Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-11-05 / 893. szám
XXIII. évfolyam. 893. >z; Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 4©"fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I.^Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : ViRAÁG BÉLA UIIUCIC3CÍV dl d magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szöveg or ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 november 5. A budai hegyvidék jövője Az ősállatok parkja — Ezüsiróka telepek — Mester séges vízesések és tavak Mintha még egyszer akkorák volnának, úgy megnőttek a budai hegyek, a mióta megalakult a Budai Hegyvidéki Egyesületek Szövetsége és mint valami modern „hegyvidéki tanács“ igyekszik bepótolni évtizedek — hej! századok — mulasztását. Némi fantáziával már elképzelhető, hogy miképpen alakulnak ott ki a parkok, a ligetek s azokban csoda szép szoborcsoportoza- tok, — a parkok mellett sportpályák, a tennisz, a footbal, a szkí, a lovaglás és más sportnemek részére. Fürdőmedencék épülnek és a hegyvidék minden részének meg lesz a maga attrakciója. Húsz hegyvidéki és hozzákapcsolódó külterületi síkvidéki egyesület alkotja ezt a szövetséget, hogy egyöntetű eljárással lehetővé tegye e tájak felvirágoztatását. Minden egyesület beküldötte a saját programmját és azok alapján most készülnek azok a tervek, amelyek ezentúl mérvadók lesznek a városházán is, nehogy ismét meredek utak épüljenek, mint a Naphegyen, — és hogy a természet szépségét emelje, fokozza a művészet. Úgy képzelem, hogy ezt a pro- grammot két részre kell osztani. Az első rész szolgálja és felöleli a hegyvidéken és a villaterületeken lakó polgárság érdekeit, — a másik rész szolgálja Budának világfürdővé való átalakulását és az ideözönlő idegenforgalom nagy érdekeit tartja szem előtt. A jó autóutak, a szerpentinuta- kat röviden átszelő, kedves gyalogutak, hatásos világítás, víz, csatorna, gáz, hegyi templomok, mesterséges vízesések és tavak szépen összhangba hozhatók a kirándulók számára is készült parkok és ligetekkel, kilátókkal, vendéglőkkel, túrista-házakkal, szállodákkal és a különféle atrakciókkal. Az építkezésre nem igen alkalmas helyek is értékesíthetők. A Hunyadi-orom körül föl kell építeni a Lendl Adolf által tervezett „ősállatok“ állatkertjét. Csodájára járna az egész város, az ország és a nagyvilág, ha természetes nagyságban itt láthatná cementből alkotva mindazokat az ős- állatokat, amiket a tudomány már rekonstruált. Beállítva őket az akkori életviszonyok közé, egymással küzdve a létért. Valamely sziklás oldalon megvalósítható a gyermekek örömére az összes kecskefajták állatkertje, ahol a zergétől a kőszáli kecskén át a fejhető házi kecskéig elevenen látná azokat a gyermek és ott ihatná a frissen fejt kecsketejet. A Pálvölgyi cseppkőbarlang kellően berendezve éppen úgy vonzaná a közönséget, mint a Gellért-hegyre tervezett nemzeti kálvária, vagy a Mátyás-hegyen megnyitandó Attila-park. Kedves harmóniába olvasztaná mindezt a kertek rácsán át kandi- káló nemes gyümölcs, a konyha- kertészet remekei, a minta méhesek, házinyúl esetleg ezüstrókát tenyésztő telepek. Az itt nyaraló villatulajdonosok segítenék élelmezni Budapestet, ellátva azt finom főzelékkel, gombával, baromfival — kettős célt szolgálva így. Az ilyen programmnak első részére jogosan tart igényt a hegyvidék lakossága, — másik részére pedig egész Budapest — sőt az ország — közönsége. ___________Duboinai Pál. Bu dán, IQ27 november 4 Ripka Ferenc dr. főpolgármester hirtelen jött megbetegedését aggódó gonddal kísérte Buda polgársága. Az az őszinte szeretet és tisztelet, mely a főpolgármester személyét két évtized óta kíséri, megdöbbenve látta, hogy ez a- hatalmas testi konstrukció, mely játszva bírta azt a rettenetes munkát, amit a főpolgármester a hivatalában és,a társadalmi közmunka terén kifejtett, és szinte közmondásossá vált, — mégis csak megroppanhat a túlhalmozott munka terhe alatt. Valami hirtelen jött hűlés 40 fokig emelkedő lázzal ágyhoz kötötte, de a Gondviselés jósága már harmadnapon eloszlatta az aggódást és e hó 3-án reggel már ismét megjelent hivatalában a főpolgármester. A Svábhegyi Egyesület november hó 7-én (hétfőn) este nyolc órakor tartja meg a Pannónia szálló (Rákóczi-út) külön termében szokásos társas vacsoráját. melyen C s ö r g e y Titus, a m. kir. ornithológiai intézet igazgatója, előadja érdekes ismertetését: „Madárvédelem a kertben“ címen és kifejti, mily fontos az énekes madarak szaporodása a kártékony hernyók, rovarok pusztítására. A meghívottak szíves megjelenését kéri hazafias üdvözlettel: losonczi dr. Bódy Tivadar s. k„ m. kir. udvari tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke. Jubilál a Katholikus Kör. Negyedszázados fennállásának megünneplésére november hó 19-én, este 9 órakor összes helyiségeiben, II„ Fő-u. 83., jubileumi ünnepi estét rendez a Katholikus Kör. Másnap, nov. hó 20-án, ünnepélyesen újból megáldja a Kör régi zászlóját dr. Mészáros János érseki helytartó ünnepi szentmise keretében. Ezt követi fél 12 órakor a jubiláris rendkívüli közgyűlés, melyen az elnöki megnyitót gróf A p p 0 n yi Albert mondja, a kör történetét dr. Baránszky Gyula ismerteti, a közgyűlés befejező zárszót pedig dr. Ripka Ferenc főpolgármester mondja. Az ünnepi estén dr. V a s s József miniszter mondja az ünnepi beszédet, — G r ó h Klára hegedűművésznő néhány darabot ád elő és színre kerül a „Bárányfelhők“ című vígjáték, t amelyen közreműködnek Károlyi | József, Demény Ilonka, Tamássy György, Radványi Alice, Bartay Márta, Pártos Böske és K e- mény Erzsi a Király-színház tagja, aki a darabot rendezi. Belépődíj: 4, 3, 2 ülő-, 1 pengő álló- és táncosjegy. Előadás után tánc. A kör szívesen lát vendégeket is. FELHÍVÁS! A tél közeleg és félve, fázva hiába bújik előle a Nyomor. Kérjük, hogy november 28-ára tervezett szegényfelniházásunkhoz használaton kívül levő. d e m é g h a s z- n á I h a t ó ruhákat (férfi, női, g y e r- m ekr n h át) vagy egyéb adományait pénztárosunk, Ko z m a Ber- nátné címére (II.. Iskola-utca 27.) elküldeni szíveskedjék. Kétszer ad. aki gyorsan ad! A Budai Nők Kulturális és Jótékonysági Körének elnöksége. Dr. Szemeréné, Horvát Renée dr., ügyvezető elnök. A Szövetkezeti Budai Hegyvidék' Egyesületek elnöksége körlevélben és ez úton is arra kéri a szövetséghez csatlakozott egyesületeket, amelyek halasztást kívántak a szükséges kimutatások és a Programm beküldésére, hogy mindezeket a hegyvidékfejlesztő nagy pro- g r a m m összeállítása érdekében sürgősen küldjék be. Rendes ülést tart a Hl. kcr. Egyesült Polgári Társaskör választmánya november hó 8-án este fél, 8 órakor. Az ülést társasvacsora követi, amelynek keretében a Kör szeretett elnökét, dr. A n dí r ék a Károlyt, névnapja alkalmából üdvözli. A társasvacsorán részívenni szándékozók ezt legkésőbb november 6-ig bejelenteni szíveskedjenek. (Telefon József 623—89.) Teríték ára 2.40 pengő. Megalakult Óbudán is az OMKE Budán négy körzetben alakúit meg eddig az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés — Egész Buda kereskedői egy táborba tömörültek Napsütéses szép vasárnap délelőtt 11 órakor mintegy 60 jelentős kereskedője Óbudának és Újlaknak találkozott a Koronavigadó nagy éttermében, hogy megalakítsa Óbudán az Omke fiókját, mely Budán a negyedik s ezzel beíeiezést nyert Budán a kereskedők szervezkedése. Az alakuló közgyűlésen Schmid- kunz Lajos, az összehívó elnökölt és megjelentek a központ részéről Vértes Emil alelnök. Balkányi Kálmán igazgató, dr. Katona Gábor ügyész, Fabriczky Sándor titkár, a budai fiókegyesületek részéről pedig Hubert Vilmos. Fábián József. Linke Károly. Ádám Gyula és Eiser Ede. Vértes Emil alelnök ismertette az | összejövetel célját, az Omke hivatá- { sát és ismertette azokat a bajokat, 1 amelyek most a kereskedelmet bénítják. Szigorú kiritával kísérte a for- galmiadó-rendszert. támadta a luxusadót. mely a közszükségleti cikkeket drágítja és az új törvénytervezetet. mely sokszorosan sújtja majd a kereskedőt, ahelyett, hogy nehéz helyzetén segítene, de előmozdítja a külföldön való vásárlást, ahol nincs fényűzésiadó és szolgálja a csempészet érdekeit. Példaképpen ismerteti a fényűzésiadó átszámítását, amikor 19-cel kell szorozni, 21-gyel osztani és az eredményt százalékban kiszámítani, aki pedig téved, adócsalást követ el. Fölpanaszolja az úi szövetkezeti törvénytervezetet, mely a köz- tisztviselőt elvonia a kereskedőtől. — a tranzitó kereskedelem korlátozását. holott ez az ország geográfiailag arra van teremtve. A kiskereskedőnek nincs hitele és ez ügyben Hubert Vilmossal együtt tisztelgett a főpolgármesternél, kérve, hogy a Kisipari Hitelintézet nyuitson hitelt a kereskedőknek is. Az Omke küzd a tisztességtelen verseny ellen és igyekszik létesíteni olyan intézményt, hogy betegség esetén a kereskedő orvost. kórházat vagy szanatóriumot vehessen igénybe. Sürgeti a hadiköl- csönök és biztosítási kötvények valorizációiát1 — és igyekszik változtatni a vámkezelés körüli kínos és nehéz helyzeten. A várospolitikában arra törekszik, hogy válasszák ketté a közgazdasági ügyosztályt, mely így intenzívebben foglalkozhatik az ipar é' ke’-pskedelem bajaival. Sürgette a takarékosságot és a tisztviselők helyzetének iavitását. Elítélte a nagy üzemek iövedelmeinek helytelen és káros fölhasználását és nagyon fontosnak tartja a tanonckérdést. továbbá az utcai árusítás szabályozását. mert a bódék ' könnyén konkurálnak a nehéz boltbért fizető kereskedővel. Az Omke a kereskedők minden baját igyekszik orvosolni és központi irodájának párját nem találta sehol a külföldön. A budai kereskedők érdekeit őszintén és hathatósan kívánja szolgálni az Omke, de keli, hogy a kereskedők is áldozatkészen álljanak az Omke mellé. Lelkesen megéljenezték a beszédet a jelenvoltak, mire Schmidkunz Lajos üdvözölte a központ kiküldöttjeit és a budai társegyesületek képviselőit. Ezután V a r a n n a i Aurél központi titkár tette szóvá az óbudai kereskedők két nagy sérelmét: a vásártér áthelyezését és az óbudai híd ügyét. Szerinte B-listára kell helyezni azokat az intézményeket, ame- lyek a kereskedelem boldogulásának útját állják. Ilyenek a vám és a szövetkezeti politika, de ezen is lehet segíteni. Okulásul példaképül elmondja a marathoni hős esetét, akinek sírja mellett, kardja fölé sziklát hen- gerííettek. Kicsi fia édesanyja biztatására addig igyekezett a sziklát a kard fölül elhengerífeni, amíg erőben és testben annyira megnövekedett, hogy ez sikerült is. A kereskedők is feküdjenek neki a kereskedelmet elnyomó sziklák elhengerítésének, ami kellő összetartás mellett előbb-utóbb sikerülni is fog. Ezt a beszédet is nagy tetszéssel fogadták, mire felszólalt dr. Katona Gábor ügyész és rámutatott arra, hogy az eddigi alakulások Budán azt bizonyítják, hogy itt is meg van a készség a harchoz. Ismerteti a kétszáz évnél idősebb ..Budai Kereske- delmi^Társulat“ harminc év előtti fölterjesztését Darányi Ignác miniszterhez 1898-ban. amelyben a szövetkezetek támogatása révén támadt sérelmeket panaszolták el. A fölterjesztés minden egyes szava a mai viszonyokra is teljesen ráillik s már az akkori kormány részéről is megnyilatkozott a szövetkezetek iránti ro- konszenv. de azért a régi előkelő társulat felszólalásának meg volt a kellő eredménye és ha akkor sikerült eredményt elérni, meggyőződése, hogy most is sikerül. így minden remény megvan arra. hogy az Omke ez országos jelentőségű szövetkezet elleni mozgalmában a budai kereskedőkben méltó fegyver-társakra talál, akiket már a múlt is predesztinál erre a küzdelemre. A Budán is közismert, rokonszenves ügyvéd és kiváló jogász szavait élénk elismerés követte. A korelnöki tisztet ezután Schmidkunz Lajos fölkérésére Vértes Emil vállalta, aki megnyitva az alakuló közgyűlést, arra kérte annak tagjait, hogy a jelölőbizottság tervezetét egyhangúlag. közfelkiáltással fogadják el. így választották nieg a következőket: Elnök: Schmidkunz Lajos, alelnö- kök: Gebhardt József és Wcisz S. Sámuel, pénztáros: Qittingcr György, titkár: Tepper Sándor, ellenőr Alexander József. — Választmány: Kalmár Imre, Schwarzember Izjdor. Blau Sándor. Krausz Sándor Emil. Braun Jenő. Peltz Antal, Till Ernő, Csikós Antal, Galambos Hugó. Kaffka Emil, Wengriczky Ágoston, Lóránt Dezső. Wcisz Nándor, Krisztián Jenő, Weisz Lipót. Schmidck Zsigmond, Prosz István, Lenz Antal, Back Ármin, Wolf Antal. — Póttagok: Polacsek Jenő, Gellert Ernő, Szabó József. Gyöngy Sándor. A megválasztottak mindegyikének nevét éljenzés kísérte. A alakuló közgyűlés bizalmát a saját és a tisztikar nevében SCHMIDKUNZ LAJOS köszönte m^g. de mint régi tagja az Omkének s a központi vezetőség kérelmének örömmel állott a kereskedők táborának Óbuda—Újlaki zászlója élére. Linke Károly tolmácsolta a II. kerület üdvözletét és örömimel üdvözli a kereskedői öntudat megnyilatkozását. Meghívja a társaságot Katona Gábor dr. november 2-án tartandó előadására. — Hubert Vilmos a Felső-Krisztina- város és a Vár üdvözletét hozta és baráti kezet nyújtva közös munkára hívja fel a kereskedőket Istenben való hittel, hazaszeretettel és áldozatkészséggel. Kelenföld részéről pedig meleg üdvözleteket hozott és tolmácsolt Eiser Ede. Balkányi Kálmán központi igazgató meghajlik a budai kereskedők lelkesedése előtt és kéri. hogy ezzel a lelkesedéssel kísérjék el az Omkét országos szervezkedő útjára. Üdvözli Schmidkunz Lajos elnököt, akitől sokat vár, mert nem a beszéd, hanem a tett embere. A közeledő halottak- napja alkalmából kegyelettel emlékezik meg az Omke nagyjairól: Matle- kovits Sándor, Heinrich Ferenc, Kunz József. Mösmer József, Lánczy Leó, Kornfeld Zsigmond és Szász Pálról, amely kegyeletnek felállással hódoltak az alakuló közgyűlés tagjai. Azután lelkesedéssel emlékezett meg Kossuth Lajosról a szoborleleplezés alkalmából és a magyar integritást szolgáló angol lordról. A takarékos- sági mozgalomról három pompás adoma kíséretében emlékezett meg és ajánlja a budai kereskedőknek, hogy a különböző kerületek állandó érintkezésben álljanak és kölcsönösen látogassák egymást. Végül köszönetét mondott a Budai Napló-nak az Omke megalakulása ügyében kifejtett áldásos és nagy propagandáért, melegen üdvözölve annak szerkesztőjét. Az új alakulás üdvözlésével fejezte be szavait lelkes éljenzés közt a budai _ kereskedelem e lelkes apostola. Ádám Gyula szintén sürgette a Kossuth-szobor leleplezésen való tömeges részvételt. Ezzel az alakuló közgyűlést a tagok lelkes éljenzése mellett Schmidkunz elnök berekesztette. Régi panasza Óbudának és a temetőbe járó közönségnek — írja Óbuda jól szerkesztett egyházközségi értesítője, — hogy sem a Vörösvári-út végén, sem künn a temetőben az autóbusz végállomásokon nincsen várócsarnok s így rossz időben, esőben, szélben, télen pedig hófúvásban lesz kénytelen a temetésekre járó közönség a menetidejét pontosan soha be nem tartó autóbuszra várni, némely náthákat és hurutokat beszerezve. És célszerű volna, hogy az autóbusz ne a Vörösvári-út végéről, hanem a Flórián- vagy a Fő-térről induljon a temetőbe, mert végtelenül drága ez a mostani szakasz, mert rövid.
