Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-06-30 / 883. szám
f XXIII. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tárFelelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1927 sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. évfolyam. 883. sz. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. viraág Béla magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. junius 30. Los von Pest! II. Tönkre tették a fürdőket és a Dunapartot. Kormánybiztost, vagy szétválást! K Ezt követeli » fürdőügyi Kiállítás botránya, mely túlnő a Széchenyi-fürdő, hullámfürdő botrányán és kétszázezer ember közeli boldogulását teszi lehetetlenné. Nekünk ez a kiállítás kenyér, nekünk ez jobb jövendő, nekünk ez élet! Budán nincsenek kereseti lehetőségek. Itt minden kereskedő csak grajzler, itt minden iparos csak kisiparos. Itt nem lehet a kis nyugdíjat kifőzéssel, kiadott szobákkal meggyarapítani. Innen elvándorol a festőművész, mert ide nem jön a vevő. Itt nem él meg az ügyvéd, de még az ügynök sem. Itt kipusztult az egykor oly híres szőlő, és a szőlősgazdák ina a pesti gyárakba járnak napszámba. Itt még a pap is szegény, még ha „angyal“ is, és elsompolyog a koldus a nyomorúságok ajtaja elől. Itt nem élne meg egy szórakozó hely sem, azért itt még kabaré sincsen Itt az emberek már elfeledtek mosolyogni a nagy gondtól, a kilátástalan élettől. És körülöttünk itt van a kincs, amit két kézzel szórt reánk a jó Isten, de éhen halunk mellette. Itt föltámad az élet, itt meggyógyul aki beteg. És az egészség a legdrágább kincs, ezért cserébe idehordaná aranyát-eziistjét a fél világ. Itt csodát tett az Isten. És mégis elveszünk. A magánfürdők elsorvadnak. Nincs forgalmuk, nincs tőkéjük, nem fejlődhetnek. A Római-fürdő olyan, mint volt 35 év előtt, a Sósfürdő csak külső mázt kapott. Az ásványvizek forgalmának elrémítő hanyatlásáról most számolt be Felber Lipót, a Balneologiai Egyesület szakelőadója. Mintha gyémánttal kirakott aranybörtönben éhhalálra ítélt rabok volnánk. Kenyerünk nincs. Ezt hozná meg a fürdőkiállítás a Gellérthegyen, de még az út sem épül. mely oda felvezetne. Rendelje el sürgősen a kor- ' mány, hogy pártközi konferenciát hívjon össze a tanács és pártközi bizottság intézze el a fürdőügyi kiállítással kapcsolatos kérdéseket. Ha ezt is elamerikázná a város, akkor küldjön ki kormánybiztost, mert nagyon nehezek a láncok, amiket Pest rakott ránk, azoktól béna minden tagunk. Nem bírjuk tovább! A külön életet élő Buda sorsával foglalkozni kell, hogy tükörnek tartsuk Pest elé, amelyben megláthatja várospolitikájának torz képét. Kezdjük a kis dolgokon. Ezek humorosak. Valami pesti bölcs elhitette velünk budaiakkal, hogy a Gellérthegy és a citadella így szép, ahogy van. Ez beleette magát a köztudatba, sőt még műemléknek is szerették volna felavatni. Pedig — ahogy Alpár Ignác apánk mondja — gellérthegyi citadella egyáltalán nincs. A citadellát a város már régen átvette azzal1, hogy lerombolja. Csak éppen azon múlt, hogy ez a lerombolás rettenetes milliókba került volna már akkor — békeidőben és éppen ezért csak réseket törtek rajta, hogy megfosszák erődjellegétől. Az egész citadella és az átvételéhez, lerombolásához fűződő história csúf dolog. Azt írtam egyszer, hogy ez a Budapest