Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-11-26 / 895. szám

XXISi. ivfolyam. 895. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I.^Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96.

Felelős szerkesztő :

VIRAÁG BÉLA

Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter rúagas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1927

november

26.

Elpusztul az óbudai hegyvidék

Eltűnt utak és telkek — Kiszáradtak a kutak Bedőlnek a házak — Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség vészkiáltása a polgármester eíöít

Az elhanyagolt és fejlődésében megakasztott Óbudai Hegyvidék is az Attila-park ügyében emelt tóm oly szót az „Óbudai Hegyvi- léki Szövetség“ száztagú küldöttsége Szilágyi Károly elnök veze- ése mellett, tisztelegve a polgár- mesternél és átnyújtotta, az óbudai églagyárak közérdekellenes működéséről szóló memorandumot, libben azt panaszolja, hogy 18 esztendeje: hiába munkálkodik az ébudai hegyvidéknek a pusztulásól való megmentése, fejlesztése ís felvirágoztatása érdekében, de i hegyvidék aljában sorakozó tég- a gyárak kultúraellenes, rideg, izleti politikából eredő garázdálkodása ellen tehetetlen. S mind- ízt főképen azért tehetik, mert a 'óvárosnak geológusa nem lévén, szakszerű felügyeletet nem gyakorolt. Az ilyen ügyekben nem áratos kerületi és tanácsi közéjek pedig eddig mintegy tűrték i vállalatok leglehetetlenebb mólon űzött garázdálkodását, ami- lek azután a közönség előtt az a átszata volt, mintha a hatóság simogatná a szemmellátható pusz- ítást; ami viszont alkalmas arra, togy megrendítse a polgárságnak i magántulajdon szentségébe ve- ett hitét.

Az óbudai hegyvidék, amely ve- ekszik a legpompásabb alpesi ankásokkal s ahol a rózsa még íovemberben is a szabadban dísz- ik„ dacára eddigi mostoha helyzetének, statisztikailag a következő képet mutatja: Van rajta ?84 kisebb-nagyobb családi ház s mintegy 400 család lakja. Az építkezési kedv évről-évre fokozódik 3_s biztosra vehető, hogy ciz íbiula Hungária-úti hídnak immár soká el nem odázható megépítése ezt a pompás vidéket, melynek kétharmada tövében már közúti közlekedés van, a fejlődésiek megérdemelt fokára fogja jutatni. S mégis tönkremenni engedjük a hegy lábazatát akkor, ami- lön már tapasztaltuk a Pasaréten, íogy mennyi áldozatba kerül az lyesminek helyrehozatala. Mindízek a pusztítások történnek a latósáok által előírt szabályok, 'endelkezések, végérvényes ítéletek semmibevevésével.

Az agyagbányászás által eltűnt i székesfőváros közönségének tu- ajdonát képező. Fényes Elek-út így része, a Nyíri-út egy része, a -’erényi-út egy "része, eltűntek .itak, illetőleg vízlevezető árkok- íak egy része s eltűnt a székes- főváros tulajdonát képező 2294— i. hrsz. ingatlan s anyagukból a íéglák és tetőcserép milliói kerülik ki, persze a vállalatok anyagi Tasznára. Eltűnt a Remetehegyi íözkútnak kitűnő ivóvize s vele ígyütt pusztul a vaskút is, anélkül, íogy a hatóság részéről bárki törődne vele. Eltűnnek magántu- ajdonban levő bő és kitűnő ivóvízzel rendelkező kutak vizei, gá- :at vetvén ezáltal a rendszeres növénytermelésnek. Megrepedeznek, nedűinek házak, az ottlakókat haj- éküalanná téve.

az Isteni Gondviselés mentette j meg a székesfőváros közönségét eddig egy második Ököritó katasztrófájától.

A polgármester megköszönte az üdvözlést és k&jelenetette, hogy ő is kint járt a hegyvidéken és látta a bajokat, amelyeket orvosolni kell. Megígérte, hogy mindenben támogatja a. hegyvidéki lakók kérését.

