Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-02-08 / 872. szám

XXIII. évfolyam. 872. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : viraág Béla Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 február 8. a székesfővárosnak olyan tanács­noka, aki tanul. Aki meri beval­lani, hogy bizonyos kérdésekben laikus és szívesen veszi a szak­emberek tanácsát. Nagyon sokat kell tudnia annak, aki bevallja, ‘ hogy keveset tud. Te jó Isten! mi válna ebből a városból, ha ez a felfogás iskolát csinálna a vá­rosházán! Micsoda nem vart fel­lendülés indulna mqg az egész vonalon. Egy tanácsnok, aki időt talál ' arra, hogy elmenjen a szakmá­jába vágó előadásokra és ott nyíltan bevallja: — tanulni jöt­tem! .Laikus vagyok és szüksé­gem van az orvos urak taná­csára, amikor fürdővárost sze­retnék teremteni Budapesten. Mert így történt az Orvosi Ka­szinóban legutóbb tartott ülésén, amikor ott Reiner Ede dr. a für­dőpolitikáról tartott előadást és röviden vázolta e mozgalom múltját, amelyben neki is erős része van. Az előadó azzal fejezte bo sza­vait, hogy álmai megvalósulását kezdi látni, ha összehasonlítja a mai állapotot a 30—40 év előtti állapotokkal. Volt a hozzászólók között olyan io, aki art mondotta, hogy az elmúlt évben e téren több történt, mint az elmúlt 30 év alatt. Igaz! És ehhez az üdvös előre­töréshez a lökést három év előtt R i p k a Ferenc dr. a mai főpol­gármester adta meg, aki a Hollós Mátyás Társaság tudós tagjai közreműködésével hét ülésen át fürdőügyi ankétet rendezett és oly erővel dobta ezt a fontos kérdést a köztudatba, hogy egy­más után szülte az e kérdés to­vábbvitelére, fejlesztésére -szánt tényezőket: a Dunaszövetséget, az Idegenforgalmi szövetséget és köztük első helyen Budapest Für­dőváros Egyesületet. A Hollós Mátyás Társaság-nak nem hivatása a fürdőügy gyakor­lati fejlesztése, nem is tartozik reá, nincs is módja hozzá. Ezt a célt szolgálják legfőképpen a Für­dőváros Egyesület, a vá­ros és az állam. Hatalmas segítő eszköze a M. Á. V. érdekköré­be került Idegenforgalmi Vállalat, 'melyet most már nagy koncepciókkal rendelkező vezetője a helyes mederbe terelt, amit gátolt eddig a nemrég el­hunyt Gálos^Kálmán, aki egy élet energiáját pocsékolta el a Cook- idora ellen való harcban. A város rábízta a fürdőügyet Berczell Jenő tanácsnokra, aki okos fejjel, nyílt aggyal tanul, tervei és al­kot. Domború homlokához hason­lóan, merész ívelésű elgondolá­sokkal alkotta meg a fürdőügy programmját. Budai ember és a Budának ez a fontos ügye így a legjobb kezekben van. Az idegen- forgalom hivatalos intézését a város kell, hogy felszabadítsa a régi kicsinyes sablonok alól és nem lesz elegendő reform, a hivatalnak új helyiségbe való át­költöztetése,. így fölfegyverkezve Berczell tanácsnok hatalmas lépésekkel viszi majd előbbre a világfürdővé való fejlesztést, csak éppen a világhírű keserű-források ügyét — amely egyik főtárgya volt az orvosi kaszinóban Reiner Ede, dr. előadását követő magas .színvo­nalú vitának — ezeket a keserű­forrásokat nem lesz képes oda fej­leszteni, ahová azokat fejleszteni kell, mert ennek útját állja a köz­ponti városház balszárnya, ahol a város külső, távoleső, lakatlan részednek szabályozását tervezik. Mert Budaörs és Budafok határán gyönyörűen szabályozta a város- rendező hivatal a parlagon fekvő területeket, ami bizonyosan fon­tosabb, mint a belső részek sza­bályozása és éppen ezek a kész tervek nem engedik, hogy az az áldott vidék megközelíthetővé té­tessék. Terítse ki a tanácsnok úr Buda­pest térképét, ahová a borárostéri dunahíd is be van már rajzolva és minden mérnöki tudás nélkül vonja meg a híd tengelyébe eső vonalat. Meglepetésszerűen ez a sugáregyenes vonal a keserű forrásokhoz vezet, föl a Dobogó dombra, amely mögött ott van az örsödi völgy. Ez a sugárút, mely a hídtól a dombra vezet és egy­szerűen berajzolható minden sza- bályozási tervbe, érinti a Sósfür­dőt is, de külön „budai karlsbadot“ teremtene ott az örsödi völgyben, ahol csak be kell rendezkedni az ivó-kúrára. Világhírt Budának nem a fürdő vize, hanem az ivó­kúra adhat egyedül. Ez a kelen­földi sugárút — egy két viskót ki­véve — sehol sem érint lakott területet, s ha valamikor délfele a város déli határára helyezik át a kelenföldi pályaudvart és le­bontják a kelenföldet elcsúfító, ketté osztó, fejlődését gátló vasúti töltést, akkor ez a kelenföldi su­gárút mégis ki fog épülni rengeteg kisajátítási költség árán és köz­vetlenül iösszbköti Pestet a Du­nántúl nagy pályaudvarával. Ezt a terve/t egyelőre diktátori szóval lefújta a város szabályzó hivatal, mely a kész terveket nem engedi megváltoztatni, holott — megsúghatjuk — csak apró, kis módosításokról volna szó az új térképen. Enélkül a sugárút nélkül nem fogja megtalálni senki a keserű- vízforrásokt, mint ahogy zavarba lehetett volna hozni a kaszinóban összejött orvosok komoly testüle­tét is, mely az érelmeszesedés egyetlen alkalmas gyógyszerével, a „Budai Mária forrás“-sal is be­hatóan foglalkozott; — ha valaki fölvetette volna a kérdést, hogy Budának és a szenvedő emberi­ségnek ez a ritka kincse, tulajdon­képen hol is van? Azt hisszük, hogy nem igen tudta azt ott más, mint épen csak — Bérezel tanácsnok úr. Budán, IQ27- február J A budai új autóbuszvonalak, amelyek hivatva volnának a villa­mos vasutak által teremtett köz­úti közlekedést kiegészíteni, most pozitív formákat öltöttek azzal, hogy a budapesti közlekedés egyik elismert szaktekintélye Scheuer Róbert városi bizott­sági tag, a Polgári Egység Párt­jának klubhelyiségében rendezett vitaestéken nagyszabású prog- rammot adott a Ripka-párt által tervezett autobuszhálózatról. Az egész várost felölelő programm- nak Budára eső részéből kiemeljük a következőket: — Megoldaná egyelőre, amíg a villamos vasút kiépül az óbu­dai temető közlekedését azzal, hogy az újlaki templomtól közlekedne az óbudai vasúti állomásig; — a Rózsa­domb közlekedése körforgalom volna, mely a Margit-hídon át felmenne a szerpehtin úton és a Mész-utcán át jönne le a Statisztika-térre és a Mar- git-körűt, Margit-hídon, Fáik Miksa- utcán át az Országház-térre; — a ! Vörös kereszt kórházhoz járó és a Krisztina-térről induló autóbusz meg­kerülné az egész Qellért-hegyet és félkörben a Villányi-úton a Fehérvári- és Átlós-út sarkán levő „Kelen“-térig járna és vissza. — A Budafoki-űton kcz’ekedő autóbuszt már is megindít­ják még pedig az Elektromos müvek kezelésében. — A vár közlekedésé­nek nehéz problémáját a Donáti-utcán át föl-menő, Várat fönt megkerülő s a Várfok-utcán lejövő; — esetleg egy a Rózsadombbal kombinált, a Donáti- utcán vagy a Szövőház-utca—Várfok- utcai vonalon a Várba föl s a Hu- nyady Jánós-űton lejövő és visszafelé közlekedő autóbusszal oldanák meg Scheuer Róbert számadatokkal is tá­mogatta terveit s azokat magáévá tette a Ripka-párt s így valószínű, hogy azt a közgyűlés is elfogadja. Aggházy Kamiit, a M. Kir Had­történelmi Muzeum igazgatóját a Hollós Mátyás Társaság .tudós tagját a kormányzó legfelsőbb dicsérő elismerése kifejezéséül a M. Kir. Hadtörténelmi Muzeum megszervezése körüli kiváló ér­demeiért a bronz érdeméremmel tüntette ki. A múzeumok történe­tében páratlanul álló rövid idő alatt sikerült megteremtenie ezt a ma már tekintélyes tudomá­nyos intézetet, mely most köl­tözik át Budára a Ferdinánd ka­szárnyába, amelynek a vérme­zőre néző homlokzatát most ala­kítják át. Aggházy Kamii 1882 november 1-én született Budapesten. Fiatal ka­tonatiszt korában rendkívül intenzív és becsült írói tevékenységet fejtett ki. Résztvett a Veszprém melletti Benedekhegyen, a Visegrád melletti római hadiúton és a táthi csatatér török temetőjében végzett ásatások­nál. A szerb harctéren súlyosan se­besülve, fogságba jutott, innen mint harcképtelen visszakerülvén, munkás­ságát múzeumi ambíciójának szen­telte. Jelen kitüntetése felsőbb helyen is^ méltányolt úttörő és alkotó mun­kájának elismerése. Levél Észtországból . . . Turáni testvéreink között, akik járiak már nálunk — sokan megszerettek ben­nünket. Ezek között van Ella libák, a bájos tánemüvésznő is. Kedves, drága testvérünk nekünk, aki messze idegenben is szószólója, dícsérője az országnak és —• ami nekünk fölötte kedves — Budának. Rigából jött le­velében Buda felől érdeklődik és örül, hogy tournéja közbe ide is ejöhet és reméli, hogy hosszabb időt tölthet közöttünk. Jól esik elmesélnem ezt, mert tudom, hogy vannak, akik őt nagyon szeretik, tudnak gyönyörköd­ni művészetében és bizonyára velem együtt örülnek annak a kedves hír­nek, hogy nemsokára eljön hozzánk. Viraág Ilus. 25 filléres pénzdarab megoldaná azt a nehézséget, amit most a 20 és 50 filléres hasonlósága okoz. A kettő helyett forgalomba hozott „huszon­ötöd" sok minden kezelést megolda­na, ami ma ráfizetésre kényszeríti az embereket. Aki éjfél után 3 ezer ko­ronát adott a házmesterének, az most 3 darab tízfillérest ad, tehát 675 ko­ronával többet. Így vannak sokan a kávéházi és vendéglői borravalóval. A 25 filléres kerek összeget jelent = 3000 koronát, tehát egyszerűbb a szá­mítás. A közúti villamos kalauzok va­lami kis pénzt keresnének, mert a legtöbb ember otthagyna a visszajáró 1 fillért. Tér vagy nem tér? a Széna térnek mondott, de tulajdonkép­pen a tévesen Krisztina útnak elkeresztelt 2—8 számig és 1—61 számig terjedő házcsoport által határolt városrész, melyet a köz­úti vasút Retek uccai hurok­vágánynak mond, a kalauz Széna térnek kiált ki, a jó budai pedig „Gödör“-nek mond a szintén vele nyíló budai jégpálya miatt, mely a régi téglavető gödör helyén épült. Egyike Buda legforgalma­sabb tereinek, de