fé- kentartására épült erőd a vén Gellért tetején olyan, mint egy összelapított cilinderkalap. Sokan elítéltek emiatt, de ma már sokan igazat adnak nekem. Az ellntétjét kell csak felállítani és kitűnik az igazságom. A visegrádi várat, ha ideépítették volna, akkor most mit szólnának a citadella barátai? Lebontanák a kiálló részeket, amíg ilyen összelapított formát kapna? A visegrádi vár szép, a citadella pedig se vár, se rom. Poézis egyáltalán nincsen benne. Az, hogy a citadella nem szép, nem azt jelenti, hogy most már ezt a hatalmas sziklát okvetlenül el kell csúfítani valami filigrán csecse-becsével, ahogy a Gellért- szobor alatti részt elcsúfították azzal a mozaikszerű aprókőbera- kással, ami sehogy sem illik oda. Erre a nagy arányú sziklára valami derűs, de fenséges alkotás való és ha a fürdőkiállítást rende- 1 ző és építő társaságnak van ilyen i terve, azt okvetlenül építse föl az | alapfalak felhasználásával. „Csak csúfabb nem lehet a mostaninál“ — mondotta Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő fejlett ízlésű igazgatója. Pestről nézve nagyon kedves látvány lehet a kotrógépek munkája, amint ontják magukból a kikotort kavicsot, homokot. Ennek a zaja nem hallatszik át Pestre. De ha a tanácsnok urak valamelyike véletlenül betegen feküdne a Lukácsfürdőben, vagy a Rudasban, elátkozná ezeket a kavicshányó kotrógépeket. Mert, hogy a pesti parton éppen a Hungária, a Ritz, Bristol és Carlton szállodák előtt van a személyhajó állomás és a jövőmenő hajók órák hosszat éppen ezeknek a szállodáknak a Dunára nyíló ablakaiba okádják a füstöt, az jó lehet a külföldi vendégeknek, lehet pesti gusztus, — de hogy a budai fürdők mindegyike elé kotrógépet állítsanak, homokhegyeket, kavics piramisokat építsenek, — azt mi budaiak nem tennénk meg, ha a magunk urai volnánk. * Föltétlenül kell a piac, de hogy ez a piac pontosan a park mellett legyen és az onnan áramló illatok agyonüssék a park virágainak illatát, ahogy ezt a Döbrentei térem megcsinálta a pesti bölcsesség, — arra igazán nincs semmi szükség. Az egész Döbrentei teret a külön életet élő Buda föltétlenül par- kiroztatná, mert a mostani park kicsiny és apró gyermekekkel nem lehet a Gellérthegyre menni. De még a Hungária-forrást használó betegek sem mennek szívesen a Gellérthegyre, a mostani kis parkocska pedig szűknek bizonyult. Parkunk nincs, de van helyette egy 20 holdas kaszáló rétünk a város közepén. Ez a világ legdrágább szénatermő rétje a Vérmező. Felső csücskére kőszínház épüljön, alsó részére a természetrajzi múzeum. A többi pedig legyen a világ legszebb fürdőparkja. Ide jöjjenek nyaralni az emberek, nemhogy innen, ebből a kert te len sivárságból menekülnek külföldre. Szeretném én azt a pesti polgárt látni, aki szótlanul belenyugodnék abba, hogy nagyobbszabású temetésnél 2—300 embernek „egyetlenegy“ omnibuszon kellene kimennie a rákoskeresztúri temetőbe. Miért kívánja ezt Pest éppen a jó budaiaktól? Mondjuk — óbudaiaktól? Mert a temetőjüket elvitték az ürömi határra —- ami máskülönben okos dolog — de egyetlen egy szál omnibusz van hivatva a gyászoló menetet kiszállítani. Pedig a külső Bécsi úton végigfutó villamos hozzáférhetővé tenné az óbudai vasúti állomást is, mely olyan helyre épült, hogy azt sem lehet semmiféle közlekedési eszközzel megközelíteni. Ohó! — mondták odaát Pesten — ennek a vasútnak a végállomása ott van bent, Budán, a Margit- híd mellett. Ott tessék felszállni. Csakhogy ez keserű igazság, mert éppen ez a vasúti állomás teszi tűrhetetlenné a Császárfürdő betegei számára a létet. Ott fütyül, sípol, prüszköl, füstöl, tolat és kapcsol — füstben, zajban — I ez a vasút, megrontva ennek a dunaparti fürdőnek minden szépségét. Ezt innen okvetlenül áthelyezné a „budai“ tanács. Mintahogy ez a tanács kialkudott volna a propellervállalattól legalább két megállóhelyet az újlaki és .óbudai — meglehetősen hosszú — Dunapartoin. Négy hajóállomás esik Pesten ilyen hosszúságú partrészletre. Az óbudai és újlaki másodrangú polgár vagy a hajógyárnál szállhat hajóra, vagy lesétálhat a Pálffy térre. Ritka látványosságszámba mennek a budai fürdők forrásai. Természetalkotta nagy barlangok sötét mélyén tószerű források adják a gyógyvizet a Gellérthegy belsejében. Akik látták, csodákat beszélnek róla és mégis lakat alatt tartja azokat a város bölcsessége. Pedig minden idegen megnézné és ez volna a reklám egyik leghatásosabb módja. igaz, azt is bizonyítaná, hogy ezek a források meglehetősen mélyen vannak és így a sokkal magasabbra tervezett Gellérthegyi lift alagútja azokat egyáltalán nem érintheti, — de mindenesetre elsőrendű látványosságot nyújtanak. E források közül egy. a Lukácsfürdőé kint van a szabadban, akkora tó, mint a Vigadó nagyterme és Lotusz-virág nyílik rajta. Ezt szépen köriilfalazták, nehogy valaki meglássa. Másutt ezt aranyba foglalnák, mint valami ékkövet és dicsekedve hordanák oda az idegent. Mindent ami szép, lakat alá tett a város és csodálom, hogy a János hegyet is nem deszkázták még körül, hogy ne látszódjék belőle, még a kilátó torony sem. :Jc Nem szívesen írom ezeket a dolgokat, mert elfacsarodik tőlük a szívem. Mi budaiak világgá szeretnénk kiáltani a mi világhírre érdemes szépségeinket, és a pesti tanács befogja a szánkat. A kiásott romvárosokat ezrével látogatják Itáliában az idegenek és Pesten ezrével laknak emberek, akik még sohasem jártak Akvin- kumban. Pesti ember azt sem tudja, hogy miképen juthat el oda. Villamosvasutak visznek Pestszentlőrincre, a homoksivatagba, de Akvinkumba csak a ritkán közlekedő HÉV visz. Pedig ott e 3000 esztendős romokon kívül gyógyfürdők is vannak. Óriási világfürdőnek van teremtve az a szerencsétlen, elhanyagolt akvin- kumi medence a Duna partján. Ma;, még mezőség, pusztaság. Azzá lesz, amivé teszi a város. Az a nagy baja, hogy Óbudán is túl van, az pedig Pestnek legmostohább gyermeke. Óbuda egy nagy háromszög, amelynek csak a két befogóján van villamos vasút, de a háromszög belseje a legelmaradottabb falu. Minden szennyvize az utcán bűzlik. Nem tudom elképzelni, hogy Óbuda mint önálló város, ötven év óta ne csatornázta volna utcáit, mint tette annyi más kisebb város az országban. És még sok olyan dolog van itt, amit elképzelni nehéz. Dubnái Pál Kezet fogtak a budai hegyek A budai hegyvidék és a völgyek viliaterületei szövetségbe tömörültek. A Budai Hegyvidéki Egyesületek Szövetsége A fürdőváros nagy kérdésének gyakorlati megoldása hatalmas stációhoz ért a mai értekezleten, amelyen csekély kivétellel megjelentek azoknak az egyesületeknek a vezérféfiai, amely egyesületek hivatva vannak a belső budai világfürdő méltó keretét megalkotni. A Budai Polgári Kör előkelő termeit ajánlotta föl az első értekezlet megtartására dr. Kozma Jenő és a szétküldött meghívók alapján megjelentek: Alpár Ignác, André- ka Károly. Bárdos György, Bódy Tivadar, Gömöry Győző, Holtz- spach Nándor, Kemény Lajos, Kozma Jenő, Lugmayer József, Manninger Vilmos, Rezső Antal, Szibinkits György, Szilágyi Károly, Tinán János, Bercsényi Antal és Viraág Béla. Elmaradását kimentette Becsey Antal. Már a Zugligeti Egyesület egyik társasvacsoráján, ahol lapunk szerkesztője fölvetette a rokontörekvésű hegyvidéki és a hegyek alján elterülő villaterületek sorsát intéző egyesületek szövetségbe való tömörülésének eszméjét, az a meggyőződés alakult ki, hogy ez a szövetség az intenzív életet élő és eredményes működést kifejtő Svábhegyi Egyesület égisze és Dr. BÓDY TIVADAR vezetése mellett alakuljon meg, amit azután minden a mozgalomhoz csatlakozó egyesület szívesen is fogadott. Az eszmének sikerült megnyerni dr. Ripka Ferencet is, aki mint a szövetség díszelnöke tetőzné be ezt a hatalmas szövetséget, amelyben a főváros is bölcs segítőtársat talál a hegyvidék fejlesztése terén. Társasvacsora keretében folyt az első megbeszélés, ahol tisztázták azt a fogalmat is, hogy az általános felfogásnak engedve, mely Pestet mondja síkságnak, Budát pedig hegyvidéknek, ebben a hegyvidéki szövetségben jogosan vesznek részt azoknak a villaterületeknek egyesületei, amelyek — mint a Pasaréti-, Akvinkumi- és Buda-Alsóvárosi (Fehérvári út és környéke) Egyesületek — jobban a síkságon fejtenek ki működést és alkotják azt a keretet, mely mint üdülőterület veszi körül és egészíti ki a belső Budán épülő világfürdőt. A megbeszélések során szóvá- tette ezt Gömöri Győző, a Buda- Alsóvárosi Egyesület elnöke, mint par excellence síkságon, a kelenföldi medencében létesült egyesület, — de a kifejlődött vita során kitűnt, hogy ide tartozik a Dobogó-domb a keserűforrások felett s ez jogosulttá teszi e városrész számára is a „hegyvidéki“ egyesület gyűjtőcímet. A kifejlődött élénk vita során kialakult az -a nézet, hogy minden a szövetségben (esetleg Hegyvidéki Tanácsban) tömörülő egyesület s így a már meglevő Óbudai hegyvidéki szövetségben egymáshoz kapcsolt óbudai hegyvidéki egyesületek megtartják függetle- I nül teljes autonómiájukat, de beterjesztik programmjukat és az eljárásban követnek közösen megállapított rendet, ami megkönnyítené a városháza munkáját és rendszert vinne e vidékek fejlesztésébe. Az értekezleten részvett tizenöt egyesület most összeállítja pro- grammját és a szükséges statisztikai adatokat, hogy a legközelebb megtartandó értekezleten az alakulás ismét egy nagy lépéssel haladjon előre. Budán, IQ2/. június 2() Elhalasztotta tárgysorsjátéká- nak június 29-ére kitűzött húzását a „Budai Kát. Kör“ ezévi d e- cember hó 5-ére, amikor nagyszabású Mikulás-est keretében t árit ja meg a húzást. Felfordulást okoz majd Óbudán a piac áthelyezése a Tavasz utcából a Kórház-utcába, ahol a régi temető helyén rendezik be az új piacot. A székesfőváros k őzéi e 1 m e z é s i bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta az új piac terveit, amelyek most már a közgyűlés elé kerülnek végleges jóváhagyás végett.
