Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-26 / 876. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 március 26. Szent Gellert j Gyógyfürdő I Géptorna (Zander) terme j kiválóan alkalmas fogyókúrák ♦ tartására, izületi merevségek, | izomsorvadások és hátgerinc ♦ elferd ülések gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. í A Budai Társaskör nagyarányú ün­nepet rendezett e hó 19-én a már­cius 15-ikének évfordulója alkalmá­ból. Ziegler Géza kormányíőtaná- csos, elnök és Hődy Lajos háznagy rendezésében. A nagytermet ünneplő közönség töltötte meg, mely Ziegler Géza megnyitó és üdvözlő beszéde után, lelkes örömmel hallgatta Rákosi Jenő szellemes, elmés beszédét, zajo­san megtapsolta találó megjegyzé­seit, mint az, hogy az ünnep anak- ronismus, mert akkor csonka volt a függetlenségünk, de teljes egész volt az országunk, — ma teljes a függet­lenségünk, de csonka az ország. A márciusi vívmányok ott vannak el­temetve a trianoni határdomb alatt és csak egyet kiáltunk át:; — a Talpra Magyart! De ez is elég, mert ha talpra áll ismét a magyar, min­dent visszaszerezhet. Nagy ováció­ban részesítették 'a fiatalos hévvel beszélő, Isten kegyelméből magas kort ért poétát és ma élő legnagyobb publicistát. Utána egy műkedvelő írónő két költeményét szavalta el. Székelyhídi Pál hegedűn saját átirású magyar dalokat adott elő virtuozitás­sal. A szép ünnepet emelte a Budai Dalárda több énekszáma és befejezte Ziegler Géza emelkedett szellemű zá­róbeszédé. A társasvacsorán kedvesen ünnepelték Szegő Sándor karnagyot és Peterdy Sándor írót, névünnepük alkalmából. Magas vendége lesz április 3-án az óbudai kath. templomnak 0 r s e- nigó Césár c. érsek, a pápa kö­vete személyében, aki ünnepi nagy­misét mond s utána megáldja a Hő­sök emléke mellett elhelyezett két póttáblát. Film-estéket rendez a szezonban a Svábhegyi Egyesület mindenre kiter­jedő figyelemmel munkálkodó elnök­sége a Svábhegyi Szanatóriumban belépő díj nélkül. A Budapesti Nemzetközi Vásár a fokozott mértékű helyigénylé- sek gyorsabb lebonyolítása céljá­ból, tekintettel a vásár megnyi­tásának közelgő terminusára, már hétfőtől, március 21-től kezdve, a vásár színhelyén, a városligeti Iparcsarnokban kirendeltséget lé­tesített, ahol a kiállítani szándé­kozók naponta ríeggel 9-től este 6 óráig tárgyalhatnak helyigé­nyeik ügyében. (Telefon: Teréz: 155—90.) Az Egyesült Polgári Társaskör Óbudán, mely rövid idő alatt a III. kerület vezető kaszinójává fejlődött, élénk társaséletet él és e hó 15-én tar­tott választmányi ülésén ismét nagy­számú újonnan jelentkezett tagot vett föl. Az ülést követő társasvacsora ke­retében ünnepelték a szabadság kihir­detésének évfordulóját. Móra István igazgató, a kiváló költő ez alkalomra írt hazafias költeményét olvasta fel nagy és lelkes tetszés közt. Majd Rei- singer Gyula-, igazgató mondotta el ünnepi beszédét, amelyben méltatta a márciusi napok jelentőségét. Lfelkes ovációkban volt része. Az ünnepi es­tét Andréka Károly meleg hangú, biz­tató, tartalmas beszéde fejeezte be. Népes értekezletre gyűltek össze a kaszinóban e hó 22-én este Óbuda iparosai és kereskedői pártkiilömbség nélkül, hogy meghallgassák dr.Rrivóss Árpád ügyvéd előadását arról a saj­nálatos viszonyról, amelyben a fő­városi üzemekkel szemben élnek az óbudai iparosok és kereskedők. Meg­lepően csoportosítva állította egymás­sal szembe a tényeket; olyan képet rajzolt az üzemekről, hogy az előadás beillet vádiratnak a város ellen. Vé­gül tömörülésre hívta fel a kereskedő­ket, iparosokat és az összes kispolgá­rokat. A nagy tetszéssel és helyeslés­sel fogadott beszéd után Braun Jenő mondotta el szűzbeszédét, fölemlítve azt, hogy Óbudán már történt kísérlet ily tömörülésre, de a háború elmosta ezt, azért nagy örömmel üdvözli a kezdeményező előadót. Majd Kapcza Imre mondott általános helyesléssel fogadott beszédet, amelyben az or­szággyűlésen való szakma szerinti képviselet előnyeit fejtegette. Végül Andréka Károly elnök, beszámolt el­járásáról a rég óhajtott autotaxi ál­lomás ügyében, mely a közeli napok­ban kezdi működését a Fő-téren. Vi­szont Kemény Lajos vegyészmérnök az ódudai temetőhözvezető a Bécsi- útón építendő villamos vasút kiépíté­sét sürgette. Az értekezletet társas­vacsora fejeze be. r Ángyán Béla Kétféle érzést váltott k.i Án­gyán Béla dr. országgyűlési kép­viselőnek igazságügyi államtitkár­rá való kinevezése. Amily öröm­mel fogadta ezt az egész magyar intelligens társadalom és ebben méltó elismerését látta azoknak a kiváló érdemeknek, amiket Bethlen István gróf miniszter- elnök mellett már évek óta szer­zett nagyjelentőségű és fölöttes intelligenciát követelő tevékeny­ségével a miniszterelnöki sajtó­iroda vezető helyén, —- olyan saj­nálatot váltott ki a hírlapíró tár­sadalomban, amely szívesen meg­hajolt nagy látóköre és mindenre kiterjedő tudása előtt. Szerencsé­re így látja a dolgot a miniszter- elnök úr is és egyelőre szó sincs róla, hogy fölmentse a sajtóiroda vezetése alól. ÁNGYÁN BÉLA államtitkár Nekünk már azért is kedves ez, mert így Budához van kötve, ahol egyike volt azoknak, akik Ripka Ferenc dr. főpolgármester zászlóbontását szívvel-lélekkel se­gítette diadalra. Vörösberényi Ángyán Béla dr. 1885 március 10-én _ született Budapesten. Édes aytja dr. Ángyán Béla nagynevű belgyógyász, egyetemi tanár, udvari tanácsos volt. Középiskoláit Budapes­ten végezte, főiskolai tanulmányait pedig részben a budapesti, részben a berni egyetemen. A budapesti egye­temen jogi doktorátust és ügyvédi ok­levelet szerzett. A háború alatt, mint tartalékos huszárfőhadnagy a 7. huszárezred kötelékében az orosz harctéren teljesített szolgála- tott, megsebesült s vitéz magatartá­sáért a signum laudissal tüntették ki. Ezenkívül a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem birtokosa. Közélet pályáján mint neves budapesti ügyvéd vonta magára a figyelmet. Szaklapok­ban számos publicisztikai és jogi ter­mészetű cikket írt. Tanulmányútjai során Európa miden államában meg­fordult, tökéletesen beszéli a német, angol és francia nyelveket. Ismert és közkedvelt tagja az előkelő fővárosi társadalomnak. Igazgató-választmányi tagja a Iiadimuzeum Egyesületnek, tagja az Országos Kaszinónak, a Kül­ügyi Társaságnak, a Hollós Mátyás Társaságnak tb. tagja, a Magyar Ki­rályi Yacht klubnak és a Hunnia eve­zős egyesületnek. Közéleti szereplése akkor kezdődött, amikor a Károlyi- forradalom kitörése után Bethlen Ist­ván gróf vezetésével részt vett a Nemzeti Egyesülés Pártjának meg­alakításában, majd később a MANSz szervezésében és megalakításában. A bolsevizmus alatt fogságba veíiették Zalaegerszegen, Budapesten, majd Nagykanizsán. Kiszabadulva Bécsbe ment, ahol mint gróf Bethlen István munkatársa az ellenforradalmi komi- tében működött. A kommun bukása után visszavonult a politikai életből, 1922 október 1-éig, amikor gróf Beth­len István miniszterelnök felkérésére elvállalta a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetését. 1927 januárjá­ban igazságügyi államtitkárrá nevez­ték ki, a békési választókerület 6411 szavazattal választotta meg orsz. gyűlési képsiselőnek!. Ellenjelöltje Szakács Andor balpárti 3196 szavaza­tot kapott. A képviselőházban általá­nos politikai kérdésekkel kíván fog­lalkozni. Református, nős. Jellemző epizód adódott a Hegy­vidéki Szövetség egyik ülésén, amikor a villanyvilágítás vezetékének kiépí­téséről és a fizetendő hozzájárulásá­ról tárgyalva az egyes telkekre ki­rótták a befizetendő összeget. Az egyik ős-óbudai hegyi tulajdonos megjegyezte: ,,Az én lucernásomnak nem kell villanyvilágítás!“ Friedrich István ny. miniszterelnök villát vásárolt a svábhegyi Mátyás király-útón, melyet most renoválnak. Benne a Svábhegy ismét jelentős tá­mogatóra és érdekeinek jóakaró istá­polójára tett szert. Kipusztultak a galambok a város­majori templom tornyából, ahol egy évvel ezelőtt már 15—20 pár fészkelt. Híres galambászok azt állítják, hogy valami menyét család fészkelhette be magát a toronyba, mely éjente pusz­títja őket, mint ahogy tényleg talál­tak megfojtott fiatalokat a fészekben. Az öreg galambok lassan elköltöztek s ezzel poezisének egy részét vesz­tette el a kedves erdei templom. Ta­lán mégis van mód e menyét táma­dás kivédésére, ami ismét benépesí­tené a templom, tornyát. Uj tehetség tűnt fel Budán, új em­ber itt, de régi jóveretű név, minde­nütt, ahol élete során működött Antal Sándor festőművész és tanár, akinek Ripka Ferencet és Szegő Sándort áb­rázoló pompásan sikerült arcképeit most leplezték le a Budai Dalárda közgyűlésén. Antal Sándor festőművész rajz­tan ári oklevelét a Képzőművészeti Főiskolán 1911-ben szerezte s nyolc évig Fiúméban tanárkodott, ahol két nagysikerű kollektív kiállítást rende­zett. Majd a festőművészi tehetség­gel megáldott fiumei kormányzó­val, gróf Wickenburg Istvánnal ren­dezett impozáns keretben, nagy er­kölcsi és anyagi sikert biztosító ki­állítást, ahol különösen finoman rész­letezett női arcképei tűntek fel. A kommun után Budapestre menekült, ahol a polgári iskolai tanárképző fő­iskolán nyert tanári alkalmazási, ahol jelenleg is működik. A Nem­zeti Szalonban két ízben szerepeit nagyobb kollekcióval, ahol különösen a Karnevál, Bálványimádás, Halál­mező és Forgószél című monumen­tális képe keltett méltó feltűnést. Jászladány község temploma részére hatalmas méretű főoltár-képet és a szekszárdi megyeház díszterme szá­mára^ gr. Apponyi Géza ny. főispán arcképét festetté. Értékes munkája a „Betűstílus vcímű könyve, amely egyéni, eredeti módon az iparművé­szeti tervezés tanításával foglalkozik. A budai zsidóság 1476-ban külön kiildötséggel ment Mátyás király menyasszonya Beatrix elé, akit a király Székesfehérváron fogadott. Az ottani ünnepségek után megindult a nászmenet Budára. A városból óriási néptömeg jött eléje: főurak, papok, nemesek és polgárok; s legelői — ke­leties díszöltözetben a zsidók. Előkelő zsidó-aggastyán vezette őket, lovon, kezében szablyával, melyről egy ezüstpénzzel tele edény függött alá. Mellette egy ifjú lovag lovagolt, szin­tén ezüst karddal és edénnyel; utá- nok pedig 24 zsidó, barnapiros öltö­zetben, structollakkal ékesített sü­veggel fejükön. Mintegy kétszáz zsidó gyalogosan követte őket, piros zászló alatt, melyre sajátságos szimbolikus alakok voltak festve: egy bagolyláb, alatta két arany csillag, fölötte pedig arannyal hímzett zsidó süveg. Mikor a királynő közelükbe érkezett, nagy énekszóval és kiáltozással mutatták be neki tízparancsolat-táblájukat és a magukkal hozott ajándékokat, es- dekelve pártfogásáért. A borhamisítás ellen szervezte meg a földművelésügyi miniszter a bor­ellenőrző bizottságokat, amelynek el­nökét és két tagját a miniszter ne­vezi ki és két tagját a főváros köz­gyűlése választja. Az utóbbiakra a tanács három évi időtartamra a kö­vetkezőket javasolta: az I. kér. bor­ellenőrző bizottságba: Czajlik Ferenc bornagykereskedőt és Klose Róbert vendéglőst; a II. kerületibe: Bruck- bauer Mátyás és Schmiedthoffer Vil­mos vendéglősöket: a III. kerületibe: ifj. Weber József és Kuncze Ödön vendéglősöket. Piazza del Piazza volna hát a Felső Széna tér elnevezése, ahogy azt a néphumo-r megállapította annak az érdemnek elismeréséül, amelyet a „Hofbauer és Piazza“ építési vállal­kozók szereztek e hajdan szép térség örök időkre való elcsúfítása révén, ök építették oda, azt a rettenetesen pofoncsapott várótermet, amely úgy áll ott, mintha mennydörgés közben esett volna le oda az égből. Tiltakoz­nia kellene ez ellen Piazza György bizottsági tagnak, nehogy éppen az ő nevéhez fűződjék ez a — minden vá­rosszépítést megcsúfoló —■ építkezés, amely legkevésbé képes megfelelni annak a hivatásnak, amelyért épí­tették. ,■-Érdekes új adata az irodalomtör­ténetnek, hogy az evang. vallású Pe­tőfi Sándor fia, Zoltán, r. kath. volt. A debreceni plébánián találták meg a hiteles matrikulát erről. Kevesen tudják, hogy Magyaror­szág lakosainak számává legkisebb 1720-ban volt, amikor a hivatalos összeírás kétmillió ötszázezer em­bert talált az országban. 1 MM mérlege A nyereségtöbblet meghaladja a öO'/o-ot — Osztalék: 5 pengő A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap 22-én tar­tott ülésében megállapította az 1926. üzletév mérlegét, mely 5,259.022.61 pengő, azaz 65.738 millió korona 'tiszta nyereséggel zárul az 1925. évre kimutatott 3,287.841.66 pengővel szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság a március 31-re egybehívott LIX-ik évi ' rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy osztalék címén 4,140.000 pengő, tehát 51% milliard korona osztassák szét a részvényesek között az 1925. évi osztalékra fordított 3434 milliárd koronával szemben, olymódon, hogy az összevont 50 pengő név­értékű új részvények szelvényei darabonként 5 pengővel váltassa­nak be. indítványozni fogja to­vábbá az igazgatóság, hogy ren­des ‘tartalékalap létesítésére 200 ezer pengő, az értékcsökkenési tartalékalap javadalmazására 150 ezer pengő, a nyugdíjalap erősbí- tésére 400.000 pengő, a „báró Kornfeld Zsigmond-segélyalap“, a „báró Ullmann Adoif-jubileumi alap“ és az „Alkalmazottak jubi­leumi segélyalapja“ javára együt­tesen 84.763 pengő fordíttassék. Az elért nyereségtöbblet egyrészt az erőteljesen megnövekedett íolyó- iizlet nagyob hozamában, másrészt abban leli magyarázatát, hogy az 1925. év közepén keresztülvitt alap- tőkeemelésből befolyt tőkék az egész év folyamán, a múlt év ja­nuár végén végrehajtott tőkeemelés­ből származó tőkék pedig csaknem az egész esztendőn át gyümölcsöz­tek. Az intézet kezelésére bízott taka­rékbetétek és a hitelezők együttes összege az elmúlt év folyamán 194,266.862 pengőre növekedett, ami az 1925 december 31-én kimutatott 125 millió pengőhöz arányítva 5434 százalékos emelkedésnek felel meg. Az 1926 december 31-iki tárca- állomány 71.8 millió pengővel (1925- ben 52.4 millió pengő), az adósok 127.5 millió pengővel (82.9 millió pengő) szerepelnek a mérlegben. Az értékpapírok és érdekeltségek együttes összege a tavalyi 41.7 millió pengővel szemben 40.6 millió pengőt tesz. A csökkenés egyes kisebb érdekeltségek eladásából származik. Az intézet zálogleveles kölcsönállo- tuánya az elmúlt év végén 1,652.320 dollárt tett ki, mely követelések ki­zárólag mezőgazdasági ingatlanokkal vannak fedezve. Az .eredményszámlán a bruttónye­reség 14,219.732.31 pengőre rúg, mely az utolsó békeévre kimutatott bruttó­nyereségnek mintegy 65%-a. Az intézet személyzeti kiadások és költségek terén mintegy 157.000 pengő megtakarítást ért el; az alkal­mazottak létszáma az elmúlt év vé­gén 1020 volt. ami a legmagasabb, vagyis az 1923. év végén nyilván­tartott állománynál mintegy 45%-kai alacsonyabb. Súlyosan esik latba az a többlet- kiadás, mely az adók és illetékek te­rén jelentkezik. E címen a bank 1926-ban 1,283.746.36 pengőt szolgál­tatott be az államkincstárnak, tehát közel 400.000 pengővel többet, mint 1925-ben; míg az intézet által viselt adóteher az utolsó békeesztendőben az adózás alapjául szolgáló év tiszta nyereségének kereken 7%-ára rú­gott, addig az 1925. évi nyereség alapján kivetett és az 1926-os zár­számadásban szereplő adók és ille­tékek összege közel 40%-os teher­nek felel meg. A kamatok címén kimutatott nye­reség a tavalyi 6.67 millió pengőről 7.74 millió pengőre emelkedett. A jutalékok tétele alatt kimutatott nye­reség 2.87 millió pengőről 3.38 millió pengőre, a devizaüzlet hozama 1.58 millió pengő és közel 34 millió pen­gővel haladja meg az 1925. évi ered­ményt. Az áruosztály üzleteredménye is igen kielégítő és az 1925. évi 598 ezer pengőről 889 ezer pengőre emel­kedett. Á házbérjövedelem címén ki­mutatott nyereség az 1925. évi 302 ezer pengőről 184 ezer pengőre csök­kent, főleg amiatt, hogy a bank szék­házának adómentessége az 1926. év elején jórészt megszűnt. Az 1926. évben az intézet pénztári forgalma az 1925. évi 2160 millió pengőről 2608 millió pengőre, a folyószámla és bizományi üzlet össz­forgalma pedig az 1925. évi 7423 millió pengőről 10.008 millió pengőre emelkedett. Az a lényeges különbözet, mellyel a pénztárkészlet, valamint a tárca- és az adósok összege a takarék- betétek és hitelezők összegét megha­ladja, az intézet mobilitásáról nyújt kedvező képet. A zárszámadás pengőben kifeje­zett tételei bizonyítékot szolgáltat­nak egyrészt arról a nagyszabású fejlődésről, melyet a bank az elmúlt évben vezetőpoziciójának megfelelően elért, másrészt pedig arról, hogy az intézet ezúttal is a részvényesek összességére jutó osztalék, úgyszin­tén a bank kezelésére bízott idegen tőkék címén az összes hazai pénz­intézetek között ,a legnagyobb ősz- szegekről számol be. " SZENT GELLERT « SZÁLLÓ (9 halijában táj D ÉLUTÁNI | UZSONNA Minden este 5—7 óráig 1$ JAZZ-BAND és É I TÁNC I 1 Evrői-évre rohamosan fejlődik a Budapesti Nemzetközi Vásár Az idei április 30-tól május 9-ig egész Keleteurópa egyik Iégjelen tősebb gazdasági eseménye lesz Köz ponti iroda: Budapest, V., Alkotmány u. 8 Te/efón: Teréz 64—01 KRAMER ADOLF t~ és másolómester L, Lágymányosi-u- 4 Telefon: József 82—57 FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 éra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JESMŐ fehérnemükésffítő (Mán, III., Polgár-tér 2. szám, Telefon: J. ©22—68.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom