Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-07-07 / 916. szám
xxv. évfolyam. 916. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengd, félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. A hegyvidék dísze Sokat elvégzett már a Hegyvidéki Egyesületek Szövetsége, de nem mindent. Elvitázhatatlan tény, hogy elsősorban jó utakat kell építeni, hogy így a hegyvidék könnyen megközelíthető és gyorsan elérhető legyen. A mai autóvilágban semmi sicsen messze, legkevésbé esik távolra Pesttől a budai hegyvidék. A jó utak mentén hamar felépülnek a viiiák, a villaszerű bérházak és itt-ott a zártsorú utcák, ahc! kedves, levegős helyen szívesen laknak majd az emberek, főleg a kereskedők és iparosok, akiket most kenyerük a város földszintes boltjaihoz köt. Csakhogy az utakkal együtt a tereket is meg kell tervezni és ezeket művészileg kell kiképezni. Mintegy pihenő helyül szolgáljanak a folyton emelkedő utak mentén. A budai hegyvidék számos pontja történelmileg nevezetes hely és hivatva van ápolni ezeket a nemzeti hagyományokat, amelyek szinte jóslásszerűen Buda fennállásához fűzik a magyarság életét. „Áll Buda, él magyar még.“ Itt van a két várostrom 1686- ban és 1849-ben. Az ostromló seregek a királyi várat környező hegyvidéken helyezkedtek el és így jutott már akkor új névhez még a Svábhegy is. Mindezeket a helyeket meg kell jelölni, lehetőleg minél művészibb formában. Ma még mosolyogva nézzük a sok jóakarattal, de kevés tudással alkalmazott útelnevezéseket, amiket helyesbíteni kell. Az újabb korban a magyar nemzet számos vezéralakja nyaralt a budai hegyek között. Mindezt hivatalosan kellene kikutatni és megállapítani, hogy azok emléke ott a hegyvidéken megörökíttessék. A budai Hegyvidéki Egyesületek Szövetségében túlnyomó számban él az intelligencia és a szövetség élén mint elnök losonczi dr. Bódy Tivadar áll, (aki nemcsak nagytudású polgármestere a fővárosnak, de egyúttal kiváló műizléssel bíró magyar úr, aki szereti a művészetet s így nem lesz nehéz a budai hegyvidéken megmenteni a szükséges területeket a művészet számára és azokon megvalósítani a művészetet. A természetadta színeket emelnék a művészetadta színek és azt bizonyítanák, hogy itt nemcsak a jó Isten pazarolta ránk a természetes kincset, de méltó volt hozzá ez a hatezer esztendős nemzet is, mely Indiától a Gobbi sivatagig, Tibettől Trójáig, a Fekete tengertől a Nílus forrásáig, teleszórta a világot a művészet, az építészet remekeivel. A budai hegyvidék tele van alkalmas pontokkal, ahová csekély költséggel kilátó helyeket lehet építeni, mintegy bizonyos séta- utak végpontjaiként és ezek a helyek is emelnék a hegyvidék művészi szépségét. Mert nem lehet már most kalmárszempontokat érvényesíteni, amikor a hegyvidék jövőjét alapozza a szövetség és nem maradhat dísz nélkül ennek a vidéknek természetadta szépsége. Duboiuii Pál. Budánj IQ28. Julius ö Feltűnést keltő, érdekes és meglepő adatokkal alátámasztott, államférfiúi hivatottságot bizonyító, hatalmas beszédet mondott a felsőházban Dr. RIPKA FERENC főpolgármester a Vass József népjóléti miniszter által benyújtott törvényjavaslat tárgyalásakor, mely az öregség és rokkantság biztosítását terjeszti ki és fekteti nemzetfentartó alapokra. A beszéd meggyőző ereje, a sok szín, eszme, gondolat rendkívüli hatást tett az egész társadalomban osztálykülönbség nélkül és Ripka Ferencnek ott is barátokat szerzett, ahol eddig politikája elől elzárkóztak. Az a ragyogóan meleg szeretet, az a nemes szocializmus, amely e klasszikus beszédből kicsendült és vérző szívéhez ölelte egész Budapest népét, messze kiható következményekkel lesz a községi politikai élet kialakulására őszkor, mert megmutatta e város népének a pártpolitika fölé emelkedett főpolgármestert abban az alakjában, amelyben őt itt Bndán évtizedek óta ismerik, becsülik, tisztelik és szeretik. Özönével kapta — még az országból is — az üdvözléseket oly kiváló helyekről is, ahol csak a színarany, igaz embert ünneplik. Bódy Tivadarné állapotában örvendetes javulás állott be. Bevarrt arcsebe gyorsan gyógyul és a rendőr- támadás okozta ijedtségtől származó ideges láza is elmúlt. A nagy tiszteletnek és rokonszenvnek örvendő úrnő és nagytekintélyű férje előtt számosán fejezték ki sajnálkozásukat a könnyen végzetessé válható incidens miatt. A Regős-völgy volna tulajdonképpen az ősi neve a ma bizonytalanúl, néha solymári, — néha pilisi, — néha ürömi völgynek nevezett és a pilisi hegyek közé vezető völgynek, amelyen át a bécsi országút vezet Győr felé. Ez lesz Budapest egyik nyaraló útvonala, mely mintegy folytatásúl szolgál az Óbuda feletti völgykatlannak, ahova, némi előrelátással villaszerűén épült fürdővárost kell létesíteni. A hegyek alja is tele van gyógyforrásokkal. Évszázadokon át, már Mátyás királyt megelőző időktől kezdve, itt éltek az igricek, a hegedősök, szóval a regősök és Mátyás király idejében Regősvölgynek is nevezték. Budán rendezi társasvacsoráját a budai tagokra és Gundel Károly nagyhírű konyhájára való tekintettel a Polgári Egység Klubja, június 13-án este nyolc órakor, a Szent Gellért-szálló terraszán. Hogyan nyaralnak Indiában címmel jluius 2-án reinhardti rendezés keretében olvasott fel dr. Erclősy Károly pápai prelátus a Svábhegyi Szanatórium gyógyudvarán — a Svábhegyi Egyesület meghívására. A szabad természet leggyönyörüségesebb színpada: a budai hegyvidék s annak andalító, csiilagfényes esti hangulata volt a szinte varázslatosan ható keret, amelyben az Egyház e tudós főpapja felolvasta értékes és nagy figyelemmel hallgatott utazási emlékeit egy másik világról. Ezek között különösen a Ceylon szigeti singhalesek-ről mondottak keltettek nagy feltűnést a nagyszámú közönség soraiban, ahol dr. Bódy Tivadar ny. polgármester, a Svábhegyi Egyesület elnöke, a Svábhegy sok előkelő lakója, sok gyönyörű asszony foglaltak helyet, hálásan tapsolva az előadásnak. Utána a szokásos társasvacsora volt a legkedvesebb hangulatban. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Ziegler Gézáné úrnő súlyos operációnak volt kénytelen magát alávetni, hogy vesekő-bántalmaj okozta szenvedéseiben gyógyulást találjon. Heteken át aggódott miatta családja és ismerőseinek nagy köre, de most már az állandó gyógyulás útján van. Glück Frigyes, az idegenforgalom apostolának, a szállodások nemzetközi egyesületének nagyrabecsült vezetőjének hetvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Idegenforgalmi Szövetség küldöttsége dr. Némethy Károly vezetésével gyönyörű művészi bronzrcliefet nyújtott át. Nincs gyalogjáró a zugligeti Fácánhoz, mert a magántulajdont képező gyönyörű fasoros úton tilos a közlekedés. Az erős autóforgalomrpal terhelt Zugligeti-úton kell a gyalogjáróknak haladni, amelyiken azonban járda nincs s így állandóan életveszélyben vannak a sétálók. A villamos végállomástól felvezető gyalog- utat vissza kell szereznie a fővárosnak, hogy rendes állapot legyen a Zugligetben a gyalogközlgkedés terén. Guth Ferenc dr., II. kerületi elöljáró helyettes áthelyezése a IX.-ik kerületbe fájdalmasan érintette a Víziváros polgárságát, mely évek óta összeforrott vele, de különben is vérbeli budai lakos. Helyére dr. Holtzspach Ödön került, akit kedvesen fogadtak, azért, mert szintén budai. Sorsdöntő óráht előtt áll ismét Buda. Mindent megtagadott tőlünk a város, ami Buda fejlődését szolgálná: — elhalasztották évekre a Gellérthegyre tervezőit fürdőügyi kiállítást, — megakadt a strandfürdők ügye, — levették a napirendről a Rudasfürdő építésének tervét, — elmarad egyelőre a Boráros-téri— Lágymányosi híd építése, — elmarad a Szépvölgy szabályozása, — kimaradtunk a Szent István-hét programjából, — nem rendezik az újlaki Du- napartot, — egész sorát a tervbevett alkotásoknak elejtették. A polgárság szomorú anyagi képét megrajzolta dr. Ripka Ferenc a felsőházban, de még annál is sötétebb, vigasztalhatatlanabb a budai polgárság helyzete. Ez a kétségbeejtő állapot új, végső erőfeszítésrei készteti a szerkesztőséget. Ha vészt jdző kiáltásaink eddig elvesztek a pusztában, — hangosabban kiáltunk, többször kiáltunk ezentúl. Lehetetlen, hogy a szörnyű pusztulásba menő Buda segélykiáltását meg ne hallgatnák. Minden törekvésünk e nyáron oda irányul, hogy lapunk érdekében nagy propagandát indítsunk és elérjük azt a lehetőséget, hogy hetenként kétszer, sőt — ha módot ad rá a budai polgárság — háromszor jelenjünk meg és tárjuk a világ elé sérelmeinket, nyomorúságunkat, ejhagyottsá- gunkat. A küzdelmet nem adjuk fel, ha mögöttünk áll Buda megszervezett polgársága! Buda-Alsóvárosi Egyesület közgyűlésén Becsey Antal kormányfőtanácsos elnökletével, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, egyesületi titkár. ismertette az elmúlt év eseményeit. Az egyesület fáradozásának köszönhető: a Fehérvári-úti járda feltöltése és kemény burkolása, a Bártfai utca kocsiúttestnek újra építése és a környékbeli összes utcák járdáinak bitumennel való burkolása. A Halmi-, az Ecsed- és a Szentpéteri utcák rendezésére szükséges fedezeti költséget a város már beállította a költségvetésbe. A napirend során Gömöri Győző igazgató, ügyvezető elnök tett jelentést arról, hogy a Fehérvári-úton közlekedő budafoki villamosvasút még mindig nem szállította le a viteldíjat s követelte a jelenlévők helyeslése közben ugyanazokat a jogokat, mint amilyeneket a város más területén lakók élveznek. Éppen ezért a 10 perces forgalmat már csak a BESzKÁRT vonalairól való átszállási lehetőség szempontjából legalább éjjel 12 óráig fenn kell tartani, ezenkívül pedig a szakaszjegy és az átszállójegy díját Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 julius 7. a EBSzKÁRT mindenkori viteldíjának határáig le kell szállítani. Becsey Antal minden oldalról megvilágította ezt a kérdést, melynek kedvező megoldása a BESzKÁRT vezérigazgatói állásának betöltésével szeptemberre várható. A közgyűlés ezután köszönetét mondott Becsey Antal elnöknek nagyarányú egyesületi tevékenységéért. Hamar megvolt az a bizonyos ötmillió pengő a Károlyi-palota és parkja megvételére, de lehetetlen volt előteremteni Buda számára, a Gellérthegyre tervezett fürdőügyi kiállítás számára. Nem mintha irigyel- nők a belvárosi satnya gyermekektől ezt a kevés levegőt, amihez e park révén jutnak, csak éppen különösnek tartjuk, hogy ezt a pénzt attól a Gellérthegytől tagadták meg, amelyik tulajdonképpen egészen beleáll a Belvárosba. A Gellérthegy van olyan park a Belváros számára, mint a Károlyi-palota kertje. Egyetemes szempontból egész Budapest számára azonban mégis csak fontosabb levegőző hely a Gellért, mint a Károlyi kert. — Az bizonyos, hogy a Károlyi-kert megvásárlásánál nagyon kilátszott a lóláb, amit úgy hívnak, hogy — párt diktat ura. A városházán uralmon levő párt akarta a Károlyipalota megvételét és meg is vette, —- de nem akarta a fürdőügyi kiállítást a Gellérthegyen és azzal tagadta meg a szükséges 4 millió pengőt, hogy, nincs. Honnan volt mégis — most? Huszonhárom kilométer csatornát épít a jövő évben a főváros, amelyből. 12 ezer és 45 métert kap az I. kerület harminc utcája, még pedig Széber-út, Magyarádi-út, Kelenhegyi- út, Sárbogárdi-út, Halmi-, Szent Péteri-, Bornemissza-utca*. Mohaiét, Ecsed-, Albert-, Költő-* Tündér-, Kakuk-utca, Diósárok-. Somogyi-. Badacsonyi-, Tétényi-. Budakesziét, Tárnok-, Fortuna^. Bognár-, Fad- rusz-, Tóth Lőrinc-. Szamóca-utca. Ferry Oszkár-. Szépkilátás-, Böszörményi-. Róka-, Parádi- és Som- lói-út. — A II. kerületben 3,440 méter új csatorna épül 213,500 pengő költséggel. A csatornák a Biai-úton, Lévai-, Fillér-. Bimbó-. Csalogány-, Ganz-, Lotz Károly- és Vadrózsautcákban épülnek és kiépítik az összekötő szerpentint a Pasaréti-útnál. — A III. kerület a legmostohább elbánásban részesült, pedig talán valamennyi városrész között a legelhanyagoltabb s mégis csak 1,000 méter új csatornát kap 65.000 -pengőért és pedig a Pusztaszeri-úton, az Áfonya- és a Kerék-utcákban. A hegyivizek szabályozására 600.000 pengőt költenek a jövő évben. Ennek az összegnek a keretén belül folytatják az Ördögárok, á Zugligetiárok, a Szépvölgyi-árok beboltűzá- sált, azonkívül rendezik a Németvölgyi Farkasvölgyi. Istenhegyi, Tamás-úti, Bécsi-úti, Vörösvári-úti és a Budenz-árkokat. A zugligeti Fácán és környékének 25 és fél ezer négyszögölnyi területét a tulajdonos minden épületével és hatalmas erdőrészé^l egyetemben felajánlotta a fővárosnak megvételre. A tulajdonos részvénytársaság ajánlatához pontos leltárt csatolt, de a vételárat nem jelölte meg. Hivatkozott beadványában a történelmi vonatkozásokra is, melyek szerint évszázadokkal ezelőtt, az esztergomi káptalan majorja terült el a mai Fácános helyén. Itt lakott Szilágyi Erzsébet, Mátyás király anyja is. Később Mátyás király nyaralója állott az üdülőtelep mai helyén és itt volt Mátyás király híres fácános kertje is és ettől nyerte a nevét, a „Fácános“. Később a törökök elpusztították a környéket, de felismerve üdülésre alkalmas voltát, számos villát építettek. Gyönyörű kerteket létesítettek itt a törökök, itt ültették el a török kozmetikai célokra szolgáló pirosító növényeket, amelyekből még mindig számos példány virul a Fácánosban. A főváros tanácsa a vétel érdekében a tárgyalásokat megkezdte s a középítési ügyosztály a telek felbecsüléséhez hozzáfogott. Az erdőhivatal a vétel mellett foglalt állást, de ehhez még ajánlotta a közelben elterülő Haggenmacher-féle szintén több ezer négyszögöles erdő- részlet megvásárlását is, hogy ezzel a budai hegyvidék összes erdőségei teljesen a főváros birtokába jussanak. Nyári táncmulatságot rendez julius 7-én este fél kilenc órakor a III. kerületi Egyesült Polgári Társaskör a Római fürdőben levő Wagner-féle vendéglőben. Tánc közben a Kisfaludy- szinház művészei kabaréznak. A vízivárosi árvaliáz Javára, amely a felsővizivárosi egyházközség által alapított Molnár László gyermek- otthonból alakul — a főváros. Gál Benő szociáldemokrata főv. biz. tag berzenkedése dacára, ötezer pengő segélyt szavazott meg. Minden Kalandra jó volt Buda azelőtt és aki a terveivel nem boldogult Pesten az végül átjött Budára. Ezt olyan vad területnek nézték a pesti stréberek, ahol minden bolondgomba megterem, minden bolond idea hívőkre talál. És gyakran sikerült is. Bennünket itt Budán olyan gazdátlan szérűskertnek néztek a pestiek, mint valami felsőbbrendű lények, abban a pozitív hiedelemben, hogy mindazt, amit nem tudtak elhitetni a pestiekkel, azt feltétlenül ellűszik Budán. Huszonöt év óta keltegeti a budai öntudatot a Budai Napló és —• bár lassan ment — mégis sikerült, mert ma már budai szemmel nézünk mindent és a mérlegelésnél az egyik serpenyőbe mértékül betesszük a budai érdekeket. A Hollós Mátyás Társaság hétfőn este megvitatta az állandó téli színház ügyét és elsősorban helyét. Végleges határozatot nem hozott, mert nem akart elébevágni annak a mozgalomnak, amelyet dr. Szalay László író kezdeményezett és Bódy Tivadar ny, polgármester személyével kapcsolatosan Hevesi Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Sajó Jenő vállalkozó bevonásával igyekszik megoldani ezt a húszesztendős kérdést. Hevesi Sándor ma az országban a legkompetensebb szakember, nagy összeköttetésekkel a pénzvilágban, nagy tekintéllyel a színészéletben, aki azt vallja, hogy Budán csak a régi Nemzeti , Színház rendszerével tud prosperálni egy színház, amely ugyanis felölelné a. népszínművet, a drámát, vígjátékot, bohózatot, operettet és operát. Ezt a tervet szívesen fogadnák Budán az iparosok és kereskedők, de. örömmel venné az egész polgári társadalom, mert méltó volna Budához. Ez biztosítaná azt a forgalmat, amit az ipar és kereskedelem vár a színháztól, — jól megválasztva a színház helyét, mely nem lehet máshol, mint Budának azon a területén, ahol az első és a második kerület találkozik, és pedig a Vérmező északi sarkától kezdve a régi Szent János-kór- házig terjedő terület. Minden más terv kalandos, komolytalan és legfeljebb egy-két embernek válna hasznára, de semmiesetre sem szolgálná Buda nagy egyetemes érdekeit.
