Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-11-19 / 865. szám

Budapest, 1926 november 19. BUDAI NAPLÓ 3 A gázgyár uj igazgatósága Kitüntetett budaiak Rudas-fürdő A budai forráscsoport 1 e g- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok A budai ingatlantulajdonosok a telekszerzés megkönnyítésére tö­rekszenek és éppen ezért a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesületé­nek e hó 14-én tartott közgyűlé­sén dr. Bárdos György ügyvezető alelnök rámutatott arra, hogy az ■emberek ezrei igyekeznek Budán telket szerezni, hogy saját kertes •családi otthont alapítsanak ma­guknak, tervüket azonban akadá­lyozza az, hogy az alkalmas tel­kek oly vidékeken fekszenek, me­lyeknek szabályozási terve, bár évtizedekkel előbb elkészült, nincs keresztülvive. A tulajdonos ezekrt a telkekre azzal a feltétellel kap építési engedélyt, hogy a szabá­lyozás keresztülvitelekor köteles házát lerombolni. Az ingatlantulaj­donosok már kérték Sipőcz pol­gármestert, hogy haladék nélkül vigye keresztül a városszabályo­zásokat, mert ez az exisztenciák tömegét juttatja kenyérhez. Mél­tatta azt az évtizedes munkát, me­lyet a BUDAI NAPLÓ a budai ér­dekek előbbreviteléért kifejt és önzetlenül támogatja az Egyesü­let törekvéseit is. Dr. Szitár Endre ügyvéd az ingatlanokat terhelő "hozzájárulások egyenlő elosztá­sát követeli. Széli Jenő, a. Székes- fővárosi Kisipari Hitelintézet Rt. vezérigazgatója tervezetet dolgo­zott ki az építkezéssel kapcsola­tos kisipari hitelnyújtás tárgyá­ban. Dr. Nemess Zsigmond szó- váteszi, hogy a közművek beve­zetésének költségeiben aránylago- ~san kellene részeltetni azt is, aki a bevezetés időpontja után jut az ingatlanához. Dr. Beregi Endre sürgősen orvoslandónak tartja azt az anomáliát, hogy a háztu­lajdonos akkor is egy összegben kénytelen az adót fizetni, ha a la,kó él a részletfizetési kedvez­ménnyel. Katona Gyula, Ramhab József, Bokor Rezső, Ligeti La­jos felszólalása után megválasz­tották a tisztikart: Társelnök: Dr. Lugmayer József birtokos. Alelnökök: Fehér Lajos, a Fehér és Dános cég beltagja, építész, Ligeti Lajos, a Hűvösvölgyi Park­szanatórium Rt. igazgató-tulajdonosa, Széli Jenő, a Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet Rt. vezérigazgatója. Ügy­vezető alelnök: Dr. Bárdos György ügyvéd, Heves vármegye tb. tiszti­ügyésze. Főtitkár: Ligeti Aurél mű­építész. Titkár: Dr. Szitár Endre ügyvéd. Pénztáros: Blichler I. Imre •gabonabizományos. Ellenőr: Ramhab József ny. fővárosi alkalmazott. Ügyész: Dr. Beregi Endre ügyvéd. Gazda: Dr. Bálint Béla jogtanácsos. Jegyző: Dr. Lengyel László ügyvéd. Számvizsgálók: Ács András cipőke­reskedő, Kozma Bernát iskolaigaz­gató, Újlaki Béla rt. igazgató. Vá­lasztmány: Augenfeld Lajos m. kir. kereskedelmi főtanácsos, , Bauer Fe­renc kir. tanácsos, papírkereskedelmi rt. igazgató, Bakos Ernő szobafestő és mázoló, Bokor József nyugdíjas, dr. Elszász Oszkár igazgató, Fekete Béla építész, dr. Jakabházy János ügyvéd, Katona Gyula műszaki igaz­gató, Komlós Gyula nagykereskedő, Lovas Sándor építész, Löry Imre igazgató, Molnár Péter, az Ingatlan- bank cégvezetője, dr. Nemess Zsig­mond ügyvéd, Radlóczky Ferenc kő­művesmester, Reiner Adolf asztalos, Rusz János kéményseprő-mester, dr. Simon Gyula bíró, dr. Tárnok Béla ügyvéd, Tóbiás Mihály kereskedő. A Rimamurány—Salgótarjáni Vas­mű Részvénytársaság rendes évi közgyűlésén az 1925—26. év zárszá­madásai és az ezzel összefüggő ösz- szes javaslatok egyhangú elfogadást nyertek. A részvényenkénti 8750 ko­rona osztalék folyó évi november 2-ától kerül kifizetésre. Gyiirky Gyu­la m. kir. bányaügyi főtanácsost az igazgatóság új tagjává választották meg. Az igazgatóság Haselböck Jó­zsef cégvezetőt az igazgatóhelyettesi címmel ruházta föl. Buda közéletében erősen sze­replő egyéniségeket ért a jól meg­érdemelt kitüntetés most, amikor okt. hó 28-án a székesfőváros ta­nácsa végleges szerződéssel a gázgyár vezérigazgatójává tette meg Rózsa Károlyt, aki dr. Ripka Ferencnek főpolgármesterré tör­tént megválasztási óta, mint he­lyettes vezérigazgató vezette a gázgyár ügyeit. Ezzel az alkalommal a tanács a vezérigazgató helyettesévé nevez­te ki Schön Győző eddigi műszaki igazgatót, s ennek helyére mű­szaki igazgatóvá eddigi helyette­sét, Szigeth Gábort. A kereskedel­mi igazgatói munkakört dr. Vés­zei Edére ruházta igazgatói cím­mel, akit két és fél évvel ezelőtt, mint tanácsjegyzőt osztottak be a gázgyár igazgatóságához szolgá­latra. Ügy szintén igazgatói címet kapott dr. Szabó Árpád, aki, mint főtitkár vezeti 6 év óta nagy kö­rültekintéssel a kényes személy­zeti ügyosztályt. Az eddigi fő­könyvelő, Dragonits Rezső az igazgatóhelyettes címet kapta. * Érdemes tisztviselőket jutalmazott ezzel a tanács, de bennünket itt Bu­dán különösen két kitüntetés érdekel, mert olyan egyéniségeket ért, akik erősen kiveszik részüket a közmun­kából, mely Buda érdekeit szolgálja. Szigeth Gábor, az új műszaki igaz­gató, 15 éve Óbuda lakója és a ha­talmas óbudai gázgyár építésének első kapavágásától kezdve ott él a gyárban és résztvesz a kerületet ér­deklő minden ügyben. Az elsők között áll Óbudán. Szekszárdon született és a kassai premontrei főgimnáziumban tett érettségit, a budapesti műegye­temen pedig megszerezte a gépész- mérnöki oklevelet. Mérnöki pályáját a Rock István-féle gépgyárban kezd­te, ahonnan 4 év múlva, 1907 aug. 15-én az „Ált. osztrák—magyar lég­szesz társulat“ budapesti gázmüvei szolgálatába lépett s így 19 év óta tagja. Előbb üzemi segédmérnök, majd 1910-ben üzemvezetővé lépett elő. A gázmüveknek a főváros részéről 1910 dec. 15-én történt megváltásá­val a főváros szolgálatába került, 1911 máj. 1-én a központi óbudai gázmű építésveztőségéhez helyezték át és az építkezés tartama alatt az építést vezető főmérnök helyettese volt. Az óbudai gázmű üzembejöve­telével annak üzemvezetőjévé nevez­ték ki, 1914-ben gyárvezető főmér­nökké, 1920 dec. 24-én műszaki igaz­gatóhelyettessé és a főváros tanácsa legutóbbi határozatával igazgatóvá nevezték ki. 1921. évben „A barna­szénkátrány termelése, lepárlása és felhasználása, különös tekintettel a hazai viszonyokra“ című cikkel a Macrvar mérnök és építész egylet Hollán-pálvadíját nyerte el, 1924-ben nedig a Kir. József Műegyetem „A gázgyártás, különös tekintettel a melléktermékek előállítására“ című tárgykörből magántanárrá kéoesítte- tett. amely képesítést a vallás és Vözokt. m. kir. miniszter 1925-ben megerősített. v Szabó Árpád dr. régóta szimpati­kus tngia a budai társadalomnak. Doétikns lelkű, kedves eg^éniseo^ aki- npk rnpsfpripri megírt if»1<m téléit a ViUnnfplp karitatív esfveciiWek köv- p>nilpcpín mindig sz’Ves örömmel hnll- oliqrnerppspl hormráüa a kö- ■y'nn cócr ]\Ipm sgívp.sen ViAc-rp] önma- -vórAI pq nsnk at ujsáo-írái fiirfsno­mUip megszólaltatni. Akkor is vé­—- Nem hiszem, hogy az én szerény életemnek története érdekelné a köz­véleményt. De, ha a Budai Napló ne­vében nem engedsz ez elől megszök­nöm és adatokat követelsz „élettör­ténetemhez“, — engedd meg, hogy a csekély személyemnek szánt sorokat háládatos szívvel azok emlékének szenteljem, akiknek életem során leg­többet köszönhetek, Ezek között ter­mészetesen elsősorban jó szüleimnek. A barsmeg-vei Aranyosmaróton szü­lettem 1879-ben. Atvám: ógvallai Szabó Kálmán, Bars vármegye árva- széki ülnöke volt. csendes, szerény, érzékeny lelkű, jó ember. Anyám: Máriássy Irén, mélyen vallásos, pá­ratlanul munkaszerető, takarékos, büszke magyar asszony volt. Anyai nagyatyám: márkás- és batizfalvai Máriássy István, Bars vármegye al­ispánja, a régi táblabíróvilág egyik tipikus alakja, igen nagy hatással volt nevelésemre és lelkületem ala­kulására. Sohasem voltam büszke az ö alispánságára — erre ő maga ta­nított — hanem arra igenis, hogy — mint negyvennyolcas honvédfő­hadnagy — szárnysegédje volt Klap­ka tábornoknak. Ha kezet csókoltam neki, mindig azt a sebforradást csó­koltam meg. amit egy orosz szurony- hagyott emlékül a kezefején. Á, gimnáziumot az első három év­ben a nagyszombati érseki konvik- tusban kezdtem, Simor János herceg- prímás ösztöndíjával, majd a lévai piarista gimnáziumban folytattam, ahol érettségit tettem. Mindig hálásan fogok emlékezni piarista professzo­raimra, akik izzó hazafiságban nevel­tek és szigorúan tanítottak, példakép- púi állítva elénk a vasszorgalmú zsi­dógyerekeket. Az önképzőkör irodal­mi pályázatain sorban nyertem az aranyakat, amiket — nagy bánatomra — az én takarékos, jó édesanyám mind elszedett tőlem. Húsz év múlva, anyám halála után, az ő legféltettebb kincsei között találtam meg az öreg sifónban ezeket az aranyakat, amiket most is őrzök. Ennyi irodalmi siker után termé­szetesen író akartam lenni. Lettem is rövidesen — diurnista a földművelés­ügyi minisztérium kiadóhivatalában, ahol írhattam eleget 8-tól 2-ig, napi 2 koronákért. Mert „az embert vágyai vezérlik“, rendszerint nem oda, ahova vágya­kozik. Én kikívánkoztam a kisvárosi élet kicsinyes társadalmából és Pest­re jöttem, szüleim nagy bánatára ott­hagyva a családi összeköttetéseket, amelyek a vármegyénél való érvénye­sülést biztosították számomra. A Gondviselés különös kegyelmének te­kintem, hogy itt a fővárosban olyan környezetbe és olyan férfiak közé ke­rültem, akik mellett az ifjú korom­ban lelkembe plántált magok nem romlottak el, mint annyi Budapestre került vidéki fiúval történik. Ezt kö- | szőnöm én Budának, ahol — hiába — j több az erkölcs, mint a pesti oldalon. A budapesti egyetemen végeztem jogi tanulmányaimat. Nem könnyen ment, mert apám tisztviselői fizetésé­ből nem telt az egyetemre, a régi családi vagyon pedig a táblabíró­világgal együtt a múlt emléke volt már. A minisztériumban meguntam a körmölést, dolgoztam ügyvédi iro­dában, tanítottam egy öreg németet magyarra, ez volt a legnehezebb munka életemben; a menzák, a kifő­zések nyomorúságát végigküszköd­tem, mint annyi más szegény ma­gyar fiú. De mindig tele idealizmus­sal! Minden hónapban felmerült a probléma, hogy az utolsó 'negyven krajcáromon vacsorát vegvek-e, vagy jegyet a Nemzeti Színház karzatára. Voltaképpen ez sem volt probléma, mert mindig a Nemzeti győzött. Unokabátyám, Szabó Ágoston ho­zott át Budára 1898-ban és bemuta­tott Szebeny Antal családjának, ahol a fiúk mellé gimnáziumi tanítóra volt szükség. Ez volt fordulópontja éle­temnek, ezóta vagyok budai polgár, két év híjján immár harminc eszten­deje. Szebeny megismert és vitt ma­gával mindenüvé. Csakhamar beke­rültem a Zichy Nándor gróf uradal­mainak Szebeny által vezetett jog­igazgatói irodájába, melynek később vezetője lettem. 1901-ben választot­tak meg a Szapadpolgári Körben jegyzőnek, éppen 25 esztendeje. Az­óta élek a szabadpolgárokkal, akikkel — Szebeny mellett — résztvettem az I. kerület minden közügyi mozgalmá­ban, a Bernát István—Falk-féle vá­lasztásnál, a szabadpolgári párt köz­ségi harcaiban, majd az I. kerület függetlenségi és 48-as pártjában, amelynek programmjával Szebenyt behoztuk az országgyűlésre. Ezekben a pártügyekben az én részem mindig a munka volt, a címíráson kezdve, egészen a plakátfogalmazásig és a választási irodavezetésig. Szebeny Antal és Platthy Gvörgv voltak eb­ben a munkában tanítómestereim, és ez a 25 éves közmunka nagy ember- ismeretre is tanított. Hálám jeléül az én indítványomra alakult meg a Sze- benv Antal-emlékbizottság s ezzel egvütt ápolom Szebeny emlékét. Nekem az életben bajom mindig csak azokkal volt, akik nem ismertek meg közelről. A szabadpolgárok kö­zött ismert ijieg Ripka Ferenc, azért lett jó emberem. 1911-ben meghít a gázgyárhoz, ahol doktori diplomával beállított inasnak, hogy végigjárjam az iskolát. Addig is dolgoztam én eleget, de nem tagadom, liogv 33 éves koromban, Ripka Ferenc mellett tanultam meg: mi az igazi munka Egy férfi, akinek életszükséglete, liogv naponta 14—16 órát dolgozzék, ez Ripka Ferenc. Ilyen ember mindig érték marad, mert minden ember I annyit ér, amennyit dolgozik. Én so­kat köszönhetek Ripkának, de ezt a példát a munkában, amit benne 15 éve csodálok, ezt köszönöm neki legjob­ban. Az én szerény pályafutásomból mi érdekelheti még a budaiakat? A há­ború alatt — kitűnő elöljárónk: Bu­dái Ede vezetésével — sokat dolgoz­tam a Tabáni és az Alsó-Krisztina­városi Segítő Bizottságban; 1915 óta, mint a Klotild Szeretetház Egyesület titkára veszek részt Ripka Ferenc jótékonysági munkájában, a Szabad- polgári Kör ügyvezető alelnöki tisz­tében pedig régi, kedves barátaimat: a szabadpolgárokat szolgálom. Amit Budától kaptam, igyekszem Budának munkámmal visszaadni. A jó Isten adott jó feleséget, de nem adott gyermeket és ezért kétszere­sen érzem kötelességemet a köz szol­gálatára, amiben csak egy irányí­tóm van: lelkem függetlensége és keresztény magyar érzésvilágom. A jövőre van egy forró vágyam: hogy a föld, ahol születtem s ahol maróti családi sírboltunkban szülőim porla- doznak, mielőbb felszabaduljon a cseh járom alól és én újra magyar' földbe térjek majdan haza megpihen­ni, azok mellé, akik érettem annyit fáradoztak. A legnagyobb kérdés az építkezés Nagyon időszerű és értékes elő­adást tartott a Budai Társaskör­ben dr. Bierbauer Virgil műépí­tész e hó 6-án, amelyben a bécsi községi lakásépítő akciót ismer­tette és bebizonyította, hogy Bécsben a szocialista uralom drá­gán és célszerűtlenül épít. Felso­rolt sok érdekes adatot és levonta okszerűen a reánk nézve fontos következtetéseket. A tetszéssel fogadott előadáshoz elsőnek Szombathy Kálmán szólott hozzá és a maga részéről is igazolta, hogy a bécsi lakásépítő akció nem vált be és Bécset gazdasági ka­tasztrófa felé viszi. 1924-ben egy­billió koronát adott ki Bécs váro­sa építkezésekre akkor, amikor ugyanazon évben Bécs városának összes adó és egyéb bevétele csak 3 billió koronát tett ki. De a lakáskeresők számát sem csök­kentette ez az építkezési akció, mert 1923 január 1-én még csak 40.000 lakáskereső volt, míg 1924. év végén már több mint 80.000-en igényeltek lakást Bécsben. A majdnem ingyen adott lakásokért nagy a tülekedés. A vitát befejez­te LIoór-Tempis Mór tanulmány- számba menő felszólalása és dr. Baránszky Gyula beszéde, amely­ben sürgette a tisztviselőknek nyújtandó állami kölcsönt, hogy így fölépíthessék saját családi ott­honukat. Végül pedig társasva­csorához ült a közönség. ________ Eg yik nagy kérdése Budapest iö vendő fejlődésének a Duna Tisza- csatorna, mely rendkívül emelné az új csepeli kikötő fontosságát. Ez a kikötő Budapest jólétének lesz egyik alapja, míg a másikat gyógyvizek al­kotják. A II. kér. Iparoskor legutóbbi estélyén (e hó 7-én) Becsey Antal gépészmérnök, kormányfőtanácsos tartott ismeretterjesztő előadást és ennek tárgyát a Duna Tisza-csa­torna jelentőségének ismertetése ké­pezte. Közérdekű előadásában be­mutatta a különböző terveket; ezek közül legfontosabb az a kettő, amely a Nagy-Alföld bekapcsolását célozza a Duna hajózási rendszerébe. Mind a kettő Haraszti táján induló elég bő­vizű csatornát vesz számításba, de az egyik tervezés szerint ez a csa­torna Szolnok közelében, a másik szerint pedig Csongrád vidékén nyíl­na a Tiszába. A székesfőváros te­kintetéből különösen az előbbinek volna nagy jelentősége. Miután a kör elnöke, Berényi János megköszönte a szép és érdekes előadást, szólásra emelkedett a kör tiszteletbeli elnöke, Lendl Adolf dr., hogy a nagyfontos­ságú gazdasági kérdéshez hozzá­szóljon; különösen a mezőgazdaság érdekében levőnek tartja e víziút mielőbb való kiépítését. Közkívá­natra még egy rövid előadásra vál­lalkozott ezután Becsey Antal, hogy a budai fürdőkről néhány érdekes adatot közöljön. Az iparoskor tiszti­kara nevében, kedélyes vacsora köz­ben fölszólalt még Váli Gábor, Doni- bucii Jakab, Csiszár Lajos, éltetvén az előadót. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 A régi budai országutat, mely „Nánási-út“ néven vonult Szetendré- töl Csillaghegyig a Duna mentén, most újból meg fognak nyitni, Szent­endre polgármesterének buzgólkodása révén. Ez lesz a legrövidebb út a két dunainenti helység között. „NOVA“ MQTQP­KERÉKPÁR a vezető magyar márka Gyártja: Gép éo Vasútfelszerelési Gyár RT. Kistarcsa Elárusító helye : VI., Liszt Ferenc-tér 7 KRAMER ADOLF festő- és mázolómester L, Lágymányosá-u. 4 Telefon: József 82—57 \MORA VECZ\ | cukrászkülönlegességek $ KRISZTINA-KÖRÚT8—10. (Anna-udvar) 1 \ZSÚll TOR T ÁK% Z finom teasütemények fej ■4 ---- Bonbon, drazsé. HH !jj Ari)«* Hajós Bertalan 8 ü t ő d é j e BUDÁN, II., Fő-utca fi A Ajánlja kitűnő házikenyerét és » » elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek MODERN SZŰCS JANCSÓ JENŐ 97 !,. Roham-u. 4. Lev.-lap hívásra házhoz megy. GSÁTHY FERENC R.-T. irodalmi vállalat, könyv- és papirkereskedés I., Krisztina-körut 133. (Krisztina-tér 7.) .9 f HUN<iARIA-G90<i9F01)RAS Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban. Radtoacfiy hatású Hthiumos és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbajok, székelési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint lOOO kor.' karlsbadi sóval 2000 kor. Igazgatóság telefonja - T. 86-76 Reggel 7 órától este 6 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom