Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-29 / 892. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest 1927 október 29. Szent Oeltérti Gyógjfjirdő j Géptorna (Zander) terme f kiválóan alkalmas fogyókúrát! | tartására, izületi merevségek, i izomsorvadások és hátgerinc $ el fér d illések gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. A Budai Társaskör e heti csütör­töki társasvacsorája már az őszi év­ad teljében folyt le és számosán vet­tek részt azon. Kedves pontja volt Thoma István titkár ünneplése, aki e napon töltötte be 40-ik évét1. Meleg szép szóval emlékezett meg erről K u n Gyula alelnök. Thoma István mint a zeneakadémia tanára közis­mert zongoraművész és zeneköltő. Jauernik Nándor, a székesfővárosi házinyomda vezérigazgatója e napok­ban tért vissza tanulmányútjáról, amelyet Bécs, Prága, Drezda, Bautzen, Lipcse, Nürnberg, Stutt­gart, Frankfurt és Münchenen át foly­tatott, hogy az üzemi megtakarításo­kat tanulmányozva, tapasztalatait itt­hon értékesítse. Megtekintette min­denütt az iparművészeti iskolákat, grafikai műintézeteket és nagy nyomdákat, tanulmányozta az ide­genforgalom propagandáját szolgáló intézkedéseket, amire például Prága városa 600 millió cseh koronát költ évenkint. Az ottani látképes levelező­lapok valóságos művészi remekmű­vek, ahogy azt a mintául elhozottak bizonyítják. A grafikai téren rohamo­san halad a világ . és ebben a ver­senyben mi nem maradhatunk le. SZEMÜVEG Zibrinyinéi, (, Attila-«. 12 A legszebb kilátás Budapestre a budai hegyekről a Normafa-út vé­gén van, ahol a Jáncshegy felé ve­zető út elhajlik a völgytől. Erre az igazságra csak most jöttek rá a Vá­rosházán, mégpedig a pénzügyi bi­zottságban, amikor a jánoshegyi ki­látó ügyét tárgyalták és egymás­után vetették föl a különböző terve­ket. Becsey Antal szanatórium épí­tését indítványozta ide, amit sokan helyeseltek, de volt aki oda is kilá­tót tervezett, mások pedig vendég­lőt. Erre mondotta Éber Antal, hogy — „ki lehet itt látni vendéglő nél­kül is“. — Valószínűleg mégis csak épül ide valami, ami előnyére válik a szép tájképnek. A budai jótanácsot — úgy látszik — mégis megfogadják egyesek oda­át Pesten. Évek óta hangoztatjuk, hogy minden be nem épített terüle­tet, vagy kerti művelés alá kell venni, vagy legalább is gyepesíteni. A város belső részein ezeket az üres telkeket planirozni kell s azokon vagy gyermekjátszóhelyeket vagy idénypiacokat nyitni. Most már en­nek is vannak harcos katonái a Vá­rosházán, köztük Scheuer Róbert. Lázár Ferenc és főleg Harrer Ferenc, aki rá is mutatott Buda egyik ilyen fekélyére, a Zsigmond- utca és Török-utca által határolt KunVáry-féle háro/mszögletű telekre, amelyik a maga utálatos mivoltával, rettenetesen rontja a Lukács- és Császár-fördő környékét. A „Budai Kispolgárok és iparo­sok Pártja“, mely a nyáron oly impozáns nagygyűlést rendezett a „Szép Ilona“ vendéglőben és azóta folyton fejlesztette szerve­zetét, november hó 5-én, Imre herceg napján este 9 órakor a kö­zeledő községi választásokra való tekintettel, nagyarányú összejö­vetelt rendez a Moko s-féle „Máryány hattyú“ vendéglőben, I., Márvány-utca és Alkotás-utca sarkán. Az estét V i r a á g Béla szerkesztő előadása vezeti be; amelynek tárgya: A fürdőváros, mint Buda' megmentője. Nagy örökséghez jutott dr. Heinrich Kálmán sajnálatos elha­lálozása révén az I. kerületi Köz­jótékonysági Egyesület, amely már ott állott, hogy fel kell oszol­nia, mert az utolsó esztendőben kizárólag J auer n i k Nándor áldozatkészsége tette lehetővé fenmaradását és jótékony műkö­dését. A Rácfürdő elhunyt tulaj­donosa 250 milliót hagyott az egyesületre s az örökség átvéte­léről most tárgyal dr. P a p p Vil­mos, az Egyesület ügyésze. Ez évi közgyűlését november hó fo­lyamán tartja az Egyesület. Rákosi a budai nők között. A Budai Nők Kultúrális és Jótékonysági Köre októberi hó 17-én tartotta első évad­nyitó irodalmi estéjét, amely Buda társadalmi életének kimagasló ese­ménye volt. A kör elnöknője. dr. Szemere Samuméi a Víziváros hölgytársadalmának előkelő tagjaival, vállalta a téli club-esték rendezését, amelyek közül az első — rendkívül biztató ígéret a jövőre. -— Rákosi Jenő volt az est előadója, akit az el­nöknő üdvözölt a Körben való első szereplése alkalmából, tartalmas, mé- lyenszántó beszédben, melyet az új­ságírás patriárchakorú vezére „Élet és művészet“ címen tartott, elejétől végig nagy figyelmet keltő előadás­sal hálált meg. A Budai Kör nevében dr. T u r y Zoltán. közigazgatási bíró üdvözölte Rákosi Jenőt, aki meghatva köszönte meg a spontán ovációt. Az előadás után sokáig ma­radt együtt egy csésze budai teánál az előkelő hölgyközönség s tett nagy fogadalmat az egész Budát átfogó, erős társadalmi munkára. Sok nehézséggel s főleg a íúlkiadá- sok szülte ijedtséggel küzdve, “mégis csak parkírozzák a Városmajort. Morbitzer Dezső, a kertészeti hivatal igazgatóhelyettese különös gondját viseli e nagyra hivatott park­nak, ahol eddig sok helyen elvadult sűrűségben nőttek a fák. egymást gátolva a fejlődésben. Örökös árnyék takarta a nyirkos földet, terjesztve a maláriát az ott játszadozó gyerme­kek között. Ezeknek a csoportoknak okszerű irtása, nagyobb gyepterüle­tek létesítése egészségessé teszi majd ezt a parkot, utat nyitva az ál­dott napsugárnak, eloszlatva a szülők agodalmát. Most a Temes- és Bánífy- utcák közötti rész parkírozására ke­rült a sor s az eddig elhagyatott dzsungel modern szép napsugaras gyepes parkká változik át. Érdekes magyarázatokat fűz egyik olvasónk a budai hegyvidék egyes részeinek elnevezéséhez. Ezek sze­rint a keresztapa a hajdan való jó D ö b r ebi t e y Gábor táblabíró volt, akiről a Döbrentey-tér kapta nevét s aki erős harcot folytatott Buda város közgyűlésén a régi ma­gyaros hely-nevek visszaállításáért. Az új elnevezésekhez fűzött indoko­lás szintén Döbrentey munkája, ame­lyek közül az érdekesebbek: a Rézmál, amelyet nem azért ne­veznek így, mert Gülbabának, a „rózsák atyjá“-nak volna itt a sír­emléke, hanem azért, mert az az el­nevezés, ami tulajdonképpen Rózsa­hegyet jelent, már egy 1394-ben kelt oklevélben is megtalálható. Tehát valószínű, hogy Giilbaba előtt jó kétszáz évvel itt már gyönyörű rózsakertek virágzottak. Az akkori közgyűlési jegyzőkönyv -megemléke­zik a V é r h a 1 o m-ró'l, amelyet Fe- renc-hegynek neveztek. Ezt azért kí­vánja így nevezni, mert Zs-igmond király idejében itt takaríttatván el a békétlenségek folytán kivégzettek tetemei, értvén az 1393-ik évben Szent György-u teájában lenyaka­zott hédervári Konth Istvánt har­minckét nemes társával. Ugyanide hozatott Mária Magdolna várbeli és udvari szentegyházából 1457-ák év­ben Hunyadi László teteme hajnal­ban, honnan Szilágyi Mihály -elvitte. — Pasarét — eddig Disznórét és Zsírdomb. Abderrahman a vezér An- nand Abeli, Budának 98-ik pasája kötelessége vitézi teljesítésében 1686-ban a bécsi kapuról nyiló téren ele-sett és vele török hatalom Ma­gyarországban megtöretett. Hogy el ne feledhesse ezen község soha, miként -a magyar nagyok pártosko­dása és irigykedése a fővárost s az­zal az országot idegen kézre juttatta és a pasák uralmának 150 évre utat simítván, lön e nevezet elfogadva. De az utolsó budai pasa elestének helyét ma sem jelzi emléktábla. Most a Hollós Mátyás Társaság készül ily irányú mozgalmat indítani. — V -a j d a b é r c n e k nevezé el az -evangélikus tanuló ifjúság a tündér- hegy alatt lévő azon sziklát, mely­nek oldalán szeretett tanára, néhai Vajda Péter. Dalhon című munkáját jobbára költé. Mind az ifjúság e ragaszkodásának elismeréséül, mind­azért, mert a vajdaság a ma­gyar történet lapjain fölmerül, e ne­vezet ímeghagyati'k. — Sasad — e név fölélesztetik azon ado-mány em­lékezetének örökítésére. mellyel Buda városáról mindenkor nagylel­kűen gondoskodott Mátyás király s a község javát -előmozdítani kegyes­kedett; az illető adományban Sasad pusztát ajándékba adja Buda váro­sának. — Petneházi-rét — em­lékéül azon magyar vitéznek, -aki Budavár ostromlásakor hős elszánt­sággal elsőnek hágott a védfalra és tűzte ki a győzedelmes zászlót, mely dicső tette a hagyomány szerint nemsokára gyászos halálát okozta. Los von Pest címen megírtuk leg­utóbb, hogy az egyesítés után már az első polgármester választásnál kudarc -érte -a budai polgárokat. De nemcsak a polgármesterválasz- tás-nál szorult háttérbe Buda. hanem a főváros főkapitányi székének be­töltésekor is. Az egyesítés előtt Buda, Óbuda. Pest külön-külön választot­tak főkapitányt, akik a városok da- rabo-ntőr-sége fölött állottak. Ez a közrendészet nem volt ideális, mert a nagy létszám mellett (minden 500 lakosra jutott egy darabont) sem volt soha rend, me-rt csupa kétes elemek­ből állt. Különösen a pesti állapotok se-ho^v sem voltak valami rózsásak, ahol az egyesítés évében Tbaisz Elek valt a főkapitány, míg Budán Kóvics Károly s Óbudán Lomniczy József voltak a hasonló állásban. Amikor az 1872. évi XXXVI. t.-c.-et megalkották s kimondták a rendőrség államosítását iis, a pesti, budai és óbudai városi darabontőrség tagjai, akiknek szolgálata -ellen sok kifogás merült föl, pulotaforradalomban tör­tek ki. A személyzet félt az államosí­tástól, mert azt hitték, elbocsátják őket. A félelem szükségtelen volt, mert akarva, nem aikarv-a meg kel­lett tartani a városi őrség tagjait. A nem teljesen megbízható elemekből alakult meg -azután 1873-ban az új fővárosi államrendőrség. A belügy­miniszter első főkapitánnyá Thaisz Eleket, a -volt pesti darabo-ntőrség fő­kapitányát nevezte ki. míg Kóvics Károly budai főkapitány az I. kér. alk-apitánya lett. — A jobb budai er­kölcsök nem kellettek s jött Thaisz sokat emlegetett kora. -—W. A háziszemét sok gondot okoz télen át a SVÁBHEGYI EGYE­SÜLET vezetőinek és Bódy Tiva­dar elnök külön tanulmány tár­gyává tette, hogy a háziszemét- nek gyűjtését ősztől tavaszig, mi­képpen lehetne megoldani. A hegyvidéki lakók úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Egyesek szemetjüket a közeli üres telkekre hordják, mások a saját telkükön ássák el, de van olyan, aki egy­szerűen kupacba rakja és fertőz­ted így a környék levegőjét. A költségvetési vita során szóvá tette ezt Perczel Béla, de szóvá tette városgazdasági szempontból Becsey Antal is. Az egész vilá­gon kétféle rendszert követnek: vagy elégetik a szemetet vagy pedig trágyává alakítják át. Akár­melyik rendszert kövessék is Budapesten, a hegyvidéken nehe­zen oldható meg a szemétkérdés, mert gyalázatosán rosszak az utak s azokon télen fuvarozni egyáltalában nem lehet. Először tehát az utakat kell rendbehozni. Le a várból — a völgybe! Buda büszkesége, a királyi vár, mily sok sóhajnak s e-pé-s kifakadás- nak van naponta kitéve! Hány ki­merült, fáradt ember emlegeti kese­rűséggel, ha hivatalos ügyben fel kell oda másznia, hogy az egész munka­napot elveszítse, amíg ügyét el tudja intézni. Buda lakosságának rohamos sza­porodásával a rendőrkapitányságnak, elöljáróságnak, adófelügyelőségnek s egyéb a várban levő hivataloknak — nem szólva a minisztériumokról — ügyforgalma óriási módon emelke­dett. Százával látjuk naponkint az ügyes-bajos dolgaikban eljáró polgá­rokat a Várba vivő Jákob lajtorjákon felkocogni. Arcukról lerí a hosszú, fárasztó út kimerültsége. Mert a ma- radiság, a nemtörődömség úgy köve­teli, hogy a kerületbeli legfontosabb hivataloknak: elöljáróság, rendőrség, adófe-lügyelős-ég és pénztár továbbra is a Várban maradjanak. A rendőrkapitányság — amely nemrégiben költözött át a Fortuna- utcából — honnan csak az épület közveszélyes, rozoga volta miatt ha­tóságilag lak oldatták ki — a Közigaz­gatási bíróság -épületébe van bele préselve. Régi. kolostori folyosókon kell a félnek botorkálnia, míg a labi­rintusokban •megtalálja azt a szobát, ahova idézték. Az egyes ügyosztá­lyokat szétszórtan helyezték el az épületben. Az elöljáróság sem kü­lönb! A földszinten dolgozó tisztvi­selők egészsége is veszélyben van. Hát még a tisztiorvosok helyiségei? Azok külön kis épületben vannak. Gyakorlott hegymászónak, légtor- nász-nak kell lennie, aki a kamráikba fel tud vergődni. Az állam hű sáfárja, az adófélügyelő'Siég is, mostoha gyer­mek. A régi pénzügyminisztérium Ili. emeletén kapott egy pár szobát, amely -épületben még lift sincsen. Jogos keserűséggel kérdezi az adófizető polgár, hogy miért kell neki a Kelenföldről. Hűvösvölgyből vagy a Svábhegyről éppen föl a Várba másznia? Hány órakor hajnalban kell felkelnie, aki reggel 8 órára van oda idézve? Mit szenved nyáron pokoli hőségben, -télen éjjeli fagyban az a szegény rendőr, akiinek a Lágymá­nyosról vagy Zugligctből kell egy előállítást a kapitányságra eszkö­zölnie. Régóta tervezik, hogy a Szarvas-téren, azaz a Szebeny An- tai-téren azt a rozoga épületet, ahol ezidőszerint a Népkonyha van, le­rontják. átépítik, -kibővítik és oda hozzák ie, akár ideiglenesen az elöl­járóságot és rendőrikapitányságot. De ott van az egész Tabán, amelynek bármely része megfelel ily középü­let céliának. A Vár legyen régi dicsőségünk panth-eonja. ne pedig a polgárság Ponte dei sospiri-je! Dr. Ruszkó János. A Királyhegv titkát keresik elég téves helyen a Határ-. Viador-. Pa­csirtamező-utcai kerek háztömb alatt, amelyről az óbudai Egyházközségi Tudósító egyik legutóbbi száma a kö­vetkezőket írja: Az Árpádházi királyok idejében két vár állott Óbudán: a királyok ősi kastélya a Mátyáshegy aljában lévő emelkedett helyen, amelyet Király­hegynek neveztek s melyhez a mai Kecske-utca vezet fel. Ebből ma­holnap hírmondónak sem marad sem­mi, mivel egyre kérielhebetlenebbü! pusztítja a téglagyár. Akkor a mai Kecske-utcát nevezték Királyhegy- uteának. Kapta pedig e hegy és utca nevét a nép ajkán -a-páról-fiúra szállt hagyomány révén, mely ide helyezte Óbuda régi királyi várát, meiyben Árpádok és Anjouk egyaránt laktak, s melynek némi ikőmaradványai még a múlt század végén itt az -azóta már felemésztett dombtetőn még -lát­hatók voltaik. 1879-ben a budapesti utca neveket változtató, pietást nem isme-rő mánia a Királyhegy-utcából Kecske-utcát csinált. Később -a Ha- t á r—Via d c-r—Pa csi-rtamezö-utca k ö­zötti kerek házcsoportot, -amely dombnak is beillő magaslaton állott s .,Bergl“-ne-k hívták — nevezték el (tévesen!) Királyhegynek, talán azért, hogy a pusztulásra ítélt, igazi Király­hegynek emléke el ne vesszen. Ez a kerek, omladozó s a fővárosi jelleget erősen m-egc-súfaló háztömb -azonban sokkal régebbi maradványokat íaka-r, mint az Árpádok királyi várát: ez alatt alussza több mint 1500 éves ál­mát Akvinkum antik színháza. Az Aranyhegyi árok melletti amfitheatru- mon kívül a ..Bergil-“ helyén állott színház kőszínpadán mutatták be az Ó-kor divatos tragédiáit és -komé­diáit. Tehát nem ez volt az ősi ki­rályi vár. Nem ez volt a Királyhegy. A középkorban, -a háborús viharok következtében, több mint valószínű a színházat hatalmas, toronyszerű erőddé alakították át. kerek külső falát pedig védőfal gyanánt használ­ták. miután gondosan befalazták minden külső nyílását, szépségét. Bel- setét' pedig egy emelet magasságig betöltötték. így valóságos hegyen álló erődhöz jutottak, amint ezt egy XVII. századbeli útleírás képe mutatja. Egyes kútforrások szerint ez volt az óbudai káptalan vára. -amely kápta­lan 1641-ig szerepel (az utolsó száz esztendőt már száműzetésben tölti Nagyszombatban a török foglalás miatt) és mindig budainak nevezte magát és sohasem óbudainak. Ekkor csatolta minden javaival együtt a ki­rály a nagy-szombati egyetem papnö­veldéiéhez. Más források a káptalan várát a kiscelli hegyre teszik s ezt a Bergl-en lévő helyet az óbudai apát kastélyának tartják, amelyet a királyi várparancsnok használt és évi egy aranymárka bért fizetett. — A fő­város tizenhat millió koronát szánt az itteni ásatásra, amely meg is in­dult, de az utca gyerekeinek csinta- lankodása következtében ma már újra vastag földréteg boru-l a kiásott romokra. így ásatni, ahogy ezt -a fő­város végzi — nem lehet s nincs is értelme, mert csa-k kárbavész a munka és a pénz. A budai központi vásárcsarnok, mely egyúttal a Krisztinaváros vásárcsarnoka is volna, sok fej­törést okoz most a Városházán. R i p k a Ferencnek volt régeb­ben egy egészséges terve, mely szerint a Mészáros-utca és Pálya­utca közötti telektömböt, mely nagyobbrészt ócska vityillókból áll, kell lebontani és kisajátítani és oda építeni a vásárcsarnokot, mert igen egyszerűen be lehet ide vezetni a Délivasut sínjeit. A sok bába kezén ez a terv oda módo­sult, hogy lebontották a Korona­őr-utca és Mészáros-utca sarkán álló gazdasági épületet és ideig­lenesen oda akarták helyezni a templom környékét elcsúfító Krisztina-téri piacot. A telek ki­csinynek bizonyult és jött az új terv, hogy a Krisztina-körúton lévő Szebeni-féle telkeken (111— 113. számú házak) kell felépíteni a krisztinavárosi vásárcsarnokot. Ezzel szemben nagy és erős pártja van annak a tervnek, hogy a Délivasút kihelyezésével felsza­badult indóházat kell átalakítani vásárcsarnokká. Most légy okos Domokos! QÜNDIÜ Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este sene! TflNe A TÁNC megnyiT/F 33b és egjmttal a legújabb, meg­lepő párizsi Ízléssel bsrenuEZgtí, előkelő LANCZHID k á v é h á 2 Telefon 257-58, 273-65, 214-51 áTTP Telefon : 257-58, 273-65, 214-51 Hűtlen kezelés (sikkasztás, csalás) ellen csak az Anglo - Sanuüían Lloyd Általános Blztoiíió Rt. (Budapest, V., Nádor-utca 34 hotten kezelési (óvadék) Kötvénye nyúj' teljes biztonságom — Számos előkelő pénzintézet, vállalat és ható­sági intézmény kötött ily biztos.tást. Kérjen prospektust és ajánlatot! ... —------------""I ÁMQN ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út, csatoma- ós betenépitési vállalkozók Föld­munka Vágányfektetés Mészkő­bánya — Telefon: J. 303-85. van., Futó-utca 10. szám. WIMMER FERENC épület-, gép- és műlaka osmester IB, Tölgyfa-«. 8 Tel. 125-37 BEllEVUE,,...-,. ÉTTERMEI Budán, I. Attila-utca 53 — Igazg. telefon: Lipót 986—8a Minden este, vasár és ünnepnap délután is FIORIPA-JAZZ és szinfoniMus zenekar játszik Kiváló konyha és italok — Mérsékelt árak Asztal rendelés telefonon is: Lipót 986—84.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom