Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-12-25 / 898. szám

XXIII. évfolyam. 898. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengő. Egv szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96.

Feleló’s szerkesztő :

VIRAÁG BÉLA

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1927

december

25.

■I

Fordított város

IX.

Néha unalmas témákról is kell írni. Az ünnepi hangulat talán alkalmas erre. Városfejlesztés, városrendezés. Rideg számok és kellemetlen összehasonlítások. Hát bizony ezek nem Ígérnek sokat. És mégis írni kell ezekről is. Ütött érdekes tanulsággal szolgálnak.

Próbáljuk meg.

E napokban történt, hogy a budai hegyvidék egyik elég sűrűn lakott útján, a SZILASSY-UTON, este égy motoros bicikli nekiment valaminek és a bicikliző nagy ívben lezuhant az útra. A közeli házban ébren voltak még és a nagy puffanásra valaki kijött a házból és meglátta a szerencsétlen embert. Hamar félretolta az útból a biciklit és az embert és elszaladt, hogy a mentőkért telefonáljon. Azok lóhalálában ki is érkeztek, de a szerencsétlenül járt embert nem találták sehol, mert

— oly sötét volt az utca, ahol egyetlen lámpa sem világít. Dolga végezetlen ment haza a mentőkocsi. Másnap reggel az út szélén megtalálták holtan azt a szerencsétlen embert.

Ez olyan úton történt, ahol iskola, óvoda, sőt szanatórium is van. A házakat belül villannyal világítják és erős a forgalom, nagyon sok ember járja.

Itt az újságnak tág tere nyílna,

— keresni a felelős egyént vagy intézményt, — elsírni a hegyvidék j elmaradottságát és más ilyen siránkozás. Csakhogy ezt már megunta az olvasó.

Azért szó nélkül még sem mehetünk el az eset mellett.

Igaz, tökéletesen igaz, hogy minden budai hegyvidéki út nem lehet olyan reklámút, mint az Andrássy-út, de azért világítani mégis kell azokat az utakat is, ahol a közvilágítás adóját éppen úgy fizetik, mint az Andrássy- úton.

Mi megértjük azt a városi politikát, hogy a Lipót-körúton befejeződik az ívlámpák sora, mert ott a Margit-híd és azontúl van Buda, a N= Zwei város, a másodrendű polgárokkal és idegen, oda ne menj, mert a nyakadat törheted és a mentők se találnak meg a sötétben.

A Mairgit-körúton, Krisztinakor úton gyászoló gázlángocskák pislognak és valósággal körtenagyságú villanykörték. A hegyvidéken petróleumlámpák. Vagy az sem.

Rossz városfejlesztő politika az, ha az egyik részt a másik rovására duzzasztják naggyá, széppé. Nem is igazságos. Azzal sem lehet elütni a dolgot, hogy Budának van elég természetadta kincse: hegyei, gyógyforrásai. Elégedjék meg azokkal, éljen meg azokból. Legyen hát világfürdő,

— petróleummal világítva!

A fordított városban csak a fordított okoskodás érvényesülhet

Példának itt van a Stadion ügye.

Régebben még a közönséges kaszárnyákat is úgy építették, hogy azok a város fejlesztését szolgálják. Az ilyen kaszárnya környékén megtelepedett sok iparos, kereskedő, vendéglős, kávés, — megindult az építkezés és észrevétlenül új városrész nőtt a kaszárnya körül.

Hideg-ridegen nézve a dolgot, a Stadiont is csak olyan helyre szabad felépíteni, ahol az öntudatos városfejlesztés azt megköveteli. Ahol előreláthatólag erősebb építkezést von maga után és így var lamelyes űrt tölt be, összekapcsolva két távolabbeső városrészt. Vagy olyan irányba tereli a Stadiont látogató idegenek figyelmét, amely irány új életet varázsol valami természetadta kincs körül, melyet a helybeli és az idegen közönségnek kell bemutatni. De föltétlenül a víz mellé kell a Stadiont építeni, mert a sport nagyrészét a vizisport teszi ki. Még föltétleneb- bül olyan helyre, amelyet mindenféle közlekedési eszközzel meg lehet közelíteni. Ezek megdönthetien alapelvek.

És akkor híre kél, hogy a főváros 120 holdnyi területet ajánlott fel a Stadion céljaira a — ligetied ki dűlőn, túl az új lóverseny- téren. Oda nem visz közlekedés, ott nincs víz, ott a város most nem fejlődik, az már a jó Isten háta mögött van. Ott becsületes bolgárok és élelmes rácok zöldséget termelnek e nagy város számára, amire nagy szüksége van.

Budapesten józan ésszel csak két helyre lehet építeni a Stadiont. Vagy a Római fürdő elé a Duna mentére, vagy az összekötő vasúti híd budai hídfejéhez közeleső partmenti területen. Mind a két hely elérhető hajóval, nagy vasúttal, helyiérdekűvel és villamossal. Ott van víznek a nagy Duna. A városfejlesztő célok pedig kézenfekvők. Ami pedig a legfőbb dolog, ez szolgálná Budának világfürdővé való fejlesztését.

Nem tudom elhinni, hogy ezt a városházán ne tudnák. Csakhogy számolniok kell a közgyűléssel, az pedig túlnyomórészben — pesti. Talán nem is rosszakaratból, hanem csak a pesti nagyzolás alapján történik mindez. Mit Buda? Ki megy Budára? Azt a Stadiont itt kell fölépíteni Pesten. Az élet Pesten él.

Ennek a ferde, fordított helyzetnek két oka lehet:

az egyik az, hogy talán mégsem tudják jól a leckét a városházán,

a másik az, hogy az egész Budapestet ma is éppen úgy kormányozzák, mint hatvan évvel ezelőtt, — úgy, mintha csak Pest városát kormányoznák. A közgyűlés olyannyira pesti, annak Buda olyannyira csak külső csatolt rész, hogy el kell sorvadnia, mint ahogy elsorvadt Óbuda és Újlak. Az a legkülsőbb rész.

Ez nemcsak szólás-mnodás, ez nagyszakállú' adminisztratív hiba.

Mindennek az oka az az ócska fővárosi törvény, amely túlságosan centralizál és nem engedi élni a végeket.

Budapest közgyűlése pedig ma politikai parlament, ahol nem a város érdekeiért, hanem világnézetekért, pártszervezetekért verekszenek. Egykamarás parlamenti rendszer, a tanácsnak nevezett ka- marillával az élén. Harcban az ország kormányával, harcban a vidékkel és harcban egymással.

Minden rosszat a tanácsra fog a közgyűlés, holott jobban kellene csinálnia, ha tudná. A kettő közül mi inkább a tanács pártján vagyunk. Többször van igaza. Komolyabb.

Bódy Tivadar, a Svábhegyi Egyesület elnöke, a volt kitűnő polgármester, a Budai Hegyvidéki Szövetségben példát adott, hogy miképpen kellene Budapestet bölcsen kormányozni. Húsz egyesület van a szövetségben, mindegyik autonom hatáskörrel, de alávetve az elnöki tanács, határozatainak. Minden különálló terület és minden egyesület otthon megvitatja a maga pragrammját s a szövetség azután összhangot teremt ezek között, megkeresi a közös nagy érdekeket és ezekhez fűzi a lokálisoka t. Egy é' múlva minden hegyvidéki lakó tudni fogja, hoyg mikor kap utat, vizet, világításit, gázt, iskolát és minden más városi életfeltételt.

Budapest 10 kerületre van osztva és minden kerületnek van kerületi választmánya. Ha ezek mindegyike mint alsóház elvégezné a feladatát és ai nagy intelligenciájú közgyűlés mint felsőház a beérkezett határozatokat összeegyeztetve állapítaná meg városfejlesztő programmját, nem történhetne meg, hogy egyes részek túltengve, elsorvasztanák a többit.

Valószínűleg ez a célja az új fővárosi törvénynek.

Az első kerületnek 102.000 lakosa van, — és a III. kerületnek 56 ezer. Ezzel szemben Insbruck- nak 57 ezer, Klagenfurtnak 28 ezer, Salzburgnak 38 ezer, Hei- delbergnek 74, Gothának 42, Jena 54, Potsdam 65, Weimar 46 ezer. Ezek mind világhírű szép és rendezett virágzó városok, legtöbbjének kevesebb a lakója, mint Óbudának, az pedig nyomorúságos falu, amelynek még csatornázása sincs. Képzelhető-e, hogy önmagának élve Óbuda nem építette volna fel csatornahálózatát? Klagenfurtnál négyszer népesebb a Krisztina és... ? Itt nem találják meg a mentők az úton póruljárt embert, mert még petróleum sem ég abban az utcában.

Az utolsó 5 év alatt Budán 839 épület épült, Pesten 810. Az I. kerületben 432 az új épületek száma, amit csak a VII. kerület közelít meg 413 új épülettel. Óbudán 282 ház épült és csak azután jön a

VI. kerület 279 új házzal.

Budán tehát több új ház épült 1920-tól 1925-ig, mint Pesten, a rossz utak, a rossz világítás, a csai tornahiány és a rossz közlekedés dacára.

Az utolsó 25 év alatt, 1900—- 1925-ig 72%-kai szaporodott a lakosság Budán, míg Pesten 25 százalékkal. Az I. kerület e 25 év alatt 46 ezerről 102 ezerre szaporodott, mert a Ferenc József-híd felépülésével óriási mértékben megindult az építkezés és. új, modern város nőtt a nyomán. Óbuda népessége csaknem 50 százalékkal nőtt, dacára annak, hogy az óbudai híd nem épült fel.

Ezek az adatok minden becsületesen gondolkodó, elfogulatlan városatyát arra késztetnek, hogy revízió alá vegye a városfejlesztés irányáról, eszközeiről és módjáról megalkotott véleményét.

A pozitívumot ezek a számok adják és ezek alapján kell visszafordítani minden elfordított okoskodást.

Ezek józan, okos, becsületes számok.

Csak a cikk unalmas. (V.)

Budán, iQ2hj december 24

Bavos és St. Moritz gyönyörűségeit varázsolja a Svábhegyre a legnagyobbszabású téli sport alakjában a SVÁBHEGYI EGYESÜLET ötletes és gyakorlatiasságában utolérhetetlen elnöksége, amikor a világhíres szánpályák mintájára a Karthausi-úton ezer- háromszáz méter hosszú szánpályát létesített, amelyen az ösz- szes szánkó-fajták a legnagyobb biztonsággal közlekedhetnek. A pályán, amelynek átlag n y o 1 c százalékos az esése, de 11.8 százalékos is van és három erős fordulóján — a szánkó-sportnak minden szépsége, izgalma, öröme fellelhető és alkalmas nagy sebesség kifejtésére. Az irány megtartása, a sebesség fokozására, de a biztonság érdekében is két sarkantyú épült, úgy hogy veszély nélkül használhatja bárki. A pompás sportpályához könnyű a közlekedés s még az autótaxik is kedvezményes áron szállítják a közönséget ötönkint. A Svábhegyi Nagyszállóban pedig melegedőszoba, ruhatár, szánkóraktár, pompás konyha és kényelem áll rendelkezésre. A pálya bérlete pedig igen olcsó: idényjegy 20 P, napijegy vasár- és ünnepnap 2 P, hétköznap 1 Pengő.

A budai magyar szó nemeslelkü apostoláról, boldogult Kozma Gyula igazgatóróü emlékezik meg elsősorban a negyedszázados fennállását ünneplő Baíthyány-utcai polgári iskola I s k 0 l a t á r1 s n ő k Szövetsége. A jubileumot hangverseny vezeti be, majd a díszgyűlés keretében leplezik le a Szövetség megalapítójának és fölvirágoztatójának, Kozma Gyula igazgatónak, dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos. országgyűlési képviselő édesatyjának arcképét. Még ma is mindenki tisztelettel és szeretettel gondol arra a kiiváló magyar úrra, akinek lelke nagyságát a II. kér. meg- niagyarosodott közönsége és iskolájának elismert jó szelleme hirdeti. A nagy ünnepséget előkészítő bizottság rendezi, mely szívesen ad felvilágosítást és fogad el adományt a festendő kép költségeihez a Batthyány-utcai iskolában.

A „Mindenki Karácsonya“ akció dec. 24-én, karácsony estéjén hat órakor Budapest minden kerületének szegények által lakott részében és a tabáni Szebeny Antal-téren karácsonyfát gyújt. Az akciót az Irgalmas Nővérek intézik az Árok-utcai Bölcsödében.

Átépítik a „Magyar koroná“-hoz címzett yigadóépiiletet Óbudán, mert a mai kor igényeinek különösen az éttermek csekély befogadási képes-i ségiikkel nem félelmek meg. A főváros, mint háziúr, huszonegyezer pen-i göt kíván e célra felhasználni.

A legszebb kirándulóhelyet, a Jái nosbegyi kilátót téli vagy szeles időben egyáltalán nem látogatják, mert nincs alkalmas hely. ahol a turisták, sportolók felmelegedhetnének. A főváros ezért a kilátó alatti vendéglő felül fedett, de oldalt nvitott terrasz- épiiletét 16 ezer pengő költséggel tolóablakokkal látja el, hogy e helyről nyíló leggyönyörűbb kilátást hide-i gebb időben iis élvezhesse a közönség.

A fürdőügyi kiállításon József Ferenc dr. kir. herceg párizsi útjának egyik eredményeképen részt vesz Franciaország is és itteni követsége a napokban tekintette meg a gellérthegyi kiállítás területét s kiválasztotta azt a helyet, ahova a francia pavilion kerül. Az olasz kormány is értesítette a Budapest Fürdőváros Egyesületet, hogy résztvesz a budai kiállításon.

A füst, a fürdőváros szép gondolatát fojiogaíó füsi.. sötét Komolyukban száll a Rudas-fürdő kéményéből és beszennyezi a közvetlen környék levegőjét s hiába fürdik meg pompás vizében az ember, ragyogó tisztasága azonnal elmúlik, mihelyt kilép a kapun, mert az ide-oda szálló korom 1 fekete pöttyökkel borítja. Füstemésztőkészüléket kell minél előbb a fővárosnak a Rudas-fürdő kéményére szereltetni, nehogy „kormos fürdő“-re keresztelje a tréfás közvélemény, j Ezzel kapcsolatban javasolták a főváros közgyűlésén, hogy a sűrűn szálldogáló „budai füstöt“ meg kell rendszabályozni. Itt különösen sok olyan pékműhely van. amelynek ki- tóluló füstje borzasztóan kellemetlen, állandóan zavarja és elkeseríti a közelben lakók életét. Nyáron a pékműhelyek közelében nem lehet kinyitni az ablakot, mert rögtön tele lesz az egész lakás füsttel. Okvetlenül gondoskodni kell arról, hogy a pékműhelyek köteleztessenek arra, hogy füstemésztőkészülékkel lássák el magukat.

Hull a hó. repülnek a síelők, de a székesfőváros csak a Normafa és az Anna-kápolna között, a Normafa-út- tól a Disznófőig. a svábhegyi felső állomástól a Mártonheg.vi-útig, a Farkasréti temető fellé vezető hegyoldalon és a jánoshegyi vendéglő és a Jánoshegyi-út közötti hegyoldalon engedi meg a szántalpakkal a sportolást. Ezéken a helyeken szánkózni szigorúan tilos.

A Sí. kér. Iparoskor az újesztendő- ben. január 8-án Pályi Sándor tanárképző főgirnn. tanár ad elő az Alpokról vetített képekkel. Január 22-én nagyon érdekes est lesz. mert Japánról, a testvérnemzetről magyarul és vetített képekkel I m a 0 c a Dsuicsiró japán tanár ad elő. Február 5-én dr. B e x h e f t Ármin orvos, egészségtan tanár „A légy. az ember ellensége“ címmel és március 4-én dr. Dongó Orbán, főgimnáziumi tanár „Arany balladái“-ról, vetített képekkel. ad elő. Az esték mindenkor pont fél 8 órakor kezdődnek és csak a ruhatár kötelező. Családtagokat és azok vendégeit is szívesen látia a kör vezetősége Berényi János ügyvezető elnökkel az ólén.

Jó budai polgár Budán vásárol!