Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-06-30 / 915. szám

Pxxv. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. 1928 évfolyam. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. % VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. junius 9(15. sz. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 30. Odaát Pesten sokkal öntudato- saboan mtéziK a pesti oldal sorsat, nagy előrelátássá!, a hatalom tel­jes uirtokaban. Amikor Pesten rá­eszméltek, hogy, ennek a nagy va­rosnak egyetlen biztos fejlődési alapja az a sok, világhírre méltó, paratian hatású gyogytorrás, mely a buaai hegyek alján buzog elő a tolcibol, amelyek egyik ága Pestre is átnyúlik es ezer meter melység­ből curopa legforróbb gyógyvizet adja, — akkor sietve megépítettek eisonek a Szechenyi-íüraot a vá­rosligeti parkban, hogy az eset­ben, ha buaapest, mint vilagíuroö vonzaná ide az idegeneket, ebből Pestnek is jusson rnegieieio rész. Megtoldottak ezt legutóbb egy hetvennnihardos stranaiurdovel es meg fogjak toldani a közeljövőben egy sok-sok milliárdos szállodá­vá!. Amikor viszont arról volt szó, hogy a Budán, a üeilérthegyen tervezett fürdőügyi kiállítás cél­jaira 4üü ezer pengőt szavazzon meg a város, amely kiállítás egy­forma érdeke Pestnek is Budának is, de ezzel a fürdőügyi súlypon­tot mégis Budára helyeznék át, — ezt a pénzt a pestiek megtagadtak tőlünk és ezzel a sakkhuzással s az ezt megelőző amerikázással, odáig tudták vinni, hogy az egész kiállítást s a vele járó előnyöket átvigyék Pestre az Iparcsarnokba. Czzel elérték volna azt a rejtett célt, hogy a kiállítást látogató ide­genek első kézből a közvetlen szomszédságban kapják a Széche­nyi-fürdőt, Buropa legforróbb for­rását s így visszabillentik a fürdő­ügyi súlypontot Pestre. jcz nem sikerült nekik. Jozsei Ferenc főherceg s vele együtt a „Budapest rurdováros egyesület“ a leghatározottabban állást loglalt ez ellen es nem ment beié ebbe a „pap ende uh" kiállí­tásba. Három év óta folyt a taktikázás ebben az ügyben, .clbuktatták ezt a kiállítást a városházán, elsőik­ben antiszemita jelszavakkal, mert, hogy zsidó tőke is érdekelve volt, — másodsorban szocialista jelsza­vakkal, mert, hogy főherceg áll az ügy élén, — és harmadszor elbuk­tatta a szocialistákkal es demo­kratákkal összeiogő Keresztény Községi Párt a — kiralykérdés címén. Cs mégsem sikerült elbuktatni, csak elhalasztani. Budá számára megmentette ezt a kiállítást, amely Buda fejlődésé­nek első nagy lépcsőfoka, az első nagy gát Buda polgárságának folytonos, sőt zuhanásszerű sze­gényedése ellen; — megmentette részünkre elsősorban Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök bölcses­sége, aki a pestiek taktikázása da­cára fentartotta és továbbra is en­gedélyezte a Gellérthegy és a Citadella rendezésére szánt más­félmillió pengőt, — és megmen­tette másodsorban dr. Rjipka Fe­renc főpolgármester, aki a fürdő­város egyesület kívánságára azon­nal elejtette a városházának azt a tervét, hogy a kiállítást, mint egy­szerű mintavásárt az Ipar csarnok­ban tartsák meg s a maga részéről elfogadta azt az indítványt, hogy a kiállítás rudezése három évre Szépvölgyet, rendezni a Margit­szigettel szemben lévő budai ra­kodópartot, liftet építeni a Gellért­hegyre, és ezer más olyan kérdést megoldani, melyek révén Buda fejlődése megindulhatna, elha­gyott, magára maradt pusztuló polgársága megélhetéshez jutna. Hova gondol Fenséged? Három év alatt egy kiállítást, — ahol tíz hónap alatt sem tudnak megépíteni egy 200 méteres utat, — három év alatt...! Csodának kellene történnie! Budán, IQ28. junius 2t) A Svábhegyi Egyesület július hó 2-án (hétfőn; este fél kilenc óra­kor dr. trdősi Károly pápai pre- látus előadást tart arról „Hogyan nyaralnak Indiában“ stb., a Sváb­hegyi Szanatórium régi étkezőjé­nek terraszán. Előadás. után ugyanott kilenc órakor a szokásos társasvacsora. A teríték ára: 5 P. Menü: Erőleves csészében, sonka mousse sauce tartare, bélszin fiiét, francia körítéssel, indianer bomba, gyümölcs. Az előadásra pontos megjelenést kér losonczi dr. Bódy Tivadar, m. kir. udv. tanácsos, Bu­dapest ny. polgármestere, a Sváb­hegyi Egyesület elnöke. Ripka Ferenc dr. főpolgármester meglátogatta az elmúlt napokban Czölder Dezső festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagjának kiállítá­sát s megvásárolta a tárlat egyik bájos budai képét: — a Normafa melletti részletet a Jánosheggyel. Darányi pörkölt. Szudv paprikás. Megremegett a szívünk, amikor vi­lágjáró Sándor Pál bősz kirohaná­sát láttuk a miniszterelnök környe­zete ellen, mert tudtuk, hogy itt vér fog folyni és az amerikai hírnek meg­felelőien, gulyássá aprítja mindazo­kat, akik haragjára rá szolgáltak. Megremegett a szívünk, amikor más­nap Darányi Kálmán államtitkár és Szudy Elemér sajtófőnök megképez­tették tőle, hogy miképen is méltóz- tatott érteni, ezt a légbőlkapott vá­daskodást. Már láttuk a bősz viadalt, amint Sándor Pál aprítja őket és másnap az Ínyencek csettintve rende­lik a Ritzben, a Pannóniában az ösz- szeaprítottak húsából készült Darányi pörköltet és Szudy paprikást. — ter­mészetesen, — felemelt árakkal. Mert végtére is nem mindennap kapható Budapesten államtitkár pörkölt és sajtófőnök paprikás. De a szen­záció elmaradt, Sándor Pál vissza­vonult az ÜMKE sáncai mögé, amivel viszont Bethlen Istvánt fenyegette meg, aki az találta mondani, hogy a magyar kereskedelemnek nincs meg a kellő szervezkedése. Már hogy ne volna? Itt van az UMKE! Igaz, hogy ez inkább csak Sándor Pál házi hasz­nálatára szánt alakulás, amelynek költségeit, a kereskedők fizetik. Bu­dán is megalakult ennek az UMKE- nek a fiókja. — sub tituló, — „BUDAI OMKE“, ami annyit jelent, hogy a budai kereskedőknek is joguk van tagsági díjat fizetni, ha bár a jó OMKE még azt a szívességet sem akarta megtenni nekik, hogy árban, minőségben és divatban egyenrangú­nak ismerje el őket a pestiekkel. Elég, ha OMKE tagok. Elég, ha olyan hírneves, száz párbajt vívott és mindenkit gulyássá aprító párbajhős­nek a hívei lehetnek, mint Sándor Pál, aki még a miniszterelnök kör­nyezetét is meri meggyanúsítani. Ezzel aztán mi budaiak kint is va­gyunk a vízből. „Pasarét Törökvész Környéke Egyesület“ tisztújító közgyűlését jú­nius 21-én, csütörtökön este tartotta a II. kér., Budakeszi-út 11. szám alatt lévő vendéglőben, dr. Kozma Jenő or­szággyűlési képviselő elnöklete alatt. A közgyűlést társasvacsora követte, mely kitűnő hangulatban folyt le és a késő éjféli órákig tartotta együtt a társaságot. Tury Zoltán dr. közigazgatási bíró a múlt héten fájdalmas operáción ment át, mely szerencsésen sikerült ugyan, de két hétre kikapcsolta budai köz­életünk e tevékeny férfiát a mun­kából. Kössön ki a Császár-fürdőnél, mint hajdanában, régesrégen a helyi-hajó — kéri több újlaki ol­vasunk, akik az idegenforgalmat nem szolgáló visszásságok között erre is rámutatnak. Az itt járt fin­nek egyrésze az Esplanade-szálló- ban lakott s ezek sehogysem tud­ták megérteni, hogy ha a szemben lévő Margitszigetre akarnak jutni, — miért kell zsúfolt villamosokon körülkocsikázniok, hídon gyalogol­niuk, amikor a Dunán sikló feiiér hajócskákon kellemesebb lemre az odajutás. A régi váróterem a pénztáros bódéval még ma is áll, a Császár- és Lukács-fürdő ven­dégei és alsó Újlak közönsége na­gyon óhajtja ezt a megállóhelyet. Meg kellene ezt a kis kikötőt építeni. Küldöttség járt, a Budai Társaskör küldöttsége dr.. Ripka Ferenc főpol­gármesternél e hó 20-án, hogy fel­hívja figyelmét a Budát ért sérel­mekre, főleg a fürdőügyi kiállításnak Pestre való áttétele ügyében. Dr. HÜÓR TEMPIS MÓRITZ, a Budai Társaskör társelnöke volt a küldöttség tolmácsa és klasszikus egyszerűséggel, rövidséggel mondotta el mindazt, amit a Városháza vétett Buda ellen. Mintha kőből faragott emlékoszlopot! állított volna a főpol­gármester szobájába, amelyre nagy betűvel rá van vésve: — BUDA SÉ­RELMEI! Dr. RIPKA FERENC, akinek Buda a második szülőföldje Uödöllő után, aki mindig budai pol­gár volt és részt vett minden küzde­lemben. amelyet évtizedek óta budai vezéremberek folytattak Budáért, — fölcsillanó szemmel, lelkes szóval tett hitvallást Buda mellett. Elis­merte ö is, mint ahogy Folkusházy alpolgármester is elismerte, hogy a székesfőváros évtizedek óta sokat mulasztott Buda íölvirágoztatása kö­rül és megígérte, hogy mindezt ro- hamiépésekoen igyekszik majd be­pótolni. Minden szavából kicsillant az a véghetetlen szeretet, amellyel Duda iránt viseltetik és az a jóindu­latú eltökéltség, amellyel ezeken a sérelmeken segíteni akar. Mindazok, akik a küldöttségben részt vettek, át- érezték ennek az órának fontosságát és azzal a jóleső érzéssel távoztak, hogy a főpolgármester nagyjelentő­ségű szavai föltétlenül biztos alap­kövét képezik Buda küszöbén álló fölvirágoztatásának. Őszinte meleg spontán éljenzés kísérte a főpolgár­mester lelkes kijelentéseit. Az iríev pestiek. A lágymányosi strandfürdő céljára a főváros bérbe­vette a földmívelésügyi minisztérium­tól a téli kikötőben, a Kopaszi párhu­zamművön lévő területet (egy kissé furcsa körülírás) s azt 260 ingyenes öltözőhellyel, mentőszobával s egyéb szükségletekkel 27 ezer pengő költ­séggel felszereli. Az épület télen át a dunai mentőőrség csónakjainak elhe­lyezésére szolgál s a felügyelő szobá­jában ez idő alatt a csónakok javítási rpunkálatait végzik. Ezzel a megoldás­sal a Lágymányos ingyenes strando­lása el van intézve, azonban Óbuda már nem kaphat ilyen fürdőt, mert a Római Dunaparton már nincs hely, a Római-fürdő alatti részen pedig a víz­folyás oly sebes, hogy strandfürdőre nem alkalmas. A lágymányosi strand is egyelőre csak ígéret s talán csak decemberben készül el, ahogy ezt a főváros közgyűlésén jósolgatták, azonban az irigy pestiek máris fogu­kat vicsorgatva nekitámadtak ezért a tanácsnak s epés megjegyzésekkel megvádolták, hogy Budát pártpoliti­kai szempontból dédelgeti (?!), mert a Keresztény Községi Párt vezetője és dr. Kozma Jenő a Községi Polgári Párt vezére és vezérkara Budán lakik s a „budai nagy-legények egylete“ szervezetten bevonult a törvényható­ságba — Pest sérelmére. Más város­részek elhanyagolása, mellőzése mel­lett mostanában kizáróan a budai ré­szek szükségleteinek kielégítése törté­nik — harsogta Budának ez a nagy jóakarója és jó lesz a nevét külön is megjegyeznünk: Földvári Béta, aki­nek bármikor bizonyítani tudjuk, még pedig hiteles alpolgármesteri kijelen­tésekkel, hogy Buda évtizedes el­hanyagolását még a legcsekélyebb mértékben sem tette jóvá Budapest főváros. ígéretekből élünk! És már ezt is irígylik tőlünk. A Budai Klub június hó 12-én tar­totta dr. Bárczy István ny. igazság­ügyminiszter elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, amelyen dr. Orbók József titkár olvasta fel az évi jelentést, amely szerint a Budai Klub két eszten­dős fennállás után nagy fejlődésnek indult, ami főkép dr. Bárczy István el­nök és dr. Harrer Ferenc alclnök fá­radozásának köszönhető. Az egyesület az elmúlt év folyamán neves tudósok­ból és írókból alakított előadássoroza­tot, a mulatságokon kívül nívós hang­versenyeket is rendezett. A közgyűlés az ügyvezetőségnek, különösen dr. Hegedűs Miklós főorvos, ügyvezető alelnöknek és dr. Orbók József ügy­véd, titkárnak fáradhatatlan tevé­kenységükért jegyzőkönyvi köszöne­tét szavazott. A zárszámadás és költ­ségvetés előterjesztése után a közgyű­lés a felmentvényt megadta. A meg­ürült tisztikari állások betöltése során alelnökké dr. Tury Zoltán közigazga­tási bírót választották meg és a kilépő választmány helyébe új választmányt választott. Mindnyájunk szívéhez szól évenkint egyszer, nyár elején, 120 árva gyer­mek nevében dr. Ripka Ferenc fő­polgármester, mint a „KLQTILD SZERETETHÁZ EGYESÜLET“ el­nöke, annak közgyűlésén. Az 51-iket most tartották. Ilyenkor az elnök igyekszik újból fölkelteni az árvák iránt való szeretetek Szabó Árpád dr. titkár mesterien megszerkesztett évi jelentésben számol be az elmúlt esz­tendőről. Mindezt melegen megkö­szönték és a legnagyobb elismeréssel adóztak az Egyesület elnökségének Szandtner Aladár és dr. Rufíy Pál államtitkárok és lelkes ovációban ré­szesítette őket a közgyűlés. Kimaradt Buda miként a múltban, ez évben is a Szent István hét nagyszabású pro- grammjából, és ha így tart, egy­két év múlva a szent Jobbot is át­viszik majd Pestre, a lipótvárosi Bazilikába, a körmenet pedig végig vonul majd az Andrássy-úton, nem pedig a királyi vár történelmi ne­vezetességű utcáin. A szent István hét úgy látszk egészen Pesté. Ott lesz minden, ami az embereket csődíti, szórakoztatja és ahol a pénzüket elkölthetik. Sőt mi bu­daiak is oda visszük majd a pén­zünket. Egyelőre nem marad egyebünk, mint a körmenet. Ez pedig inkább egyházi ünnep, amely nem nyújt alkalmat költekezésre. Ez a szent István-hét gyönyörű dísze, ezt adja Buda, de a hasznot zsebreteszi Pest. Abban tökélete­sen'igazuk van a pestieknek, ha azt mondják, hogy tulajdonképen, hol és mit lehetne csinálni Budán? Mert szerintük itt sehol és semmit sem lehet csinálni, és ebben tökéle­tesen igazuk van. Pest gondját vi­selte annak, hogy Budán ne legyen hely, ahol valami ünnepséget le­hetne rendezni, vagy bármi más látványosságát s így aztán — ha nincsen hozzá való hely — nem is kell törnie senkinek a fejét azon, hogy itt mit csináljon. A jövő esztendőre majd megala­kítjuk mi is a „Szent István hét“ budai nagy bizottságát, amely majd kigondolja azt, hogy a nagy történelmi keretek között, a nagy történélfni múlthoz méltóan, miké­pen lehet ezt a várost beállítaná szent István kultuszába. halasztássá^ el és az ügyhöz mél­tóan, grandiózus kivitelben a Gel­lérthegyen rendeztessék, — és megmentette végül a Községi Pol­gári Párt, főleg annak vezére dr. Kozma Jenő országgyűlési képvi­selő, aki az utolsó pillanatig a leg­határozottabban a gellérthegyi megoldás mellett foglalt állást. Nagy hálával tartozik Buda Jó­zsef rerenc főhercegnek, város­építő József nádor méltó ivadéká­nak, akit a legönzetlenebb szere­tet Buda iránt vezet es vezetett ebben az ügyben. engedje meg a Fenséges Ur, hogy mi, akik 25 év óta vagyunk a budai polgárság szerény óhajait visszaverő visszhang, a küszöbön- álló hároméves küzdelemhez né­hány útbaigazító adattal szolgál- I junk. Mert nem oda Buda! nuuapesten, Buda javára vala­mit kiharcolni rettenetesen nenéz feladat... „Kossz sorsa van Bu­dának!“ ront a várhegyen, a királyi pa­lota közvetlen közelében, déli csücskétől néhány öinyire, a föld­ben eltemetve au mátyás király óriási mérem ríerkules szobra. Csodájára járna a világ és egy negyedszázad óta odáig se tudtuk vinni, hogy e szobor kiasatásának kérdésével, bármely illetékes ha­tóság, foglalkozott volna. Nem sikerült megoldani 75 év óta az Alagút rendezésének kér­dését.. Nagy sürgetésre kimeszei- ték, mint egy vidéki ambitust és nenany szegényes lámpássá! vilá­gítják. Isten csodája, hogy ebben j a sötét lyukban szerencsetlenseg eddig nem történt. Holott csekély j költséggel ezt is Buda egyik látvá­nyosságává tehetné a város. Nem sikerült gyógyparkká vál­toztatni át a Margit-rakpart sza- harai aszfaltsivatagját, pedig a leendő világfürdonek ez volna a leggyönyörűbb összekötő parkja. Nem sikerült feltölteni a lágy­mányosi mocsarat, amely évtize­dek óta a legveszedelmesebb miazma- és bacillustermelő helye a világfürdővé fejlődő Budának. Most is kultúrszeméttel töltik, mely évszázadokig fog erjedni, { rothadni és járványokat tenyész­teni, akkor is, ha sikerül így fel­tölteni a lágymányosi tónak neve­zett mocsarat. Nem sikerült áthelyezni Budán északról a füstokádó gyárakat a déli részekre, ahol a csepeli kikö­tővel szemben gyárvárosi kikötő­nek kell épülnie. Nem sikerült a kelenföldi nagy- rahivatott .medence rendezése, oly módon, hogy a Boráros-téri híd tengelyében hatalmas sugárút ve­zessen a világhírű keserűvízforrá­sokhoz, érintve a páratlan gyógy­hatású, világhírre méltó Sósfür­dőt és tengelyül, alapul beállítani azt e városrész rohamos fejlődé­séhez. Nem sikerült állandó téli kőszín­házat építeni, pedig Buda kétszáz­ezer lakosával szemben apró vi­déki városoknak van állandó szín­házuk. Üe nem sikerült sok minden más: utat vágni Óbudán a Fő-tér­től a Filatori-gátig, megnyitni a Nehéz sorsa van Budának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom