Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-02-19 / 873. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 február 19. Budapest gyomra Irta: Ferenczy László Egy nagyváros életének, gazdasági vérkeringésének és anyagi jólétének legmegbízhatóbb és legjobb jelzőeszköze a vásárcsarnok. A legőszintébben mindig ez tükrözi vissza a gazdasági helyzetet és akárhányan mondhatják, hogy a helyzet nem is olyan rossz, vagy nem is olyan jó, a vásár- csarnok megmondja az igazat. A vásárcsarnok minden nagyvárosnak a gyomra, ez veszi fel a város szervezetébe juttatott élelmiszermennyiséget és osztja szét az óriási organizmus minden kis pontjába. Mióta Zola a „La ventre de Paris“-ban olyan felejthetetlen emléket állítot a párizsi vásárcsarnoknak, nevezetesen pedig Párizs gyomrának, divat lett hajnaltájban a vásárcsarnokhoz, Párizs mérhetetlen „gyomrához“ zarándokolni. A mi központi vásárcsarnokunk és a mellette elterülő dunaparti nyílt piacunk egészen szerény korlátok között mozog. De itt van Nagytétény! CsonkarMagyaror- szág egyik leghíresebb pontja ez a nagytétényi sertéshizlaló és húsipar telep, amely ma is nagyszerűen prosperál. A publikumot mindig közelről érinti, hogy vájjon mi van Magyarország azon részein, amelyekről eddig kevés beszámolást hallottunk. Azért elhatároztam, hogy riportot írok a nagytétényi Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Részvénytársaság telepéről. A Magyar Sertéshizlaló és Húsipari R.-T. üzemének telepe a Délivasút—Nagytétény állomásának tőszomszédságában, a Budapest—eszéki államát és a Duna folyam között fekszik, közel 140 ezer négyszögöl területen, melyet majdnem 5000 folyóméter hosszban vasbeton kerítés övez. Látogatás a „ShirP'-teiepen Aki idegen idejön, az mind a ,,Shirt“ telepére kíváncsi. Csak az idevalók nem érdeklődnek iránta. Ami először megfog, az a határtalan tisztaság, pedig itt szénnel és sok mindenféle piszkító anyaggal dolgoznak. Előttünk prüszköl egy kis mozdony, melynek minden porci- kája fényesen ragyog, naponta többször még a portól is megtisztítják. Felkerestem Kámmer Vilmos kormányfőtanácsost, a telep vezérigazgatóját, aki magyaros, úri szívélyes barátsággal fogadott és lekötelező udvariassággal kalauzolt végig Bányai Béla ügyvezető igazgatóval a nagykiterjedésű ipartelepen. Kámmer Vilmos céltudatos munkájának nyomait hirdeti egész Nagytétény, amelynek első polgára és legodaadóbb munkása. A Magyar Sertéshizlaló és Húsipari R.-T. egész fennállása, fejlődése, haladása, éppen a legnehezebb időkben Kámmer Vilmos polgári erényeinek kőbe vésett, vasba mintázott dokumentuma. Született 1875-ben. Tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte, azután bankszolgálatba lépett. Majd, mint egy kőbányai bankfiók vezetője, Lánczy Leóval folytatott tárgyalások alapján, a Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbankot belevonva, megalapította 414 millió aranykorona alaptőkével a „Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Részvénytársaságot“, melynek részvénytőkéjében, tekintettel a vállalkozás közérdekű voltára, a földművelésügyi kormány is megfelelő arányban részesedett. így lett Kámmer Vilmos a „Shirt“ vezér- igazgatója. Ebben a felelőségteljes, nehéz pozícióban élte és küzdötte át mind mostanáig a keserves évek hosszú-hosszú sorát. Hivatása magaslatán állott a háború egész folyamán és a forradalmak idején is. Tíz évvel ezelőtt kereskedelmi tanácsosi címet kapott és 1925-ben a kormányzó Öfőméltó- sága a miniszterelnök előterjesztésére Kámmer Vilmosnak közhasznú, érdemes tevékenysége elismeréséül a kormányfőtaná- csosii címet admányozta. KAMMER VILMOS kormányfőtanácso'S, a „Shirt“ vezérigazgatója. Tagja számos szakmai bizottságnak és egyesülésnek. Nevét külföldön is jól ismerik már. Ma mindössze ötvenkét éves, munkaerejének, vállalkozó kedvének teljében; az egész magyar gazdasági élet sokat, nagyon sokat várhat még tőle, akire nagy szerep vár még a most következő időkben, amikor az övéhez hasonló szívós és lelkes munkával kell helyreállítanunk mindazt, ami az elmúlt években romba dőlt. Séta a sertéshizlalás városában Hajnali négykor kezdődik itt a munka, minden elegáns könnyedséget és finomságot meghazudtoló ütemmel és zajjal. Maga a nagytétényi sertéshizlaló egy óriás város, épített utcáival, döbbenetes elevátoraival és pincelabirintusával, ahol minden taligakerék nyikorgása, minden kiáltás százszorosán visszhangzik annak, aki nem szokta meg ezt a monoton és zsibbasztó kakofóniát. E város számozott kis utcái, mint egy óriás tömlő csatornái, zúdítják a telepnek vashombárja alá a keskenyvágányú vasutak, mahmut autók, kétkerekű lovaskocsik és taligák karavánját, melyek a nagymenyiségű különféle nyersanyagokat szállítják. A ne- Jiéz, lompos szekerek vánszor- gása, a vagón-nagyságú autók dübörgése és a sonkák, debrecenik és a különféle hentesáruk színes hegylánca egy megáradt folyammá dagad és összefolyik, elkáp- rázik a szemed előtt. Pillanatnyi szünet és lélegzetvétel nélkül rohan és tébolyog itt a munka, amely a milliós metropolis életét, vérkeringését biztosítja. Kámmer Vilmos vezérigazgató nagy szaktudással, hozzáértéssel és körültekintő figyelmességgel magyarázott: — Álattenyésztésünk egyik legértékesebb tényezője a sertés- tenyésztés és hizlalás. Ennél a kérdésnél a hozam tekintetében fontos, hogy a sertéseket nagyobb mennyiségben hizlaló gazda számot vessen a rendelkezésére álló eszközökkel. Itt az első kérdés az, hogy alkalmas-e a gazdasági berendezés arra, hogy a gazda az általa tenyésztett sertéseket a kellő értékükre feltudja-e hizlalni, továbbá nem kockáztat-e költséget és fáradtságot, amelyért esetleg a megérdemelt pénzbeli hoza- dék a hiányos és költséges kezelés, valamint olcsó értékesítés folytán elmarad. A sertéshizlaló a hizlalás céljából beállított sertésekre, ezek értékének 75—80 százalékáig, kedvező kölcsönt is nyújt a gazdának. Legalább öt percig mentünk, amíg megérkeztünk a sertések városába, ahol minden a sertésből és a sertésért van. A telep kedvező elhelyezése közvetlen kapcsolatot biztosít az országnak minden közlekedési útvonalával. A Délivasút—Nagytétény állomásával iparvágány köti össze a szállásokat. Az érkező áruk a telepen rakhatók ki és a hízott sertés ugyancsak itt rakható vasútra is. Hizlalásra egyszerre 70 ezer darab sertést képes beállítani. épült 80 ezer métermázsa befogadására alkalmas silosai. A telepnek több, mint 7 vágón számára csövestengeri-morzsoló és szárítója van. A vízellátás oly bőséges, hogy a sertések naponkint friss fürdővizet kaphatnak. A földművelésügyi minisztérium által a telepen létesített vásárról a hízott sertések vágott állapotban is kerülnek kivitelre. Ahol 250 munkás dolgozik Az állatok leszúrására a vágóhídi technika legmodernebb elveinek figyelemebevételével a szállásoktól elkülönített helyen van a vágóhíd. A másik részen hordják a húst. Emberek szállítják a pincébe, vagy hordják fel a finom sertéshús mellett a májak, lépek és belsők véres pacsmagát. A szagok e pokoli piacáról csak egy lépés s a feldolgozó üzembe jutunk. A nagytétényi sertéstelep szállásainak távlati képe. Az egyes szálláscsoportok a telepen végighúzódó főút mentén terülnek el és egymástól megfelelő széles utakkal vannak elválasztva. A szálláscsoportokat magas falak kerítik körül. Összesen 8 ilyen szálláscsoport van és egy csoportban átlag 5 szállásban 8—9000 sertés helyezhető el. A sertésszállások beosztása olyan, hogy bármely betegség esetén minden szálláscsoport egymástól teljesen független. Védekezés a betegségek ellen A sertésállománynak a fertőző betegségek ellen történő megvédésénél igen fontos szerepe van a közismert higiénikus rendszabályoknak, nevezetesen az állatok megfelelő elszállásolásának és okszerű táplálásának, melyek révén a betegségekre való hajlamosság csökken, illetve a sertések szervezetének ellenállóképessége a lehetőségig fokozódik. Mintha bevetették volna az asztalokat, végig ameddig a szem ellát, porzsolt sertésekből debreceni módra készült ízletes hentesáruk tornyosodnak mindenütt. Most különösen sonkát exportálnak rengeteg mennyiségben. A félemelet magasságú sonkabarikádok tömege következik. Mint egy impresszionista festmény túlzott színei, sorakoznak egymás mellett Budapest kedvenc ételei, a nagytétényi sertéshizlaló húsfeldolgozó gyárában. Egy külön kis városrész, folyosókkal, pincékkel: a húsnak. Ebben a helyiségben több, mint ötven munkás dolgozik egyszerre. Mert Budapest sonkát eszik, jobban és többet, mint valaha. A szalámi mellett ma kétségkívül a sonka a legnépszerűbb eledel. Mellettünk, a szomszéd helyiségben láthatják az urak — mondja érdemes kalauzolónk — a szalámigyártást: a szalámitöltést és kötözést. Pillanatnyi csönd állott be, amiA hizlaló egyik „box“-a. A sertésállomány a telepen működő állami egészségügyi hivatal állandó felügyelete alatt áll. Főorvosa: Besskó József dr., kir. állategészségügyi tanácsos. Ahonnan a sertéseket ellátják A nagymennyiségben érkező takarmány beraktározására szolgálna^ a 20 vágón napi teljesítményű daramalom tőszomszédságában kor beléptünk és az emberek elmerülő arcán látszott, hogy eleget tesznek kötelességüknek. Itt készítik a szalámit hatalmas gépek segítségével. A teljesen modernül felszerelt szalámigyártó helyiségében a szalámirudak rikító erdeje hihetetlen mennyiségben van felhalmozva. Sziíts Bélával, a szalámigyár vezetőjével beszélgetek. Azt mondja, nem tud pontos adatokat, de biztosít róla, hogy — más sem. — Itt csak hozzávetőleges számadatokról lehet beszélni. Az tény, hogy rengeteg mennyiségű szalámi kerül innen ki. Itt semmi sem megy kicsibe és végül az óriási arányok mellett már olyan közmbösen haladunk el, mintha mindenki számára ez megszokott dolog volna. Farkasorditó hideg a hiitőházban A lüktető munka és a sikító zaj akkor érte el kulminációját, amikor a hűtőházba értünk. Itt állandóan 0 fok alatt van a tempera- túra és nem fogynak ki se hóból, se jégből. A legmodernebb berendezésű, a Shirt egyik büszkesége. A gyár igazgatóságának szíves előzékenységből végigjárhattam ezeket a termeket is, ahol a csöveken zúzmara rakódik le és vastag jégpáncél formálódik a hűtőcsövek köré. A termek zsúfolva vannak élelmiszerrel. A másik teremben rengeteg sertés, van úgy felaggatva, mint télen a színházak ruhatáraiban a kabátok. Mindegyiken számjelzés, hogy így megtudják, mióta van ott. Aztán van minden elképzelhető más élelmiszer, rengeteg zsír, füstölthús, sonka, tonnaszámra szalonna. ❖ Az esetleg kényszerszúrt és elhullott sertéseknek élvezetre nem alkalmas hús- és szalonnarészei a hullaemésztőbe kerülnek. A hullaemésztő készülékkel a zsír teljesen kivonható s a hizlaló saját szappangyárában feldolgozható. Tisztviselői és munkásai részére lakások, fürdők és orvosi rendelők, az üzletfelek részére modernül berendezett szálloda, a bizományosok részére pedig iroda- helyiségek állanak rendelkezésre. A szálloda impozáns nagyterme a kialakuló sertéstőzsde helyiségéül szolgál. A telepről kikerült sertések a külföldi piacokon elsőrendű áruként vannak elismerve és ezekért a sertésekért mindenkor a kialakuló ár legmagasabb- ját fizetik. Végigmentünk az egész telepen. Mindvégig azt néztem, hogy fáradt-e a munkás? Az emberek vidámak, mosolyognak, sőt munkaközben még elnézegetnek bennünket is. Több mint két és félszáz ember dolgozik a telepen. Mindegyiknek a sertés ad kenyeret és a kenyéren van vaj is. ❖ A világhírű hizlaló naggyá és közgazdasági jelentőségűvé tételéhez nem kis mértékben hozzájárult Bányai Béla ügyvezető igazgató is, aki fáradtságot és pihenést nem ismerő munkájával, kiváló szaktudásával és hozzáértésével azon igyekezik, hogy a telep a külföldi sertéskereskedelemnek központi elosztó piaca legyen. Az autók dübörgése és tülkölése, a kocsik megrokkanó kerekeinek nyivákolása, a munkások, kereskedők és szállítók kiáltozásának őrült káoszában megtorpan az ember. * Elbúcsúztam. Ballagásomban megfogott és különös izgalommal töltött el a nagytétényi sertéshizlaló telep, ’ amely, mint valami óriás bőségszaru, egy anya bőkezűségével ontja magából krőzusi kincsét: — Budapest táplálékát. f
