Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-19 / 875. szám

Budapest, 1927 március 19. BUDAI NAPLÓ 3 Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok A Budai Dalárda kilcncszázharmincharmadik szereplé­se volt március 13-án, a fővárosi Vigadóban rendezett hangverseny, amelynek újdonság-est volt a címe. A művészi élményekben szinte szen­zációsan gazdag est legérdekesebb száma Poldini Ede világhírű zene­művészünk „Vén cigány“ kórusa, amelyet a szerző a Budai Dalárdának küldött bemutatás céljából s amely igaz magyarságával s befejező ha­talmas fokozásával — a Budai Da­lárda művészetilcg tökéletes inter­pretálásában olyan nagy hatást kel­tett, hogy a zsúfolásig megtelt nagy­terem díszes közönségének zajos kí­vánságára meg kellett ismételni. A másik nagyszabású mű, német mester müve, amely a Nibelungen mondákat tartalmazza pompás zenei aláfestés­sel, de a magyar szerzőt meg sem közelítő tehetséggel. A magyar kom­pozíció a többi külföldi társait is túlszárnyalta, úgyhogy a mi büszke­ségünk: a Budai Dalárda hangver­senye a magyar művészetnek volt a diadala. Ezt szolgálta teljes tudás­sal az elismert és sokat megtapsolt .karigazgató: Szegő Sándor, az est szólistája M. Mende Erzsi hangver­seny-énekesnő volt, aki szárnyaló szopránjával és átérzett előadásá­val lebilincselte a hálás hallgató­ságot. KÖZGYŰLÉS A Budai Dalárda e hó 15-én este 6 órakor tartotta rendes évi köz­gyűlést dr. Ripka Ferenc elnöklete alatt és a megnyitás előtt szót kért Dunay Jenő alelnök, aki remek be­szédben méltatta március idusát, mely nekünk, szegény magyaroknak, 'a remény vigasztaló szavát hozza. Méltatta a tagok önfeláldozó áldozat- készségét, akik közül két óriás ma- gas'lik ki: — dr. Ripka Ferenc a szeretett elnök és Szegő Sándor a szeretett karigazgató. Az ő her­vadhatatlan érdemeik elismerése- képen festette meg az arcképeiket Antal Sándor dalos testvér, aki rajztanár és festőművész, — mely két arcképét ezennel ünnepélyesen leleplezte. Mindkettő iránt örök há­lára van kötelezve a Budai Dalárda. A tagok lelkes ovációja közben szólalt fel dr. Ripka Ferenc és ket­tőjük nevében meleg, hálás szóval köszönte meg ezt a kedves meglepe­tést, mely életének felejthetetlen emléke marad. Az összetartás szim­bóluma e kép és a hazafias munkáé. Uj szerződés új munkára, amelyet a legszebben bizonyított a legutóbbi hangverseny. Ezután megnyitotta a közgyűlést és Schuler Alajos igazgató felolvasta nagy gonddal megírt évi jelentését. Dunay alelnök, aki Ripka Ferenc tá- voztával átvette az elnöklést. mele­gen üdvözölte Majláth József grófot, a dalárda nagylelkű pártfogóját, akit Szegő Sándorral együtt örökös tisz­teletbeli tagnak választottak meg. A pénztári jelentést, költségvetést és zárószámadást egyhangúlag tudomá­sul vették. Baranszki Gyula kormányfőtaná- cso’s az évi jelentésben hiába keresi a társadalmi működést s ez okozza a pártoló tagok rohamos fogyását. De sajnálattal látja, hogy a sajtó —- az informálás hiánya miatt — nem foglalkozik eléggé a dalárdával. In­dítványozta, hogy Dunay beszédét és Ripka Ferenc válaszát jegyző­könyvileg örökítsék meg. Nagy Béla dr. és Csepreghy Fe­renc ezredes a székház sürgős föl­építése érdekében szólaltak fel. Dun- ka Béla pedig köszönetét mondott és tiszteletdíj utalványozását kérte az ügybuzgó főtitkár, vitéz Lánczos Károly és Szatmári Károly titkár ré­szére, amit 'lelkesen megszavaztak. Ezután kiosztottak 38 díszoklevelet a buzgó és szorgalmas tagok között. Majd megválasztották újból nagy szótöbbséggel a régi tisztikart. A közgyűlést társasvacsora kö­vette, amelyen felszólaltak: dr. Ba- ránszky Gyula. Viraág Béla, Véssei Ede, Szegő Sándor, Antal Sándor, Dunay Jenő és Hoppe Rezső. Német dalostestvér pedig humoros monoló­got adott elő. Közben-közben néhány szép ma­gyar nótát dalolt cl a dalárda. Befe­jezésül pedig a kvartett elénekelte a Ripka Ferencnek dedikált és Zöld Ká­roly által megzenésített „Pince-nótát“. * Az alapszabályok módosítása vé­gett újabb közgyűlés lesz e hó 22-én este 6 órakor. A Zugligeti Egyesület legutóbb, a „London“ szálló külön éttermében tar­tott havi társas összejövetelén, amelyen az elnökség és az igazgató tanács tagjai vesznek részt rendszeresen, megjelentek: Manninger Vilmos dr. elnök, Wladárczyk József dr, főtitkár, Borvendég Ferenc tanácsnok. Zerko- vitz Imre dr. ügyvéd. Kulcsár Ri- chárd r. t. igazgató, dr. Eperjessy Béla főjegyző és a tagok közül szá­mosán. Gesmay József és Menczer Arnold gyárigazgató kimentették el­maradásukat. Úgy. mint az előző, ezen a társas összejövetelen is a Zug­liget fejlődését gátló ügyeket vitatták meg. Az egyesület mindent elkövet, hogy a budai hegyvidék e sűrűn la­kott részét az üdülő helyek sorába emelje, amit megnehezít a tehén és sertésólak nagy száma. Sürgős kér­dés az utak rendezése, a gáz mielőbbi fölvezetése, az utak jobb világítása és portalanítása. A Zugliget. — mely a tévesen képzett „Auwinkel“ fordí­tása. holott az a Disznófő révén ere­detileg „Sauwinkel“ volt, — a hegy­vidék legvédettebb s így legenyhébb klimájú része, ahová már a múlt szá­zad eleje óta szívesen vonultak nya­ralni a budai és pesti őspolgári csalá­dok. E hagyományok is jogossá te­szik az egyesület kívánságát és kötelezőek a városházára is. A szabadság nagy napját ez évben is méltó fénnyel, lelkes megemlékezéssel, lángoló haza- szeretettel ünnepelte Buda min­den intézménye, egyesülete. Különösen melegen áldozott a nagy napnak a Svábhegyi Polgári és Köz­művelődési Kör a Diana-úti elemi is­kola tanuló ifjúságának közreműkö­désével márc. 13-án az iskola tornater­mében, ahol az iskola énekkarának szép szereplése után Sándor Károly igazgató mondott hatásos megnyitó beszédet. A Kör dalárdájának lelke­sítő énekszámai közben Reichardt Sándor, Handl Mihály, Domonkos Mária, Sipos- Mária szavalt sók si­kerrel, majd Sasváry Sándor rende­zésében kedves hazafias színdarabo­kat adtak elő. Az ünnep főszáma dr. Szentirmay Imre főgimn. tanár köz­vetlen, meggyőző erejű beszéde volt, amely mély hatást tett a nagyszámú közönségre, amely lelkesen megtap­solta a kiváló szónokot. Sándor Ká­roly igazgató, aki egyúttal^ a szépen éneklő dalkarokat is vezényelte — szép szavakkal zárta be _ az ünne­pélyt. Az énekszámok kíséretét Riesz Jenő zeneszerző látta el dicséretesen. A Fehérsastéri iskola is lelkesen megölte’ március 15-ének nemzeti nagy ünnepét, amelyen az iskola énekkara adott elő több énekszámot, Dávid Endre tanár nagy szónoki ké­szültséggel mondott ünnepi beszédet a márciusi ifjúságról, — Steindl Ká­roly, Kovács Béla és Berkes István tanulók elismerésre méltón szavaltak s a szép ünnepet Bögehold Ferenc h. igazgató magas szárnyalású záró beszéddel fejezte be. Díszes temetéssel búcsúztak el Kollár Gyulától barátai és vendégei, akik ez utolsó útjára mintegy ezren kísérték ki a Farkasréti temetőbe, ahol felravatalozták és beszientelték, hogy azután átvigyék a Kerepesi te­metőbe, mert alkalmas sírhely nem jutott számára Budán. Ravatalát el­borította a sok bokréta és 30-nál is több koszorú. A gyászoló közönsé­get a csarnok nem volt képes befo­gadni és kénytelenek voltak a ko­porsót a szabad ég alá hozni, ahol Zelliger apát szentelte be nagy se­gédlettel. Ez a nagyarányú részvét nemcsak a jóbarátnak, nemcsak a gondos vendéglősnek szólt, hanem ezzel tisztel­ték meg a de­rék polgárt is, aki tisztes­ségben élt. Kollár Gyula a felvidékről került Budára. Vágszereden született ré­gi vendéglős családból és már iskolás gyermekkorá­ban megis­merkedett Nagyszonbat- ban a Szu­lovszky csa- lák kisleányá­val. Annával, akivel éveken át együtt nevelkedett. Amikor Budán megtelepe­dett, nőül is vette és 18 éven át a legboldogabb, a legmeghittebb csa­ládi életet élték együtt, amíg a ha­lál váratlanul el nem ragadta. Mint a jó katona, úgy hunyt el a harc­téren szerzett sebében, ott hiilt meg a budafoki híres és mintaszerű bor­pincéjében és a tüdőgyulladás hir­telen végzett vele március 1-én. Büsz­kesége, élete volt ez a hatalmas bor­pince, amelyet mesterien kezelt és borának Pestről is voltak sűrűn jövő vendégei. 1908 augusztus havában nő­sült és akkor nyitotta meg vendéglő­jét az Attila-utca és Alagút-utca sarkán, ahol most is áll. A konyhát felesége vezette mindenki megelége­désére, ő maga pedig pincéjének élt. Állandóan Jászberényben vásárolta az urasági fajborokat. Ezeket ápolta, ezeket gondozta. Ez volt az élete, mindene. Vendégein és barátain kí­vül megbecsülték őt a szakmájában is mint puritán erkölcsű, korrekt em­bert és kiváló szaktudása révén, mint becsületes iparost. Egyetlen szenve­délye a billiárd volt. Keveset politi­zált, mert minden párton vottak jó­barátai, párttekintet nélkül szerették vendégei. Kevés vendéglősnek volt ilyen temetése. A külső díszről Ber- zay temetkezési vállalata gondosko­dott. Sírjánál Kollár Gábor, az I. kér. Iparoskor elnöke és Kodra Ká­roly vendéglőstársa mondottak gyá­szoló meleg szóval búcsúztatót. Zászló alatt vonult fel az Iparoskor és a Vendéglősök Ipartcstiilete, fák­lyával jött a Kisiparosok Politikai Pártja és a József főherceg nevű Hadastyán Egylet. Március 4-én dél­után mindenki őszinte sajnálattal, igaz részvéttel kísérte utolsó útjára. Budán mindenki ismerte és szerette. Az I. kér. Iparosok- és Keres­kedők Köre március hó 27-én dél­előtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlést a kör helyiségében I., Krisztina körút 8—-10. A Törekvő dalkör a magyar dal- kulturát szolgálja nemes igyekezet­tel hosszú idő óta már Óbudán s annak buzgó és eredményesen dol­gozó vezetősége: Melbeck József el­nök, kintira Lajos alelnök, Balkó Imre titkár, míg ügybuzgó karnagya az elismert Rezik Béla. A serényen dolgozó dalkör hazafias buzgalom­mal készül most önálló szereplésre, amelynek gazdag Programmjával áp­rilis folyamán lép a nyilvánosság elé. Az érelmeszesedés. A napokban jelent meg, rövid idő alatt második kiadást elért füzet, amely az érelme­szesedés gyógyításával és elhárítá­sával foglalkozik. Irta: dr. Bucsányt Gyula, akinek a neve előnyösen is­meretes a természetes gyógymódok kedvelői előtt. Kapható minden könyv- kereskedésben, ára 1.60 pengő. Magyar Országos Központi Taka­rékpénztár e hó 12-én tartotta LY. évi rendes közgyűlését YVolfner Jó­zsef igazgatósági tag elnöklete alatt. A közgyűlés az elnök indítványára a takarékpénztár halottainak: Kunz Jenő igazgatósági elnöknek. Hauss- mann Alajos elnökhelyettesnek és Aich György igazgatósági tagnak emlékét kegyelete jeléül jegyző­könyvébe iktatta. Ezután a közgyű­lés áttért a napirend tárgyalására és az igazgatóság összes javaslatait változatlanul elfogadta. Elhatározta­tott. hogy a kimutatott 15.531,247.6/2 korona = 1,242.499.81 pengő nyere­ségből a negyven pengő névértékű részvényeknek 1926. évi osztalék- szelvényei folyó hó 14-től kezdve da- rabonkint 4.50 pengővel váltassanak be, a nyugdíjtartalék további növelé­sére 1 milliárd korona = 80.000 pen­gő, a rendes tartalékra 1 milliárd korona = 80.000 pengő, az alkalma­zottak segélyalapjának kiegészítésé­re 327,238.000 korona = 26.179.04 pengő fordíttassék. A közgyűlés a napirendre tűzött választásokat meg­ejtvén. az igazgatóságba: Bangha Gyula dr., Bessenyey Ferenc, Halász Frigyes dr. (új), Jossua Albert, Jul- liard Róbert,, Keller Jacques, Schre- cker Károly dr. és Szitányi Géza urakat, a felügyelő-bizottságba Del- már Emil dr., Isaák Elemér. Lov- rich István dr. és Steffanits István dr. urakat egyhangúlag beválasztotta és a választmányt újjá alakította. A részvényesek sorából Janits Imre dr. kir. közjegyző úr. a közjegyzői ka­mara elnöke, szólalt fel. kinek indít­ványára a közgyűlés az igazgató­ságnak. Metzler Jenő dr. vezérigaz­gatónak és a tisztviselői karnak az elért eredményért elismerését és kö­szönetét fejezte ki. A közgyűlést kö­vető igazgatósági ülésben Wolfner József igazgatósági elnökké, Metzler Jenő dr. vezérigazgató igazgatósági elnökhelyettessé választatott. Az Angol—Magyar Bank Rt. igaz­gatósága e hónap 5-én tartott ülésé­ben megállapította az 1926. üzletév mérlegét, mely 11.6 milliárd korona (928.236 P) tiszta nyereséggel zárul, az előző évi 7.9 milliárd koronával (638.210 P-vel) szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgató­ság azt a javaslatot fogja az e hó­nap 22-ére egybehívott XXXVI. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hog:/ abból osztalékul 8.9 milliárd korona (712.364 P), vagyis minden egyes 50 P névértékű részvény után 6.— pen­gő (12%, a tavalyi 3%-kal szemben, illetve régi részvény alapján szá­mítva 3000 K, a tavalyi 2000 K-val szemben) fizettessék ki. a tartalékalap gyarapítására az alapszabályokban előírt dotáció helyett /95,450.000 K (63.636 P), a nyugdíjtartalék növelé­sére pedig 625 millió K (50.000 P) fordíttassék, míg az alapszabályszerű levonások után fennmaradó 604.5 mil­lió K (48.360 P) az 1927. üzletév számlájára vitessék át. Az igazgató­ság ugyanez ülésében megállapította, hogy az 1927 január 29-iki rendkí­vüli közgyűlésen elhatározott tőke­emelés időközben teljes sikerrel le­bonyolítást nyert, minek nyomán az intézet részvénytőkéje 12 millió pen­gőre, tartalékai 9.25 millió pengőre, kimutatott saját tökéi pedig 21.25 millió pengőre emelkedtek. A mérleg a bank üzleteinek örvendetes fejlő­déséről tanúskodik. A mérleg főösz- szege egy-egy oldalán 891.5 milliárd K (71.8 millió P). az előző évi 664 milliárd koronával (53.1 millió P-vel) szemben. A betétállomány az előző évi 265 milliárd K-ról (21.2 millió P-ről) 472.7 millárd K-ra (37.8 millió P-rc) szaporodott, ami mintegy 80 százalékos emelkedésnek felel meg. A bank által kezelt idegen tőkék j összege tehát 719 milliárd K (57.5 ] millió P). Ennek az eredménynek az ' elérésében az intézet 10 budapesti és 3 vidéki fiókja is közreműködött. Az 1925. év végén kimutatott 41.8 milli­árd K (3.3 millió P) összegű pénz­tári készletek és bankkövetelések 70 milliárd K-ra szaporodott. Az érték­papírokra nyújtott előlegek tétele 16.8 milliárd K-ról (1.8 millió P-röl) 44.1 milliárd K-ra (3.5 millió P-re), az | adósok tétele 265 milliárd K-ról (21.2 millió P-ről) 340.3 milliárd K-ra (37.2 millió P-rc) emelkedett. Az 1926. üzletévi eredményszámla sze­rint az intézet 57.5 milliárd K (4.6 , millió P) bruttó nyereséget ért cl. mely összegből a tiszta kamatjöve­delem 27.3 milliárd K (2.2 millió P), a nyereségek és jutalékok bevétele a banküzletben 16.3 milliárd K (1.3 millió P) volt, az áruosztályok 10.1 milliárd K (812.000 P) nyereséget szolgáltattak be, a házbérjövedelem 2.4 milliárd K (191.000 P) volt. Az igazgatóság egyszersmind elhatároz­ta a záloglevél- és kötvénykibocsá­tási üzlet felvételét és az errevonat- kozó alapszabályszakaszoknak a mai viszonyoknak megfelelő módosítása iránt. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank megállapította 1926-iki zárószá­madását, amely 16.216,803.702.S3 K. azaz 1.297.344.30 pengő nyereséggel zárul, az 1925. év 12.248,081.143.42 K-val, azaz 979.846.49 pengővel szem­ben. Ebből 12.000,000.000.— K-t, azaz 960.000.— pengőt fordítanak oszta­lékra; minden 50.— pengő névértékű részvény után 6.— pengőt (az előző évi 5000.-— K-val szemben 6000.— K-t) fizetnek ki. A bank 8,000.000.— pengő alaptőkéjét 80.000 részvény ki­bocsátása útján 12,000.000.—- pengőre emelik és új részvényeiket egészük­ben a régi részvényeseknek ajánlják föl. A kötelező 30%-os nyugdíjarány- számot 45%-ra emelik. A bankra bí­zott idegen tőkék 756.7 milliárd K-ra = 60.6 millió pengőre, a váltótárca 294.519,407.239.— K-ra = 23,561.352.58 pengőre emelkedett. Nagy föllendülés volt a jelzálogkölcsönüzlet terén ^ in­gatlanokra és bérházakra 93 milliárd 716.795.125.— K = 7.497.343.61 pengő törlesztéses kölcsönt folyósítottak 7%%-os saját zálogleveleinek kibo­csátásából 18.368,417.000 K = 1 l111 " Hó 469.473.36 pengő összegű zálog­levelet bocsátott ki. Áruosztálya nagy üzletet bonyolítót le és jelenékeny ex­porttevékenységet fejtett ki. Magyar Kereskedelmi Hitelbank Schopper J. G. igazgatósaga meg­állapította 1926. évi mérleget amely K 3.544,708.176.69, P 283.5/6.65 nye­reséggel zárul. A tavalyi P 5 1 százalékkal szemben részvényenként P 5.50, 11% osztalék fizetését fogja indítványozni a közgyűlésnek.;:iM>-ran,_, A Magyar-Olasz Bank Rt. igazga­tósága megállapította az 1926 decem­ber 31-iki mérleget, amely az előző évvel szemben a forgalom jelente- kény emelkedései mutatja. A bank által kezelt idegen tőkék (takarék­betétkönyvek, foiyoszamlabetetek es hitelezők) összege 38-5^-580. 6 P 63,799.339.42 P-re emelkedett ehhez képest a váltótarca 34,7/1.715,/5 p!?e, az adósok tétele pedis 30 mi ho 119.338.74 P-re szaporodott. Uj tere - ként szerepelnek a mérleg aktív ol­dalán a dollárértékben adott jelzálog­kölcsönök 4,592.171.30 P-vc • _ passzív oldalon pedig az engedmé­nyezett ily dollánkölcsönök 2 millió 786.615.32 P összegben. A tiszta nye­reség 1,258.605.60 P, ami a 10,800.000 P részvénytőke 11.58% kamatozásá­nimm gvósvfíírdB a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógy eljárásokhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától k ö nny e n megközelíthet 5. nak felel meg, szemben az 1925-re kimutatott 887.392.61 P (= 8.21% ka­matoztatás) nyereséggel. Az iizlet- eredniéiiyszámlán a tiszta kamat- jövedelem 1,964.247.27 P-vel. a külön­féle jutalékok 844.808.82 P-vel, a nyereség értékpapírokon, külföldi ér­tékeken és egyéb jövedelmek 979.082.04 P-vel. a házbérjövedelem 113.558.37 P-vel, a kiadások között pedig a tisztviselőik és alkalmazot­tak illetményei 1,281.303.74 P-vel költségek és adók 1,444.840.51 P-vel szerepelnek. Az igazgatóság a folyó hó 22-ére egybehívandó rendes köz­gyűlésnek azt a javaslatot fogja ten­ni, hogy a tiszta nyereségből rész­vényenként 4 P, vagyis a részvény névértékű után számítva 8% (1925- ben 6%) osztalék fizettessék. A Magyar Cseh Iparbank Rt. igaz­gatósága a legutóbbi ülésen megál­lapította a lefolyt üzletóv mérlegét, mely megfelelő tartalékolások után 496.944.78 P (6.211,809.750 K) tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság az április 7-ére összehívandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalékul minden összevont rész­vény után 2.— P (25.000 K), a tar­talékalapra 80.000 P (1.000,000.000 K) és a tisztviselői segélyalapra 8000 P (100,000.000 K) fordíttassék. Ezen osztalék 13.33 százalék kamatozás­nak felel meg. Magyar Általános Ingatlanbank Rt. 1926. évi tiszta nyeresége 74.188 P (tavaly 354.403 P). Ebből a nyug­díjalapra kihasíttalik 240.602 P. ami- által a nyugdíjalap 100%-os nyugdíj fizetésére aktív lesz. Április 1-től kezdve 14%-os (tavaly 10.6%) osz­talékot, 420.000 P-t, azaz részvé­nyenként 7 P-t (tavaly 5.33 P) fizet­nek. Jövő évre átvitetik 59.350 P nyereség. A bérházak és telkek 5,914.000 P könyvértékben szerepel­nek a mérlegben; a bennük rejlő tar­talék az utolsó két esztendő érték­emelkedése révén nagyon jelentéke­nyen megnövekedett. Ugyancsak ré­gi értékben szerepelnek a Budai Cementgyár és két téglagyár össze­sen 1.7 millió pengővel és a Hun- gária-fürdő, Continental-szálló, Uj- tátnafüredi Palace-Szanatőriumbeli érdekeltségek összesen 1.6 millió P-vel. A bank a folyó évre több épít­kezést indít meg. Hem fizet soha lakbért ha 1—35 évi törlesztésre 2-3-4-5 szobás modern, kényelmes, saját tulajdonú ÖRÖKLAKÁST vesz az „ÖRÖKLAKÁS“ R.-T.-tól IV. Városház-u. 4 (Kossuth Lajos-utca mellett) MEGHÍVÓ. A budai n. é. közönséghez azzal a kérelemmel fordulok, hogy BÁL UTÁN méltóztassék meglátogatni az új­ból átvett, a legkiválóbb kávé­házi ételekkel és italokkal föl­szerelt Budai Vigadó Kávéházat Pártfogásukat kéri tisztelettel KÄSS BÉLA. HUNGÁRIA-MVFORR&S _ _ _ _ r__ r sz énsavval telítve: HAR MAT-VIZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épült modern ivó- esarno ban Radioac iv hatású lithiumos és cafcium-hy grocarbonátos gy-- gy víz IVÓ-KÚRA Keserűsó-kura. javasolva vesebántalmak, gyomorbajok székelési zavarok, álmát anság, vérszegénység ellen. Poharankint IOOO Kor. karlsbadi sóval 2000 kor. igazgatóság telefonja T. 8 ^-76 Reggel 7 óráiéi este 6 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom