Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-12-03 / 896. szám

xxm. évfolyam. 896. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁO BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fii ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 december 3. A husángot 'pedig kár volt ott felejteni. Ripka Ferenc lelkére vall, szi­kére mutat ez a hasonlat, hogy a keresztény vallás kétezer eszten­dős virágzó őserdejében nem a husángot vágta le, amellyel agyon kell ütnie embertársát, ha­nem abból az építőfát termeli. Ritka szép hasonlat, de nem a mai korba való. Lám Jézus, aki maga volt a megtestesült szere­tet, — mégis korbáccsal verte ki a kufárokat a templomból. Bizo­nyára ő is előbb szép szóval igyekezett őket meggyőzni, de amikor látta, hogy itt a szép szó nem használ, husángot ragadott és kiverte őket. Méltóságos főpolgármester úr! Mi, akik itt Budán harmadik év­tizede érezzük a Te szived mele­gét, a Te szavad igazát; — akik láttuk azt, hogy a Te fehér palás­todat miképen igyekezték besá­rozni, de a sár azon foltot nem hagyott; — mi, akik úgy lépke­dünk mögötted, mint a várost megváltó vezér mögött; — mi itt, becsületes Budán hiszünk benned. És mégis sajnáljuk, hogy a hu­sángot ott feledted. Nézd a kufárokat a város temp­lomában! Ott a legszentebb fo­hász is káromkodássá válik vé­gül. A zsoltár vége ott üzleti aján­lat és a felebaráti szeretetet kijá­rásnak mondják búsás provizióra. Ott mindenki a várostfütő tűznél a saját pecsenyéjét süti és a vá­ros zsírját csepegteti rá. Ott a becsületes törekvés csak újabb kurzus és sokan vannak a lord Bödemórék, akik egy rossz vicc kedvéért föláldoznák a polgár­ság jólétét. Hiába mutatod nekik a példát, nem egyet, de százat, ők meg­találják rá a tagadás igéjét. Ott van egynek Wiesbaden városa. Van 17 langyos forrása, azokat melegíti, hűti, gyógyszerrel ja­vítja és megél belőle. Ott nincs községi adó, ott ingyen kórházat és szanatóriumot, három nagy ’zenekart, gyönyörű parkokat és ingyen konyhát tart fenn azok jö­vedelméből a város. És olyan városházat épített fel, amelynek -csodájára jár egész Németország. Nekünk kettő is van és még sincs egy sem. Pedig a mi gyógy­forrásaink a Gondviselés külön­leges adományai. Egyetlen egy- gyel elérhetnénk, amit ott tizen­héttel. Hetvenszer annyi karls- badi sót adnak el, mint amennyit Karlsbadban termelnek és mégis arra kényszerítik a világot, hogy oda menjen a forráshoz. És ki ivott nálunk csak egy pohár vizet is ott a keserűvízforrásoknál? Ott, — ahol százezer idegennek kellene tolongani a gyógyvizek körül. Pedig a Lágymányos adja mérhetetlenül. És adja a nőt gyó­gyító sót, amilyen nem terem másutt. Minden beteg asszony meggyógyult még itt. Ki tud róla? S ha tudná, ha jönne — szégyelnénk magunkat. Kis- Ázsiában különb fürdők vannak. A világ legnagyobb csapása, kín- zóbb minden betegségnél a rheuma. Nem öl, csak kínoz. Sőt hizlal, sokáig éltet, de rettenete­sen megkínoz. Egyetlen gyógy­módja a vulkánikus, forró, ké­nes víz. Itt van a legmélyebb, legforróbb kútja. Wiesbadenben az Andrássy-út villa-része mind­annyi magánhotel volna, ahol kín nélküli életét élné a világ- minden gazdag embere. No hát itt élnek? Háromszáz mérnöke van a városnak, de egyetlen egy sincs, aki forrás szakértő volna. Egy volt. halála óta nem keres­tek helyébe mást. Méltóságos Uram, az udvarod­ba néz a csodás hegyvidék, bá­mulatos panorámát nyújt, ha föl­mégy reá, de alig van más útja, mint a kitaposott vízmosás. Lan­káin virágzik a török idők keleti virága. A Gellérthegy déli oldalán nyíló barackvirág tavaszkor fel­ségesen szép és külön egyesület alakult, mely ezt az Isten adta gyönyörűséget a vallás szent ne­vében írtja. És minden jóhiszemű kezdet, átokká válik. Itt még a közmondás is fordítva érvénye­sül. Máshol annak, akinek hiva­talt ad az Isten, gondolkodó főt is ad hozzá, — nálunk elveszti a fejét, aki hivatalhoz jut. Másutt a mocsarat kaviccsal, jó földdel töltik, hogy a mocsárlázt kiöljék. A Műegyetem mögötti mocsarat fertőzött, szeméttel hordják tele, hogy új táplálékhoz jusson, me­legfészekbe kerüljön, új ezer évig itt éljen az egyetem ifjúságát tá­madó mocsárláz csírája. Másutt a Duna az életadó világút, és nagy utakat vágnak hozzá ős­erdőkön, háztömegeken át, — nálunk füstokádó, homokhegyek­kel elzárt, a város felső határai­tól kezdve ganéjjal mestersége­sen megfertőzött szennyvíz. Itt szemét a talaj, itt szennyes ] a víz, itt rothad minden és a Te építőfádat ebbe a fertőzött, kor­hadó talajba addig ne ásd be, amíg husánggal ki nem verted azokat a kufárokat, akik végül kockát vetnek a Te fehér palás­todra is. Jó Isten ne add, hogy igazat mondtam légyen. ____ Dubonai Pál. Bu dán, K)2*j november 25 Ripka Ferenc dr. főpolgármes­ter abbáziai üdüléséről novem­ber hó 29-én jóegészségben visz- szatért és átvette hivatala veze­tését. Az ősmagvar világot tárta elénk kétszáznál több vetített képben dr. Zaj ti Ferenc. 9 Világhírű orienta­lista a Budai Társaskör csütörtöki estéjén e hó 24-én ,,A hun-magyar őstörténelem indiai vonatkozásai“ címen tartott előadásában. A turáni népek roppant elterjedése a keleti vi­lágrészben, a hunok népvándorlása és hódítása Indiában. Kínában, Ja­pánban és Perzsiában, építkezési re­mekei és annak különös modora iránya, ruházata, viseleté az ősmult- tól máig új és csodás világot, nép- époszokat és történelmet tár a mai kor elé, fölényesen bizonyítva őskul­turánknak minden más mai kultúrát megszégyenítő nagyságát. — Az elő­adót Hoor-Tempis Mór elnök. Kapcza Imre. Viraág Béla és Medgyaszay István építész ünnepelték nemzet­emelő, gyönyörű tanulmányaiért. De ünneplésben volt része Medgyaszay Istvánnak és a jótékonyságáról is­mert, közbecsülésben álló Jauer- n i k - házaspárnak is. Pest nevet s komikusán fogja fel a dolgokat, amikor a főváros közgyű­lésén a budai bizottsági tagok Buda sok panaszát sírják el. Annikor az elöljáróságok rossz elhelyezését tár­gyalták a költségvetés során s Joanovich Pál az I. kerületi elöl­járóság — általunk már több ízben alapos érvekkel támogatott rossz he­lyét tette szóvá, még az elnöklő Folkusházy alpolgármester is tréfás hangulatban volt. Joanovich Pál követelte, hogy végre hozzák le a Várból az elöljáróságot sík területre, a Szebeny Antal-térre. Felszólalása után az elnök nagy derültség közben mondotta: Következik Kozma biz. tag úr a II. kerületre nézve. Ezután Kozma Jenő kifejtette, hogy a II. kér. elöljáróság a kerület legvégén van elhelyezve, míg a kerület másik vége a Hűvösvölgy. Pesthidegkút határa. Régi elgondolás az. hogy ezt az elöljáróságot lehetőleg a Széna­tér környékére helyezzék. Az elől- járósági épület nem szolgálhatja a kívánt célt. mert oda nagyon nehe­zen juthat el a kerület közönsége és azért azt központi fekvésű helyen kell felépíteni. A Csaba-utcai villamos meg­állót már mindenki sürgeti és ahogy mi Sztrokay vezér­igazgató-helyettest Ismerjük, szí­vesen fog eleget tenni a közóhaj­nak. Sürgeti e megállóhely mi­előbbi létesítését az a körülmény, hogy a Déli-vasút felől jövő ko­csik a Krisztina-körúton a Bors­utca sarkán állanak meg s azután a Dékány-utcáig meg nem álla­nak. Pedig itt van a szép város­majori templom, ahová sokan jár­nak a Krisztinából is, itt van a posta és itt van a Csaba-utcán le­jövő hegyvidéki közönség, sőt, hogy még egy nyomós érvet fel­soroljunk, itt van a Pozsonyi vendéglő, mely most Pados József gondos vezetése alatt rendkívül föllendült. Ez egyike lesz a legnagyobb forgalmú meg­állóhelyeknek s így a felső-krisz- tinabeliek e kívánsága méltányos. Legfőbb érdeke ez az új főposta­hivatalnak, mert sok pontos tiszt­viselő itt ugrik le a robogó villa­mosról, nehogy elkéssen, ha a Dékány-utcáig viszik és vissza kell jönnie. Nem olyan nagy dolog volna a vilamost megállítani a Csaba-utca sarkán. Vásárcsarnok vagy pályaudvar le­gyen a Délivasut mai indóháza, az a kérdés, amely izgatja a Krisztinváros sok lakóját. Kadnár Károly ny. déli- vasúti igazgató azt mondja, hogy a Krisztinaváros a Délivasut szerint épült fel. Utcái párhuzamosan halad­nak a pályatesttel és nagyon meg- sínylené Buda. ha elvinnék a pálya­udvart Kelenföldre. Hasonló értelem­ben cikket közölt a ..Pesti Hir’lap“- ban Marik Ernő kormánvfőtanácsos, amelyben szintén a Délivasut mai pályaudvarának fentartásának szük­ségét bizonyítja. Minden nagyváros pályaudvarai bent vannak a város szívében. Ha a Délivasut mai indó- házát vásárcsarnoknak alakítanák át, akkor is fenn kell tartani a pályates­tet. hogy az áru bejöhessen a csar­nokba. A vasút nem gátolja a vidék fejlődését, mert áthidalható sok he­I lyen és a füstöt kizárja az elektrifi- 1 kálás. Sőt szerinte ide kell irányítani a Budapest—Szombathely—Grázi vo­natokat Pápán és Kisbéren át, mely a mai forgalmat növelné. De rendezni kell az érkező oldalon a környéket, mert éppen itt csúf és rossz benyo­mást kelt az érkező idegenben. Marik Ernő terve is megoldás, de mert az indóház nem olyan, mint a Schöberl- szék, mely nappal szék és éjjel ágy, ez a pályaudvar sem lehet délig vá­sárcsarnok, délután Indóház (szörnyű egy szó ez) s ha már akkor régen megengedték az ilyen szegényes pá­lyaudvar fölépítését s az jó volt a há­ború előtt, legyen jó most is. Ám ren­dezzék a környéket és valósítsák meg Ripka Ferenc dr. főpolgármester régi tervét, mely szerint a Mészáros-utca és Pálya-utca közötti háztömb helyén épüljön az új vásárcsarnok, mert oda befuthat a friss élelmet hozó vonat. Angyal Kálmán dr.. a boldogságom Szűz Máriáról nevezett rákonyi apát, tabáni plébános, most töltötte be plé- bánosságának tizedik évfordulóját, hívei nagy örömmel ünnepelték s arc­képét Reiter Ákos festőművész, pol­gári isk. tanárral megfestették. A ked­ves ünnepséget megható szeretettel készítették elő s a nov. 27-iki öröm­napon mindenki ott volt xangkiilönb- ség nélkül, hogy tiszteletét nyilvá­nítsa. A reggeli szent misét a jubiláló apát, míg a szent beszédet P. Haasz Brokárd kármelita rendfőnök mon­dotta. A mise alatt a Tabáni énekkar egyesület a Kansz zenekarával együt­tesen gyönyörű zenés misét adott Calligaris Ferenc kiváló vezetésével. A magánszólamokat R. Laurisin Irén, R. Endli Maca, Károlyi Aladár és dr. Várszeghy Lajos énekelték, mély áhí- tatott keltve. A szentmise után az arcképleleplező ünnepség a Fehérsas- téri iskolában folytatódott, amelyet dr. MorvaUh Pál az egyházközség vi­lági elnöke nyitott meg lendületes be­széddel. Utána Calligaris F. remek „Üdvözlő“ című szerzeményét éne­kelte a kar, majd a hivatalos beszé­dek következtek. Dr. Mészáros János érseki helytartó. Badál Ede kér. elöl­járó, a kegyúr. Sagmiiller József az esperesi kerület. Szigeti János az iskolaszék és Szabadpolgári Kör, Ba- ránszky Gyula dr. a Budai Kath. Kör nevében mondották el szerető szavak­ban köszöntésüket. Kedvesen üdvö­zölte az ünnepeltet dr. Némethy Ernő, majd a Központi Kath. Kör, a Fehér- sas-téri iskola, az Oltáregvlet. Szív­gárda. Énekkar. Anyák Köre és a Vörös Kereszt egylet. A meleg ün­neplést és a hívők ajándékát: a szép palástot és albumot, meghatottan kö­szönte meg dr. Angyal Kálmán ígé­retet téve, hogy a történelmi múltú Tabánt naggyá, boldoggá, virágzóvá kívánja tenni. Csoportképkiállítást rendeznek a Hollós Mátyás Társaság mű­vésztagjai a „Budai Társaskör“ nagytermében (Délivasut indulási oldal), amelynek ünnepélyes meg­nyitása december hó 4-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor lesz. Nyit­va áll december hó 4-től 14-ig, na­ponta délelőtt 11 órától délután 4- ig, csütörtökön és szombaton délután 7-ig mindenki számára. December hó 8-án a kiállítással kapcsolatban este 7 órakor ma­gyarázó előadás. Belépő-díj nincs. Ruhatár kötelező (30 fillér). Kitüntető dicséret érte a fővá­ros pénzügyi bizottságának ülé­sén a Jauernik Nándor vezér- igazgató vezetése alatt álló Fővá­rosi Házinyomdát és — a Zi­lahi Dezső igazgatása alatt álló Idegenforgalmi Hivatalt. Clubdélutánt rendez december hó 5- én d. u. 5 órakor a Budai Polgári Körben a „Budai Nők Kulturális és Jótékonysági köre“. A Svábhegyi Egyesület december hó 5-én (hétfőn) este nyolc órakor tartja meg a Pannónia szálló (Rá- kóczi-út) külön termében szokásos TÁRSAS VACSORÁJÁT, amelyen Király Kálmán székesfővá­rosi műszaki tanácsos tart előadást a városi utak modernizálásáról. losonczi dr. Boái Tivadar s. k. m. kir. udvari tanácsos, Buda­pest nyug. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke. Élő szökőkút címen érdekes film- jelenet készült Viraág Ilus mozdulat- művésznőről és egyik tanítvány­csoportjáról. amelynek célja bebizo­nyítani azt, hogy ez a művészet a fil­men is nagyszerűen érvényesül. A film e héten fut a Corso mozgóban. Castiglione Henrik igazgató veze­tése alatt. -v 4. Fuzionált két budai sportklub, még­pedig a Budai Sport Klub november 26-án tartott közgyűlésén a Farkas­réti Athlétikai és Footballklub-bal. Az egyesült két klub Budai Sportklub né­ven szerepel tovább és az ez alkalom­mal tartott tisztújításon elnöknek megválasztották Bauer János paszo- mángyárost, aki a Farkasrét ismert, kötiszteletben álló. áldozatkész pol­gára és élénk részt vesz évtizedek óta e vidék érdekeiért folytatott köz­munkában. Segítőtársai lettek: a sportbarátok nestora: Pataky László, mint társelnök és a Farkasréti egye­sület agilis ügyvezető titkára: dr. Ruszkó János. Alelnökök: Schurger János, Hirsz Imre. Tábori János és Burger Andor. Titkárok: Fonád István és Winkler Ica, a budai női kézi football csapat megalakítója. Morbitzer Dezső, a Budát szépítő kertészeti h. igazgató a villareyonok beosztása és a villakertek parkírozá­sáról tartott érdekes és minden villa­tulajdonost közelről érdeklő előadást november 7-én a Farkasréti Gazdál­kodók Egyesületében. Hódy Lajos el­nök köszönte meg az élvezetes és ta­nulságos előadást a nagyszámban megjelent közönség nevében, Bem apó hamvait, Erdély hős vé­dője és a magyar-lengyel barátság egykori megtestesítője áldott porait a tavasszal viszik át Csontka-Ma- gyarországon szülőföldjére. S akkor nemcsak meleg, hálás szívvel kell, hogy fogadja az ország népe a sza­badságharc kimagasló vezérférfiát, hanem a Marosvásárhelyen, az olá­hok által lerombolt szobra helyett itt állítsunk örök emléket nevének. A mozgalmat a Magyar-Lengyel Egye­sület indítja meg. és szívesen segíti ebben a Hollós Mátyás Társaság, ha ez a szobor Budán, a szoborszegény Budán, esetleg a Felső-Széna-téren, a hurokvágány által körülfutott pá- zsitos háromszögű kis térségen állít­ják fel. a mivel névhez is jutna ez: — Bem-tér lenne belőle. Nász. Hochenburger Emil dr. kór­házi főorvos, Hochenburger Antal al­tábornagy fia eljegyezte Császár Elemér egyetemi tanár leányát —' Erzsébetet. Egy sajnálatos eset alkalmával bebizonyosodott, hogy az I. kerü­letben, mely 70-szer nagyobb, mint a belváros, a kerületi tiszti- orvosi hivatal nem képes eleget tenni a hivatásának a nagy távol­ságok és időveszteségek miatt. Autó nélkül ezt a nagy kerületet egészségügyileg adminisztrálni le­hetetlen. A halottszemlék, ragá­lyos betegségek megállapítása és sok más teendő sürgős intézke­dést követel, amit a Belváros tisztiorvosi hivatala elvégezhet gyalog, de az I. kerületi nem. Itt igazán nincs helye a takarékos­ságnak. Jó budai polgár Budán vásárol!

Next

/
Oldalképek
Tartalom