Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-01-17 / 900. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928. január 17. Kameva9 a víg lovag felölté csörgősapkáját, ragyogó ruháját s jókedvű apródjainak díszes kíséretében, gyönyörű asszonyok s leányok társaságában Vízkereszt napján bevonult Budára is. Áll a tánc, a gyöngyöző pezsgő nyomán dalos kedvű a mulatozás, hogy a gondok, fájdalmak, küzdelmek között örvendezzenek az emberek. Farsang: karnevál országa, a hangulatok és szivet-lelket derítő bohóságok korszaka az előjelekből ítélve jól indul Budán s egyremásra peregnek le a legsikerültebb táncesték. — Érdekes a karnevál elnevezés eredete,. A nagyböjtben a zajos mulatságok tilosak voltak, s ezektől való búcsúzás néhány fényes és fokozott hangosságú mulatozás keretében történt. E llak ontó k alatt tréfásan e szavaikkal búcsúztak a húsételtől: ..carne, vale!“ ami magyarul annyit tesz: „hús. Isten veled!“ Ettől azután a hústól búcsúzó és mulatságokkal töltött napokat karn e- v a Fi d e j é n e k. azaz húshagyás“ napjainak nevezték, a reájuk eső vasárnap pedig „karneval-vasárnap- nak“. azaz „húshagyó-vasárnapnak“ hívták. 'Más (forrás (szerint a régi germánok farsang utolsó napján, tavasz jöttével vonultak végig ünnepségeiken hajószekereiken és ezeknek a cams n a v a 1 i s-oknak neve teremtette volna meg a karnevál szót. — Az »első bál hiteles feljegyzések szerint 1385-ben veit, amikor VI. Károly francia király tartotta esküvőiét Izabella bajor hercegnővel, Amiens-ben. Ekkor már nemcsak hivatásos táncosok, táncoltak, hanem maga az ifjú pár is >s ezzel udvarképessé lett a tánc. Hogy nálunk mikor voltak az első bálok, nem tudjuk határozottan. Bizonyos, hogy Gillei Borbála, Zsigmond király felesége. már rendezett udvari bálokat. így például egy vitéz hadnagyot. bizonyos Szeledi Jánost, a királyné mint kitűnő táncost fogadott kegyeibe. De maga Zsigmond király is nagyon szeretett táncolni s külföldi útjain sokszor vegyült a nép közé — még hatvan éves korában is. hogy szép leányokkal táncoljon. Turista-bált rendezett január 7-én a „Gyopár Turista Egyesület“ menedékháza javára dr. Zsitv'ay Tibor, a képviselőház elnökének fővédnöksége alatt a közgazdasági és irodalmi élet nagyságainak részvételével. Budáról is nagyon sokan vettek részt a pompásan sikerült estén. A budai orvosbá! a hagyományos siker jegyében, a legpompásabb hangulatban folyt le jan. 7-én a Polgári Kaszinó nagytermében. Az agilis rendezőgárda Horváth Lajos dr., ifi. lvanich Ferenc és Besselbauer Lászlóval az élén fáradhatatlanul tevékenykedett, hogy a báli szezon egyik legsikerültebb estélye kedves emlék maradjon. A megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Bakay Lajos dr.-né, Csapody István dr.-né. Dax Albert dr.-né, Szőts Elek dr.-né, Mel- czer Aladárné, Kcsselbauer Sándorné. lvanich Ferencné, Berti Lászlóné. Andor Endre dr.-né, Bertsch Ottóné, Dómján Józsefné, Dictz Jánosné, Feszt Béláné. Újhelyi Józsefné, Flor- váth Lajos dr.-né, Sztupka. László dr.-né, Herresbacher Árpád d'r.-né, Pajtényi Béla dr.-né. Truskovszky Jenő dr.-né, Vadkerthy Jánosné, Bár- czay Gáborné, Jely Jánosné, Vizer Vilmosné, Travers Józsefné, Alber- tini Jánosné. Mucsy Gáborné, Dras- kóczy Lajos dr.-né. Török István dr.- né, Hermann Gusztávné, Szénásy La- josné, Graeffl Ödön dr.-né, Wayand Antalné, Daubner Imre dr.-né. bilkei Papp Lajos dr.-né, Fáy Ákosné. Leányok: Bakay Margitka, Csapody Hedvig, Szőts Ilus, Melczer Erzsiké, Kontsér Valika, Berti Anna, Andor Ági, Bertsch Baba, Damján Pipi, Németh Juliska, Szabó Sárika, Griffatong Dadó, Balogh Stefi, Feszt Marianne, Újhelyi Zsóka, Heimann Erzsiké, Bárczay Irén és Otti, Fáy Erzsiké, Pajtényi Pötyi, Vadkerthy Editke. Truskovszky Judith, Sztupka Béci, Ottlik Mixi, Regele Puci, Jely Ilonka, Viser Duci, Traversz Bábuéi, Albertini Villy. Mezey Juci, Mucsi Ilonka, Draskóczy Mirci, Hermann Elly, Értékes Ily (Lőcse), Szénásy Sári, Latckó Klári, Graeffl Anikó, Daubner Sárika és Erzsiké, Szom- bathy Lonya, Baróthy Sári és Karola, Wayand Rózsi és Feszt Franciska. Warga László építész, a székesfőváros városrendezési szakértője, akinek a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére, a városrendezés terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. WARGA LÁSZLÓ Warga László fővárosi építész- mérnök avatott vezetése mellett készítették az utolsó két évtized szabályozási terveit, melynek nyomán a szűk, sikátoros és egészségtelen főváros helyén széles utcákkal, festői terekkel bíró modern világváros épül. Határozott, erős egyéniség, rendkívüli tudással, áttekintő képességgel, melyet nem tudott megőrölni a bürokratizmus. Egy életre szóló feladatot vállalt, amikor a főváros végleges szabályozási tervének kidolgozását vállalta. Apró, egyéni nézetek nem befolyásolják munkájában, nem vezérli más. mint az. hogy a jövendő nagy Budapest fejlődésének egészséges alapját, irányát lefektesse. Nagyságát csak a jövő nemzedék fogja méltányolni. Állandó közlekedési zavarok vannak a Bécsi-útón, ahol tűlnagy a forgalom, de keskeny a használható út. Az ott végighúzódó árok beboltozását mielőbb végre kell hajtani és akkor kiszélesedik az úttest s megszűnnek azok a botrányos jelenetek, amelyek ma a villamosvezetők és téglagyári kocsisok között napirenden vannak. Legalábbb azokat az árokrészeket kellene már kora tavasszal befedni, ahol a legkeskenyebb az úttest s folytatólag év- ről-évre tovább kiépíteni. A budai autóbuszok a következő útvonalakon járnak február első napjaitól: Clark Ádám-tér. Hunyadi Já- nos-út. Dísz-tér, Tárnok-utca. Or- szágház-utca. Várfok-utca, Retekutcai körönd és vissza. 2. Rózsadomb, Török-utca, Zárda-utca. Szerpeutin- út. Zárda-utca, Szemlöhegy-utca. Vérhalom-utca és vissza. A régi autóbusz járatát pedig megváltoztatták olykép, hogy az 5-ös áutóbuszok a jövőben a Vörösmrart.v-térről indulnák ki és a Lánchíd, Fő-utca, Szénatéren át a Retek-utcai köröndig és vissza közlekednek, a Széna-tér Mar- cibányi-tér közötti forgalmat pedig egy ingajárat bonyolítja le. Sok szabályozás módosítást tárgyalt legutóbb a főváros középítési bizottsága, amelyek közül legnevezetesebb az I. kér. Karolina és Villányi- űt, a II. kér. Margit-körút és Téglautca keresztezése, a Fillér-utca egy része, a Budakeszi-utat a Bimbóutcával összekötő szeipentin-út és környéke, az I. kér. Fai kasvölgy, a III. kér. Muraközi-utca egy része s a Lenke-úton építendő ref. templom környékének szabályozás módosítása. Dr. Vadász Manó Mihály ügyvédet a kormányzó a közélet 'terén szerzett érdemei elismeréséül kormány- főtanácsossá nevezte ki. A magyar jogászvilág egy igazán (kiváló vezető- egyén is égét érte ez a magas kitüntetés, akit számosán felkerestek sze- rencsekívánatclkkal a politikai és közgazdasági élet kiválóságai közül is, akiknek körében Vadász Mihály dr. osztatlan szeretetnek örvend. Budához régi. elválhatatlan kötelékek fűzik Pálífy-téri bérházai és virányosi villája ‘révén, ahol sűrűn találkoznak előkelő művésztársaságok. Így — vagy úgy? Huúai-alsávckro&i levél. A Budai Napló legutóbbi száma megemlékezett a Bártfai-utca és környékének bajairól. Az erre vonatkozó „Baj van a Bártfai-utcában“ című közlemény élénk visszhangot keltett Buda-Alsóváro'sában. Nevettünk is. A rendőrhatóság ugyanis, mint ezt a Budai Napló megírta, szigorúan követeli a burkolatlan járdára eső hó azonnali eltakarítását, mellyel együttjár az a kötelezettség is. hogy a havat el kell söpörni a járda és kocsiút közötti mélyedésből, melyet a hatóság „folyókádnak nevez és megkívánja, hogy a háztulajdonosok a járdának egész három méteres szélességéről és még azon túl is, a „folyókádról is a havat a kocsiúttestre söpörjék. Hogy ez mit jelent olyan „háztulajdonosok“ részére, akiknek, mint a legutóbb is. 20 fokos hidegben ezt a műveletet saját személyükben kell teljesíteniük, az nem szorul bővebb magyarázatra. De most jön a hatóság humora! Amikor ugyanis a szegény „háztulajdonosok“ a járdáról és folyókáról a havat előírás szerint, nagy lendülettel és nagy ívben a folyókán túl lesöpörték a kocsiúttestre, megjelentek a Bártfai-utcában és mellékutcáiban a hatóság hivatásos köz- tisztasági közegei, akik ugyancsak hatósági rendelet alapján a kocsiúttestről a havat visszahordták. talán több mint egy méter szélességben a járdára, ahoi a havat a járda téli álomba merült vadgesztenyefáinak tövében és a nyugalomba helyezett gázlámpák oszlopai körül halmozták fel. Amióta ez megtörtént, azóta a Bártfai-utcaiak derűs mosollyal köszöntik egymást, mert már előre is azon törik a fejüket, hogy amikor újból lehull a hó. miként lesznek képesek a három méteres járdáról szabályszerűen lesöpörni a friss havat, anélkül, hogy egyúttal a hatósági közegek által a járdára visszahordott havat is lesöpörjék. Nem lehet ugyanis vitás, hogy azt a hórakást, amelyet a hatósági közegek, hivatalos működést teljesítve, a kocsiút- testről a járdára visszahordtak, megbolygatni senki fiának sem szabad. Ha azonban azt gondolná a tisztelt Szerkesztő Ür. hogy a Buda-Alsó- városiaknak csak télen van részük ilyen mulatságos kalandokban, akkor nagyon téved, amennyiben a Bártfai- utca és környékén a hatóság humora nyáron is megnyilatkozik, illetőleg a zöldülő fákkal együtt kivirágzik. A Bártfai-utcában és környékén ugyanis kétféle rendőrség illetékes. Az egyik az államrendőrség, a másik a mezőrendőrség. Minden tavasszal megjelenik a város hirdetménye, mely szerint az egész I. kerületben, tehát Buda-Alsóvárosában is. a szabadon növő fű árverés útján értékesíttetik. Miután pedig a Bártfai- utca és mellékutcáinak járdája burkolatlan, a fű a járda két szélén, ahol a gyalogközönség nem tapossa a járdát, kiburjánái'k. Mi síem természetesebb tehát, mint az. hogy az ottani közönség annakidején, a tej- inségben tartott kecskékkel igyekezett lelegeltetni a füvet, melytől a kecske is jóllakott, meg a járda is megtisztult. Ennek 'láttára nyomban megjelent a mezőrendőrség kerületi közege, aki a hatóság nevében kijelentette. hogy a járdán növő fű pedig azé, aki azt árverésen megvette, tehát a fűhöz nyúlni, azt kikaparni, vagy kecskékkel lelegeltetni, a törvény nevében, büntetés terhe mellett, szigorúan tilos. A jó Bártfai-utcaiak természetesen mint mindig, ezúttal is engedelmeskedtek. Most jön azonban a hatóság nyári humora! Alighogy a minden jóra berendezkedett. türelmes Bártfai- utcaiak a mezőrendőrség tilalmával megbarátkoztak, megjelenik az államrendőrség, amely a köztisztasági hivatal rendeletére hivatkozva, ugyancsak büntetés terhe mellett szigorúan megköveteli, hogy a járdáról a füvet minden háztulajdonos köteles állandóan kikotortatni, mert a járdának szépnek és tisztának, tehát fürnentesnek kell lennie. Ez az oka, hogy a Bártfai-utca és mellékutcáinak törvénytisztelő közönsége nyáron is mosolyogva köszönti egymást. Egy Buda-Alsóvárosi őslakó. Durigo Ilona dalestje. Dnrigo Ilona ma a legnemesebb énekművészet terén: fogalom. A természettől adott, csodás zengésű (nemes brácsához hasonló színezetű) hangjával, tökéletes énekkulturájával és mély muzsikalitásával mindig azt eleveníti meg, ami a dalban a legmélyebb. . a legfontosabb, a legiga- zabb. És ezáltal mindjárt ott kapja meg hallgatóságát, — ahol mindig a legfogékonyabbak vagyunk: a szívünkben. érzésünkben. Elfelejtünk okoskodni, zeneileg gondolkozni, de nem is érünk rá. mert rabjai vagyunk a zenei alakításnak. így alakul Durigo Ilona ajkairól mindén dal, így Születik újjá minden szöveg. így lesz minden érzéséből legbensőbb, legrejtettebb vágyaink szószólója. így lesz minden drámai kifejezéséből: esemény. S mégis ritkán van ebben részünk, mert a nagy művésznő állandóan a magas szellemi kultúrája és nyugodt Svájcban él. Zürichben, a hegyoldalon fekvő meleg otthonában, férjével, Basics Ozmán dr.-ral, Kasics Péter fiával, akivel együtt tanári minőségben működik a zürichi konzervatóriumban, ott él gyermekeivel és édesanyjával. Tuszkulá- numa hasonlít egy kis rózsadombi, vagy hűvösvölgyi villához. Itt van Durigo Ilona otthona. Aminthogy otthon érezte magát akkor is. amikor ifjú 'gyermekkora óta. és később családjával is. állandóan Budán lakott. Külön ezt a helyet kereste ki külföldön is — ami Budához hasonlít. Ez nemcsak lokálpatriotizmus, hanem több annál: egy bizonyos szellemi különválás, a tülekedő balpart elől. És ha arról volna szó. hogy Durigo Ilonának ide kellene jönni Budapestre és akarna is jönni, akkor azt hisszük, hogy szívesebben jönne Budára. Reméljük, hogy nemsokára eljön az idő, amikor Durigo Ilonát tényleg egészen magunkénak mondhatjuk. A művésznőt fia. Basics Tibor, kisérte zongorán, aki anyjának és apjának dús kettős forrásából örökölte nagy zenei tehetségét. Most mint kiváló készültségű zongorakísérő szerepelt. tökéletes tudással és nagy muzsikálitással egybeforrva anyja nemes művészetével. dr. B. I. Durigo Ilona szép műsorát magyar muzsikus szerzeményeivel is gazdagította: a kitűnő művésznő bemutatta Berntler Jenő négy Ady Endre verseire írt dalát. A mély érzésű és nemes kultúrája zenepoétának egyformán jól sikerült alkotásai e dalok. A zongorakíséretben érdekes és színes harmóniák szövődnek össze, hol ragyogó, hol sejtelmes, hol hideg és sötét háttérré, amelyből mindig plasztikusan emelkedik ki a kitűnően dek- lamált dallam. Négy gyönyörű dal- i ban négy különböző jellemű és ér- I zelemvilágú poémában Kerntler egész (művészi sokoldalúsága és megjelenítő ereje nyilvánult meg. Durigo Ilona nagy művészetéhez méltó tökéletességgel tolmácsolta Kerntler dalait. Szerzőnek és előadónak egyaránt nagy és megérdemelt sikere volt. Lajtha László dr. A pesti Vigadó nagyterme szerdán este szili ültig megtelt a nagyszámú előkelő közönséggel, mely áhitatos elmélyedéssel élvezte Durigo Ilona nagyszerű művészetét. Budaiak is voltak, bárha nem oly számban, ahogy szerettük volna. Minden dal után szűnni nem akaró taps zúgott fel s a közönség lelkesedése nem ismert határt, amikor szünet előtt Durigo Ilona rajongói gazdag virág-ovációikat átnyújtották. A Kerntler-dálokon kívül a műsoron Schubert-, Schumann- és Maliler- dalok szerepeltek, amelyeket meg kellett ismételnie. A közönség szere- tetét a művésznő több gyönyörű ráadással hálálta meg, amelyek közül Schubert felejthetetlen szépen interpretált „Wohin ?“-ját és „Musen- sho>n“-ját emeljük ki. A teremszolgák már oltogatták a lámpákat, mikor a _ tágítani nem akaró hallgatóság kívánságának engedve, Durigo Ilona maga ült le a zongorához, hogy énekét saját maga kísérje és Schoeck svájci komponista ..Raven- na“-jával búcsúzzék szeretett budapesti közönségétől, felejthetetlen szép emléket hagyva a szivekben. Rudas-fürdő A budai forráscsoport I e g- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok GUNDEii Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene íme . tánc s VABHEGYI SZANATÓRIUM Üdülő bei- és idegbe legeknek Ideális téli gyógyhely Elsőrangú ski- és ródiipályák Napidíj teljes diétával és vizkurival együtt 20 P_(61 Külön terem vendéglő mellett egyesületnek, társaságoknak, valamint esküvőkre, névnapokra, vagy tánciskolának egy-egy este kiad. !*, KrisxSina.körúl 61. 34 EG NAGYOBB IT VA ! MBIT-ÉJ TRO VENDÉGLŐ II, RETEK UTCA 12. Társasvacsorákra alkalmas NAGY TÉLÉ öJ TEREM NAPONTA VÁLTOZATOS ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK Csütörtök és szombat este Disznótor CIGÁNYZENE! POLGÁRI ÁRAK GOTTENBERGER tulajdonos HUHGARIM90GyF0RRAS szénsavval telítve: HAR MAT-VÍZ! • elefon : T. 286-76 Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épült modern ivócsarnokban Radioactiv hatású lithiumos és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 8 fillér. Karlsbadi sóval 16 fillér. Reggel 7 órától este 6 óráig
