Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-11-18 / 929. szám

Budapest, 1928 november 18. BUDAI NAPLÓ 3 ! BÉCHEIÍ91 G9Ű69FÖRD0 1 A tnodem orvosi tudomány min- i dón eszközével és a külön­böző gyógyeljárásoíehom szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. I A várót minden pontjátél | könnyen megkö ae lit he tő. SZEMÉLYI HÍREK: József főherceg egészsége annyira helyreállott, hogy ismét elhagyhatta a szobáját és végzi szokott sétaútját. Ripka Ferenc dr. főpolgármester nyitotta meg a „Munkácsy Czéh” művészeti kiállítását, ahol Márk La­jos igazgató fogadta ünnepélyesen. Bárczy István ny. miniszter, volt főpolgármester elfogadta a neki föl­ajánlott elnökséget a Rózsadomb és Vidéke Egyesületnél. Manning er Vilm,os dr. egyetemi tanár zugligeti villája kertjében ter­melt remek dahliálc csodájára jár­tak az érdeklődők s külön dicséret­tel illeti azokat a Kertészeti Lapok szerkesztője. Marik Ernő, a kiváló közgazdász, hosszabb tanulmányútra ment Ber­linen át Londonba és e hó közepén tért vissza. Érdekes útjáról beszámo­lunk a legközelebbi számban. Fenyő Miksa, a GyOSZ. igazga­tója, a kereskedelmi mérleg passzivi­tásának döntő fontosságáról tartott előadást a Kereskedelmi Akadémia főiskolai szaktanfolyama hallgatóinak. Unghváry Sándor és Kampis Já­nos festőművészek, a Hollós Mátyás Társaság tagjai különös meleg si­kert arattak Esztergomban, nov. 11-én a Szövetség ott rendezett kiál­lításán. Mező Ferenc, a szellemi olimpiász nyertese, a díjat nyert művéről „Az olimpiai játékok története” előadást tartott a Filológiai Társaságban és sok érdekes dolgot mondott el, amit hálásan hallgatott az egybegyült tár­saság. Wälder Gyula építész a villányi­úti ciszterciták gimnáziumát építi. Kloze Róbert kereskedő, az új bu­dai bizottsági tag, aki a lemondott dr. Liptay Lajos örökébe lépett a III. választókerületben. Stadler Nándor bizottsági tagot be­választották a főváros számadásait felülvizsgáló bizottságba. Kmettykó János, a kiváló tornász- szakember, a Magy. Országos Test- nevelési Szövetség művezetői tisztsé­géről lemondott. Jóleső elismerésben részesítette lapunkat és szerkesz­tőjét Buda egyik erős testületé, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesülete, amelynek november 11-én tartott közgyűlésén Bárdos György dr. indítványozta, hogy a Budai Napló-nők mondjon a közgyűlés hálás köszönetét és fe­jezze ki a legteljesebb elismerését a lap szerkesztőjével, Viraág Bé^ Iával szemben, aki egy negyed­századon át a legnemesebb önzet­lenséggel, buzgalommal, kitartás­sal és nem lankadó lelkesedéssel szolgálja azt a nagy nemzeti célt, amelyet mai viszonyaink között a Buda város érdekeiért folyta- . tott harc jelent. Viraág Béla lap­jának minden számában azért a gondolatért küzd, hogy az el­maradt Buda az öt megillető helyre kerüljön, hogy az évtize­des elhagyatottság és elhanyagolt­ság helyett BUDA legyen a gon­doskodás és fejlődés előterében. Ezért hálával kell iránta visel­tetnie a város érdekeit szivén vi­selő minden polgárnak. A Budai Ingatlantulajdonosok Egyesületé Viraág Béla támogatását meg­alakulásának első percétől élvezte és megindított akcióinak támoga­tói sorában Viraág Béla mindig a legelsők sorában volt. Az egye­sület ezért minden alkalmat meg­ragad, hogy ezt az értékes, a közre is igen nagy hatást gya­korló munkásságot a köszönetnek bár szerény, de őszinte és igaz szívből jövő megnyilatkozásával illesse és Viraág Bélával szem­ben a szeretet, ragaszkodás és nagyrabecsülésnek adjon kifeje­zést. A közgyűlés Bárdos György dr. indítványát egyhangúlag a magáévá tette. Lakásváltozás. Máté István, a székesfőv. törvényhatósági bizottság tagja Vár, Iskola-tér 2. sz. a. régi lakásáról most átköltözött : I., At- tila-körút 2. IV. 1. ajtó szám alá. Mit akarhat Szilágyi Lajos? Vidékről — Buda környékéről jött ez a levél: Két évvel ezelőtt egy ködös őszi napon, november 6-án én is elmen­tem a régi országházba összehívott nagygyűlésre a hadikölcsönkötvények ügyében és ott egy különös jelenet­nek voltam a tanúja. Az izgatott ülés végén, az izgatott emberek körül­fogtak egy kis csoportot, esernyők és botok emelkedtek ütésre és úgy­látszott, hogy a kis csoport közepén hadvészülte képpel, sápadtan álló urat megverik. — Mi lesz a zsetonokkal? — kia­bálták feléje. Az eset elsimult és ekkor tudtam meg, hogy ez a komor­nézésű sápadt úr Szilágyi Lajos kép­viselő, csász. és kir. kamarás Ömél­tósága. Érdeklődtem a zsetonok iránt és többen megmagyarázták, miszerint Szilágyi Lajos mint elnök eltűrte, hogy valami jelentéktelenebb Mérleg­utcai polgári körben rettenetes ha­zárd játék folyjon — zseton alapon s a rendőrségtől sokszor kellemetlen­kedtek emiatt az elnökségnek. Az el­nökök kénytelenek sokat elszenvedni a tagok miatt, — ahogy azt akkor az újságok is megírták. De ezek a hadikölcsönkötvényesek nem szerették Szilágyit, akit a moz­galom megindulásakor elnökké vá­lasztottak. Az volt a panaszuk, hogy az egész mozgalmat a saját politikai céljaira akarta felhasználni és fel­mondták neki az elnökséget. Erre megfenyegette őket, hogy megrontja az egész mozgalmat és másnap mon­dott is a parlamentben olyan kemény beszédet, mint most a városházán. De a hadikölcsönösök vezetői nem engedték magukat és a hírlapokban lecáfolták. Sajtóper is lett belőle, amit valamiféle nyilatkozatokkal in­téztek el. Akkor történt, hogy Ivállay Tibor faltörő kosnak használta fel Dinich Vidort Szilágyi Lajos ellen és tulaj­donképen Káilay emelte őt ki az el­nökségből. Utóda Dinich lett, aki Káilay óhajára jól megszervezte or­szágosan ezt a hadiköícsön mozgal­mat. Jutalmul aztán a választások­nál Káilay nem Dinieket jelöltette a pártja listáján, hanem — Szilágyit. Emiatt pedig kudarcot vallott a párt Budán és Szilágyi Lajos cserben is hagyta most végleg a pártot, amely­nek — sohasem volt tagja. Az említett képviselőházi jelenet óta érdekelt ez a Szilágyi Lajos, de megdöbbenve olvastam egyik barátja Nyílt Levelét még 1926 december 15-én, tehát öt hét múlva a Népsza­vában, aki önmagáról azt írta ugyan, hogy politikai pályája derékon ketté törött és aki dr. Dajka Andrásnak nevezte magát. No, ez ugyan furcsa dolgokat mondott el a nyílt levelében. Látszott, hogy valami elkeseredett, excentrikus ember lehet. Lett is ab­ból aztán sűrű levélváltás. Ennek a bizonyos nyílt levélnek pedig az volt a konklúziója, hogy Szilágyi Lajos cserben hagyta Tisza Istvánt, azután cserbenhagyta a protestánsokat és végül cserbenhagyta az ellenzéket és átment a Bethlen István pártjára, akit azelőtt becsmérelt. Akkor minisz­teri vagy államtitkári ambíciói vol­tak. Láttam, hogy az a Dayka rossz­májú ember lehet, mert hisz a politi­kában elég gyakori a pártváltozta­tás. Érdeklődtem akkor Szilágyi La­jos anyagi viszonyai iránt is és úgy értesültem, hogy szegény ember. Lám ez derék. Nem anyagi okok késztik. Próbált ugyan később köz- gazdasági téren is szerepelni, de nem nagy sikerrel, ahogy azt a „Marta” autóvállalatnál való ténykedése is bi­zonyította. Utóbb ezen a téren is ja­vult a helyzet s most már mint az Autófuvarozók Orsz. Egyesületének elnöke sikereket arat. Ügy hallom hogy rendben van. — jómódban él. Nincs semmi baj. Titkárnőt is tart. Csak azt nem értem, hogy ilyen cserbenhagyásokból, ilyen különös támadásokból, hogyan lehet megélni, sőt még politikai tőkét is gyűjteni. Más ember már régen lejárta volna magát, de Szilágyi — ahogy én né­zem az élete folyását — még lehet honvédelmi államtitkár is, de ha az nem, hát — meglássák — lehet még alpolgármester is. Szilágyi Lajos eszén nehéz túl­járni. Őneki valami különös észjá­rása van. Mint a Ripka-párt által behozott bizottsági tag először neki­ment magának Ripkának, a volt ve­zérének, amivel egyszeribe a város- politikai harcok előterébe került. így lett máról-holnapra az ellenzék ve­zére és másnap bizalmatlansági indít­ványt akart tenni a főpolgármester elleír, de most az egyszer — és itt van a tragikum — őt hagyta cserben az ellenzék. Sem a demokraták, sem a szocialisták nem írták alá az indít­ványt. Csak a Friedrich pártja. Friedrich Istvánt könnyű volt táncba vinni, mert neki régi szenvedélye a tánc. Már pozsonyi diákkora óta, — ahogy épen ebben az újságban ol­vastam — ahol a tánciskolában az ő számára egy második külön kolont állítottak mindig a négyeshez és azt ő rendezte. Hátha ez a Lajos, most a Ivállay-kettős helyett négyest fog rendezni és az ő számára is egy kü­lön második kolont? Csak épen táncospárok nem akad­tak ott a városháza közgyűlésén. Négy ember mégis csak kevés egy négyeshez, hát még két kolonhoz! A legnagyobb baja Szilágyi La­josnak az, hogy nem tudta össze­törni ezzel a mázsás kővel azt a kon­strukciót, amit Ripka Ferenc épített a városházán és amellyel biztosította a közgyűlés munkarendjét az összes pártok számára. így tehát ott sem sikerült pártot alakítania és most aztán — cserben hagyva Bethlen Ist­vánt is — se kint se bent. Két szék között. Ezt pedig — úgy mondják — az Autófuvarozók Orsz. Egyesü­lete fogja megsinyleni most — az autótaxi rendszámok kiosztásánál. Hiába, vidéki ember létemre, sok mindenfélét nem tudok megérteni, így például azt sem, hogy mi köze van mindehhez az autótaxi rendszá­moknak? De legkevésbbé tudom azt megér­teni, hogy tulajdonképen — mit is akar Szilágyi Lajos? __________________Dr- E• p­Az ősember nyomait találták meg Kelenföldön, a most épülő ref. templom alapzatának lerakásakor. A talált régi kőeszközök és érctárgyak múzeumi megvizsgálásakor kitűnt, hogy a leletek a bronzkorszak első idejéből valók. Rövid pár nap alatt azután napvilágra került az egész lelet: egy őskori telep húsz verem­lakása és rengeteg bronzkor-elejei szerszám. A legtöbb evő- és vadász- szerszám kőből készült. Ebben az időben ugyanis — mint a régészek megállapították — bár már ismerték a bronzot, még leginkább kőből ké­szítette az őskori ember fegyverét és egyéb használatos szerszámait. A húsz őskori veremlakásban a tűzhely előtt nagyon sok állati csontmarad- ványt is találtak. Szarvas és őz csontjait, amelyeket az ősember la­komája után hagyhatott ott. Több igen értékes őskori edényt is sikerült kiásni a kelenföldi leletnél, amely általában igen sok jelentős bronz­kori szerszámmal és fegyverrel gaz­dagította múzeumunk régiségtárát. A száz év előtti Buda állapotáról leghívebben tudósít bennünket S churns Ferenc gyógyszerész, Pest sz. kir. város polgára, sok mindenféle külföldi tudományos társulat tagja, aki 1822-ben írta 678 lapos vaskos kötetét az akkori Budáról. Itt olvas­suk, hogy Buda beépített részének körfogata öt és fél német mérföld, ebből egy és egynegyed esik a Duna vonalára és hogy az egész várost két és fél óra alatt körül lehet sétálni. Van^ pedig benne éppen háromezer magánház, a templomokat, kolosto­rokat és középületeket nem számítva. A beépített rész terjedelme 770 hold, de ebbe nem esnek bele az adómentes épületek, mint a királyi palota, a templomok, középületek, továbbá a terek, utcák, a Dunapart és más „ha­szontalan földrészek”, melyek együtt­véve majdnem ugyanakkora komp­lexumot adnak ki. A határ áll 5762 hold szőlőből, 1681 hold szántóból, 3750 hold rétből és magánerdőből és 1757 hold városi erdőből. Ehhez járul 200 hold terület a Csepelszigetből, szóval Buda város határa összesen nem egészen 14.000 hold. Lakott pedig összesen a városban 25.228 adófizető és 2243 kiváltságos lélek; katonák­kal. a körülbelül 300 főnyi vidéki diáksággal és a 200 főre tehető jo- Vő-menő hajósnéppel, kereskedővel és egyéb utazóval éppen harminc­ezerre rúghatott a lakosság száma. Ugyanakkor a szomszéd Pestet hat­vanezer, Debrecent negyvenezer em­ber lakja. 1780-tól kezdve évenkint átlag száz fővel szaporodott a lakos­ság és Schams minden emberszerető és gondolkozó hazafi nevében hango­san kiáltja, hogy ne is szaporodjék jobban, mert ilyen kis helyen többen meg nem élhetnének. A buzgó kíván­ság nem teljesedett, mert most, száz év után Buda lakossága kerek két­százezer lélek s még ugyanannyi ké­nyelmesen elfér a be nem épített ré­szeken. A budai polgárcsaládok különös előszeretettel keresik fel azokat a helyeket egy évtizednél régibb idő óta, ahol a „Pásztor—Faltitsehek” szalonzenekar hangversenyez, mely most Göndör Gyuszi natúr énekessel gyarapodott, aki énekszámai kísére­tében, pompásan kezeli a hegedűt. Ez a közkedvelt szalonzenekar min­den délután a Ravasz-fele új cukrász­termekben, ahol mint kvartett, — este pedig a „Pozsony” kávéházban mint teljes zenekarral játszik. Az egyéni higienáról beszél dec. 9-én este fél 8-kor a II. kér. Iparos­körben dr. Bexheft Ármin orvos. Ezt és az eddigi nagysikerű kultúresté- ket is a dr. Lendl Adolf elnöksége alatt működő kultúrbizottság ren­dezi. Löllbach Gusztáv dr. neve már eléggé ismert Budán. Az az öt évtized, melyet Löllbach Gusz­táv dr. büszkén vallhat a magáénak, hosszú láncolata volt a sikereknek. Munkáját eddigi életében mindvégig szerencse kísérte, az a szerencse, mely sohasem hagyja el az ambició­zus, szorgalmas és munkáját szerető embert. KIRÁLY.FÜRDÖ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fö-utca 84. szám. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas mesztt. szénsavas klórnátriumot es magnéziumot tartalmazó hévviz iöszrrny, csúz-, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbán- lalmak, gyomorhurut és alhasi pangás tllen. Kádfürdők: egész napon át. PnifiirHrt . férfiaknak .... reggel 5—1 óráig aOZTUruu . nődnek hétköznap délután 2—7 óráig !! IVÓ KURAÜ Salgótarjánban született 1882-ben. Régi magyar nemesi családból. Atyja nagy gonddal neveltette tehet­séges fiát, ki a gimnáziumi osztályo­kat Budán, a Ferenc József-intézet­nél végezte el, a jogi és az állam­tudományi doktorátust pedig részben a budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetemem, részben Lipcsében szerezte meg. Hogy mit tett a jogá­szaiért mint ügyvéd tudós Organisa­tor, ez a szakemberekre tartozik, akikkel együtt ezen a téren élénk tu­dományos mozgalmat indít és mun­kát végez. A nyilvánosságra tartozik, hogy mint férfi gáncstalan, hogy mindenki szereti, a végsőig köteles­ségtudó, széles, egyetemes művelt­ségű mindenhez kapható, ami köz­hasznú, amit helyesnek tud, hogy oszlopos embere annak a rendnek, annak a munkakörnek, melynek tagja és munkása. Az ügyvédi gyakorlat művelése mellett van még egv működési köre, amelynek szívesen áldoz időt és fá­radságot. Ez a lakáskérdés problé­májának megoldása. Nem régen ala­pította az I. kér. Villányi-út 1. szám Társasház Szövetkezetét Kovács Má­tyás dr. tanácselnök elnöklete alatt, bizonyára olyan felkarolás mellett, aminőre nagy szorgalmával, becsüle­tes igyekezetével és beigazolt reáter- mettségével reászolgált. A Halászbástya múzeumot, amely­ben a római, gótikus és reneszánsz- korbeli, valamint a Mátyás-templom restaurálásánál előkerült értékes kő­emlékeket és sírköveket akarták el­helyezni —- nem lesz meg, mert eze­ket a nagyrészt középkori emlékeket, amik Budához tartoznak, a Károlyi- palotában fogják elhelyezni. így hordják el Pestre minden értékünket! LOR6WOW Zibrinyinél, l„ Attila-u. 12. Jótékonycélú tánc lesz nov. 25-én az Esplanade szállóban a Budai Sze­génygyermekeket Felruházó Egye­sület rendezésében. A „Donavász’ ’-tói a szűrt vízig-. Az óbudai r. k. egyházközség kul­turális szakosztálya nov. 9-én ta­nulmányi sétát tett a káposztás­megyeri vízművekben Reischl-Réw Sándor, a szakosztály elnöke ve­zetésével. A hatalmas telep mo­dern berendezése bámulatba ejtő. Ez a vízmű 73 kútból napi 180 ezer köbméter, tehát 180 millió liter szűrt vizet tud produkálni. Természetes, hogy ezen a telepen kívül van még vízmű Újlakon, mely 40 ezer köbméter vizet pro­dukál (ad) s amit kevesen tud­nak, van egy termelő-telep az! Országház-tér alatt is napi 30.000 köbméter produkcióval. A többi telep (Gellérthegy, Józsefhegy, Krisztinavárosi, Svábhegyi) csak átemelőtelep. Budapest vízszük­séglete igen nagy, személyenkint és naponkint átlagosan 185 liter. Ezzel a számmal vezetőhelyen ál­lunk Európában, mert Berlinben 120 liter, Amszterdamban pedig 78 liter a fejkvóta. A modern egészségtan 130 literben állapí­totta meg egy ember napi víz- fogyasztását, ami alatt persze nem azt értjük, hogy ennyit kell meg­innia, mert ez a mennyiség étel- ben-italban csak három liter, ha­nem ebbe bele van számítva a mosakodás, főzés, fürdés, utcaön­tözés, mosás, mindennemű öblö­getés stb. Azonban nem elég, hogy sok víz álljon rendelkezésre, ha az mindjárt kellemes ízű s szemre kristálytiszta is. Orvosi szempont­ból megköveteljük, hogy tiszta, baktériummentes legyen. S ebben a tekintetben is Budapest ivóvize vezet a kontinensen: két hetenkint vizsgálják gondosan a minőséget vegyi szempontból és naponta bakteriológiailag. S itt jegyezzük meg, hogy a budai víz általános vélemény szerint jobb, mint a pesti. Ennek az az oka, hogy a budai víz több ásványi anyagot tartalmaz s így két fokkal kemé­nyebb mint a pesti s ez a kemény­ség ízesebbé teszi. Ha kinyitjuk ma a csapot s ömlik ki belőle a sok és jó víz, nem is gondolunk arra, hogy milyen nagy volt az út a szüretien dunavizet árulló „Donavász” embertől — aki Pes­ten még 1899-ben is rótta az utcá­kat — a mai modern vízvezetékig. Milyen nagy áldás a ma már ter­mészetesen életünkhöz tartozó pompás, megszűrt ivóvíz. S itt cáfoljuk meg azt az általános bal­hitet, hogy mi dunavizet iszunk. Nem dunavíz csurog a vízveze­tékünkben, hanem a Duna felé, mint mélypont felé igyekvő ta­lajvíz, amelyet egy hatalmas ka­vicsréteg, a Duna hajdani ős­medre, szűr meg. Az Orsolya apácák a Rózsadom­bon új iskolájuk építéséhez húszezer pengőt kaptak a fővárostól. Utcai bódét ezentúl csak külön­leges engedéllyel lehet felállítani ^ a Vár egész területén, a Gellért-tér, Gellért-rakpart, Döbrentei-tér, Sze- beny AntaHér, Ybl Miklós-tér, Pa­lota-tér, Horváth-kert, Krisztina-té- ren; a II. kerületben: Elipsz-setány Hunyadi János-út, Halászbástya, Irma-tér, Corvin-tér, Batthyány-tér, Clark Ádám-téren; a III. kerület­ben Zsigmond-tér és Aquincum egész j területén. Nász. Krámer Adolf és neje, vala­mint Fischer Sándor tisztelettel meg­hívják ismerőseiket gyermekeik Sze­rén és Lajos esküvőjére, mely no­vember hó 18-án, vasárnap d. u. 3 órakor lesz az Öntőház-utcai izraelita templomban. Sürgönyeim: Krámer, Budapest, Horthy Miklós-út 42. A prímás-bástyát, ameU a Had­történelmi Múzeumtól a Bécsikapu- térig terjed, az Országos Levéltártól az állami nyomdáig építik ki a jövő évben. Az új Jézus Szive szobrot a krisztinavárosi templomban, amelyet nov. 1-én szentelt Zadravetz püspök — Jankovich Oszkár ezredes és neje ajándékozta. „Miénk a jövő” keresztényszo­cialista szövetség nov. 7-én rendezte taggyűlését a Budai Kát. Legény- egylet fő-utcai helyiségében. A mai gazdasági helyzetről beszélt Czetler Jenő dr., a képviselőház alelnöke, Ernszt Sándor dr. orsz. gyűlési kép­viselő, Csóka Lajos főv. biz. tag, Kiss János mérnök, Szabó Mihály vasmunkás. Hortobágyi iohturó Mindenütt kapható! Termeli: ORSZÁGOS MÄGYÄR TEJSZÖVETKEZETI KÖZFOMT HUBERT ÉS TÁRSA b, t. TELEFUt TERÉZ 222-67 Budapest UI., Liszt Ferenc-ter 4 Egészségügyi berendezések. Csövek. Műszaki cikkek. Fómgyártás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom