Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-12-16 / 933. szám

XXV. évfolyam. 933. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 5 0 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96.

Felelős szerkesztő :

VIRAÁG BÉLA

Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodá A hirdetések dija mindenkor előre fiz<

ás szerint, etendő.

1928

december

16.

ELWE tS? ^2 TT*..' v .? 2

Becsey Antal beszámolója

A budai választókerületek között talán a kelenföldi az, amelyik lehetőleg havonként megkívánja, hogy illetékes helyről tájékoztassák a helyzet felől. A Kelenföldön ma a kerület központja a „Kelenföldi Társaskör”, amelynek vezérei: Becsey Antal, elnöke, pedig Sinneghi László. Mindketten nyílt kártyával játszó egyéniségek, akiknek nincs mit rejtegetniük. Összehívják ilyenkor a kelenföldi társaságot, rendesen kerül ilyen alkalomra borgazda is és Be~ esey Antal fesztelenül, magyarul elmondja a maga véleményét, nézetét, felfogását és állásfoglalását az egyes szőnyegen forgó kérdésekben és be- ’ számol a kerület érdekében tett eljárásai eredményéről.

így történt most e hó 12-én este, amikor a következőket mondotta:

A nagy port felvert taxi-kérdésben az ő felfogása az, hogy helytelen dolog volt a fuvarozást kötött iparrá minősíteni; de ha már egyszer így van, akkor kezeljék a kérdést mindenekfelett ipari szempontból. A személy- fuvarozás épen olyan ipar, mint a szabó-ipar; az sem változtat a lényegen, hogy géperejű üzemre tértek át, aminthogy a szabó-ipar is valamikor a kézüzemről a varrógépre rendezkedett be. Iparosoknak kellett volna az összes rendszámokat kiadni; mert szívesebben lát 580 önálló iparosexisz- tenciát, mint 250 nagyvállalatot szolgáló proletárt. A tanács kétségtelenül hibákat követett el a rendszámok kiosztásánál, amelyeket a lehetőség szerint reparálni kell.

A főváros nemrég lezajlott budget-tárgyalását ismertette ezután és bemutatott néhány érdekes adatot. A főváros 1929. évi budgetje 214 millió pengőre rúg; ez a legnagyobb szám, amelyet az egyesült Pest-Buda költségvetései felmutathatnak. A főváros 1872- ben történt egyesítésekor 15 millió koronás (7.5 millió forintos) budgettel kezdték a háztartást; ez a háború előtti években fokozatosan 120 millió koronáig emelkedett, Igen tanulságosak a zárszámadások adatai is. 1924-ben a zárszámadás 23 millió, 1926-ban 12.5 millió, 1927-ben már csak 2.8 millió felesleggel zárult; az adóbevételek 1926-ban még több mint 10 millióval haladták meg az előirányzatot; ezzel szemben 1927-ben már a többlet e téren alig tett ki 100.000 pengőt, Ezekből a számokból kétségtelenül megállapítható, hogy a főváros költségvetése egyre veszít rugalmasságából; másfelől kétségtelenül megállapítható az is, hogy a legnagyobb bevétel, vagyis a közszolgáltatások tekintetében rohamosan csökkenő irányzat jelentkezik. Ez pedig annyit jelent, hogy a budget egyensúlya a jövőben adóemeléssel már nem tartható fenn, mert a polgárság teherviselő képességének határáig jutottunk el. Hogy mennyire borotvaélen áll a főváros jövő évi budgetjének mérlege, azt igazolja az a körülmény is, hogy a novemberi lakbérrendelet pénzügyi kihatásait csak akként lehetett ellensúlyozni, hogy az útépítésre előirányzott összegből, kb. egy millió pengőt töröltek. Ezzel szemben egy nagyobb útépítő kölcsön felvétele határoztatok el.

