Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-10-24 / 926. szám

XXV. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. 1928 évfolyam. 926. sz. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. október Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. ■—EMBf 24. Ax iparoiu^omor megteremti az iparosok szövetségét Budán Megmozdult a budai iparos­ság . . . felébredt évtizedes álmá­ból Buda lakosságának legérté­kesebb eleme, az egykor nagy­hírű budai céhek művészeinek késő unokái, akik ma a megélhe­tés ezernyi gondjától megtépet- ten sóvárogják vissza a múltat. Az ország szomorú sorsa a tisz­tes budai ipart is a lét és nemlét kérdése elé állította. A fogyasz­tás csökkenésével előállott mun­kanélküliség, az egyre súlyos­bodó közterhek, a hatóságok kö­zönye, a túlzott bürokrácia és üzemi politika, az egyre növekvő drágaság, a hitelhiány stb. mind okai annak, hogy az iparos napi megélhetése sincs biztosítva, s kénytelen önállóságát feladva, megszabadulni a rezsi nehéz gondjaitól s mint alkalmazott munkás keresni meg sovány ke­nyerét. Az önálló existenciáknak ilyetén apadása mérhetetlen kárt jelent a polgári társadalomra, mely mindig tagjainak megelége­désére s függetlenségére volt leg­biztosabban alapozva. Ennek a helyzetnek tarthatat­lanságát felismerve, az I. kér. Iparoskor vezetősége elhatározta, hogy kezébe veszi a budai iparos­ság sorsának intézését. Szervező- bizottságot küldött ki a bajok ta­nulmányozására s konkrét javas­latokat kért azok orvoslására. A szervezőbizottság elnökévé Krivoss Árpád dr. ügyvédet választotta meg, aki az iparosság bajaival szemben min­dig a legnagyobb megértést ta­núsította s aki azokra az orvos­lás útjait is megtudta jelölni. A szervezőbizottság véleménye szerint az iparosság nyomorának legfőbb oka az összetartás, az együttműködés hiánya, melyet legfőkép a politikai frakciók sze­rint való tagozódás idézett elő. Ha az iparosság összefog s tisz­tán csak saját gazdasági érdekei szerint keresi politikai érvénye­sülését is, saját erejével fogja ki­vívni azt, amire eddig sohasem volt képes: — a boldogulást, a jólétet. Az iparosság tömörítésére a szervezőbizottság sürgősen meg- alakítandónak tartja a Budai Iparosszövetséget, melyben szak­mára való tekintet nélkül min- den budai iparosnak egyesülnie kell. A szervezőbizottság részletes programmját Krivoss Árpád el­nök ez évi október hó 15-én meg­tartott rendkívül népes taggyű­lés elé terjesztette, ahol Kollár Gábor elnöki megnyitója után Krivoss Árpád a következőket mondotta : — A magyar polgári osztály ma sem vonta le a közelmúlt idők tanulságait, mert ma is szervezet- lenül áll az idők jelenségeivel szemben. Különösen az iparososz­tály az, melyet a legkülönbözőbb jelszavakkal annyira szétválasz­tottak, hogy egységes fellépésre, állásfog­lalásra nem képes még ak­kor sem, amikor az őt leg­közelebbről érintő gazdasági kérdésekről van szó. Csak magára vessen az iparos- osztály, ha kívánságait nem mél­tányolják az illetékesek, mert szervezetlen tényezőkkel senki sem áll szóba szívesen. Az iparos­ságnak félre kell tenni mindent, ami elválasztja egymástól, össze kell fognia, szervezkednie kell s gazdasági érdekeinek előtérbe­állításával kell segíteni a mai si­vár helyzeten, amelyen biztosan halad teljes megsemmisülése felé. Nem elég az, hogy választások­kor egyik vagy másik párt ár­nyékában meghúzódva az iparos­ság egyes, soha be nem váltott Ígéreteket kapjon. Pozitívumok kellenek! Olyan gazdasági poli­tika, amely számol az iparososz­tály kívánságaival, anélkül, hogy azzal a többi társadalmi osztá­lyokkal való együttműködés út­jába akadályokat állítana. Olyan emberek is kellenek a parlamentbe, akik eminen­sen iparosérdekekért küzde­nek, mert lehetetlen helyzet az, hogy minden társadalmi osztálynak van képviselete, csak épen a nagymultú iparostársadalomnak nem, mely pedig múltjánál, haza­fias érzésénél, a polgári gondolat­hoz való hűségénél fogva a ma­gyar társadalomnak mindig igen fontos tényezője volt. Ha szervezkedik s a maga ere­jére támaszkodva keresi boldogu­lását, akkor a felelős tényezők is el fogják ismerni s számolni fog­nak erejével adandó alkalmak­kor. így szerteszórtan semmiféle ' eredményt elérni nem képes. Megszüntettek-e már csak egy üzemet is az iparosság érdeké­ben? Jött-e kedvezőbb adópolitika azért, mert valaki ezt az iparos­osztály érdekében sürgette? Történt-e gazdasági téren va­lami az utolsó tíz évben, ami emi­nenter az iparosság érdekét szol­gálná ? Mind olyan kérdések, amelyek­re csak határozott nemmel lehet felelni. Az iparosság’ ne várjon se­gítséget másoktól, csak önmaga erejére támaszkod­jék s ne engedje magát félreve- zettetni tetszetős jelszavak által. Aki éket ver iparos és iparos közé, az nem barátja az iparos­ságnak, hanem árulója, akiktől óvakodnia kell minden öntudatos iparosnak. Az iparosság legértékesebb ele­me a városi polgárságnak, s csak innen indulhat ki a demo­kratikus fejlődés, mely meg fogja hozni a lelkek- nek Kossuthi értelemben vett fel­szabadítását. Lelkes tüntetéssel fogadták dr. Krivos Árpád beszédét, mely külö­nös hatást váltott ki a jelenvoltak körében. Mindenki ráeszmélt az el­hangzott igazságokra és végül az elnöklő Kollár Gábor jelentette ki a gyűlés meleg őszinte hozzájárulását. Ulm László ügyvezető elnök bejelen­tette a távollevő Máté István dísz­elnök csatlakozását. Viraág Béla szerkesztő az iparos­ság gazdasági helyzetének javítására legalkalmasabb módnak Buda Für­dőváros hathatós propagálását ajánlja, mert csak a fürdőív révén kialakult idegenforgalomban kicsú­csosodó, mindent átfogó, gazdasági koncepció lesz képes Pestről Budára csábítani a fogyasztó közönséget és az idegeneket, aminek a hasznát az­után jótékonyan erezné, az egész bu­dai iparososztály. Utána Patkó Ist­ván meghívta az Iparoskört a mészá­rosok ily irányú gyűlésére. Majd Sógor József indokolt gazdasági fej­tegetései és Miseim Ferenc panaszos felszólalása után Ulm László, az I. leér. Iparoskor ügyv. elnöke terjesz­tette elő azt a javaslatot, hogy a taggyűlés mondja ki, a Budai Iparos- szövetség megalakításának sürgős szükséget s hatalmazza fel a szervező bizottságot, hogy éz irányban a Bu­dán létező összes iparosköröket és egyesületeket sürgősen keresse meg. A gyűlés folyamán Kollár Gábor külön kiemelte Fejér Lajos vendég­lős hűséges kitartását az iparos ér­dekek mellett, amelyeknek mindig becsületes harcosa volt. A lelkes hangulatban felszólaltak és indítványokat tettek Kautz István, aki szakma szerint vélte legcélsze­rűbben megnyerni e nemes célnak az iparosságot, — Kodra Károly, aki a vendéglősök nehéz küzdelmét ecse­telte, — Gubicza Lázár, aki a szer­vezkedést sürgette, — és végül hatá­rozattá ment, hogy a legközelebbi gyűlésre hozzon magával minden je­lenvolt még egy iparost. Viraág Béla pedig fölajánlotta, hogy a mozgalom iránt érdeklődő iparosoknak meg­küldi a lapját, mely behatóan kíván foglalkozni az Iparos Szövetség ügyével, — amit kedvesen fogadott a gyűlés, amelyen résztvettek: Kollár Gábor. Halwa Sándor, Mischa Ferene, Matarits Lajos, Simon Ferenc, Harter Mihály, Kolo- nits Sándor, Jámbor Lajos, Marnitz Béla, Sógor József, Langermann Frigyes, Hermann János, Gubicza Lázár, Dvorzsák Vince, Hurtik Ist­ván, Sztraka Rudolf, Sajt János, Skribek Ferenc, Szerafin Gyula, Pflug Tibor, Kapus Ferenc, Kauez István, Tamásy Lajos, Plese János, Moravcsik Sándor, Fehér Lajos, Kéry Lajos, Biliezky Ambrus, Ulm László, Németh Ferenc, Pathó Ist­ván, dr. Krivoss Árpád, Kulcsár Richárd, Göbbös Gábor, Kodra Ká­roly, Kristó Mihály, Tóth Ferenc, Kaesmann Tamás, Iván István és Viraág Béla szerkesztő. Budán, IQ28 október 23 Az utakat járó dr. Ripka Fe­renc főpolgármester szemléjének máris meglesz az az eredménye, hogy a kész utakat nem fogják háromszor-négyszer egymásután felbontani a különféle közmüvek lefektetése céljából. A látószem­mel járó és ítélkező főpolgármes­ter az utakkal kapcsolatos min­den ügyet egységesíteni akarja s ezért elsősorban célszerűnek véli az útkarbantartási munkála­tokat a kerületi elöljáróságok hatásköréből átutalni a város- rendezési és magánépítési III. ügyosztály hatáskörébe és ezzel egyidejűén a kerületi elöljárósá­goknál ífy felszabaduló mérnöki személyzetet beosztani az ügy­osztályba. Ennek természetes kö­vetkezménye lenne, hogy minden útburkolatfelbontással járó mun­kát egységesen ez az ügyosztály végezhetne. A nagy kérdőjel. Hat évvel ez­előtt ajánlotta Becsey Antal, hogy a Szent Gellert fürdő forrásait mélyít­sék s az így nyerhető magasabb hő­mérsékletű forrásvizet a Gellert fürdő és szálló fűtésére használják fel. A munkák megindultak s 1927 április 21-ig 142 és fél méter mélységig ju­tottak, ahol új forrást találtak, amely 48—50 fokos s naponta 1000 köbmé­ter a vízszolgáltatása. A vegyelemzés szerint az új forrás vize azonos a többi Szent gellérthegyi forrás vizé­vel, csak a 1 vastartalma sokkal na­gyobb amazokénál. Fűtésre nem al­kalmas az új therma vize, de annál inkább ivókúrára , és palackozásra. Bánlaky Géza dr. a Szent Gellért gyógyfürdő kiváló igazgatója már régóta sürgeti a gyógyszálló és fürdő gyógytényezőinek kiegészítésére és gyógyhely jellegének kidomborítá­sára egy stüusos ivócsarnok létesíté­sét, azonban e terv az állandó pénz­hiány miatt mindezideig megfenek­lett. Tizennyolc hónap óta a Dunába folyik naponta közel tízmillió hek­toliter j pompás gyógyvíz — Buda fürdőváros nagyobb dicsőségére. Is­ten csodája, hogy valami nagyobb csapások nem érik ezt a várost, ame­lyik így pazarolja természeti kincseit. Uj vízmű Budán. Most dolgozunk a fővárosnál azon a hatalmas terve­zeten, amely a megyeri vízműtől kü­lönállóan, a szentendrei - szigettel szemközt, a budai Dunaparton kiváft új vízmüvet létesíteni. Az új kutak a szentendrei-szigeten lesznek s belő­lük a csöveket alagúton vezetik a szi­vattyútelepre. Az alagutat a Duna medre alatt építik meg. Az új víz­műnek egyelőre 12 kútja lesz. Ä víz­művek mérnökei most végzik a szük­séges talajvizsgálatokat. Az új vízmű kútjait is a Duna alatt vonuló kavics­rétegbe fúrják, ahonnan a megyeri művek vízellátása történik. Ettől füg­getlenül végzik el a megyeri vízmű­vek teljes rekonstruálását, úgy hogy a két munka befejeztével a székes- fő\ áros vízellátása igen hosszú időre, véglegesen biztosítva lesz. Lamotte Károly tanácsnok - fő­jegyző most állította először össze, mint a pénzügyi osztály vezetője, a főváros költségvetését és a debut jól sikerült. A költségvetés összeállítása alapos és lelkiismeretes munkára vall, egyben tanúságot tesz arról, hogy a pénzügyi ügyosztály ügyvezetője szivén viseli nemcsak a házipénztár, hanem a közönség érdekeit is és van bátorsága szembeszállni a többi ügy­osztályok túltengő igényeivel szem­ben. Két csalogány énekel a Budai Nők Körében október hő 22-én, este 'A7 órakor. Az egyik Dubayné Gavora Jolán hangversenyénekesnő, aki ir­redenta-dalokat énekel és a másik: Nagy Emil dr. volt igazságügymi­niszter, országgyűlési képviselő, aki Rothermere-dalokat dudál. Csak azt nem értjük, hogy a csizma miképen kerül erre az asztalra? Miköze van a kulturális és jótékony egyesületnek Nagy Emil külügyi politizálásához? UflaR ócsRaságai Hégi bajoR uf megvilágításban írják, sírják a maguk baját az újlaki polgárok a főváros Tanácsa előtt és azt mondják: Újlakon évek hosszú sora óta a Székesfőváros jóvoltából egyéb közérdekű dolog nem történt, mint a Zsigmond-utca egy kis szakaszának aszfaltozása és most legutóbb az Újlaki-Rakpart egy kis szakaszának már elkerülhetet­lenné vált rendezése. Holott a Lukács- és Császár-fürdők, to­vábbá a Duna-strand közelében, alig néhány percnyire a Margit- körúttól, olyan állapotok vannak, melyek sok évtizedes primitív múlt emlékeit látszanak egy eljö­vendő nemzedék számára fenntar­tani. Visszaesést jelent, hogy Csá­szár-fürdőnél létezett hajóállomás megszűnt. Hajóállomásra van szükség a III. kerület Lukács-ut­cánál lévő, immár szabályozott és rendezett dunaparti téren, hogy legalább a Margit-szigetre juthas­sanak nagy kerülő nélkül. Ehe­lyett ezen a Dunaparton áll az az ormótlan, a parton való közleke­dést és minden kilátást megaka­dályozó csónakház, mely minden jó ízlést és nagyvárosias jelleget megcsúfol. Ezt el kell távolítani, azzal a néhány kisajátításra váró, kaput és kerítést nélkülöző öreg viskóval együtt, amelyek az ízlés­telen csónakházak mögött, a fővá­rosi szivattyútelep és a nagy isko­laépület között, bármely kis mező­város cigány sorának is szégyenére válnának. A Lukács-utca torkolatánál levő és köztér gyanánt önként kí­nálkozó területet rendezni és fásí­tani kell, úgyszintén a Zsigmond- teret is, mert az ezen a környé­ken levő iskolák és lakosság egész­sége követelik. A Duna-strand pedig összes meztelenségeivel az utca felől ne képezze látványosság tárgyát, mert ez gyermekek érdekében bi­zonyára nem üdvös. Az Újlaki-rakparton villamos- közlekedés készül, de a személy és vagyonbiztosság megköveteli a tisztességes világítást. Ám a Csá­szár-fürdő új nagy uszodája előtt is nagy a sötétség. Utálatos, hogy az a nagy barakk-épület 10 évvel a háború után is áll még, mely a Császár-fürdő uszodaépülete és a Helyiérdekű Vasútak Zátony-ut­cai épülete között és fertőzteti ott a levegőt, ahogy ezen több kül­földi vendég jogosan megbotrán- kozott. Elékteleníti a különben szép városképet az a düledező földszin­tes ház, mely a Zsigmond-utca és a Török-utca egymásbaszögellésé- nél az Irgalmas-rend kórháza előtt terül el és a Főváros tulaj­dona. De a Székesfőváros inkább a perifériákon építtet. Ezt a sar­kot sürgősen szabályozni kell. Szabályozni kell az Ürömi-utcá­ban levő Budai Cementgyár és az ottani téglagyár környékét, hogy a hegyvidék fejlődése itt megin­duljon. Minderre a Hatóság fi­gyelme egyáltalában nem terjedt ki. Valósággal szégyene a kerület­nek, hogy a III. kerületi gimná­zium a Zsigmond-téren milyen le­hetetlen és udvar nélküi bérház­ban van elhelyezve, holott az új gimnázium felépítése már a gim­názium keletkezése óta tervbe volt véve az Állam részéről. A Kovács-utcai szerpentin meg­építése, a Határ-utcának mielőbbi rendezése, a különféle kis és nagy gyárak füstokádó kéményeikkel délre való áthelyezése, a gőzmoz- donyú helyiérdekű vasútnak elek- trifikálása, a Császár-fürdőnél levő teher- és rendező pályaudvar végleges megszüntetése már igen régi és sokszor hangoztatott vá­gya kerületünk, különösen az új­laki polgárságnak. Volna még több, sok, nagyon sok panaszuk az újlakiaknak, de hát egyelőre ezt rendezze a Ta­nács és hívja meg az érdekelt pol­gárságot értekezletre az Elüljáró- ság útján. Aláírták pedig ezt a sirámos beadványt: Dr. Szokolay Antal, kanonok, esperes-plébános, Dr. Morvay Győző, tank. ny. főigazgató, Rei- singer Gyula iskolaigazgató, Dr. Szilágy Béla, Horky Gyula, Sza- itz Elemér, Móra István, Ember Béla ny. m. kir. szánb. főellenőr, Gajda Béla áll. reálgimn. igaz­gató, Gárdonyi Emil polg. isk. igazgató, Forstinger Antal, Dr. Demkovits Ágoston, Kuti Lajos, Kovács Gusztáv, Kurtz Ágoston, Bach Pál és a beadvány szerkesz­tője Serényi Sándor dr. ügyvéd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom