Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-12-03 / 867. szám

Budapest, 1926. december 3. BUDAI NAPLÓ 3 útra ment az aijierikai Egyesült Álla­mokba. A vörösuralom idején a bol­sevisták éjjel elhurcolták és heteken át fogvatartották, mert a Károlyi- forradalom után polgárőrséget szer­vezett meg Keleníöldön, /nely kitű­nően bevált. Egyéni kvalitásai oly rendkívüliek, hogy szinte predeszti­nálják a legmagasabb tisztségekre, or­szágos tevékenységre. Tury Zoltán dr. a ni. kir. közigazgatási bíróság itélő- bírája, ismert polgára a budai rész­nek. Jogi tanulmányai befejezésével pénzügyi szolgálatba lépett és köze) egy évtizedet töltött az adófelügyelő­ségnek akkor még az egész budai részro terjedő osztályánál. Méltányos és igazságos működésére még ma, egy negyedszázad múltán is sokan emlékeznek vissza. Kivételes szorgal­ma rövidesen a közigazgatási bíró­sághoz vezette őt, hol előbb tanács- jegyző, majd báró Wlassics Gyula oldala mellett a pénzügyi osztálynak elnöki titkára volt. Ebből az állásá­ból szokatlanul gyorsan és fiatalon emelkedett a legmagasabb bírói szék­be. Bírói hivatásán felül pénzügyi, jogi és közgazdasági szakirodalom­mal foglalkozik. Tudományos mun­kássága és gyakorlati kézikönyvei szakkörökben teljes elismerést arat­tak. Univerzclis tudású ember, aki nemcsak hogy megtanult mindent, de a gyakorlati élet szűrőjén átszűrve, igazságokat termel embertársai oku­lására, anélkül, hogy e tudásával terhűkre volna. Minden társaság szí­vesen látja, mert ötletes, szellemes és kulturált tudással átszőtt kijelentései, szónoki készsége rendkívül emelik a társalgás nívóját, mintahogy a par­lament nívóját is émelné. A bíró az igazság képviselője. Szepesi ágostai ny. postahivatali igazgató, született Olublón (Szcpesmegye) 1860-ban. Is­koláit kitűnő eredménnyel Nagyvára­don végezte. A magy. kir. postahiva­talba 1884-ben lépett, ahol kiváló szaktudásról tett tanúságot s a hiva­tali rangsorban gyorsan emelkedett, úgy, hogy postafőnök 1898. évben lett. Óbudára 1901-be került, ahol alantasai nagy szeretettel viseltettek a lelkiismeretes, szigorú, de atyailag gondoskodó főnökkel szemben. Óbuda társadalmi mozgalmaiban is tevéke­nyen vett részt és különösen karita­tiv működése révén nemcsak népsze­rűséget, hanem általános megbecsü­lést szerzett magának. Fáradhatatla­nul tevékenykedett minden jó és ne­mes ügyben, lelkes pátrfogója minden szegénynek és elhagyatottnak. Mint az iskolaszék gondnoka évekig istá- polta a napközi otthonokat, rendezte a szegény gyermekek felruházását és felügyelt a népkonyhára, melynek mintaszerű vezetését a hatóságok több ízben elismeréssel kiemelték. Közéleti érdemei elismeréséül a kerü­let polgársága osztatlan rokonszenv- vel két ízben is beküldte a főváros törvényhatóságába s több ízben a ke­rületi választmányba, ahol puritán gondolkodással mindenkor a 111. ke­rület érdekeiért dolgozott. Huszonöt éven át volt az iskolaszék rendes tagja, majd gondnoka. Mindenki szereti. Kadnár Király Sopronban született 1864-ben, ahol az érettségi vizsgát is letette, ott végez­te önkéntesi szolgálatát és fiatalon, 1886-ban került a Déli Vasúthoz mint forgalmi gyakornok. A Dé^i Vasút összes vonalain teljesített szolgálatot és nálánál alig ismeri valaki jobban e vasút hálózatát. 1905. óta Budán él, beosztva az üzletigazgatósághoz, eleinte mint előadó, majd alosztály- vezető és végül mint a főosztály fő- nökhelyettese. Becsülettel és szorga- | lommal eltöltött negyven évi szolgá­lat után mint helyettes igazgató vo­nult nyugalomba, hogy itt Budán élje í tovább azt a kedves társadalmi éle­tet, amit megnyerő egyénisége bizto­sít számára és ahol élénk részt vesz minden társadalmi mozgalomban. A külföldi vasúti konferenciákon ö kép­viselte a Déli Vasutot az igazgatóság teljes megelégedésére. Nagy tevé­kenységet fejtett ki Sopron vissza­csatolásánál. A világháború idején ö vezette a Déli Vasút hadiforgalmi ügyeit legfelsőbb helyen is elismert- szaktudással és hazafias buzgalom­mal. Eredménydús működését külön­böző kitüntetések és elismerő okmá­nyok bizonyítják. HeuschiosslCriisii Karnál tőzsgyökeres budai, aki sok díszes és maradandó értékű épületet terve­zett Budán és Nagy-Magyarországon. Született Budapesten, 1864-ben. Épí­tészmérnök, a Ludovika Akadémia építési szerkezettan tanára. Szolgála- tonkíviili százados, aki tizennyolc hó­napig volt a fronton a műszaki csa­patoknál, mint parancsörtiszt, több kitüntetést kiérdemelve. Gyönyörű szép építkezései mellett — amelyek­nek egyik legízlésesebb kivitele a Batthyányi-utcai bérháza — társadal­milag is vezető egyéniség Budán. A Közmunkatanács és a Középítési bi­zottság tagja, a Budai Polgári Kör volt alelnöke, ,a Lövölde elnöke, a fő­város közgyűlésének évek hosszú so­rán át volt tagja, a vízivárosi iskola­szék volt elnöke és az építőmesterek vizsgálóbizottságának tagja. Az ő lelkes agitációjára épült a Budai Vi­gadó és a Szilágyi Dezső-téri refor­mátus templom, amelynek belső be­rendezését is ő tervezte. Huszonhét éve presbitere a ref. egyháznak. Szé­kesfehérvárott ő építette a hidrogén­gázgyárat és ballontelepet és most legutóbb a Tabáni-körűt első palotá­ját: a Bethlen-udvart. Szakmájának kiváló képviselője és közéleti érdemei és közkedvelt egyénisége juttatták neki az Egységes Párt budai listá­ján a helyet. Hubert Vilmos az ország legrégibb — 52 éves — bydrotechnikai üzletének és fémipari műhelyének, Hubert és Társa betéti társaság Liszt Ferenc-tér 4. tulajdo­nosa, kereskedő és tanult fémiparos, aki négy nyugati nyelvet ért. Most 57 éves. Érettségije után az apja ál­tal 1874-ben alapított üzletbe lépett, majd külföldi fémipari tanulmányokat végezve, 1887-ben az ország első fürdőkályhagyárát létesítette. Több ■szabadalom tulajdonosa. A háború alatt távol állva minden háborús üz­lettől, a hovédelnri minisztérium, pénzügyminisztérium és főváros által együttesen létesített központi fémát­vételi bizottság hites szakértője volt és ezen igen nagy felelősséggel járó, több mint 800 napos munkát ideális önzetlenséggel végezte (sok százezer aranykoronát igényelhetett volna), annyira, hogy még ezen munkásság­gal együtt Járó tetemes készpénz- kiadásainak i (1600 kocsiút, gyakoii bécsi kiküldetések) megtérítését sem fogadta G. De elvégezte teljesen ön­zetlenül a főváros házaiban a rekvi- ziciós munkálatokat és önzc t len ül szakértősködött a város fém- és vas­áru kobzasi munkáknáliiá! Hűséges segítőtársa Pin ki Ferenc közmunkájának két évtizeden át. A Budai Társaskör abinőke az I. kér. Kereskedők és Iparosok Körének ügyvezető elnöke, a III. választókerü­let Ripka pártjának ügyvezető < Inöke, a Polgári Egység Klubjának végre­hajtóbizottsági tagja, fővárosi pótbi­zottsági tag, a Kereskedelmi és Ipar­kamara több jury-jének tagja, a Fő­város Kisipari Hitelintézetének igaz­gatósági tagja és alig van Budapes­ten jótékonysági intézmény, melynek nem volna támogató tagja. Horváth István született Budapesten, 1879 június 8-án, régi, patrícius budai családból. Kö­zépiskoláit befejezvén, a budapesti tudomány egyetemen jogot végzett, majd édes atyjának nyomdokaiban ipari ügyekkel foglalkozott s már 22 éves korában Dékáni Árpáddal Kis­kunhalason csipkeverő műhelyt léte­sített s megvetette az alapját az az­óta világhíres halasi csipkének. A háború előtt közszolgálatban állott s évekig a székesfőváros tanoncnyil­vántartása körül tevékenykedett, majd mikor a kormáiny megtiltotta a keleti szőnyeg behozatalát, külföldi tapasztalatai alapján szőnyegkészítés- scl kezdett foglalkozni, meghonosítot­ta a magyar szőnyegipart, mely éve­ken keresztül sok ezer munkásnak kenyeret, a magyar iparnak pedig még külföldi vonatkozásban is méltó megbecsülést szerzett, így többek kö­zött elnyerte munkáival a milánói iparművészeti kiállítás egyik leg­szebb kitüntetését, az állami nagy aranyérmet. Ézidőszérint a Turáni Szőnyegszövő Részvénytársaság ügy­vezető igazgatója, mely ugyancsak az ö alapítása s nemcsak előttünk, budaiak előtt, de az egész fővárosban sőt az ország minden részében jó! ismert és megbecsült ipari üzem. ) a debreceni nemes családból elszár­mazva, 1881-ben született Alsó- Sebesen, Sárosmegyében. Ott végezte iskoláit és a gimnáziumból lépett a cukrászipari pályára. Eperjesen kezd­te, ahonnan Budapestre jött, ahol több kiválóan ismert nagy cégnél volt al­kalmazva. Szaktudása bővítése céljá­ból 1902-ben Bécsbc, onnan Zürichbe, azután Berlinbe és Brüsselbe, majd Párisba és onnan Londonba ment, ahol huzamosabb ideig tartózkodott. Mindenhol a cukrászművészet nem­zeti, különleges sajátosságait leste el ás tanulta meg. így vitte tovább a vágy a nagyvilágba. Egy angol fen- hatóság alatt álló hajón beutazta az egész keletet. Ugyanezzel a hajóval Amerikába indult és Braziliába igye­kezett, de útját megakadályozta a hajót ért szerencsétlenség Brazília közelében. Nyolc napig hányódott a folyton sűlyedő hajón, míg egy Li- verpolba induló angol hajó nem jött Horváth István társadalmi téren is 1 értékes munkásságot fejt ki s elnöke a Keresztény Iparosok Országos Szö­vetségének, a II. kér. Iparoskörnek, a Szőnyegszövök Országos Egyesületé­nek, kinek nevével szívesen találko­zunk a II. kér. minden politikai meg­mozdulásánál ig. i segítségükre és a hajó személyzetét fedélzetére vette. így került vissza Anebaba és ekkoi határozta cl. hogy végleg visszatér hazájába. Budán telepedett le és 1911-ben nyi­totta meg mai virágzó üzletét a Krisztina-köruton, melyet már 1916- ban kénytelen volt kibővíteni a foly­ton növekvő forgalom miatt. '912-ben szülőföldjéről, Eperjesről nősült és boldog családi életét három gyermek bizonyítja. Elénk részt vesz állandóan, mint vezető egyéniség az iparosügyekben, főleg szakmája terén. A cukrász- ipartestület elöljáróságának érdemes tagja. Amikor Budán, a felső Krisz­tinaváros iparosai és kereskedői 1921-ben érezték az egyesülés hiá­nyát és megalakították az „I. kér. Iparosok és Kereskedők Köré“-t, an­nak elnökévé megválasztották Ravasz Lászlót. \ Szent Gellert j j Gyógyfürdő I X ..... ^ * V isgyögyintézet és Napfiirdő J ♦ « : : | Külön férfi és női osztály, t | A legmodernebb berendezés, f * Szakképzett személyzet. t í ____________ <• Ru das-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok Swábíhegyi nagyszálló vezetésem alatt megnyílt Különös gonddal ügyelek arra, hogy | a lakás, ellátás, valamint a kiszolgá- | lás kifogástalan legyen Week-end tartózkodásra a legpompásabb hely. Szombat délutántól hétfő délig csak 225.000 korona Szobák telefonon Is megren­delhetők Szives pártfogást kér: üíiferresner János Telefon: 45—02, 46—72. (TFok Báli-, selyem-, brokát-, lakk-, speciális vadászcipők és egyéb cipőkülönlegességek leg- juiányosabb beszerzési helye iparosok! A II. kér. Iparoskor, mely a budai kézműiparosok legkomo­lyabb egyesülete, férfias elhatáro­zását és megnyilatkozását Bethlen István gróf miniszterelnök mellett, követte az „Országos Iparospárt“ állásfoglalása és az iparossághoz intézett szózata, mely szerint a párt ez alkalommal nem állít jelöl­tet, hanem támogatja egész súlyá­val Bethlen István gróf politikáját, — most az egyik iparos szaklap, a vendéglősipar jól szerkesztett szaklapja, a „Vendég“ írja a kö­vetkezőket: „ ... Ha mi kívánságaink meg­valósulását akarjuk elérni, ha iparunkat fejleszteni akarjuk; ak­kor le kell mondani a mindenáron való ellenzékieskedésről! A háború elő.tti időkben épp a sok évtizedes ellenzékieskedés okozta ipari moz­galmainknak állandó eredmény­telenségeit. Iparunk sokat köszön­het a kormányzópártnak — töb­bek közt a képesítést is — tehát jövőnk — mindnyájunk érdeke szempontjából kívánatos a válasz­tásnál segíteni azt a pártot, ame­lyik megértésétől, jóindulatától a mi jobb jövőnket remélhetjük. Ha nem küldhetjük be Glück Frigyest, Guruiéi Károlyt vagy Keszey Vincét képviselőnek, akkor küld­jük be azokat, akik az ezeréves alkotmány pillérein a jog, törvény, igazság tégláival akarják a nem­zetet újjáépíteni...“ A Kelenföldi iparoskor még nem döntött, de ott is erős mozgalom indult meg, hogy az iparosság rázza le magáról a demokrata járószalagot, és Bethlen István zászlaja alá álljon, — ahogy Óbu­dán az „Iparosok és Kereskedők köre“ is kénytelen lesz alávetni magát tagjai túlnyomó részének állásfoglalása miatt. Az Egységes párt íveit Budán eddig 3740 önálló iparos írta alá. ÚJ PÁRTIRODA: _ A most pártonkívüli volt demokra­ták külön választási irodát állítottak: II,, Fő-u. 61. sz. a., melynek dr Löff­ler Vilmos, a II. kér. Demokrata-párt volt főtitkára a vezetője. Telefon: 159—57. PÁRTGYÜLÉSEK ÉS VACSORÁK: Vízivárosban: 5- én: vasárnap — Lövölde. 6- án: hétfőn — Kispipa. 7- én: kedden — Chrobasinszky. Kelen földön: Decemben 4-én este 8-kor az I., Horthy Miklós-út 59. sz. alatti Kér. szoc. párthelyiségében tagértekezlet. December 4-én este 8-kor Sasadi- űt 74. sz. alatti özv. Király Józsefné vendéglőjében pártvacsora. ^ December 5-én délután 4-kor a Szt. Gellért vendéglő márványtermében választási nagygyűlés. December 6-án este 8-kor I., Vil- lányi-ut 42. alatti Kriszt-féle vendég­lőben pártvacsora. Krisztinavárosban: December 7-én I. kerület fél 9-kor a Pozsonyi-féle vendéglőben (Krisz- tina-körut 8—10) pártvacsora. Az I., Iparosok és Kereskedők Köre. I szécHEnyi GydgyFüfiDő 1 a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden p o ntj ától könnyen ineykö zeHihető. (Budai Vigadóval szemben) zzssszz Többszörösen kitüntetve - :.■■■ ■ A parcellázás a leggyakorlatibb tőkegyűjtés mert: aki részletfizetésre telket vesz, otihont épit magának olyan pénzért, amit külön­ben észrevétlenül elköltött volna Aki pedig szabadon álló telkeit par­cellázás céljából adja el, sokszoros értéket ér el. A legpraktikusabban parcellás és a legjobb feltételek mellett áivesz direkt tulajdonosoktól telket: „GLOBUSBANK“ RT. Budapest, VII., Baross-iér. 14. MODERMSZ t€S JANCSÓ JENŐ 97 I,. Rcham-u. 4. Lev.-lap hívásra házhoz megy. HMIfl-ráFOW Sj Magyarország legrádiumosabb gyógyvize Az g Erzsébet-híd budai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban. Radioacisv hatású lithsumos és cafcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbajok, székelési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint lOOO kor. karlsbadi sóval 2000 kor. Igazgatóság telefonja: T. 86-7S R G CJ CJ © I 7 Órától GSf© 6 Óráig hawaii László Szűcs József Pásztélyi Miimos az „Atlantica Trust“ igazgatója, szü­letett 1879-ben. Gimnáziumot és ke­reskedelmi iskolát végzett és az érett­ségi vizsgálat letétele, valamint egy­évi önkéntesi szolgálata után tartalé­kos honvédhadnaggyá neveztetett ki. Az Atlantica Trustnál annak megala­pítása óta működik s már a háborút megelőzőleg osztályfőnökké nevezte­tett ki. A világháború kitörésekor azonnal frontszolgálatra vonult be és sebesülten tér haza. A budapesti se­bészeti klinikáról gyógyultan ismét ! ■ nlirfo f f n m nL'/ulncúf o r/ A tlontiVóno I amelynek tengeri gőzösei a háború j alatt tudvalevőleg az Adrián teljesí- 1 tettek hadiszolgálatot. A társaságnak f immár évek óta egyik vezetőállásban levő igazgatója, akinek szaktudását ott rendkívül megbecsülik. Humánus I gondolkodásmódja és szociális érzéke I révén nagy népszerűségnek örvend I alárendeltjei körében, pedig a vállalat szervezete szigort követel. Méltányos­sága ezt is tűrhetővé teszi. Nem mint politikus, de mint hajózási szak- tekintély, űrt töltene be a parlament- I ben. a Ganz-féle Villamosági R.-T. régi, megbecsült tisztviselője, aki főleg a nagyvállalat, népjóléti intézményeiben vet tevékeny részt és a gyár mun­kástömegével állott állandó érintkezés­ben. Gyakran volt a szószólójuk és méltányos, igazságos eljárása nevét a munkások körében is rokonszenvessé tette. Elénk részt vesz a Víziváros minden társadalmi mozgalmában. ■I KV no*

Next

/
Oldalképek
Tartalom