A bevételek legnagyobb tétele a 110 millió pengőben előirányzott községi közszolgáltatások tétele; a kiadások főbb tételei pedig a következők: közoktatásügy 45.6 millió, közigazgatás 44 millió, ütés csatornaépítés 28 millió, stb.; szóval az egész költségvetésnek 45 % -át a közoktatásügy és város- igazgatás költségei foglalják le.

A közegészségügyi problémák között első a Rókus kórház kitelepítése. A 20 millió dolláros kölcsönből eszközölt és még eszköz- lendő beruházások, de főkép a vízvezeték fejlesztése és elektrifi- kálásának ügye. A sasadi vízmedence megépítése kora tavasszal megkezdődik és ezáltal a Kelenföld külső részeinek mint a Budaörsi-út és mások vízellátása végre megvalósul. Beszámolt azokról az út- és csatornaépítési munkálatokról, amelyek az elmúlt időben a kerület különböző helyein végeztettek, nemkülönben azokról is, melyek a jövő évi budget keretébe felvétettek; sikerült a pénzügyi nehézségek dacára ennek a rendkívül kiterjedt és fejlődő városrésznek közműveire igen jelentős összegeket előirányoz- tatni. Megépülnek egyebek közt a Tarcali-út, Parádi-utca. az u, n. Kovács-lépcső, Bornemissza-utca, Ilengermálom-éit. a Villányi-út folytatólagos részének burkolata, ! a Horthy Miklós-út pályaudvarig ! terjedő szakaszának kockakő bur- Ikolata; a Sárbogárdi-út. Halmi-, | Szentpéteri-, Bornemissza-utca, j Mohai-út, Ecser-, Albert-utca, Somogyi-, Badacsonyi- Tétényiéit, Fadrusz-utca, Parádi-út csatornái, stb. Áttért azután a közlekedési viszonyok ismertetésére, közölvén, bogy a Villányi-uti közúti vaspálya az Alkotás-utcán át a Délivasútig a jövő év folyamán megépítésre kerül, mert a közlekedési bizottság a bemutatott részletes terveket már elfogadta, Közölte, hogy a helyiérdekű vasútokkal az átszálló közlekedés, stb. kérdései a legközelebbi hónapokban végérvényesen rendeztetnek s így a Buda-Alsó- városi Egyesület által erőteljesen megindított mozgalom nemsokára meghozza a maga eredményeit.

Érdekes módon ismertette azután a Gellért-fürdő fejlesztésének és fürdő-kórházzal való kiegészítésének ügyét; ismertette a Gellért-fürdővel kapcsolatban létesült új fúrást, amelynek erősen kénes és főleg vasas vize sápkóros, vérszegény gyermekek hatalmas gyógy tényező je lesz. Erre való tekintettel a szikla-kápolna tövében levő forrás ivócsarnokát a jövő évben okvetlenül el kell készíteni, a vizet pedig ingyen kell a közönség rendelkezésére bocsájtani, hogy minden gyermek részére hozzáférhetővé tegyük. Ismertette azokat az anomáliákat, amelyek a teljesen elrontott Gel- lért-tértől kezdve a kelenföldi pályaudvarig észlelhetők s amelyeket megszüntetni nemcsak a kerület érdeke, hanem az ország utazó közönségének egyetemes érdeke is. A kelenföldi pályaudvar környéke és maga a kelenföldi

pályaudvar kérdése is legsürgősebb rendezésre szorul.

Rámutatott végül arra, hogy a főváros rohamos fejlődésével járó pénzügyi igényeket adópolitikával nyomon követni nem lehet. Feltétlenül új jövedelemforrásokra van szükség, amelyek nem a túlterhelt polgárság vállait nyomják, hanem amelyek a fejlődő város egyéb erőforrásaiból táplálkoznak. A fővárosnak, amely a közlekedési eszközök kizárólagos tulajdonosa, erőteljes telek- politikával kell foglalkoznia, úgy, hogy a telekérték-emelkedésből eredő jövedelmeket elsősorban a maga számára biztosítsa. Erőteljesen kell foglalkoznia a fürdőváros gondolatának megvalósításával; jól átgondolt szerves fürdőpolitika a maga idegenforgalmával is hatalmas, új erőforrást jelentene. Ki kell meríteni azokat a gazdasági lehetőségeket is, amelyeket ff dunai kikötő képvisel.

Budán, 1Q2S december i£

Telekótolnkító eljárás

címen gondos tanulmányokat végeznek must a Közmunkák Tanácsánál, amelyeknek célja tulajdonképen az, hogy végre méltányos alapot teremtsenek Buda szabályozása és építkezése számára. Mint minden sánefalakkal körülkerített városban, a tanács Budán is nagyon apró házhelyeket utalt ki az építkezni akaró polgárok számára. A várfalak lebontásával ez a kényszer megszűnt ugyan, de megmaradtak az apró telkek. Ilyen az egész Víziváros, de főleg az a háromszög, amelyet a Fői-utca, a Bathyányi- utca, a Hattyu-utca és a Margit- körút határol, körül. Apró házak rengetege ez, ahol sehogy sem tud megindulni az építkezés s így az utcarendezés sem. mert a két- ablakszéles házak oly kis területen épültek, hogy azon bérpalotákat emelni lehetetlen és annyira egymásnak dőlnek, hogy alig lehet azok közül egyet is lebontani, mert bedől a két szomszédja, — ahogy a legutóbbi eset is bizonyítja. A Margit-körút és Kapásutca sarkán a sarokházat lebontották, hogy helyére több emeletes bérpalotát emeljenek, de alig ásták ki a fundamentumot, összedőlt a szomszéd viskó. Külföldön, főleg Németország régi városaiban régóta sínylették ugyanezt és elsősorban Frankfurt városa hozott ilyen telekátalakító rendeletet, amit azután még két német város követett és most a porosz kormány általánosítja ezt. Gyöngyös a katasztrofális tűzvész után szintén csak ilyen telekátalakító alapon volt újból felépíthető. A ! Közmunkák Tanácsa ezeket a kü- 1 lönféle eljárásokat és városépítő rendeleteket most tanulmányozza és már fel is állította az alapelvet, mely szerint az ilyen zsúfolt, apró telkes házhelyeket eszmei alapon parcellázza és ezen belül intézi el az utca szabályozást is. Ha valaki a háztömb bármelyik helyén építkezni óhajt, a Közmunka Tanács kisajátítja számára a térképen kijelölt eszmei parcella területére eső apró házakat és csak így engedélyezi az építkezést, tehát alkalmat nyújt

i tágas udvarú modern bérházak I építésére és egyúttal szabályozza ! a várost. A szabályrendeleten sürgősen dolgoznak, hogy mielőbb életbe léptethessék.

Kozma Jenő dr. Buda országgyűlési képviselője áll az autótaxiügy központjában. Az ő határozott fellépése kiváltotta személye iránt a bizalmat fent is, lent is. Az elkeseredettek népgyűlése éppen úgy benne látja a sérelmek orvoslóját, a bánatok és sirámok megváltóját, mint ahogy I fent, az intéző körökben is tőle vár- I ják a kedélyek csillapodását és a megoldás lehetőségét. A Községi Polgári Párt két vezére Kozma Jenő és Becsey Antal bizonyára jól megtárgyalták ezt a kérdést egymás között, annak ideális megoldását és a praktikus életnek megfelelő elrendezését. A történteken már most változtatni nem lehet, a demokratikus lávakitörés dacára sem, de a méltányos sérelmeken segíteni lehet még száz rendszám kiadásával. Ha ebből operaénekesek és az asztaltársaságok nem is kapnak, de a méltányos és föltétlenül számbaveendő érdekek kielégíthetők.

Fojtogatja a torkát mind a két végén a Fő-utcának a városrendezés bölcsessége. A felső végén, a Zsigmond- utcán át a Császár-fürdőnél szorul meg ez a fő útvonal, ahol aztán se be, se ki. Volt egy idő, amikor a városházán elhatározták, hogy a Zsigmond-utca nívóját leássák folytatólagosan oly mélyre, mint ahogy az a Lukácsfürdőnél látható, de azután el kellett ettől ál- lani, mert a Császár-fürdővel szemben fekvő domboldalról különböző források kódorognak a föld alatt és veszélyeztetik az úttestet is, mert minduntalan kimossák alóla a földet. Ezen a bajon csak a Császárfürdő átépítésével lehet majd segíteni és a dunaparti auto- stráda megépítésével. Nagyobb baj ennél, hogy lent is megszorították a Főutca folytatásának a torkát, még pedig a Döbrentey-utcában. Valamikor elég széles útvonal volt, de a városgazdálkodás mohósága, mondhatnánk kapzsisága, ezt annyira megszükítette, hogy

alig képes a nagy forgalmat lebonyolítani. Szinte érthetetlen, hogy ott, ahol áldozatok nélkül tudna széles utakat teremteni a város, négyzetcontiméteren- kint árulja az utca területét és lehetetlenné teszi a forgalmat.

Buda szépítése érdekében nagy lelkesedéssel dolgozik, jelentős anyagi áldozatokat hozva Glück Frigyes íov. bizottsági tag, aki most bejelentette a főváros vezetőségének, bogy a Gug- gerhegyen saját költségén menedék- liázat akar építtetni. Csupán a mene- dékház anyagát kéri a fővárostól. A tanács örömmel fogadta Glück Frigyes áldozatkészségének újabb megnyilvánulását ós az erdészeti bizottság legközelebbi ülésén a menedékház építkezését bejelenti.

A halál ólálkodik állandóan az óbudai Lajos-utcán közlekedők mögött, előtt, oldalt, mert a lehetetlenül szűk utcán sem kitérni, sem a kocsi- úton átjárni nem lehet. Mindennaposak ott a halálos balesetek: hol a villamos, hol az autó gázol el gyereket, öreget. Még veszedelmesebi) lesz a helyzet az új Tavasz-utcai vonalon. A hirtelen kanyarodó a Lajos-utca és Szenti élek-tór sarkán sok emberéletet fog követelni. De maga a Tavasz-utcai vonal, amely a piac elhelyezésével január 1-én fog megnyílni, óriási zavaroknak lesz okozója. A város északi forgalma a Margithíd felé egyedül az amúgy is veszedelmes Szentendrei-utcán bonyolódik le. Ezt keresztesi a Tavasz-utcai villamos ott, ahol a legzsúfoltabban járnak a teherautók, luxus ós egyéb járművek. Itt naponta tucatjával lesznek a halálnak áldozatai. Egyedüli mód ennek megakadályozására a Szentendrei-utcával párhuzamosan haladó Miklós-utca főforgalmi úttá való' kiképzése. De, már erre is vannak a Beszkártnak tervei, a villamosnak a filatori gátra való kivezetésével. Ahelyett, bogy a nem frekventált Laktanya-utcát használná fel erre. A közlekedés teljes csődjei fog így beállni Óbudán. Csak azon csodálkoznak az ott lakók, hogy sem a kerületi választmány, sem az elölj áró- ság nem vesz erről tudomást s nem világosítja fel az illetékeseket. Ez újabb adat a „fordított város”-hoz.

A budai hegyvidék forrásai

Sorozatos előadások a Hollós Mátyás Társaság rendezésében. — Első értekezlet előadói: dr. Eperjessy István és — dr Tausz Béla főorvos

Megismétlődött a négy év előtti eset, amikor dr. Ripka Ferenc elnöklete alatt előadássorozatot hirdetett a fürdőügy megvitatására a Hollós Mátyás Társaság, az akkor még nagy életet élt felsőkrisztinavárosi kaszinóban és már a második előadásnál szűknek bizonyult a kaszinó nagyterme. Nagyemlékű Safardzik műegyetemi tanár nyitotta meg, boldogult Bankó Vilmos folytatta az előadások sorozatát, amelyeken megjelentek a kormány és a város képviseletében azok, akiknek működése körébe esett a fürdőügy. Bérezel Jenő tanácsnok oly értékesnek és tanulmá- nyosnak találta az előadások anyagát, hogy elhatározta annak kinyomatását, de a politikai helyzet hullámverése elmosta ezt a jó szándékot.

Most is e hó 10-én este félhét órakor megtelt a Császár-fürdő „Mátyásterme” előkelő, megértő közönséggel, mely érdeklődéssel hallgatta az előadásokat. Morvay Győző dr. nyitotta meg rövid beszéddel az értekezletet és megvilágította annak célját. A víz- szegénynek mondott budai hegyvidék eltemetett, eliszaposodott, elapadt forrásait kell feltárni, azokat kell megkeresni, hogy a hegyvidék nyári életét föllendíthessük.

Az első előadó- dr. Eperjessy István tanács jegyző volt, aki boldogemlékezetű édesatyja nyomdokán haladva, szabad idejét a budai hegyvidék kulturális fejlődésének szenteli és kutatja történetét, hogy az egykor dús és éltető források nyomára jusson.

Előadását lapunk tárcája közli.

A második előadó dr. Tausz Béla főorvos, az Idegenforgalmi szövetség alelnök-igazgatója volt, aki Akvinkum múltjának szentelt évtizedes munkát és oly nagyszabású tanulmányt olvasott fel, amilyenre a mi szerényigényű budai közönségünk nem is számított. Űj adatok halmaza, új színek, új képek és — ami rendkívüli fontos —• tanulmányai révén új gyógyforrások, nem ismert római fürdők kerültek az előadói asztalra.

Előadását a lpgközelebbi számban közöljük.

Mind a két előadást kitüntető figyelemmel hallgatta meg a társaság és mind a két előadót őszinte, meleg, hálás ovációban részesítette. A megjelentek soraiban ott voltak:

Aggházy Kamii, dr. Áron Géza, Bán- laky Géza, dr. Baranszky Gyula, Bársony Oszkár, dr. Bartoffy Jenő, dr. Boros Mihály, dr. Csaba Ágoston, Czöl- der Dezső, dr. Ebner Ferenc és neje, dr. Eperjessy György, Unghváry Sándor, dr. Eperjessy István és neje, dr. Fábián Gáspár és neje, Felber Li- pót, Glück Frigyes, Haidekker Béláné, Haspelné Balázsy Lujza, Haspel Ferenc dr., báró Herczel Pál, Hlinka Béla, dr. Horcher Márton, Kapcza Imre, neje és leánya, dr. Kein Sándor, Kulcsár Richárd Lauf fér József, dr. Mádai Lajos, dr. Markos Béla és neje, dr. Nyékhegyi István, Oszoly Kálmán, dr. Pá- vay-Vájná Ferenc, Pfeiffer Gyula, Per- czel Béla, Peterdy Sándor és neje, dr. Privitzky Endre, dr. Reicher-Andor Endre, dr. Reiner Ede, Réw Sándor és neje, dr. Ringer Lajos, Scheuer Róbert és neje, Szávay Gyula, Szegő Gyula és neje, dr. Szviezsényi Zoltán, Tábori Kornél, dr. Tausz Béla, dr. Vigyázó Géza, Viraág Béla, neje és leánya, Weimesz Mária és számos érdeklődő.

Az előadásról gondos, kimerítő tudósításokban emlékezett meg a napi sajtó, sőt a Pesti Hírlap fényképben is megörökítette az előadásokat s a köréjük csoportosult érdeklődőket. A kép értékéből mit sem von le, hogy