Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-04-11 / 851. szám

XXII. évfolyam, 851. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő': V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 április 11. Se hid — se ut Óbuda a hamupipőke — A Zsigmond-utca nem birja a forgalmat — Csirkefogó találkozóhely a rendezetlen dunapart — Életveszedelmes utcák Újlakról kapjak az alábbi sorokat az egyik szenvedő téltől: Évtizedes panaszok hangzanak III. ker.-ből az egykor hatalmas királyi városból, amely ma a fő­város legelhanyagoltabb — kül­városi nívón aluli — része. A ha­tóságok a múltban elfelejtették, vagy szándékosan elkerülték a városfejlődési feltételeket megte­remteni s igy adódott az a hely­zet, hogy a Margithid budai fejé­nél van a kultúra végállomása. Azontúl pedig egész a Római­fürdőig balkáni állapotok van­nak a városrendezés terén. A „Fordított város“ cikksorozat legutóbbi része a „Budai Napló“ múlt számában fejtette ki éppen azt a bűnös mulasztást, ami a Dunaparttal történik. Ahelyett, hogy a Margit-rakpart folytatá­saként „gyógysétányt“ épí­tenének, — homokhegyekkel, kő­terekkel, megtűrt szemétrako­dókkal, lehetetlen módon engedé­lyezett sportházakkal rakták tele az omladozó házak s~ kidül t-be- dült kerítések mentét. Ez a ren­dezetlen, elhanyagolt rész a gyatra parkokkal egyetemben, ktünő buivóhelye, különösen nyár idején, a csirkefogóknak s hasonló rangú nőszeméiyeknek, akiknek itt van a találkahelyük, — sokszor veszélyeztteve annak az embernek a zsebét, testi és er­kölcsi épségét, aki egyedül kí­vánja élvez d a Duna szépségét esti időben.. Ha már magasabb szépészeti szempontok nem ér­vényesülnek e rakpart kiképzés sénél, legalább a belső budai Dunaparthoz hasonlóan történjen az utfelépités, kihelyezve onnan természetesen a helyiérdeküt és az Államvasutat Óbuda határá­ra. Ezzel meg lenne oldva a szűk és túlzsúfolt forgalmú Zsigmond- utca közlekedésének megjavítá­sa, mert a dunaparti parallel út­vonalra terelődne át a mai ne­hézkes, átkozódásokkal és bal­esetekkel' terhes forgalom nagy! részé. Ezzel kapcsolatban kelle­ne rendet teremteni az óbudai közlekedés két főerén is, ame­lyek az északi részen lévő sok gyár és a közvetlen vidék, falu­helyek forgalmát zúdítják a fő­városba. Az egyik főér a Bécsi- ut, amelyik nagy szélessége da­cára, oly szűk, hogy a villamos­sínek meleltt csak egy bocsi fér el, a másik, ha ki akarna térni, biztosan egy árokba pottyanna. Ott még az árkok helyettesítik a közmüveket. A másik a girbe­gurba Szentendrei-utca s folyta­tólag a Lajos-utca, vagy a Pol­gár-tér—Kiskorona-utca és La­jos-utca, amelyek szükek, életve­szedelmesek. Sem a Szentendrei­utca, sem a Lajos-utca nem bir­ja már el a forgalmat s igy ez is sürgeti a dunaparti párhuzamos útvonal megépítését vagy leg­alább a Miklós-, Pacsirta-, Pa­csirtamező-utcák kiszélesítését s a nagy forgalom felvevésére va­ló átépítését. A jelenlegi két fő útvonal p Zsigmond-térnél öm-i lik egybe s onnan egyedül a szűk Zsigmond-utca , bonyolítja le a forgalmat. Ez tarthatatlan hely­zet. Szinte ugylátszik, hogy az illetékesek valami nagyon súlyos szerencsétlenséget várnak (ami félő, hogy mindennap bekövetke­zik!) s ez majd kikényszeríti az egyedüli helyes megoldást: a Dunapart rendezését. A rende­zéssel együtt járna feltétlenül a dunaparti rész fejlődése is s egy­kettőre eltűnnének a roskadozó vályogházak s a vasúti sínig ki­nyúló zöldségeskertek ^melyek­nek helyén pompás villák s bér­paloták épülnének, Óbuda kultú­ráját emelve. Ezzel a rendezéssel egy idő­ben kellene az 1908-ban hozott Óbuda—Hungária-uti hid-tör­vényt is végrehajtani, amely a III. kerület fejlődésének, elsősor­ban a Dunapart kiépítésének az alapja. Közegészségügyileg egyenesen botrányos -a -sok csatornázatlan utca — a kerület belterületén is — amelyekben az utcára kiön­tött szennyvíz az ételmaradékok­kal állandóan fertőzik Óbuda le­vegőjét. Sok utcában éppen az'ért nem építkeznek, mert nincs csa­torna. A másik közegészségelle­nes bűn az óbudai lakások — helyesebben: alacsony, szűk óduk — túlzsúfoltsága. Hiába ál­lítja fel a főváros a különben tiszteletreméltó iskolaorvosi in­tézményt, — ez felesleges pénz­kidobás és félmegoldás, mert ez­zel nem javítja meg a közegész­ségügyet. Lehetséges, hogy ez a munkanélküli, páciens-hiányban szenvedő orvosnők (mert a női nemből kerültek ki nagyrészt az iskola-orvosok) ügyes felsegé­lyezése, de mint egészségügyi reform, egyáltalában nem figye­lemre méltó. Ez is csak olyan fordított intézkedés, mint ame­lyekről eddig is beszámoltunk: a bajt nem a gyökerében gyó­gyítja, hanem folytatja tovább a „vurstlizást“. Meg kell szüntetni a csatornázatlan utcákat és a la­káshiányt tisztviselő- és munkás­házak felépítésével s akkor ön­magától csökken a nagy beteg­létszám az iskolákban is és azo­kon kívül is. A fővárosi állapottól messze esik Óbuda közvilágítása s utcái­nak gyalogjárója is. Vannak ut­cák, ahol sem világítás, sem gya­logjáró nincsen; máshol pedig egy szál petróleum-lámpás és a kocsiuttal egy szinten levő ka­vicsos gyalogjáró mutatja Óbuda fővárosi jellegét. Természetesen az ilyen gyalogjárót takarítani sem lehet s igy az magán hordja az egész környéknek a szél­től ide-odahajtott tisztátalanságát (fővárosi utcaseprőt még nem láttak azon a vidéken!). Égetően fontos lenne a kültel­ken a szabályozás végrehajtása, a fő útvonalak kihasitása és ki­építése, ami serkentőleg hatna az építkezésekre s a városfejlesztést nagy lépéssel vinné előre. De hiszen nem azért vagyunk „for­dított város“, hogy mindent a legcélszerűbben, a legegyenesebb utón elérjünk. Úgy halljuk, hogy a pontos, pedáns és praktikus németek, aki mindent szemlélte- tőleg tanítanak városrendezést tárgyaló szakkönyvekben, külön fejezetet szentelnek Budapest­nek azzal a főcímmel: „Ahogy nem szabad csinálni!“ Egy kavicsutcai lakos. Buda, 1926 április 10. — Budai Polgári Kör. Évtize­des múltra visszatekintő, nagy­hírű társasköre Budának és köz­pontja a Víziváros társadalmi életének a — Budai Polgári Kör. Az idők megviselték előkelő he­lyiségeit és költséget nem ki­méivé restauráltatta azokat a kör agilis elnöke, dr. Kozma Jenő, akinek hivó szavára és áldozat­kész példáját követve szívesen áldoztak e célra: Neuschloss- Knüsli Kornél, dr. Rittinger Imre, Schuld Péter, Ruzsicska Pál, Zim. ‘ Gergely, Cicutti Lajos, Tóth Árpád, Eperjessy Béla, dr. Sztojanovich Pál, dr. Ásvátfalvi Nagy István, Kozma Dezső, Burckhardt Géza /és többen. Pompás ízléssel, eleganciával és modern dísszel öltöztették fel minden helyiségét a körnek s a restaurálás mintegy kétszáz mil­liót emészt fel. Április hó 1-én volt a kör ezévi közgyűlése, amelyen szokott rutinnal dr. Kollár Lajos elnökölt és rész­véttel emlékezve meg az elhunyt Décsy Aladárról, röviden vázolta a kör múlt évi eseményeit. Saj­nálattal vette tudomásul a köz­gyűlés dr. Kruck Elemér igaz­gató lemondását. Majd előter­jesztette Kozma Dezső bank- igazgató az évi .zárszámadáso­kat és a folyó évi költségelő­irányzatot, amit a közgyűlés el­fogadott, éltetve dr. Kozma Jenőt, akinek dr. F i n á c z y Béla mondott köszönetét, hogy ismét barátságossá tette a kör helyiségeit, amivel uj életet vitt a körbe. Dr. Kozma Jenő erre kifejtette, hogy a sok országos baj csapás után most kezdik tu­lajdonképen a régi szép életet és köszönetét mondott ő is az ada­kozóknak, mert áldozatkészség nélkül nincs föllendülés. Mun­kára hívta