Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-09-30 / 923. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 szeptember 30. I Szent G el léri I Gyógyfürdő I Iszapkezelés társashelyiségben vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szent Geliert“ rádinmos gyógyiszappal. | Rheuma, izületi bántalmak- ♦ nál páratlan gyógyító hatású. Meghalt egy asszony. Budán élt és most meghalt egy nagyműveltségű asszony. Nagy pedagógus, nagy filo­zófus, nagy esztéta, nagy életművész, nagy szervezőképesség, elsőrangú igazgató volt, de nem ezek tették őt naggyá, örökéletüvé, hanem az ö nagy szerénysége, csöndes léptű, mosoly­gó, veled örülő, veled síró, igazi asz- szonyos mivolta. — Asszony, aki har­colni tudott a nők jobblétéért — de ez a harc annyira halk, annyira sze­rény, inkább megértető, mint köve­telő hangnemekben folyott, hogy kérő kék szemének ritkán lehetett nem-et mondani. Ott küzdött az Egyeteme­ket végző nőktől kezdve az utolsó kis pesztonkák érdekében. Ma is fü­lembe cseng kedves hangja, ez év má­jusának egy délutánján a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségé­nek népes gyűlésén, amint szerényen szólásra jelentkezett az egészen fia­tal házicselédek erkölcsi védelmének érdekében. A Magyar Társadalomtu­dományi Társaság képviselője mel­lett ott búcsúzott GEÖCZE SAROLTA koporsójától a budai munkásnők ne­vében egy szerény munkásnő, Zá- borszki Julia is. Nagy szerénységét csak nagy hazaszeretete múlta felül. Bízott abban, hogy megéri Magyar- ország feltámadását — itt nem ér­hette meg, de odafönt közbenjár, egé­szen biztosan közbenjár ... (Haspel- né Balázsy Lujza). Restaurálják a tabáni plébánia- templomot s ezért szept. 30-án a belvárosi templomban lesz a Szent Gellértről megemlékező főpapi mise. A „Pénteki borgazdatársaság“ szep­tember 21-én tartotta dr. Zboray Gyula elnöklése mellett évadnyitó értekezletét, melyen az elnöklő jegy­zőn kívül Benedek Sándor, a köz- igazgatási biróság másodelnöke, dr. Kozma Jenő, országgyűlési képviselő, dr. Túry Zoltán és dr. Poich Felix közigazgatási ítélőbírák, zilahi dr. Kiss Jenő, nyug, alpolgármester, dr. Fináczy Béla és Szala:/ József min. tanácsosok, Rittinger Imre kormány­főtanácsos, vasútigazgató, dr. Lendl Adolf nyug. állatkerti igazgató, Púm József vezérigazgató, zilahi Kiss László bankigazgató, dr. Lugmayer József és dr. Ötömösy Zenó ügyvé­dek, Szávay Gyula iparkamarai fő­titkár, Weimess Marián építészmér­nök, dr. Baittrok József, dr. From­mer Zsigmond és dr. Szlávik Ferenc orvosok, Tóth József gyógyszerész, Fekete Géza fővárosi főtisztviselő, Makoldy Viktor főgimnáziumi tanár és Gorka Gyula nagykereskedő vet­tek részt, míg dr. Kruk Elemér, dr. Oláh István és dr. Wladár Tivadar ügyvédek, dr. Neusch’oss-Kniisli Kor­nél építészmérnök, Szemes Ferenc főszámtanácsos távolmaradásukat ki­mentették. Az értekezlet a tagfelvé­tel és a meghívás körüli szabályokat rögzítette meg és megállapította az I928/29.-Í évadban rendezendő bor- gazdaestélyek sorrendjét. A társaság­nak mind a 31 tagja egy-egy bores­télyt rendez, azonkívül egy később meghatározandó időpontban közös nagy borestélyt rendeznek, melyre az állami és városi not'abilitásokat, a Budai Polgári Kör tagjait s a bor­gazdák barátait hívják meg. Elhatá­roztatott, hogy dr. Kozma Jenőnek, a kerület országgyűlési képviselőjé­nek s a Budai Polgári Kör elnökének borestélyét névünnepe alkalmából, f. év november 16-án karöltve a Budai Polgári Körrel elnöke tiszteletére rendezendő vacsorán fényes külsősé­gek között rendezi meg, amikor dr. Kozma Jenő, mint a társaság soros borgazdája, fogja a borgazdai tisztet betölteni. A borestélyeket dr. Baitt­rok József f. év október 5-én nyitja meg. Kfcf* mindent!» a „Sopro n-Q yörl" •W'gS 1*5^* meri ez 5 legjobb és I s»k1i I | legmegbízhatóbb Telep éa Iroda : Sopron-, Győr- ée Vasmegyei Tejgazdasági Rí. L, Pehérvári-ut27.Tel. J. 12&-01 Világhírű mesterek játsszák a sak­kot a Siesta-szanatóriumban, ahol óriási érdeklődés mellett folynak a pártik Maróczy mester vezetése alatt. Az exvilágbajnok Capablanca és a magyar mesterek felé fordul nemcsak a főváros, de az egész világ figyelme. Végre egyszer Budáról lesik a jó hí­reket. Pokoli hangverseny van a*z Uj­| lakon lévő Ürömi-út környékén, ahol j a Melocco-féle cementgyár éjjel-nap- I pal s vasárnap is őrületes robajjal , szállítja vastargoncán a zúzott követ I az őrlőbe, ahonnan azután a szétre­pülő cementpor vastagon ellepi a vidé­ket, ahol egész nap ablakot soha sem lehet nyitni. Fokozza az áldatlan ál­lapotot, hogy itt még mindig robban­tás útján bányásznak s a Daru-utca és Ürömi-út lakói folyton a fejükhöz kapkodnak, védekezésül a repülő melocco-kövek ellen. — Haragos le­velében így írja azt egyik előfizetőnk, aki fejcsóválva kérdi: így születik a fürdőváros? Gróf Berényi János sok érdekes gondolatot és értékes adatot tartal­mazó munkája: „A Duna szelleme és a magyarság sorsa" címen most jelent meg és érdekfeszítő módon, klasszikus magyar stílussal tárgyalja a magyar föld múltját római időkön és a honfoglaláson át napjainkig. Tartalmazza a magyar családnév keletkezésének történetét, az ősma­gyar családok névsorát, a nemzeti­ségek, a fajvédelem és névmagyaro­sítás kérdését. Ára 2 pengő. Kapható Budán Csáth Ferenc könyvesboltjá­ban a Krisztina-téren, Pesten Aczél testvéreknél Muzeum-körút 9. alatt. Ragyogó drágaköve az egész világ zeneéletének Hubay Jenő zsenialitása, akinek őserejű, töretlen magyar lelke, művészi nagysága s alkotóképessége előtt szűkebb hazája Buda is mély tisztelettel hódol a hetvenedik szüle­tésnap alkalmával. A hegyvidéki sasok nagy szüreti­mulatságot rendeznek szept. 30-án a farkasréti Kolling vendéglőben. Az elnöki bevezetőt Rausch Aladár kor­mányfőtanácsos mondja. M máltai lovagraidf erős kapcsolatban volt Budával a múltban, amikor még „Jeruzsálemi Szent János lovagrendének nevez­ték. Olasz kereskedők alapították Jeruzsálemben 1048-ban, hogy a Szentföldet a hitetlenek ellen meg­védelmezzék. A rendi szabályok sze­rint tagjai voltak harcos lova­gok, papok és szolgák. Mikor a Szentföld elveszett, 1309-ben Rhodus- ban, majd 1530-ban Máltán teleped­tek le s innen újabbkori elnevezésük. Nálunk korán telepedtek le s az Ár­pádházi királyok terjedelmes birtoko­kat adományoztak nekik, mert vész idején bőven ontották vérüket. Ott harcoltak a Sajónál a tatárok ellen, amikor ők fedezték IV. Béla mene­külését Rembald mesterrel a.z élükön, de Nikápoly, Várna és Mohács is ta­núja volt vitézségüknek, ahol letele­pedtek kórházat és fürdőt nyitottak a szenvedő emberiség javára. Leg- többnyire a meleg források mellett építették monostoraikat s a legtöbb hazai meleg fürdő (Buda, Esztergom, Rajecz, Pöstyén) nekik köszöni létét. Buda felhéwizet 1187-ben említi először okmány, amikor a lovagrend­nek ez a telepe az esztergomi kon- venthez tartozott, mint fiókegyház. De már 1245-ben mint kórházzal ren­delkező önálló monostor s 1249-ben pedig hiteshely, ami bizonyára IV. Béla hálás gondoskodásának az ered­ménye. Budafelhévvizen, az egykorú Gézavúsüir helyen, a mai Császár­fürdő helyén álló konvent a Szent- háromságról volt elnevezve s benne inkább csak a lovagrend lelkészkedő s betegápolással foglalkozó tagjai él­tek, de találunk ott lovagokat is, mert a hiteshelyi teendőket is lovag teljesítette. A konvent 1377-ig telje­sen önálló volt, maga kezelte vagyo­nát s választotta elöljáróit. Ezután beolvasztják az esztergomi kon- ventbe, birtokai idegen kézre jutnak. Csetneki László, az egyesített kon­vent kormányzója 1425-től kezdve a konventek elidegenített birtokainak visszaszerzésével foglalkozott, azon­ban eredménytelenül. Az eddigi lo- vag-manseria 1439—1455 közt ala­kult át prépostsággá, kétségtelenül azért, mert lovagok nem létében már csak papi és betegápoló tagjai vol­tak. Mint prépost bírja már 1493-tól a felhévvizi beneficiumot Thuz Ozs- vát zágrábi püspök, akinek halála után a király titkára, Szathmáry György választott veszprémi püspök és esztergomi érsek kapta azt ado­mányul, az országgyűlés hozzájáru­lásával. A török foglalás idején a konventek s így a budai Felhévviz is elpusztult. Címe azonban fennmaradt, mint a távol magyar múlt egyik em­léke. Jelenleg is érdemes egyházi férfiak kapják, mint ahogy most dr. Blisszner Ágost józsefvárosi plébá­nos viseli. Történelmi szempontból helyes lenne, ha állandóan, egyik budai plébániához, elsősorban az új­laki, óbudai, vagy Margit-köruti plé­bániához csatolnák az ősrégi címet, hogy közvetlen környéke tartsa fenn a történelmileg is értékes prépost- ság emlékét. A Vár beépítésének szabályo­zása lesz a Közmunkák Tanácsa októberi első őszi ülésének a leg­fontosabb tárgya. A javaslat sze­rint ezentúl nem szabad a Duna felé eső fronton tűzfalat építeni, hanem az épületeknek homlokzat­tal kell a Dunára tekinteniük. A másik fontos tárgy a telekparcel­lázások újbóli szabályozása. Újból meghatározzák az egyes telkek és beépíthető területek homlokzatá­nak és terjedelmének nagyságát. A nyaralóövezetben, ahol csak 300 négyszögölön lehet építkezni, iker- házépítésnél ezt a feltételt enyhítik A főváros munkaprogrammjáról írt cikket a kereszténypárt ügyvezetője, Joanovich Pál, ahol nagyhorderejű kérdések érintése mellett, elkerüli Buda nagy problémáit. Kár, hogy a Tabánt is csak másfél sorral intézi el. De figyelemreméltók a következő sorai, amelyek a Budai Napló régeb­ben kifejtett álláspontját igazolják s amely lassan, de biztosan a köz- tudatba ment át: „Fürdővárosnak nevezzük Budapestet. De hogy ezt joggal tehessiik, még sok tennivaló van. Az idei nyár feltárta a hiányo­kat. A Duna jobb- és balpartján el­terülő város lakói a Duna hüs habjai­ban, fürdők híján, nem nyerhettek enyhülést. Igaz, hogy nem nevezhet­ném eminensen városi feladatnalk a Duna-uszodák létesítését, de zokszó­val kell odakiáltanom a város veze­tőségének: miért engedi a kelenföldi • villanyoste’ep sok ezer köbméter hűtővizét, melyet a Dunából vesz s mely 35 fokra felmelegszik, vissza- ömleni a Dunába?! S miért nem fog­lalkozott a már 6—7 évvel ezelőtt benyújtott indítványommá1, hogv ott egv egyszerű, egészséges strandfür­dőt létesítsen a téli kikötő vizével is kapcsolatosan!? Itt naponta ezren és ezren üdülhetnének, oly csekély költ­ség mellett, hogy áldás lenne a ke- vésbbé tehetős lakosságra“. — Tehát nem a pocsolyába, hanem a vasúti töltésen túli téli kikötőben kell az új strandfürdőt felépíteni. Tihanyba randid az óbudai r. k. egyházközség kulturális szakosztálya Reischl-Rén Sándor elnök vezetésé­vel szept. 30-án vasárnap. Cukrászpalota. Nem a könnyű, édes cukrászsütemények palotája, ha­nem a polgári munka, becsület és tisztesség palotája. Most költözik bele RAVASZ LÁSZLÓ cukrászmes­ter a szomszéd házból, ahol két évti­zeden- át szorgalmas munkával, kül­földön kiélezett szaktudással, becsü­letes törekvéssel szerzett vagyonát építette bele a szomszédságban meg­vásárolt emeletes házba, amelynek földszintjét nagy költséggel átalakí­totta a budai polgárság ízlésének megfelelően, cukrász üzletté. Ravasz László, akinek családja Debrecenből származott el Sárosba, ahol néhány generáción át, mmt ennek a felvidéki tót megyének izig-vérig magyar, munkának élő, tiszteletben álló nol- gárai voltak, Ravasz László a saját erejéből küzdötte föl magát oda, ahol ma áll, Buda egyik kiváló polgá­rává, akit minden rendű és rangú is­merős megbecsül. A munkának él nemcsak ő, hanem az egész családja, szép szőke asszony felesége, akinek vagyoni viszonyai megengednék, hogy kényelmes társadalmi életet él­jen, sógornéja Rózsika, az örökké mosolygó, szőke, sárosi leány, a min­denki által dédelgetett Dódika, ahogy őt a Ravasz-csemeték nyomán .a vendégek becézik, -—- de elsősorban maga az üzlettulajdonos, aki kora reggeltől az éjjeli órákig dolgozik és ha szakít magának időt, azt iparo.s társai ügyének szenteli, mint az „I. kerületi Iparosok és Kereskedők körének“ elnöke. Talpig ember. Ke­vés szavú, sok munkájú, meggyőző­déseinek élő egyéniség, aki megtudta szerezni a budai vezéremberek sze- retetét és tiszteletét s aki iránt ked­ves rokonszenvvel van Ripka apánk is, a főpolgármester. Ami legfonto­sabb, megszerezte a vevőközönsége bizalmát, mert becsületet vitt a mes­terségébe is, amelyet szakértelme ré­vén művészetté fokozott. A kiváló ízléssel átépített, vörös márvány por­táléval díszelgő, modern, két nagy teremre osztott cukrászda, mely ok­tóber hó első napjaiban nyílik meg, csak annyiban fog különbözni a régi üzlétfői, hogy az édességek, a süte­mények ízlésesen fölhalmozott töme­gei, kedvesebb, nagyobb, talán fénye­sebb, föltétlenül hatásosabb miliőben incselkednek majd Buda gurmandjai- val. Most őszkor és télen át a belső, barátságos, meleg termek, — de ta­vasszal majd a lombos, virágdíszben úszó kert — várja a közönséget. Ad­dig megszokjuk, hogy a Ravasz­cukrászda nem a Krisztina-körút 77, 1 innom n 7.R Q'/nm nlnff vnn és Varró tanfolyam urileányok részére, ahol kitűnő módszerrel tanít és felszabadít Havas Magda Zsigmondi u. 23. 11-ik adlvar f. em. 8. BOHUNIOKY BANK RT. (1L Margit körút 87) fizeti Budán A LEGMAGASABB betéti k a m a t o t Cykrászsüfeméray Tornainál elsőrangú minőségű II. kér., Alarhovich Iván ucca 4. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- radioaktívabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszécsarnok Gallérüsztitásban vezet. Ára darabonként 10 fill. MENCZER S°rs° kelmefestő ós vegytisztító vállalatai I., fUtila-utca 10. (Älagut-u. és Roham-u. között)— II., Zsiginond-u. 6. (Pálííy-tér- nél)— II. Zsigmond-u. 18. (Margit-hidnál) Telefon Äut.520-42 IV., Eskü-ut 5. (Váci-u. sarok, Klotild-palota.) Telefon fiút. r30-03 V., Lipdt-körut 19. Telefon 963-68 — VIII. Főherceg Sándor-utca 42. (Omnia-Mozgő közelében) Telefon 352-17. Külön vidéki osztály Budán, I, Krisztina-körút 151 ~~SQLTÁZTÍZLóT Kertépítő kertészeti telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SO LTSZENTIMRE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesz­tősége ad. HALA T legfrissebbet, Ízletesen reggeltől éjfélig K ÜTI dunaparti vendéglőjében az óbudai hajóállomásnál Fasoréi MBBB—BBSSaagg—MM SCHAFFER GYÖRGY útépítő­és kövező mester II., Tulipán-utca 18 Telefon : T. 255—24 MOLNÁR JÁNOS VENDÉGLŐJE ÓBUDÁN SEB., Lajos ucca 169 sz. az úri közönség találkozóhelye. Gyönyörű kerthelyiség, kitűnő konyha. Elsőrangú italok. Minden este Horvtítf) Héla cigányzene- kara muzsikál legforgalmasabb helyén nyitotta meg H en te s­árúháza fiókját !Buá.aMeszi-út 1. szám alatt új kertes bér­házban, az l íj Szent János kórházzal szemben Tímár SCrisstíina Krí 8—10 Szíjgyártó ^ nyerges és bSrőndös li SäTBS4 FLIEGER ÜHÍ1DOR II. karfllct, FS-ute« 10. (2. STATISZTIKAI hivatal mellett Bimbó u. 1-3-5. sz. alatt Kisebb- nagyobb Qzlet- iielylM kiadók Bővebbet a házfelügyelőnél, vagy Automata 298-29. Állandó gáztámadást és bűzös füst- fergeteget intéz Buda legjobb leve­gője s egyik legpompásabb fekvésű helye: a Sasadi-dülő ellen egy — cseh fémolvasztógyár. A közeli villa­lakók felszólalására a hatóság egy ízben már beszüntette a bűz-üzemet, de azóta csak titokban, mostanában pedig már újra nyilvánosan eregeti a kén és klór szagára emlékeztető mérges füstöt, ami gyomorémelygést, köhögést, sőt hányást is okoz. Azt kérdik a kertvárosnak tervezett Sa- sadon, vájjon ki lehet ennek a eseti­nek a magyar protektora?! Gyász. Kovács Pál volt ország­gyűlési képviselő, a tabáni r. k. egy­házközség elnöke, aki szűkebb budai környezetben fejtett ki utóbbi időben tiszteletreméltó tevékenységet, szept. 25-én 64 éves korában meghalt. Preiszler István, a régi Tabán is­mertnevű vendéglőse, hetvenhárom éves korában szeptember 20-án meg­halt. Kinek a fejéi kell venni az óbudai hegyvidék csuszamlásá- éjrt? Melyik hatósági közeg fog ejlsősqrban s melyik másodsor­ban lakóiul a bűnös mulasztáso­kért, amelyeket Cstíléry András is teljes egészében tett szóvá a főváros közigazgatási ülésén. Óbudán nagy figyelemmel várják a fejleményeket. Csecsemögcndozók működnek a főváros gondoskodásából a Lenke-uti és Bécsi-uti városi házakban. M. /. HSráíeiőinK szíves ügyeimébe ajánljuk és tudomására hozzuk, hogy a nyomdai árak emelkedése miatt a hirdetések árát kénytelenek vagyunk 30%-al emelni, vagy kívánságukra a hirdetés nagy­ságát egyhannaddal csökken­teni. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL. A diákélet Budán, a lefolyt ezer év alatt sokszor olyan arányokat öl­tött, hogy jelleget adott a városnak, amire most ismét kilátás van, a kul­tuszminiszter nagyszabású egyetemi tervei révén. Zsigmond alatt hatal­mas egyetem állt Óbudán, de nem bírtak a garázda diákokkal és be kellett szüntetni. Mátyás alatt is itt tanult, dalolt és törte csínyeken fejét az ország ifjúsága. De még a török uralom idején is, 145 éven át vidám életet éltek ott1 a szófiák, a budai török főiskola tanulói és ugyancsak dugdosták előlük szép leányaikat az itt maradt magyar és német polgá­rok. A budai' iskola elvégzése után Konstantinápolyba mentek haza, hogy az ulemák (tudósok) kollégiumában folytassák tanulmányaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom