Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-05-13 / 911. szám

Budai XXV. évfolyam. 911. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fii-etendő. 1928 május 13. A Stadion heiye — Buda Ez nem cím! Ez jelszó! Ez fogadalom! Igen, amióta a magyar Sta­diont meglepetésszerűen Pestnek adták, a budaiak jelszava és fo­gadalma: —■ „a Stadion helye — Buda!“ A „Budai Napló“ adta hírül, hogy az óbudai hegyvidéki szö­vetség előterjesztést tett az Or­szágos Testnevelési Tanácsnak, hogy a magyar Stadiont ne a hevenyében kijelölt ligettelki dű­lőn, hanem1 Aquincum körül, a Duna mentén építsék. Elismerés jár ki a szövetség elnökségének azért az elhatározásért, hogy meg akarja változtatni — a meg- váJtozítathatót, és vissza akarja szerezni a Stadiont a történettel szaturált budai földnek és a - Dunának. Az első lépés ez a revízióhoz! Járjon is sikerrel. Folkusházy Lajos alpolgár­mester eresztette útnak azt a szálló igét, hogy Pest a kapcso­lás óta Budának arany milliókkal lett adósa. És ő, aki a hitelezett milliók pontos számát is tud­hatja, íme, távozása előtt, polgár- mesteri gestiójának „aere peren- nius“ emléke gyanánt kiutalta Pestnek: a Stadiont. Aki elkésik a dolgával, rendesen elsieti azt. Virradatra, mint nem várt kora­szülött, meglett a ligettelki Sta­dion alig életképes ötlete. Ügylátszik, a polgármester és sugalmazói, a főváros közönsége és annak mindig éber sajtója, de maguk a törvényhatósági bizott­sági tagok (köztük a budaiak is) valami érthetetlen zsibbadásban a magyar Stadiont holmi sport­iskolának kezelték, amelyik meg­van, vagy meglesz a kézügybe akadó első ingyen telken, a tégla­gyárak keshedt gödrei, a tenyész­állatvásár istállói, a kültelek mun- kásbollyai és a félfedeles házak meredő tűzfalai között, körül­fogva az úttalan dülőutak tördelt vonalaitól. Hát igaz, hogy a legszűkebb sikátor zeneiskolájából, a legkan- csalabb műterem állványai mel­lől, a legszutykosabb újságírói asztaltól és a ferencvárosi vagy kispesti salakos sportpályáról pat­tannak elő a világra szóló zene­szerzők, képzőművészek, írók meg bajnokok; ám azért még.sohasem vetődött ki az a torz ötlet, hogy az Operaházat a Szveteriay- utcába, a Szépművészeti Mú­zeumot Újpestre, az Akadé­miát a Wekerle-telepre tegyék. Már pedig a nemzeti Stadion a magyar sportnak az, ami a zenének az Operaház, a képző- művészetnek a múzeum, az iro­dalomnak az akadémia; nem tanulók iskolahelye már, hanem a nemzet alkotóerejének és ka­rakterének körbe szökkent vi­rágzása. Az őket megillető leg­első és legnemesebb helyen nemzeti géniusz legremekebb al­kotásai legyenek! A Stadion Budának, Európa eme „szent földijének kathedrá lisa legyen! A Stadion egyben a nemzetben élő, tehát halhatatlan „magyar virtus“ királyi palotája lesz. De királyi palotája a szó-szoros ér leimében, mert szemeinkkel lát­juk, hogy üresen maradt trónszé­kekre hogyan kerül a souverain nemzeti erő, a „virtus“, a baj­nokság. Nem a legfőbb hadurak­nak és seregeiknek, hanem az olympiádok láncsorában a nem­zetek bajvívásra kilépő Horatius- Curiatius csapatainak győzelmei döntik el, hogy melyik népnek milyen hely és érték jusson a rangsorozásban. Divatja és új becsülete jött éppen a „magyar virtusának; fogadjuk hát büszke­séggel és használjuk ki a „con- junkturánkat“ okos megértéssel és adjuk a Stadion palotájának alap gyanánt a közömbös, izetlen kül­telek helyett azt az anyaföldet, amelyikből az áldott „magyar vir­tus“ kiserkedt! Bárhol másutt a világon felszedik a történelmi em­lékek minden kövecsét; kutatják, kifejtik, tisztítják, fényezik, ke­retbe rakják, felírásokkal népsze­rűik, könyvben, képben, szoborban sokasítják, iskolákban tanítják, propagálják, csakhogy világhíressé tegyék. Hát olyan jól van sorunk, hogy múltúnkat, ezt az ország emeltyűjét sutba tehetjük, negli­gálhatjuk éppen annak a legnem­zetibb helynek a megválasztásá­nál, ahová majd eljönnek hoz­zánk a legnagyobb nemzetek is, szorongó küzdelemre?! Eljönnek! Eljönnek, mert el kell jönniök, mert máskép nem tehetnek. A múltban a harctereken dőlt el, hogy századokon keresztül Magyarország legyen Európa védőbástyája; most a stadionok pályáin diil el, hogy a magyar nép legyen Európa „svájci gár­dája“, akinek őrsége mellett bé­kén folyik a munka és nyugadal- mas az álom. Hát a Stadionunk porondjára lépve, ne tarthassuk a világ szeme elé, hogy nemzetünk az évszá­zadokba eresztett gyökere jogán fejtette ki itt, a budai Stadion helyén, törzsét és koronáját, amit Trianon megfaragott és letépett; hát ne büszkélkedjünk vele, hogy a hadúr lángzó kardját a Stadionunk földjéből tépte ki Attila, az ősi előd, akinek ostorát nyögték Európa minden népei; hát vendégeink ne tudjanak róla, hogy a hét vezér és egy fe­jedelem több, mint ezer éve mái itt a magyar Stadion fövenyér verték le a honfoglalás „fősáto- rát“; hát ne hajtassunk fejet Szén István előtt, aki ide tette az els< magyar prepostság szent házájt jeléül a népe keresztségének; hát ne mutassuk az utat, ame lyiken Mátyás fekete hada vonul Bécs felé, hogy megvívja azt; hát Arany Jánosunk ne beszélj el nekik, hogy Nagy Lajos királ hű csatlósa, nagyerejű vitéz Told Miklós a Stadion kövei alá term tett ősi tornapálya korlátain ke resztül lökte porba csataménjí ről az óriás cseh Holubárt; hát ne tanítsuk, hogy hol c mint kergetett törököt és hajszo labancot és burkust a magyar ( hogy ontott itt kifogyhatatlan s< i rozatban vért és újra vért nen - zeti létéért? : És ennek a Budának, a régi í ■ városnak nincs operája, nincs m zeuma, nincs akadémiája, nincs kúriája, nincs városháza! Hadd i; kapja meg végre a talajából tér- J' mett harci készség palotáját — a r' Stadiont. g Pláne, hogy a legelső és leg- r nemesebb helyet ajánlja fel neki! Olyat, amit megirigyelhetnek a c világ minden stadionjai: délfelől * Aquincum a kelta és római világ v maradványaival, és az evezős ^ öböl az ő klubházaival, cserkész- li fészkeivel; keleten a tóvá széle- a sedő Duna; partján Budapest né- pének strandfürdőivel; északon az Árpád fejedelem sírját őrző f gyémántvízű „quinque fontes“ ® forrástó, a körülötte ezrek szá- ^ mára épülő fürdőteleppel; nyuga- e ton a természet piramisai: a bu- r dai és ürömi hegyek egy láncban! Képzeljük ide akármelyik nem- „ zet riporterét, aki majd a magyar t Stadion avatásáról be fog szá- t molni; mit mondana, ha a ligettelki [ és mit mondana, ha az aquin- ) cumi Stadiont írja meg ha- F zaja népének. a Az elképzelt semleges idegen s kétféle írása döntse el, hogy kinek i van igaza: Folkusházy Lajos alpolgármesternek-e, vagy pedig j. Buda polgárának, akinek jel- x szava és fogadalma: í „A Stadion helye — Buda!“ £ "" ----------- í Bu dán, 1928. május 12 s r Az Árpád-templom felépítését 1 a honszerző fejedelem emlékére | még 1907-ben törvény rendelte el. t A Honfoglaló sírja fölé még Szent í István építtetett templomot Álba c Eclesia néven az óbudai határban, 1 amelyről Nagy Lajos is megemlé- ‘ kezik a királynői várost kihasító j oklevelében s amely még Mátyás j király idejében is létezett, mert a 1 nagy király a Pálos-rendre bízta 1 annak gondozását. Az ország- j gyűlés 21 évvel ezelőtt annak újból ( való felépítését a Bécsi-út és a mai , Fejéregyházi - út találkozásánál : lévő dombon s az alatta elterülő sík területen elrendelte s a létesí­tendő liget és az emelendő obe- liszk költségére —- a telek árán felül — hatszázezer koronát en­gedélyezett. A kincstár kisajátítás útján a telket meg is szerezte s azt a Közmunkák Tanácsára telek- könyveztette, de a terv végrehaj­tása a világháború miatt abba­maradt. Ma már az Árpád-emlék­mű bizottságnak is csak két élő tagja van: báró Forster Gyula elnök és Csáuiky Dezső történet- tudós. A templom felépítése ma ■ már nemcsak nemzeti, hanem hitéleti szempontból is nagyon szükséges, mert az egész kör­nyék: az óbudai hegyvidék, a külső Bécsi-út és Akvinkum roha­mos fejlődése feltétlenül külön plébániatemplomot kíván. A túl­terhelt óbudai plébánia a lelkigon­dozást itt csak nehezen tudja ki­elégíteni. A leghelyesebb meg­oldás: a már nagyon égetően szükséges új plébániatemplom fel­' építését az Árpád-templommal kapcsolatban megvalósítani s így 1 az állam és a főváros, mint kegy- 1 úr, együttesen valósíthatja meg a ; 21 éves törvény rendelkezését. A főváros középitési bizottságába a május 2-iki közgyűlésen, dr. Ra- kovszky Iván, Fóthy Vilmos, Vitéz ■ Aladár budai bizottsági tagokat va- - lasztották meg. Autóbuszt kér a Római fürdőtelep is, amely néhány percnyire a fő­várostól mégis csak óránkint kapcso­lódhat erős forgalmával Óbudán ke­resztül a fővároshoz. A főváros köz­gyűlése május 2-án tárgyalta inter­pelláció formájában 0 sürgős kérdést. A Budai Nők Köre május 14-iki estjén a Budai Polgári Körben dr. Szemeréité Morvát René dr. ad elő „Ibsen nőalakjai“ címen. A nagyon érdekesnek ígérkező estén Kcrpely Jenő gordonkaművész, Falus Margit hangversenyénekesnö és Fenyő Rózsi, az Andrássy-úti színház tagja is közreműködik. Badál Ede I. kerületi elöljárót a főváros közgyűlése a tényleges szol­gálatban még egy évig, vagyis 1928 december végéig visszatartotta 52 szótöbbséggel. A tanács a közgyűlés e határozatánál tekintetbe vette a ke­rületi elöljárónak fáradhatatlan ügy­buzgalmát, továbbá az I. kerület ér­dekében. kifejtett kiváló tevékenysé­gét és hogy jelenleg is szellemi és testi munkaerejének még teljes birto­kában van. A Budai Ügyvédek Egyesülete május 3-án este tartotta alakuló köz­gyűlését a Budai Klub helyiségeiben. Az alakuló közgyűlésen dr. Pajor Rezső udvari tanácsos elnökölt, ki az előkészítőbizottság nevében rész­letesén kifejtette azokat a célokat, amelyek szükségessé teszik a budai ügyvédi kar társadalmi tömörítését, kolléMális és baráti érzésének ápo­lását és kimélyítését. Célul tűzte ki továbbá az Egyesület: a budai ügy­védek speciális anyagi és erkölcsi érdekeinek felkarolását és védelmei, az általános érdekű gazdasági és tudományos kérdéseknek megvitatá­sát, rendszeres társadalmi érintkezés megszervezését a budai kerületekben működő bírókkal, közjegyzőkkel és hatóságokkal és esetleg más társa­dalmi egyesülettel. Az alakuló köz­gyűlés elnökül dr. Kozma Jenő or­szággyűlési képviselőt, társelnökül dr. Pajor Rezső udvari tanácsost vá­lasztotta meg. Ügyvezető alelnöki dr. Zboray Gyula; alelúökök: dr. Be- rinkey Dénes és dr. Osvárth Ferenc, főtitkár: dr. Bállá Béla. ügyész: dr. Bárdos György, pénztáros: dr, Lug- mayer József, háznagy- dr. Bárczy Boldizsár, ellenőr: dr. Balonyi Imre, titkárok: dr. Ernyei Rá és dr. Szitür Endre, jegyzők: dr. Geber Mihály, dr. Meller Pál. dr. Krivos Árpád. dr. Renk Félix és dr. Sauer Zoltán, bi­zottsági elnökök: dr. Kriszháber Adolf, dr. Orova Zsigmond. dr. Rose Henrik, dr. Szeleczky Béla és dr. Vadász M. Mihály 1 ett. Bizottsági elnökhelyettesek: dr. Csobádi Samu, dr. Rruk Elemér, dr. Nádas Béla és dr. Uhlmcinn Lajos, számvizsgáló- bizottsági elnök: dr. Berényi Sándor és számvizsgálóbiz.ottsági tagok: dr. Gutmann Zsigmond.. dr. Rózsa Ele­mér, dr. Spur Endre és dr. Szalui Zoltán lettek. A választmány tagjai­nak megválasztották: dr. Botzen- hardt János volt országgyűlési kép­viselőt, dr. Kovács Marcell volt kúriai bírót, dr. Lányi Márton volt főispánt, dr. Meszlényi Arthurt, dr. Wíadár Tivadart, dr. árvátfalvi vitéz Nagy Istvánt, dr. Balonyi Tibort, stb. Az alakuló közgyűlést a Budai Klub helyiségeiben kedélyes társas- vacsora követte, amelyen dr. Kozma Jenő elnök és dr. Vadász Mihály igen érdekes és színes leírásban szá­moltak be a „Kossuth-zarándoklat“ alatt amerikai útjuk folyamán szer­zett tapasztalataikról és megfigyelé­seikről. A társaság igeh. kedélyes hangulatban a késő éjszakai órákig maradt együtt. Tamássy Béla dr. tisztiorvos rend kívül értékes előadást tartott május 3-án este a Budai Társaskör nagy­termében figyelmes és érdeklődő kö­zönség előtt Budának kincseiről, amelyek az egészséget szolgálják. Figyelme mindenre kiterjedt: a jelen­téktelennek látszó hegyi forrásoktól egészen a fürdőügyi kiállításig. Gyak­ran hivatkozott a Budai Napló közle­ményeire, köszönetét mondva ezekért a lap szerkesztőségének. Előadását nagy elismeréssel honorálta a közön­ség és a társasvacsoránál külön és új­ból megköszönte azt az elnökség. A Kárpátoktól az Adriáig címen rendez kiállítást Czölder Dezső festőművész képeiből a Hollós Mátyás Társaság, 1., Ferry Osz- kár-u. 4/b. sz. alatt. A nagytehet- ségű művész régebbi és legújabb alkotásaiból állította össze kollek­cióját, amely színes, hangulatos impressziók, hegyek, városok, festői völgyek, háborús emlékek, tó és tenger, Budapest és alföldi szélmalom meleg színeit, néha bo­rongás tónusait tárja elénk. Az ünnepies megnyitás május 16-án lesz. A kiállítás június 3-ig van nyitva d. e. 9 órától délután 5 óráig. A megtekintés díjtalan. Építik az Orbánhegyi-út felső sza­kaszát is már és az eddigi késede­lem azért állott elő, mert a szabá­lyozási terv szerint az úthoz szük­séges területek idejekorán non adat­tak le. Könnyes szemmel lehet csak a fő­város szegénysorsú gyermekeit nézni, akik korán reggel kelnek abból az ágyból, vagy inkább* vacokból, amely nem biztosítja részükre az egészsé­ges pihenést. Sem a tisztálkodásuk, sem a táplálkozásuk, sem a ruházatuk nem felel meg a mai életkörülmé­nyeknek. Délelőttjüket az iskolai tan­terem zárt levegőjében töltik és dél­utánjukat az utcán, amelynek hatása borzalmas a lélekre és nagy veszélyt jelent a testre. Az esti órák sem nyújtják a családi élet örömeit, mert az egész napi munkából íáradtan. panasszal és átkozódással hazatérő szülő inkább csak lélekrombolást vé­gez. Szomorú, de statisztikailag tá­mogatott megállapítás, hogy a fővá­rosi gyermekek úgy testben, mint lé­lekben összetörnek s felnőtt korukban az országnak csak terhére vannak. Ezek megmentése érdekében a szé­kesfőváros tanácsa 1922 év óta gyer­meknyaraltatási akciót szervezett Dr. PURÉBL GYŐZŐ - egyet, tanár, székesfővárosi közokta­tásügyi tanácsnok gondnokságával, amely az első évben 250 gyermeket részesített a nyaralás áldásában. 1927-ben már 10.899 gyermek része­sült a nyaralás áldásaiban. De mi ez a szám ahhoz képest, ha tudjuk azt, hogy a főváros mintegy 72 ezer is­kolás tanulója közül csak 4% egész­séges és mint azt az iskolaorvosok vizsgálatai bizonyították, 96%-a min­denféle betegséggel sújtottak. He­lyes lenne, ha a Budáról nyaralni indulók egy-egy rászoruló gyermeket elvinnének magukkal: Nagy-Magyar- ország reménységeit így támogatva, lelkiLeg-testileg erősítve őket. Négy petróleumlámpát állítottak fel most 1928-ban a Gellérthegy északi részén — megcsúfolásául a XX. századnak, amelyben állítólag a villany már minden teret meghódí­tott. Vájjon kj volt az a multszázad- beli ember, aki ezt a rendefetet a négy petróleumlámpáról kiadta?!? Budai zeneszerző, az előnyösen is­mert S. Schack Manka sikerével emelkedett ki a zenei köznapokból Tömöry Jenő szerzői estje május 10-én a Zeneművészeti főiskola nagy­termében. A kiváló szerzőket az elő­kelő közönség melegen ünnepelte. SZEMÜVEG Zibrinyinél, 1, Atiila-u. 12 Külföldön aratja sikereit a mozgás kiváló és bájos művésznője Viraág Ilonka, aki a müncheni „Reichsverband für Frauenturnen“ meghívására dr. Dienes Valéria, a budapesti orkeszti- kai iskola igazgatója és Kiár Klára művésznő kíséretében május 9-én nagy sikerrel mutatta be a magyar rendszert. A münchénjek feszült figye­lemmel s őszinte elragadtatással néz­ték a budai , művésznők gyönyörű, decens, a külföldiektől teljesen külön­böző igazi művészetét s lelkesen ün­nepelték a magyar névnek dicsőséget szerző igazgatónőt s a művészet csú­csain. járó tanítványát, Viraág Ilon­kát. A nagy sikernek eredménye, hogy hosszabb müncheni tartózko­dásra hívták meg őket, hogy megta­nítsák ott a magyar rendszert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom