Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-05-21 / 912. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest. 1928. máius 21. j SzentGellértl Gyógyfürdő j Géptorna (Zander) terme | kiválóan alkalmas fogyókúráit ♦ tartására, izületi merevségek, J izomsorvadások és hátgerinc t elferd illések gyógykezelésére. f Svéd tornaterem. i A katholikus nap Óbudán fényes keretek között, impozáns módon folyt le május 6-án. Hatalmas seregszem­léje volt ez a főváros legkatho- likusabb részének, amely reggel 9 órakor nagyszámú katholikus férfi felvonulásával kezdődött. Féltíz óra­kor ünnepi szentmisét celebrált Sag- miitter József apátplébános, a szent­beszédet P. haasz Brokárd karmelita JartOTfianyfőnök mondotta. Tizenegy órakor ezrekre menő tömeg vonult a Korona Vigadóban kezdődő nagy­gyűlésre, amelyet Sagmüller József apátplébános nyitott meg, Prohászka szellemét idézve hatásos beszédben. Huszár Károly, a Munkásbiztosító elnöke beszélt ezután a családvéde­lemről, az egyke pusztításáról, az irtózatos csecsemőhalandóságról. Szá­mokban kimutatta, hogy minden öt évben egy újabb háborús vesztesé­günk van, mert a bűnös manipulá­ciók folytán meghalt anyák, meg nem született gyermekek és kétéves koron alul elpusztult gyermekek száma évenkint százhúszezer, huszár Ká­roly élénken megéljönzett beszéde után hunyaáy Ferenc gróf mondott mély gondolatokban gazdag, zajos tapssal fogadott beszédet a katho­likus erkölcs és öntudat kiépítéséről. Frühwirth Mátyás országgyűlési kép­viselő a katholikus szervezkedés fontosságát világította meg s kifej­tette a katholicizmus szociális gondo­latát, amely a munka mindehekfelett való megbecsülését hirdeti. Krüger Aladár költői lendületű, nagyhatású beszéde után Mettelka Frigyes kir. tan. mondotta a záróbeszédet. Dél­ben nagyarányú díszebéd volt a Ko­rona Vigadóban, amelyén, a nagy­gyűlés szónokain kívül a katholikusok vezéregyéniségei is nagy számban vettek részt. Reischl-Rév Sándor, az óbudai „Egyházközségi Tudósító“ szerkesztője gyönyörű asztali áldással vezette be az ebédet, majd Stercz István iskolaigazgató, egyházközségi főtitkár üdvözölte a magyar katholi­cizmus vezéreit meleg szívvel s azzal a fogadalommal, hogy amit ők ma elmondottak, azt az óbudaiak gya­korlatilag végre is fogják hajtani. Botzenhárdt János dr. felsőházi tag a 16 év előtti törvényhatósági vá­lasztások katholikus irányú küzdel­méről beszélt, életetve az akkori és a mai vezért, Huszár Károlyt. Leiner Mihály segédlelkész a nagy szerve­zőt, Frühwirth Mátyás képviselőt köszöntötte, aki válaszában vala­mennyiük nevében megköszönte az üdvözlést s kérte a további céltuda­tos mukát. Lugmayer József dr. Sag- müller József apáfnlébánost s a min­dig buzgó nőket, az utóbbi pedig Leiner Mihályt, a katholikus nap agi­lis főrendezőjét éltette. Georgi Ist­ván dr. Óbuda műemlékeiről Szaut- ner Lajos festőművész által készült gyönyörű rézkarcokat adott át az illusztris vendégeknek. Az ebéd alatt az egyházközségi énekkar szebbnél szebb magyar dalokkal kedveskedett az előkelő közönségnek. Délután kü­lön gyűlés volt a férfiaknak, nőknek és inasoknak zsúfolt termek előtt. A férfiaknak Stercz István., d-r. ho- monnay Tivadar, Rocsáin Károly, Leiner Mihály és Müller Antal beszélt az aktuális kérdésekről; a nőknek Wolkenberg Gyuláné, Práger Márta, Krebsz Ferenc, Brunekker Lajos főv. biz. tag adott elő, míg az inasoknak Kerékgyártó Tibor, Bendy Nándor dr. műegyetemi tanár és Vavrinecz Dezső világították meg a kath. ifjú kötelességeit. Este húszezer ember részvételével szentséges körmenet vo­nult végig Óbuda utcáin, amikor majd- rninden résztvevőnek égő gyertya volt a kezében. A kivilágított utcákon el­vonuló impozáns menet Óbuda mély lelki éleiét fényesen, megmutatta. Újlakon ugyanazon a napon volt katholikus nap, amely a fényes templomi ünnepségen túl a Lajos- utcai polgári iskolában rendezett gyűléssel folytatódott. E nagyarányú gyűlést a Harmónia énekkara a nem­zeti Hiszekeggyel vezette be, miután Szokolay Antal espjeres-plébáinps a katholikus öntudat, kifejlesztésének fontosságáról szólott. Czettter Jenő, a képviselőház alelnöke a kisiparos­ság ügyével foglalkozott, huszár Ká­roly ehelyütt is a családvédelemről tartott előadást, majd Slachta Mar­git szociális nővér szólott a dolgozó nőkről. A sikerült gyűlést Reisin- ger Gyula egyházközségi elnök lel­kes szavai zárták be. LORGNON Zibrinyinél, !., Attíla-u. 12. Önálló hegyvidéki kerületet! A hegyvidéki utak gócpontjában kell felépíteni az új elöljáróságot — A Budahegyvidéki Társaskör mozgalma Az I. kerület hatalmas kiterje­désénél fogva régen megérett a felosztásra. Ezzel kapcsolatban sok terveztetés volt már a Vár­ban, legrosszabb helyen levő elöl­járósági épület elhelyezéséről. Egyidőben a Szebeny Antal-téren kívánták felépíteni a kerületi szék­házat, de ma már, amikor látni­való, hogy a Gellérthegyen alul levő városrész nagyszerű fejlő­dése révén feltétlenül önmaga al­kot kerületet —1 szó sem lehet már erről. Van olyan terv, ame­lyik a Déli vasút környékére óhajtja az I. kerületi elöljáróság épületét. Ez talán meg is felel a Kriszinaváros, Tabán, Farkasrét, sőt a Vár érdekeinek is, de nincs tekintettel a Pasarét, Törökvész, Lipótmező, Hűvösvölgy, Zugliget, Kútvölgy, Virányos és Sváb­hegy hatalmas fejlődésére, amely azt követeli, hogy önálló köz- igazgatási hatáskörrel, központi helyről a leggyorsabban és a leg- m e gf ele 1 őbben a dm i ni szt r áltassék'. Vizsgálva az északi hegykoszorú- hoz vezető utakat, azt látjuk, hogy ezek a Szent János kórháznál Zavar a mandátum körül. Múlt számunkban hírt adtunk arról, hogy néhai Alpár Ignác helyét a főváros törvényhatóságában Bá­rány Oszkár foglalja el. Azon­ban Bárány Oszkár, bár a köz­ségi polgári párt listáján szere­pelt a legutóbbi főv. biz, tagok megválasztásakor, de nem volt választott póttagja a törvényható­ságnak. A választott póttagok mindig a rendes 'tagok létszámá­nak a felét teszik ki, de a II. kerü­letben bekövetkezett az a sajná­latos körülmény, hogy az összes választott póttagok meghaltak, így a listán szereplő következőt hívja be az igazoló választmány. Ennek az eljárásnak törvényes­ségét most erősen vitatja a fő­város tiszti főügyésze, aki inkább csonka közgyűlést kíván, mint a törvény sérelmét. Városházi kö­rökben az a felfogás, hogy az igazolóválasztmány e heti ülésén Bárány Oszkárt póttagnak és egyben rendes törvényhatósági bi­zottsági tagnak is behívja. Hogy azonban Bárány Oszkár a köz- igazgatási bíróság döntésének be­várása előtt lesz-e városatya, az teljesen kétséges, mert a tiszti főügyész feltétlenül megfellebbezi e határozatot. Szemeréné Horvát René dr.. a Budai Nők Kulturális és Jótékonysági Köre ügyvezető elnöke május 14-én értékes és nagy figyelemmel hallga­tott előadást tartott a körben „Ibsen nőalakjai“ címen. A zsúfolt terem elő­kelő közönsége sok és meleg tapsban részesítette az illusztris előadót. Az előadás után kitűnően sikerült hang­verseny volt. A kör május 21-én rendezi évad­záró közgyűlését, amelyen dr. Rima Ferencné elnököl és Tury Zoltán köz­igazgatási bíró ad elő: ..A nő társa­dalmi és kulturális feladatai“ címen. A közgyűlést társasvacsora követi, amelyen dr. Kozma Jenő országgyű­lési képviselő beszél. Orvosi rendelőjét Berndorfer Vil­mos dr. szülész, nőorvos II., Margit- körut 3. I. 3. sz. alá helyezte át. Ren­del d. u. 3—5-ig. Tel.: aut. 520—87. Borgazdák alkonva. Még a nogány .is­teneknek is bealkonvodott. liá hogyne alkonvodnék a pénteki borgazdáknak is. akik csak téli potentátok. A kedves szép estéknek vége. Még derűs volt a dr. Kruk Elemér borestie e hó 11-én, már egy kissé komorabb volt dr. Oláh Istváné e hó 18-án és végleges alkony száll le a Budai Polgári Kör boresti termére e hó 25-én, amikor Ezerhegyi Géza borestiévei befejeződik a borgaz­dák uralma. 0 az utokó mohikán a Vízivárosban. Ám másutt most virág­zik a borgazdáknak, mert Óbudán is. a III. kér. Egyesült Polgári Körben ké­szülnek borgazda-estre. de a Budai Társaskör már üli is e héten csütörtö­kön a maga borgazda-cstiét. amikor hoor-Tempis Móritz, Ziegler Géza, Felér József és Kun Béla lesznek a borgazdák, ahogy azt a más helyen közölt meghívó mondta.. Ez a világ sora. Keleten, a hegyen innen alkonyo- dik, — nyugaton, a hegven túl pedig hajnalodik. ágaznak szét s így a hegyvidéki kerület elöljáróságát a legalkal­masabb lesz a felhagyott vízi­városi temető helyén, a létesí­tendő Kútvölgyi-út mellett felépí­teni. Ezt a helyet minden irányból könnyűszerrel meg lehet közelí­teni s így önként kínálkozik a leg­ideálisabb megoldás. E vidék nagyarányú fejlődését a főváros is erősen munkálja sok nagy óbb szabású útépítéssel, ami­nek folytán a családi házak százai épülnek a legközelebbi jö­vőben a legegészségesebb kert- városrészben, amelynek az ér­dekei természetesen teljesen kü­lönböznek a belső kerület kíván­ságaitól. Ez is egyik főérv a kü­lönválasztás mellett Mindezeket figyelembe véve, a Budahegyvidéki Társaskör erős akciót indít e kérdés napirendre tűzéséért s felkéri az azonos ér­dekű egyesületeket e mozgalom mellé való csatlakozáshoz. Mi, a magunk részéről szívesen nyitjuk meg a Budai Napló hasábjait e kérdés alapos megvitatásához. — jes — Stárávoda az a kirándulóhely, Buda- hegyvidékén, amelyet csak a turisták kultiválnak. de a nagy közönség alig ismeri. Legkevésbbé az ifjúság, pedig romantikusan szép hely és állítólag ehhez fűződik <;zép Ilonka regéje. Má­tyás királynak az volt a legkedvesebb vadászó hely. Könnyen elérhető akár Pomázról. akár Szentendréről, ahová a Helyiérdekű vasút viszi el a kirán­dulókat. Most. a bekövetkező iskolai nyári szünet alatt ideje és alkalma van ifjaknak, öregeknek e szén helyek lá­togatására.^ amit tetemesen megköny- nyit a H. É. V. azzal, hogy tíz kirán­dulásra mérsékelt árú térti iegyfüzetet bocsát ki 6 (hat) pengőért. Kaphatók a bérletpénztárnál V.. Visegrádi-u 6. Cetvél a Hüvösvölgyböl Lehetetlen állapotok uralkodnak a Hidegkúti út azon a kb. 1 km. hosszú szakaszán, amely a hűvösvölgyi vég­állomástól a határkeresztig terjed. Hihetetlen, de valóság, hogy ott az út 3 és fél lépés széles! Szén időben ez­rével keresik fel ezt a környéket a kirándulók s Máriaremetére 6 autótaxi is itt közvetíti a forgalmat. Ehhez já­rul még, hogy jelenben a Bécs felé menő autóforgalom is ez úton át bo­nyolódik le. Elképesztő látvány az a tahuwabohu. ami itt uralkodik. Be­tetőzi a zűrzavart, hogy néhány hó­napja az út; 3 és, fél lépéséből még jó­darabot elfoglalnak az útjavításra odakerített kőhalmok. Kisebb-nagyobb szerencsétlenségek napirenden vannak s a Közmunkatanács; már évekkel ez­előtt szedett ugyan egyes telektulaj- dosoktól valami járdaterület foglalási díjat, hogy az utat a főváros tulajdo­nát képező domboldalból kibővítse, de azért marad minden a régiben, míg — szokás szerint — valami súlyos katasz­trófa nem kényszeríti ki az ázsiai ál­lapot megváltoztatását. Az is érthe­tetlen. hogy azt a rendkívül forgal­mas utat alig locsolják s ünnepnap pl. a loccolókocsi csak délfelé döcög ki, amikor már a városból a tiidőbacillu- sok elől menekülő polgár ráiött, hogv ennyi port. mint itt. kirándulás nélkül is nyelhetett volna. (Aláírás.) Címváltozás, Dr. Pénzes (Paulák) Mihály ügyvéd, a II. kér. Iparoskor ügyésze, arról értesíti ügyfeleit, hogy irodáját május hó 1-én II. kér.. Fő uccu 79. sz. alá helyezte át és a volt i". 287—14. felefonszáma az automata- rendszer életbeléptetésével automata 523—4L számra fog megváltozni. Drágább kávét kaphat bárhol, de jobbat, mint nálam — sehol. Schmidkunz L. III. Kórház u. íj «Jjj borvásárlási forrás. Egy régi borszakértő, DEZSÉNYI László megvált a Palugyai cégnél 6 éven át viselt üzletvezetői tisztségétől, hogy sok évi munkásságának gazdag tapasztalatait a saját pincészetében, III., KENYEPES-U. 34. sz. alatt érté­kesítse. i isztán kezelt nemes fajborait olvasóink figyelmébe ajánljuk. Szíjgyártó nyerges és böröndös FiiieseR núriDOR II. k*rfil«t, Fő-ute* 10. az. B oszorkányok hegye volt hajdanában a Szent Gellért­hegy. Így említi a szájhagyo­mány és Scháms is „Be- schreibung“-jában. Ipolyi Arnold ne­vezetes magyar Mithológiájában a Gellérthegyet szintén összekapcsolja az ősmagyar pogánykultusszall. Brown Edward pedig 1673-ban meg­jelent útleírásában — egyik legré­gibb kútfőnkben Blocksberget em­lít, ami Németországban akkor álta­lánosan nem katonai erődítményt je­lentett, hanem „boszorkány-hegyet“. Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a boszorkány az ördög szövet­ségese tényleg székhelyének válasz­totta a mártírpiispök hegyét. Csak az a kérdés, hogy ez a boszorkány milyen formájú volt1? Siklóssy László dr. Budapest erkölcséről írott köny­vében bizonyítja, hogy a Gellérthegy boszorkányos hírének a pogány ma­gyar kultuszhoz nem lehet semmi köze, mert ez a rosszhírü elnevezés csak a XVI—XVII. .században buk­kan fel hirtelen, tehát hatszáz élvvel a pogányság után -— minden közbe­eső nyom nélkül. Más magyarázatot kell tehát keresnünk. A boszorkány­hit és a nemi erkölcstelenség a leg­szorosabban összefüggött egymással. Az ördög mindig szép legény képében jön csábítani a boszorkányokat s azok éjjel táncolni mennek: vígad­nak. tobzódnak és förtelmeskednek. Az egyszerű nép fantáziájában a sze­relmi varázs még rna is nagy szere­pet játszik, de a művelt körökben is a szép asszonyt, leányt, aki minden­kit elbűvöli, boszorkánynak mondják. A boszorkányok egymást cifra asszo­nyoknak nevezték s a magyar nép nem is képzelte mindig vén banyá­nak. Az őshitben „boszor-kan“ volt. A boszorkányperekben olvassuk, hogy a vádlottak a keresztutakon jönnek össze s ott tartják táncaikat. S ma nem az utcasarkok: kereszt- utak az állandó állomáshelyei a mo­dern „boszorkányoknak“? S így ön­kénytelenül is rájövünk, hogy a titok­zatosság leplébe burkolózó prostitú­ció az igazi neve a boszorkányság­nak. Tanyáik persze eldugottak vol­tak, de lehetőleg mégis a nagy for­galom közelében. A Gellérthegy pe­dig — a hajóhíd közelében erre a legalkalmasabb -volt. Ide bújtak $ bújnak ma is az ártatlan szerelmes­kedések hősei. De itt tanyázott egy­kor a hivatásos prostitúció is. Itt a nyomorúság városában. A Gellért­hegy jobbfajta barlanglakásait polgá­rok foglalták el, a leghitványabba­kat, a hegy oldalához tapadt leg- egészségtellenebbeket pedig a társa­dalom számkivetettjei. Itt húzódtak meg azok. akiket idecsapott a sors A csinosak, a frissek akkor is tudtak ..szerencsét csinálni“. A Gellérthegy oldalára csak a későbbi évjárat ke­rült. Ha leszállt az est ott énekeltek, táncoltak vagy gubbasztottak hit­vány kunyhójuk előtt. A szegény gellérthegyi boszorkányok. Hűvösvölgy legszebb kirándulóhelye nagyrét! űendégfö tulajdonos MARTH MIHÁLY BALÁZS ÜDÜLŐ hűvösvölgyi végállomás TELJES PENZIÓ Előszezonban : 7.------ pengőtől sz oba: 3.-— pengőtől Főszezonban: 3,50 pengőtől _______________szoba : 5 —— pengőtől O II H M *2F 0 vendéglő a hűvösvölgyi végállomásnál M &as iS? Elsőrangú konyha. Kitűnő cigány Bellevue.,,.. „..Éttermei Budán, I. Atiila-utca 53 — Igazg. Telefon: Lipót 986—85 Minden este és a délutáni teákon Budapest elismerten legjobb jais- és tangozenekara játszik Kiváló konyha és italok Mérsékelt árak Asztalrendelés telefonon is: Lipót 986—84, CSÁSZÁR- ~3pn fürdő éttermeiben reggel 6-tól éjfél után 2 óráig állandóan frissen főtt, kiváló ízű magyar ételt tálalnak. Kényelmes, s z é p, ú r i helyiség Tulajdonos» CSIRSZKA KONRÁD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom