Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-11-11 / 928. szám

Budapest, 1928 november 11. BUDAI NAPLÓ 3 í stimm Gy0G9FöRDő 0 modem orvosi tudomány min­den eszközével és u külön­bőz/! gyógyeljdrásohhoa szükséges föle ser ^Ib­sekkel ellátva, A város minden pontjától könnyen megkÖMelitketd. SZEMÉLYI HÍREK: Dréhr Imre dr. népjóléti államtit­kárt névünnepe alkalmából a társa­dalmi és politikai élet minden köré- T>ől elhalmozták jókívánságokkal. A népszerű államtitkárt Fass József dr. miniszter melegen üdvözölte és szá­mos testület is fölkereste küldöttsé­gek útján. Henyey Vilmos ny. államtitkár egész nyáron át külföldön járt. Jú­liusban indult el Bartos Andor dr. min. tan. orszgy. képviselővel a Salz- kamraergutba, onnan augusztus ele­jén Amsterdamba ment az olim- piászra. Azután bejái-ta Hollandiát -és a Rajnán hajózva Kölnt és Niirn- berget. Hazafelé indulva Bad-hall- ban rövid kúrát tartott és végül Passautól Budapestig a Dunán tért haza. Szávay Gyula, a Hollós Mátyás Társaság főtitkára, nov. 7-én a .„Bihari legenda” című versét olvasta fel a Rádióban. Diniek, Vidor kormányfőtanácsost, a Magy. Birkózó Szövetség elnökét melegen ünnepelte a legrégibb sport- 'egyesület, a Nemzeti Torna Egylet társasvacsora keretében. Goldberger Gyulának, a Goldberger Sám. F. és Fiai részvénytársaság cég­társának és igazgatósági tagjának a közgazdasági élet terén kifejtett ér­demei elismeréséül a kormányfő­tanácsosi címet adományozta a kor­mányzó. Neményi Imre dr. ny. államtit­kárt, a Magyar Nemzeti Szociális Párt elnökét névnapja alkalmából nov. 5-én melegen ünnepelte a párt. Szilágyi Mihály ny. Máv. főfelügyelő és özv. Szlovák Jenőné üdvözölte a közszeretetben álló elnököt. Hollósy Béla dr. c. tankerületi fő­igazgatót, a várbeli Szilágyi Erzsébet- leánygimnázium igazgatóját huszonöt­évi szolgálatának évfordulója alkal­mából az intézet növendékei, a tanári kar, a szülők és felsőbb hatóságai me­leg ünneplésben részesítették. Purébl Győző, Lamnel Vilmos, Marczinko Ferenc és Pásztélvi Vilmos üdvözöl­ték méltó beszédekben. Hévey Gyula dr. zugligeti lelkészt a hercegprímás a budapesti érseki helynökség titkárává nevezte ki. Budai Társaskör A szükséges alapszabálymódosítá­sok ügyében e hó 8-án este rendkí­vüli közgyűlést hívott egybe, ame­lyen dr. Hoór-Tempis Móritz elnö­költ. A módosítások jogi részét dr. Krivoss Árpád, a kör ügyésze adta elő, mire Baranszky Gyula dr.. Ju­hász Ödön, Veeseklőy József, Szom­bathy Kálmán, Tímár József, Mackó Elek és Margalis Ödön hozzászólása után a módosítást a közgyűlés meg­szavazta. A közgyűlést társasvacsora követte, -amelyen a borgazdai tisztet Berényi Ignác, Mód Lajos, Ring Béla és Zborav János viselték, akiket Hoór- Tempis Móritz üdvözölt és köszön­tött fel, vagy ahogy Hódy Lajos szó- j átszőtte: — A borgazdák Ring-be szövetkeztek, hogy a jobb erkölcs és a job-B-erény-i-géi szerint Mód fe­lett örüljenek, mert izlenek aZ-borai. Erre a szójátékra a társaság nagy része távozni akart, de Bakonyi Já­nos felszólalása visszatartotta őket. Módot keresett, hogy a budai pol­gárság valami monstre-tiintetést ren­dezzen a köztiszteletben álló és iga­zán méltatlanul megtámadott főpol­gármester részére s végül is fáklyás menetet ajánlott. Ezután Zboray János köszönte meg az üdvözlést és felhívta a kör tagjait, hogy a barátság és a polgári egység érdekében minél sűrűbben találkozza­nak a fehér asztalnál. Berényi Ignác tréfásan jelentette he a borgazdák keservét, akik nem gyanították, hogy egy közgyűlés sza­kad a nyakukba. Az abstinens klub­társakat éltette. A kedves felszólalá­sok egész sora követte ezt és Keyzlár Gyula dr. által említett epizódot Friedrich Istvánról lapunk vezető cikkében közöljük. Székely Vladimir humorba göngyölt komoly intelmei után Tímár József csodálkozott azon, hogy két ilyen felszólalás miatt mért Láborog a polgárság. A főpolgármes­ter úr, mint a karaván azért tovább halad a mindenki által helyeselt úton. Ujj Gyula tanár a polgári és a poli­tikai becsület közötti differenciát sze­retné kiküszöbölni a puritán budai polgárság segítségével. Hubert Vilmos az új választmányi tagot, Tóth Imrét köszöntötte föl, akit Hódy Lajos mint új borgazdát élte­tett. Veseklőy József komoly és Viraág Béla tréfás felszólalása után még Oszoly Kálmán háznagyT tette meg bejelentéseit és azután következett a borgazdák temetése. Szombathy Kálmánt a budai re­formátus egyház ^parochiális ta­nácsosává választotta. Az ünnepé­lyes esküt Szombathy e hó 6-án tette le a parochiális tanács előtt. Haypál Béla református lelkész me­leg szavakkal üdvözölte Szombathy Kálmánt, Buda értékes emberét. Szombathy meghatottan mondott köszönetét és fogadalmat tett, hogy református egyháza érdekében min­den erejével és tehetségével fog dol­gozni. Aranylakodalom. A budapesti Építőmesterek Egyesületének szék­házában kedves ünnep keretében ülte meg e hó 8-án a „Hinsenkamp Szö­vetség”, a kassai állami felsőiparis­kola volt tanárának és igazgatójának, Hinsenkamp Bemátnak aranylako­dalmát, aki 40 évig volt a kassai áll. felsőipariskola igazgatója s mint me­nekült most Budán él. Csaknem száz, volt tanítványa és azok családtagjai szerető szívvel rajongták körül az ün­nepeltet és hazafias szomorúsággal emlékeztek meg az elszakított terüle­ten maradt „alma mater”-ről. Sztan- kay Farkas, a debreceni fa- és fém­ipari iskola nyugalmazott igazgatója hangulatos köszöntővel éltette az ün­nepeltet és a szövetség nevében díszes emléktárgyat nyújtott át neki. Maga­san szárnyaló beszédben emlékezett meg Faller Mihály Beszkárt főfel­ügyelő a régi oktató tanárokról, így a csetneken élő Lukács János szeretett tanárukról is, kit sürgönyileg üdvö­zöltek. Az ünneplők a hajnali órákban kellemes emlékkel távoztak. Gerley Lajos a fejtermelés problémáiról A tejtermelés nagyjelentőségű pro­blémáiról Gerley Lajos, a Budapesti Általános Központi Tejcsarnok Rt. vezérigazgatója nyilatkozatot tett. Gerley ma első vonalban álló szak­ember, tehát nyilatkozata nemcsak érdekességénél, hanem súlyánál fogva is minden figyelmet megérdemel. — A tejtermelés terén a legutolsó években nagyarányú emelkedés volt tapasztalható. Ezt a fejlődést nem akadályozta meg az ezidei takar­mányhiány sem, de kétségtelenül ve­zetett bizonyos változásokhoz. Első­sorban a termelési költségek növe­kedtek meg, mely emelkedés teljesen indokolja azt a csekély emelést, me­lyet az utóbbi időben vittünk keresz­tül a tejárak terén. Akkor, amikor a tejárak emelkedéséről beszélek, azonnal hozzá kell tennem, hogy az áremelkedés révén befolyó jövedelmi többletet kizárólag a termelő uradal­mak kapják meg, úgy hogy abból a vállalatok jóformán semmit sem for­díthatnak saját megnövekedett költ­ségeik fedezésére. — A belföldi fogyasztás — mint előbb említettem — bár egymagában nem elegendő arra, hogy Magyar- ország ma már alaposan kiépített tejgazdaságának további fejlődését garantálja. Ennek alapján könnyen érthető, hogyha az a célunk, hogy tovább fejlesszük ezt az úgy általá­nos gazdasági, mint mezőgazdasági szempontból rendkívül fontos foglal­kozási ágat, erőteljes export üzletre van szükség. A tej export tárgyában már számos értekezletet tartottak az illetékes faktorok és még jelenleg is további tárgyalások vannak folya­matban. — A tejtermelés exportproblémája oly nagy horderejű és oly terjedel­mes, hogy nehéz arról racionális fo­galmazásban néhány mondat kereté­ben nyilatkozni. A tejexportot csak akkor lehetne nálunk megvalósítani, ha sikerülne a tejtermelést odáig fej­leszteni, hogy a külföld felé teljesen versenyképes minőséget és teljesen versenyképes árakat produkáljon, to­vábbá biztosítsa azt, hogy nagyjá­ban egész éven át egyforma, tehát változatlan mennyiségben szállítson tejet. Nem győzőm eléggé hangsú­lyozni, hogy ez a kérdés milyen nagy horderővel és fontossággal bír, mert tudvalevő ugyanis, hogy a magyar tejtermelés egyik legnagyobb hátrá­nya az, hogy az év különböző szakai­ban a tejprodukció teljesen egyenet­len. — Vannak az országnak egyes vidékei, ahol az év különböző szakai­ban a tejtermelésben 50—60 száza­lékos fluktuáció tapasztalható. Ter­mészetes, hogy ily körülmények kö­zött igen nehéz a külföld szükségle­tét az igényeknek megfelelően ki­elégíteni. — Hogy a tejgazdaság fejlettsé­gének bizonyos fokán kiküszöbölhe­tők ezek a hátrányok, arranézve megfelelő példát nyújtanak Hol­landia és Dánia. E két országban tel­jesen ismeretlen az, hogy a tejterme­lés az év egyes időszakában ne volna egyenletes és hogy az egyes vidéke­ken a mennyiség tekintetében inga­dozások volnának s főleg ennek a körülménynek köszönhetik azt az előkelő pozíciót, melyet a világpiac szükségletének kielégítése terén be­töltenek. Ezen országok a világpiac szükségletét az egész esztendőn ke­resztül egyöntetűen látják el és inga­dozás csak az árakban tapasztalható, de egészen kis mértékben. — A tejtermékekről beszélve még megemlíthetem, hogy a magyar sajt minősége az utóbbi évek folyamán oly nagy mértékben javult, hogy a külföldi jó minőségű sajtokkal szem­ben teljes egyenrangú félként veszi fel a versenyt és ha a sokat vajúdó sajtrendelet megjelenik, a sajtexport kérdése is nagy lépésben halad majd előre a teljes megoldás felé. Az utóbbi időben sok szó esett a tejpor kérdéséről is. Nézetem szerint a hely­zet ma az, hogy ezidőszerint egyál­talán nincs szükség arra, hogy Ma­gyarországon tejpor készítésére ren­dezkedjenek be. Ebben a cikkben ugyanis nincs olyan kereslet, hogy nálunk versenyképes árút lehessen produkálni, tekintettel arra, hogy a külföldi tejpor termelő államai úgy ár, mint minőség tekintetében telje­sen fedezik a világpiac, beleértve ebbe Magyarország szükségletét is. LORGNON Zibrinyinél, I., Attíla-u. 12. Szigorú ukázokat jelentet meg tavasz táján a főváros a gyü­mölcsfák hernyózásáról. Nagy pénzbüntetést kap, aki nem telje­síti kötelességét. De csodálatos módon ugyanakkor a főváros el­felejti a saját gyümölcsfáit tisz­togatni. A Berkenye-utca végén, a Rózsadombon hatalmas fővá­rosi telep van, ahol senki sem gondozza a gyümölcsfákat. Ta­vasszal tele vannak hernyókkal és rovarokkal s innen kerülnek a villák kertjeibe. A villatulajdo­nosok tehetetlenek, hiába dolgoz­nak, tisztogatnak, a fővárosi fák­ról való újabb kirajzás tönkre tesz mindent. Ezt valahogy mégis csak orvosolni kell. A sötét Zugligeti-útnak az 53. számú háztól a végállomásig terjedő legmeredekebb szakaszán villanylám­páknak felállítását sürgette a „Virá­nyos-Kútvölgyi Egyesület” Bérezel Béla, m. kir. komiányfőtanácsos el­nöklete alatt tartott ülésében. Az út­testet ezen szakaszon a villamos sí­nek között elhelyezett villanylámpák- nak kellene világítaniok, azonban a lámpákat egyrészt a fák és bokrok eltakarják, másrészt jóval mélyebben vannak mint az rittest és így fényük e meredek, kanyargó, veszélyes út­szakaszt nem világítja meg eléggé. Az egyesület ezen útszakasz megvi­lágítását 2—3 villanylámpa felállítá­sával megoldhatónak vélné. Pengő-eső hull a fővárostól a val­lásos élet elősegítése céljából hit­felekezeti évi segély, egyházi épüle­tek tatarozása s templomépítés cí­mén a következő budai egyházaknak: budai ág. h. ev. 13,000, kelenföldi ág. h. ev. 3000, óbudai ág. h. ev. 3500, a Lágymányos-kelenföldi ref. 23.000, az óbudai ref. 11.000, a gör. kel. szerb 1000 pengő. A budai izr. hitközségnek 13.200, az óbudai izr. hitközségnek 6300, az óbudai szaléziánusoknak 10.000, a budai kapucinusrendnek 24,000, a Csörsz- utcai kisegítőkápolnának 1500 pen­gőt ad a főváros. Lépcsőt az Óra-útra. Az Istcn- hegyi-út középszakaszának kiépítésé­vel az Öra-út alsó részét is rendez­ték. Az öra-út kanyarodásánál szük­ség lenne azonban egy lépcsőzetre, megfelelő korlátokkal, a gyalogjárók számára. Ennek mielőbb elkészítését sürgeti most az érdekeltség. Lendületes üzlet az öröklakásokban Nagyarányú építkezési akció folyik Budán Kertes társasháznak építkezését határozta el az „I., Villányi-út 1. száméi Társasház Szövetkezet”, amely csak nemrégen alakult. Felkerestük a szövetkezetét az építkezés színhelyén, amely közvetlen A társasház közvetlen a Gellért­hegy déli lejtőjén épül és gyönyörű küátást biztosít a tagoknak. Az ösz- szes lakásoknak egy, vagy két széles, négy méter hosszú erkélye van, mely erkélyekről remek kilátás nyílik a :'%■ A Társasház építkezésének látképe. a Horthy Miklós-út első köröndjén, Villányi-út 1. szám alatt van, ahol Löblach Gusztáv dr. az öröklakás kérdéséről az építkezéssel kapcsola­tosan a következőket mondotta: — Ami az építkezési akciónkat Gellérthegyre, Jánoshegyre, Sváb­hegyre, Sashegyre és a folytatólagos budai hegyekre, valamint a Du­nára is. A társasház egy négyszázölcs parkban épül, amely szerencsés fek­I., Villányi-út 1. számú társasház Szövetkezet távlati képe. illeti, annak az a célja, hogy a kö­zéposztály lakásínségén segítsen, to­vábbá, hogy öröklakáshoz juttassa azokat, akik nagyobb lakások bér­összegeit a lakásfelszabadulás után már csak a legnagyobb anyagi meg­erőltetéssel fogják tudni fizetni. vésénél fogva a tagok nyaralását is biztosítja. A 2, 3, 4, 5 szobás lakások hallal, csempézett mellékhelyiségek­kel vannak ellátva, amelyek üdülő­nek, penziónak, clubnak, irodának is alkalmasak. A lakások már ebben a hónapban elkészülnek. KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fö-utca 84. szám. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszet. szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hóvviz köszvény, csúx-, bSr- is csontbetegsigek, fém mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyalbán­iai mák, gyomorhurut és alhast pangás elleti. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő: férfiaknak .... reggel 5—I óráig nőknek hétköznap délután 2—7 óráig !! IVÓ KURAÜ Irgalmatlan a sors, amely oly sú­lyos csapást mórt közéletünk egyik kiváló tagjára, Exner Kornél volt ál­lamtitkárra, a Földhitelbank igazga­tójára és a Hollós Mátyás Társaság egyik elnökére, aki lesújtott nejével együtt most küldötte szét az alábbi gyászjelentést: Exner Kornél és felesége, született Lendvay Ilona vigasztalhatatlan és reménytelen fájdalommal tudatják, hogy immár egyetlen gyermekük, Exner Ernő festőművész és író 1928. évi november 8-án 31 éves korában tíz és félévi szenvedés után meghalt. Szép lelke találkozik a dobrodwori ütközetben igazi hősként hazájáért el­esett László bátyjával és a tátra- széplaki szanatóriumban elhunyt költő öccsével: Sándorral. Nagy gondolatai­nak töredékeit a nyilvánosságnak ed­dig még át nem adott alkotásai meg fogják őrizni. Temetése november 10-én, szombaton délután 3 órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint a farkasréti temető halottas­házából. Lelke üdvösségéért a szent miseáldozatot a budai Szent Ferenc- rendiek Margit-körúti templomában november 12-én d. e. 10 órakor fog­ják az Istennek bemutatni. Áldott az emléke! Budapest, 1928 november 8. Tehát a harmadik, az utolsó is el­ment testvérei után és itthagyta gyászbaborult szüleit. Adjon nekik az Úristen erőt, hogy ezt a nehéz csapást is elviseljék. Tanácstalan a levélhordó a budai hegyvidéken, ahol nagyon fcok az erősen lakott, névtelen utca, s így a levelek garmadával kerülnek vissza a „címzett isme­retlen” jelzéssel, órák 'hosszat keresik az egyes helyeket a rend­őrök és kézbesítők is s magánem­ber egyáltalán nem ismeri ki ma­gát a sok névtelen utcában. Ezek okán a hegyvidék sürgős utca- kereszteléseket kíván. Társasvacsorával egybekötött mű- | soros estét rendezett november 10-én y a Magyar Nemzeti Szociális Párt Eskii-tér 8. sz. alatti helyiségében kiváló siker mellett. Legendás hírű alagútakról nem egyszer adtunk már közlést lapunk­ban. Különösen a Várban voltak ilyenek bőven, amiket a nép képze­lete felcifrázott sok titokzatossággal, rejtélyességgel. Régi írásokban la­pozgatva olvassuk, hogy harminc év­vel ezelőtt a Clark-féle Alagút szom­szédságában, az egykori Álbrech-út elején egy ember alatt hirtelen be­süppedt a föld s az illetőt elnyelte a mélység. Rohanvást jött a segítség és hosszas ásás után kiderült, hogy a luk, amibe a szerencsétlen ember ösz- szetörve beleesett, egy törökvilágból eredő alagút szája. Egy tűzoltó végigjárta a furcsa alagutat és a régi hadseregparancsnokság egyik istállójába jutott. Ez volt egykor a török basák élelmezési raktára, ahol rengeteg élelem volt felhalmozva. Hogv a törököknek mi volt ezzel az alagúttal a céljuk, nem tudjuk, de a főváros mérnökei siettek a történelmi emléket eltüntetni, az alagút két szájának a befalazásával. —. Van egy modernebb alagút is a Várban 1856-ból, amelyet a nagy Alagút dereka táján fúrtak s felvezetett a Dísz-tér közepére. Ennek az akná­nak állítólag az volt a rendeltetése, hogy ha a magyarok még egyszer fellázadnának a Habsburgok ellen s körülkerítenék a várat, akkor az osztrák várőrség ezen az alagúton szökhessen meg. A hatvanas években azután a hadügyi kormány ezt a fölösleges vészkijáratot is befalaz- tatta. APOLO, titkár vagy utitársnak ajánlkozik egy jómegjeíenésű idősebb orvos, egészségtanár és gyógyszerész. Bpest, I., Budafoki-út 16—18., I. 4. József: 432—28. Hortobágyi juhfuró Mindenütt kapható! Termeli: ORSZÁGOS MAGYAR TEJ SZŐ VETKEZETI KÖZPONT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom