Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-02-27 / 848. szám

1926 FEBRUÁR 27. BUDA I NAP L Ö 3 — Ünnepel a hegyvidék február hn 27-én este, amikor a budai hegyvidéken élő barátai és tisz­telői társas vacsora keretében, a Bauer-iéle vendéglőben ülik meg Becsey Antal, a szf. törvényható­sági bizottság tagjának kormány­főtanácsosi címmel történt kitün­tetésének áldomását. Résztvenni óhajtók jelentsék be ezt szombat délig dr. Hódy Lajosnál. Telefon: 86—99. Zászlós Márta nevét tette Buda­pesten is ismertté néhány dal, melyet az Állami gyermekgondozó, völgy­utcai Szent Keresztről nevezett Irgal­mas nővérek kápolnájában a főnöknő névnapján a tiszteletére mondott mi­sén énekeltek és melyet .a szerző kí­sért harmóniumon, énekelve -egyúttal az egyik szólamot -is. „Rózsaszirmok“ címen megjelent dalfüzetét ?_ pápának is elküldték és megrendelhető a szer­zőnél, 1., Hidegkuti-ut 222. Ugyanott a szent misét Dr. Toldi Béla mon dotta. — A zárdakápolna javára szépen sikerült műsoros estét rendeztek a Krisztinavárosi római katholikus egy­házközség hölgy tagjai február 14-én az Attila-utcai főgimnázium tornater­mében. Az ünnepi est jövedelmét templomuknak és az Irgalmas Nővé­rek Gellérthegy-utcai zárdakápolná­nak szánták. A fényesen sikerült es­télyen közreműködtek Dessewffy Bel­la operaénekesnő, Thurzóné Szakács Erzsébet, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház művésznője, L. Kazal Biri ének- művésznő. Az öt Szervánszky testvér vonós kvintettel. Mikus-Csák. István zongora. Schillig Aladár dr. gordonka, Franzen Leó hegedüjátékkal szere­peltek. Barabás Sárika táncait és énekszámait Bodrogi Lajos kisérte. Szabó Angela és Ferencsik János zon­gorán négykezest játszottak. Murai Károly a „Virágfakadás" című vigjá- tékát adták azután elő. amelynek szereplői: Brozin Ferencné, Vizei Géza, Szabó Angela. Galambos Pista, Ferencsik János -és Szabó Valy vol­tak. Konferált: Ekamp Nándor. A ren­dezés fárasztó munkáját Páljfy Lajos dr. segédlekész végezte nagy körül­tekintéssel. — Zelliger Ágoston 1. oszt. posta­főfelügyelőt. Zelliger Vilmos apát- plébános öccsét, aki közkedvelt tagja a Budai Társaskörnek, — átminősí­tették kiadóhivatali igazgatónak s ez alkalomból tisztviselő-társai meleg ovációban részesítették. — Az első térzene a Várban 1423-ban volt, amikor Zsigmond király biztositó levelet adott a har­sonások, dudások, hegedűsök, dó­soknak, akiknek Űrnapján a Nagy- Boldogasszony temploma elölt fel­állított sátraknál kellett muzsikál- niok. Ha nen.1 tennék, akkor egy évre kitiltják őket a városból. Díszhangversenyt rendezett február 21-én a Budapesti Munkás Dalárda dr. Kozma Jenő kormányfőtaná­csos, egyesületi elnök védnökség» alatt a Budái Vigadóban. A kiválóan megválogatott műsoron Balázs Ár­pád. a hires dalköltő, Kö rnyey Paula, a Nemzeti Színház ünnepelt művésze, Biastius Irma zongora­művésznő, Szentmihályi 1 ibor operaénekes. Szentgyörgyi László hegedűművész és a dalárda szerepelt, elismert tehetségű karna­gyának, Rezik Béla tanárnak ve­zetésével. A fényes sikerű estén a budai polgári társadalom sziine-java jelent meg, hogy tanúságot tegyen -a nemzeti érzésű munkásokkal szemben való testvéri érzéséről, akik ilyen gyönyörű estét produkáltak lelkes és fáradhatatlan főrendezőjük. S e b fe­st cs József segítségével. _ A Kelenföldi Dacoskor, mely röv id másfél éves fennállása alatt megnyerte mindazok szimpáthiá- ját, akik a dalos ügy iránt érdek­lődnek és főként szükebb hazája: a Kelenföld fordult feléje nagy ér­deklődéssel, hogy Sopronból, a nagy dalos versenyről jól megér­demelt kitüntetést hozott. Az ér­deklődőket m'ost minél szorosab­ban igyekszik magához kötni s legutóbbi választmányi ülésén disz- tagjai sorába választotta a kerület egyik vezérférfiát, dr. Siimeghi László kir. közjegyzőt. — A dalos­kor március hó 7-én este 7 óra­kor diszgyülést tart a váliutcai is­kolában, ahol a disztagoknak át­adják a művészi kivitelű oklevelet. A nagy nyomor enyhítésére a nép­jóléti miniszter az idén is olcsó ru­házatot és tüzelőanyagot bocsátott a kerületi elöljáróságok rendelkezésére. Az arra érdemes szegényeket kerű­Pusztuló iparág Budán írja: Fehér Ferenc vendéglős a tönk szélén álló vendéglős-iparról — a meg nem engedett kon­kurenciáról — a különféle menzákról — bank-étkezdékről — gaz­dagoknak nyitott népkonyhákról — a zughormérések garázdál­kodásairól — borbatyuzásról — és sok eg/ébröl. Dalosok napja A Budai Dalárda Közgyűlése Mindig nagy napja a ma­gyar dalosügynek a Budai Dalárda évi közgyűlése, mert az ország e koszorús vezér-dalárdája oly ma­gasan kiemelkedik a többi közül, hogy minden magyar dalos benne látja a magyar polgári karének in­karnációja f­Ezt az ünnepet ez évben e hó 16-án ülte meg a Budai Dalárda a márványutcai iskola tornatermé­ben. Dr. Ripka Ferenc elnök nyitotta meg buzdító, lelkesítő beszéddel, mely után Schuler Alajos, a da­lárda érdemdús igazgatója ter- jesztette elő gondosan megszer­kesztett részletes évi jelentését, mely felöleli a múlt évben kifejtett működést, megemlékezve minden szereplésről és szereplőről. Meg­éljenezték, megtapsolták és egy­hangúlag elfogadták. Csak Ripka Ferenc elnök jegyezte meg, hogy a jelentés nem emlékszik meg Schmier Alajos érdemes szereplé­séről, holott nagy és erős munkát végzett, elismerést szerzett a da­lárdának s ezért neki köszönet és elismerés jár, amit ismételt taps­sal és éljenzéssel fejezett ki a köz­gyűlés. Majd Eibel Antal pénztáros ter­jesztette elő számadásait a múlt­ról és a jövőről, amit tudomásul vesznek. Ripka elnök rámutat arra a sajnálatos körülményre, hogy a Budai Dalárda díjtalan közreműködését tulgyakran veszik igénybe, pedig a pénzügyi érde­kekről sem' szabad megfeledkezni, amig a dalárdának nem lesz saját háza. Mindenki szívesen fog ál­dozni e célra, aki közreműködésre kéri fel a dalárdát. Ezután Marschall Ferenc p. ti. főtanácsos terjesztette elő a számi- vizsgálók jelentését, melyet tudo­másul véve a közgyűlés megadta a fölmentéseket. A jövő évi költ­ségelőirányzathoz indítványt tett Véssél Ede alelnök és ajánlotta, hogy a tagidjat emeljék fel négy pengőre, amit szívesen szavazott meg a közgyűlés. Most a tagsági oklevelek kiosz­tására került a sor és dr. Ripka Ferenc őszinte örömmel üdvözölve osztotta ki azokat a következők­nek: Vadkerti'János, Ebers György, Pohl Tivadar Tibor, Cseprehy Fe­renc, Tasch József, Morvay Gyu­la, Erdődy Frigyes és Antal Sán­dor, akiket a közgyűlés is meg­él jenzett. Végül a tisztujitásra került a sor és a hivatalos listára 64 szava­zat esett, ellene pedig 36. így az alábbi lista változatlanul ment át. Elnök: dr. Ripka Ferenc, allelnö- fcök: Dunay Jenő, dr. Véssei Ede, ügyv. igazgató; Schuler Alajos, I. titkár: vitéz Lánczos Károly, II. tit­kár: Szatmáry Károly (uj,) pénztá­ros: Eibel Antal, ellenőr: Grawatsch Rezső, háznagy: Spirka József (uj), hangjegytáros: Friedl Ede (uj), kar­igazgató: Szeghő Sándor, karnagyok: Harmath Artúr, Zöld Károly. Vá'lm. tagak (régiek): Pék Béla, Seide Re­zső, Horváth N. János, Kovács Sán­dor, Cservenka Károly. Kulcsár Ri- chárd, Glasel József, Kovács Jakab, Saliliäy Nándor, Csepreghy Ferenc (Ezeken kivid újak): Tasch József Knapp Antal Martin János, Sváb Já­nos, Borús Endre. Dunka Béla. Vla- szák István, Bánlaky Adorján, Ligeti Imre, Wichmann Ede. — Válm. pót­tagok (régiek): dr. Mordán Béla, Vály Gábor (újak), Balázs Sándor, Witkovszky Sándor, Kerekes Kál­mán, Dérlaky János. — Számv. biz. tagok (régiek).: Marschall Pál. Wie- senberger Antal, Szederkényi Nán- dor. A közgyűlést azzal fejezte be az elnök, dr, Ripka Ferenc, hogy kö­szönetét mondott a közgyűlésnek és felhivta a tagokat, hogy ápolják szeretettel a dalárda hagyomá­nyos szellemét, amit az elnököt lel­kesen megéljenezve fogadtak meg. A közgyűlés után vidám társas­vacsorára gyűltek össze a tagok Ulm László Szent István éttermé­ben. I. Ha végignézzük a békebeli be­csületes vendéglőket, akiknek min- denike „stammhelye“ volt sok-sok „stammgast“-nak, aki tisztességes munkával kereste meg kenyerét s úgy ült be kedves vendéglőjébe — ma igen nagy változást találunk bennük. Maga a vendéglő és tulaj­donosa ugyan még a régi, de a vendégeknek bizony hirük-hamvuk sincs. Nemcsak a régiek hiányza­nak, hanem még újakat sem talá­lunk. Hiába hívogat a tiszta fehér asztal, az Ízletes étel, a kiváló ital és a jó kiszolgálás — a vendég­lős gondterhes arca a kényszer­egyezség előrevetett árnyékát mu­tatja, mert az egy-két ott lézengő vendég még a házbért sem fedezi. A rossz gazdasági viszonyok, de főképpen a hatóságoknak a gya­korlati élettel ellenkező isok rende­leté az egykor virágzó vendéglős­ipart alaposan tönkretette. Pedig az államnak is elsőrendű érdeke lenne, úgy adópolitikai, mint szo­ciális szempontból, hogy a vendégf- lők bevétele gyarapodjék, mert csak igy remélheti a forgalmi, vi­galmi, kereseti, jövedelmi, stb. adók növekedését és a munka- képtelenségnek ebben az iparban való csökkentését. Nagy sérelme s egyúttal ere­dendő oka a vendéglős-ipar vég­pusztulásának a café-restaurantok, ahol teljesen vendéglőmódra mér­leg ételekkel szolgálják ki a kö­zönséget. A vendéglőkbe dél ide­jén még csak betévednek az em­berek olcsó leves-hus-főzeléket, vagy Vass-menüt elfogyasztani, de már vacsorára, amikor olyan kö­zönség is jöhetne, amelyiknek igé­nyei és igy fogyasztóképessége is nagyobb, tehát arrielyik több pénzt hagyna a vendéglőben — az már nem jut ide, mert elhalásszák a kávéházak. A vendéglő üresen ma­rad, mert a kávéház viszaél ere­deti hivatásával, a vendéglős az olcsó ebédekkel nem tudja magát és üzemét fenntartani, elsorvad, tönkremegy, kicsiny vagyonkáját is elveszítve, amit évek keserves küzdelméből szerzett. De, ha még ki is birja sok ne­hézséggel a kávéházaknak igy a létébe belevágó konkurrenciáját — amit, dicséretesen emeljük ki, bu­dai jobb kávéházak meg sem tesz­nek — ott vannak a déli verseny­társak: a különféle menzák és ol­csó közétkezők, amiket magán- intézmények és hatóságok állítot­tak fel, végzetes konkurrenciát te­remtve saját adófizető polgártár­sainak — elgáncsolva az egyetlen helyes adópolitikát, amely tőke­erős adóalanyokat akar teremteni. Nagy baj az is s ez sokakat el­rettent, hogy este hat óra után a legszerényebb főzelék után is tiz százalék fényüzésí adót kell fizet­ni. Furcsa rendelet, amelyik igy határozza meg a fényűzést! S hiába kérik a vendéglősök ennek eltörlését, még a kis vendéglőkre, ahol a gazda maga szolgál ki, is ráhúzták ezt a vizes lepedőt, ame­lyik alatt azután a vendéglő telje­sen tönkremegy. A vendéglőben tehát a kiszolgált ételen nemcsak, hogy nem gazda­godhat meg a tulajdonos, de egye­nesen ráfizet. Ott van még az ital, azzal talán még javíthat helyzetén. Igen ám, csakhogy itt is nagy baj van! A régi, jó budai vendéglők legtöbbjében egy-egy nap alig fogy el tiz liter bor. (Folytatjuk jövő számunkban.) létenként a miniszter által kinevezett 12—15 taíru bizottság előzőleg tartott alapos vizsgálat alapján telöli ki. — A II. kerületi segitöbizottság. melyne*. tagjai: Szalay Sándor elöljáró, el­nök, dr. B a r a c s Károlyné, Ecke r- m a n u Mariska, G e ö c z e Sarolta, Molnár László plébános, dr. Neuschloss Kornélné, S a uei- \v e i n Károly h. városbiró. P. S i- pos Lénárt ferencrendi áldozár, Ta 1 a b é r István nyug. táblabiró V aj d a Károlyné, Weimess Má- r i á n és Zichy Gabriella grófnő febr. 11-én kezdte meg működését. Ebben a kerületben kiosztásra kerül: 47 jobbminöségü férfi öltöny. 47 sport (munkás), ruha. 94 fin ruha, 88 pár férficipő, 47 pár női cipő, 96 gyer­mekruha. 53 pár bakancs, 22 csomag karton, 6 csomag zefir, 200 q szén. 35 q fa. Az igénylők kérvényei a 11. kér. elöljárósághoz cimzendök és Fő­utca 3. sz. alá beadandók. Nász. Kopátsy Imre székesfő­városi erdőmérnök e hó 13-án házas^ ságot kötött a tabáni r. k. plébánia templomában Dr. Cserniczky An­dor ügyvéd és neje, szül. Walter Aranka lányával, Cserniczky Edit It­tel. NYILATKOZAT abból a z alkalomból, hogy ven­déglői helyiségemet a mai nehéz viszonyok közepette emberfeletti áldozatok árán átalakítottam, iri- gyeim és kollegaliátlan konkurrcni- seim azt a hirt terjesztik rólam, hogy üzletemben a polgárság és munkásság nem lesz kiszolgálva. Kijelentem, hogy ez nem egyéb közönséges rágalmaknál, üzletem­ben mindenkit szívesen látok, tár­sadalmi rangkülönbség nélkül. És azok ellen, akik ezt a hírt terjesztették, a bíróságnál a felje­lentést megtettem és ha akad még valaki, aki ezt hireszteli, azt is feljelentem. Tisztelettel Fehér Ferenc vendéglős, II., Fő-u. 75. Gaál Imre hatóságilag engedélyezett villanyszerelő I., Krisztina körút 155. Berendezéseket, javítá­sokat készít elsőrendű kivitelben. Tel. J. 78-41 KÖNNYEN HAJT ÉS BIZTOSAN^GYÓGYÍT A MIR A VIZ dk • & ni CYOCrtf KEIERÜVIZFORRAt RÉSZVÉI JKiV KPZPONTHROPABUDAPEST.y.HO MIT MOND AZ ORV ÉMTMRfAM CID^H Ha Önnek gyomra fáj vagy epegörcse vannak, akkor nagy sikerrel fogja hasz­nálni a Mira glaubersós gyógy­vízkúrát. Férjének, ki székrekedésben szenved és aranyeres bántalmai vannak, a Mira keserüviz tesz csodát. Gyermekének, ki sápadt, étvágytalan és bélműködése rendetlen, a Baby jóizügyermekkeserüviz az egyet­len biztos gyógyszere. Beteg családja a „MIRA“ forráscsoport vizei által feltétlenül meggyógyul. Főraktár : Edeskuty L. Budapest, Erzsébet-tér 8 Telefon: 16—32. ügyeljen bevásárlásainál Négyszögletes skatulyára Daráló van festve, Nézd meg babám Minden reggel, Nézd meg minden este. Skatulyának fölirása Mindig arra intsen: Mit ér a legdrágább k&vé, Ha benne FRANCK nincsen d. m o. as z, — v*, t . •Agán—na—aEMUM EleKtra EsnyKépész I., Krisztina* körút 32. Készít gye'meklelvétehkef ölesén és sikerrel. Magyar kir. postatakarékpénztár 3 ik számú fi kp II ,Lövőház-u,3 ZÁLOGHÁZ 3 ik számú fi kja Újra megnyílt a 175 LURIE ÉS TÁRSA TPlÜypMP e szakmában Buda 1 Ld U aOíL legrégibb cége I., Orbánhegyi-ut 6. sz. alatt. / Telelőn: 47-27. YSEREPRA L építés, átrakás átalakítássá tetemes tüzelőmegtakaritá. Javítást vállal KRAUSZ REZSŐ kályhás mestes II., Vérmező-utca 14. számi Telefonhivószám : 158—78, FÉNYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisztina-körut 135 Nagy árked­vezmény családoknak és tömegfölvételeknél, CSÁTHY FtRENC R.-T. irodalmi vállalat, könyv- és papirkereskedés I., Krisztina-körut 133. (Krisztina-tér 7.) GUBICZA DEZSŐ KERTÉPÍTŐ I., LÁGYMÁNYOSI U.21. Tervez, épít művészi kerteket, vállal minden­nemű kertészed munkákat úgy helyben, mint vidéken. Szállít díszfákat, díszcserjéket, rózsá­kat, kúszónövényeket és a legmodernebb kerti bűtorokat. A hires DEME tR-féle rózsa­telep kizárólagos bizományosa. Fürdőparkok, városi nyilvános parkok, utca- fásifás és temetők rendezése. 33 Kitüntetve több kerlművészeti éremmel: Pécs Szombathely, Budapest, Debrecen. Kérje mindenütt a 125 „S o p r o n-0 y ő r i“ WE II2»V mert a legfőbb és I bob B | legmegbízhatóbb Telep és iroda : Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I., Fehérvári-ut27.Tel. J. 128-01 Kőtél- és géptömilő- anyag-gyár 127 (Újlak), Bokor-utca 27. sz. (a Lajos-utca és Bécsi-út között) Telefon: 124-97. saját gyártmányú gazdasági-, bánya-, gép- és pincekötelek, valamint fzalkay Papp József #|~----Z----” " , j Budapest, III. (Ujl Nagy ban és kicsinyben Mindennemű istrángok, kötőfékek és kévekötő-kötelek, spárgák és zsmórok. — Abrakos tarisznya, mindennemű vízmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. a legjobb minőségben. Elvállalja géphajtó-kötelek szereléseit és feszítéseit. Ruhaszárító-kötelek a legjobb minőségű kenderből és olcsófajta kenderrel borítva. Magyarország leg- rádiumosabb gyógy vize. Az Erzsébef- hid budai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban. Ra- dioactiv hatású ithlumos és cal- cium-hydrocar- bonátos gyógyvíz Hungária gyógyforrás a szföv. házi kezelésében. Mura, Keserüsó-kura. Ja­vasolva vesebán- íalmak, gyomorba­jok, székelési zava­rok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 1000 korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel 7 órától este 6 óráig. Igazgatóság telefonja J. 112-59. 491

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom