Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-02-08 / 872. szám
XXIII. évfolyam. 872. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Felelős szerkesztő : viraág Béla Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 február 8. a székesfővárosnak olyan tanácsnoka, aki tanul. Aki meri bevallani, hogy bizonyos kérdésekben laikus és szívesen veszi a szakemberek tanácsát. Nagyon sokat kell tudnia annak, aki bevallja, ‘ hogy keveset tud. Te jó Isten! mi válna ebből a városból, ha ez a felfogás iskolát csinálna a városházán! Micsoda nem vart fellendülés indulna mqg az egész vonalon. Egy tanácsnok, aki időt talál ' arra, hogy elmenjen a szakmájába vágó előadásokra és ott nyíltan bevallja: — tanulni jöttem! .Laikus vagyok és szükségem van az orvos urak tanácsára, amikor fürdővárost szeretnék teremteni Budapesten. Mert így történt az Orvosi Kaszinóban legutóbb tartott ülésén, amikor ott Reiner Ede dr. a fürdőpolitikáról tartott előadást és röviden vázolta e mozgalom múltját, amelyben neki is erős része van. Az előadó azzal fejezte bo szavait, hogy álmai megvalósulását kezdi látni, ha összehasonlítja a mai állapotot a 30—40 év előtti állapotokkal. Volt a hozzászólók között olyan io, aki art mondotta, hogy az elmúlt évben e téren több történt, mint az elmúlt 30 év alatt. Igaz! És ehhez az üdvös előretöréshez a lökést három év előtt R i p k a Ferenc dr. a mai főpolgármester adta meg, aki a Hollós Mátyás Társaság tudós tagjai közreműködésével hét ülésen át fürdőügyi ankétet rendezett és oly erővel dobta ezt a fontos kérdést a köztudatba, hogy egymás után szülte az e kérdés továbbvitelére, fejlesztésére -szánt tényezőket: a Dunaszövetséget, az Idegenforgalmi szövetséget és köztük első helyen Budapest Fürdőváros Egyesületet. A Hollós Mátyás Társaság-nak nem hivatása a fürdőügy gyakorlati fejlesztése, nem is tartozik reá, nincs is módja hozzá. Ezt a célt szolgálják legfőképpen a Fürdőváros Egyesület, a város és az állam. Hatalmas segítő eszköze a M. Á. V. érdekkörébe került Idegenforgalmi Vállalat, 'melyet most már nagy koncepciókkal rendelkező vezetője a helyes mederbe terelt, amit gátolt eddig a nemrég elhunyt Gálos^Kálmán, aki egy élet energiáját pocsékolta el a Cook- idora ellen való harcban. A város rábízta a fürdőügyet Berczell Jenő tanácsnokra, aki okos fejjel, nyílt aggyal tanul, tervei és alkot. Domború homlokához hasonlóan, merész ívelésű elgondolásokkal alkotta meg a fürdőügy programmját. Budai ember és a Budának ez a fontos ügye így a legjobb kezekben van. Az idegen- forgalom hivatalos intézését a város kell, hogy felszabadítsa a régi kicsinyes sablonok alól és nem lesz elegendő reform, a hivatalnak új helyiségbe való átköltöztetése,. így fölfegyverkezve Berczell tanácsnok hatalmas lépésekkel viszi majd előbbre a világfürdővé való fejlesztést, csak éppen a világhírű keserű-források ügyét — amely egyik főtárgya volt az orvosi kaszinóban Reiner Ede, dr. előadását követő magas .színvonalú vitának — ezeket a keserűforrásokat nem lesz képes oda fejleszteni, ahová azokat fejleszteni kell, mert ennek útját állja a központi városház balszárnya, ahol a város külső, távoleső, lakatlan részednek szabályozását tervezik. Mert Budaörs és Budafok határán gyönyörűen szabályozta a város- rendező hivatal a parlagon fekvő területeket, ami bizonyosan fontosabb, mint a belső részek szabályozása és éppen ezek a kész tervek nem engedik, hogy az az áldott vidék megközelíthetővé tétessék. Terítse ki a tanácsnok úr Budapest térképét, ahová a borárostéri dunahíd is be van már rajzolva és minden mérnöki tudás nélkül vonja meg a híd tengelyébe eső vonalat. Meglepetésszerűen ez a sugáregyenes vonal a keserű forrásokhoz vezet, föl a Dobogó dombra, amely mögött ott van az örsödi völgy. Ez a sugárút, mely a hídtól a dombra vezet és egyszerűen berajzolható minden sza- bályozási tervbe, érinti a Sósfürdőt is, de külön „budai karlsbadot“ teremtene ott az örsödi völgyben, ahol csak be kell rendezkedni az ivó-kúrára. Világhírt Budának nem a fürdő vize, hanem az ivókúra adhat egyedül. Ez a kelenföldi sugárút — egy két viskót kivéve — sehol sem érint lakott területet, s ha valamikor délfele a város déli határára helyezik át a kelenföldi pályaudvart és lebontják a kelenföldet elcsúfító, ketté osztó, fejlődését gátló vasúti töltést, akkor ez a kelenföldi sugárút mégis ki fog épülni rengeteg kisajátítási költség árán és közvetlenül iösszbköti Pestet a Dunántúl nagy pályaudvarával. Ezt a terve/t egyelőre diktátori szóval lefújta a város szabályzó hivatal, mely a kész terveket nem engedi megváltoztatni, holott — megsúghatjuk — csak apró, kis módosításokról volna szó az új térképen. Enélkül a sugárút nélkül nem fogja megtalálni senki a keserű- vízforrásokt, mint ahogy zavarba lehetett volna hozni a kaszinóban összejött orvosok komoly testületét is, mely az érelmeszesedés egyetlen alkalmas gyógyszerével, a „Budai Mária forrás“-sal is behatóan foglalkozott; — ha valaki fölvetette volna a kérdést, hogy Budának és a szenvedő emberiségnek ez a ritka kincse, tulajdonképen hol is van? Azt hisszük, hogy nem igen tudta azt ott más, mint épen csak — Bérezel tanácsnok úr. Budán, IQ27- február J A budai új autóbuszvonalak, amelyek hivatva volnának a villamos vasutak által teremtett közúti közlekedést kiegészíteni, most pozitív formákat öltöttek azzal, hogy a budapesti közlekedés egyik elismert szaktekintélye Scheuer Róbert városi bizottsági tag, a Polgári Egység Pártjának klubhelyiségében rendezett vitaestéken nagyszabású prog- rammot adott a Ripka-párt által tervezett autobuszhálózatról. Az egész várost felölelő programm- nak Budára eső részéből kiemeljük a következőket: — Megoldaná egyelőre, amíg a villamos vasút kiépül az óbudai temető közlekedését azzal, hogy az újlaki templomtól közlekedne az óbudai vasúti állomásig; — a Rózsadomb közlekedése körforgalom volna, mely a Margit-hídon át felmenne a szerpehtin úton és a Mész-utcán át jönne le a Statisztika-térre és a Mar- git-körűt, Margit-hídon, Fáik Miksa- utcán át az Országház-térre; — a ! Vörös kereszt kórházhoz járó és a Krisztina-térről induló autóbusz megkerülné az egész Qellért-hegyet és félkörben a Villányi-úton a Fehérvári- és Átlós-út sarkán levő „Kelen“-térig járna és vissza. — A Budafoki-űton kcz’ekedő autóbuszt már is megindítják még pedig az Elektromos müvek kezelésében. — A vár közlekedésének nehéz problémáját a Donáti-utcán át föl-menő, Várat fönt megkerülő s a Várfok-utcán lejövő; — esetleg egy a Rózsadombbal kombinált, a Donáti- utcán vagy a Szövőház-utca—Várfok- utcai vonalon a Várba föl s a Hu- nyady Jánós-űton lejövő és visszafelé közlekedő autóbusszal oldanák meg Scheuer Róbert számadatokkal is támogatta terveit s azokat magáévá tette a Ripka-párt s így valószínű, hogy azt a közgyűlés is elfogadja. Aggházy Kamiit, a M. Kir Hadtörténelmi Muzeum igazgatóját a Hollós Mátyás Társaság .tudós tagját a kormányzó legfelsőbb dicsérő elismerése kifejezéséül a M. Kir. Hadtörténelmi Muzeum megszervezése körüli kiváló érdemeiért a bronz érdeméremmel tüntette ki. A múzeumok történetében páratlanul álló rövid idő alatt sikerült megteremtenie ezt a ma már tekintélyes tudományos intézetet, mely most költözik át Budára a Ferdinánd kaszárnyába, amelynek a vérmezőre néző homlokzatát most alakítják át. Aggházy Kamii 1882 november 1-én született Budapesten. Fiatal katonatiszt korában rendkívül intenzív és becsült írói tevékenységet fejtett ki. Résztvett a Veszprém melletti Benedekhegyen, a Visegrád melletti római hadiúton és a táthi csatatér török temetőjében végzett ásatásoknál. A szerb harctéren súlyosan sebesülve, fogságba jutott, innen mint harcképtelen visszakerülvén, munkásságát múzeumi ambíciójának szentelte. Jelen kitüntetése felsőbb helyen is^ méltányolt úttörő és alkotó munkájának elismerése. Levél Észtországból . . . Turáni testvéreink között, akik járiak már nálunk — sokan megszerettek bennünket. Ezek között van Ella libák, a bájos tánemüvésznő is. Kedves, drága testvérünk nekünk, aki messze idegenben is szószólója, dícsérője az országnak és —• ami nekünk fölötte kedves — Budának. Rigából jött levelében Buda felől érdeklődik és örül, hogy tournéja közbe ide is ejöhet és reméli, hogy hosszabb időt tölthet közöttünk. Jól esik elmesélnem ezt, mert tudom, hogy vannak, akik őt nagyon szeretik, tudnak gyönyörködni művészetében és bizonyára velem együtt örülnek annak a kedves hírnek, hogy nemsokára eljön hozzánk. Viraág Ilus. 25 filléres pénzdarab megoldaná azt a nehézséget, amit most a 20 és 50 filléres hasonlósága okoz. A kettő helyett forgalomba hozott „huszonötöd" sok minden kezelést megoldana, ami ma ráfizetésre kényszeríti az embereket. Aki éjfél után 3 ezer koronát adott a házmesterének, az most 3 darab tízfillérest ad, tehát 675 koronával többet. Így vannak sokan a kávéházi és vendéglői borravalóval. A 25 filléres kerek összeget jelent = 3000 koronát, tehát egyszerűbb a számítás. A közúti villamos kalauzok valami kis pénzt keresnének, mert a legtöbb ember otthagyna a visszajáró 1 fillért. Tér vagy nem tér? a Széna térnek mondott, de tulajdonképpen a tévesen Krisztina útnak elkeresztelt 2—8 számig és 1—61 számig terjedő házcsoport által határolt városrész, melyet a közúti vasút Retek uccai hurokvágánynak mond, a kalauz Széna térnek kiált ki, a jó budai pedig „Gödör“-nek mond a szintén vele nyíló budai jégpálya miatt, mely a régi téglavető gödör helyén épült. Egyike Buda legforgalmasabb tereinek, de így, ahogy most van, senki précize nem tudja megfejteni, hogy mi és hol van. Ezen okvetlenül és sürgősen segíteni kell, mert nagyon sok félreértésre és kellemetlenségre ad okot. Segíteni kell azon, hogy a Krisztina körút a Vízivárosban kezdődik s így a régi Szent János kórháznál lévő Széna, tértől kezdve a Dékány utcáig futó házsort még Margit körútnak kell pótlólag elnevezni. A Krisztina körút a Csaba utcánál kezdődik. Az ezek közé eső teret el kell külön nevezni, akár Hűvösvölgvi térnek, akár Svábhegyi, akár Jánoshegyi térnek, esetleg Mar- tinuzzi térnek, aki itt: a hegyvidékien tanulta a pálosoknál a tudományokat s így lett Magyar- ország egyik legnagyobb állam- férfia és vértanúja, — de akár György barát terének, akár Her- kópáter térnek, — de valami térnek okvetlenül el kell keresztelni és ebbe a káoszba végleges rendet teremteni. Alpár Ignác, a nagynevű építész, tart előadást e hó 8-án este 6 órakor a „római emlékekről“ a Polgári Egység Klubja nagytermében: V., Akadémia u. 3. Az érdekes előadáson, melyet vetített képekkel kísér az illusztris előadó, vendégeket, hölgyeket is szívesen lát a klub vezetősége. Komikus jelenség, amikor P a k o t s József úr Óbuda érdemes volt képviselője a külpolitikáról oktatja ki Bethlen István grófot, aki a királykérdésre vonatkozó, számos fölmerült oláh — szerb — lengyel és más orientációkra vonatkozólag kijelentette, hogy a korrrjány nem folytat orientációs politikát. Mert orientálódni kell! — mondja a jövendő demokrata kormány leendő külügyminisztere Pakots József, de — sajnos — még abban a csekély dologban sem tudott hetek óta orientálódni, hogy az óbudai mandátumáról kinek a javára mondjon le. Farkas Imre, a kitűnő poéta, a Hollós Mátyás Társaság ilusztris tagja legtermékenyebb színpadi íróink egyike, ismét új daljátékon dolgozik, amely a Budai Színkörben kerül majd a nyáron színre. A kiváló költő ebben a színházi szezonban aratta legnagyobb sikerét a Királyné rózsája című romantikus operettjével és a Király Színház iművészszemélyzete nemsokára megkezdi a próbákat a Repülj fecském című daljátékából, amely előreláthatólag márciusban kerül bemutatóra. Farkas legújabb da- mutatóra. Faraks legújabb darabjá- rabjának a címe Fülemile. Arany János hasonló költeményének motívumait dolgozza fel és értesülésünk szerint gyönyörű magyar dalokkal fűszerezi. A Római fürdő mint önálló telep és a most fejlődő A k v i n k u m városrész számot tevő központja, legszebb része, öntudatosan halad a fejlődés útján. Kétezer évnél is többre visszatekintő kerete, világlátványosság számba menő múzeuma, amfiteátruma, arra predesztinálja, hogy a város és a kormány külön foglalkozzék vele, ahogy a kormány nagyszabású tervek s esetleg a Stadion való építése révén, a város pedig az oda vezető rész stilszerü szabályozásával igyekeznek feladatuknak eleget tenni. A Rómaifürdő-telcp fejlődésében igen fontos dolog, hogy most a vízvezetéket is megkapja. A telep _ vasárnapi közgyűlésén Kézdi-Kovács László, a telepegyesii- let elnöke, ürömmel jelentette, hogy a fővárosi vízmüvek által kívánt 32 milliós vízfogyasztást a telep majdnem 10 millióval túljegyezte s így májusra már a vízvezeték ki is épülhet. Az ülésen szóba került Zsigmond István pályadíjnyertes gyönyörű terve, mely a Rómaifürdő területének festői szépségű szabályozását mutatja be s c pompásan elgondolt tervek szerint világraszóló látványossággá tenné. Az egyesület mozgalmat indít e tervek megvalósítása érdekében, azzal a hozzáadással, hogy a főváros tegye tanulmány tárgyává, nem volna-e célszerű a fővárosi növénykertet itt elhelyezni, ahol bőséges meleg vizek állnának a nagy pálmaház és a kisebb üvegházak fűtésére és tágas terület a londoni Kew-gardenhez hasonló, tóval élénkített romantikus kiképzésre. Hő- vizes fürdők, strandfürdők, nagyszerű sporttelepek (köztük akár a Stadion is), mind bőven helyet kaphatnának e területen. A közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta Kricsfalussy Mihály államtitkárt, az egyesület volt elnökét, aki Bérezik Istvántól vette át az elnökséget s akik mindketten kiváló érdemeket szereztek a telep fejlesztése körül. A közgyűlésen a Rómaifürdő-telcp Egylet és a telep előkelőségei nagy szambán vettek részt, köztük Szil- vássy Károly ezredes, Takács Sándor hadbíróezredes, az egyl. alelnökei, dr, Kjsis Géza és Bedinget' Miksa igazgatók, dr. Winter Ernő járásbíró, az egyl. titkára, Bélyi József számv. főtanácsos, az egyl. pénztárosa, a választmányból: Honig Ernő őrnagy ár. Apáthy Árpád, dr. Szernlér Lőrinc bírók, Haluskay Sándor, Pohlenz Alajos főmérnökök, Pórszász Nándor, dr. Csobádi Samu, Fehér Dezső, Gold Andor, Fischer Antal, Farkas József, ifj. Kézdi-Kovács László, Sárái Brutus, Bodnár László, Vass Andor, Sárkány Ferenc s még sokan. A kisorsolt választmányi tagok helyébe megválasztattak: Bodnár László, Farkas József, Honig Ernő, Kormos Oszkár, Légrády János plébános, Pohlenz Alajos, Schmidt Sándor, Jakubetz Gyula es dr. Szernlér Lőrinc. Szombathy Kálmánt, a Budai Társas Kör alelnökét, a Háztulajdonosok Orsz. Szövetsége igazgatóját a spanyol náthajárvány szintén ágynak döntötte, vele együtt nejét és két gyermekét. Az orvosok gondos ápolása révén mindnyájuk egészsége a javulás útján van. Lengyel .Endre dr.-nak, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság igazgatójának a közlekedés ügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta a kormányzó őfőméltósága. Merényi Richárd papírosgyári igazgatót orvosai tanácsára megoperálták. A műtét oly komplikált és súlyos volt, hogy a beteget operáció közben kellett elaltatni. Az orvosok sikeres beavatkozása következtében ma már gyógyulóban van hónapok óta tartó kínos betegségéből. Az óbudai nábob, ahogy a III-ik kerületben Heuthaler Frigyest, a régi óbudai polgárok tipikus reprezentánsát nevezték, január -30-án hatvanhat éves korában váratlanul elhunyt. A fél óbudai határ az ö tulajdona volt. Száznál több telek és 10—15 ház vallotta urának, Vagyonát húsz mil- liárdra becsülik. Nagy részvéttel temették el február 2-án az óbudai temetőbe. Az elhunytat kiterjedt rokonság, a Botzenhardt, Heuthaler, Haszman, Herold, Schlosser és Zimmermann családok gyászolják. Berczei Jenő