föl tagtársait, hogy hozzanak áldozatokat és szerez­zenek uj tagokat. Végül üdvö­zölte a régi elnökséget, mely új­ból a kör élén áll. Az egyhangúlag történt választás eredmények a következő: Választmányi tagok 1926—1928. évre: dr.'Barsi Jenő, dr. Berzeviczy Albert, dr. Bozóky Ádám, dr. Divé- nyi Károly, Fáber Fülöp, dr. Fertsek Gyula, Fényes Miklós, Frommer Zsigmond dr., Gallina István, Hey­duck Ödön dr., Kollár László dr., Kozma Jenő dr. Molnár László, Mül­ler József, Natorp Tivadar dr. báró, Neuschloss Knüsli Kornél dr. Öttö- mössy Zénó dr., Patak Gyula, Ring- eisen Ottó dr., Ruzitska Pál, Téry Tivadar dr., Thury Zoltán dr., Viz- dos Géza dr. — Választmányi tagok 1926—1927. évre: Toffler Gyula és Vass Tibor dr. — Választmányi tag 1926. évre: Poic Gusztáv. — Szám- vizsgálók 1926 évre: Kuhányi Ernő, Lóhr József, Sellner Béla. — Lamotte Károly székesfővárosi főjegyzőt, aki eddig a főpolgármes­teri hivatal nagy figyelmet igénylő ügyeit intézte a polgármester meg­bízta az elnöki ügyosztály vezetésé­vel, mely hivatalát már át is vette. Ez alkalomból dr. Ripka Ferenc főpol­gármester meleghangú elismerő le­velet intézett hozzá. Lamotte Károly alapos ismerője a főváros közigaz­gatásának és nagy képzettsége le­bilincselő modora, szaktudása teszik hivatottá a legnehzcbb tisztségek be- töl EGY IMAKÖNYVRÖL ..., me­lyet egy bájos asszony hord áhítattal magával csitri kislány kora óta. Bérmáláskor kapta és az aranykötésü kis imakönyv ki­séri utján azóta. Ebből imádko­zott sikereiért, amikor az első dilletáns előadáson szerepelt és ebből rebegte az oltárnál a hála imát, amikor édes atyját osz­tálytanácsossá nevezték ki. Ott van beleragasztva a hir, hogy a műkedvelők között ő volt a leg­ügyesebb, és alája van tűzve az osztálytanácsosi kinevezés. Azok alatt van az eljegyzési hire, az esküvője és mint utolsó szomorú hir négy év előttről az édes atyja váratlan elhunyta. Minden hir mellé oda van írva szép gömbölyű betűkkel: l. a Budai Napló száma 1913, 1918, 1919 és 1922. évből ahogy a kivágott és sárguló uj- ságszelvények bizonyítják. Neki kedves emlékek, nekünk kedves dokumentumok, hogy idestova egy egész generáció története, öröme, buja, bánata fűződik e laphoz, mely 22 év eseményeit jegyezte föl Buda társadalmi életéből. Nem a könyvtárak po­ros polcai, ahol egymás mellé sorakoznak a Budai Napló év­folyamai, hanem ez az élő ima- könyv, ennek a bájos asszonyt életnek mérföldkövei bizonyít­ják, hogy a Budai Napló volt a budai társaság krónikása, mely oda van betéve abba az arany- szegélyű kedves kis imakönyvbe. — Budai Társaskör. Buda vezér­kaszinója, mely hivatva van e város­rész társadalmi mozgalmának veze­tésére, legutóbbi közgyűlésén megvá­lasztotta a választmányi és póttago­kat, a számvizsgáló bizottságot, megszaporitotta az elnökök számát, a közgyűlést követő választmányi ülésen felujtitotta a tisztikart, ahol pótolta a lelépő tisztviselőket. A Budai Társaskör uj vezetősége a kö­vetkező: Elnök: dr. Ripka Ferenc, társelnö­kök: Ziegler Géza, Hoór Tempis Mó­ric, ügyvezető alelnök: Kun Gyula, alelnökök: dr. Baránszky Gyula, dr. Hennyey Vilmos dr. .Okolicsányi- Kuthy Dezső, Hubeft "'Vilmos, Sza­kács Péter, Szombathy Kálmán. — Tisztikar: Háznagy dr. Hódy Lajos, főtitkár Kun Attila, pénztáros Csó- hay Géza, titkárok: Trettina Jenő, Gamauf Károly, ellenőr Ivanich Fe­renc, gazdák Kadnár Károly, Morbit- zer Dezső, könyvtáros Major István, orvos dr. Dobák Ferenc, ügyész dr. Krivoss Árpád. — Számvizsgáló bi­zottság: Fuchs_ István, Hegedűs Ist­ván, Kornya Döme, Ring Béla, Szán­tó Antal. — Választmányi rendes ta­gok: Balás Farkas, dr. Boksch Géza, Csóhay Tíé2a, 'dr. ErŐ£ Géza, Fábián József, Faller Mihály, " Gamauf