Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-04-16 / 878. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 április 16. Szent Gellert /—> r í»' • / // Gyógyfürdő Visgybgyintézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. A régi tisztújításokról Budán az alábbi érdekes képet adja Schmall bu­dai krónikája: Harang,komgatás mellett, szinte szertartásosan gyűlt reggel 8 órára a választott polgárság a város­háza kapuja elé, hogy a tisztújításra érkező királyi biztost illő tisztesség­gel a tanácskozó terembe kísérje. Az ülést a kir. biztos nyitotta meg iinne- pies formák között, felolvastatva a latinul fogalmazott királyi leiratot a tisztújítás elrendeléséről, .megmagya­rázván ezt egyúttal német és magyar nyelven. Ezután leköszönt egyenkint a polgármester, bíró és szószóló. (A kapitány csak 1796 óta került vá­lasztás alá.) A leköszönések után ünnepélyes menetben a plébánia templomba vonult az egész gyűlés közönsége, honnan a „Veni Sancte“ éneklése után a városházára vissza­tért választópolgárság a tisztújítást foganatosította, még pedig megfordí­tott sorrendben: először a szószólót választotta meg azért, hogy a szabá­lyok értelmében tanácsosi állásra is lehessen őt jelölni. De 1731 után azért is, hogy kir. biztos ki nem küldése esetén a tanács kiegészítését ő hajtsa végre. Ezután választották a taná­csosokat, ha t. i. volt betöltendő állás. Azután a bírót, majd 1773 óta utolsó­nak a polgármestert. A választás után a szószóló a polgárság nevében a polgármester és bíróhoz beszédet in­tézett, amelyben engedelmességet fo­gadott, majd újra a templomba men­tek. ahol a plébános segédletével a polgármester és bíró a jegyző által felolvasott esküt az evangéliumra le­tette. A többi megválasztott tisztvi­selő, szószóló, valamint a választott polgárság tagjai mindjárt megválasz­tásuk után a tanácskozási teremben esküdtek fel. Az ünnepélyes Te Deum után a választó polgárság a polgár- mestert és bírót lakásáig elkísérte s ott tőlük alázatosan elbúcsúzott. Végre a külső tanácsosok — a szer­tartások utolsó aktusa képpen — a város pincéjéből áldomást ittak. Ké­sőbb 1721-ben a tanács az áldomást megszüntette, s helyette a város kontójára lakomákat rendezett. Azon­ban e lakomák olyan nagymérvűek lettek, hogy 1753-ban a tanács kény­telen volt kimondani, hogy a lakomán csak a belső és külső tanács, a tiszt­viselők, lelkészek és meghívott ven­dégek vehetnek részt. Emlékezetes zenei ünnepet rende­zett március 31-én este 6 órakor dr. B e d n a r z Róbert apátplébános véd­nöksége alatt a Belvárosi Főplébánia Templomban Beethoven halálának 100 éves halálának évfordulója alkal­mából Harmat Arthur karnagy. Az emlék hangverseny műsorán szere­pelt: Elégia. Vegyeskar, vonószene- karral. Két zsoltárvers. Férfikar. Krisztus az Olajfák hegyén. Orató­rium. melyet művészi tökéletességgel adtak elő: Micsey Józsa, Laurisin Lajos, Dobos András, a belvárosi fő­plébánia templom ének- és kibővített zenekara. Az ünnepi beszédet dr. Le­opold Antal prelátus kanonok mon­dotta. Sok milliárdba kerül most az évek óta elmulasztott és folyton csak ha­logatott III. kerületi útépítési Pro­gramm végrehajtása. Sürgősebbnél- sürgősebb útépítések, kövezések (Szentendrei-út, Miklós-u., Pacsirta- u., Pacsirtamező-u. stb.) árok bebol- tozások (Vörösvári-út) várnak meg­oldásra — minden remény nélkül, mert hiába kéri a kerületi elöljáró­ság — á kivitelnél a nagyobb pro­tekciók elnyomják a jogosabb köz­érdeket s így elmarad a tervek ki­vitele. S Óbuda csak vár és vár. Ta­lán arra, hogy ez is megváltozik, ha a jövő évben frissebb városatyákat választanak. Újra fordítva akar a város egy nagyfontosságú kérdést elintézni. A gyógypedagógia erdei iskoláról van szó, amelyet a főváros 400 ezer pen­gő költséggel a beruházási kölcsön- programm keretében a Svábhegy al­ján lévő Léderer telepre tervez. Ez a telek teljesen északi fekvésű, ha­talmas, meredek, kitéve az örökös északi szélnek. Hozzávezető út nin­csen, az ottlévő kis terjedelmű épü­letek pedig téli lakásra teljesen al­kalmatlanok. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy a talajnedvesség óriási és az átalakítások és ráépítések anyagát ölben, kosárban, vagy kötényben kellene felcipelni az erdei ösvényen, amit szélesíteni nem szabad, mert a véderdő fáinak ritkítása tilos. De emellett a terület kicsiny is és köz­művei sincsenek. A SVÁBHEGYI EGYESÜLET mindenre figyelmes elnöksége ezt a lehetetlen tervet, ami csak kidobott pénzt jelentene — meg akarja akadályozni és egy telje­sen alkalmas, központi fekvésű, északi széltől védett, sík területű, közművek mellett levő, sokkal na­gyobb telket ajánl a fővárosnak, amely egyedül alkalmas az erdei is­kola céljára. A tiszti főorvosi hivatal helyszíni szemlét tartott a tervbe vett kies fekvésű fe. hőutcai 18 ezer négyszögöles területen s meg­állapította, hogy egészségi szempont­ból is ez a hely a legmegfelelőbb. Rentábilissá is lehetne tenni ezt az erdei iskolát azzal, hogy kétszáz gyermek elhelyezésére alkalmas épü­letet emelnének ott s e létszámnak felerésze fizető volna s így az élelme­zési költségek nagyrészben fedezve lennének. A Svábhegyi Egyesület egyúttal ajánlja, hogy a Diana-úti iskola igazgatóját és a főv. iskola­épületek egyik tervező mérnökét Dániába és Németországba tanul­mányútra küldje a főváros, hogy e speciális iskolatípus létesítése min­taszerű legyen. Nincsen pad a Svábhegy központ­jában, de még kevésbé a külsőbb sétautakon. A Svábhegyi Egyesület beadvánnyal fordult ezért a főváros­Azt írjuk más helyen: Sasad ébredése, — ami azt jelenti pesti nyelven, hogy az emeleten ébred­nek. Természetes, hogy a föld­szint korábban ébred, tehát a Ke­lenföldnek már talpon kell lennie. Talpra is állott e hó 7-én, ami­kor megalakult végleg a BUDA-ALSÓVÁROSI EGYESÜLET melyet egy buzgó ember lelkes szava és munkája hívott életre. Götnöri Győző igazgató régi ki­próbált harcosa a város e részé­nek, talán azóta, hogy a Gamauf család itt levő nagy telekbirtoká­nak egy részét felparcellázta. Kedvező feltételek mellett sok kis ember vett itt telket és Sósfürdő- környéki Egyesület néven tömö­rültek is, hogy jogaikat kivívják és a nagyra hivatott kelenföldi medencét belekapcsolják a fővá­ros életébe. A Ferenc József-híd építése révén, a lágymányosi ré­szen keletkezett föllendülés, a ro­hamos építkezés nagy reményeket fakasztott a Kelenföld ezen a ré­szén is, csakhogy a híd kisugárzó erején és körzetén túl megállt a fejlődés, mely a nagy lökést a Boráros-téri hídtól várja. A Kelenföld jövőjével sokszor foglalkoztunk éppen Becsey An­tal kormányfőtanácsos inspirálá- sára, aki szakadatlanul dolgozott e környék fölvirágoztatásán. Ve­zető cikkünk röviden összefog­lalja a kelenföldi programmot. Az érdekelt polgárság a Bártfai- utca 9. szám alatt levő Füredy Gá- bor-féle vendéglő nagytermében gyűlt össze, ahol Samu János gimnáziumi igazgató indítványára egyhangúlag fölkérték Gömöri Győzőt, a Hazai ált. biztosító r. t. igazgatóját az ala­kuló közgyűlés vezetésére. A lelkes éljenzéssel fogadott elnök ezután üdvözölte a megjelenteket és jelentést tett az előkészítő-bizottság működéséről, amit kedvesen megza- zavart Fersíl Gyula belépése, aki az alakuló közgyűlés kedvéért jött Er­délyből haza és polgártársai lelkesen üdvözölték. Jelentése során kiemelte, hogy 15 év előtt már volt e város részén egyesület, de a háború megbénította s a társegyesület, mely a Sósfürdő környéke érdekeit szolgálta, idecsat­lakozott. Ez évi január 17-én kezdte működését a bizottság és igyekezett jóbarátokat szerezni. Sok helyen el­járt küldöttségileg, így a HÉV igaz­gatóságánál is. mindenütt készséges jóakarattal találkozva. BECSEY ANTAL kormányfőtanácsos még a kereskede­lemügyi miniszternél is eljárt, aki szintén pártfogásába vette ezt az el­hanyagolt vidéket, amelynek pana­szait a múlt számban már felsoroltuk. Megkeresték Becsey Antalt az iránt is, hogy az elnöki tisztséget vállalná-e? amit azzal a kijelentéssel, hogy reá még az esetben is számíthatnak, ha nem ő lesz az elnök, szívesen vette hoz, hogy legalább a belső terüle­ten harminc sétánypadot bocsásson rendelkezésére, hogy azokat az Eötvös-téren, a Városkút és Adalski állomáson felállíthassa, mert a ta­valyi 16 pad édes-kevésnek bi­zonyult. Közhírré kell tenni, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasút va­sár- és ünnepnapokon 24 filléres rendkívül mérsékelt kirán- d u 1 ó-j e g y e t ad ki, a fél 8 óra­kor induló vonathoz. Erről azon­ban a nagyközönség semmit sem tud, mert a városban sehol sincs ennek híre, csak a vasút állomá­son szerez a 75 százalékos nagy kedvezményről tudomást a kirán­duló, amikor a kiránduló-vonat már rég elment. Gerhart Hauptmann a német írók nagymestere legjobban a budai tö­rök fürdők iránt érdeklődött, de fe­lejthetetlenül vitte magával kincses Budának akácfa illatát. — Rossz szaglású ember lehet, mert világkö­rüli útján nem vette észre, hogy nem csak Dániában, de itt is bűzlik valami. tudomásul s a közgyűlés e népszerű vezérembert, távollétében is zajos, lel­kes ovációban részesítette. Az alapszabályok ismertetése és el­fogadása után Gömöri Győző a fá­radhatatlan elnök, ajánlotta, hogy Be­csey Antal, aki nagy érték a szá­mukra, válasszák meg egyhangúlag elnöknek, ami lelkes fölkiáltással meg is történt. Majd megáhapították a rendes ta­gok tagsági díját évi 6 pengőben, mi­re az elnök fölkérte Maga József ál­lamrend. felügyelőt, hogy a kandi­dáló bizottság jelentését ismertesse s a választást megejthessék. A jelen­tés a következőket ajánlotta: Elnök: Becsey Antal fővárosi bi­zottsági tag, mérnök, ügyvezető-el­nök: Gömöry Győző, részvénytársa­sági igazgató, aiehiök: Samu János gimnáziumi igazgató, alelnök: Sinkó Pál tanár, titkár: Aith Károly állami pénzügyi könyvszakértő, titkár: Szi- gethy Lajos vásárpénztári igazgató, jegyző: Zilahi-Balogh Gyula építész, jegyző: Wigh Aladár, az 0. K. H. cégvezetője, ügyész: Dr. Walter Ká­roly ügyvéd, Esztergom vármegye tb. főügyésze, pénztánok: Maga József rendőrfe.ügyelőhelyettes, ellenőr : Richter Ferenc posta és távirda főel­lenőr, háznagy: Lukács Gyula város­bíró. Választmányi tagok: Lányi Já­nos alezredes, Török Károly kémény­seprő, Szele László kereskedő, Tóth János kereskedő, Erdélyi Károly mű­egyetemi alkalmazott, Séra István, hentesmester, Sándor Albert állam­rendőrségi főfelügyelő, dr. Komáromy József gazdálkodó, Szondi József épí­tész, Káldor Sándor magántisztviselő, Gruber Károly gazdálkodó, Schönaug Henrik igazgató, Gamauf Géza fővá­rosi bizottsági tag, Bukács Kálmán kereskedő. Takács Mihály vasúti al­kalmazott, id. Mezey Ferenc állami nyugdíjas. Molnár Ferenc elektro­technikus, Holczmann Vilmos aszta­losmester, Dunkel Albert laikatosmes- ter, Tasnády Gábor államrendőrségi detektív. Katona József Beszkárt fő- ellenőr, Szalay Pál fővárosi vámtiszt, Farkas Antal kereskedő, dr. Csalay Gyula törvényszéki tanácselnök, Sza­lay dohánygyári gondnok, Soós Ist­ván részvénytársasági igazgató, Igo Elek nyugalmazott jegyző, Merza Márton kereskedő, Venczel Géza bá­dogos- és1 szerelőmester, Székely Ber­talan kereskedő, Koltai János posta- felügyelő, Viraág Béla, a Budai Napló szerkesztője. Az egyhangúlag történt választást Gömöri Győző ügyvezető elnök kö­szönte meg, kedves szóval emlékez­vén meg Gamauf Géza városi bizott­sági tagról és lapunk szerkesztőjé­ről1. Szigethy Lajos igazgató szólalt fel ezután és a politika kizárását kívánta az új egyesület életéből, amit külön­ben az alapszabályok is kizárnak. Majd Ferstl Gyula mondott a köz­gyűlés nevében meleg, hálás köszö­netét Gömöri Győző elnöknek eddig kifejezett ügybuzgó működéséért. Végül az elnök fölkérte Viraág Bé­lát, hogy a választás eredményét kö­zölje Becsey Antal elnökkel, akinél e hó 16-án küldöttségileg jelennek meg és átnyújtják neki a jegyző­könyvet. Lelkes éljenzés köszöntötte még az ügyvezető elnököt, áki a legközelebbi ülést e hó 19-ére, husvét hétfőjét kö­vető keddre hívta össze. Imi ébredése Az elátkozott királykisasszony meséje elevenedik meg az emléke­zetben, ha Sasad 15 éves elaltatásá- nak keserű sorsát nézzük. Valami furcsa városszabályozási dogmákkal merevítették tetszhalottá ezt a kivá­lóan szép, védett fekvésű és jóleve- gőjü vidéket, hogy mindörökre rek­lám-emléke maradjon a városház li­turgiájának. Beoltották e kedves és egészséges tervekkel pompásan ki­használható városrészt az álomkór maradi bacillusaival, míg végre Sa­sad lakói összeálltak s aranyfüstölő­vel s az igazság reflektoraival jár­ják körül házuk táját s űzik el a csúf boszorkányt, amelyet városi adminisztrációnak és rendelkezésnek neveznek hétköznapi nyelven. Sasad városrendezési tervét huszonhat év­vel ezelőtt elkészítette a Közmun­kák Tanácsa és áttette hozzászólás végett a fővároshoz, amely azonban mind a mai napig nem intézte azt el, de azért 1911-ig minden zavarás nélkül történtek ott telekosztások és építkezések. Akkor keletkeztek a bá­josan fekvő Pannonhalmi-út és a Sasiad-díilő északnyugati részének villacsoportjai. A középosztály és a kisemberek szívesen keresték e kert­városnak predesztinált vidéket, ame­lyikre Lendl Adolf dr. a nagy tudós is szép dolgokat tervezett. De hirtelen lezárult a gazdag igéretű fejlődés. Uj ember került a városren­dezési ügyek élére, aki ugyan meg­ígérte, hogy rövidesen végrehajtja a szabályozást, de bizony azóta is 15 éves porréteg fedi ezeket az irato­kat. Tény, hogy két évvel ezelőtt Warga tanácsos elkészítette a mó­dosított s különben értékes szabályo­zási terveket, de annak előterjesztése mind a mai napig nem készült el. Ha a városrendező ügyosztály olyan nagyon túl van terhelve munkával, hogy egy kész munkához az előter­jesztést nem tudja megcsinálni két év alatt, akkor ott vagy személyze­tet kell szaporítani, vagy a rendszert megváltoztatni. A sasadiak boldog örömükben, hogy a szabályozási terv meg van, elkezdték a telekosztáso- kat, amihez a középítési és a kisajá­tító-bizottság is hozzájárult. Le is róttak minden díjat és illetéket, amikor egyszerre csak levágott a mennydörgős istennyila: a Közmun­kák Tanácsa nem járulhatott hozzá a parcellázáshoz, mert nem volt sza­bályozási terv. A már végrehajtott telekosztások, amiket hivatalos he­lyen is megerősítettek ezáltal telek­könyviig nem voltak kisajátíthatok, a vevők építési kölcsönt nem kaphat­nak, de ingatlanukat sem adhatják el. Sőt a legújabb esetben a III. ü. o. már építési engedélyt sem adott csa­ládi ház építésére, azzal az indoko­lással, hogy osztatlan telken csak egyetlen házat lehet építeni. A szé­kesfőváros a lakásépítkezés intenzí­vebbé tételéért eddig sokat áldozott, de pont Sasadon, ahol semmi ked­vezményt nem kérnek, nem engedi birtokba venni a parcellázott telke­ket, hogy azokon építkezhessenek. S ez mind azért van, mert a 15 éve húzódó szabályozási terv elintézet­len. Belgrád, Ángora, de még a ma­gyar vidéki városok szabályozási terve is mind elkészült kiváló hazai szakerőink közreműködésével csak Budapest maradt el. A «fordított és csak görögtüzekkel fényesített vá­ros! A minden égtáj felé fordított város. Arcképleleplezés. Ünnepelt karna­gya Budának Zöld Károly tanár, aki ez év február havában ülte ta­nári jubileumát és ez idő alatt két ge­nerációt nevelt a zeneművészetnek. Szerény ember, aiki kerüli az ünne- peltetést, de azért a „Gázgyári Dal- és Önképző Kör“ mégis megfestette az arcképét és azt kedves házi ünnep keretében, e hó 11-ét tartott próba alkalmával leleplezte, kedves ová­cióban részesítve az ünnepelt karna­gyot, aki 3 éve vezeti ezt a fegyel­mezett és szép sikereket aratott da­lárdát. A műfogak hazája Amerika, ahol a kisebb telepek mellett hét hatalmas nagy gyár készít évenkint 6—8 mil­lió műfogat. Áthelyezték a közszolgálat érdeké­ben a III. kerületi elöljáróságtól a rokonszenves Károlyi József fő­jegyzőt, akinek helyére dr. G o s z- 1 e t h Ernő került, Balogh Hugó főjegyzőt a II. kerületbe helyezték át. Ugyancsak elkerült a III. kerület­ből Mayer Kálmán tanácsjegyző, akinek helyére dr. Gergely Ernő jött. A kér. elöljárónak, valamint ál­landó helyettesének akadályoztatása esetén kisebb jelentőségű ügyek aláírásával megbízza az I. kerület­ben Huba Géza főjegyzőt és Ga- rancsy László dr. tanácsjegyzőt. A II. kerületben Balogh Hugó fő­jegyzőt. A III. kerületben Tomp ó József dr. főjegyzőt és G e r g e 1 y i Ernő dr. tanácsjegyzőt. Kelenföld követeli jogát Tömörül a polgárság Becsey Antal a vezérük Budapesti Nemzetközi Vásárra minden kereskedő április 30—május 9 Központi iroda: Budapest V, Alkotmány u. 8 Telefon: Teréz 64—01 Szentgyörgyi Árpád dr. jog- és államtudor ügyvéd a Budai Napló volt munkatársa, ügyvédi irodáját Gyomron, (Pest megye) Vasút-utca 3. szám alatt folyó évi május hó 1-vel megnyitja, amit ez úton hoz budai barátai és ismerősei tudomá­sára. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12 Az újlaki hegyvidék teljesen hozzá­férhetetlen, mert meglévő útjai még a gyalogközekedésre is alkalmatla­nok. A város vezetői adózás tekin­tetében egyenlőképpen bánnak el a főváros polgárságával, azonban a közszolgáltatások nyújtásakor Budát a második helyre szorítják minden alkalommal. Újlak polgárai pedig most már azt bizonyítják hozzánk küldött panaszukban, hogy ők har­madrendű polgárai az egyesített fő­városnak. Az adót irgalmatlanul be­hajtják rajtuk is, de az adóalapul szolgáló jövedelmet megkeresni — a közlekedés gyorsabbá tételével nem segíti elő a fővárso. Különösen a Kavics-utca, Pusztaszeri-út, Szép- völgyi-út és Mátyáshegyre vezető j út kiépítését szerpentin úttá, köve- ú telik nemcsak az ott lakók jogos ér- 1 dekből, hanem az egész újlaki hegy- 1 vidék is, amely fejlődni. s új adó­alanyokat állítani csak úgy tud, ha megfelelő utakat kap. Ennek a beru­házási kölcsönbe való felvételét kell, hogy szorgalmazzák Újlak város­atyái. Kétszázhetven millió lóerő munkát végeznek a földkerekség összes mo­torjai. Készüljön Első Magyar Hangszergyár STOWASSER kir. udv. szállító Budán, II., Lánchid-u. 5. sz. Saját készít- ményű mester- hegedűimet á ^legnagyobb művészek hang­versenyein szí­vesen használ­ják. A létező összes hang­szerek LEGNAGYOBB GYÁRA FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 éra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JENŐ fehérnemükészítő Óbudán, III., Polgár-tér 2, szám, Telefon: J. 622-68.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom