Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-12-03 / 896. szám

xxm.

évfolyam. 896. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96.

Felelős szerkesztő :

VIRAÁO BÉLA

Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1927

december

3.

A husángot

'pedig kár volt ott felejteni.

Ripka Ferenc lelkére vall, szikére mutat ez a hasonlat, hogy a keresztény vallás kétezer esztendős virágzó őserdejében nem a husángot vágta le, amellyel agyon kell ütnie embertársát, hanem abból az építőfát termeli. Ritka szép hasonlat, de nem a mai korba való. Lám Jézus, aki maga volt a megtestesült szeretet, — mégis korbáccsal verte ki a kufárokat a templomból. Bizonyára ő is előbb szép szóval igyekezett őket meggyőzni, de amikor látta, hogy itt a szép szó nem használ, husángot ragadott és kiverte őket.

Méltóságos főpolgármester úr! Mi, akik itt Budán harmadik évtizede érezzük a Te szived melegét, a Te szavad igazát; — akik láttuk azt, hogy a Te fehér palástodat miképen igyekezték besározni, de a sár azon foltot nem hagyott; — mi, akik úgy lépkedünk mögötted, mint a várost megváltó vezér mögött; — mi itt, becsületes Budán hiszünk benned.

És mégis sajnáljuk, hogy a husángot ott feledted.

Nézd a kufárokat a város templomában! Ott a legszentebb fohász is káromkodássá válik végül. A zsoltár vége ott üzleti ajánlat és a felebaráti szeretetet kijárásnak mondják búsás provizióra. Ott mindenki a várostfütő tűznél a saját pecsenyéjét süti és a város zsírját csepegteti rá. Ott a becsületes törekvés csak újabb kurzus és sokan vannak a lord Bödemórék, akik egy rossz vicc kedvéért föláldoznák a polgárság jólétét.

Hiába mutatod nekik a példát, nem egyet, de százat, ők megtalálják rá a tagadás igéjét. Ott van egynek Wiesbaden városa. Van 17 langyos forrása, azokat melegíti, hűti, gyógyszerrel javítja és megél belőle. Ott nincs községi adó, ott ingyen kórházat és szanatóriumot, három nagy ’zenekart, gyönyörű parkokat és ingyen konyhát tart fenn azok jövedelméből a város. És olyan városházat épített fel, amelynek -csodájára jár egész Németország.

Nekünk kettő is van és még sincs egy sem. Pedig a mi gyógyforrásaink a Gondviselés különleges adományai. Egyetlen egy- gyel elérhetnénk, amit ott tizenhéttel. Hetvenszer annyi karls- badi sót adnak el, mint amennyit Karlsbadban termelnek és mégis arra kényszerítik a világot, hogy oda menjen a forráshoz. És ki ivott nálunk csak egy pohár vizet is ott a keserűvízforrásoknál? Ott, — ahol százezer idegennek kellene tolongani a gyógyvizek körül. Pedig a Lágymányos adja mérhetetlenül. És adja a nőt gyógyító sót, amilyen nem terem másutt. Minden beteg asszony

meggyógyult még itt. Ki tud

róla? S ha tudná, ha jönne — szégyelnénk magunkat. Kis- Ázsiában különb fürdők vannak.

A világ legnagyobb csapása, kín- zóbb minden betegségnél a rheuma. Nem öl, csak kínoz. Sőt hizlal, sokáig éltet, de rettenetesen megkínoz. Egyetlen gyógymódja a vulkánikus, forró, kénes víz. Itt van a legmélyebb, legforróbb kútja. Wiesbadenben az Andrássy-út villa-része mindannyi magánhotel volna, ahol kín nélküli életét élné a világ- minden gazdag embere. No hát itt élnek? Háromszáz mérnöke van a városnak, de egyetlen egy sincs, aki forrás szakértő volna. Egy volt. halála óta nem kerestek helyébe mást.

Méltóságos Uram, az udvarodba néz a csodás hegyvidék, bámulatos panorámát nyújt, ha fölmégy reá, de alig van más útja, mint a kitaposott vízmosás. Lankáin virágzik a török idők keleti virága. A Gellérthegy déli oldalán nyíló barackvirág tavaszkor felségesen szép és külön egyesület alakult, mely ezt az Isten adta gyönyörűséget a vallás szent nevében írtja. És minden jóhiszemű kezdet, átokká válik. Itt még a közmondás is fordítva érvényesül. Máshol annak, akinek hivatalt ad az Isten, gondolkodó főt is ad hozzá, — nálunk elveszti a fejét, aki hivatalhoz jut. Másutt a mocsarat kaviccsal, jó földdel töltik, hogy a mocsárlázt kiöljék. A Műegyetem mögötti mocsarat fertőzött, szeméttel hordják tele, hogy új táplálékhoz jusson, melegfészekbe kerüljön, új ezer évig itt éljen az egyetem ifjúságát támadó mocsárláz csírája. Másutt a Duna az életadó világút, és nagy utakat vágnak hozzá őserdőkön, háztömegeken át, — nálunk füstokádó, homokhegyekkel elzárt, a város felső határaitól kezdve ganéjjal mesterségesen megfertőzött szennyvíz.

Itt szemét a talaj, itt szennyes ] a víz, itt rothad minden és a Te építőfádat ebbe a fertőzött, korhadó talajba addig ne ásd be, amíg husánggal ki nem verted azokat a kufárokat, akik végül kockát vetnek a Te fehér palástodra is.

Jó Isten ne add, hogy igazat mondtam légyen.

____ Dubonai Pál.

Bu

dán, K)2*j november 25

Ripka Ferenc dr. főpolgármester abbáziai üdüléséről november hó 29-én jóegészségben visz- szatért és átvette hivatala vezetését.

Az ősmagvar világot tárta elénk kétszáznál több vetített képben dr. Zaj ti Ferenc. 9 Világhírű orientalista a Budai Társaskör csütörtöki estéjén e hó 24-én ,,A hun-magyar őstörténelem indiai vonatkozásai“ címen tartott előadásában. A turáni népek roppant elterjedése a keleti világrészben, a hunok népvándorlása és hódítása Indiában. Kínában, Japánban és Perzsiában, építkezési remekei és annak különös modora iránya, ruházata, viseleté az ősmult- tól máig új és csodás világot, nép- époszokat és történelmet tár a mai kor elé, fölényesen bizonyítva őskulturánknak minden más mai kultúrát megszégyenítő nagyságát. — Az előadót Hoor-Tempis Mór elnök. Kapcza Imre. Viraág Béla és Medgyaszay István építész ünnepelték nemzetemelő, gyönyörű tanulmányaiért. De ünneplésben volt része Medgyaszay Istvánnak és a jótékonyságáról ismert, közbecsülésben álló Jauer- n i k - házaspárnak is.

Pest nevet s komikusán fogja fel a dolgokat, amikor a főváros közgyűlésén a budai bizottsági tagok Buda sok panaszát sírják el. Annikor az elöljáróságok rossz elhelyezését tárgyalták a költségvetés során s Joanovich Pál az I. kerületi elöljáróság — általunk már több ízben alapos érvekkel támogatott rossz helyét tette szóvá, még az elnöklő Folkusházy alpolgármester is tréfás hangulatban volt. Joanovich Pál követelte, hogy végre hozzák le a Várból az elöljáróságot sík területre, a Szebeny Antal-térre. Felszólalása után az elnök nagy derültség közben mondotta: Következik Kozma biz. tag úr a II. kerületre nézve. Ezután Kozma Jenő kifejtette, hogy a II. kér. elöljáróság a kerület legvégén van elhelyezve, míg a kerület másik vége a Hűvösvölgy. Pesthidegkút határa. Régi elgondolás az. hogy ezt az elöljáróságot lehetőleg a Szénatér környékére helyezzék. Az elől- járósági épület nem szolgálhatja a kívánt célt. mert oda nagyon nehezen juthat el a kerület közönsége és azért azt központi fekvésű helyen kell felépíteni.

A Csaba-utcai villamos megállót már mindenki sürgeti és ahogy mi Sztrokay vezérigazgató-helyettest Ismerjük, szívesen fog eleget tenni a közóhajnak. Sürgeti e megállóhely mielőbbi létesítését az a körülmény, hogy a Déli-vasút felől jövő kocsik a Krisztina-körúton a Borsutca sarkán állanak meg s azután a Dékány-utcáig meg nem állanak. Pedig itt van a szép városmajori templom, ahová sokan járnak a Krisztinából is, itt van a posta és itt van a Csaba-utcán lejövő hegyvidéki közönség, sőt, hogy még egy nyomós érvet felsoroljunk, itt van a Pozsonyi vendéglő, mely most Pados József gondos vezetése alatt rendkívül föllendült. Ez egyike lesz a legnagyobb forgalmú megállóhelyeknek s így a felső-krisz- tinabeliek e kívánsága méltányos. Legfőbb érdeke ez az új főpostahivatalnak, mert sok pontos tisztviselő itt ugrik le a robogó villamosról, nehogy elkéssen, ha a Dékány-utcáig viszik és vissza kell jönnie. Nem olyan nagy dolog volna a vilamost megállítani a Csaba-utca sarkán.

Vásárcsarnok vagy pályaudvar legyen a Délivasut mai indóháza, az a kérdés, amely izgatja a Krisztinváros sok lakóját. Kadnár Károly ny. déli- vasúti igazgató azt mondja, hogy a Krisztinaváros a Délivasut szerint épült fel. Utcái párhuzamosan haladnak a pályatesttel és nagyon meg- sínylené Buda. ha elvinnék a pályaudvart Kelenföldre. Hasonló értelemben cikket közölt a ..Pesti Hir’lap“- ban Marik Ernő kormánvfőtanácsos, amelyben szintén a Délivasut mai pályaudvarának fentartásának szükségét bizonyítja. Minden nagyváros pályaudvarai bent vannak a város szívében. Ha a Délivasut mai indó- házát vásárcsarnoknak alakítanák át, akkor is fenn kell tartani a pályatestet. hogy az áru bejöhessen a csarnokba. A vasút nem gátolja a vidék fejlődését, mert áthidalható sok heI lyen és a füstöt kizárja az elektrifi- 1 kálás. Sőt szerinte ide kell irányítani a Budapest—Szombathely—Grázi vonatokat Pápán és Kisbéren át, mely a mai forgalmat növelné. De rendezni kell az érkező oldalon a környéket, mert éppen itt csúf és rossz benyomást kelt az érkező idegenben. Marik Ernő terve is megoldás, de mert az indóház nem olyan, mint a Schöberl- szék, mely nappal szék és éjjel ágy, ez a pályaudvar sem lehet délig vásárcsarnok, délután Indóház (szörnyű egy szó ez) s ha már akkor régen megengedték az ilyen szegényes pályaudvar fölépítését s az jó volt a háború előtt, legyen jó most is. Ám rendezzék a környéket és valósítsák meg Ripka Ferenc dr. főpolgármester régi tervét, mely szerint a Mészáros-utca és Pálya-utca közötti háztömb helyén épüljön az új vásárcsarnok, mert oda befuthat a friss élelmet hozó vonat.

Angyal Kálmán dr.. a boldogságom Szűz Máriáról nevezett rákonyi apát, tabáni plébános, most töltötte be plé- bánosságának tizedik évfordulóját, hívei nagy örömmel ünnepelték s arcképét Reiter Ákos festőművész, polgári isk. tanárral megfestették. A kedves ünnepséget megható szeretettel készítették elő s a nov. 27-iki örömnapon mindenki ott volt xangkiilönb- ség nélkül, hogy tiszteletét nyilvánítsa. A reggeli szent misét a jubiláló apát, míg a szent beszédet P. Haasz Brokárd kármelita rendfőnök mondotta. A mise alatt a Tabáni énekkar egyesület a Kansz zenekarával együttesen gyönyörű zenés misét adott Calligaris Ferenc kiváló vezetésével. A magánszólamokat R. Laurisin Irén, R. Endli Maca, Károlyi Aladár és dr. Várszeghy Lajos énekelték, mély áhí- tatott keltve. A szentmise után az arcképleleplező ünnepség a Fehérsas- téri iskolában folytatódott, amelyet dr. MorvaUh Pál az egyházközség világi elnöke nyitott meg lendületes beszéddel. Utána Calligaris F. remek „Üdvözlő“ című szerzeményét énekelte a kar, majd a hivatalos beszédek következtek. Dr. Mészáros János érseki helytartó. Badál Ede kér. elöljáró, a kegyúr. Sagmiiller József az esperesi kerület. Szigeti János az iskolaszék és Szabadpolgári Kör, Ba- ránszky Gyula dr. a Budai Kath. Kör nevében mondották el szerető szavakban köszöntésüket. Kedvesen üdvözölte az ünnepeltet dr. Némethy Ernő, majd a Központi Kath. Kör, a Fehér- sas-téri iskola, az Oltáregvlet. Szívgárda. Énekkar. Anyák Köre és a Vörös Kereszt egylet. A meleg ünneplést és a hívők ajándékát: a szép palástot és albumot, meghatottan köszönte meg dr. Angyal Kálmán ígéretet téve, hogy a történelmi múltú Tabánt naggyá, boldoggá, virágzóvá kívánja tenni.

Csoportképkiállítást rendeznek a Hollós Mátyás Társaság művésztagjai a „Budai Társaskör“ nagytermében (Délivasut indulási oldal), amelynek ünnepélyes megnyitása december hó 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Nyitva áll december hó 4-től 14-ig, naponta délelőtt 11 órától délután

4- ig, csütörtökön és szombaton délután 7-ig mindenki számára. December hó 8-án a kiállítással kapcsolatban este 7 órakor magyarázó előadás. Belépő-díj nincs. Ruhatár kötelező (30 fillér).

Kitüntető dicséret érte a főváros pénzügyi bizottságának ülésén a Jauernik Nándor vezér- igazgató vezetése alatt álló Fővárosi Házinyomdát és — a Zilahi Dezső igazgatása alatt álló Idegenforgalmi Hivatalt.

Clubdélutánt rendez december hó

5- én d. u. 5 órakor a Budai Polgári Körben a „Budai Nők Kulturális és Jótékonysági köre“.

A Svábhegyi Egyesület december hó 5-én (hétfőn) este nyolc órakor tartja meg a Pannónia szálló (Rá- kóczi-út) külön termében szokásos TÁRSAS VACSORÁJÁT, amelyen Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos tart előadást a városi utak modernizálásáról.

losonczi dr. Boái Tivadar s. k. m. kir. udvari tanácsos, Budapest nyug. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke.

Élő szökőkút címen érdekes film- jelenet készült Viraág Ilus mozdulat- művésznőről és egyik tanítványcsoportjáról. amelynek célja bebizonyítani azt, hogy ez a művészet a filmen is nagyszerűen érvényesül. A film e héten fut a Corso mozgóban. Castiglione Henrik igazgató vezetése alatt. -v 4.

Fuzionált két budai sportklub, mégpedig a Budai Sport Klub november 26-án tartott közgyűlésén a Farkasréti Athlétikai és Footballklub-bal. Az egyesült két klub Budai Sportklub néven szerepel tovább és az ez alkalommal tartott tisztújításon elnöknek megválasztották Bauer János paszo- mángyárost, aki a Farkasrét ismert, kötiszteletben álló. áldozatkész polgára és élénk részt vesz évtizedek óta e vidék érdekeiért folytatott közmunkában. Segítőtársai lettek: a sportbarátok nestora: Pataky László, mint társelnök és a Farkasréti egyesület agilis ügyvezető titkára: dr. Ruszkó János. Alelnökök: Schurger János, Hirsz Imre. Tábori János és Burger Andor. Titkárok: Fonád István és Winkler Ica, a budai női kézi football csapat megalakítója.

Morbitzer Dezső, a Budát szépítő kertészeti h. igazgató a villareyonok beosztása és a villakertek parkírozásáról tartott érdekes és minden villatulajdonost közelről érdeklő előadást november 7-én a Farkasréti Gazdálkodók Egyesületében. Hódy Lajos elnök köszönte meg az élvezetes és tanulságos előadást a nagyszámban megjelent közönség nevében,

Bem apó hamvait, Erdély hős védője és a magyar-lengyel barátság egykori megtestesítője áldott porait a tavasszal viszik át Csontka-Ma- gyarországon szülőföldjére. S akkor nemcsak meleg, hálás szívvel kell, hogy fogadja az ország népe a szabadságharc kimagasló vezérférfiát, hanem a Marosvásárhelyen, az oláhok által lerombolt szobra helyett itt állítsunk örök emléket nevének. A mozgalmat a Magyar-Lengyel Egyesület indítja meg. és szívesen segíti ebben a Hollós Mátyás Társaság, ha ez a szobor Budán, a szoborszegény Budán, esetleg a Felső-Széna-téren, a hurokvágány által körülfutott pá- zsitos háromszögű kis térségen állítják fel. a mivel névhez is jutna ez: — Bem-tér lenne belőle.

Nász. Hochenburger Emil dr. kórházi főorvos, Hochenburger Antal altábornagy fia eljegyezte Császár Elemér egyetemi tanár leányát —' Erzsébetet.

Egy sajnálatos eset alkalmával

bebizonyosodott, hogy az I. kerületben, mely 70-szer nagyobb, mint a belváros, a kerületi tiszti- orvosi hivatal nem képes eleget tenni a hivatásának a nagy távolságok és időveszteségek miatt. Autó nélkül ezt a nagy kerületet egészségügyileg adminisztrálni lehetetlen. A halottszemlék, ragályos betegségek megállapítása és sok más teendő sürgős intézkedést követel, amit a Belváros tisztiorvosi hivatala elvégezhet gyalog, de az I. kerületi nem. Itt igazán nincs helye a takarékosságnak.

Jó budai polgár Budán vásárol!