Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-19 / 875. szám

T

XXIII. évfolyam. 875. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96.

Felelős szerkesztő :

V1RAÁG BÉLA

Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fii.etendő.

1927

március

19.

Az első front

mégis csak Budán van, hiába igyekeznek ezt Pesten, hol tréfásan, hol komolyan tölünk elvitatni. Az a nagy erkölcsi erő, amelyet dr. Ripka Ferenc főpolgármes- “ tér képvisel, itt sarjadt ki Budán —- és hogy nagy szüksége van rá ennek a városnak azt készséggel elismerjük. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy most valami kizárólagosságot formáljon a főpolgármester személyére Pest és szinte sértően kihegyezett mondásokkal igyekezzék valami féle éket verni Ripka Ferenc és Buda közé. Jól emlékezünk még az első nagy sikerek után a csábító szirén hangjára: — „Buda csak szereti, Pest megbecsüli Ripkát!“ — ami mondásnak szép, de nem egészen igaz. Mi budaiak szeretjük is, de tiszteljük is.

Ez a budai első front ott volt az első csatákban is, ott küzdött az első sorban már akkor, amikor a pestiek kíváncsian nézdegélték, hogy a gyűlölet tüzén át eljut-e Ripka Ferenc a szerető szívekig.

Most, amikor a városháza minden pártja tehetetlenül sürgeti már az „erős kéz“ uralmát és ezt az erős kezet mindenki a főpolgármesternél keresi, már nem nehéz biztos helyre állani, az ő háta mögé. De akkor, amikor minden fegyver nélkül, csak a jobb meggyőződés, a puritán becsület és a rátermettség tudatában indult neki a gyűlöletben égő városnak, hogy megállítsa a polgári rend leromlását, hogy a közélet tengelyévé a hazárdjáték helyébe az alkotó munkát tegye, amikor az igazságot az ő személyében akarták megkövezni, akkor csak ez a budai első front állott mellette rendületlenül.

Most, hogy kigyuladt a városháza és minden oldalról mesterségesen fújtatják azt a tüzet, amelyben a pesti erkölcsnek kell végleg elhamvadnia, — most minden szem Ripka Ferenc felé fordult, mindenki tőle várja a tűz oltását. És mindenki meg van győződve, hogy ez a riasztó tűz tisztító tűz, melyre ha rá eresztené az üzemek olaját a főpolgármester, a fölcsapó láng felemésztené az autonómiát magát is.

Most alkalom nyílnék sok keserűség szörnyű megtorlására, takargatott gyöngeségek hatásos feltárására, csendesen sülő kis pecsenyék irgalmatlan leleplezésére és — mindenki mégis nyugodtan alszik, mert a város sorsát gondviselésszerűen intéző „erős kéz“ nem a bosszúállás keze.

„A ki bűnös — lakoljon!“ Aminek el kell égnie, égjen el! A bűn, a piszok. De erkölcsi javaknak nem szabad pusztulniok, mert szegények vagyunk és a tűzoltó, aki biztos kézzel irányítja a fecskendő oltó sugarát, nemcsak tüzet olt, de javakat is ment.

Ennek a pesti tűznek egyetlen * oltószere van: — a budai erkölcs és ennek kemény kezű inkarnációja Ripka Ferenc.

—i —ó.

Indán, 1927. március 18

A Budai Társaskör március hó

19-én, szombaton este ^8 órai kezdettel márciusi ünnepet rendez, melyre t. tagtársainkat családjukkal és hozzátartozóikkal együtt tisztelettel meghívjuk. •Utána társasvacsora.

Az ünnep sorrendje: Elnöki megnyitó, mondja dr. Ripka Ferenc főpolgármester, elnök — Magyar Hiszekegy, előadja a Budai Dalárda — Kuruc dalok, zongorakísérettel előadja Würtzler Béla hegedűművész — Ünnepi beszéd, mondja Rákosi Jenő

— Hazafias dal, előadja a Budai Dalárda — Március Idusa, költemény; Levél a végekről, költemény, mindkettőt írta és előadja Székelyné Sólymos Bea írónő — Magyar Himnusz, előadja a Budai Dalárda — Elnöki zárszó.

III. Rendes közgyűlését tartja a Budai Társaskör március hó 25-én, pénteken délután 6 órakor a Kör nagytermében, amelynek tárgysorozata a következő: A közgyűlés megnyitása. — Évi jelentés. — Az 1926. évi zárszámadás és vagyonmérleg előterjesztése és a felmentvény megadása.

— Az 1927. évi költségelőirányzat. — Indítványok. (A Társaskör helyiségeinek bővítése, stb.)

— Az elnökség, számvizsgáló bizottság és választmány tagjainak megválasztása, illetve kiegészítése.

Kun Attila Dr. Ripka Ferenc

főtitkár. elnök

A közgyűlést választmányi ülés követi.

A közgyűlés után 8 órai kezdettel íársasvacsora.

Ziegler Géza Ikormányfőtanácsos és v. biz. tag, a Budai Társaskör elnöke, e hó 17-én érkezett vissza nejével tett négyhetes külföldi körútjáról. Útjában érintette Velencét, Genuát, Nizzát és Párizst.

Autóbuszt a hegyvidéknek. A

farkasréti villamos és a fogaskerekű vasút közé eső hegyvidék, melynek fő útvonalai az Jsten- hegyi-út, Tündér-utca, Márton- hegyi- és Németvölgyi-út, amelynek elég sűrűn lakott része a Ló- ránt-út. Gyöngyvirág- és Órautca, mely magába zárja a Márton- és Orbánhegyet, továbbá a kis Svábhegy déli lejtőjét s a Németvölgy egy részét, tehát a városhoz legközelebb eső és természeti szépségekben gazdag hegyvidéket, — ma minden közlekedési eszközt nélkülöz. Ez a vidék és annak érdekeltsége már kétszer, 1909-ben és 1918-ban kérte a székesfőváros tanácsát, hogy segítene valahogy ezen a bajon és most újból az érdekeltség csoportos aláírásával készül a tanácshoz fordulni segítségért. .A belvárosiak számára közel eső hely volna, ha eleinte némi áldozattal autóbusz járatot engedélyezne ide is a város, az Istenhegyi-útón fel az Óra-utcáig, vagy körforgalom alakjában tovább a Tün- dér-úton, Mártonhegyi-úton és Németvölgyi-úton vissza a Déli- vasuthoz. Talán egyelőre reggel, délben és este járna itt az autóbusz, mely már így is elősegítené itt az építkezést, mert számos telektulajdonos csak azért nem épít, mert nincs közlekedése.

Viríer László dr.. volt nemzet- gyűlési képviselő bejelentette a Budai Társaskör elnökségének, hogy belép a Riplca-pártba és a Kaszinóba s ez alapon az e hó 17-iki választmányi ülés fölvette a tagok közé.

Uj elöljáróhelyettessé az II kerületbe Farkas Lajos főjegyzőt nevezte ki a polgármester.

Lehetetlen állapotokról számolt be egy vízivárosi városatya a főváros közgyűlésén a Vöröskereszt-kórház és Teréz-körút között közlekedő autóbuszoknál, amelynek sem a menetrendje. sem a tisztasága, sem a magas tarifája nem helyénvaló. Az orvoslás mindezideig nem történt meg.

A főváros munkaprogrammját

részint az azonnal, részint a közeljövőben felveendő beruházási kölcsönökből kívánja megvalósítani. A gazdag programmból kiemeljük a Budára vonatkozó részt: a Gázművek húszmillió pengő, az Elektromos Müvek 43 millió 600 ezer pengő beruházását, a Sashegyi vízmedence és vízművek rekonstrukciójának 14 millió 400 ezer pengős tételét. Útépítésre 74 millió 88 ezer pengő, telekszerzésre (kisajátítások)

7 millió 200 ezer pengő, az állandó kiállítási terület 40 ezer négyszögöles területének további bővítésére két millió 800 ezer pengő, a Szent Gellért-gyógyfürdő fejlesztésére hét millió 600 ezer pengő, a Rudas-fürdő bővítésére

1.200 ezer pengő, a Hungária- gyógyforrás fejlesztésére 800 ezer pengő, a II. kerület, Fő-u. 68. számú bérház felépítésére öt millió j 440 ezer pengőt kíván a főváros fordítani.

i

Nem feledkezik meg a főváros a temetőkről sem, ha pénzhez jut, s így a nagy dollárkölcsönökből 887 ezer pengőt fog a Farkas-réti temetőre költeni, hogy az ott szükséges kapu- zati épületet, melegedő-csarnokot, virágárusító-csarnokot, menházat. kerítést, illemhelyet, két növényházat, kutakat, stb. felépítse, illetve kibő- vítse. Az óbudai temetőben hasonló célokra 180 ezer pengőt fordítanak.

A Szent Margit-kórház kibővítésére egy millió 600 ezer pengő, a budai köztisztasági garage és műhely építésére 480 ezer pengő, a Nádor-kert területén az ottani elektromos telep meleg vizének kihasználása mellett népstrandíiirdő építésére egy millió pengőt fordít a város.

Komoly történelmi alapot kellene találni annak a kedves legendának, amely a Hárshegyi barlanghoz fűződik a boldoggá avatott Báthory László pálosrendi szerzetes és magyar bibliafordító életével kapcsolatban. Ha történelmileg bizonyítható e magyar, de egyházi szempontból is értékes megállapítás, akkor teljes erővel kell felkarolni a Perczel Béla elnöksége és Eperjessy István dr. vezetése alatt álló Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület nemes mozgalmát, amely a barlang helyén kápolnát kíván építeni, emléket állítva a nagyhírű Báithory-család- nak.

Svábhegytől—Jánoshegyig terjed a legszebb út, mely a leggyönyörűbb panorámát nyújtja. Ez a hegyvidék koronája. A fogaskerekű felviszi a közönséget a Széchenyi hegyig, de onnan a jánoshegyi kilátóig még nagy az út. A Svábhegyi Egyesület a múlt évben kieszközölte, hogy a svábhegyi állomástól a Jánoshegyig bérautó járt, de a közönség zúgolódott a magas tarifa — 40 ezer korona oda-vissza — miatt. Most bérelni akart az egyesület autóbuszt, de az is egyrészt drága, másrészt a kiránduló napokon nem képes a forgalmat lebonyolítani. A Beszkárt h. vezér- igazgatójának Sztrokay Istvánnak volna egy ideális terve, mely ezt a kérdést villamos vasúttal oldaná meg, de ez egyelőre még nincs a nagy nyilvánosság előtt.

Ez késztette a Svábhegyi Egyesület elnökét dr. Bódy Tivadart arra, hogy ideiglenesen más megfelelő megoldást keressen. Ez a megoldás a Paulini Alfréd dr. igazgató által ajánlott traktorvontatás volna a szükséghez mért pótkocsikkal. Forgalmas napokon a személyszállítást bonyolítaná le, a forgalom nélkülieken pedig — átszerelve—'teherszállításra volna felhasználható. Ünnep és vasárnapon így símán lebonyolítanák olcsó árak mellett a személyforgalmat.

Bársony Oszkár, az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítmányozási R.-T. (Ibusz) vezérigazgatója előadást tart „Párhuzam a hazai és külföldi idegenforgalmi törekvések közölt“ címmel e hó 24-én d. u. fél 6 órakor a Külügyi Társaságban (Országház, XI. kapu).

Nagyjelentőségű estje volt e hó 8-án az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körének, amelyen testületileg jelent meg az I. kér. Iparoskor Kollár Gábor elnök vezetése alatt, hogy résztvegyen azon a vitán, amelynek tárgya a városi üzemek káros hatása volt az iparos és kereskedők ainúgyis sanyarú sorsára. Bizonyítani akarták ezzel, hogy a gazdasági kérdések tárgyalásánál szívesen járnak karöltve a testvér-egyesülettel, mely Ravasz László és Hubert Vilmos elnökök vezetése mellett állandó harcot folytat a kisiparosok és kereskedők érdekeiért. Dr. Krivoss Árpádnak az üzemek tarthatatlan helyzetét tárgyaló !ielőadása után. Kemény Dezső titkár üdvözölte a vendégeket, majd Hubert elnök fölkérésére hozzászóltak a tárgyhoz Hoór-Tempis Móritz egyetemi tanár, Hennyey Vilmos nyug. államtitkár;, Szávay Gyula, mint az Ipar és Kereskedelmi Kamara főtitkára, Hohen- burger altábornagy, Németh Béla dr. kormányfőtanácsos, a Háztulajdonosok Orsz. Szövetségének elnöke. Szajkó László, majd Kollár Gábor, aki megköszönte Hubert Vilmos szíves üdvözletét és a kedves fogadtatást. Befejezésül Polakovits Zsig- mond köszöntötte a nagyszámban megjelent hölgyeket. Kapcza Imre méltatta Kollár Gábor megjelenését, Pásztélyi Vilmos üdvözölte Németh Bélát. Dobroszlav Péter dr. pedig az elhanyagolt Buda fölvirágoztatására emelte poharát. Viraág Béla éltette dr. Ripka Ferencet, aki az iparosok székházának építéséhez az első alapkövet letette. A szépen sikerült est mély nyomokat hagyott a megjelentek lelkében és erősen hozzájárult a polgári társadalom összefogását sürgető akció sikeréhez.

Negyvenedik közgyűlését tartotta a Budapesti III. kerületi Torna és Vívó Egylet február hó 20-án a határutcai sportházában. A közgyűlés elnöke, dr Varan- n a i István, megnyitójában az egyesület elmúlt évének nagy- jelentőségű sporteredményeiről számolt be. megemlékezett az egyesület 40 esztendős múltjáról és bejelentette, hogy ez év folyamán a társegyesületek és hatóságok bevonásával díszközgyűlésen, azt követőleg pedig jubiláns sportünnepségek megrendezésével fogják emlékezetessé tenni az egyesület életének e kiemelkedő dátumát. A főtitkári és pénztárosi jelentés egyhangú elfogadása után megtörtént a tisztújítás, amelynek során a közgyűlés elnökké egyhangúlag A n d r é k a Károly m. kir. főkapitányhelyettest, társelnökké R ü b 1 e i n Richárd miniszteri tanácsost és Weisz- b e r g e r Ferenc vezérigazgatót, alelnökké: Bartók Bélát, Budai Arnoldot, Kékessy Imrét, Mottl Jánost, Tóth Istvánt és dr. Va- rannai Istvánt választotta. Azonkívül megválasztották egyhangúlag a tisztikart és a 33 tagú választmányt is. A közgyűlésből küldöttség kereste föl az újonnan megválasztott elnököt és társelnököket, akiknek nevében And- réka Károly, az új elnök, lelkes beszédben tett fogadalmat, arra, hogy az egyesületet 40 éves múltja hagyományaihoz híven fogja vezetni. A közgyűlést követő társasvacsorán lelkes felköszöntőben ünnepelték az új vezetőséget.

Demagógiának bélyegezték a városházán azt az eljárást, melyet egyes kültelki ingatlan egyesületek követnek azzal, hogy távoli, kí- vüleső vidékek lakóit és ingatlan- tulajdonosait azzal biztatják, hogy számukra rendezett utakat, gázt, villanyt és vizet kell a városnak adnia, iskolát, sőt templomot építenie, —- holott a 10—15 kis házikó összes értéke nem tesz ki annyit, mint a vízvezetéki főcső kivezetésének költsége. A város vezetői keresik a módot, hogy ennek a rendszeres izgatásnak elejét vegyék, az ingatlan tulajdonosokat pedig megvédjék az ilyen ugratások és felültetések ellen.

LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12.

Igaztalan támadás érte a nemzetközi szocialisták részéről a III. kerület érdemes elöljáróját Szente Miklóst, a főváros középitési bizottságának legutóbbi ülésén. Az egyik nagyhangú szónokuk a kerület elmaradásáért a mostani elöljárót tette felelőssé, pedig itt inkább a múltak bűnét kell keresni. Szente elöljáróról tudott dolog, hogy a kerület érdekeiért síkraszáll s a közállapotok javulása érdekében egyik előterjesztése a másikat követi. Az erélyes kirohanásnak különben az volt az eredménye, hogy két, összesen 2 teljesen jelentéktelen utcarészt fognak csak meg^ építeni az elöljáró által kért fő közlekedési utak építésével szemben.

A dollárözönből, amely kölcsön formájában kerül a fővároshoz a legközelebbi jövőben, a legfontosabb közérdekű, régen szükséges munkákat valósítják meg. így elsősorban a kivezető főútvonalak (Budafoki-út, Fehérvári-út, Bécsi-út, stb.) végleges burkolattal való ellátását, amely 24 millió 317 ezer pengőbe kerül. A szabályozott Tabán városrész (utak, támfalak, külső lépcsők) építése kilenc millió pengő, a megépítendő óbudai és lágymányosi (Bo- ráros-téri) híd hídfőinek rendezése hét és félmillió pengő, a lágymányosi állandó kiállítási terület útjainak rendezése 18 millió 130 ezer pengő, Kelenföld általános csatornázásának folytatása két millió pengő, a budai Duna- part főgyűjtő csatornájának kiépítése az óbudai teleptől a Döb- rentey-térig 300 ezer pengő, a Batthyányi és Döbrentey-téri átemelő telepek egy millió 400 ezer pengő, a hegyi vizek levezetésére szolgáló Ördögárok beboltozá- sának folytatása a Julia-utcától a zugligeti árok betorkolásáig 400 ezer pengő, ugyanennek ideiglenes (?) burkolása a zugligeti ároktól a határig 300 ezer pengő, a szépvölgyi árok beboltozása az újlaki templomtól a kitorkolásig 70 ezer pengő, a bécsiúti árok beboltozása 140 ezer pengő, a Gellérthegy déli és északi oldalának rendezése 600 pengő, a volt Drasche-féle telek kertészeti rendezése egy millió pengő költséget jelent a fővárosnak.