Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-11-04 / 927. szám
*# XXV. évfolyam. 927. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 november 4. Színházat Budának írta: d-r. Szaiay Sándor m. kir. kormányfőtanácsos Kozma Jenő Szülőföldjén, nehezen lesz apostollá valaki cs ha mégis azzá tud lenni, akkor küldetése van. Tisza. Kálmán idején, a régi szabadelvű pártban nőttek így a fiatalok szemmelláthatólag az öregek fölé, amikor még értéke volt a tehetségnek és az előadókból lettek az államtitkárok. De a tehetségek érvényesültek. Érdemes ^ volt dolgozni. Kozma Jenő azok közé tartozik, akik fiatalon sodródtak a közéletbe és a munkát szívesen rakták vállaira az öregek. Nyílt ésszel, nyílt szemmel, rettenetes szorgalommal és törhetetlen akarattal küzdötte föl magát a nélkülözhetetlenek sorába, ott is az elsők közé. Politikusnak termett ember, aki a célnak alárendeli az eszközt, államférfinak, mert minden eszközt fel tud használni a cél érdekében. Életét önmagára alapította. Nem vállalt hivatalt, hanem ügyvédi irodát nyitott és megalapozta anyagi függetlenségét. Ezzel biztosítja politikai függetlenségét. Van bátorsága új ösvényre lépni, van ereje visszalépni. Öt nem sodorja az ár, ő gátat tud állítani az áradatnak. Mer elindulni, tud megállani. Bethlen István gróf kibontotta a Polgári Párt zászlóját, Ripka Ferenc magasra emelte — Kozma Jenő hadsereget toborzott a zászló alá. „ ... Nem minden büszkeség nélkül mondom, hogy szűkebb pártomban, Budán, a Vízivárosban, a választók felekezet- és osztálykülönbség nélkül tömörültek a polgári fronton ...” Ennek a polgári hadseregnek ma már Kozma Jenő a vezérkari főnöke. A Polgári Egység Klubja, mely^ a budapesti kerületi községi Polgári Pártok központja, egyhangúlag és lelkesedéssel dr. Kozma Jenőt választotta meg elnökének. Amikor ezt megköszönte, programmot is adott, kemény szavakat mondott. Ahogy ő nevezte: — egyszerű tőmondatokat. Az elnökválság oka: — hogy a polgárság érdeklődésének homlokterébe a városi politika lépett. Az ország gondját Bethlen István viseli. A világpolitikát az ő általa hivatottak intézik. De a főváros polgárságát kenyérgondok gyötrik. Megélhetési problémák, a mindennapi életért folytatott élet-halál küzdelem lehetőségei és kérdései izgatják és e bajok legnagyobb részét a főváros adminisztrációjának elavult és idejét múlt rendszere okozza:, ' Egv éven belül meg fogják kérdezni a főváros polgárságát, hogyan, miképpen és kik által kivánja felépíteni az új Budapestet. Arról lesz szó hogy milyen legyen a mi fővárosunk külső formája és milyen legyen belső struktúrája? Mindennek előfeltétele az új fővárosi törvény, melynek módot kell adnia, hogy a polgárság akarata domináljon. A Községi ^ Polgári Párt nem használhat demagóg jelszavakat, nem agitálhat szélsőséges eszközökkel. Nem kergethet ábrándokat, mert azokat 'keserű csalódássá érlelte az idő, a frázisok pedig csak könnyeket fakasztó hazugságoknak bizonyultak. Eredményeket mindig csak reálpolitikával lehet elérni. Az egyszerű tőmondatok politikáját hirdeti, mely azt követeli, hogy hosszú programm- beszédek és fantasztikus tervek kidolgozása helyett egyszerűsítsük __ le a problémákat a maguk lényegére és beszéljünk .azokról őszintén, világosan, frázisok nélkül. Mi tudjuk, hogy a közönséget ezer gond, baj és nyomorúság sújtja, de azokat csak a kormány segítségével lehet orvosolni. Soha még városi párt nem tudott komoly eredményeket elérni, ha nem támaszkodhatott a kormány jóakaratára. A: kiskereskedői hitelt a mi kérésünkre szavazta meg a kormány, aminthogy a lakbéreket is a főpolgármester iniciativájára stabilizálta és ugyancsak kilátásba helyezte a pénzügyminiszter a forgalmi adój nak egyfázisúvá való tételét, továbbá a jövedelmi adó-kulcsnak a leszállítását és a többi tervbevett pénzügyi könnyítéseket. Ez a reálpolitika szokatlanul rövid idő alatt növelte naggyá a pártot, amelynek ma a városházán sorsdöntő szerepe van ...” Budán mindenki tudja, hogy mindezekben oroszlánrésze van Kozma Jenőnek. Azzal a hírünkkel kapcsolatosan, hogy a Fő-utca és a Kiraly- hegy-utca sarkán felszabadul a hatalmas Ganz-féle gyártelek, ahová Szalay Sándor dr., a II. kér. érdemes elöljárója, a budai állandó színházat tervezi, közöljük az illusztris tervező megoko- íását, hogy miért kell Budának állandó téli színház. (A szerlc.) A pesti oldalnak kilenc állandó színházával szemben, a jobbpart ez időszerűit egyetlen működésben levő érdemes színházzal sem rendelkezik; mintha csak a szépséges budai Dunapart palotáiból, a Vár patinás főúri kastélyaiból, a Rózsadomb és a többi hegyvidék bájos villasoraiból hiányoznék az érzék és a vágyódás a szépművészetek e része után. Pedig Buda valóságban természeti fekvésében és lakosságának összetételében különösen is a magyar nemzet művészeti készségének nemcsak szolgálatára, de egyenesen kitermelésére van hivatva. Színjátszás tekintetében a jobbpart valóságos függvénye a balpartnak, mintha csak a jobbpart negyedmillió lakossága művészeti kiskorúságban élné napjait. A pesti oldal, a gazdasági és ipari, a kereskedelmi élet mozgalmas légkörében él; a budai oldal, a munka utáni pihenés, a csendes családi otthonok világa; ahol az élet versenye után, szinte kívánkozik a lélek, az eszmény, az ideálok,, a művészetek emelkedet- tebb sférájába. Addig míg Budának, „lakóvárossá“ való kifejlődése meg nem történt,, könnyen érthető volt a balpart művészeti téren való túlsúlya; de ma, midőn ez már a közlekedési viszonyok és a hegyoldali kertesváros létesülése teljesen kialakult a helyzet, — nincs sem pénzügyi, sem kulturális akadálya annak, hogy az állandóan Budán lakó, tetemesen megsokasodott művelt társadalom ne itt, hanem a balpartra vqló esti vándorlással elégítse ki művészi igényeit. Ismerjük a mai nehéz közgazdasági viszonyokat, de merjük vitatni, hogy a budai színházlátogató társadalom évi közlekedési kiadása a balparti színházakba jutással előálló többlete, meghaladja annak a tökének kamatát, amelv- lyel a budai állandó színház felépíthető. Tudjuk azt is, hogy a m. kir. operának nincs meg az állandó rendes kamara színháza, a Nemzeti színháznak is csak a legújabban; pedig a művész nevelés és az erők kihasználása érdekében, ennek szüksége és állandósítása mindenki előtt nyilvánvaló. Budán kipróbált valóság. B két nagyszerű intézményünk: a Nemzeti színház és az Opera felváltva láthatnák el a budai színház, mint kamara színház szín- művészeti feladatait, ami által a jobbpart közönsége igazságosan osztoznék nagy művészeink által szétszórt alkotó gazdagságban. Magának a budai állandó színháznak létesítése tehát érdemes áldozat a nemzeti művelés eszményi oltárán, építése, fenntartása munkaalkalmat, működése sok hivatott író és művésznek állandó foglalkozást biztosít; a kívánt anyagi eszközöket pedig Buda megértő társadalma, erős, egységes és helyes megszervezésével és egyetemes összefogással bizonyára képes előteremteni. * A közölt értékes gondolat megérdemli, hogy a budai társadalom érdeklődésének központjóiba helyeztessék, ezért kérjük m. t. olvasóinkat, hogy minél kimerítőbben szóljanak hozzá, hogy így mielőbb tisztázódjék a színház helyének nehéz kérdése is. A szerkesztő. Meí@len Megdöbbenve állott meg egy percre az élet zavaros forgataga, amikor a vészhír belehörögte a i város ziháló zajába, hogy Bethlen István gróf váratlanul vészes betegségbe esett és álig van remény a meggyógyulásra. Megállt a szó a beszélők ajkán, rettenetes döbbenettel, összecsuklott emberek néztek egymásra ijedt szemmel, mintha megremegett volna a föld alattunk . . . Nem... az embert, nem a miniszterelnököt féltették, hanem az ország sorsát. Olyan nagyon kicsinyek lettünk. Olyan nagynak láttuk őt magunk felett. És nem láttunk mást, csak öt. Éreztük, hogy itt szerteszét hull minden, amit oly nehezen raktunk egymás mellé. Éreztük, hogy itt fölszabadul mindaz a szenvedelem, amit olyan nehezen gyűrtünk le. Láttuk, hogy ismét labdává lesz ez az ország gonosz . játékosok kezén. Láttuk a vigyor- j gást a letűnt miniszterek arcán, ahogy megnyílt előttük az egyetlen lehetőség. Ők, akiket elejtett az erős, igazságos kéz, mert megmérettek és nem találtattak elég súlyosaknak. Ő, aki olyan, mint a tölgy, mely elhullatja megsárgult leveleit. A szellő tova fújja az átszeli árokba, a bokor aljára, egy halomra. Szétszórja az avaron, amíg nyomuk vész. Az a szellő, amely meg nem rezegteti a tölgyet, amely áll rendíthetetlenül, magasan, mint az ős fa az erdőn, mint a nemzet ősfája. Csak a viUám sújthatná. Áll erőben, villám nem érte. A BUBÁI TÁRSASKÖR november hó 8-án, csütörtökön délután pontban 7 órakor a Kör nagytermében tartja rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgysorozata: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Előterjesztés a belügyminiszter 174.000/1928. sz. rendelete alapján keresztülviendő alapszabály- módosításról és határozat. 3. Esetleges indítványok. Tisztelettel kéri az elnökség, hogy a tagok a közgyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Amennyiben a közgyűlés nem volna határozatképes, az alapszabályok értelmében november hó 22-én minden külön értesítés nélkül, este 6 órai kezdettel a Kör nagytermében tartják meg e rendkívüli közgyűlést, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az indítványok legalább 15 nappal a közgyűlést megelőzőleg, tehát legkésőbb október hó 24-ig nyújtandók be az elnökséghez címezve, „Indítvány ’ ’ megjelöléssel. A közgyűlés után társasvacsorára gyűlnek a tagok, amelyre írásban, vagy telefonon (Aut. 539—13.) november hó 6-ig kell jelentkezni. A közgyűlés előtt 6 órakor választmányi ülés lesz. Uj elnököt választott okt. 28-án tartott rendkívüli közgyűlésén a „Polgári Egység Klubja“ dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos, országgy. képviselő személyében. Becsey Antal kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tagot a Kézműiparosok és Kiskereskedők Országos Szövetsége díszelnökévé választotta. Ebből az alkalomból a Kékosz helyiségében ünnepi vacsorát rendeztek tiszteletére, amelyen a közélet, az ipar és kereskedelem képviselői nagy számban vettek részt. Lati- nák Jenő üdvözölte a vendégeket és rámutatott arra, bogy a magyar köz- gazdasági élet fontos érdeke, hogy Becsey Antal kerüljön a magyar kézműiparosság élére. Reményének adott kifejezést, hogy Becsey Antal rövidesen az egész magyar kézműiparosság vezető elnöke lesz. Becsey Antal meg- hatottan mondott köszönetét az ünneplésért és megígérte, hogy mindig és mindenkor készséges harcosa lesz a magyar ipar érdekeinek. I. Budapest Fürdőváros: — Részvénytársaság. A Budapest Fürdőváros Részvény- társaság, ha jól emlégszünk, 1,200.000 pengő alaptőkével a .MÁV, az Égisz- Parkváros, Nova és HÉV. részvételével arra alakult, hogy 1929-ben a Gellérthegyen Alpár Ignác mester tervei szerint nagy stílusban átépített citadellában nemzetközi balneológiái és idegenforgalmi kongresszusokkal kapcsolatos, nemzetközi balneológiái és idegenforgalmi kiállítást rendezzen, ennek lezajlása után pedig az átalakított helyiségeket ünnepségek, előadások, koncertek és egyéb szórakoztató berendezések Révén hasznosítsa — olyan termet kapjon, ahol ötezer ember is elfér — emellett a citadella egy részében nemzetközi érdekű balneológiái múzeumot és könyvtárt rendezzen be és végül — ami az egész tervnek előfeltétele lett volna — hogy az Erzsébethíd budai fejénél kiinduló tömegliftet építsen a citadellához. A város is, állam is nagyobb szubvenciót ígért be, dr. József Ferenc ő fensége, egy bizottsággal az oldalán a kiállítás propagandájával beutazta a kontinens államait, érintkezést keresett és talált a resszort tényezőkkel és szerencsésen és ügyesen 16 államot lekötött a részvételhez. A főváros feladata maradt természetesen a Gellérthegy méltó rendezése és a citadellához vezető autó- és- autóbusz-út kiépítése. A megvalósulás küszöbén, a kész tervezés és beharangozás után a fővárosnak fájt kiadni kezéből a 40 éves lift-koncessziót, az államnak meg fájt megapasztani a beígért segély erejéig a pénztartalékát. Úgy aztán! Budapest Fürdőváros részvénytársasági keret lett és beállott a többi részvénytársasági keretek szomorú és egyre hosszabbodó sorába. II. Budapest Fürdőváros: —Egyesület. A Gellórt-szálló termeibe összehívott választmányi üléseken, működésük tartományaiból, mint lelkes feudális lovagok vonultak fel a bizakodó és nagytudású dr. József Ferenc őfensége elnök körül az orvosprofesz- szorok, a műépítészek, táj kertészek, a közlekedés vezetői, fürdőigazgatók, gyárosok, képviselők, felsőházi tagok, írók, művészek, magas városi és állami tisztviselők, hogy összehordják tudásukat, szándékaikat és lehelvez- zék tanácsaikban a lelkűk közös akaratát a Budapest Fürdőváros Egyesület célkitűzéséhez. Ez a cél Budapestnek fürdővárossá való avatása volt! A főváros költségvetése az 1929. évre a következőképpen alakul: bevétel 212 millió 363 ezer 798 pengő; kiadás 212 millió 362 c-zer 327 pengő, tehát a felesleg 1471 pengő. Szilágyi Károly elnök névnapját ünnepli az Óbudai Hegyvidéki Szövetség összes tagjainak részvét étiével c hó 5-én este 9 órakor az óbudai Korona Vigadó ban. — Az ősz beálltával választmányi üléseit a szövetség ismét a Felsőmezőgazdasági Iskola tanácstermében III., Kiskorona-u. 10. sz. a. tartja, minden hónap első hétfőjén este 7 órakor. A legközelebbi választmányi ülés november hó 5-én este 7 órakor lesz. Kéri az elnökség a választmány tagjainak az ülésen való pontos megjelenését, hogy 9 órára átvonulhassunk a Korona Vigadóba tartandó névünnepi társasvacsorához. Teríték ára 2 P 40 f. Tagtársi üdvözlettel: Szervei György főtitkár, Kar- czag Vilmos alelnök, Läufer József társelnök. Domborművű térkép lesz az Erzsébet kilátó és a Hármashatár- hegyi menedékház mellett, amely az onnan látható vidéket mutatja, a látogatók teljes útbaigazítása céljából. Ez szintén egy lépés a fürdőváros felé. Az elnöki székben éreztük a nádor-család öröklött városépítő és szépítő erejének presztízsét, az ifjú főherceg képében; — hallottuk a nagy célért megszólalni gróf Apponyi Albertet, Rakovszky Ivánt, Ripka Ferencet, Korányi Sándor bárót, Né- methy Károly v. b. t. tanácsost, Wargha Lászlót, a főváros fejlődésének egyetlen irányítóját, Bérezel Jenő tanácsnokot, fürdőügyünk képzett szakértőjét, Alpár Ignác építészt és hosszú sorban a főváros európai fejlesztésének többi elismert tényezőit. A főváros barátainak ilyen szerencsés tömörülésétől főleg a f Duna jobbpartjának, mint fürdővárosnak nagyvonalú megoldását reméltük és vártuk. ■Am helyesen vagy helytelenül, ennek az illusztris egyesületnek a vezetősége lekötötte magát a gellérthegyi fürdőkiállításhoz, az ott rendezendőkongresszusokhoz és a citadella-lifthez. Ezek bármelyike is érdemes ügy, de még valamennyi együttvéve sem — Budapest fürdőváros. És sajnálattal kell látnunk, hogy a Budapest fürdőváros gondolatának ez az egyetlen hivatott szerve — a részvénytársaság és a kiállítás kudarcától — kedveszegetten szinte elejteni látszik magát a nagy célt. Kétségtelenül a Gellérthegy kiképzése, akkor amikor a lábánál a Gel- lért-, a Rudas-, a Rác-fürdő, ez a három dúsan adó hőforrásokra támaszkodó telep várja a maga „táj-megoldását” — ami minden gyógyfürdőnek velejárója — „sine qua non”-ja, mert hiszen a fürdőnek a Hinterlandja a hozzá kapcsolódó tájék — fontos és kivívásra méltó, de annyira mégse menjünk, hogy vele elejtsük az igazi célt. Mert a hegykiképzés egyáltalán nem hátráltatja, nem gátolja a kiállítási terület berendezését a Lágymányoson. Hiszen a Gellérthegynek sok más helyes és talán még megfelelőbb megoldása képzelhető, amik a fürdőcsoport táj beli hátterét csakúgy, vagy még illőbben ’megoldják, mint a citadella ilyen átépítése. Már hallottunk a citadella helyére emelendő Pantheonról, hősök emlékéről, országos gyászt és örömet jelző kampaniléről, legutóbb Bárczy István egy cikkében egy emléktoronyról, a legtetején a világító Szent István ko- ronáváb ami összefogó szimbóluma lenne a régi Hazának, Nagymagyar- országnak. íme, megoldás kínálkozik több is, csak legyen, aki a legigazibbat kiválasztja és felfogja és ha felfogta, keresztül is törjön vele tekintélye súlyával és lendületével —• VáltoxatobL