így, ahogy most van, senki précize nem tudja megfejteni, hogy mi és hol van. Ezen okvetlenül és sürgősen segíteni kell, mert nagyon sok félreértésre és kellemetlenségre ad okot. Segíteni kell azon, hogy a Krisztina körút a Vízivárosban kezdődik s így a régi Szent Já­nos kórháznál lévő Széna, tértől kezdve a Dékány utcáig futó ház­sort még Margit körútnak kell pótlólag elnevezni. A Krisztina körút a Csaba utcánál kezdődik. Az ezek közé eső teret el kell külön nevezni, akár Hűvösvölgvi térnek, akár Svábhegyi, akár Jánoshegyi térnek, esetleg Mar- tinuzzi térnek, aki itt: a hegy­vidékien tanulta a pálosoknál a tudományokat s így lett Magyar- ország egyik legnagyobb állam- férfia és vértanúja, — de akár György barát terének, akár Her- kópáter térnek, — de valami tér­nek okvetlenül el kell keresztelni és ebbe a káoszba végleges ren­det teremteni. Alpár Ignác, a nagynevű építész, tart előadást e hó 8-án este 6 órakor a „római emlékekről“ a Polgári Egy­ség Klubja nagytermében: V., Aka­démia u. 3. Az érdekes előadáson, melyet vetített képekkel kísér az il­lusztris előadó, vendégeket, hölgye­ket is szívesen lát a klub vezetősége. Komikus jelenség, amikor P a k o t s József úr Óbuda érdemes volt képvi­selője a külpolitikáról oktatja ki Bethlen István grófot, aki a király­kérdésre vonatkozó, számos fölme­rült oláh — szerb — lengyel és más orientációkra vonatkozólag kijelen­tette, hogy a korrrjány nem folytat orientációs politikát. Mert orientá­lódni kell! — mondja a jövendő de­mokrata kormány leendő külügymi­nisztere Pakots József, de — sajnos — még abban a csekély dologban sem tudott hetek óta orientálódni, hogy az óbudai mandátumáról kinek a ja­vára mondjon le. Farkas Imre, a kitűnő poéta, a Hol­lós Mátyás Társaság ilusztris tagja legtermékenyebb színpadi íróink egyike, ismét új daljátékon dolgozik, amely a Budai Színkörben kerül majd a nyáron színre. A kiváló költő eb­ben a színházi szezonban aratta leg­nagyobb sikerét a Királyné rózsája című romantikus operettjével és a Király Színház iművészszemélyzete nemsokára megkezdi a próbákat a Repülj fecském című daljátékából, amely előreláthatólag márciusban ke­rül bemutatóra. Farkas legújabb da- mutatóra. Faraks legújabb darabjá- rabjának a címe Fülemile. Arany Já­nos hasonló költeményének motívu­mait dolgozza fel és értesülésünk szerint gyönyörű magyar dalokkal fűszerezi. A Római fürdő mint önálló telep és a most fejlődő A k v i n k u m városrész számot tevő köz­pontja, legszebb része, öntudato­san halad a fejlődés útján. Kétezer évnél is többre visszatekintő ke­rete, világlátványosság számba menő múzeuma, amfiteátruma, arra predesztinálja, hogy a város és a kormány külön foglalkozzék vele, ahogy a kormány nagysza­bású tervek s esetleg a Stadion való építése révén, a város pedig az oda vezető rész stilszerü sza­bályozásával igyekeznek felada­tuknak eleget tenni. A Rómaifürdő-telcp fejlődésében igen fontos dolog, hogy most a víz­vezetéket is megkapja. A telep _ vasárnapi közgyűlésén Kézdi-Kovács László, a telepegyesii- let elnöke, ürömmel jelentette, hogy a fővárosi vízmüvek által kívánt 32 mil­liós vízfogyasztást a telep majdnem 10 millióval túljegyezte s így májusra már a vízvezeték ki is épülhet. Az ülésen szóba került Zsigmond István pályadíjnyertes gyönyörű terve, mely a Rómaifürdő területének festői szép­ségű szabályozását mutatja be s c pompásan elgondolt tervek szerint világraszóló látványossággá tenné. Az egyesület mozgalmat indít e tervek megvalósítása érdekében, azzal a hoz­záadással, hogy a főváros tegye ta­nulmány tárgyává, nem volna-e cél­szerű a fővárosi növénykertet itt el­helyezni, ahol bőséges meleg vizek állnának a nagy pálmaház és a kisebb üvegházak fűtésére és tágas terület a londoni Kew-gardenhez hasonló, tóval élénkített romantikus kiképzésre. Hő- vizes fürdők, strandfürdők, nagyszerű sporttelepek (köztük akár a Stadion is), mind bőven helyet kaphatnának e területen. A közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta Kricsfalussy Mi­hály államtitkárt, az egyesület volt elnökét, aki Bérezik Istvántól vette át az elnökséget s akik mindketten ki­váló érdemeket szereztek a telep fej­lesztése körül. A közgyűlésen a Rómaifürdő-telcp Egylet és a telep előkelőségei nagy szambán vettek részt, köztük Szil- vássy Károly ezredes, Takács Sándor hadbíróezredes, az egyl. alelnökei, dr, Kjsis Géza és Bedinget' Miksa igazga­tók, dr. Winter Ernő járásbíró, az egyl. titkára, Bélyi József számv. fő­tanácsos, az egyl. pénztárosa, a vá­lasztmányból: Honig Ernő őrnagy ár. Apáthy Árpád, dr. Szernlér Lőrinc bírók, Haluskay Sándor, Pohlenz Ala­jos főmérnökök, Pórszász Nándor, dr. Csobádi Samu, Fehér Dezső, Gold Andor, Fischer Antal, Farkas József, ifj. Kézdi-Kovács László, Sárái Bru­tus, Bodnár László, Vass Andor, Sár­kány Ferenc s még sokan. A kisor­solt választmányi tagok helyébe meg­választattak: Bodnár László, Farkas József, Honig Ernő, Kormos Oszkár, Légrády János plébános, Pohlenz Ala­jos, Schmidt Sándor, Jakubetz Gyula es dr. Szernlér Lőrinc. Szombathy Kálmánt, a Budai Tár­sas Kör alelnökét, a Háztulajdonosok Orsz. Szövetsége igazgatóját a spa­nyol náthajárvány szintén ágynak döntötte, vele együtt nejét és két gyermekét. Az orvosok gondos ápo­lása révén mindnyájuk egészsége a javulás útján van. Lengyel .Endre dr.-nak, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész­vénytársaság igazgatójának a közle­kedés ügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kor­mányfőtanácsosi címet adományozta a kormányzó őfőméltósága. Merényi Richárd papírosgyári igaz­gatót orvosai tanácsára megoperál­ták. A műtét oly komplikált és sú­lyos volt, hogy a beteget operáció közben kellett elaltatni. Az orvosok sikeres beavatkozása következtében ma már gyógyulóban van hónapok óta tartó kínos betegségéből. Az óbudai nábob, ahogy a III-ik kerületben Heuthaler Frigyest, a régi óbudai polgárok tipikus reprezentán­sát nevezték, január -30-án hatvanhat éves korában váratlanul elhunyt. A fél óbudai határ az ö tulajdona volt. Száznál több telek és 10—15 ház vallotta urának, Vagyonát húsz mil- liárdra becsülik. Nagy részvéttel te­mették el február 2-án az óbudai te­metőbe. Az elhunytat kiterjedt ro­konság, a Botzenhardt, Heuthaler, Haszman, Herold, Schlosser és Zim­mermann családok gyászolják. Berczei Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom