Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-29 / 892. szám

BUDAI NAPLÓ 3 Budapest, 1927 október 29. A Zugligeti Egyesület rendkívül intenzív működésre készül és jelen­tékeny szerepet vállalt a „Hegyvi­déki Szövetségben“ dr. Manninger Vilmos elnök, hogy ezzel a Zugliget jövendő fejlődését megalapozza. Leg­utóbbi 'Választmányi ülésén megala­kította a különböző bizottságokat és megválasztotta azok elnökeit. Esze­rint megalakulták az alábbi bizottsá­gok és azok elnökei lettek: Köz­egészségügyi: dr. Wagner György ny. tisztiorvos. — Közlekedési és közbiztonsági: Borvendég Ferenc ta­nácsnok. — Világítási: Sigray István mérnök. — Közélelmezési: Hrabov- szky József mérnök. — Kertészeti: dr. Zerkovitz Imre ügyvéd. — Épí­tésügyi: Bernhardt Győző építész.— Társadalmi és propaganda: Bozóky Ádám ügyvéd. A jánoshegyi kilátótorony, amit ál­talában Erzsébet kilátó toronynak neveznek Budapesten, talán hivata­losan is, 1908-ban épült. Glück Fri­gyes áldozatkész buzgalma révén, te­hát mintegy húsz éve. s így már erő­sen rászorult a tatarozásra. Az erdé­szeti és külteki bizottság hosszas sürgetésére legközelebb nagyszabású rendezési munka fog megindulni a budai hegyek legfestőibb pontján, a jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony kör­nyékén. Az erdészeti hivatal a köz­építési és városgazdasági ügyosz­tállyal együttesen már elkészítette az erre vonatkozó terveket. A torony- környékét parkírozni fogják és a fel- járat élősövénykerítése helyére stí­lusos faragott-'kőkerítés kerül. Átala­kítják a vendéglő épületét és arról is szó van, hogy a Jánoshegy ormán rö­videsen egy modern kisebbszerű tú- ristaszálló létesüljön. FÉNYKÉPÉSZETI CEKKEK Zibrinyi, Budán, I., Attila-utca 12. Az I. kér. Iparoskor e hó 20-án tag­gyűlést rendézett, amelyen mintegy negyven tag vett részt és hallgatta meg figyelemmel Máté István törvh.- biz. tag előadását az aggkori biztosí­tásról, ami a kézműiparosság emi­nens kérdése s lapunk azt 20 év óta tartja napirenden. Miklós Ferenc dr. törv. biz. tag a ihitelkérdésről, Fekete József a KIOSz ügyv. igazgatója pedig általános adókérdé­sekről mondottak értékes beszédeket. A Kollár Gábor és U1 m László •elnöklete alatt lefolyt gyűlést vidám társasvacsora követte. Kérje ralndcnBtt a »Sopro n-G y 6 r 1“ mert ez a legjobb és 1 OS 8 ) legmegbízhatóbb Telelj és Iroda : Sopron-, Gvőr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I-, Fehérvóri-ut27.Tel. J. 128-01 A múlt bűneit nehéz helyrehozni. A múltban nagyon kisagyé emberek ültek Pest közgyűlési termében, sőt még az egyesítés után is megtörtént 1882-ben, hogy a IX. kerület egész Dunapartját bérbe adták egy bank­nak, hogy oda közraktárakat és vas­utat építsen. Két városrészt zártak el így a Dunától, mert a VIII. kerü­let utcái is ide torkoltak volna a Fe­rencvároson á^ a Dunához. Becsey Antal volt az első aki a most folyó költségvetési vitában kijelentette, hogy a közraktárakat ezen a helyen tovább fenntartani nem lehet és nem szabad. Szavait általános helyeslés kísérte. Mi még hozzá fűzzük ehhez, hogy a külső Lipótvárost a Dunától elzáró „Silos“ nevű romot és fer­tőző tanyát szintén le kell bontani mielőbb. — Vannak azonban Budán is ilyen útclzáró intézmények, .ame­lyektől meg kell szabadítani a Duna- partot. mert nemcsak csúfságul szol­gálnak, hanem útját állják az egész vidék fejlődésének. Ilyen a Margit-, hídfőnél létező kavics- '-és homok­rakodóhely, amelyet egyszerűen át kell helyezni máshová. A Városhá­zán kimondták már rá a halálos íté­letet, de valaki ott nagyon szerel­mes lehet ezekbe a homokbuckákba és kavicsdombokba. mert ezek ma­kacsul mégis ott maradtak. Fürdő­politikát hangoztatunk, de, kavics- hegyekkel torlaszoljuk el a Dunától legszebb fürdőinket. Gyász. Molnár Károlyt, a Mar- git-kórház közszeretetben álló gond­nokát e hó 27-én helyezték örök nyu­galomra a Farkasréti temetőben és elkísérte öt ez utolsó útján barátai­nak és tisztelőinek nagy tábora. A sírnál Weigand Wégh István mondott megindító búcsúbeszédet s a sírt S a g m ü 11 e r József apátplébá­nos szentelte be. A főváros rendkívül szorgalmas és lelkiismeretes tisztvi­selőt vesztett el benne. Büszkesége Budának, hogy ipara és kereskedelme nagyrészt bennszü­lött régi családok kezén van és apá­ról fiúra szállva gyarapodnak tisz­teletben ezek az öreg műhelyek, régi boltok. E hó folyamán is kedves ju­bileumot. alapításának 40 éves for­dulóját ülte meg a V a g á c s - család, amelynek 1887 óta ugyanazon a he­lyen: II., Fő-utca 11. szám alatt van nagyhírű szörmeüzlete és szűcsmű­helye. A cégalapító Vagács Mihály 1911-ben elhunyt s akkor úgy lát­szott, hogy ez a régi szép üzlet be­futotta pályáját, pedig az ernyő­készítés terén is elsőrangú volt. Fia, Vagács Géza Mihály, rajztanári pályára készült, megszerezte az ok­levelet. évekig katonáskodott, mert így érte a világháború. Ezalatt nagy­nénje, Vagács Julianna, vezette férfias ambícióval az üzemet s a há­borúból hazatért tanár, a folyton romló gazdasági helyzetben, kénytelen volt átvenni az üzlet vezetését. Meg­szerette a szakmát és oklevelét szé­pen berámáztatva. ott maradt szűcs- mesternek. Érdemes volt maradnia, mert a cég régi rendelői közé soroz­hatja a kormányzó úr őfőméltóságán kívül herceg Odescalchi, gróf Andrássy. gróf Apponyi, őrgróf Pal- lavicin-i. báró Forster, gróf Edels- heim-Gyulai. Térfy családokat, a leg­több budai polgári családot. Ellátja az összes vas- és kertibútorgyároso- kat kertiernyőfeikel. A különböző mi­nisztériumok itt szerzik be a mér­nöki műszerernyőket, a katonai jelző­ernyőket és a kormányzó úr által legutóbb rendezett garden-oarthie- hoz Vagács Mihály szolgáltatta a kert díszét képező ernyőket. A ma­gyar ipar fejlődését szolgálja az in­telligencia indusztrizálódása és Va­gács Géza Mihály számottevő sze­replését azzal honorálta a Magyar- országi Szűcsmesterek Orsz. Egye­sülete, hogy alelnökének választotta meg. A jubileum alkalmából nagyon sokan üdvözölték a családot. ..A Magyar Tűz“ címen úi szépiro­dalmi havi folyóirat indult meg F r e i s) z 1 e r Vilmos szerkesztésé­ben. A tetszetősen kiállított első füzet számos költeményt közöl. W 1 a d á r Róbert „Budavári legendák“ címen mondja el a várbeli „Hackl“ ven­déglő nevének történetét, melv még Mátyás idejéből származik és más kedves olvasnivalót is nyújt. Az új lapnak erős egyéni színezete van. Országos baromfikiáílítást rendez a ..Szegedvidéki Baromfi-. Galamb- ős _ Házinyúltenvésztők Egyesülete“ szűosáruk, vadászat, bor- és paprika- osztályokkal kibővítve, folyó évi de­cember hó 3, 4 és 5-én Szegeden. Ér­deklődök forduljanak bármily tekin­tetben válaszbélyeg ellenében Habász Vilmos kiállítási titkárhoz: Szeged. Honvéd-tér 5., I. em. Benevezések novmber 20-ig. A magyar csillagászati tudomány a Gellérthegyen bontotta ki szárnyait. Pasquich János katholikus pap volt az úttörő, aki több, mint száz eszten­dővel ezelőtt a matematikát tanította a pesti egyetemen és akinek nevéhez a Gellérthegyen épített első magyar csillagvizsgáló intézet létesítése fű­ződik. Hosszú évekig Európa egyik legjobban berendezett csillagvizsgáló intézete volt. Berendezése olyan tö­kéletes volt, annyira megelőzte szinte saját korát is, hogy még évtizedekkel később is mintául szolgálhatott a a müncheni és nápolyi csillagvizsgáló intézetek átépítésénél. Három teljes esztendeig, 1813-tól 1815-ig tartott, amíg Pasquich Jánosnak sikerült fe­dél alá hoznia a gellérthegyi csillag- vizsgálót. amely rövid idővel fel­épülése után már búcsújáró helyévé vált a külföld asztronomusainak is. Négy évtizeden át reprezentálta ez a csillagvizsgáló a hivatalos magyar csillagászatot, négy évtizeden át szer­zett hírnevet, becsületet a magyar kultúrának. Azonban az 1848-iki ese­mények után nagyon csúnyán bántak el vele. Egyszerűen lerombolták, meg­semmisítették. mint egy útszéli paj­tát. A katonaság összeférhetetlennek tartotta a hadiérdekkel, hogy a Cita­dellában a magyar asztronómusok a csillagászati tudományt művelhessék és az intézet 1852-ben, engesztelhe­tetlen katonai nyomásra, végleg meg­szűnt. Hosszú küzdelmes évek követ­keztek ezután, amíg sok kis intézet mellett fölépül az ógyalai intézet, amelyik azonban a cseh megszállás elől kénytelen volt a Svábhegyre me­nekülni, ideiglenesen állami, városi és társadalmi támogatással. Azonban 1923-ban az agilis Tass Antal veze­tése alatt már megkezdődik a főépület építése is, amelyet 1927 elején bocsá­tott a kormány a hivatalos magyar csillagászati tudomány rendelkezé­sére. Már áll a második és harmadik kupola is, a főváros áldozatkészségé­ből és rövidesen teljessé válik az in­tézet felszerelése és ezzel a sváb­hegyi csillagvizsgáló a magyar csilla­gászati kultúrához méltó helyre kerül a csillagvizsgáló intézetek nemzetközi hálózatában. Második kupolájának ha­talmas reflektora, amelynek lencséje hatvannégy centiméter átmérőjű, nagyság tekintetében a negyedik helyen áll Európában. A babelsbergi, a hamburgi és a heidelbergi refrak- torok nagyobbak csak Európában. Az intézet második két kupolájában egy tizenötcentiméteres és egy huszonkétcentiméteres refraktor áll. J ^rtisíeiiyMs ti Hizlalás szomtsrúai tmszafsi’őáíK“, — monülo dr. Mofir Béla Mohr Béla dr, az „Ápis“ Állattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet elnöke a sertéshizlalás mai helyzetéről és várható alakulásáról Az állattenyésztésünk egyik leg­értékesebb tényezőié a sertéste­nyésztés és hizlalás. Ennél a kérdés­nél hozam tekintetében fontos, hogy a sertéseket nagyobb mennyiségben hizlaló gazda számot vessen a ren­delkezésre álló eszközökkel. Itt az első kérdés az, hogy alkalmas-e a gazdasági berendezés arra, s hogy a gazda tenyésztett sertéseit1 a kellő értékűre fel tudja-e hizlalni, továbbá nem kockáztat-e költséget és fá­radságot, amelyért esetleg a meg­érdemelt pénzbeli hozadék a hiányos és költséges kezelés, valamint olcsó értékesítés folytán elmarad. Mindezekről a szempontokról s ál­talában a serténytenyésztés és hiz­lalás helyzetéről s ezen a piacon megnyilvánuló jelenségekről M o h r Béla dr.. aki a legalaposabb isme­rője azoknak a nehézségeknek, ame­lyek a sertéseik olcsóbb termelését és jobb értékesítési lehetőslégét aka­dályozzák, a következő rendkívül érdekes nyilatkozatot tette a B u- dai Napló munkatársának: —- A sertéstenyésztés és hizlalás, ami zsír- és nagyirészbeni hússzük— ségletünket fedezi, szomorúan visz- szafejlődik. Ennek a tenyésztésnek és hizlalásnak a visszafejlődése pe­dig nem fogja maga után vonni a sertészsírnak, húsnak és szalonnának az olcsóbbodását. A sertéshizláfást nem is olyan régen egy olyan vesz­teség érte hogy amikor a sovány sertést1 beállítva, 6 hónapi hizlalás után 6 métermázsa erőtakanmányt felétetve, végre szerencsésen a hí­zott sertését eladta, akkor a saldoja az volt, hogy a hizlaláson vagy a so­vány sertés árát. vagy a tengeri érát vesztette • el. Megvolt tehát neki az az öröme, hogy választha­tott, hogy melyiket tekintse veszte­ségnek. Szabadságában állott neki, ha például a sovány sertése megvolt és a tengerit - vette. azt mondani, hogy csak a tengeri árát vesztette, mert hiszen a sovány sertése meg­volt. Ilyen örömök után nem csodál­ható, iha azt a szomorú jelenséget látjuk, hogy visszafejlődik híres zsír­sertésünk, a mangalicatenyészet és nem csodálkozhatunk azon sem, ha a hizlaldák nagyrésze kong az üres­ségtől. Ezen jelenségekből nem nagyon szabad remélnünk a zsírnak, húsnak, szalonnának az olcsóbbodását. Dr. Mohr Béla. az „Ápis“ Állattenyésztő és Értéke­sítő Szövetkezet elnöke. Hogy már most akadtak jelenté­keny tényezők, akik ezen a bajon úgy kívántak segíteni, hogy úgyne­vezett vámelőjegyzéssel, ami csak­nem egyértelmű a vámmentességgel, engedjünk be Balkán-sertéseket, te­remtsük meg a híres magyar sertés tranzitóvásárt, akkor majd olcsóbb lesz a sertés, ezek az urak elfeled­keztek arról, hogy talán mégsem kí­vánatos ilyen mesterségesen átme­netileg egy fontos élelmicikkben ugyan olcsóbbodást teremteni, egy­ben pedig a magyar mezőgazdaság­ban egy olyan válságot teremtene, amely egyszer és mindenkorra tönkretenné a magyar sertéstenyész­tést és a hizlalást. Ki fog nálunk a tenyészetre vagy hizlalásra gondolni akkor, amikor a sokkal olcsóbb körülmények és sok­kal olcsóbb termelési feltételek mel­lett előállított Balkáni-sertésekkel kellen-e konkurálnia, akár belföldön, akár külföldön, hiszen ez a tranzitó- piac — bármit beszéljenek is az ér­dekeltek — mind a kettő pusztulását maga után vonja. Az 1925—26-os hizlalást és vágási kampányban Németországban közel 150.000 darab hizlalt sertést tudtunk vágott állapotban exportálni. Az 1926—27-es kampányban úgyszólván egy darabot sem. Körülbelül ugyan­ilyen szomorú statisztikát mutat legalább Németországra a sertés fehér termékeinek a kivitele is. Ez pedig egyszerűen annak volna a kö­vetkezménye. hogy még Németor­szág is olcsóbban termelte a sertést, mint mi. Most pedig, amikor már végre el­értük volna azt, hogy a német bel­földi sertéssel valahogyan konku­rálni tudtunk volna, s így exportálni, néhány héttel ezelőtt Németország majdnem a duplájára emelte a be­viteli 'vámot. Ezzel azután belátha­tatlan időre pontot is tett a mi ex­portlehetőségünkre. Vissza fogunk még térni e té­mára, most még csak arra akarjuk az illetékesek figyelmét felhívni, hogy ha ők komolyan akarják az elsőrendű közszükségleti cikkekből az élelmiszereket olcsóbbá tenni, valósítsák meg a gazdáknál a több­termelés lehetőségét. A többtermelés­ről pedig még csak beszélni sem lehet addig, míg lehetővé nem téte­tett a gazdáknak az, hogy olcsóbban termeljenek és jobban értékesíthes­senek. Tehát olcsóbb termelés, jobb értékesítési lehetőség, e kettő feltét­lenül maga után fogja vonni a több- termelést és mindezek természetes következménye az olcsóbbodás. Az „Ápis“ Állattenyésztő és Ér­tékesítő Szövetkezet 1926 áprilisában azzal a célzattal alakult, hogy mint őstermelői szövetkezet, közvetlen a termelőtől veszi át az állatokat érté­kesítésre s az 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §. 5. bekezdése alapján fejt ki tevékenységet. A szövetkezet elnöke: Dr. Mohr Béla, aki fáradságot 'és pihenést nem ösmerő munkájával, ki­váló szaktudásával és hozzáértésé­vel azon igyekszik, hogy Budapest a külföldi sertéskereskedelemnek központi eladó piaca legyen. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében lennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszccsarnok Szíjgyártó nyerges és böröndős Ä!4 FiiieseR nöriDOR II. kerülőt, Kő-utoo 10. ox. A budai KÉMÉNYSEPRŐ VENDÉGLŐ I., Pauler-u. 3. (A. budai Színkörrel szemben) Tulajdonos: PÁNTOL MÁRTON Családok és egyesületek szolid talál­kozó helye. Teljesen újjáalakítva. Minden kényes igényeket kielé­gít. Régi, hires magyar konyhája sajátszüretelésű borainak kiváló­sága közismert. Minden pénteken halászié. Szombaton disznótoros vacsora. KRAUSZ REZSŐ KÁLYHÁS MESTER II., VÉRMEZŐ-ÚT 4. SZ. Cserépkályha átalakításban és átra­kásában közismerten a legjobb. Rakíá rá ban KÁLYHÁK a legkiválóbb minőségben kaphatók. Személy- f AUTO fuvart vállal éjjel-nappal GRUBER ANTAL ZUGLIGET, FÁCZÁNTELEP Telefon: 662—28 KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUS1AFA budai basa. Budán, 91., Fő-utca 84. szám. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó luévviz köszvény, essz-, bőr- és csontbetegségek, fém- mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyholyagbán- talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. firbfiirrin ■ férfiaknak .... reggel 5—1 óráig uu^ u uu ’ nőknek hétköznap délután 2—7 óráig Sí IVO KURAÜ KRAMER ADOLF festő- és mázolómester 8-, Lágymányosi~u. 4 Telefon: József 82—57 Ascher kályhás, II., Apostol-u. 9. Közalkalmazottak részére árkedvezmény 1 1 SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM A legszebb és leg­Budapest centrumától 20 modernebbklimatikus percnyire, ő s r e g i nasrv és diétás gyógyintézet parkban, 4S0 m. magasban Napidíj: ötszöri diétás étkezéssel és vízkárával együtt 18 P-től nmm (SDöcgrüRDö a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyágyeijá r ás ok ho» szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megközelíthető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom