Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-06-02 / 913. szám

$ 4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928. június 2. T ­Elicy OHOIIRA naponkint igyék egy pohár KRISTÁLV VIZET! KÖZGilZDAS/lGI HAPLŰ Magyar Általános Takoréknénztőr Bizonyos, hogy a magyar pénz­intézetek között alig hivatkozhat egy másik pénzintézet olyan szembeötlő fejlődésre, mint a M a- gyar Általános Takarék- pénztár. Ez a fejlődés a taka­rékpénztár minden üzletágában megállapítható, de legértékesebb és legbeszédesebb bizonyítéka ta­lán az intézetre bízott idegen tő­kének az alakulása. Köztudomású ugyanis, hogy a pénz értékvesztésének a pénz­intézetek számára egyik legsú­lyosabb következménye az volt, hogy a bankok idegen tőkéi rend­kívül elsorvadtak. Ez az elsorva­dás a devalvációnak egy olyan konzekvenciája volt, mellyel szemben a pénzintézetek csak­nem védtelenek voltak. A Magyar Általános Takaréknál ezen a té­ren úgyszólván precedens nél­küli kivétel tapasztalható. Amíg ugyanis még a vezető pénzinté­zeteinknél is az idegen tőkék je­lenlegi állaga háború előtti állo­mányának csak egy részét képezi és a legtöbb esetben a békeállo­mánynak még az 50%-át sem éri el* addig a Magyar Általános Ta­karékpénztár ma arra hivatkoz­hat, hogy betétállománya megkö­zelíti a háború előtti állagnak 90%-át. Ez az eredmény nemcsak arra a bizalomra vezethető vissza, mely a közönség legszélesebb ré­tegeiben az intézettel szemben megnyilvánul, hanem arra a cél­tudatos politikára, melyet az inté­zet a takarékbetétek sikeres gyűj­tése érdekében már hosszú évek óta folytat és amely politikának a magyar bankvilágban Horváth Lipót, a Magyar Általános Taka­rékpénztár elnök-vezérigazgató ja egyik kiváló képviselője. Horváth Lipót ugyanis a betétgyűjtés erős fokozásán dolgozik céltudatos mó­don és ennek a legbiztosabb és legalkalmasabb eszközét új, a vi­dék legjelentősebb városaiban lé­tesített fiókok működésében látta. Éppen ezért fokozatosan fejlesz­tette a Magyar Általános Taka­rékpénztár fiókhálózatát. Ennek a fiókosítási politikának lett aztán az az eredménye is, hogy még a vezető pénzintézetek között is a Magyar Általános T akarékpénz- tár rendelkezik Magyarországon a legnagyobb fiókhálózattal. A vi­déken 20 és a fővárosban 8, össze­sen tehát 28 fiókja van. De nemcsak a bankgesztióban mutatkozik a nagy fejlődés, ha­nem kifejezésre jut az intézet vál­lalataiban is. A minden vonalon elért sikerek külföldi vonatkozásiban is kifeje­zésre jutottak, amennyiben éppen a közelmúltban sikerült az inté­zetnek egy jelentékeny részvény- pakettet a londoni piac egyik legszámottevőbb cégénél, a La­zar d Brothers & Co. Ltd. bank­nál elhelyezni Ez a tranzakció a legjobb bizonyítéka annak, hogy egy céltudatos bankpolitikának az eredményei egyetlen vonatkozás­ban sem maradhatnak el. * Az esöbiztosítás, mely az idő sze­szélyes alakulása folytán mindezideig csak az egyetlen magyar esőbiztosító társaságnak, az Angol Eleminek ked­vezett, az elmúlt héten kedvezőtle­nebb fordulatot vett. Ügy látszik, va­sárnap nemcsak a magyar labdarúgás­tól pártolt el a szerencse a magyar­osztrák mérkőzésen, hanem az Angol Elemitől is, mely 12 ezer pengőre biz­tosította a nagy válogatott meccs eső­mentességét. Az időjóslás azonban ép- úgy nem vált be, mint a footballvezé- rek győzelmi jóslata és azonfelül, hogy a magyar csapatot éppen az utolsó percben hagyta el a szerencse, az az eső, mely a meccs tartalma alatt lassan,, de biztosan csöpögött alá a zöld gyepre, felülhaladta az elő­írás szerinti 4 mm.-t. Ennek folytán a biztosítótársaság szavatossága hatály- balépett és a pálya vezetősége bizto­sítási összeg fejében 12 ezer pengőt kap az Angol Elemitől. Helyes volna, ha a budai zöld vendéglősök is bebiz­tosíttatnák magukat eső ellen, hogy elkerüljék azokat a nagy vesztesége­ket, amelyek ilyen alkalomkor a ven­déglősipart érik. * A Magyar Asphalt Részvénytár­saság 50 éves fennállása alkalmával folyó hó 7-én megtartott évi közgyű­lése az osztalékot 1.80 pengőben álla­pította meg. A Belvárosi Takarékpénztár igazga­tósága elhatározta, hogy a június 2-ikára egybehívott rendkívüli közgyű­lésnek javaslatot fog előterjeszteni a takarékpénztár alaptőkéjének feleme­lése tárgyában. Az igazgatóság javas­lata szerint 120.000 darab új részvény kerül kibocsátásra, amelyből a taka­rékpénztár 40.000 darabot felajánl a régi részvényeseknek 3 : 1 arányban, míg a további 80.000 darab részvény átvétele a takarékpénztár külföldi üz­letbarátai részéről szerződésileg bizto­sítva van. Az alaptőkeemelés köze­lebbi módozatait a közgyűlés fogja megállapítani. Salgótarjáni Köszénbánya r.-t. A vállalat 1868-ban alakult és így az ország legrégibb szén- bányavállalata. A vállalat fenn­állása óta azt a következetes célt követte, hogy érdekeltségeit fo­kozatosan kibővítette, melynek eredményeképen ma a vállalat a legjelentékenyebb kiterjedésű szénbányák felett rendelkezik. Ezeket az érdekeltségeit 1922-ben kezdte magába olvasztani, ami­kor az Északmagyarországii Kő- szén-t olvasztotta magába. 1925- ben folytatta a vállalat e fúziós törekvéseit és ebben az évben vitte keresztül azt a nagyjelentő­ségű fúziós tranzakciót, melynek során magába olvasztotta az Esztergom—Szászvári Kőszénbá­nya r.-t., Esztergomvidéki Kőszén­bánya r.-t. és a Hungária Mészkő­ipar r.-t.-ot. A vállalat magyarországi szén­bányáin kívül rendkívül nagyér­tékű erdélyi szénérdekeltség felett is rendelkezik. A vállalat ugyanis 1894-ben a Brassói bánya- és ko­hóművektől megszerezte a petro- zsényi bányákat, mely művekből 1921-ben százmillió lei részvény- tőkével Petrosani Román Kőszén- bánya r.-t. cég alatt új részvény- társaság alakult. Ennek a rész­vénytársaságnak az 50%-a a Salgó kezében maradt, míg a má­sik 50%-ot a Banca Romanesca vezetése alatt álló román tőke­csoport vette át. Az ily módon ér­tékesített 50%-os részvényérde- keltségért a Salgó több millióra rúgó svájci frankot kapott, mely hatalmas készpénztőkék a vállalat likviditását nagy mértékben emel­ték. 1921-ben a Salgótarjáni egy igen nagyjelentőségű érdekközös­séget létesített a Rimamurányi- val, mely alkalommal 75.000 da­rab részvényt adott át a Rimának annak 120.000 darab részvényével szemben. Ezen érdekközösség ré­vén keletkezett Rima-érdekelt­sége a vállalat vagyontételének egyik jelentékeny tényezőjét ké­pezi. * A Magyar Cukoripar Részvény­társaság ma tartott közgyűlése az osztalékot tíz pengőben állapította meg, mely e hónap 14-től kerül ki­fizetésre. A Magyar Kender-. Len- és Juta­ipar Rt. 1927. évre 5 pengő osztalékot fizet. A szelvények május 22-től kez- dödőleg a társaság pénztáránál és a Magyar-Olasz Bank Rt. főpénztárá­nál váltatnak be. A Hangya közgyűlése. A Hangya Szövetkezet központja május 23-án tartotta évi rendes közgyűlését gróf Zichy Aladár elnöklésével. Az igazga­tóság jelentéséből kitűnt, hogy a Han­gya áruforgalma az 1926. évi 61.9 millió pengőről 1927-ben 68.5 millió pengőre emelkedett. * Az Angol-Magyar Bank legújabb havi jelentése igen érdekes és válto­zatos tartalommal jelent meg. Ismer­teti a racionalizálás problémáját, a pénzpiac, a tőzsde helyzetét és a Nemzeti Bank státusát. A német nyel­ven megjelenő jelentések nagy szolgá­latot tesznek a külföldi gazdasági kö­rök helyes informálása ügyének. Az Angol-Magyar Bank-ot tehát őszinte elismerés illeti meg a nagy gonddal összeállított havi jelentések kiadásáért. * A Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. ezévi jelentése 223.275 pengő tiszta nyereségről számol be. A Budapesti Központi Tejcsarnok Rt. nemcsak a főváros, hanem az egész ország tejtermelése szempontjából döntő szerepet játszik, a főváros tej­ellátását fokozatosan javítja és a tej­ellátás szociális céljait mindig a vál­lalat üzleti érdekei fölé rendeli. A Budapesti Központi Általános Tej- csarnok Rt., amelyet a Budapesti Központi Tejcsarnok Rt. és a Buda­pesti Általános Tejcsarnok Rt. alapí­tott, 1926. évi május hó 1-én kezdte meg működését olyképen, hogy a két egyesített társulat üzletvitelét mind a két vállalat változtatás nélkül foly­tatta. azt továbbfejlesztette, amely körülmény leginkább a termelő gazdák és a fogyasztóközönség bizalmának fo­kozódásában és a forgalom szemléltető emelkedésében jutott kifejezésre. A Budapesti Központi Általános Tejcsar­nok Rt. jelentős szerepet tölt be a főváros lakosságának tejellátásában, ép ezért mindenkor különös súlyt he­lyezett a társaság arra, hogy a be­rendezések és felszerelések állandóan kiegészíttessenek, azokkal az újabb találmányokkal, amelyek alkalma­sabbak arra, hogy a tej kezelését gazdaságosabbá, minőségét pedig meg­bízhatóbbá tegyék. A vállalat üzleti eredménye évről-évre jobb, ami első­sorban Gerley Lajos vezérigazgató céltudatos munkájának tudható be, aki immár 39-ik éve áll ennek a köz­érdekű intézménynek az élén és nagy koncepcióval irányítja Molnár Ferenc vezérigazgatóval 'a vállalatot. Rimamurány-Salgő- Tarjáni Vasmű A Rimamurányi 1881-ben ala­kult és az országnak első és leg­nagyobb vasipari vállalata. A Ri­mamurányinál a Kereskedelmi Bank és a Wiener Bankverein bír nagyobb részvény érdekeltséggel, de jelentékenyebb érdekközössé­get a vállalat a Salgóval is fenn­tart, mely érdekközösség 1921-ben jött létre, amikor is 75.000 Salgó- részvény ellenében 120 ezer darab saját részvényt adott át a válla­lat a Salgótarjáninak. Ma már a Rima pozíciója nemcsak belföldi, hanem külföldi viszonylatban is igen irigylésreméltó, ami elsősor­ban Biró Pál, a vállalat elnökének az érdeme, aki nemcsak nagy mértékben felvirágoztatta vállala­tát, hanem a nemzetközi piacon súlyt és tekintélyt biztosított a Ri­mának. A vállalatnak ez a kifelé való pozicióemelkedése csak újabb keletű és azt nagy mértékben az a középeurópai vaskartell mozdí­totta elő, mely az 1925. évben jött létre, melynek főcélja az volt, hogy a német, francia, angol és belga versenyt a középeurópai kartellhez csatlakozó országok vasiparánál ellensúlyozza. A vállalat nagyarányú fejlődé­sét különösen az 1926—1927. évi mérlegek mutatták világosan, melyek az előző évinél mintegy 70 százalékkal magasabb tiszta üzleti eredményt mutattak ki. A tiszta nyereségnek ez a rohamos növekedése a Rima dividendájá- ban is megfelelően kifejezésre ju­tott, amennyiben a vállalat a le­folyt 1926—1927-ik üzletév után kerek 6 pengő oszalékot fizetett az előző évi 3.5 pengős osztalékkal szemben. Az iparvállalatok oszta­lékfejlődésének a története ilyen arányú növekedést álig ismer. A legfigyelemreméltóbb pedig a vál­lalatnál az, hogy beavatott körök véleménye szerint a vállalat újabb fejlődése ezzel az említett oszta­lékemelkedéssel még nem ért vé­get és minden jel szerint az elkö­vetkező években hasonló intenzi­tással folytatódni fog. Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában. Budapest. V.. Ügynök ucca A Magyar Általános Takarékpénz­tár Rt. igazgatósága elhatározta, hogy 1928 május 31-re rendkívüli közgyű­lést hív egybe, melynek az alaptőke felemelését fogja javasolni. A javaslat szerint kibocsátásra kerül 160.000 da­rab új részvény, amelyből 80.000 da­rabot felajánlanak a régi részvénye­seknek olykép, hogy 3 darab régi részvény egy új részvény átvételére jogosít. Az új részvény kibocsátási ára 88 pengő 50 fillér és — mivel csak 1929. évi osztalékjogosultsággal fog bírni — megfelelő kamattérítésben ré­szesül. Az elővételi jogot jún. 2—11-ig bezárólag lehet majd gyakorolni. Ä további 80.000 darab részvényt, úgy­szintén azon részvényeket, amelyeket a régi részvényesek nem vesznek át, előzetes megállapodás alapján, New- York egyik legeiőkelőbb bankcége, a J. & W. Seligman & Co. cég veszi át a következő feltételek mellett. Az új részvények vételára csupán 1929 ja­nuár 1-től kezdődő osztályjogosult­sággal, részvényenként 88.50 pengő, vag’is a részvényeseknek felajánlott árral azonos. Az ilykép átveendő rész­vények öt évig nem kerülhetnek for­galomba. Ennek biztosítására a rész­vények a „Central Union Trust Co. of New-York“-nál New-York egyik leg­nagyobb trust társaságánál kerülnek letétbe, amely trust társaság ezen ma­gyar részvényekre „American share“- ket bocsát ki. Ezek 1933 július 1-ig magyar részvényekre nem cserélhe­tők ki. A magyar részvények alap­ján kiállított American share-ket a J. & W. Seligman & Co. cég New- Yorkban nyilvánosan kibocsátja és amint lehetséges, a newyorki tőzs­dén jegyezteti. A részvények sza­vazati joga tekintetében a ma­gyar érdekek hatályos védelemben részesülnek. A J. & W. Seligman & Co. cég Hohenlohe Alfred herceg út­ján, aki a cég európai képviselője, képviselteti magát a takarékpénztár igazgatóságában. Az alaptőkeemelés keresztülvitele után, előzetesen létesí­tett megállapodások alapján, még egyéb, a takarékpénztár üzleti erejét fokozó és jövő fejlődését biztosító tranzakciók lépnek életbe. A tőke­emelés javasolt megvalósítása után a takarékpénztárnak 20 millió pengő alaptőkéje és több, mint 13 millió pengő nyílt tartalékalapja, vagyis összes saját tőkéje több, mint 33 mil­lió pengő lesz. * A Budapesti Takarékpénztár és Vásárpénztár Rt. nagyarányú alap- tőkeemelést készít elő. Az intézetnek eddig mindössze 500 ezer pengő volt a részvénytőkéje, mindazonáltal nagy­szerűen tudott prosperálni, mert bank­osztálya óriási összegű városi pénze­ket és idegen betéteket kezelt. Az alaptőkeemelésre már régebben szük­ség mutatkozott, két év óta állandóan sürgeti a vezetőség az intézet saját tőkéjének megfelelő mértékben való növelését, de eredménytelenül, mert a főváros erre nem volt hajlandó. Most azután, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárral a fúzió küszöbön van s ennek következtében a Vásár- pénztár bankosztálya az új Községi Takarékba olvad, elkerülhetetlenné vált a rég aktuális tőkeemelés keresz­tülvitele. A bankosztály megszűnése után ugyanis a Vásárpénztár saját tő­kével képtelen volna állatvásári hiva­tását teljesíteni. Az intézet vezetősége tehát előterjesztést tett az^ 500.000 pengős alaptőkének 2.5 millió, esetleg 4 millió pengőre való felemelésére. A „Hungária“ Műtrágya-, Kénsav- és Vegyj Ipar Részvénytársaság má­jus 25-én tartott rendkívüli közgyű­lése elhatározta 87.000 darab új rész­vény kibocsátása által az alaptőke föl­emelését. Ezek a részvények teljes egészükben a régi részvényeseknek bocsáttatnak rendelkezésére olykép, hogy minden két régy részvény elle­nében egy darab új részvény fog ki­szolgáltatni 40 pengős kibocsátási ár­folyamon. Az 1928. évi üzleti ered­ményben már az új részvények is ré­szesülnek. Az elővételi jog június hó 2-ától június 12-ig bezárólag gyako­rolható délelőtt 10—1 óra között a „Hungária“ pénztáránál (V., Árpád ucca 8.). Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÖ. Laptulajdonos: VIRAÁQ 6s TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. Bullái Ültfllfinns TnUaréhpénztdr rt. Buda, II., FS-utca 9. Pénztári órák : 9 — 3-ig. Telefon : T. 214-21. — Váltóüzlet és tőzsde- osztály : T. 133-50. — Tőzsde kirendeltség : V.. Szabadság-tér 17. Telefon : J. 902-88. Takarékbetéteket a legelőnyösebben gyümölcsözte t Tőzsdei megbízások vállalása Devizák, valuták vétele és eladása Értékpapír lombardok Thermosíóíh Központi fűtések ée szellőztessek, blolö? glai szenyviztisztltiE berendezések, vízve­zeték és csatornázás^ fürdőberendezések ét épületbádogos mun­kák tervezése és k& szltése. Szabadalma» zott kovácsolt vas. „Thermostóth*4 kaz£ nők kizárólagos gyártói m Tóth Imre is Társa V., Katona József-«. 3. Telelőn : 223-93. Háztatar ozásnál előnyös feltételek mellett vállalkozik Nagy Pál bádogos gáz, vízvezeték, csatorná­zás, fürdőberendezés és központi-fűtés vállalata II., FŐ-UTCA 20. SZ. Telefonhivó 179—42. RÁDIÓ Zibrinyinél. I.. Attila u. 12.. TÁVCSŐ Zibrinyinél. I.. Attila u. 12. Vá/i Gábor és Csa Első budai citniábla­festészete Telefon T. 149-46 Iskola-utca 16 RZSEBETHID '[S3 SZÁLLÓ Budán, I. Kökóny-u. 14. Ráczfürdő mellett. HUNGÁRIA-G9ÓQ9F0RRÁS szénsavval telítve: H A R M AT-VÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épültmodernivó- csarnokban Radloactiv hatású llthiumoé és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság vérszegénység ellen. Poharankint 8 fillér Karlsbadi sóval 16 fillér Reggel 7 órától este 6 éráig _______________________________ _ 8. — (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom