Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-09-30 / 923. szám

XXV. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. 1928 évfolyam. Előfizetése egy évre 20 pengő', félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. r magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. szeptember 923. sz. V1RAAG BÉLA Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 30. Fordított Vitro* EX. A mérges gomba hamarább megterem, mint az ehető. A bűn gyorsabban terem gyümölcsöt, mint a jótett. A bécsi Neue Freie Presse már .'kihasználta ellenünk Dalmaciy Zoltán cikkét, amelyben megtagadta a budai fürdőket. A csehek kapva-kaptak rajta és ők gondját viselik majd, hogy minél szélesebb körben vegyen erről tu­domást Európa és a budai fürdők rovására csinálnak propagandát Pöstyénnek, Trencsiénjtep'ljcnek és a csehországi fürdőknek. Ez az a fordított rend, amely lehetetlenné teszi ennek a város­nak a boldogulását. Amikor egy olyan világfürdő­nek, mint a Margitsziget, éppen az ő saját fürdőorvosa jelenti ki, hogy annak a fürdőnek semmiféle különleges gyógyhaíása nincsen és ezt egy hivatalos folyóiratban két világnyelvre lefordítva adja át egy népes, nemzetközi orvosi kongresszus tagjainak, — akkor itt ne csodálkozzunk semmin. Tiz évi költséges, nagy propaganda nem hozza helyre ezt a szeren­csétlen elszólást, mely tiz év múlva is elő fog bújni, mint a szög a zsákból. Nem tudjuk, hogy tervezték-e az egyetemen egy balneológiái tanszék felállítását és rendes egyetemi tanárnak Dalmady Zol­tán dr. volt-e kiszemelve, vagy ily irányú publicisztikai működése révén törekedett-e oda, — az bi­zonyos, hogy ezzel a cikkei betette maga előtt az ajtót. Azért kell a fürdőügy élére diktátor, akár mint fővárosi külön fiirdőügy-osztály élén álló tanács­nok, esetleg kormánybiztos, vagy ki kell venni az egész fürdőügyet a város kezéből és átadni azt a közmunkák tanácsának, népjóléti minisztériumnak, —• de valamit tenni kell. Visszafordítani! Egyetlen egy példa megvilágítja ezt. Karlsbad híres Sprudel-jének vizét szintén lehetne palackozni és szétküldeni a világba. Megfizetnék a betegek. Ám. Karlsbad ezt mondja: — én potom áron adom a vizet 10 cseh fillérért poharan­ként, sőt ingyen is tölthet magának, de azt itt kell meginni Karlsbad- ban és elkölteni a 10 fillér mellé még 20 pengőt naponkint. Ebből él okosan Karlsbad. A mi világhírű keserűvizeinket száz- és százezer palack számra vitték külföldre elég drágán, de itt a forrásnál soha senki egy pohárral abból nem ivott meg. A tulajdonosnak volt belőle haszna, megvette a Sashegyet, de Budának nem. Ezt a rendszert vissza kell fordítani. A Hungária-forrás áldott vizét sok külföldi issza már itt Budán, a forrásnál. A budapesti városházán ezt az egyszerű gazdaságii: tételt sem akarják megérteni. Mert ha akar­nák, akkor már volna útja, valami megközelítési lehetősége ezeknek a keserű-forrásoknak. Akkor nem zárkóznék el ott mindenki az elől a gondolat elől, hog:/ a Boráros- Jéri Ilid tengelyében . 'sugárutat kell építeni az örsödi völgybe, a Dobogó dombra, — szóval oda, ahol a világhírű keserűvíz terem. Ott már harminc év előtt óriási parkot kellett volna kihasítani, fá­sítani, parkírozni, hogy ott föl­épülhessen a világ legelső, ivó­kúrát nyújtó gyógyhelye. Ki várja mindezt ettől a város­házától, amely meghozta azt a közgyűlési határozatot, hogy Bu­dapest és főleg Buda északi ré­széről a füsttermelő gyárakat át kell helyezni délre és új gyár épí­tésére északon engedély nem ad­ható, — és mégis az új gyárak egész sora épült Buda felső me­dencéjében és fokozza Buda fürdő­város felett a füstfelhőket. Talán a fürdőügyi diktátor tudná kiölni azt a szerencsétlen szatócs, észjárást, mely nem ké­pes fölemelkedni a svájci falu kupaktanácsának magaslatára, amely falu vasutat, drótkötélpá­lyát mert építeni a szomszédos havasra, — de Budapest főváros nem épít liftet a Gellérthegyre. Még üzletnek is jó. Eleinte kíván­csiságból is telt kocsik járnának fel a hegyre, később szükségletté válnék. Itt Budán minden befektetés búsás kamatot hoz, sőt egy-két év alatt behozza a befektetett tőkét is. A Hungária-forrás, a Gellert hullámfürdője, de maga a szálloda is. Miért fél akkor a város az e té­ren való beruházásoktól? De ha fél, — miért nem engedi, hogy a magántőke vállalkozzék és fordít­son így Buda szegénységbe jutott polgársága során? Mit várhatunk mi budaiak attól a városházától, amelynek birtoká­ban vannak a világ legjobb gyógy­forrásai, de — forrásszakértője nincs! Dubonai Pál Budán, IQ28 szeptember 2Q Tízévese GeSiérMíirdö Már az Árpádok idejében ismer­ték e fürdő gyógyvizét, amelyet később a törökök idejében a sze­gényebb néposztály fürdőnek használt. Sokáig Sárosfürdő volt a neve, amely a Ferenc József-híd felépítésekor — a környék fel­töltése folytán — tizennégy mé­teres mélységbe került. A főváros 1908-ban megvásárolta a fürdőt az államtól, amelynek helyén a kezdetben sokat szidott, hiteltúl­lépésekben bővelkedő Szent Gellért fürdőt építette. Évekig dolgoztak az épületen, amely nagyszabású módon 1918 szeptember 26-án nyílott meg ünnepélyesen s azóta is a külföldiek bámulatának tár­gya. — A városi fürdők felügyelő­bizottságának ülésén Édes Endre tanácsnok, mint elnök, meleg sza­vakkal emlékezett meg erről a tizedik évfordulóról és azokról a kiváló férfiakról, akik ennek a pompás intézménynek a létreho­zásában, felépítésében és fejlesz­tésében közreműködtek. Külön ki­emelte itt Bárczy István és Bódy Tivadar polgármesterek, valamint Berczell Jenő tanácsnok érdemeit. Rámutatott ar.ra, Rogy az üzem az elmúlt tiz év alatt reményen felül fejlődött. Utána az egyes pártok részéről Joanovics Pál, Pompéry Elemér, Katona Sámuel, Becsey Antal, Müller József Leó, Platthy György, Weiller Ernő és mások szólaltak fel az elismerés hangján és köszönetiiket fejezték ki külön is Bdnlaky Géza vezér­igazgatónak és munkatársainak a szálló és a fürdő példás vezeté­séért. Ferenc napjának előestéjén, októ­ber hó 3-án a Gellért-szálló nagy­termében rendezendő ünnepen, ahol dr. Ripka Ferenc főpolgármester név­ünnepét ülik meg barátai, tisztelői és hívei, a társasvacsora terítékének árát 4 pengőben állapították meg. A borgazdai tisztet önmagának tartotta fenn Ripka Ferenc. A vacsorához he­lyet csak az előzetesen jelentkezők részére biztosít a rendezést intéző BUDAI TÁRSASKÖR (Déli vasút). Nem üres fogalom Buda fürdővá­ros, jelentette ki dr. Jakab László, a Svábhegyi Szanatórium kiváló igaz­gató-főorvosa az idegenforgalmi szer­vezetek negyedik, budapesti kon­gresszusa alkalmából. A külföldi szá­mottevő idegenforgalmi vezetők nem takarékoskodtak az elismeréssel, mert a saját szemükkel győződtek meg, hogy vannak olyan gyógyintézmé- nye'nk, amelyek vonzók s a fürdő­város alapját képezik. A szülök réme. a rejtélyes gyer- mekparalizis már Budán is szedett egy áldozatot, még pedig az I. kerü­letből. A rózsadombi művészi kálvária megépítése érdekében mozgalom in­dult. A főváros, amely olyan sokat ad kegyúri szempontokra, művészi kálváriával egyáltalán nem rendel­kezik s így kedves alkalom kínálko­zik, hogv az ősrégi kálvária egykori helyén Budapestnek e hiányosságát művészi kivitelben ótolják. EJgpifoá&oíí és talán nehezen helyrehozható hiba volna, ha az óbudai híd fejé­hez nem vezetnék tovább egyene­sen a Vörösvári-utat, A hídfőhöz három sugárútnak kell vezetnie: egyik a Vörösvári-út, még pedig a Solymári-utca, illetve a Törzs­utcai töréstől egyenesen a Korona- térnek, —- a másikat fel a Kiscelli kastélyig egyenesen a híd folyta­tásában, ami szép látképes utat adna, — a harmadikat pedig a téglagyárig, az új Bécsi úti bérhá­zak közelében való torkolással. Ezt a három széles útvonalat azért kell megteremteni, hogy az óbudai szűk utca-dzsurugelbe levegő kerül­jön és a szükséges kisajátítások révén megindulhasson az építke­zés. Mert kipróbált dolog, hogy csak a kisajátított területeken in­dul meg a kívánt építkezés. A régi tulajdonost atavisztikus érzések kötik a régi rozoga házikóhoz, gyermekkori emlékek, szülők iránti kegyelet. Az nehezen bír­ható rá, hogy az ősi állapoton vál­toztasson. Csak az új tulajdonos, akit a régi házhoz és telekhez csak az a vágy fűz, hogy oda mo­dern bérpalotát, vagy a maga szá­mára szép otthont építsen, csak az vágja neki a csákányt a régi ház­nak. Túl Pesten is vannak város­részek, amelyek éppen az előbb elmondottak miatt, nem tudnak fejlődésnek indulni. A Múzeum- kőrút és József-körút közötti Jó- zsef-utca csak az utolsó évtized­ben épült ki, holott körülötte a földből nőttek ki az új paloták a kisajátított és más kézbe ment területen. A Ferencvárosnak is ez a baja. Ahol széles, új utakat vág­nak benne, ott épül. Az új híd föl­építésével rögtön módot kell adni Óbudának, hogy megindulhasson ott az építkezés, mely ezidősze- rint az egyetlen mód., hogy széles rétegek keresethez jussanak. A városi lakásépítő Programm nem egészséges gazdasági megmozdu­lás és máris a végét járja. Meghosszabbítják a városatyák decemberben lejáró mandátumát a legújabb terv szerint 1929 július 31-ig, s ezt a belügyminiszter, no­vember közepén egyszakasos tör­vény benyújtásával kívánja elérni. Október közepén a fővárosi párto­kat hívja össze a belügyminiszter az új fővárosi törvény megbeszé­lésére. A pártokban általános az a felfogás, hogy dec. 31. előtt a kisorsolt mandátumokat választás útján be kell tölteni. Tehát még ebben az évben, legalább is a pár­tok, választatni akarnak a régi törvény szerint. De vájjon örül­nek-e majd a kiábrándult polgár­ság ítéletének? A fővárosi igazolóválasztmány el­nöke Gaar Vilmos kúriai bíró, a Köz­ségi Polgári Párt vezető tagja no­vember első felében kitűzi a válasz­tás napját, a kisorsolt mandátumok betöltésére, a törvényhatóság újjá­alakítására. Lejáró mandátumok! Az esetben ha mégis megtartanák az időközi vá­lasztást, a következő városatyák pót­lásáról kell gondoskodni Budán: /. választókerület: Zeitiger Vilmos, Ga- mauf Géza, Kéthly Anna, Kabakovits József, Lampel Vilmos, Pakányi Fe­renc, Payr Vilmos. II. választókerü­let: Draskóczy M. László, Bittér Il­lés, Dinich Vidor, Rácz Vilmos, Tkál- csecz János. III. választókerület: Ka­tona Sámuel, Hochenburger Antal, Perczel Béla, Liptay Lajos, Kiss Menyhért. IV. választókerület: Német János, Harrer Ferenc, Blaskó Arthur, Sármezey Endre, Csóka Lajos, Lackenbacher György. V. választó- kerület: Botzenhardt János, Mettelka Frigyes, Büchler József, Vörösváry Miklós, Andréka Károly. A helyihajójárat .a Margitszigetre október hó elsején megszűnik. Keményfejű magyarok vagyunk, 1 makacsok és dacosak. Üg!y tudjuk, hogy a lágymá­nyosi pocsolyában mégis megcsi­nálják a strandfürdőt és most már kezdjük érteni is, dr. Dalmady Zoltán félhivatalos cikke után, hogy ezt a budai fürdőügynek szánt tőrdöfést, minek köszönhet­jük. Valahogyan kompromittálni kell Budát, mint fürdővárost. Kom­promittálni kell a Balaton érdeké­ben, mert akkor aztán rá lehet mutatni, hogy — ime — itt van Budán a megfertőzött strandfürdő, holott kétórányira van az unikum, a pompás Balaton. Ott, ahol ilyen tanácsadói vannak a minisztériu­moknak, — ahol egy fürdőorvos, a Balneológiái Egyesület főtitkára és rkv. egyet, tanár ilyen kétes értékű információkat tud adni a laikus államtitkárnak és annak jó­hiszeműségével visszaél, —• ahol az ilyen tanácsadó szakvélemé­nyét alátámasztja a tisztifőorvos áradozó szakvéleménye, — ott ahol a látszat is az eszme mellett szól, — ott a mi szavunk csak falrahányt borsó. A tisztifőorvos úrnak pedig könnyű lett volna a dolga, mert csak hivatali elődjének az erre vonatkozó előterjesztését a Ta-s nácshoz kellett volna elővennie, amelyben a volt tisztifőorvos azt sürgette, hogy ezt a lágymányosi pocsolyát sürgősen föl kell tölteni és MEQJilVÓ. Egyesületünk folyó évi október hó l-éu (hétfőn) este nyolc órakor a Pannónia Szálló (Vili., Rákóczi-út 5.) külön termében tartja meg szokásos TÁRSAS VACSORÁJÁT, melyen Füredi Jenő úr, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének szakelő­adója „A diszkért mint haszonkert“ címen tart előadást. Budapest, 1928 szeptember 24-én. II azaftas üdvözlet tej dr. BÓDY TIVADAR s. k. elnök. Látogatott társasvacsoráinak soro­zatát a hűvös idő beálltával már megkezdette a Budai Társaskör min­den csütörtökön, A külföldről már visszatért elnökök és alelnökök át­vették a kör vezetését és Fuller Mi­hály melegen üdvözölte legutóbb Hoór-Tempis Móritz dr. egyetemi' tanár társelnököt, aki legtöbbször viseli a házigazda tisztét, hosszabb külföldi tanulmányúd áról va'ó visz- szatérésc alkalmából. Pintér Jenő dr. tankerületi fő­igazgató, a Hollós Mátyás Társaság tiszteletbeli elnöke, aki új korszakot alkotott áldásos munkásságával a középiskolák terén, nem régen adta ki a budapesti tankerület Értesítőjét. Gazdag adatgyűjtemény élvezetes módon csoportosítva, amely a közép­iskolák minden dolgában útbaigazí­tást ad. Érdekesek a tanulmányi ver­senyek eredményei, de különösen nagyértéküvé teszi az értesítőt Pin­tér Jenő hézagpótló tanulmánya „a fegyelmi büntetések alkalmazása a középiskolákban.“ Beethoven emléktáblát helyez el a főváros közművelődési ügyosztálya a Várszínház falán szeptember végén. A dombormű Sídió Ferenc alkotása s a nagy zeneköltő relief képét ábrá­zolja. Az emléktábla szövege az 1800 május 7-iki díszelőadás Beetho- ven-hangversenyét örökíti meg. drótsövénnyel kell körülkerí­teni, nehogy abban valaki megfürödhessen és a fertő­zött víztől megbetegedjen. Lehet, hogy mindezek dacára fölépítik ezt a strandfürdőt, ha azt a területet a Közmunkák Tanácsa hajlandó lesz átengedni, mert ez a terület a Közmunkák Tanácsáé és azt a városi köz­gyűlés határozata szerint, ki­zárólag csak kiállítási célokra szabad felhasználni. Lehet, hogy megmozdulnak a budai orvosok is, akik már a há­ború idején sürgették ennek a po­csolyának a mielőbb való feltölté­sét, mert az akkori tífuszjárványt csak nehezen tudták legyűrni és annak keletkezését tisztára ennek a pocsolyának tulajdonították. Boldogult Alpár Ignác jelentette volt ki, hogy ezen a területen a további építkezést be kell szün­tetni, mert a házak levegőjét ál­landóan fertőzi majd a rothadó, poshadó föld gyil­kos kigőzölgése. Oda tehát se házat építeni, se Strandfürdőt építeni nem volna szabad, legföljebb — magasan fel­töltve — parkírozni lehet azt a területet és fölhasználni kiállítás céljaira. Ügy tudjuk, hogy azért mégis megcsinálják ott a Strandfürdőt. Én mint orvos tiltakozom ellene. Spektátor. A lágymányosi pocsolya A täsztiförvos elitélő véleménye — A terület a Köz­munkák Tanácsáé

Next

/
Oldalképek
Tartalom