Mloszma JGHÖ

neve, már visszhangos név Budán. ' Politikai, erkölcsi és társadalmi súlya van. Ezt nem azok a napok bizonyítják, amikor személyes barátai és hívei ünnepnapot rendeznek számára, hanem azok a pénteki napok, amikor mindent lebíró befolyását, fölemelő erős kezét keresik azok, akiknek segítségre van szükségük. Ez a tábor versenyre kelhet az előbbivel. Most az ünnepről legyen szó, amit névünnepe alkalmából rendezett számára a Budai Polgári Kör. Nagyarányú, hatalmas ünnep volt. A Budai Vigadó nagyterme nem bírta a vendégeket. Teríteni kellett a két oldalteremben is. Csak a gondos előrelátó rendezés tudta megelőzni a zavart. Alig van számottevő egyéniség Budán, aki ott nem lett volna az*. asztalion. Tekintélyek, akiket egyszerű meghívóval nehéz lett volna idehozni, ha az ünnepelt neve nem hozta volna éket. Eljöttek, el kellett jön- niök, szívesen jöttek, mint ahogy szívesen jött mindenki, aki ott volt. Ö maga Kozma Jenő nemcsak a társaslakomán aratta egyik legszebb diadalát, hanem diadalmas útról jött, a törvényszékről, a Zichy-tárgyalásról, ahol egy csapásra az első kriminálistóvá küzdötte föl magát. A kétségbeejtő lehetetlenséget váltotta életadó valósággá. A nehéz csatéit nyert jogász jött el a messzelátszó siker fehér lován. A politikust, a társadalmi tekintélyt csak nehezen tudták a jogi tógáiból kihámozni. Az őt körülhullámzó hatszáz embert könnyű volt meggyőznie a maga egyéni értékéről, de azt az öt szigoréi bírót rávezetni a félreismert igazság útjára, talán Kozma Jenő életének legnehezebb feladata volt. Itt hullámzik az élet, amelynek ő régi mestere, nem — művésze, — ott az eltemetett igazság sírjáról kellett leemelnie a nehéz követ. A névnapi est, a mosolygó embertömeg neki csak játék, mint a játékos sirályé a tenger felett, — ott a tengerfenékre szálló búvár volt, aki vagy felhozza az igazság gyöngyét, vagy odavész. Barátai, hívei kavargó, éljenző tömegén túl ő azt az egy embert látta, akinek visszaadta az életét.

Budáit, IQ2>] november 25

Ripka Ferenc dr. főpolgármester orvosa, családja és barátai unszolására, kétheti üdülésre Abbáziába utazott.

Germanizálják Budát. Furcsa állapot, hogy a magyarság szívében december elsején új németnyelvű ? gyermekóvó nyílik meg három—hat I esztendős gyermekek számára II., I Hunyady János-út huszonhét szám . alatt. Akár élelmes üzleti 'Vállalkozás, akár valahonnan szubvencionált ' valami is ez a germanizáló törekvés

— be kell szüntetni! A magyar nemzeti érzés nem tűrheti, hogy a magyarul is még alig gögicsélö gyermekeket német szóra fogják. Es különösen nem tűrhetjük itt Budán, ahol még mindig él a német nyelv csupa rossz szokásból egyes családoknál. Itt ez veszedelmes kísérlet és alig érthető, hogy miféle forum adta meg erre az óvodára az engedélyt?

Andréka Károlyt, főkapitányihelyet- tes és a törvényhatóság óbudai tagját, néviinnepe alkalmából külön ünnepelte a Hl. kér. Egyesült Polgári Kör választmánya is. amelynek nevében Rezső Antal iurvv. alelnök, a kör nevében pedig Szepesi Ágostom postaigazgató társelnök üdvözölték meleg baráti szóval a kör elnökét és kiemelték érdemeit, méltatva benne a jó embert, a kiváló tisztviselőt és a közszeretetben álló elnököt. *

Pogonyi Nándor táblabíró. a Budai Kath. Kör volt elnöke, aki súlyos betegen vonult gyógykezelésre a Já- nos-szanatóriumlba. a gyógyulás útján van és előreláthatólag két héten belül gyógyultan elhagyja a szanatóriumot.

Orgona m@gáldás

ímDozáns keretek között folyt le e hó 20-án a krisztinavárosi templom úi orgonájának megál- dása, melyet a hívők áldozatkészsége a főváros hozzájárulásával szerzett meg a templomnak. Az Oltár Egyesület és az Énekkar hölgyei virágdísszel ékesítették fel az új orgonát. Scigmiiller József esperes-plébános lélekemelő beszéd után, fényes papi segédlettel felvonult a kórusra és az énekkar zsoltáréneke mellett megáldotta az orgonát. Majd felzúgott a Himnusz s a templomot megtöltő közönség áhítattal hallgatta a gyönyörű orgonaszót. A hatalmas alkotás, melyhez a szükséges légnyomást villamos motor adja, három mannuálosl, 40 változattal és 2980 síppal, Rieger Ottó rákosi orgjonagyárában készült. A Himnuszt ünnepi nagymise követte. Délben a prelátus-plébános vendégül látta Sagmüller esperest s egyúttal a 30 éves kántori jubileumát ülő Bodrogi Lajos karnagynak átnyújtotta a saját és az egyházközség ajándékát.

Bodrogi Lajos jubileumát már előzőleg. e hó 18-án ünnepélyes tanácsülés keretében ülte meg a krisztinavárosi rk. egyházközség, amelynek világi elnöke dr. Ripka Ferenc főpolgármester méltatta a jubiláló karnagy és kántor működését, kiemelve szaktudását. Utána Barbier Péter, a Ver- bőczv gimnázium tanára, az egyházi énekkar világi elnöke fejezte ki az énekkar háláját karnagya iránt, megköszönte szeretetét, fáradságát, az ég áldását kérve további működésére, átadta az énekkar ajándékát. Befejezésül az énekkar Bodrogi Laios karnagy saját szerzeményű „Üdvözlő dal“-ának eléneklésével adott kifejezést szeretetének.

A Budai KathoIIKus Kör

negyedszázados Jubileuma

A Budai Kath. Kör. melynek élén hazánk büszkesége, gr. Appo- n y i Albert elnök, a főv. főpolgármester dr. Ripka Ferenc társelnök, dr. Mészáros János érseki helytartó, egyházi elnök és dr. Baranszky Gyula korm. főtan.. ügyvezető alelnök állanak, nov. 19. és 20-án nagyszabású jubileumi ünnepségekkel tette, felejthetetlenné 25 éivi fennállásának: évfordulóját. A kör agilis vezetősége már hetekkel előbb elkezdette a jubileumi ünnepi programúinak előkészítését. A többezer példányban szétküldött díszes meghívó szerint a jubileumi ünnepségek három részből állottak. Az első napon, nov. 19-én. szombaton este díszelőadást rendeztek, amelyen József kir. herceg családját Magdolna kir. hercegnő képviselte. aki pontban fél 9 óraikor udvarhölgye kíséretében jelent meg s az elnökség fogadta. Régi hagyományos szokás szerint a délszaki növényekkel feldíszített Lépcső-házban két városi hajdú hétágú ezíistgyer- tyatartó világítása mellett kísérte fel a kör pazarul kivilágított dísztermébe. ahol a budai oldal katholikus előkelőségei és közéletünk számos kitűnősége fogadta a belépő királyi hercegnőt.

A Budapesti M u 11 k á s dalár d a nemzeti himnuszának előadása után Huszár Károly volt miniszterelnök, a képviselőház alel nőké lépett az előadóemelvényre, aki a közben megbetegedett V a s s József dr. népjóléti miniszter helyett mondotta el az ünnepi beszédet, hivatkozva a kör családi ünnepére, a magyar családi élet szentségéről! és nemzetfentartó hivatásáról tar- j tott magasnivójú és a nagyszámú ünnepi hallgatóságot kezdettől végig lebilincselő előadást. Frenetikus tapssal köszönte meg a közönség a szellemes és tanulságos előadást. Utána G r o h Klára hegedűművésznő Benedek Ernő zeneszerző zongorakíséretével adott elő két klasszikus hegedűszámot. brilliáns technikával!, meleg átérzéssel és mesteri felfogással. A közönség lelkes hívására még ráadást is kellett játszani. Utána K u b i n y i Imre, a képviselőház elnöki hivatalának igazgatója által írt és megzenésített „Bárányfelhők“ című bájos cgyfelvo- násos énekes vígjátékénak bemutatója következett. A műkedvelő gárda élén Kemény Erzsi a Királyszínház Kiismert fiatal primadonnája valósággal feledtette művészi játékával és tisztán csengő- énekével. hogy műkedvelői előadásban volt részünk. A közönség a közreműködőket: Demény Ilonka. Rad- ványi Alice, Bajtay Márta,. Pártos Böske. Károlyi József és Tamásy Györgyöt, de különösen Kemény Erzsit valósággal elárasztotta virággal, tapssal és sok ismétlésre való kihívással. A daljáték keringője olyan népszerű llett. hogy harmadszori ismétléskor már a közönség is vele dúdolta. Végezetül nagyon kedves közvetlenséggel dr. Baranszky G y u 1 a a kör ügyvezető alelnöke vázolta a kör 25 évi búban, örömben, kárban és sikerben gazdag köri életet. mely után reggelig tartó tánc következett. A díszelőadás közreműködőit este a kör elnöksége vacsora keretében ünnepelte a Pálfy- étterem különtermében, ahol a képviselőház tisztviselőkara K u b i n y i Imre szerzői sikerének elismeréséül díszes ezüstserleget ajánlottak lel. A kör rendezősége mindvégig gondoskodott a jó hangulatról és kiváló^ összhangról, ami még sok éven át emlékezetessé teszi a kör e kiválóan sikerült estéiét.

A másnapi ünnepi miséről és rendkívüli díszközgyűlésről jövő számunkban számolunk be.

Érdemes budai művészeket, I s- t'ók János és Dankó József szobrászművészeket, a Hollós Mátyás Társaság tagiait érte a kitüntetés, hogy a gyomai, illetve ceglédi hősök emlékművét megalkossák. Istók János kitünően sikerült szobrát József főherceg leplezte le november 20-án, míg Dankó József érdemeit Cegléd város képviselőtestülete jegyzőkönyvben örökítette meg elismerése és hálája jeléül kiváló alkotásáért.

Egy kis életfilozófia címen tartott érdekes előadást dr. Pröhle ViL- mos egyetemi tanár a Budavári Társaskörben (várbeli leánygimnázium). A díszes közönség hálásan tapsolta az előadót.

A Máriakői kápolna javára magas színvonalú kulturelöadást rendezett az ott tevékenyen munkálkodó Kisegítő Kápolna Egyesület C s á b y Vilmos elnök buzgólkodásából nov. 20-án a Szentendrei-úti iskolában.

Már megfellebbezhetetlenül ezelőtt 16 esztendővel elrendeltetett a vállalatraj nézve, hogy „a hegyivizeknek megfelelő levezetéséről tartozik gondoskodni, hogy a hegycsuszamlásnak eleje vétessék, a megfenyegetett terület a Viharhegy keleti tövétől kezdve olyképp rendezendő, hogy a téglavető helyet észak és dél felöl határoló két árok is a víznek egyenes irányban való levezetésére építendő ki és a telepet átszelő dűlő út áthelyezéséről saját költségén tartozik gondoskodni." Ma sem történt meg. Ugyanezen rendelkezések értelmében „a 2109. sz. árok balpartjának biztosítása végett az cirok balpartján 5 m. széles területsáv érintetlenül hagyandó." Ez sem történt meg. Egy 16 év előtti tanácsi határozat közli, hogy csak. próbarobbantást engedélyez, ideiglenes jelleggel s ezt is csak azzal a kikötéssel, hogy a robbantásnál a mérnöki hivatal szakközegei jelen legyenek, a robbantás csak ezeknek utasításai szerint történhetik. 16 év után még ma is csak ideiglenes jelleggel robbantanak, természetesen egyetlen egy kikötés betartása nélkül s így történhetett meg, hogy egy a közúton haladó nőt egy szétrobbantott agyagdarab fejen talált s egy férfit pedig, aki ugyancsak a közúton haladt, a robbanás következtében keletkezett légnyomás a falhoz vágott.

1926 nov. 3-án a Bohn-téglagyár képviselői a városrendezési osztály vezetőjének elnöklete alatt tartott hivatalos értekezletből kifolyólag szerződési okmányt írtak alá, melyben lekötelezték magukat, hogy a még az 1911-iki telepengedélyben kikötött utat 16 esztendő után 1927' tavaszáig, illetőleg júniusáig szabályszerűen megépítik. Máig sem történt meg.

1902 május havában a Táborhegyen nagyarányú földcsuszamlás volt az ottani téglagyár területén. Ennek közvetlen előidézője a hegy tövében nagy terjedelemben és nagy mélységben űzött agycigbányászás volt. Az akkori tulajdonosnak be is kellett szüntetni az agyagbányászást s beszüntette önként az egész tizemet is.

Öt évvel utána, 1910-ben, erre a veszélyes területre és üzemre új vállalkozó kért új telepengedélyt.

Egy teljesen téves és az előbbi ítéletekkel ellentétes vélemény alapján megkapta az új tulajdonos az újabb agyagásási engedélyt, teljesen szabálytalanul. A védőterületet elbányászták, a föltételeket és kikötéseket nem hogy szigorúan, de sehogy sem tartották be, a felső részen a hegyi vizeket kellő módon nem fogták fel s rendes levezetést nem nyertek; magáningatlanok tehát lecsúsztak, házak megrepedtek, összedőltek s pusztultak egész életen át gyűjtött s szerzett kispolgárok birtokainak egész sorai és csal;