Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-11-25 / 930. szám

Budai Napló XXV. évfolyam. 930. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAAG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szöveg or ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 nővén bér 25. Jl Y»®l<gá.rsá® újra kezd divatba jönni. „Akkor” — a kommün után — elmaradt a nagy tanulságok levonása s a polgárság maradt ami volt: széthúzó, közös cé­lokra egyesülni nem tudó alkotó eleme egy tragikusan szomorú sorsú nem­zetnek. J elszavakkal bontották meg egységét, amikor leginkább lett volna szükség az erők összefogására. Gaz­dasági leromlását teljessé tették. Csak kevesen, a hivatottak látták a polgárság szétbontásában rejlő vesze­delmet s kiáltottak vétót a polgári szolidaritás erőforrásainak elherdá­lása ellen. Uj jelszavak jöttek: neo- nacionalizmus, í'ascizmus , stb. prak­tikus tartalom s minden gazdasági célkitűzés nélkül. Intézmények, ame­lyek a polgári egységet szolgálták volna, nem létesültek. Buda polgársága is öntudatra éb­redt. Szervezkedni próbál, de ezer­nyi akadály gördül a szervezkedés minden lépése elé. Az iparostársadalom, melyet a mai helyzet existeneiáj ában veszé­lyeztet, új célok megvalósítására fo­gott egybe s vissza akarja állítani a nagy múltú budai ipar régi jóhírnevét. De vájjon lehetséges-e ez? y Alig tette meg a szervezkedés első lépéseit, ezernyi akadály tornyosul eléje s a fizikai nehézségek egész so­kaságával kell megküzdenie. 4000 krisztinavárosi iparosnak nincs olyan helyisége, ahol összejöve­teleit megtarthassa s közös érdekű ügyeit megbeszélje. Kiállítást sze­retne rendezni, hogy versenyképessé­géről a budai közönséget meggyőzze — s az egész első kerületben nincs olyan hely, amely erre alkalmas volna. Cserkészcsapata megfelelő hajlék nél­kül tengődik s nincs egy olvasóterme, ahol művelődjék. A „nemzet jövője” korcsmákban kénytelen megtartani összejöveteleit. Maga a „Budai Tár­saskör”, a polgári gondolat eme erős fellegvára, állandó és végleges helyiség nélkül szűkölködik s tűrt helyzetében tagjainak nűnimális ké­nyelmét is alig tudja biztosítani. Azok pedig, akiket polgártársaik bizalma előkelő pozíciókba emelt, ranghoz, vagyonhoz és más előnyök­höz juttatott — túlnyomórészben, állig begombolkozva, nézik polgár­társaik ezernyi baját. Megszülethe­tett volna-e Nagymagyarország, ha Széchenyi István nemes áldozat- készsége nem buzdította volna a száz év előtti alkotó generációt? Iparosházat az I. kerületnek! A Koronaőr- és Mészáros-utca sar­kán ott dísztelenkedik egy fővárosi telek s hatalmas értékkel kihaszná­latlanul várja, míg Szent Bürokrá- eius észreveszi. Építsen Buda iparos közönsége hajlékot, bérelje ki eset­leg a földszintet az I. kér. elöljáró­ság s a kamatokat bőven meghozza az a sok megspórolt idő, amit a Várba való felgyalogolás jelent. Az I. emelet az egyesületeké, legalább egy megfelelő nagy teremmel, a többi emeleten bérlakások legyenek és a kamatok — nemcsak az anyagiak, de az erkölcsiek is — bőven megtérül­nek. A legközelebbi jövőben nagyará­nyú kölcsön akciót indítunk meg egy Budai Iparosház felépítésére. Jegyez­zen minden iparos tehetsége szerint annyit, amennyit a cél érdekében jó­nak lát. Buda egész közönsége bizo­ny ára szívvel lélekkel fogja felkarolni ezt a tervet, mely Buda gazdasági és szellemi fellendülését, polgárságának összefogását, egy egészséges polgári közvélemény kialakulását fogja ered­ményezni. Az akciót ismertető pro­paganda iratok most vannak elkészí­tés alatt, de annak minden fázisáról a Budai Napló is közöl részletes tu­dósításokat. Az iparosház terveit Buda egyik nagynevű építésze már készíti, hogy mire a kellő tőke együtt lesz, késedelem nélkül induljon meg a munka. Tudtunkkal 3000 pengő még rendelkezésre áll e célra abból az összegből, amit két év előtt az „iparos otthon” céljaira szerzett a feloszlott „Budai iparosok és kispol­gárok pártja” s ez szolgálhat a gyűj­tés alapjául. A polgárság eszméljen föl végre. Vegye kezébe a saját sorsának az intézését, mert a magisztrátus más­sal van elfoglalva. Dr. Krivoss Árpád. ( Budán, 1928. november 24 Pártértekezletet tart az Egy­séges Községi Polgári Párt e hó 26-án, hétfőn este fél 7 órakor Akadémia-utcai klubhelyiségében. A tanácskozást ugyanott vacsora követi. Buda fürdőváros ügyét szol­gálja első sorban, hogy a „Buda­pest fürdőváros Egyesület” de­cember 2-án délelőtt 11 órakor a Gellért-fürdő hangversenytermé­ben tartja ez idei közgyűlését. Ez alkalommal Pass József népjóléti miniszter nagyszabású beszédben kifejti fürdőügyi programmját, mely elé nagy érdeklődéssel tekin­tenek az érdekelt körök. Ez döntő befolyással lehet az 1930-ra, a Gellért-hegyre tervezett fürdő­ügyi és idegenforgalmi kiállí­tásra, amit dr. Ripka Ferenc mint az Orsz. Idegenforgalmi Ta­nács elnöke, szintén napirendre tűz. Két érdemes elöljárónk, dr. Sza­lag Sándor és Badál Ede vonul ez évben nyugalomba. A törvényhatóság november közepén dönt e kérdésben s decemberben lesz a két díszes állás betöltése. _____ Ne politizáljon a város közgyűlése, mert a régi, budai mondás szerint: —• aki ott akar politizálni, az menjen a parla­mentbe. Azaz, egy emelettel feljebb. Vagy négy évtizeddel ezelőtt a Váci- kőrút, a mai „Vilmos császár-út” 55. számú ház földszintjén volt elhe­lyezve a VI. kerület városbirójának a hivatala. Ugyanennek a háznak első emeletén pedig a VI. kerületi járásbíróság működött. A városbiró prototípusa volt az akkori pesti pol­gárnak. A gazdasági viszonyokkal s saját sorsával megelégedett, jóindu­latú, jovális öreg úr. Jó hazafi, de — mint akkortájt az öregebb gene­ráció általában — nemigen tudott magyarul. Mindamellett mint város­biró, tapintatos modoránál és pártat­lanságánál fogva, általános szeretet­nek és tiszteletnek örvendett. Jaj volt azonban annak a félnek, aki ügyvéddel jelent meg a tárgyaláson. Alighogy megpillantotta a jó város­biró az ügyvédi aktatáskát, már fel­forrt benne a méreg. Az első taga- dom-nál pedig pulykavörösen rivalt rá a megszeppent ügyvédre: „Hier gibt’s ka dagadom, wenns dagadni wollen gehns hinauf auf’n ersten Stock dort kennens dagadni.” Saját­ságos véletlen, hogy a városbiró fia maga is mint járásbiró ott robotolt azon a „tagadom”-októl hangos első emeleten. (Agisz.) A Zugligeti Egyesület vasárnap, e hó 25-én, délelőtt 11 órakor ülést tart a KÍoze-féle vendéglő külön he­lyiségében, amelyen a tagok család- ! tagjaikkal együtt jelennek meg. Ez alkalommal Okályi Iván tanársegéd előadást tart „A zugligeti gyümölcs- termesztés fejlődésének irányítása” címen. A limanovai csata, a magyar Ther- mopyle emlékének áldoz december hó 11-én este háromnegyed 6 órakor a régi képviselőház dísztermében a li­manovai országos emlékbizottság. Az ünnep műsorán szerepel a Testvériség dalárda, Puky Endre elnöki meg­nyitója, gróf Klebelsberg Kunó ün­nepi beszéde és Czékus Zoltán ezre­des felolvasása a csata lefolyásáról. A szép ünnepet emeli majd Wagner Károly ny. államtitkár, aki irredenta dalokat énekel és zongorán Márkus Dezső főzeneigazgató kisér. A Törökvész jövőjét földrajzi fek­vése biztosítja, ami föltétlenül döntő tényező a város egyes részeinek fejlő­désénél. Északnyugat felől védett lan- kás lejtők, ezek éppen úgy elhelyezve, mint a Gellérthegy déli oldala, melyet Budapest riviérájának szoktak mon­dani. Ez is hamar beépült, amint di­vatba jött. A Törökvészdülő előnyö­sebb helyzetben van, mert hatalmas hegyvidék terül el mögötte és enyhe klímát biztosít számára. De itt van a Gugger-liegyre vezető szerpentin út is, ahová hatalmas utak torkollanak a Rózsadomb felől. Szanatóriumoknak, gyógypenzióknak alkalmas klimatikus hely ez, mely rövid időn belül divatba jön. Betörők világa címen tart rend­kívül érdekesnek ígérkező előadást a Budai Társaskör csütörtöki társas- estélyén e hó 29-én 7 órakor dr. Székely Vladimir főkapitányhelyet­tes, amelyben gyakorlati tanácsokat ad a védekezésre. Tagok által beve­zetett vendégeket szívesen lát az el­nökség. _____ Mi less a budai színházzal ? Két pártra oszlott Buda közönsége az állandó színház kérdésében. Az egyik párt föltétlenül fenntartandó- nak véli a Nyári színkört és külön kőszínházat kíván Buda más helyén, — míg a másik párt belenyugszik abba, hogy a színkört építsék át téli színháznak, de önálló színház le­gyen és nem más színház pótszínháza. Több ízben foglalkozott ezzel a kér­déssel a Hollós Mátyás Társaság is és ott gondosan tanulmányozták a Budai Színkörre és a vele kapcsola­tos Városi Színházra vonatkozó be­szédeket, így első sorban Becsey An­tal budai bizottsági tag fejtegetéseit, aki sajnálattal kifogásolta szociális szempontból a színészek alacsony fizetését és azt, hogy a külföldi sze­replők a hazai művészek rovására lépnek fel. Magyar szerző alig jut szóhoz, a klasszikus népszerű műve­ket nem kultiválják. így nyilatkozott egy másik budai /J| zottsági tag, Lip­tai/ Lajos is. Lázár Ferenc indítványt is adott be régebben, hogy a Budai Színkörben ne egy darabot adjanak az egész nyáron át és ezt az indítvá­nyát most megismételte. A Budai Színkör vezetése ellen tehát panasz van s azt sehogy sem sikerült kivé­deni. A színkör átépítése ellen nyilat­koztak a napisajtóban az egyes pesti színházigazgatók s ezek szerint ez nem lesz se jó téli, se jó nyári szín­ház, vagy fordítva: — Budának így lesz egy rossz nyári és egy rossz téli színháza. Körülbelül ily értelemben nyilatkoztak: Hevesi Sándor, Beöthy László, Jób Dániel, Faludi Jenő, Fa- ludi Sándor, Lázár Ödön és dr. Tor- day Ottó színigazgatók. A Hollós Mátyás Társaságban, mely a budai írók, művészek és tudósok egyesülete, az a nézet alakult ki, hogy fel kel­lene hívni Sebestyén Gézát az illeté­kes tényezőknek arra, hogy a színház : átépítésére szánt tőkével új állandó színházat építsen vagy a Vérmező felső csücskén, vagy a Fő-utca sar­kán fölszabaduló Ganz-féle^ telken és a két színház számára önálló társu­latot szervezzen vegyes műsorral. Buda mint fürdőváros föltétlenül igényt tart állandó színházra, de ok­vetlenül fenntartandónak vélik itt a Nyári színkört, változatosabb musor- ral mert ez a színház kipróbáltan betölti hivatását. Kár volna ezf el­rontani. Budán nagy érdeklődéssel \ várják, hogy a bizottsági tárgyalások után a Tanács és a közgyűlés a. köz­érdeket és a művészetet szolgálja-e, vagy pedig a protekciós rendszer alapján a vállalkozó üzleti érdekeit. Budán az összes egyesületek készül­nek megmozdulni és harcba küldik Buda minden képviselőjét,^ hogy a polgárság évtizedes kívánságát és a fürdőváros nagy érdekeit megvédjék. J Spektator. I Bűz és füstmentes villanymozdo- ; nyolc fogják már tavasszal a Szé- ciienyi-hegyre szállítani a közönséget — a régi döcögő fogaskerekű he­lyett. A villamosítás munkálatait a Beszkárt a tőle megszokott első­rendű készséggel hajtja végre; Fal­ler Mihály főmérnök, a Beszkárt fő­felügyelője szakszerű felvilágosítása szerint a háromezerhétszáz méter bosszú pálya alapépítményét a villa­mos-társaság gondosan helyreállítja, a szükséges helyeken falazott tám­falat épít. A vágány 23.6 kg-os vig- nol sín, amelynek közepén a Riggen- bach-rendszerű fogasrudazatot alkal­mazzák. A pálya 15. szelvényénél csinos gépházat építenek, amelyben két, 500—500 kilovattos áramátala­1 kító lesz, amely a tízezer volt fesziilt- i ségű, 50 periódusu forgó áramot a j Révész-utcai telepről kapja. Az ára- I mot szállító földalatti kábel már el I is készült. A vasoszlopokra szerelt munkavezeték kapocsfeszültsége 550 voltos egyenáram lesz. A mozdonyok közül két darab a „Svajzerisclie Loeomotiv Fabrik” winterthurmi gyá­rában. hat darab pedig a Ganz- Danubius budapesti gyárában ké­szül. A mozdonyok mindegyike két 150—150 lóerős motorral lesz felsze­relve s a vonat sebessége átlagosan a 12 kilométert fogja elérni. A város­majori végállomáson új mozdony, kocsiszín és műhely épül. Budával nem versenyezhet szépség és harmónia dolgában más város. A monumentális általános képen felül annyi meglepetést tartogat a szem­lélő számára, mint sehol máshol a vi­lágon — írja Jeszenszky Sándor ér­tékes könyvében, a „Szép Budapest­ben. A Várhegyet megkerülve, az minden oldaláról más képet ad. A Gellérthegy csupa meglepetés. Pest felől komor, meredek sziklafalat mu­tat, hátul pedig lankás mezőkkel olvad a kelenföldi síkba. A Kelenföldről nem várt újszerű kilátás tárul elénk. Az előtérben a Sashegy zöldelő ket­tős csúcsa; délről olyan mint egy kétpupú teve, szemben pedig, ha csak egy csúcsa 'látszik, hasonlít a japán rajzok jellegzetes tűzhányójához, a Fuinoyamához, mögötte sötétzöld háttér, a Svábhegy hatalmas lejtője. A Kissvábhegy, a Farkasrét, Rózsa­domb kilátásai mind különbözők és amint egy szép szolvot körüljár az ember, hogy minden' vonalában gyö­nyörködhessen — Budapestet is mindezen pontokró dilön-külön meg kell nézni. A budai iinfiteátrurn ezen középhegyeinek kilátása túlszárnyalja a Vár-, Gellérthegyet s a Duna meg­szakított ezüstszalagján túl feltűnik a pesti házrengeteg, hol színes, csil­logó, hol ködös, elmosódó képe. Fel­jebb menvén a Svábhegy lejtőjén a kép mindinkább tágul és az apró részletek nagy egységbe . olvadnák össze, végül a Jánoshegyi kilátó- toronyból már egész Budapestet úgy lehet látni, akárcsak egy térképen. A budai rész meglepő részlete az a há­rom völgyszorulat, amely a Várhegy és Naphegy, a Várhegy és Rózsa­domb, valamint a Kissvábhegy és Ró­zsadomb között pittoreszk városké­pek alakítására ad alkalmat. Nem lehet mind felsorolni a szép részlete­ket, de már ezek alapján is megálla­pítható minden elfogultság nélkül, hogy Budapest a világ egyik legszebb fekvésű nagyvárosa. A Rózsadomb rönesszflnsza A „Rózsadomb és Vidéke Egyesület“ közgyűlése Elnök: Bárczy István v. miniszter Meleg, szép ünneppé alakult a „Rózsadomb és Vidéke Egyesület ez évi közgyűlése, amelynek különös fényt adott, hogy azon részt vett az egyesület védnöke dr. József Ferenc kir. herceg és az a korszakalkotó körülmény, hogy az egyesület elhúnyt elnöke, Al- pár Ignác helyébe, elnöknek megvá­lasztotta dr. Bárczy István volt mi­nisztert, akinek ma is meg van a rendkívüli értékes kapcsolata a város­házával és az a biztos tájékozódott- sága, hogy a városházán miképpen lehet eredményes szószólója ennek a hegyvidéknek, mely szinte beleesik a beépített város területébe és természe­tes hinterland ja a felbévvizi fürdők­nek. Megjelent a közgyűlésen dr. Kozma Jenő Buda orszgy. képviselője is, hogy jelenlétével emelje a közgyűlés súlyát, úgyszintén Éber Antal vezér- igazgató városi biz. tag, Szviezsényi Zoltán min, tan., Budapest fürdővá­ros igazgatója, Bársony Oszkár az IBUSz vezérigazgatója, Légrády Ottó laptulajdonos és többen, akik csak most kapcsolódtak bele az egye­sületbe, mint a Rózsadomb új lakói. Képviseltették magukat az érdekelt hatóságok is szakközegeik révén s azok között első helyen megjelent Szente Miklós III. kér. elöljáró is: A lövölde dísztermében nagyszámú előkelő közönség jelent meg és a köz­gyűlést budatétényi Vály Ernő dr. fő­orvos nyitotta meg ünnepélyes sza­vakkal, üdvözölve a főherceget és^ a megjelenteket. Azután a kandidáló bizottság egyhangúlag történt jelölése alapján ajánlotta, hogy elnöknek vá­lasszák meg dr. Bárczy István volt minisztert és főpolgármestert, aki elő­zetes megbeszélések folyamán a jelö­lést elfogadta. A közgyűlés közfel­kiáltással elfogadta az indítványt és a terembe lépő új elnököt nagy ová­cióval fogadta. Ezután felolvasta dr. Ripka Ferenc levelét, amelyben megköszönte a meghívást és sajnálattal tudatta, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem vehet részt a közgyűlésen, mert meg­győződése, hogy minden mozgalom, mely Buda természeti szépségeinek kultiválását tűzte ki célul, fontos missziót teljesít, mert ezzel nemcsak a székesfőváros egyik csiszolatlan gyémántját teszi értékessé, de^ nem­zeti érdeket is szolgál. Szívből üd­vözli ennek a mozgalomnak vezetőit és munkásait. Kimentették ezenkívül elmaradá­sukat dr. Sipőcz Jenő polgármester és Lobmayer Jenő tanácsnok, akik névünnepiiket ülték. Továbbá dr. Manninger Vilmos egyet, tanár, aki a kertészeti kongresszuson volt elfog­lalva. Jelen voltak: Bárczy István dr. elnök, almási Balogh Lóránt, Valy Ernő dr. és Weimess Marián alelnö- kök, Kozma Jenő dr., Éber Antal di., Szviezsenyi Zoltán, Szávay Gyula, Jolin Rontó, Rutkay Aladár, Schack Béla dr., Faber Fülöp, Kónyi Hugó, Bársony Oszkár, Lengyel Endre, Méhn Antal, Párnitzky Ele­mér, Bedő Ottó, Jakab Dezső, Ege­rer Gedeon dr., Pláner Gyula, Bán- laky Adorján, Leó Györyy dr., Dul- lien Ferenc, Horcher Ödön dr., Pa­jor Dezső dr., Székely Dezső, Szé­kely Mihály, Szilágyi Károly, Róna Márk, sárosi Boczkó János, Tholt József dr., Asbótli Oszkár, Csáky Adolf, Harsányi Jenő, Rosinger Miklós, Kalmár Iván, Péteri János, Molnár Kálmán dr., Csapó Rezső, Szeghő Aladár, Szeghő Elemér dr., Ivotál Henrik, Országh Sándor dr., Sebestyén Dávid dr., Wagner Ká­roly, Domokos Ferenc, Politzer Sán­dor, Nagy László, Liszka Károly, Kellner József, Nemesszeghy Jenő, Gelczer Andor és ezenkívül számos tagja az egyesületnek. A közgyűlésen résztvettek részben mint a hatóságok kiküldöttei, rész­ben mint a rokonegyesületek képvi­selői: Bárdos György dr., Lugmayer József dr., Bercsényi Antal, Szente Miklós, Eperjessy Béla, Sötér Sán­dor, Wágner Károly, Szeszlér Hugó, Chambre Lajos dr., Wagner Levente, Guth Ferenc dr., Érezhegyi István és többen. A napirend szerint következett almási Balogh Lóránt alelnök emlékbeszéde Alpár Ignácról és az új elnök üdvözlése. Beszédét azzal kezdte, hogy: „. . . A tenger vizének minden cseppje egyenlő, akár lennt van a tenger feneketlen mélységében, akár a magasan csapkodó hullámok tetején taraj zik. Ám a népek tengerében má­sok a törvények, mert nincsen egyen­lőség a földön. Csúnya, unalmas, egy­hangú volna a világ, ha minden te­remtménye egyforma volna, ha nem volna fű, csak csupa virág, ha nem volna begy, csak csupa síkság, ha nem volna tömeg, csak csupa mű­vész, ha nem volna átlagos műveltség, csak csupa tudós, ha nem volna árnyék, csak csupa fény, ha nem volna száraz kenyér, csak csupa gyémánt, akkor nem volna érték ezen a földön. Az lesz értékké, amiből kevés van és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom