban a csehek ellen frissen és lendületesen küzdve 3:1 arányú győzelmet aratott. A Kelenföldi kíKSíöoáro’? távlati képét vetíti elénk az a bír, hogy a Csepeli kikötőt a kormányzó úr adta át a forgalomnak. Nem mintha érdemül tudnánk be a tanácsnak Európa legnagyobb belföldi kikötőjének a létesítését, mert ezt nem a Városházán eszelték ki, hanem a kormány szolgálatában álló nagy koncepciójú zseniális mérnökök. A Városházán pedig nem térhettek ki az eszme továbbfejlesztése elől s igy a csepeli rakparton, előreláthatólag rövid időn belül, hatalmas kikötőváros fog épülni, — s a főváros műszaki osztálya itt mutathatná ki zsenialitását — ha a kellő koncepcióval megtalálja a város itt az építkezés módját és formáját. Kihatással lesz ez a kikötőváros Budára is, mert épen a csepeli parttal szemben, a Buda- íoki-út mentén, épül évek óta a budai gyárváros, ahova lassan, de bizonytalanul telepítik át északról a gyárvállalatokat. Itt a csepeli kikötőkkel szemben épül föl a budai kikötőváros, mely ösz- szekapcsolja majd Budát, Budafokkal. Széles, nagy földsáv áll itt rendelkezésre a Fehérvári-út és a Dunapart között, ahol majd az egykor talán nagy arányú kikötő munkásai és más alkalmazottai települnek le. Nekünk jogunk van e kikötővároshoz, már azon a címen is, hogy itt volt a régi téli kikötő. Sokszor hangoztattuk azt a tervet,-hogy a budai gyógyforrások elhasznált melegvizét egy csatornába gyűjtve, ebbe a téli kikötőbe kellene bevezetni, amivel ezt unikummá tehetnénk, mert télen is jégmentes volna s itt telelne a dunamenti államok minden hajója. Olyan természetes gondolat ez, olyan egyszerű, olyan kis költséggel megvalósítható és következményeiben oly nagyszabású, hogy épen ezért — természetesen — és ennek a városnak fordított észjárásához mérten, ezt ma még fantáziaként kezelik a Városházán, ahol mindig .későn ébrednek fel. KIRALY.FÜRDÖ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. szám. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, lep-, méh-, húgyhólyagbátilalmak, gvomorhurut és alhast pangás ellen. Gőzfürdő: Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—1 óráig nőknek hétköznap délután 2—7 Óráig !! IVÓ KURAÜ Névcsere. Székely Vladimír indítványozta így a következőt: ki int ellenőrizhetetlen, de megbízhatatlan forrásból hírlik, egyik városatya indítványt jegyzett be, mely szerint az előnyösen ismert. Markó-uten címe es jellege Üllöi-ú tra változtassák át, viszont az Ullői-út vegye fel a levetett — ha nem is uraságoktól levetett — Markó-utca nevét. Az indokolás rövid és meggyőző. Minden utcának valahogy spontán megnyilatkozó jellege van, a logika tehát azt kívánná, hogy az utca elnevezésében is domborodjék ki az utca egyéni jellege. Mert ugyebár egesz nyilvánvaló, hogy a Pontykő-utcát azért nevezték annak, mivelhogy sok „pontykövet” találtak ott, az Amazon-utca pedig tele van amazonokkal és így tovább?! Illő tehát, hogy a Markó-utca, ahol a társadalom sok számottevő rétege egyre tartja kisebb-liosszabb ideig ülésezéseit, a. karakterisztikus Üllői-utca cserélje fel névbeli köntösét. Ez csak világos?! Már csak a jól átgondolt stílus kedvéért! No, meg takarékossági szempontból, mert az ntca névjelzőtáblán két betűt is megtakaríthat a város, egy 1-bctűt és az i-betűt és legyen ezentúl a Markó-utca — Ülö-út. Vizűm nélkül! A „Dunaszövet- ség“ legújabban oly igazolványokat hozott forgalomba, amelyek komolyan szolgálják az idegen-} forgalom érdekeit. Elsősorban az az előnye az ilyen igazolványnak, hogy annak birtokosa vizűm nélkül lépheti át a magyar határt és a szükséges vizumot azután itt, a külügyminisztérium útlevélosztályán féláron szerezheti meg. De árkedvezményt élvez az igazolvány tulajdonosa úgy a budai gyógyfürdőkben, mint pedig a Dunaszövétség kötelékébe tartozó szállodákban. Ily igazolványok kaphatók Budán is az Angol Magyar Bank fiókjában: II. Főutca 1. Rendkívüli közgyűlése lesz okt. 31-én, délután fél hat órakor a Toldy Ferenc-utca 30. sz. alatt a Mária Remete Bodogasszony Egyesületnek. ■ásUcntUt < »Sop ro n-0 yflrl* Wag ICY mert ez a legjobb és I biC I | legmegbízhatóbb Telep éa Iroda ; Sopron-, Oyór- és Vasmegyei tejgazdasági Pt. L, rehérvári-ut27 Tel. J. 128Ú)1 Kommunista téboly. Temérdek mű jelent meg a bolsevizmusról, különösen a forradalmi idők után. Forrásmunka, perspektíva hiányában természetesen ezek csekély érdeklődést váltottak ki. Szászhalmi József száz oldalas, szépen kiállított, képekkel illusztrált könyve: „Kommunista téboly — vér és terror”, nemcsak hű összefoglalása a magyar, orosz bolsevista eseményeknek, a mexikói függelékkel és a fasció rövid ismertetésével, hanem az összefoglaló adathalmaz mellett nívós kül- és belpolitikai tanulmány is. Kizárólag a III. Internacionaléval foglalkozik megfelelő alapossággal. A vörös terror megdöbbentően keserves tanulságai szorgos részletességgel tárulnak az olvasó elé. — A különböző angol, francia, orosz, olasz és különösen német-orosz emigráns forrásmunkák felhasználásával érdekes megvilágítást nyer a szovjet, az orosz társadalom kétségbeejtő helyzete, a család, a gyermek, a papság sanyarúsága stb. Az éles logikával, kemény vonásokkal megírt tartalmas, jókiállításű olcsó könyvet több biráló-bizottság a legnagyobb megértéssel és méltánylással fogadta. Néhány hét alatt több mint 8000 példány fogyott el. Az érdekfeszítő füzet 1 P-ért az összes forgalmasabb dohánytőzsdékben kapható. BOHUNICKY BANK RT. (II. Margit körút 87) fizeti Budán A LEGMAGASABB betéti kamatot