Géza, György Lajos, Gaál Lajos, dr. Hoó- dy Lajos, Holfeld Henrik, dr. Ipoly Árpád, Jaross Jaroslav, Kadnár Ká­roly, dr. Kálnay Miklós, Kapcza Im­re, Karap Cirill, Kejzlár Gyula, dr. Krivoss Árpád, Kun Attila, dr. Langsch József, Marik Ernő, Mód Lajos, Morbitzer Dezső, dr. Németh Béla, Oszoly Kálmán, Pompéry Ele­mér, Ravasz László, dr. Sümegi László, Toásó Pál, Vén Antal, Vi- raág Béla, Vizer Vilmos, Zeliger Ágoston. — Választmányi póttagok: Gavora Jenő, dr. Kemény Dezső, Tóth Imre, Holub Jenő, Primer Ede, Tímár Sándor, Politovszky István, Krebs Géza, Skultéty Lászió, Fanta István, dr. Jámbor József, Jovano- vics Döme, Kultár Richárd, Wag­ner Julián, Szcntessy József. Kauf­mann Ignác, Bieber Károly, Érdi Zsigmond, Viola Lajos, Reissig Adolf. — Kedves levél jött, nehéz sokol­dalas levél jött a elmünkre a Város­majorból. Valami kedves jóakarónk, aki rájött arra, hogy a Budai Napló unszolása nélkül talán még ma sem kezdték volna építeni a parkot és ha igen, akkor a két szélén a Klára-utca és Maros-utca mentén ma sem lehet száraz lábbal közlekedni — ez a mi kedves jóakarónk nem röstellette a fáradságot, hogy fel ne keresse a Vá­rosmajor környékén lakó ismerőseit és aláíratta velük ezt a kedves kö­szönetét tartalmazó levelet. Itt a nagy nyilvánosság előtt köszönjük meg azt, hisz más elismerésben nem igen lehet részünk. A mi kincses lá­dánkat gazdagítja ez is ... De van a levélben megrovás is. Nem a mi rová­sunkra. De szóvá tesszük szívesen, habár ismert dolog. Szól pedig ar­ról, hogy ,,... elkészül majd a park, mert a kertészet szorgalmasan dol­gozik, de nem készül el vele egyide­jűleg az utca is. Pedig ezt együtt és egyszerre kellene megcsinálni. Meg lesz a park, de környéke majd csak nagy kerülővel tud bele jutni, mert a Városmajort körülfogó utcák sarán át nem lehet átgázolni. Pedig, ha most rendezték volna ezeket az utcákat, sok fölösleges földet kaptak volna, ami a parkbeli utak feltöltéséhez ka­póra jött volna. Évekbe telik majd, amig a kész utcát felbontják egymás­után a csatorna, a viz, a gáz, a vil­lany és a telefon fektetése miatt. Eze­ket féléves időközökben egymásután készítik és mindig hetekig áll fel­bontva az utca. Ä levélírók nem is kérdik, hogy mindezt nem-e lehetne egyszeriben megcsináln, mert úgy lát­szik ez lehetetlenség ebben a fordított városban. — Szívesen közöljük ezt a rovást akkor, amikor a kedves fi­gyelmet hálás örömmel köszönjük meg a levélíróknak. — A vízfogyasztás emelkedése szükségessé teszi a Krisztina-vrosi vizmütelep újjáépítését s olyan szi­vattyúnak a beszerzését, amely per- cenkint 3660 litert 187 méter magas­ságra szállít. Ennek végrehajtása a kapcsolatos munkákkal együtt 380 millió korona költségbe kerül amely összegnek megszavazását most kéri a főváros tanácsa a közgyűléstől. — Kibővítik a városmajorutoai „Mayer Ferenc árvaházat“ százra emelve a férőhelyek számát. I Szent Gellert I I Gyógyfürdő j Z Iszapkezelés t ár sashely isidben I I vagy külön fülkében a világhírű | ♦ Kolopi „Szent Gellértu rádiumos ♦ gyógyiszuppal. Z Rheuma, izületi bántallmak- 1 I nál páratlan gyógyító hatá ú | Sár és tornacipők Bindig legolcsóbban SCHÁFFER-cégnél Budán, Döbrentei-iér 4. Tel.: j. 125 50 Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca ni Ajánlja kitűnő házikenyerét és * * elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek 89 FR 7SFRFT-PINF F1V E^eiemu 5 fill M jVI IjIIIj A A 8 lllil j Erz-ébef-királyné-zállodában. szépen berendezeti söröző. Éjlel 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier rendszer. Erzsébet étteremben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. 205 Szabó Imre tulajdonos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom