Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-02-26 / 904. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest. 1928. február 26. Szent Gellert Gyógyfürdő j Géptorna (Zander) terme kiválóan alkalmas fogyókúrák tartására, izületi merevségek, izomsorvadások és hátgerinc elferdillések gyógykezelésére. Svéd tornaterem. 2 Miskolczy Józsefné, Malier Lajosné, dr. Nádas Béláné, Nagy Ferénicné, ürentsák Lajosné. ifj. Osztián Antal­ié. dr. Parassin Józsefné. dr. Peikert Alajosné. dr. Pénzes Mihályné, dr. Perényi Lászlóné. dr. Pethö Andorné, dr. Preizich Kornélné. dr. Purébl Qyőzöné, Palinay Qyőzőné. dr. Pa- panek Ertiőné, Paul Ivánné, Refeld Antalné, Radnay Imréné, Rados Ottó- né, dr. Rausch Zoltánné. Reisenleit- ner Lajosné, Répássy Miklósné. dr. Ressler Jánosné. R. Rév Sándorné, Rontó Johnné. dr. Rosenberg Gyulá- né, Sachslehner Kálmánné. Salamon Károlyné. Sándor Károlyné, dr. Sé- tiyi-Schrantz Pálné. Simonyi-Sema- dam Sándorné. Skroviná'né Schack Manka, Sőtér Sándorné. Spanner Emilné, Stark Lipótné. Sternischa Károlyné, Stock Lipótné. dr. Sümeghy Lászlóné, Schera Istvánné. Scheerer Sándorné, Schmiedek Alfrédné, Sza- lay Györgyné. Szeghő Győzőné, Sze- merédiné. Szentessy Józsefné. Szenthe Miklósné, Szervey Györgyné, Szi- getliy Józsefné. Szilágyi Károlyné, dr. Szöts Elekné. dr. Tavasz Ödönné, Tersánszky Károlyné, dr. Torkos Béláné, ifj. Tóth Imréné. Tóth Józef- né, Trebus Pálné, dr. Thúry Zoltánné, dr. Vándor Mihályné. dr. Várady Je­llőné, Vásárhelyi Ferencné, dr. Vikár Gézáné, Viraág Béláné. dr. Virág Gyuláné, Virányi Dezsőné. dr. Vladó- né, özv. Wagner Vilmosné, Wagner Károlyné, dr. Walkó Lórándné. dr. Weiner Henrikné, Zechmeister Imré­né. ZiMii-Balogh Gyuláné, dr. Zub- ritzky Józsefné. Leányok: Albert Márta. Almásy Balogh Mária. Arató Gizi. Balázs Annus, Bánlaky Magda. Beke Bözsi, Bidder Iby, Borger Annuska. Csör- geö Anunciata, Didién Edit, Didién Elza, Dulien Ilona, Érti Ada, Fáber Lilla, Fuchs Kornélia. Fuchs Olga, Füredy Ilonka, Geiger Kitty. Gömöri Kató. Gruber Mici. Hamper Ágnes, Holló Marica, Holzmann Irénke, Hisz Kornélia, dr. John Sidonia. Kal­már Ilonka, Kapcza Ilonka, Krucsay Erzsiké. Laczkovits Piroska. Lingel Klári, dr. Löwenbach Ilona. Lendvay Bözsike, Maróti Brigitta. März Aranka, Merza Kláry. Oszoly Böske, Pajor, Jolán, Paul Mária. Rexa Ni­cole, Rudas, Baby. Rudas Irén, Sajó Manci, Sándor Ili. Sándor Margit, Sándor Sári, Schera Margit. Stark j Kitty, Szeifíert Aranka, Szabó Bözsi, Szalay Valéria. Széli Ilonka, Szesztay Erzsébet, Szesztay Gizella, Szouidy Mädy. Szöcs Melinda, Ta- másy Ilonka, Tein Margit, Terlette Lya, Várady Aranka, Vécsey Pi­roska, Vidéky Ágnes. Viraág Ilonka, Walkowszky Rózsi. Weiss Margit, dr. Zádor Margit, dr. Zányi Zelma, Zechmeister Judit, Zemplényi Ilona, Zoráb Eta. Budán, IQ2S. február 25 A fordított város sok érdekes ada­tát sorolja fel Jeszenszky Sándor min. tan. most megjelent könyvében: a „Szép Budapestében. Mind jel­lemző a mindenkori városi adminisz­trációra, amely kevés hozzáértéssel intézi az Istentől megáldott, embe­rektől elrontott város sorsát. Meg­történt az íróval, hogy 1920 telén egyik este az Attila-utea vérmezői szakaszán, ahol hatalmas fasor volt, amely nyáron mint egy alagút borult össze — egy óriási galy majdnem agyonütötte. Akkor vette észre, hogy a fákon emberek vannak, akik lopják az ágakat, mert nagy*hiány ivóit tü­zelőben. Féltette nagyon a szép fa­sort s telve a forradalom által oko­zott fapusztítás keserűségével sze­mélyesen ment1 fel a városházára, kérve, hogy mentsék meg a fákat. Bár ne tette volna! sóhajt most fel. Mert harmadnap megjelentek a fő­város emberei fejszékkel s amíg a kis fatolvajok csak az ágakat fűré­szelték, ezek a legtöbb fát kivágták, mondván: — őriztetni nem tudjuk, tehát inkább mi vágjuk ki, mint más. különben is csak hitvány ecetfák. Hitvány ecetfák, de a harminc év, ameddig az új megnő, egy emberöltő! — A fa kivágás nálunk különben is könnyen megy. A kertészet jelentése szerint százezer fa díszíti Budapes­tet és 1925-ben 27 ezer darabot vág­tak ki. Tehát, ha az Isten megtartja szokásunkat — négy év múlva ké­szen leszünk. Budai Társaskör IV. rendes közgyűlését március hó 25-én va­sárnap délután tartja. Választás alá kerül: az elnökség, a szám- vizsgáló bizottság és a választ­mány egyharmada. A kör tagjai élénk akcióra készülnek és a hi­vatalos listán kívül ellenzéki lista is lesz. Becsey Antal kormányfőtanácsos gépészmérnök, városi bizottsági tagot készül nagy ünneplésben részesíteni a budapesti bádogos ipartestüket, amelynek 10 éve az elnöke és nehéz válságokon segítette át az ipartestü­letet. Készülő nagy munkássztrájko- kat védett ki a munkásvezérekkel folytatott sikeres tárgyalások révén. Az ő eluö'kiése alatt virágzott fel ez az ipertestiilet, mely a többinek min­taképül szolgál. A 10 éves elnöki ju­bileumot az Gellcrt-szálló nagytermé­ben készülnek megülni. HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG tagjai minden hétfőn este 6 órától kezdve találkoznak a Császárfürdő éttermében. Színházi kedvezményes utalványo­kat a tagok itt veszik át. Most az el­nökség megbeszéléseket folytat a böjt idejére tervezett KULTUR TEAEST rendezése. rendkívüliség számba menő hangversenyének összeállí­tása ügyében. Több szem többet lát. Az érdeklődő tagokat minél gyako­ribb látogatásra kéri az ELNÖKSÉG. fi ItöszKalonálk sorsa ugyanaz Kínában is, Budán is. Mi nem üzenünk háborút, nem visz- sziik egymás ellen az ellenséges tá­borokat és nem kötünk békét. Ezt mind a vezérek csinálják. Mii még vérszomjas gyűlölettel, szuronyt szegezve állunk szemben egymással, elkészülve arra is. hogy a csecs­szopó ellenpárti gyereknek sem ke­gyelmezünk meg. —- holott a vezé­rek már akkor ott ültek egymás mel­lett a zöld asztalnál, esetleg a fehér­nél és barátságosan rázzák egymás kezét. Már húsba vág a szurony, már vér fröccsen a nyomán, már soha be nem gyógyuló sebet ütöttünk egy­máson, — amikor a vezérek lábhoz parancsolják a fegyvert, hüvelybe a szuronyt. Vérbeborult szemünk még szikrázik a dühtől, amikor a vezérek már barátságosan mosolyognak egy­másra, — mi még átkot szórunk az ellenfélre, amikor ők kart karba öltve elvonulnak a harcszíntérről. A két tábor is elvonul, csak egy-két silbak marad az őrségen, itt is — ott is, töltött fegyverrel, egymást ölni készen. A sebesültek fogcsikorgatva ápolják sebeiket, vérbosszút lihegve, — a vezérek kedves bókkal dicsérik egymás zsenialitását. A közkatonák a gyűlölet magvát hintik szét s az apáért bosszúra készül a fiú. Egész nemzedékek halálos ellenségekként nőnek fel. rokonok szakadnak el egy­mástól, öreg barátok elkerülik egy­mást. És a vezérek szítják ezt a lázt, ezt a gyűlölködést — Kínában is, mert nem lehet tudni, hogy holnap nem szállnak-e ismét táborba egymás eilen. És ha mégsem szállnak, akkor mi közkatonák hiába ettük meg a békát Kínában is. itt Budán is. — Csak a legfőbb hadúr nézi ezt egy­kedvűen. mert a közkatonák végül mégis csak oda lőnek, ahová ő akarja. Nagygyűlést rendez március hó 4-én délelőtt fél 12 órakor az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre saját helyiségében, I., Krisztina­kor ut 8—10 (Pozsonyi vendéglő), az OMKE és a rokonegyesületek­kel kapcsolatban. A nagygyűlést a budai iparosok és kereskedők ér­dekeinek szolgálata tette szüksé­gessé, hogy a budai közszállítások és közmunkákban való részesedé­süket kellőképen biztosítsák. A meghívót Hubert Vilmos iigyv. elnök jegyzi. Koífler Adolf dr., a budapesti örvö­sök körének elnöke e hó 23-án érde­kes előadást tartott a Budai Társas­körben a belgyógyászat haladásáról az utolsó évtizedben. A hallgatóság hálásan hallgatta és a társasvacsorán dr. Hoór-Tempis Móritz társelnök kö­szönte meg azt. Koffler doktor ked­ves válaszában sok budai intimitás­ról emlékezett meg. Az est vidám hangulatban folyt le. RÁDIÓ Zibrinyinél. L. Attila u. 12. Nagyon sivár az Uj Szent János- kórház előtere, ahol a 4-es, 14-es és 61-es villamosok végállomása van. E helyen naponta több ezer ember for­dul meg a kórházba menet, de csak hatalmas sártengeren keresztül jut el céljához. Rideg, kietlen az egész kör­nyék és csak az ezerszám szálldo­gáló villamosjegyek jelentenek kis változatosságot. Egy őskori parkc- zási vágynak az emlékei, de már nyilvános illemhelynek sem közelben, sem távolban nyoma sincs. Pedig ezen a helyen, ahol nemcsak betegek, beteglátogatók, hanem kirándulók is nagyszámban fordulnak meg, feltét­lenül szükséges egy diszkréten fel­állított illemhely. De baj van az ot­tani szép, de nem célszerű várócsar­nokkal is. amely teljesen nyitott min­den oldalról s így a bejáró betegek­nek inkább ártalmára, mint hasznára van. A jelenlegi várócsarnok igen megfelelne céljának a kiránduló he­lyeken. de különösen megfelelne a Szarvas vendéglő előtti téren, ahol jelenleg egy könnyen elszállítható otromba vaskalitka' áll mint váró­csarnok. Itt ez a nyitott csarnok a környezetbe igen szépen beilleszthető és csak emelné a Hadtörténelmi Mú­zeum és a Virányos Kútvölgyi Egye­sület által felállított Görgei emlékmű frontját. Nem kell a fogaskerekű, mert az autótaxi hova tovább olcsóbb és ké­nyelmesebb lesz. Az autótaxi a 20 százalék tarifaleszállítás mellett Kő­bányát sem tekinti vámon kívülinek s így a visszafelé eső utat nem kell külön megfizetni. Ha ezt a kedvez­ményt a pesti rész megkapja — ki kell azt harcolni Buda részére is. Ha eltűnőik az Istenhegy és Németvölgyi útnál a vámhatár, akkor a Déiivasút- tól a Svábhegyi szállodáig bármilyen pillanatban felszaladhat az ember minden ácsorgás nélkül. Ha öt sze­mély veszi igénybe a taxit, akkor körülbelül 70 fillérbe kerül, az út a fogaskerekű egy pengő négy filléré­vel szemben. Csak helyezzék ki a sokszor megígért vámvonalat! Rudas-fürdő A budai forráscsoport 1 e g-- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok GUNDEü Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene TÁNe TÁNe Ne vigye pénzét külföldre! Merán és más külföldi fürdő helyett itt van a Svábhegyi Szanatórium Magaslati (430 m) klimatikus, diétás gyógyintézet a város belsejétől 13 percnyire Üdülök idegbetegek, vérszegények, asztmások, gyomor- és bélbetegek, cukor-, vese-, szívbetegek és egyéb belső bajokban szenvedők részére Egész éven át nyitva Töltés 24 óra alatt! RÁDIÓ­akkumulátor töltő állomás. SCHMIDKUNZ LAJOS k. gépészmérnök III. Kórház-u. 17. (Füszerüzlet) Az emberist Me LÁTOGATÁS A HEGYÓRIÁSNÁL Exner Kornél előadása. Exner Kornél dr. volt államtitkár, egyetemi tanár a Magyar Cobden- Szövetség felkérésére tegnap este a kereskedelmi csarnok nagytermében érdekes előadást tartott a Gross- glocknerre tett kirándulásáról. Ere­deti gondolata, hogy meginterjúvolja a hegyóriást. Előadásának kivonata ez: Régi vágyam volt, hogy egyszer Grossglockner Őfelsége színe elé já­rulhassak. Ha Badgasteinban reggel szállónk előtt gépkocsiba ülünk, köz­beeső kis vasutazás után, és 165 kilo­méteres autózás után, estére vissza­térhetünk a Grossglocknernél tett fe­lejthetetlen látogatás emlékével. ... Az uralkodó kegyesen fogadott és olyan derűs, fényes hangulatban volt, amilyenben sokszor éveken át nem lehet látni. Káprázatos pompájá­tól meghatottan borultam le fenséges színe előtt. A hosszas autózás — folyton ezer méter magasságon felül és az éltetőén tiszta alpesi levegő —■ elbágyasztott. Küzdenem kellett magammal, hogy az álom hatalmába ne ejtsen ... A felséges uralkodó jóságosán le­tekintett reám és így szólt: — Bizony, régebben hosszú időbe és nagy küzdelembe, kínos verejtéke­zésbe és próbára tevő nélkülözésbe került az, hogy ember elém jusson. Te már minden fáradság nélkül ju­tottál el vállamjg. = Hallottam arról Felség, hogy százharminc év előtt Salm Reiffer­scheid t őrgróf, klagenfurti bíboros- püspök nagy vagyont és egész életet áldozott azért, hogy közvetlen köze­ledbe jöhessen és a jámbor, áldozat­kész férfiúnak még sem adatott meg, hogy eljusson akkor még elérhetet­len homlokodig, amelyre már azóta az emberek vaskeresztet tűztek. — Ez a vaskereszt legyen előttetek a munka diadalának a szimbóluma. Ha föl is viszi a szel a pelyvát, az nem maradhat sokáig a magasban, visszahull. De a v difit ékes fáradság­gal és kitartással felvonszolt vaske­reszt állandóan a csúcson marad ... Nektek, a sárban, a porban és a füst­ben élő embereknek minden nagyobb elhatározás előtt magas hegytetőre kellene feljönnötök, hogy kellő átte­kintést nyerjetek és a szükségs táv­latból lássatok mindent. Itt a tiszta magasságban látjátok azt, hogy az alulról óriásnak látszó templom tor­nya mily törpe, érezzétek azt is, hogy végtelenül nagynak képzelt ba­jaitok mily aprók és jelentéktelenek. Hier gewinnt ihr die grosse Distanz zu den Dingen! = Felség, megkapott az a kijelen­tésed, hogy mindent, de mindent és mindenkor a kellő távlatból kellene néznünk, mint ahogyan Te teszed. Való igaz, erre kell törekednünk, ez volna a viszonylagos emberi tökéle­tesség. De a teljes kilátást és átte­kintést nyújtó eszmei magaslatra az ember emelkedni nem tud. — Úgy van! Még a legnagyobbak köztiletek: a vallásalapítók, a bölcse­lők, a tudósok, a művészek sem. Ezek felfogása is a világrój és az életről, az anyagi és szellemi törekvésekről, minden létezésnek és történésnek cél­okáról, csak röghözkötött világnézet. A hegyóriás vakítóan fehér pira­misteste szikrázva verte vissza a napsugarakat, szinte világított, ami­kor ez a kinyilatkoztatása hangzott el: — A legfelsőbb lény maga a világ- egyetem. Ne keressétek tehát ezen kí­vül. A véges, a korlátolt létezés csak látszat, az örök világegység a való­ság. A szakadékokat az egyetemes érdek, amely szüntelenül a végső cél felé vezet, át fogja hidalni. = Ez a végső cél pedig, ha jól fo­gom fel, — nemde Felség — az örök­béke. Sokan azt vallják, hogy a vi­lágháború szörnyűséges csapása azért szakadt rá az emberiségre, hogy örökre elvegye a kedvét a háborútól, hogy ez legyen az utolsó világtusa, amely vérözönbe és kínlódó nyomor­ba döntötte az emberiséget és most már az örökbéke boldogsága és az emberiség nyugodt, zavartalan fejlő­dése, tökéletesedése következhetik. A hegyóriás feje egy percre fel­hőkbe burkolózott, komorabb lett. —■ Jegyezd meg jól, fiam: élet és örökbéke — ellenmondás. Az élei karc, küzdelem, s amíg két ember lesz a Földön, harc is lesz itt. = De hiszen ez a fegyverkezési őrület sem tombolhat így tovább az idők végtelenségéig. S ha előbb nem, megállást fog parancsolni az, hogy el­fogy a vasérc és a kőszén. A hegyóriás homlokára egy kis felhő tilt. amikor rövidéit, ezt jelen­tette ki: — Majd szereznek az emberek a Holdból vasat. Ott van elég. = De majd elfogy a kőszén is, — folytattam bátortalanabbul. Ha a szénfogyaszás nem növekednék, még 1500 évig elegendő volna, de pro­gresszív felhasználás mellet ez sem tarthatna tovább 375 évnél. — Nektek még ez is hosszú idő, ne­kem csak egy pillanat. De ez sem je­lentené a fegyverkezés végét, mert az emberek a kőszenet, a hőt, ami nem más, mint erő, ki fogják vonni a levegőből és a vízből; pótolni fogják az egyenlítő tropikus vidékein elhe­lyezendő napmotorokkal. Az így ösz- szegyűjtött hőenergiát el fogják ve­zetni a mérsékelt, sőt a hideg égövig. = De hiszen, Felség, amint Te év­ezredeken át bizonyára érzed, a Nap izzó állapotából folyton veszít, foko­zatosan szilárddá lesz, s a Nap ki­hűlése majd véget vet a Földön min­den szerves életnek. — Öntudatos lények, vagy ahogyan itt a Földön nevezik: „emberek“, te­mérdek csillagon élnek: születnek, küzdenek, szeretnek,x meghalnak. A sorrend különben úgy is helyes, sőt még jellemzőbb, ahogy egyik legna­gyobb gondolkozótok: Goethe írta: meghalnak és születnek! Stirb und Werde! A halál nem vég. a születés nem kezdet. Mert a halálból fakad az élet. A halál és a születés az örök törvények folyamatosságának egy­egy fázisa csupán. A világháború ke­gyetlen és esztelennek látszó öldök­lés volt. De még sem volt esetleges és céltalan. Az örök harc, a háború, „mindenek atyja“, a legnagyobb erő­kifejtésre, és így az előszabott irány­ban haladásra kényszeríti az emberi­séget, bár az egyén boldogságának feláldozásával, de hiszen az ember a világegyetemben nem cél, hanem csak eszköz... A lezajlott világháború vérzivatara a most élő emberiség szempontjából, a legnagyobb katasz­trófa volt. Ámde ez kérhetetlen ke­gyetlenséggel, de kimért céltudatos­sággal vitte előbbre a világ fejlődését az előszabottság útján. Korántsem az örökbéke állapotának megteremtése volt ez a megszabottság törvénye szerint, hanem a világegyetem egy­ségességének folyamatos érvényre- juttatása. Ez alkalommal a repülés tökéletesítésével, az aviatika giganti­kus fejlesztésével. A nyugatra hanyatló nap sugarai megvilágították arcomat. = Felség e kijelentésedre óriási távlat nyílik meg előttem. Látom, hogy a földgömb mindinkább össze­zsugorodik, folyton kisebb lesz az emberek számára. Ha pedig az avia­tika tökéletesedése oda fejlődik, hogy a mai sebességrekordot megkétszerez­zük, ami belátható időn belül meg is történik, úgy 45 szélességi foknál egy nap alatt körül lehet röpülni a Föld­gömböt. így keletről folyton nyugati irányban repülve, az idő nem halad, mert a Nap ugyanazon a pontján áll az égnek huszonnégy óra múlva a megérkezéskor, mint ahol az elindu­lás pillanatában állott. Ez pedig any- nyit jelent, hogy az aviatika megállí­totta az időt, megállította a Napot az égen. igazabban, mint valaha a le­gendás hős Józsua. — Helyesen látod fiam, ez már nemcsak a távolságnak a leküzdése, hanem az időnek is. így győzi le az ember a teret és az időt... — Ennek elgondolása jobban szédjt, Felség, mint lábam alatt ezek az ezerméter mélységű borzalmas sza­kadékok testeden. — Hiszcd-e most már, hogyha el­fogy a vasérc, a kőszén és kihűl a Föld, nem lesz vége az emberiségnek, mert átköltözködik a csillagokba?! = Hiszem, hiszem... A fokozatos fejlődés törvénye ezt parancsolja ... Miként ma a technika fejlődésével városok és népek napról-napra köze­lebb jutnak egymáshoz, lehet, hogy néhány ezer év múlva, amit Te bizo­nyára meg fogsz érni, Felség, időben oly közel jut egymáshoz a Föld, a Hold és a Mars, mint ma Budapest, London és San-Erancisco. A felhők elvonultak... A hegy­óriás csúcsa ismét szabadon tündök- lött... — Vallod-e most már, hogy ez be fog következni? = Vallom, vallom!... Lelki sze­meimmel látom, amint a kihűlő Föld­ről az űj Noé bárkájának lakói re­pülőgépóriáson a csillagokba fognak átmenekülni... — Hogy miként, hogyan? Azt rna még elképzelni sem lehet. Repüléssel, kilőtt löveg belsejében, avagy vetítés útján? Ez még előttem is titok. De az bizonyos, hogy minden egymásba kapcsolódik, egymáson épül fel és célirányosan tökéletesedik. A termé­szeti hatalmak az emberek szolgála­tába szegődnek, s viszont az emberek tudatalatti módon a nagy természet, a nagy rendeltetés, a nagy cél szol­gálatában görnyednek. Ezért folyik a harc szüntelenül. A hegyekért, a hal­mokért és völgyekért, a szigetekért és öblökért, a folyókért és tenge­rekért, a falvakért és városokért, az országokért és világrészekért, a le­vegőért és éterért, majd a Holdért és Csillagokért! Hideg szélroham rázott meg.. • Kábulatomból felocsúdtam ... Az idő észrevétlenül eltelt. Nagy léptekkel siettem lefelé a Glockuer- házba. hogy autón Mallnitzba jutva, még elérhessem az esti vonatot. Az előkelő és nagyszámú hallgató­ság élénk tetszésnyilvánítással fo­gadta a gondolatokat ébresztő elő­adást, amelyet az előadó tiszteletére társasvacsora követett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom