Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-02-27 / 848. szám

XXII. évfolyam. 848. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.003 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. 1926 VIUAÁG BÉLA magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K fí>hrnór Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 27. Ford if ott város v. Andrássy Gyula gróf, a volt kül­ügyminiszter és magyar miniszter- elnök, mondotta volt akkoriban, amikor a Sugdr-utat (mai Ana- rássy-ut) tervezték, hogy Buda­pestnek több a szerencséje, mint vezetőinek az előrelátása, mert Európa legforróbb kénes gyógy­forrásához vezet az uj Sugár-ut, amelynek külső részére villaszerű házakat terveznek. Minden villa kész hotel lesz, ahol megszállhat­nak a reumás orosz nagyhercegek, mert a gyógyforrás vizét beveze>- tik minden villába és otthon végez­heti kúráját mindenki télen-nyáron. Ez a jóslás nem vált be. Az ar­tézi forró gyógyvizet nem vezet­ték be a villákba, pedig füthetné az egész Andrássy-uíat, ami iga­zán nem lett volna nagy dolog os igy elmaradtak az orosz nagy­hercegek is. Mert nekünk Budapesten külö­nösen fonák fürdőügyi politikánk van. Máshol a város igyekszik alapokat teremteni a fürdőügy fej­lődésének lehetőségei számára, mig nálunk mesterségesen veszik el minden lehetőség lehetőségét. Az ilyen • dupla lehetőség mind g lehetetlenséget jelent. Es most ké­rőm, miéltóztassék elhinni szóroí- szóra azt, amit elmondok: Két ősfürdője Budának: a Szent Lukácsfürdő és a Császárfürdő. Az elsőhöz történelmi tradíciók fű­ződnek és csak legutóbb irta meg munkatársunk, aki a budai fürdők történetét kutatja, hogy már Ár­pád magyarjai ebben a meleg for­rásvízben fürdőztek a honfoglalás után és gyógyitgatták hegedő se­beiket. Ma modern fürdőtelep min­den lehető kényelemmel és egész­ségügyi berendezéssel. Gyönyörű dunaparti terrasza van, mely min­den világfürdőnek díszére válna. A Császárfürdő pedig ébreszt- geti a magyar családok minden kedves tradícióját. Már a nagy­anyáink is itt hálóztak és udvará­nak nagyhirü platánjairól legen­dák jártak a vidéki kúriákon. Olyan majálisok már sohasem lesznek, aminők itt voltak. Mind a két fürdő, szorosan egy­más mellett ott van a pompás D imapart on, szemben a Margit­szigettel. Gyönyörű kilátással Pestre is. Nohát — Dunapart! Ennek a két fürdőnek már két évszázad óta világhíre van és nem tudok egyszerűbb, észszerűbb vá­rospolitikát elképzelni, mint azt, hogy az egyesités után Budapest székesfőváros mindent elkövet, hogy a két neves fürdőjét ellássa a fejlődés minden lehetőségével. A Margithid fölépítésekor sietve fölépíti a hídfőkhöz futó Dunapar- tot, azt fásitja, parkírozza, vilá­gítja és vetélkedik a fürdőkkel, hogy itt megteremtsen valami kü­lönösen szép, kívánatos földi pa­radicsomot. Meg is teremtette. A hevenyészett Dunapartra ren­delte a kotrás révén nyert kavics és homok lerakodó helyét és ezt azzal tetézte, hogy a vicinális vas­utat itt vezette a Pálffy-térre a még megmaradt szűk úttesten, azonfelül pedig közvetlenül a Csá­szárfürdő mögé helyezte el az esztergomi vasút budai pályaudva­rát. Mindezt pont ide, a két fürdő elé és mellé, hogy belefullassza nehezen szerzett világhírüket a vasutak füstjébe, a homokba, ka­vicsba és elzárja előlük a Dunát és a kilátást. Rettenetes. Nem hiszem hogy ezt ma a ta­nács merné megtenni, de minden­esetre bűnt takargat amikor ezt a szörnyűséges helyzetet fenntartja. Ezek a fürdők parkírozták a maguk területét és fürdővendégeik számára itt étkező és kávézó he­lyiségeket rendeztek be nagy költ­séggel, hogy igy alkalmat adja­nak a főváros közönségének is, hogy a nyári fürdőzésből legalább igy kivehesse a maga részét. Nem számítottak arra, hogy éppen a főváros lesz az, amely ezeket a kedves és üdülésre szánt helyeket egyszerűen agyonüti. Még mentsége sincs ennek az eljárásnak. Mert, ha itt valami ős­telep lett volna, ahová ősidőktől kavicsot és homokot raktak volna le emelet magasságú halmokban és valami merész vállalkozó ide még­is fürdőt épített volna, akkor — vessen magára az illető — tudta, látta, mi van ott, minek építkezett oda. De nem igy van. A fürdők áll­tak itt ősidőktől és a város, a bölcs város, a forditott eszü város, hoz­ta ide a homokot, a kavicsot, a vasutat és a füstöt. Itt milliárdo- kat veszítettek már jóhiszemű vál­lalkozók, akik nem vették észre, hogy ezek a dunai terraszok rneg- közelithetetlenek. Igen, ha a Duna- partíon kellemes, szép korzó volna, akkor az ott sétáló közönség be- bebotlana a kedvesen fölkinálkozó terraszokra. De ott nem jár a kutya sem. Ott nyaktörő vállalkozás a járkálás. A Zsigmond-utca felől pedig nem látszik a szép duna­parti kert és pavilion, de még a katonazene se hallatszik ide. Szinte hihetetlennek látszik az eset, de újból bizonyitani fogja a nyár. A fürdők már csak úgy kap­nak bérlőket ezekre a vendéglőkre és kávéházakra, ha ingyen adják bérbe. De még igy is nehezen kap­nak. És ez a fürdőpolitikája 1926-ban Krisztus születése után, annak a forditott városnak, mely hangosan kiáltja a jelszavait: Budapest für­dőváros! — Idegen forgalom! — Dunaszövetség! ________________________V. B. — Kettős jubileum. A krisztina­városi Romi. Kath. Egyházközség hivei, február hó 21-én szentm'se keretében ünnepelték Zeitiger Vil­mos apátplébános papi hivatása gyakorlásának negyvenedik és plé­bánost működésének tizedik évfor­dulóját. A templom zsúfolásig meg­telt és az ünneplők sorában volt Karácsonyt Jenő gróf és neje is. A főpapi szentmisét maga az ünne- oelt mondta nagy papi segédlettel, evangélium urtán Prohászka Otto­kár dr., székesfehérvári püspök ur jelent meg a szószéken és a hívek nagy áhítattal figyelték minden szavát. Az ünnepelt érdemeit mél­tató remek beszéd befejező mon­data volt: „Tiszteljük apát urun­kat, mint a nagy hivatás hordozó­ját. Az ő ünnepe a mi ünnepünk.“ Szentmise után a plébánián üd­vözölte a hívek nagy serege a ju­biláló apát urat. Ripka Ferenc dr. főpolgármester, az egyházközség világi elnöke, az egyházközség ne­vében annak az óhajnak adott ki­fejezést, hogy az apátplébános még sokáig vezesse krisztinaváro­si híveit. Egyúttal átnyújtotta neki az egyházközség által ez alka­lomra megfestetett arcképét.. Bér­céit Jenő dr. a székesfőváros nevé­ben, Sagmiiller József Óbuda apátja a papság nevében, Barán- szky Gyula dr. a budai Kath. Kör nevében üdvözölte Zelligert, a | Krisztinaváros közszeretetben álló plébánosát. Az üdvözlésekre rövid, megható szavakban válaszolt az ünnepelt: Tiz évvel ezelőtt, ami­kor a Krisztinavárosba jött, nem kívánta azt, hogy szeretet fogadja, de igyekezett azt kiérdemelni, hogy igyekezete sikerült, annak bizonyítéka az, hogy ime ily sok hívője kereste fel e napon itt a plébánián és a templom is zsúfol­va volt. Köszöni a szeretetnek e megnyilvánulását, amit kiérdemel­ni ezután is kedvav kötelességének tart. (H. B. L.) — EzüstSakodalmát ülite legszű­kebb családi körben Becsey Antal kormányfőtanácsos, aki 25 évvel ezelőtt vezette oltárhoz a Ference­sek országúti templomában Han- zely Irmát. Ugyanott, a Margit- köruti templomban újból megák dattak február hó 19-én, amikor a^ áldást nyújtó lelkész szép beszéd­ben kijelentette, hogy az innen kifiu- tott hajó ismét ugyanabba a révbe tért vissza, ahonnan kiindult. A boldog házasságban eltöltött 25 év alkalmából számosán üdvözölték a köztiszteletben álló házastársa­kat. Budai művészek sokszor szerepel­nek Pesten a Vigadó és a Zeneaka­démia előadótermében. így B i a c a r a Betta ária- és dalestje már­cius 3-án, Balázs Árpád nóta' estje március 4-én, Schuller Alajos ária- és dalestje március 5-én, K ét­hely i n é W a k o t s Margit dai- énekesnő és Mécs László, a hires költő együttes estje március 12-én. D o h n á n y i Ernő zongoraestje mái cius 19-én les-z. — A Budai Társaskör® tagavató estjén nagy számmal jelentek meg a régi és uj tagok, akiket hivata­losan üdvözölt tartalmas beszéd­ben a társaskör főtitkára Szom- bathy Kálmán őrnagy. Az uj ra­gok nevében dr. Szvizsényi Zoltán min. tanácsos válaszolt, kedvesen, fogadalmat téve, hogy szívesen szolgálja a kaszinó érdekeit és kö- veti annak elnökét, dr. Ripka Fe­renc főpolgármestert. Hasonló ér­telemben szólalt fel Margalit Ödön épitész is. A kedves aposztrotá- lást köszönte meg ezután dr. Rip­ka Ferenc és hivatkozva a rekedt­ségére — melyen a közgyűlésen történt konzultálás sem segített — jelezte, hogy csak röviden szól. Rámutatott arra, hogy ez a ka­szinó a régi budai hagyományok letéteményese és arra van hivatva, hogy a sokfelé csörgedező pata­kokat ebbe a hatalmas gytijtö- medencében gyűjtse össze. Itt összpontosul egész Buda, amely­nek minden része becses, min­denütt tekintély-tisztelő polgárság lakja s ezeket az erkölcsöket sze­retné beojtani a pesti részbe is. A Budai Társaskörben tökéletes a harmónia, mert itt ideális polgári törekvések érvényesülnek. A jó­zan belátás, a megértés és a fele­baráti szeretet ur itt abban a légkör­ben, amelybe néhány év előtt ju­tott a magyar társadalom. És ez a kör is annyi erőt képvisel, amily nagy a tagok összetartása. Az uj tagokat üdvözölve és éltetve üríti poharát. A zajos, lelkes éljenzés­sel kisért beszéd után felszólaltak még Vecseklői táblabiró, Hubert Vilmos, Baránszky Gyula dr. kormányfőtanácsos, aki azt in­dítványozta, hogy a társaskör üdvözölje diszelnökét gróf Bethlen István miniszterelnököt és fejezze ki rendületlen bizalmát, majd Hank József és végül Kapcza Imre, aki humoros szatírával ismertette a társaskör viszonyait az uj ta­gokkal. Jauernik Nándor a Fővárosi nyomda igazgatója, a Hollós Mátyás Társaság jeles tagja, aki nemcsak mintaszerűen vezeti a hatalmas in­tézményt, de annak kifejlesztése is elsősorban az ő nevéhez fűződik s igy kiváló szaktudását és a Fővárosi nyomda körül szerzett érdemeit nem­csak a tanács és a közgyűlés ismerte el mindenkor, de teljes elismeréssel adóztak neki a legkiválóbb szakem­berek is — újabb ötéves szerződést kapott a székesfővárostól. — Az Áíkos-utca, ahogy néhány elkeseredett telektulajdonos az Ákos-utcát nevezi, azok közé az útvonalak közé tartozik, amelye­ket nagy hivatottságuk dacára el­hanyagolt eddig a főváros. Pedig ez a legrövidebb és legalkalmasabb összekötő ut a Pasarét és Újlak között, nem is tulmagas emelke­déssel, mely megnyitotta olyan kö­zeleső hegyvidéket, mely ma szinte megközelíthetetlen. A Ró- kushegy, Vérhalom, Szemlőhegy és Zöldmái kevéssé kultivált, de közeleső vidékét szelné át, hogy belekapcsolódva a Pusztaszeri- utba, beletorkoljon a Szépvölgyi­utca elejébe és a Kolosy-téren vég­ződjék. A Józsefhegy és a Rózsa­domb és környéke volna a Szent Lukácsfürdő és a Császárfürdö természetes hinterlandja, mely most valami elzárt területben vég­ződik. Ezt nyitná meg az Ákos- utca és a Pusztaszeri-ut, amely- , nek eleje Újlakon már kezd szer- pentinszerüen kibontakozni. Annál szomorúbb a helyzet az Ákos>-urca elején, ahol kezd a dombokra föl­kapaszkodni, mert itt már inkább vízmosás, mint ut, de semmiesetre sem méltó utca ahhoz a most fel­szabadult és nagy jövő előtt álló területhez, mely a régi téglagyár területe volt és még a stadiont is ide tervezte a város, A Pasaréten most uj egyesület alakult dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos elnöklete alatt, mely e környék fölvirágoztatását tűzte céljául s igy az elkeseredett és érdekelt telektulajdonosok végre talán még­is szóhoz jutnak a városházán. Székely Vladimir rendőríőtanácsos, az I. kerületi rendőrkapitányság volt vezetője, iaz elismert iró a Belvárosi Polgári Körben február 18-án Bűn- mozaik címen igen érdekes előadást tartott a bűnözés lélektanáról, a tö­megbűnözésről és a bűn szerencsét­lenségéről. A népszerű előadót a kö­zönség lelkesen ünnepelte. — Februus istentől nyerte az év második hónapja a nevét. En­nek az istennek tiszteletére tartot­ták a régi latinok a hó 15. napján a dies februatus-t: az élőkre nézve tisztitó, a halottakra pedig engesz­telő ünnepségeket, amikor a Pala­tínus papjai februum-mal (szijjal) verdesték a férjes asszonyokat, mert hitük szerint ez áldást hozott a házasságra. A február eredetileg hiányzott a régi tizhónapos római évből: Numa Pompilius függesz­tette hozzá. Vidéki Emil dr. műegyetemi m. ta­nárnak -a kormányzó ur öfőrméltósága megengedte, hogy a svéd király álta,i neki adományozott Észak Csillagrend tiszti keresztjét elfogadja és visel­hesse. ndgyházak er deti model jel1 ■ ■ Bal minden rende őmnek hemuta­tom és hozott anyagból olcsón vállalom. TTstBíSfd'B&í' urihölgyeket szsbnt-varrnl, ■ mindenki a saját dolgait e'készjtheti. kiknek ipnriga- OZcSUUIIUKei, zolványuk nincs, szakvizsgára eőkéflzit Dr. MATHES JÓZSEFNÉ SZARKA ILONKA Budapest, I. Pauler-ucca 11. Sár,- hó-és tornacipők mindig legolcsóbban 5CHÄFF ER-cégnél Budán, Döbrentei-tér 4. Tel.; J. 125 50 A »TERMINUS« építési vállalat Építi a legcélszerűbb házakat. Kedvező fizetés, kedrező terminus, így épít jó házat olcsón a »TERMINUS«. CSILLAGHEGY DAMJANICH UTCA 166 ÉriGsiíGm a n. é. budai közönséget, hogy a réai jóh rü volt Nagy Béla utóda, Vasz.il Cásztó-féle cuUrúss€lát, II., Fö-uíca 73. ssz. átvettem s azt a legmo emebből átalakít• a meg­nyitottam Célom, hogy a legmesszebbmenő génye- ket is kielégi sem. Tisztelettel Kinlzler János ámen Alitól és Fial kövezőmesterek, út, csalorna és beton- építési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó utca 10. szám. Telefon: József 3-85 182 Hajós Bertalan sütödéje 24 BUDÁN, II., Fő utca Ajánlja kitűnő házikenyerét és elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek 89 CD7CPRCT DIMftf >V., Egyelem-«. 5. r.K/ Itl r.nr. f *I IllvE Erz‘<<bet-királyiié ‘-zállodában. szépen berendezett söröző. Éjiéi 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier- rendszer. Erzsébet étteremben eslénkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. Szabó Imre tulajdonos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom