Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-11-11 / 928. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 november 11. Szent Gellert /^N / f • • / // í Gyógyfürdő Vtsgyógyintézet és Napfürdő f Külön férfi és női osztály. f A legmodernebb berendezés. í Szakképzett személyzet. $ Szilágyit, kedves humorral. Még Perlmutter Károly mondotta el őszinte közvetlenséggel és találó gon­dolatokkal átszőtt beszédjét, amely­ben a szövetség régi tagjainak zász­laját hajtotta meg az ünnepelt vezér előtt. Viraág Béla szerkesztő tréfák­kal fűszerezett beszédben éltette Szi­lágyi Károlynét, ami szintén lelkes ovációkat váltott ki a jelenvoltak körében. Andréka Károly névünnepét szo­katlanul nagy arányokban ülte meg a III. kerületi Egységes Polgári Társaskör is. Bensőséges meleg ünnep­lés volt, amelynek értékét rendkívül emelte, hogy a város minden részé­ről érkeztek vendégek erre az alka­lomra és épen azért, mert szinte kor­szakalkotónak mondható ez az est Óbuda szempontjából, azzal lapunk más helyén foglalkozunk részletesen. Ő Sá.rfenék, ó Sárfenék, de messze estél tőlünk, pedig de közel vagy hozzánk. Ez a Sárfenék, amit most Kelenvölgy-nek hív­nak, tulajdonképpen domboldal a budafoki határban és annak is azon a részén, mely mint egy éles sarok nyúl bele Budapest ha­tárába a kelenföldi állomáson túl, ott valahol a Dobogódomb mel­lett, a keserűvízforrások tájékán. Talán éppen azért vannak annyi keserűséggel eltelve az ott élő em­berek, akik ott laknak am „Schar- fen-Eck“, vagy ahogy ők magyarul mondják: — Sárfenék. Pedig túl­nyomó részben pestiek. Pestből élnek, naponkint jönnek, mennek, de vasútjuk nincs. Hanem annál több a sár, amin őszkor, tavaszkor alig tudnak átgázolni. Nekik nem jó üzlet a HÉV-en való közleke­dés, mert csak két állomást men­nek rajta, s aztán át kell száll- niok a Beszkárt-ra. Ez nagyon drágítja a szegény emberek meg­élhetését és erősen visszaveti fej­lődésében az egész vidéket, pedig máskülönben életképes ez a kör­nyék, ahol csak legutóbb is száz­nál több ház épült. Sajnos, pol­gári iskolája nincs és az elemi is valami fészer-szerű épületben van. így aztán a gyerekek is Pestre kénytelenek járni iskolába. Na­gyon megkönnyítené helyzetüket, ha a kelenföldi pályaudvarig köz­lekedő villamos vasútat kiépítenék Budapest határáig, mert ezt a vo­nalat nemcsak a kelenvölgyiek, hanem az albertfalvaiak is hasz­nálnák, hogy megtakarítsák a dupla vasúti költséget. Az a terü­let, ahol ez a szárnyvonal épülne, teljesen a székesfőváros területén van, érintené a keserűvízforráso­kat a Kőérbereki-uton és előmoz­dítaná a város ezzel egy új villa- telep kialakulását, mely egyúttal új kirándulóhelye volna a pesti­eknek. Ma már sokan kénytelenek az új kelenvölgyi telepről vissza­költözni a fővárosba, mert nem bírják sem idővel, sem költséggel a közlekedést. Deputációztak már eleget, vagy ahogy ők mondják, elég borsót hánytak már a falra, pedig kimutatták, hogy ők ma­guk 2400 utast biztosítanak na­ponkint ennek az új vonalnak, mind olyanokat, akiknek muszáj bemenni Pestre. Ha még Albert­falvát is hozzászámítjuk, talán négyezret is elérne az utasok száma, ami már föltétlenül jó üz­letet jelent. Semmiesetre sem mondható jó politikának, ügyes városfejlesztésnek az ilyen eljá­rás. Ezek a jó emberek hiába igyekeztek Kelenvölgyére keresz­telni ezt a villatelepet, mert most már rezignáltan mondják, hogy: — Sárfenék bleibt Sárfenék. Bk|t atod«n(UI • ^opro n-G y ő r I* YK BEY mert ez n legjobb éa 9 SEJSRS " £ legmegbízhatóbb Tele? trod a : Sopron-, Qy6r- éa Vasmegyei T^fMldMáyl Rt. L, rehérvárl~uí27.Tel. J. lvv-01 A szépvölgyi szerpentin-út, amely vadregényes fenyveserdőn vezet eny­he emelkedéssel a Hármashatár- liegyi menedékházhoz, elkészült. Ez az út hirdeti, mint Gukler Károly-út, a boldogemlékű erdészeti főtanácsos, a buda hegyek rajongó barátjának nevét. A hossza két és fél kilométer, a szélessége pedig nyolc méter. Pom­pás makadám autóút, amelynek meg­építése a III. kerületi elöljáróság műszaki osztályának az érdeme. Göröngyös a költők útja és nehe­zen járják a poéták, de még ennél is göröngyösebb a svábhegyi „Költő­utca”, mert az Istenhegyi-út közép­szakaszának megépítése következté­ben csak egyirányú forgalom volt és a lefelé haladó kocsik legnagyobb része a Költő-utcát vette igénybe, amely a nagy forgalom révén alapo­san megrongálódott. Az úttesten ha­talmas kátyúk keletkeztek s ezért a Svábhegyi Egyesület poéta kedvelő elnöke, dr. Bódy Tivadar _ azt kérte Badál Ede I. kér. elöljárótól, hogy ezt az utcát mielőbb hozassa jókarba, amit a poétalelkű elöljáró bizonyára szívesen megtesz, nehogy ott meg­botoljon a Pegazus. Orova Zsigmond dr. Érdemes harcossal szaporodott a Községi Polgári Párt tábora, amelynek sorába lépett most — Bedő Mór elhalálozása révén megüresedett helyre — dr. Orova Zsigmond óbudai ismert nevű, nagy képzettségű ügyvéd, aki közszeretetben áll és régi meg­becsült katonája Óbuda közér­dekű kérdéseinek. Orova Zsigmond dr. született Óbudán, 1882-ben. Középiskoláit a II. kér. kir. egyet, katli. főgimná­ziumban, jogi tanulmányait a buda­pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1905-ben a jogtudományok dok­torává avatták. Az ügyvédi oklevelet Budapesten szerezte meg 1908-ban. Előbb Benedek János dr. országgyű­lési képviselővel nyitott irodát, majd különváltak egymástól. Mint bűn­ügyi védő több híressé vált bűnper­ben szerepelt. Legutóbb az Esküdt­féle bűnperben sikerrel védte dr. Bencze József ügyvédet. Óbuda tár­sadalmi, kulturális és politikai életé­ben 20 év óta tevékeny részt vesz. Tagja és jegyzője volt a III. kér. iskolaszéknek. Részt vett a Bölcsőde és az Általános Közjótékonysági Egyesület vezetésében. Mint közgyám és a kerületi választmány, majd a székesfőváros törvényhatósági bizott­ságának tagja Óbudát érintő minden közérdekű ügyben hasznos működést fejtett ki. Az Ügyvédi Kamara bi­zalmából tagja volt az egyenesadó felszólalmlási bizottságnak és általá­nos elismerést váltott ki. Részt vett a III. kér. demokratakor alapításá­ban és elnöke is volt. 1925-ben kilé­pett és csatlakozott Ripka főpolgár­mester politikai irányzatához és vá­lasztmányi tagja a Kozma Jenő el­nöklete alatt álló Polgári Egység Klubjának és számos más társa­dalmi, jótékonysági és tudományos egyesületnek. 1925-ben választották meg az óbudai izr. hitközség alelnö- kének és mandátuma 1929-ben jár le. A mostani általános választás ide­jén elmondott tapintatos beszédei biztosították az eredményt és még az ellenpárt elismerését is. Csonka-Magyarország lakossága a legújabb statisztika szerint 8,470.789 főnyi. ÉlveSzületés volt 1927-ben 214.005, halálozás pedig 149.627. A népszaporodás 64.378 lélek volt. Nem lesz erdeje az erdei iskolá­nak, amelyet a svábhegyi Lederer-te- lepen szeretne a főváros megnyitni, de nincsen az építésére költsége s most vígan pusztítják a garázdák a fel­ügyelet nélkül álló erdőt s elhordják még a. rajtalévő épületek ajtóit és ablakait is. Bitangjószága ez a fővá­rosnak s furcsa, hogy a közgyűlés költségeket szavazott meg reá, kila­koltatta az ott lakókat, fokozva ezzel a lakásínséget s most parlagon: du­hajok és tolvajok kényére-kedvére szolgáltatja ki. A pénzügyi bizottság ülésén súlyos szavakkal ítélték el e gazdálkodást. Strandfürdőt kér a székesfő­várostól a Zugliget részére a Vi­rányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület. Kérelmé­ben reámutat arra, hogy a Zug­ligetben a nyaralók száma állan­dóan csökken, mert azok inkább azon helyeket keresik fel, ahol strandolhatnak. Budapest környé­kén levő községek egymás után létesítenek vályogvető gödrökből, libaúsztató tavakból strandfürdő­ket, amelyeket valósággal ellep a nyaraló közönség. Óriási össze­get tesz ki az a pénz, amelyet a főváros lakosai vidéken költenek el akkor, amikor a főváros terü­letén sokkal szebb nyaralóhelyek vannak és csak épen a strand­fürdő hiányzik. Adóbevétel tekin­tetében is nagy veszteség éri a fővárost azáltal, hogy lakosai vi­déken bérelnek nyaralókat, vidé­ken vásárolnak. Dr. Eperjessy István tanulmánya alapján meg­jelölte az egyesület mindazon he­lyeket, ahol a Zugligetben forrá­sok vannak, amelyeknek vize strandfürdő céljaira felhasznál­ható lenne. Távgyaloglás a mai helyzet a far­kasréti temetőben, ahol a halottas­háztól másfél kilométerre temetnek a Svábhegy oldalán s ahol rossz idő­ben, sárban esőben félórás hegyre- menetelés után tudják csak a hozzá­tartozók a, kedves halottnak a vég­tisztességet megadni. Feltétlenül sür­gős ott a felső részen új hullaház építése. Különös lelkesedéssel, szokatlan melegséggel és valami ösztönös elő- érzéjttel készült heteken át elnöke és vezére Andréka Károly névün­nepét megünnepelni az a nagy és intelligens társaság Óbudán, amely mint III. kerületi Egyesült Pol­gári Társaskör új politikai irányba vezeti elmaradt Budának ezt a leg­elmaradottabb részét, amelynek sö­tét domboldalain már kigyultak a villanylámpák és messze fénylenek, mint nyárestéken a szentjános bo­garak. Óbuda mostoha sorsa ön­ként kínálkozott az új Községi Pol­gári Párt számára hálás talajnak, mert csak meg kellett indítani a közmunkát, mindazokon a tereken, amelyek eddig megmíveletlenül ma­radtak. Már jóval a társasvacsora előtt megjelent a körnek számos tagja és élénken vitatták a közgyűlésnek azt a visszás jelenségét, hogy pont az a Szüágyi Lajos, akit a főpolgármes­ter pártja vitt a lista _ élén, ^ hogy épen ez a Szilágyi Lajos támadta ,most elég alant járó gyanúsítások­kal Ripka Ferenc főpolgármestert, akiről tudva levő dolog, hogy a leg­puritánabb gondolkodású ember, mindig nyílt homlokkal, nyílt uta­kon 'jár és abszolúte semmi oka nincsen kerülő utakon való buj­kálásra. Ripka Ferenc dr. főpolgár­mesternek mindig meg van a módja rá, hogy közvetlenül érintkezhessék a kormánnyal is, a pártokkal is és a főváros vezető tisztviselőivel is. Azt nem róhatja föl bűnéül senki, hogy a fővárosi adminisztráció és a fővárosi üzemek minden zugába bepillantást igyekszik szerezni, mert a meglevő bajokat csak így lehet or­vosolni. A mindinkább élénkülő társalgás átkerült a terített asztal mellé is, ahol már helyet foglalt volt a meg­hívott vendégek nagy része. A társasvacsorát választmányi ülés előzte meg, amelyen Szepesi Ágos­ton társelnök és Rezső Antal ügyve­zető alelnök üdvözölték lelkes, mél­tató szavakkal Andréka Károlyt. Vacsora közben érkeztek köz­vetlenül a közgyűlésről Erekv Ká­roly v. miniszter, dr. Váry Albert koronaügyész, és dr. Kozma. Jenő országgyűlési képviselő, a Községi Polgári Párt elnöke. Móra István a társaskör poéta fő­titkára üdvözölte Andrékát, aki Óbudán már nem név, hanem foga­lom, — azután a vendégeket érke­zésük sorrendjében: — Benedek Sándort, a közigazgatási bíróság másodelnökét, aki soha meg nem ta­gadta Óbudát, — Kozma Jenőt, akit gyermekkora óta ismer és akit arra kér, hogy legyen Óbudának is_ jó fiskálisa, Ereky Károly volt minisz­tert, a bátor embert, aki ha rá mutat a bajokra, meg tudja mondani azt is, hogyan kell azokon segíteni — és sorjában tovább Szalay Sán­dor kormányfőtanácsos elöljárót, Váry Albert koronaügyészt, Ba- ránszky Gyula kormányfőtanácsost, Bohn József bizottsági tagot, Kri­A kóbor kutyák és macskák na­gyon elszaporodtak a Zugligetben és azok ellen kért védelmet az ottani két egyesület a mezőgazdasági hiva­taltól és a gyepmesteri teleptől. Az őszi hónapokban egész Zugligetet tö­megesen lepték el ezek a kóborló ku­tyák és macskák, amelyek különösen az esti órákban lopóznak be a nyaralók udvarára, élelmet keresve, széttúrják a szemetet és pusztítják a fészekodúk és madáretetők felállítása által nagy fáradsággal meghonosított éneklő madarakat. A kóbor kutyák és macskák elszaporodásának oka az, hogy a Zugligetben nyaraló kö­zönség elkéri az állandó lakóknál a nyár folyamán ellett felesleges és 1 kiirtásra szánt kutya- és macska- kölyköket. Azokat a nyár folyamán szívesen nevelik, mert gyermekeik azokkal egész nyáron játszanak, ősz­szel azonban nem viszik magukkal városi lakásukba, hanem szabadon bocsátják őket. Imaoca Douicsiro japán tanár tart előadást magyarul és vetített képek­kel kíséri, a japán családi életről no­vember 11-én este fél 8 órakor a II. kér. , Iparoskörben, II., Batthyány- tér 4. SZEMÜVEG Zibrínyinél, I, Attila-n. 12 A téli sport érdekében a Sváb­hegyi Egyesület szánpályát tart fenn a Karthausi-úton, mely út a sport tartamára a kocsiközlekedés elől no­vember közepétől február közepéig el van zárva. Miután a svábhegyi apáca-rend a fuvarozásra ezt az utat vette eddig igénybe, Bódy Tivadar arra kérte a Tanácsot, hogy az elzá­rás miatt az Ordas-utat annyira hosszabbítsa meg, hogy az a Rege- úttal összeköthető legyen s így az apáca-rend megfelelő úthoz jusson. voss Árpád ügyvédet és Szilágyi Károlyt az „Óbudai Hegyvidéki Szövetség” elnökét, akinek a vil­lanylámpái a Táborhegyen azt hir­detik, hogy rend készül a hegyen! — és végül minden vendéget. Utána Reisinger Gyula társelnök köszön­tötte Andrékát, akinek biztos ve­zetése alatt a társaskör mint gyönge kis hajó indult útnak ma, de már mint vezérhajó jár a közélet vizén. A zajos éljenzés csillapultával Orova Zsigmond, a közgyűlés leg­fiatalabb tagja, jelentette be egy­szerű, de ünneplő szóval Kozma Jenő pártelnöknek, hogy belép a Községi Polgári Pártba, amit zúgó éljenzés kisért. Ekkor szólalt fel aztán Kozma Jenő dr, országgyűlési képviselő, aki sok ér­dekes dolgot mondott el, azokról a küzdelmekről, amit Óbuda érdeké­ben folytat a Polgári Pált. Ók hoz­ták az új hidat, ami Óbuda életében a legfontosabb tényező lesz. El­mondta, hogy csatából jött a köz­gyűlés terméből, ahol jobbról is, balról is őt szidták. Ez az ijedt em­berek szava. Támadták a mandátum meghosszabbítás miatt, pedig ez nem rombolás, hanem építés. Ez •fogja megteremteni az 'autonómia új házát. Azok védik most az auto­nómiát, akik 1919-ben lerombolták azt és — azok akik 1920-ban ki­rekesztették onnan az ellenzéket. Ö büszke rá, hogy a polgárságot viszi az autonómiába. Elekor külön meg­köszönte Orova Zsigmond bejelen­tését, amit szeretettel és köszönettel vesz tudomásul. Majd Andréka személyét ünne­pelte a legmelegebben és végül üd­vözölte Szilágyi Károlyt, áld szin­tén eljött, holott egyedül neki joga lett volna elmaradni. Bevallja, hogy tévedett, amikor az ő tiszta elgon- 1 dolását, tiszta kezét nem méltatta eléggé, de ünnepélyesen megígéri itt a nagy nyilvánosság előtt, hogy a pártvezetőség hibáját jóvá teszi, mert a legközelebbi választásokon a legméltóbb helyre állítja Szilágyi Károlyt. Ügy ezt, mint Kozmának minden egyes, nagysúlyú kijelen­tését zajos éljenzéssel és lelkesedés­sel honorálták a jelenvoltak. Bohn József a VII. kerületi Köz­ségi Polgári Párt részéről üdvözölte Andrékát, akit nem tud egészen át­engedni Óbudának, mert az egész j főváros részt kér belőle. Andréka Károly emelkedett ezután szólásra azzal, hogy ebben a körben nem szoktak politizálni, csak a kerület hiányait tárgyalják s a város és ország javá­ért való küzdelmet ő nem tartja po­litikának. Küzd a Bethlen zászló fé­nyében. Megköszönte Szilágyi Ká- rolynak azt a megbecsülhetetlen nagy tevékenységét, amit a hegyvidék ér­dekében ldfejt s amelynek eredmé­nye ott ragyog esténkint a dombolda­lokon. Megköszönte Kozma Jenő­nek, hogy segített kivívni Óbuda Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rálioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszécsarnok számára az új hidat, mely azonban nemcsak Óbuda, hanem az egész fő­város haladását szolgálja. Szereti Óbudát, mely az egész város anyja, szereti az óbudai hegyeket, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Pestre. Sze­retné, ha mielőbb megcsinálnák az Attila^ parkot, amely emeli majd Óbudát és vonzani fogja a pestie­ket.^ Megköszönte újlaki Müller Pál vezérigazgatónak, hogy a város fej­lesztése érdekében minden haszon nélkül engedte át a telkeket a bécsi­úti új városi házak számára. Sokan félnek Óbudán a csatornázás költ­ségeitől, de azért, akár erőszakkal is, meg kell a csatornázást csinálni. Végül arra kérte a kör tagjait, hogy támogassák szeretettel és lelkesedés­sel a Községi Polgári Pártot és an­nak vezérét, dr. Kozma Jenőt. Sok szeretet nyilvánult meg abban a meleg lelkes ovációban, amely Andréka Károly közismert pattogó szavait kisérte. Általános kívánságra Váry Albert mondott mesterileg fölépített be­szédet, amelyben az oly sokat han­goztatott szabadságjogok helyett, amelyekben oly keservesen csalód­tunk, a jogrend szükségére mutatott rá. Ez a polgárság érdeke és aki a polgárság ellensége, az a minket kö­rülvevő ellenségeinknek cinkostársa. Nagy hatást tett, nagy tetszést aratott a beszéd, mely után Rezső Antal ügyvezető alelnök felolvasta dr. Ripka Ferenc főpolgármester és Becsey Antal üdvözlő táviratait. Általános érdeklődés közben emel­kedett szólásra Szilágyi Károly és kijelentette, hogy számára a poli­tika nem öncél, csupán csak eszköz, csak mód, hogy politikai meggyőző­dését nyilvánítsa. Már a forradalom idején vezércikke jelent meg a Bu­dai Naplóban, amelyben megjó­solta Kunfi Zsigmondnak, hogy azzal a koldusbottal, amit a polgár­ság kezébe nyomott, őt fogják ki­verni az országból. Emiatt sok ül­döztetésnek volt kitéve ő is, a lap szerkesztője is, de a jóslása betelje­sült. A forradalmak tanulságai után nem maradhatott abban a táborban, mely azokat a forradalmakat fel­idézte, hanem át kellett jönnie ide, abba a táborba, amely nemzeti ala­pon áll. Élénk nagy tetszést váltottak ki Szilágyi Károly szavai, akinek ezen az estén szolgáltatta a párt a leg­nagyobb igazságot az őt ért indo­kolatlan mellőztetésért. Utolsónak Viraág Béla szerkesztő szólalt föl és az elhangzott beszé­dekre tett néhány tréfás megjegy­zése után az ünnepelt elnök nejét:-— Andréka Károlynét éltette és köszöntötte fel, amit lelkesen vissz­hangoztatott az egész társaság. BOHUN1CKY BikMK RT. ( ÉtargíS korúi £7j) 4 ■ fizeti | B u dán A LEGMAGASABB betéti kamatot Édes kadarka és s kiváló Szent$v8rgytie$yi borok fajtisztán kaphatók a EÄBEBMANN féle vendéglőben. I,, Maros utca 18 szám. KÁLYHÁS! ?! Béres Márton K­T I., LOGODI-U. 19. Tel.: L. 972-33. lO" Minden e szakmába vágó munka f—^ * EB ] ügyében forduljon bizalommal J e régi jóhirü céghez. A Községi Polgári Párt vezérkara áimáán Kozma Jenő lelkesen elégtételt szolgáltatott Szilágyi Károlynak — Andréka Károly ünneplése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom