Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-12-18 / 897. szám

2 BUD AI NAPLÓ Budapest. 1927 decomber 18. SzenlOeliért Gyógyfürdő Géptorna (Zander) terme kiválóan alkalmas fogyókúráit tarlós ára, izületi merevségek, izomsorvadások és hátgerinc elferd üléseit gyógykezelésére. Svéd tornaterem. A Budai Tanítóegyesület, amelyik a legrégibb s legszebb múltú alaku­lások egyike és mast Hrivnyák János (igazgató elnöklése alatt fejt ki ers tevékenységet, az egyetemes tanügy javára, december 10-én tar­totta rendes őszi közgyűlését. A rendes tárgysorozat után An da Géza tanító érdekes angliai tanul­mányút járói számolt be. Scheuer Róbert főv. biz. tagot, a Polgári Egység Klubja igazgatóját választotta meg a főváros törvény­hatósága legutóbbi ülésén Radócza János dr. helyére fizetéstelen árva­széki ülnöki tisztségre, ezzel is mél­tányolni kívánta szociális téren ki­fejtett buzgóságát. Karácsonyi szokások. Az ős­régi keresztények a szeretet nagy ünnepén játékokat adtak elő, ame­lyek a katholikus egyház liturgiá­jából bontakoztak ki és régente a mise keretében, a nagy ünnepek­re vonatkozó bibliai történeteket tettek érzékelhetővé. Valóságos drámákat játszottak el, amelyek lassankint kiszorultak a templom­ból. Különösen vidéken, de még Budán ma is bdthlehemesek járják be a házakat karácsony hetében. Kis templomalakú há­zacskát visznek és e körül kócszakállas és bajúszos gye­rekek éneklik a bethlehemes da­lokat, máshol pedig ezek a gyer­mekek a három királyok alakjá­ban játsszák a misztériumokat. Ma az egész világon a kará­csonyt megelőző szent estén ka­rácsonyfákat állítanak. Ez a szo­kás azonban nem. is olyan régi, mint amilyennek az ember hinné. Magyarországba egy osztrák bá­rónő hozta be ezt a szokást 1825- ben, tehát 102 éve és innen ter­jedt el országszerte. Nem sokkal < azelőtt hozta be ezt Bécsbe egy Anschütz nevű német színész, aki Strassburgbán látott először ilyen karácsonyfát, amely papírrózsák­kal, almával, aranyfüsttel, cuk­rokkal volt ’díszítve és amelyen kis gyertyácskák világoltak. Ang­liában az a szokás,, hogy a hatal­mas urak karácsony estére asz­talukhoz ültetik cselédeiket és azoknak családtagjait, megtrak- tálják őket minden jóval és ilyen­kor a grófnő, a grófkisasszonyok — maguk az uraság családtagjai — szolgálják ki az öreg kocsiso­kat, béreseket, szakácsokat és más cselédeket. Egy utazó elbe­szélte, hogy a nagy tengeri gőzö­sökön karácsonyfákat állítanak fel és az asz tál főn nem a kapi­tány ül, hanem a legöregebb matróz, kirakják a karácsonyfa köré a hajósok* családtagjainak, feleségének, gyermekeinek arc­képeit és az öreg, keményszívű, viharedzett tengerészek hangos sírásra fakadnak, mert családtag­jaik jutnak eszükbe, akik távol tőlük ünnepük a karácsonyt. Buda-AIsóvárosi Egyesület e hó 17-én este fél 9 órakor választmá­nyi ülést tart a Zenta-utcai ;,Kis- rabló vendéglőben. Az ülést követő társasvacsorára meghívja ezúton is az összes tagokat a választmány. A teríték 2.50 pengő. Uj szobrokat, városkutakat és em­léktáblákat helyeznek el a közeljövő­ben a főváros meglehetősen kopár közterein, hogy külföldi mintára mű­vészi alkotásokkal díszítsék, emeljék a város külső képét. Sajnos, a nyolc új szobor közül csak egyet kap Buda: Erdei Dezső „Vízhordó fiú“-ját, ame­lyet a Hunyadi János-úton állítanak fel. Emléktáblákat egyelőre csak a régi Pest jellegzetes épületei kapnak. ! A városkutakat is ott építik meg s I talán egyedül a „városvédő“ Pallas Athéné kútszobra marad Budának. A Közmunkák Tanácsa ugyan egy ilyen díszkutat a miniszterelnökség előtti térségen szeretne elhelyeztetni, de a fővárosnak erre már nincsen pénze. Ezzel függ össze a Szent György-tér rendezése is, amely mai állapotában egyáltalán nem méltó sem régi nagy hiréhez. sem környezetéhez. A fővá­ros parkírozással kívánta a teret csi­nosítani, ez azonban csak félmegoldás lenne. A végleges rendezést a Köz­[■BBSaiSaflMBBS HBBHÍKfflgi HBH H ■ 8 IS » ® ta IB B a M «I* w ® » B IS B Sí B ■ H E Fi ® 0 « B ! ■ Karácsonyi Occasio- vásár megkezdődött Férfiingek gallérral . . . Ia cérnazefir 2 Ia angol puplin . . . Ia sifon hálóing . . . Ia hosszú Cöpper-nadrág I 8.80 a zefir rövidnadrág .................... I zefir férfi pizsamaöltöny . . . ■ a Sj I zefir zsebkendők, ajourszéllel, tct. I női ingek ...................................3.40 Ia női combiné, fehér és színes . 8.50 Legújabb mosóselyem „Antena“ újdonság ................................... Legújabb mosóvoal......................... Fl anel szövet maradékok rendkívül olcsó árban Óriási választék mindennemű kötött áruban 9.50 6.50 12 — 10.40 6.50 7 — 5.50 3.60 12.50 9.— 2.40 2.— 7.— 5.50 2.95 1.10 —.96 Női és férfi angol harisnyák . , 2.80 2.40 2.20 ía selyemfényű florharisnyák . 4.50 3.50 Ia férfi szoknik .................... 2. 20 1.60 1. —.50 Női selyernharisnyák óriási vá­lasztékban, minden párért ?ele­lösséget vállalok . . . 6.50 5.80 5.— Ia kutyabőrkeztyük, valódi teve­szőrbéléssel .................... , , 14.50 12.75 12.— Creppe de Chine, creppe satinok, továbbá: Valódi Wimpassing sár és hócipők nagy választékban FÁBIÁN JÓZSEF Buda, I., Krisztina-körút 8-10. szám. Telefon ; K 502-26 !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■ WBBBBBf munkák Tanácsa úgy tervezi, hogy a tér közepére valami hatalmas mű­vészi alkotás: a „Koronázási emlék­mű“, vagy az „Ismeretlen katona“ szobra kerülne, még pedig a tér bizo­nyos 'lesüllyesztésével, árkáddal kö­rülvéve. A térség burkolása is stíl­szerűen történne. A gyönyörű tervnek legfőbb akadálya, hogy a fővárosnak a tér rendezésére csak nyolcezer pengő áll rendelkezésére, amiből mindezt végrehajtani nem lehet. Óbuda sorsáról folytatott beható tanácskozást a 111. kér. Egyesült Polgári Társaskör e hó 6-án tartott választmányi illése, amelyen csaknem teljes számban a következő választ­mányi tagok jelentek meg: Andréka Károly, Kemény Lajos, Bartók Béla, Grossmann Vilmos. Kápolnai Gyula, Lindner Gyula, Deutsch Adolf. Bar- csy Lajos, Ring Sándor. Wertheimer Samu, Bárány Tibor. Bodó Rezső, Trauschenfels Frigyes. Duschek An­dor. Szedlacsek József, dr. Bihar Je­nő, Kozma Gyula. Günther Béla, dr. Orova Zsigmond. Rezső Antal, Szepesi Ágoston. Kemény József, Martin Gyula. dr. Reiss Mór. Frey István. — Ülés lölött Andréka Ká­roly mélyen átérzett. hazafias szóval ünnepelte Horthy Miklós kormányzó őfőméltóságát névüftnepe alkalmából. Ezután meghallgatták és tudomásul vették Rezső Antall ügyv. alelnök je­lentését a ikör helyiségeit igénybe vevő és Kemény Laios elnöklete alatt működő Országos Műszaki Egyesülettel történt megállapodásról. Majd megszervezték a vigalmi bi­zottságot. amelynek vezetését ideig­lenesen Martin Gyula vállalta. Utóbb Kemény Lajos fölvetette a Budán építendő új iskola kérdését és sür­gette annak a Bécsi-út közelében valló fölépítését. Az :e tárgy feletti vitához hozzászóltak s a kérdést le­hetőleg minden oldalról megvilágí­tották. Martin Gyula. dr. Reisz Mór, Deutsch Adolf s ennek során meg­beszélték a Római-fürdő iskolájának szomorú ügyét is, amelyen most se­gítenek, úgy. hogy a közeli Kissingi pusztán építenek iskolát. Andréka el­nök levonja az érdemes vita ered­ményét s habár ideális megoldásokat most nehéz tervezni, úgy véli, hogy az Árpád-emlék számára kijelölt hely mellett épülő iskola az ideált meg­közelíti. Az útvilágítás kérdését tette szóvá ezután Grossmann Vilmos tex­tilgyári igazgató s amíg örömmel látja a hegyidék világítási viszonyai­nak javulását, sok nagy forgalmú út hiányos világítását annál keserűbb érzéssel nézk Kemény Lajos épen Iközügyek miatt követeli a közügyi bizottság gyakori összehívását, amit Andréka elnök szívesen megígér és bírva az elöljáró jóindulatú támoga­tásában. reméli, hogy e bajokon se­gíteni lőhet. Segítségére lesz a kör­nek e munkában a nemrég alakult „Budai Hegyvidéki Szövetség“, Bódy ' v. poiigármester elnöklete alatt, aho- 1 vá bekérték minden kerület jövendő j programját, hogy együttes eljárással oldják meg a sürgős kérdéseket. Wertheimer Jakab. Grossmann Vil­mos viszont a Római-fürdővel és Akvinkummal való erősebb kapcsola­tot sürgeti, Andréka is szívesen moz­dítja elő ezt és már fölkérte az el­nökség elvállalásra Szigeth Gábor gázgyári igazgatót, akinél Ripka Fe­renc főpolgármester is sürgette a vidék érdekeinek fölkarolását. A vá­lasztmány még elhatározta, hogy részt vesz Kontra Aladár 25 éves papi jubileumának megünneplésén és meghallgatta végül Schmidkunz La­jos pénztáros jelentését. Azután va­csorához ült a választmány Müvészesték nagv sikere tette közkedveltté a Margit híd kávé­házat. ahol most esténkint előkelő, kedves közönség találkozik. A szom­bati és vasárnapi mű vészestéken a pesti kabarék legjobb erői lépnek fel és derült jókedv, vidám kacaj tölti meg az ízlésesen renovált nagy ká­véházat. ahová régi. kedives emlékek fűzik a budaiakat. Belépődíi nincs. Hétköznapokon is Torma Tóni muzsikál. f? Ö 1 tt i i * - GIRŐNÉl II., Krisztina-kit 8-10. — Anna udvar Tilos utakon még szánkón sem szabad járni, ahozv azt a főváros most kiadott rendelete előírja és en­nek betartását jelvénnyel ellátott téli sportfelügyelők ellenőrzik. Általában mindazokon az utakon, amelyek ko­csival járhatók, mindenhol ti­losa szánkózás. Megengedett he­lyek vannak a Gellérthegy déli lej­tőjén, a Fürj-utca környékén, a Vá­rosmajor, Orbán-hegy, kis- és nagy Svábhegy, Zugliget. Rózsadomb, az újlaki és óbudai hegyvidék kocsi­közlekedésre nem alkalmas utain. A Mátyás-hegyen, a Schmidt-kastély felett lévő telken, míg a Hűvös- völgyben csak magánterületen sza­bad szánkózni. A szeretet kincsesháza. a magyar árvák mentsvára a Budakeszi-útón levő Klotild Szeretetház. amely egy gazdag múltú félszázad után is Ripka Ferenc dr. főpolgár­mester atyai gondoskodásából a kis magy/ar emberpalánták melegszívű otthona. Az árvaház tulajdonképen Pesten alakult 1876 jun. 11-én s első helyisége az ÜUiöi-úton volt. De már 1879-ben a csendes, jóerkölcsű Bu­dára. a Városmajorba költözött a Szeretetház a fenntartó egyesület jó­voltából. 1881-ben nagy anyagi fel­lendülést mutat az egyesület, külö­nösen a főúri körök bekapcso ása ré­vén. amikor gróf Andrássy Gyuláné volt az elnök. 1885-ben vállalta cl Klotild főhercegasszoinv az egyesület védnökségét s azóta viseli a Szere­tetház az ő nevét s őrzi hálásan jó­tékonyságának emlékét. Erzsébet ki­rályné is meglátogatta egy ízben az intézetet, amelyik 1900-ban a főváros által adományozott négyezer négy­szögöles telken, saját épületeket emelt, amelyekbe 1902-ben költöz­tek a gondozott növendékek. Ugyan­ebben az évben az építés nagy költ­ségeinek fedezésére a főrangú világ újra akciót kezdett s rendezett egy carousselet immár másodszor, ame­lyen a király és az udvar is meg­jelent s mely 43 ezer korona tiszta jövedelmet juttatott a Szerctetbáz- nak. Az építési költségék nagysága és az intézeti télijén jelentkező föld­csuszamlás válságos helyzetet te­remtett s az egyesület és árvaház feloszlásáról beszélték, amikor az el­nök: dr. Szebeny Antal, országgyű­lési képviselő hirtelen meghalt 1915- ben. Ebben a legválságosabb idő­ben választotta meg az Egyesület dr. Ripka Ferencet elnökévé, aki bá­mulatos akaraterővel, lelkesedéssel félév alatt megoldotta a legfontosabb kérdéseket és fáradhatatlanul dol­gozva. kiemelte a Szeretetházat vál­ságos helyzetéből. A háború alatt és a kommíin utáni szomorú időkben is ő teremtett mindig újaibb alapot a továbbéléshez. Ez a Szeretetház, ugyan állandó anyagi gondok között, de ma is zavartalanul teljesíti lélek­mentő. nemes misszióját. A növen­dékek száma jelenleg 106, akik kö­zül 11 teljesen árva, 80 apátiam 3 anyátlan. 8-naik a szülei elváltán él­nek és 4-nek az atyia hadirokkant. Az árvák közül 67 hadiárva s 11-nek az anyja sem él. Ezeknek a legsaj- nálatraméltóbb gyermekeknek, a ma­gyar jövő Mkllsmeretesen. becsü’e- tesen nevelt katonáinak kíván ez év­ben is a buzgó 'egyesület vezető­sége: élén az árvák atyjával, dr. Ripka Ferenc elnökkel, dr. Sza­bó Árpád /titkárral (és Pákán j/ii Ferenc gondnokkal, aki példátlan lelkiismeretességgel, önfeláldozással hordja vállain a háztartási ügyek nagy gondját. — méltó karácsonyi ünnepeket rendezni. S ezért felkérik a jó szíveket, hogy minden elképzel­hető adományt juttassanak a Klotild Szeretetházba. Az Isten áldása bősé­ges jutalmat ad majd érte. Ádventi estéket rendez az óbudai róm. kath. Egyházközség saját kul- túrházában (Tanuló-utca 1. sz.) de­cember minden vasárnapján. Leg­utóbb. december 4-én. dr. Breyer István államtitkár mondott magas színvonalú beszédet a katholicizmus nagy feladatairól. Ferenczv Ká­roly. a kiváló komikus, kitűnő ma- gánszámokat adott elő. Heil Já­nos művésziesen hegedűit. Petry Kató, a magv. kir. Ooeraház tagja, sűrű tapsok között énekelt. F a r- k a s Nándor zeneszerző zongorázott és az Egyházi Énekkar Hollós István vezetésével szépen énekelt. Az estét L e i n e r Mihály segédlel­kész tökéletesen rendezte. December 11-én dr. K ri wald Ottó prépost, érseki főbiztos beszél és a „Missziós világutakon“ című nagyhatású film kerül bemutatásra. A jezsuita kisoapokat Érdről a zúgligeti lielkigyakor 1 atosházba he­lyezték át. Krisztina 509-66 az új telefonszá­ma dr. K r i v ó s s Árpád és dr. Dobroszláv Péter közös ügyvédi irodának, amelyet most helyeztek át I., Gellérthegy-utca 1. szám. II. em. 10. ajtó alá. KIRALY.FÜRDÖ Építette 1566-ban KARA MU8<AFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. szóm. 45 fokos :y' iwiUHUJJ gj-énaavas kiorrtótrlumot ■■Bram ®5 magnéziumot tartalmazó hóvviz köszviny, essz-, bőr- és r-onlbeleeségek, fém- mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyholyagbán- taimak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon ét. güí! id Ki; !! IVÓ KÚRA!! GUNDEil Szent Gebéit ÉTTERMEI Délután és este zene tánc A TflNe OADOS ™ József vendéglős által megvásárol POZSONYI vendéglő az Anna-udvarban I., Krisztina-körút 8—10. sz. Minden csütörtökön P ompás disznótoros vacsora különlegességek polgári konyha és árak« BUDAI NÖ BUNDÁJÁT BUDÁN vásárolja — alakitja VAGÁCS szűcsnél 11. kér. Fő-utca 11. szám. CSÁSZÁR FORDÓ régi, hagyományosan kedves és pompásan restaurált, társas vacsorákra kiválóan alkalmas ÉTTERMEI Óbudán, a Zsigmond utcában a Margithidtó! két állomásnyira még december hó elején MEGNYÍLNAK Kitűnő bácskai konyhád, házilag készült disznótorokat, vá oga- tott fajborokat s a legjobb sört szolgáltatja az új bérlő CSIRSZKA KOWPáP FÜPDÓVNDfeG'Kmtt reggel 6 órától kitűnő kávét, tízórait, délben kiadós menüt nyújt polgári áron. — BeLIIVUE.ÉTTERMEI Budán, I. Attila-utca 53 -- Igazg. Telefon: Lipót 986—8j Minden este, vasár- és ünnepnap délutón is a világhírű I. L. Thibo orquesta tiplca de Tangos Argentine»» eredeii argentínai tangó énekes es a FLORIDA - JftZZ és szimfonikus zenekar játszik Kiváló konyha és italok — Mérsékelt árak Asztalrendelés telefonon is: Lipót 98f>_84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom