Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-11-12 / 894. szám

XXIII. évfolyam. 894. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. magaagaag ■Iliim—WBmourn** 1927 november 12. Kossuthok kellenek ide, hogy Iángszavukkal, jövőbelátásukkal, politikai meg­győződésükkel, puritán felfogá­sukkal irányítsák ezt a várost, mely megy a maga romlásába fel­tartóztathatatlanul. Ma ez a nemzet ebben a nagy városban él. Számbelileg is. Az ország intelligenciájának túlnyo­mó része itt van. Kereskedelme és ipara csakis itt van. Mindezt most próbálják decentralizálni. Oly kicsi lett ez az ország, hogy a nemzet ünnepére staféták fut­nak be a vidékről: Buda hegyei­ről messze belátni az ország­határt. A hármas határhegyre tervezett Rotherniere-fáklya át­világít a szomszédország rab­magyar vidékeire. Az ország szíve-feje Budapest. És ez is meghasonlott. Egy budai mocsár feltöltését ellenzi a köz­gyűlésen számbelileg túlsúlyban levő Pest. Mit nekik Buda és a Műegyetem ifjúságát mocsárláz­zal megfertőző posvány a város közvetlen szomszédságában. Majd feltölti a város apránként kultur- szeméttel, mely egy évtized óta illandó rothadásban bűzlik. Azon i közgyűlésen „veszedelmes“ jel­szóvá lett a: — fürdőváros, rniely egyetlen megmentője lehet Budának, ahol a gond már nyo- norrá vált. Ami az egész világon szent és íagy, ami irányt szab a világkul- :urának és nemzeteket tesz íaggyá — azt itt lábbal tapossák. Kossuth Lajos a dunai konföde- •ációt tervezte, amelynek ten­gelye lett volna a hatalmas Duna. 3udapest városházán pedig tra- licióvá lett a Dunától való irtó- :ás. Európa e hatalmas világútja /olt a kultúra útja. Partján épül- ek a világot kormányzó városok, tt lendült föl a kereskedelem, az par, a tudás. Minden út ide fu- ott a partjához, csak Budapesten terülték a Dunát. Nincs régi útja, nely büszkén a Dunához vezet- íe. Itt Budán háttal épül a Duná- íak minden ház és csak kény­szeredve egyengettek zig-zug iteákat ki a Dunához. Patakszerű olyók partján épült városokban i víz partja a város legszebb ré­sze. Nálunk eltorlaszolják homok- íegyekkel, kavicsgátakkal, tégla- lalmazokkal. Szűk utak szegélye­zik a partját, vagy végeláthatat- an pályaudvarok. Kossuth segíts! Szobrod előtt Jeborult az or­szág s ha félre is tolták, hátra­szorították bűnbánó, szomorú, el­esett szobrodat, mely nem kelt lelkesedést, csak bánatot, — tégy csodát! Ha már lángoló lelked el­kerülte a szobrot, szálld meg azok lelkét, akik ma e város urai, hogy a te prófétai szemeddel lás­sanak a jövőbe, mely elszakítha- tatlanul e szép városhoz kötötte e nemzet sorsát! Az országban minden szobrod­ról lángol a lelkesedés, mért hogy éppen itt, ebben a szerencsétlen, fölemelő kézért esengő városban állasz ilyen lemondóan? Dubonai Pál. Az örök aggódás út ja lett a városmajori parkot átszelő I S Z A M 0 S-utca. A Városmajor rendezésével ez a park lett a felső Krisztina apró gyerekeinek és le- vegőrevágyó öregjeinek legked­vesebb tartózkodóhelye. Már kora reggeltől nyüzsög ez a szép park mindenféle olyan lénytől, amely keresi a napfényt, a leve­gőt a pázsitot és fákat, — a tipegő apró babától a tipegő anyókáig, a szilajon kergetőző fiuktól a gör- nyedten lépegető aggastyánokig. Oda aggodalom nélkül küldötték a szülök gyermekeiket és a nagy gyermeket, öreg szüleiket. A pol­gárság felzúdulása tette ott lehe­tetlenné a lovaglópályát, nehogy az öntudatlanul tipegő babák a lovak patkói alá kerüljenek. Most, hogy a Számos-utcát rendezték, megnyitották s a lejtős úton őrült száguldással közlekednek az autók, kettészelve a park legláto­gatottabb részét, — egyszeribe üres lett a Városmajor, mert sen- kisem bírta azokat a kínos jele­neteket, amikor csak a jóságos Isten végtelen kegyelme menti meg sok apró gyermeket az el- gázolástól. Napokon át állandó volt itt a sikoltozás, a rémüldözés és azok az izgalmas jelenetek, amikor kétségbeesett anyák és dadák hangos jajszóval kapkod­ták el az autók elől a gyermeke­ket. Az ide nyíló házak ablakaiból kiabálnak le a veszedelmek lát­tára a megijedt emberek. És hogy még nem vált a Szamos-utca a HALÁL-UTCÁJÁVÁ, nem azt jelenti hogy nem is válik azzá. A szülők már eltiltották on­nan gyermekeiket, nem engedik oda az aggokat és Buda legszebb parkja elnéptelenedik. Pedig minderre nincs szükség. Ezt a parkot vissza kell adni a közön­ségnek, a gyermekeknek és ag­goknak és más utat kell kijelölni az autók számára. Az autónjárók könnyen elkerülhetik a Számos- utcát, mint ahogy elkerülték eddig. A Tanács kötelessége, hogy őrködjék polgárai épsége fölött, amit itt néhány útelzáró karóval igen egyszerű módon tud elérni. Adja vissza a főváros a Majori parkot apró gyermekeinknek és elaggott szüléinknek. Budán, 1Q27 november u A Budai Társaskör legutóbbi két csütörtöki estéién élénk érdeklődést váltottak ki az előadók. A n d a Géza tanító érdekes megfigyeléseit mon­dotta el Angliában e nyáron tett ta- nulmányútjáról, amely előadás érté­két emelték Angliából hozott iskolai munkák, tanszerek és rajzok. Az e heti csütörtök estén pedig dr. Láng Menyhért orvos tartott elő­adást „A divat és idegesség“ címén. Láng doktor kiváló előadó és a leg­kedvesebb kozör-modorban mon­dotta el érdekes tapasztalatait. A kö­zönség mindkét előadót meleg ová­cióban részesítette. Az elnökség nevében mindkét elő­adónak Hoór-T empis Mór el­nök mondott1 köszönetét az élvezetes előadásért. A Pénteki Borgazda Társaság e hó 4-én tartott borestélyén Neu- sch 1 oss-Knüs 1 i Kornél volt a borgazda s így előrelátható volt, hogy az ő rokonszenves egyénisége nagyszámú vendéget fog vonzani. Neuschloss építészt minden esetre csalódás érte akár abban, hogy nem­számított arra. hogy ilyen rengeteg borát megisszák, akár abban, hogy ilyen sokan bizonyítják iránta való ragaszkodásukat. Elsőnek Héjj Imre orsz.-gyül. képviselő köszöntötte őt föl. aki bizonyára csak hazabeszélt az ő bortermő balatoni kerületébe, ami­kor a borivás apostolait dicsérte. Nagy hatást váltott1 ki elmés fordu­latokban gazdag beszédével T u r y Zoltán közigazgatási bíró és Ma­kóid v tanár tréfás betürejtvényé- vel. amely az ünnepelt borgazda, Neuschloss-Knüsli Kornél nevét adta. Serlegavató ünnepet rendez az „Óbudai Dalkoszorú Dalegylet“ no­vember hó 19-én. szombat este 8 órai kezdettel, az óbudai „Korona Vigadó“ nagytermében, amelyen az augusztus havában Szegeden tartott országos dalosvcrsenyen nyert serle­get mutatja be és avatja fel. A ser­legavató ünnepet társasvacso- r a követi, amelyen a dalosversenyen előadott kötött kart és egyéb dalo­kat mutat be a dalegvlet. A dalár­dát Zöld Károly karnagy vezeti. A vacsora-jegy ára: 3 pengő. felolvasások útján fölkelteni a budai közönség érdeklődését, amely tervéről a decemberi nagygyűlésen tesz részletes előterjesztést. Kegye­lettel emlékezett meg Bene Györgyről, a Hollós Mátyás Tár­saság elhunyt kincstartójáról és indítványozta, hogy a társaság gazdasági bizottság elnökévé vá­lassza meg a közgyűlés Kapcza Imrét, a Gázgyár egyik kiváló fő­tisztviselőjét és írót, azzal a ké­relemmel, hogy a társaság gaz­dasági ügyeinek rendezését és intézését a tervezett reformokkal kapcsolatosan intézze, — amit a közgyűlés lelkesen vett tudomá­sul. Indítványozta továbbá, hogy az üresedésben levő helyekre a történelmi bizottság elnökévé Aggházy Kamillt, a szakirodalmi bizottság elnökévé pedig dr. Fá­bián Gáspár építészt és szerkesz­tőt válasszák meg. A közgyűlés kimondotta, hogy megalakítja a muzeális bizottságot s annak ve­zetésére dr. Lendl Adolfot kéri fel. A háznagy indítványozta továbbá, hogy a választmány be­töltetlen helyeire dr. Székely Vladimírt és Szombathy Kálmánt válasszák meg, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ügyész­nek megválasztották dr. Krivoss Árpád ügyvédet. Tiszteletbeli tagoknak egyhangúlag és lelkesen meg­választották H o ó r-T empis Mór egyetemi tanárt és dr. Szviezsényi Zoltán minisz­teri tanácsost, a Budapest Fürdő­város igazgatóját. A két jelentés megvitatására került a sor és dr. Lendl Adolf rövid felszólalása után G é c z y István indítványozta, hogy Fraknói Vilmos püspök elha­nyagolt, besüppedt sírjára ál­lítson méltó síremléket a társaság. Morvay Győző, Ju­hász Jenő, Aggházy Kamill és Berényi László hozzászólása után az indítványt és a kivitelre vonatkozó tervet a közgyűlés el­fogadta. A közgyűlés befejezése előtt Morvay Győző üdvözölte Hor- v a y János szobrászt, a Kossuth szobor leleplezése alkalmából, akit az elnökkel együtt megéljene­zett a közgyűlés. Befejezésül este 8 órakor a Pálffy vendéglő különtermében a társaság mintegy 60 tagja társasvacsorára gyűlt össze, mely után élénk figyelemmel hallgatta meg Rexa Dezső előadását a budai színművészet múlt­járól, amelyről részletes tudósítást a jövő számban közlünk. Ezután a budai állandó színház ügye került szőnyegre, amelyről folyó vitát dr. Baránszky Gyula azzal vezetett be, hogy Fehér Színház címen a bu­dai Katholikus Kör nagytermében a tél folyamán előadásokat ren­deznek majd szerződés nélküli színészek és színésznők, amit a nyomorgó színészek nevében Géczy István, a színészegyesü­let főtitkára köszönt meg. Mátyás király szobra Budán Pusztul Fraknói Vilmos püspök sírja A Hollós Mfás Társaság közgyűlése t Hagyományaihoz híven, mél- tóságos egyszerűséggel foly­tatta le közgyűlését a Hollós Má­tyás Társaság e hó 7-én este 7 órakor. Mátyás királyról meg­emlékezve nyitotta azt meg dr. Morvay Győző ny. tankerületi főigazgató, elnök, kifejezést adva annak az óhajának, hogy a mai Csonka-Magyarország mielőbb legyen oly nagy, mint alatta volt. Fölvetette azt a hazafias gondo­latot, hogy az oláhok által kisajátított és eloláhosított, művésziesen tö­kéletes kolozsvári emlék­szobra helyett állítsunk neki Budán méltó szobrot. A társaság feladata, hogy e nagy király emlékét ébren tartsa, aki­nek uralkodása alatt Buda oly csodás virágzásnak indult és az akkori világ egyik legemlegetet- tebb városa volt. A Hollós Má­tyás Társaság talán a kegyeleté­nek áldozna azzal is, hogy köz­gyűlését és az évenkint tartott nyilvános nagygyűlését Mátyás király nevezetes évfordulóin tartsa meg, aki 1440 február 23-án született és 1490 április 6-án halt meg, névünnepe pedig február 24-én van. E napokon tar­tott gyűléseken az egyesületi ezüst serleggel kezében a budai közélet valamely kiválósága mondana ünnepi beszédet Má­tyás királyról, aki 30 éven át csi­nálta Magyarország történetét, amelyet figyelemmel kisért az egész művelt világ. A társaság feladatául tűzte ki azt a szép célt is, hogy mindazokat a helyeket Budán és az országban, ahol Mátyás király megfor­dult, emléktáblával jelöljük meg. De szolgálná erősen a Mátyás ki­rály-kultuszt az is. ha mindazo­kat a munkatársait, akik az ő udvartartását a művelt világ első udvarává avatták, meg­ismertetnénk külön tanulmányok­ban és előadásokban Buda közön­ségével és ezzel ébren tartanánk az irántuk való kegyeletet. Ilyen volt Tráni János szobrász és építőmester, — ia kiváló ügyességű kodexmásolók: Szegedi Gergely pá­losrendi szerzetes. Karai László, óbudai születésű budai prépost, aki 1487-ben az angolokat is megelőzve, meghonosította Magyarországon a könyvnyomtatást és Hesz András, az első magyar nyomda vezetője. Ott volt ftekl György, az eperjesi kódex készítő. Ott voltak a „Mátyás egyetem“ tanárai: Krompachi Koch Lőrincz. Niger Péter. Illkus Mátyás, Gattus János Szibriczky Miklós, — de ott volt Zrednai Vitéz János esztergomi érsek, a kiváló szó­nok és levélíró (meghalt 1472 aug. 9.) Vergerius Péter Pál és Sánveki Ger­gely. Mátyás király mellett éltek az akikori idő magyar poétái: Ecsedi Bátori Miklós, Erdődi Bakócz Fe­renc, Csanádi Albert. Vetési László, Július Pannonius és a tudósok egész sora: Bonfinius Antal történetíró, Ránzáni Péter történetíró. Galeottus Március anekdottaíró. ifi. Vitéz Já­nos, Celtes Konrád. Kosztolányi György, Hunfy Tamás Handó György, Csuda Miklós. Telekdi Csa- nád és a külföldről látogatóba jött írók, művészek és tudósok. A közgyűlés felkérésére Mor­vay elnök vállalta, hogy ő maga is részt vesz e jelesek ismerteté­sében, de megnyeri mindazok közreműködését, akik mint tudó­sok, írók és művészek félezredév előtti kultúránk e jeleseinek tevé­kenységét ismerik. Ezután P e t e r d y Sándor ter­jesztette elő évi jelentését, amely­ben a mai viszonyokat okolja, amelyek háttérbe szorítják a ma­gasabb célokat szolgáló eszméket és célkitűzéseket. A társaság örömmel látja, hogy a három év előtt és dr. Ripka Ferenc elnök­lete alatt megindított fürdőügyi mozgalom, mily erős hullámokat ver s az akkor felvetett eszmét a megvaló­sulás elé viszi. Az emléktáblák ügyét valóra váltja A g g h á z y Kamill, a Hadtörténelmi Múzeum igazga­tója. Megemlékezik azután a Hollós Mátyás Társaság elhunyt jeleseiről, akik között vannak: Fraknói Vilmos püspök, tisztelet­beli elnök, Győry Lóránt, dr. Hankó Vilmos, Kugler Mihály, Palóczy Antal, dr. Schafarzik Ferenc, dr. Timon Ákos, Haypál Benő, Latabár Kálmán. Jelentését lelkes bizakodó szavakkal és az­zal a kijelentéssel fejezte be, hogy ez a társaság ezentúl is Buda kul­turális fejlődése, polgárainak va- gyonosodása érdekében fejt ki eredményes működést. V i r a á g Béla háznagy jelen­tésében felsorolja azokat, akik el­maradásukat kimentették: dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Ángyán Béla államtitkár, Becsey Antal, Nemes Antal püspök, Ujj Gyula tanár, Exner Kornél állam­titkár alelnök, Badál Ede elöljáró; dr. Fábián Gáspár. Bejelentette továbbá, hogy dr. Exner Kornél alelnök nagyobb arányokban óhajtja

Next

/
Oldalképek
Tartalom