Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-04-30 / 879. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 április 30. Tisztelgés Becseynél. „A Buda­Alsóvárosi Egyesület“ húsztagú küldöttsége Gömöri Győző ügyv. elnök és Sinkó Pál alelnök veze­tése alatt e hó 16-án tisztelgett Becsey Antal kormányfőtanácsos­nál és Sinkó alelnök bensőséges szavainak kíséretében átnyújtották neki a közgyűlés jegyzőkönyvét, amely szerint az egyesület Be- cseyt választotta meg egyhangúlag elnökének. Becsey Antal kedve­sen fogadta a polgárság bizalmá­nak ez újabb megnyilatkozását és kijelentette, hogy az egyesület mű­ködésének területe az ő szűkebb hazája, 25 éves közéleti munkás­sága fűzi hozzá és szívesen vállal részt a Kelenföld e része érdeké­ben kifejtendő munkából. Tájékoz­tatta a küldöttséget a fehérvári­úti villamos közlekedés ügyében eddig tett eljárásáról. — Becsey- nek nagy örömmel fogadott beszé­dének hatása alatt Gömöri Győző az egyesület ügyv.-elnöke őszinte köszönetét mondott Becsey elnök­nek azért a páratlan ügyszeretetért amely most abban jut kifejezésre, hogy Becsey már elnökké történt megválasztása előtt lis interveni­ált az egyesület többrendbeli köz­érdekű kívánságai ügyében, minél­fogva Becsey, mint új elnök, tu­lajdonképpen nem programmot fejt ki, hanem máris beszámol. Az elnökség most nagy agitációt fejt ki, hogy az érdekelt lakosság mi­nél nagyobb számban lépjen az egyesületbe s ezzel támassza alá a közérdekű törekvéseket. A protestánsok nagy ünnepén, a fáj­dalmas Nagypénteken a hívők ezrei mentek a budai templomokba s áhi- tatos szívvel járultak az Ur asztalá­hoz. A budai várbeli evangélikus templomban magyar istentiszteletet tartott és Úrvacsorát osztott Varsá­nyi Máytás dr. — Az óbudai evangé­likus egyházban németnyelvű úrva­csorái szlgálatot tartott Mohr Hen­rik, később magyarnyelvű istentisz­telet és Urvacsoraosztás volt, dél­után hat órakor pedig magyarnyelvű passió-olvasás. — A Szilágyi Dezső téri templomban Ha.ypál Béla prédi­kált. urvacsorai beszédet mondott Dobos Dezső. —• Az óbudai templom­ban Kontra Aladár, Berkes József prédikált. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12 Meleg ünneplés keretében tartotta meg április 26-án a nagyotthallók Török Béla intézete II. Toldy Ferenc U. 64. sz. alatt szokásos évi gyűlését, amelyen Török Bélának az alapítónak arcképét leplezték le. Purébl Győző főv. tanácsnokkal az élén a pedagó­gusok és orvosok színe-jiava jelent meg a modern internátus megtekin­tésére. Az utolsó pillanatban sikerült dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos­nak a főváros pénzügyi bizottságá­nak ülésén kiharcolni az Ördögárok beboltozásához szükséges 200 ezer pengő beállítását a főváros költség- vetésébe. úgy hogy most már meg van minden remény arra, hogy ez a régen húzódó kérdés befejezést nyerjen. Ugyanekkor a bizottság megszavazta a Perényi út és a Do­náti kápolna közötti út kiépítésére 56 ezer és a Sekneczi út megépíté- sére 28 ezer pengőt. Érdekes háborús emlékmű, még pedig a harctéren kimúlt állatok emlékoszlopa felálllítása ügyében az állatbarátok között már ré­gebben mozgalom indult meg. A harctereken oly sok szenvedés után kimúlt állatoknak hűségét, a fővárosi állatkertben emlékoszlop­pal óhajtják megörökíteni. Az előkészítő bizottság De Sgardelli Caesar katonai író elnöklete alatt, nagy gonddal és körültekintéssel alapozta meg és biztosította az eszme sikeres kivitelét. A szobor- bizottság a fővédnökség elvál­lalására Anna főhercegnő királyi hercegasszonyt küldöttségileg fog­ja fölkérni. Előreláthatólag kora ősszel már leleplezésre kerülhet az állatok harctéri szenvedéseit és hűségét megörökítő első em­lékoszlop. A Dalkoszorú dalárda Óbudán ápri­lis 30-án este a 111. kér. Korona Viga­dóban művészi hangversenyt rendez Zöld Károly karnagy és T ó t h Fe­renc elnök vezetésévelt. A gazdag mű­sor a legkiválóbb magyar és külröldi szerzők müveit öleli fel s a végén Zöld Károly immár híres Pince nótá-ját, melynek szövegét V i- r a á g Béla írta dr. R i p k a Főpolgár­mesternek dedikálva. A hangverseny iránt nagy az érdeklődés nemcsak Óbudán, liáné,m városszerte. Katyu-völgyi-út és nem Kútvölgyi­ét voma ma a helyes, neve. Jcpítesét tizennyolc éve húzzák-halasztják a fő­város illetékes köréi, pociig ez lenne a főváros harmadik zöld vonala: a reg­rövidebb út a városból a hegyvidék­re, a Svábhegyen levő Béla király- útra. Még 1914-ben sok harc után el­határozta a város, hogy ezt a lontos utat megépíti, de a közbejött háború és’ válságok miatt csak a múlt évben épült meg a felső szakasza. Most pedig az ez évi költségvetésből teljesen kihagy­ták a továbbépítést. Ennek a lehetetlen helyzetnek megjavítása nemcsak az ott érdekelt 172 telek és háztulajdo­nosnak elemi érdeke, hanem egész Bu­dáé, sőt Pestté is, mert ennek közön­sége itt juthat fel a legkényelmeseb­ben a hegyvidékre. De a Kútvölgyi-út tovább nem építése súlyos kompliká­ciókat is teremtett s hogy ezt a vá­rosházán nem tudták — ezt józan ésszel igazán nem lehet megérteni. Az útépítést felülről kezdték, mert alul még a vízivámsi temető áll útjában, amelyen keresztül szer pent inszer üen fog az út a hegynek felkanyarodni. A sírokat csak ez év végén emelik ki S addig ott útépítés nem történhetik. Eddig rendben volna a dolog. De a szerpentin úthoz szükséges területen az összes fákat már kivágták s ott fekszenek az út. mentén, míg a felső útrésznél felhasznált összes fuvarok le­felé hordták a törmeléket egymásra s ott most olyan rossz a meg nem épí­tett rész, hogy azon forgalmat lebo­nyolítani teljes lehetetlenség. Még csak azt sem lehet mondani, hogy rossz a közlekedés, mert egyáltalán nem lehet ott közlekedni. S most vagy megépí­tik a kútvölgyi utat, vagy ideiglenesen olyan karba helyezik, hogy mégis le­hetővé válják rajta a közlekedés. Ez persze dupla költségbe kerül s ahogy mi a városi fejeket ismerjük, bizo­nyára az utóbbi megoldást választják. Ez a rendszertelen útépítés úgylátszik meggyökeresedett rendszer a fővá­rosnál, mert a Kútvölgyi útnak van­nak hasonló sorsú testvérei: a Somlói út, a Széher út (a Zugliget és Hűvös­völgy közötti hegynyergen a leggyö­nyörűbb panorámával), a zugligeti Remete út, az Óbuda—táborhegyi Névtelen ucca, a Donáti kápolna és Perényi út között stb. stb. Ki tudná mind felsorolni őket. Egy szakaszuk — alul, vagy felül — megépült, a töb­bivel azonban „ráérünk még“. Furcsa rendszer, komolytalan program, mely rendkívül elkeseríti a polgárságot. Nász. Kedvesen lepte meg a budai társaságot az a hymen-hír, hogy ud­varhelyi K a p c z a Imre, a gázgyár újpesti telepének igazgatója^ és neje Kubái Anna leányát Ilonkát, a mű­vészi körökben dédelgetett, zseniális iparművésznőt, aki remek rajzaival általános feltűnést keltett. — elje­gyezte D a x Gyula áll. főgimnáziumi tanár. A kedves úri családot elhal­mozták szerencsekívánatokkal. Koznia Bernátot az Iskola-utcai Kozma-féle Gyorsíró és Gépíró Iskola közbecsülésben álló igazgatóját, _ az „Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság“ fővárosi tagjává öt évi időtartamra kinevezte a m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­niszter e hó 4-én kelt rendeletével. Az óbudai piac kérdése jövő év májusára teljesen elintéződik, amennyiben még ez év őszén s jövő év tavaszán elkészülnek a beton bódék a 4140 négyszögöl területen a Kórház-, Vihar- s meg­hosszabbított Szél-utcai részen. Szente (Miklós kér. elöljáró állandó gondja, hogy a Tavasz­utcai lehetetlenül rossz helyről a piac mintaszerű rendezésben, köz­egészségügyileg a legmegfelelőb­ben, a csatornázás, vízvezeték és világítás teljes kiépítésével Óbuda közélelmezési érdeke a legkielégítőbb megoldást nyerje. Némi zavart előidéz majd ez a piac-költöztetés, mert vannak üz­letek, amiknek létjogosultsága csak a piactéren van, de ez is meg­oldást nyer rövid időn belül. Furcsa módon építik nálunk az uta­kat, állap torta meg legutóbbi ülésén a főváros pénzügyi bizottsága az el­nöklő alpolgármesterrel együtt. S en­nek a helytelen út-építésnek iskola példája a Jánoshegyi és Budakeszi­éit, amelyek mikor tavasszal elkészül­tek, olyanok voltak, mint az aszfalt s egy hónap múlva tökéletesen oda­voltak. tönkrementek s azóta óriási kátyúkkal, gödrökkel ékeskednek. Ez bizonyára azért van így, mert na­gyon puha az alépítmény, amelyre porhanyós homokkövet rakják, ahelyett, hogy gránithulladékkal dol­goznának. Természetes, hogy ez egy­kettőre tönkremegy s ha egy autó el­robog félóráig száll utána a por. Pe­dig a hegyvidék Budapest tüdeje s ép­pen ott nem lehet lélekzeni. Nem lehet már csak azért sem, mert ott ugyan tavaly olajozták a fő­útvonalakat, le is kötötték a port — de csak egy hétre, mert utána (az olajozás után) kezdték az utakat bur­kolni, a gödröket betemetni. Az utak­nak pedig tudvalévőén csak egy por­ció olaj jár, tehát a burkolás után újra. még erősebben szállt a por. Munkás jubileum volt az Újlaki Tégla és Mészégető r.-t. óbudai tele­pén, ahol kedves családi ünnepség ke­retében üdvözölte a gyár igazgató­sága .1 án os Pál égetőt, aki negyven éve áll a gyár szolgálatában. M ü 1- 1 e r Pál dr. vezérigazgató és L i n- czenpolcz József igazgató szép beszéd kíséretében adták át a gyár ajándékát az ünnepeknek. A kelenföldi strand-fiirdő hét éve húzódó ügye végre komoly formában tárgyalásra került a főváros gazdasági bizottságában. Joánovich Pál indítványára elhatározta ez a bizottság, hogy a fürdőt egészen olcsó, mondhatni primitív módon építi meg, úgyhogy az csupán a környék kevésbé módos lakosságának szükségletét lesz alkalmas kielé­gíteni. A szükséges tervek és költségvetések elkészítésére föl­szólították az építési ügyosztályt. Néha őszkor, borongós napok j után, verőfényesre derül a dél­után és a leáldozó nap búcsúzó sugara bevilágítja újból a szobát. Emlékeztet a nyárra. Idestova három hónapja, hogy baráti körben megülték a Budai Napló húsz éves fennállásának év­fordulóját, és része volt a lap szerkesztőjének is a barátság és elismerés meleg megnyilatkozá­sában. Most, mint a visszatérő napsu­gár, megemlékezik erről a „SZAK­SAJTÓ“ is a Magyar „Szaklapok Orszgos Egyesületének hivatalos lapja, mely a közelmúltban szin­tén jubilált és országosan ünne­pelt, dr. Radvártyi László elis­mert, gondos szerkesztésében je­lenik meg, a következőket írja: Ripka Ferenc és a sajtó. Nemrégiben történt az, hogy társasvacsorára gyűlt össze Buda társadalmának színe-java, ünne­pelve ez alkalommal V i r a á g Bélát, a BUDAI NAPLÓ szer­kesztőjét és kiadóját, 63-ik szüle­tésnapja alkalmából. A vacsorán felszólalt Ripka Ferenc főpol­gármester is, felköszöntője során azt a gondolatot vetve fel, hogy a budai polgárság társadalmi úton állítson nyomdát a Budai Nap- 1 ó-nak és így rója le háláját azért a munkáért, mellyel az ünnepelt, évtizedeken át, oly buz­gón szolgálta Buda érdekeit. A főpolgármester gondolata figyel­mes megtiszteltetés akart lenni elsősorban az ünnepelt régi, ér­demes újságíróval szemben. Ér­demes ez alkalommal feljegyezni azt, hogy a sajtó iránt általános­ságban is figyelmességének tanti­jeiét adó főpolgármester, ifjú ko­rában maga is kivette részét az újságírás munkájából, munkatársa lévén a „Fővárosi Lapok“ nevű szépirodalmi napilapnak. Jól eső, kedves sorok ezek nem­csak részünkre, hanem a főpolgár­mester számára is, akinek figyel­me, városrendező nagy gondjai közepette is kiterjed minden olyan jelentéktelen eseményre mint ami­lyen volt ez a jubileum, melyet a baráti gondolat emelt jelentő­ségre s azok az illusztris nevek: Tehát Budának és a jó Kelenföld­nek megint a primitív megoldás jut, — hja! — a pesti strand- füdő, az más! Garibaldi tábornokról tartott de Sgardelli Caesar katonai író. Az Őrszem felelős szerkesztője, nagy­számú közönség jelenlétében kiválóan sikerült előadást, az Uránia tudo­mányos színházban. Az olasz-magyar barátságról vetített képek kíséreté­ben nyújtott alapos történeti tanul­mányt. A közönség meleg ünneplés­ben részesítette az előadót. Nem ismeri ki magát az idegen, de még a törzsökös budai sem a hegy­vidéken és a külterületen, mert sehol, vagy csak nagyon ritka helyen van utcai névtábla. Ez az általános panasz. Ha valaki leszáll a villamosról azt sem tudja, hol van s félórákig kérde- zősködhetik, míg célját eléri. Helyes­nek tartanók, ha a főváros a hegy­vidéki összes villamos megállóhelyek oszlopára útbaigazító táblákat szerel­tetne, amelyek az utak irányjelzése mellett az idegennek tájékozásul szol­gálnának a közvetlen közeli vidék ne­vezetességéről is. — Ugyanitt hang­súlyozzuk a már egy évtizeddel ezelőtt e lapokban leírt ajánlatunkat, hogy a város belsejében is világítsák ki az utcai névtáblákat és házszámtáblákat. Most néhány éve próbálkoznak, anké- teznek már a városnál ebben ab irány­ban, de praktikus eredményt még mindig nem látunk. Megjött a jó idő. a Budai Színkör is kitárta kapuit s ügyesen összeállí­tott műsorral kedveskedik a budai közönségnek. Április 24-én a Városi Színház együttese tartotta vendégjá­tékát. A Vasgyárost adták a Budáról indult Koppány Erzsébet, a nyír­egyházi színház művésznőjének fel­léptével. aki a darab női főszerepé­ben sok drámai erőt, bensőséget és finomságot hozott sok veleszületett tehetséggel a színpadra. Általános, különleges és külföldi dohányeladási engedélyt szerzett a Polgári Egység Klubja s a ta­gokat arra kéri. hogy ezeket a cikkeket jövőben az V., Akadémia u. 3. sz. klubhelyiségben szerez­zék be. Becsey Antal, Lendl Adolf és Szávay Gyula neve, akik magu­kévá tették ezt a kedves gondola­tot és annak színt is tudtak adni. Az újságírók szaklapjának e kedves megnyilatkozásán kívül egy budai szaklap a „Budai Ingatlan- tulajdonosok Lapja,“ amely buz­gón és lelkesen szolgálja dr. Bár­dos György fáradhatatlan szer­kesztésében a címében foglalt irányzat érdekeit és ezzel Buda fejlődését, szépítését, kedves ön­zetlenséggel emlékezett meg a mi jubileumunkról az alábbi sorok­ban : Lélekemelőén szép ünneplésre gyűltek össze Buda polgárai kö­zül azok, akik az önzetlen munkát értékelni és a munka derék vég­zőjét becsülni és szeretni tudják. V i r a á g Béla a közszeretetnek és megbecsülésnek ritka megnyil­vánulását tapasztalhatta maga körül. Szerény ellenérték ez azért a négy évtizedes munkáért, amellyel V i r a á g Béla Buda fejlődését és ezzel a legszebb és legegyetemesebb nemzeti érdeket is szolgálta: a törhetlen akarat­tal, hűséggel, bátorsággal, szere­tettel. Ezért hálás V i r a á g Béla iránt mindenki, aki a köz érdeké­ben folytatott munkásságot meg­becsülni és ezért lelkesedni tud. V i r a á g Béla fiatalos hévvel akaraterővel és elszántsággal küzd a mi céljainkért is. Lapjának; min­den egyes számában a fejlődés, a nagyranövés eszközeit kutatja, azt ápolja, szolgálja. Buda min­den barátja, minden imádója sze­retettel közeledik V i r a á g Bélá­hoz és fáradtságot, nehézséget nem ismerő munkájáért, melyet megszakítás nélkül folytat, hálá­ját és köszönetét fejezi ki. Megbecsülhetetlen barátság nyi­latkozik meg az itt közölt cikk­ben, mely a nemes ellenfél táborá­ban kelt és annál becsesebb, mert mindketten egy ösvényen járunk, szűk ösvényen, ahol érdekeink sokszor találkoznak, de ai kölcsö­nös megbecsülés nem engedi, hogy egymást erről az ösvényről le­szorítsuk. Buda szebb jövőjéhez vezet ez és ideális a két újság törekvése, a közös cél érdekében. A szaksajtó elismerése Kedves megemlékezések betéti társaság Bndapsst, VI., Lisit Farenc-tSr 4 Telefon: Iroda: Interurban 22-67 Raktár; 109-57 l Mosdók, fürdőkádak, ( fürdőkályhák, cíoset- tek, csövek, műszaki | ® cikkek <s> j Fémárűgyártás SZOMBATON NYÍLIK MEG R Budapesti Nemzetközt ¥ásár április 30—május 9 VÍZUM ES UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK MINDEN LÁTOGATÓNAK Felvilágosítást nyújt a vásár­iroda, Budapest, V„ Alkot­mány-utca 8. (Telefon: Teréz 64—01), valamint a bel- és kül­föld minden városában működő tb. képviseletek. A Lgtökéleíestbb űjrendszerű fogyasztófűzők, kizárólag ÉBNEü kesztyűsnél Hamerli J. utóda, Zs gmond-u. 14, budai Margithidfönél, eredeti gyári árban kaphatók. Telef an : T. 124 16 Nagy raktár : ernyők-, fűzők- és retikülökben Első Magyar Hangszergyár STOWASSER kir. udv. szállitó Budán, I!., Lánchid-u. 5. sz. Saját készit- ményű mester- hegedűimet a .legnagyobb művészek hang versenyein szí­vesen használ­ják. A étező ö s s z e s hrang- szerek EGNfiGYOBBGYÁRA MHU.l—BWWWBMI'IÜHÜ—IWIJIlU)llllliriaW»»WW^gVMB FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 éra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JENŐ fehérnemükészítő Óbudán. III., Polgár-tér 2. szám. Telefon: J. 622-68.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom