Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-11-19 / 865. szám

XXII. évfolyam. 865. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 6000 korona. 20 mm. magas hirdetés 120.000 K. Szövegsor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 novembe r 19. Választás előtt Budai elgondolások — Zavaros pártaJakífások — Budán megszűnt a Demokrata-párt jelentősége Kezdünk okoskodni Budán. Még ha le is akarnánk hunyni a szemünket, folyton nyitogat- ják. Muszáj látnunk és ha már muszáj látni, akkor aztán bízzák csak reánk, hogy mit látunk. Megláttuk azt a forradalmak után és látjuk azóta folyton,.hogy egészséges várospolitikát Buda­pesten nem lehet csinálni a — kormány ellen. Minden fontos,' nagy kérdést csak akkor tudtunk megoldani, ha segítségünkre jött a kormány. Minden nemzet, mely nehéz bajokkal küzd a háború óta, diktátori hatalommal ruházta föl a vezérét, csak éppen a legna- gyob nyomorúságba jutott Cson- ka-Magyarország játszik ellenzé- kesdit. Még a kormányt támogató községi párt is, meiy uralomra jutott Budapesten — a városhá­zán ellenzéki politikát folytat. Ezt jól megnéztük, jól meglát­tuk. Ennek a meglátásnak volt a visszhangja az a zászlóbontás, mely a társadalmi békét és a ter­melő munkát kívánó, komoly pol­gárság táborát volt hivatva to- borzani és mely zászlót Bethlen István gróf célkitűzése és elindu­lása nyomán dr. Ripka Ferenc merte kibontani. Az igazság zász­laja volt, megkövezték értté. So­kan meg sem értették, sokan fél­re értették. Csakhogy nagy esz­méket, társadalmi nagy igazsá­gokat nem lehet kővel agyonver­ni. A budai társadalom legjobbjai, Ripka mellé állottak, minden ke­rületben megmozdult a józan pol­gárság és ma tábora nagyobb, mint első diadalai idején. Ennek a zászlóbontásnak a hatása alatt a polgárság közfelfogása egészen átalakult. A jelszavas politika el­vesztette az élét. A szélsőségek csúcsai letörtek. Fölbomlottak a természetellenes szövetségek és fölbomlanak a pártok is, amelyek létjogosultságát csak az ellenté­tek szítása adta meg. Közeledünk egymáshoz. Ripka Ferenc elérte célját és most a pártharcok fölé kell emel­nie a főpolgármester székét. Kö­zelebb kellett hoznia bennünket egymáshoz, hogy mindnyájunk főpolgármestere lehessen. Ezzel fölszabadult a politikai lidércnyo­más alól a városháza is. Mi budaiak ezt is jól látjuk. Mintahogy minden választásnál volt, de különösen a lajstromom választás óta teng túl az a tö­rekvés, hogy külön pártok alakí­tásával sok lajstrom létesüljön, mert ezzel szaporodik az első helyen vajó jelölés lehetősége. Elősegíti ezt itt Budán, de oda­át Pesten is a Demokrata-párt széthullása. Amíg Vázsonyi élt, zsidó vallási! polgártársaink, akik a politikában is praktikusak tud­nak lenni, egyszerűsítették a sa­ját politikai elgondolásukat azzal, hogy ott van a pozitív vezér, a korona által is aprobált vezér: Vázsonyi. Csak mögéje kell ál­lam', majd ö elvezeti a zsidósá­got és e célra nagyon alkalmas volt a Demokrata-párt. Most ez a politikai dolcsefarnyiente meg­szűnt, a zsidóság kénytelen uj el­gondolásokba merülni, új utakat keresni, mert új vezért hiába ke­res. A nagy nyájból minden alve- zér kiszakított egy kis falkát a maga saját “külön használatára s a megmaradt nagy tömeg, az apák poltikáját készül követni, akik odaálltak a kormány háta mö­gé és azt mondották: — Ami Tisza Kálmánnak jó, az nekünk is jó! — és nem jártak rosszul. Most minden út Bethlen-hez ve­zet vagy a — szocialistákhoz. A kereskedelem és a gyáripar nagyjai már ráeszméltek erre és kertelés nélkül a kormány mögé állottak. A kis emberek, akiknek érvényesülési célból kell a poli­tika — új pártokat létesítenek. Itt a kis polgárokat igyekeznek egyesíteni, — ott a hadikötvény­tulajdonosokat. Csak azért, hogy odafent észrevegyék, hogy ők is vannak, mert az ő bajaikon is csak a kormány segíthet. Öreg nyugdíjas katonatisztek még szo­ciális pártot is alakítanak, termé­szetesen magyar nemzeti nyug­díjemelő — kormánytámogató alapon. Lesz iparospárt, B-Iistás- párt, tisztviselő-párt, korona-párt, pengő-párt és ha még havazni ta­lálna;, talán megalakulna a hóka- parók pártja is. Mert békességes időkben, ami­kor választásokról egyáltalán nin­csen szó, Budán minden ember tisztán látja azokat a kimagasló vezérembereket, akik arra ter­mettek, arra hivatottak, hogy a parlamentben Budát képviseljék. Összevissza négy-öt ember. Min­denki az ujjain összeszámlálhat­ja. Most azonban, hogy Ripka Ferenc fölülemelkedett ezen a kérdésen, maradtak hárma,in-né- gyen. De amint a választás ideget és vért borzolgató szele fújni kezd, egyszeribe van 30—40 je­lölt Budán. Mi budaiak azt sem tudjuk róluk, hogy voltak eddig. Aki csak ráér, jelöltté vedlik. Ve­lünk együtt élő, szürke emberek elkezdenek dagadni, mintha élesztőt nyeltek volna. Pesten megdagadt óriások egyszerűen átlépik a Dunát és a keblünkre borulnak. De mi ezt is látjuk, ezt is meg­tanultuk már. De megtanultunk várni is. Nincs okunk a sietségre. Majd gondolkodunk fölötte, mert hát — nem oda Buda! De ha már az egész ország kényelmi szempontokra rendez­kedett be és ezen az alapon a de­mokraták még csak nem is jelöl­ték azt a Bárczy Istvánt, aki nél­kül Budapestet nem tudták elkép­zelni, — mi is arra a kényelmes álláspontra helyezkedünk Budán, hogy itt van Bethlen István gróf, akit egész Európa bölcs államfér­finak tart, majd ő bölcsen elintézi a választást is. Mi budaiak föltétlenül megbí­zunk benne. Dubonai Pál. A Polgári Egység Pártja jelöltjei a budai oldalon — ahogy lapzártakor értesülünk — a kö­vetkezők: Kozma Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügyvéd, Szilágyi Lajos cs. és kir. kamarás, v. nemzetgy. képviselő, Becsey Antal kormányfőtanácsos, mérnök, Thury Zoltán m. kir. közigazgatási bíró, Kadnár Károly ny. déli vasúti igazgatóhelyettes, Szepessy Ágoston ny. postafőnök, Neuschloss-Kniisli Kornél műépítész, Hubert Vilmos kereskedő, Pásztélyi Vilmos részvénytársasági igazgató, Horváth István szőnyeggyáros, Sziits József magántisztviselő, Ravasz László cukrász, tanár, ifj. Thirring Gusztáv főmér­nök, dr. Vigyázó Géza tanácsjegyző, Viraág Béla szerkesztő, Wiesner La­jos gyógyszerész és Ullmann Béla titkár. Vacsora után Bódy Tivadar el­nök a,z ő kedves közvetlen mo­dorával ismertette azokat a mun­kálatokat, amelyek sürgősek, hogy így segíttessék a közlekedési mizériákon. Korrigálni kell egyes utak merész és hirtelen fordu­lóit, néhány összekötő utat kell kiépíteni, sok helyen burkolni kell az úttestet, lépcsőket állítani a meredek gyalogutakon, parkí­rozni néhány elhanyagolt, de át­mentén fekvő részletet és a csa­tornahálózat kiépítését is meg kell kezdeni. Az előterjesztéshez csaknem mindnyájan hozzászól­tak, ki-ki a maga környékének a baját tárva fel és ilyenkor látszik, hogy a városháznak alig van mos­tohább gyereke, mint a Sváb­hegy. Budátt, 1926. november 18 Hatalmas tüntetés volt, mely a „Polgári Egység Pártja“ vigadó­beli monstre-vacsoráján dr. Ripka Ferenc mellett spontán megnyilat­kozott, amikor Kállay Tibor v. miniszter megnyitó beszédében őt mondotta a polgári front meg­teremtőjének, amivel megmentette Budapest belső közéletét és visz- szaadta a városházát a polgár­ságnak. A vacsorán résztvevő másfélezer ember fölpattant a helyéről, valami orkánszerű taps harsant föl a teremben, mely még akkor sem csitult el, amikor dr. Ripka Ferenc főpolgármester föl- emelkedett helyéről és két kezé­vel intve, köszönje meg azt. Négyszer-ötször megújult ez a tapsvihar, mely igazolta a párt­taktikával félrevezetett polgárság osztatlan szeretetét. A Svábhegyi Egyesület tagjai, amint a nyirkos ősz beáll, nagy­részt leköltöznek a hegyről. Kü­lönös pesti jelenség, hogy itt 15 —20 percnyi távolságra két la­kást kénytelenek tartani azok, akiket foglalkozásuk szorosan köt a városhoz. Az üzleti negyedből a Svábhegyre húsz perc alatt rö­píti az embert az autó. A hegyen épült villák nagyrésze télen is lakható, de nehezen megközelít­hető, mert az a régi, lejárt, el­avult fogaskerekű nem alkalmas közlekedési eszköz, az autó pe­dig drága. Nyáron csak hagyján, de télen már sehogy sincs kellő kontaktus a völgy és ai hegy kö­zött. A Farkasrétre azzal a jegy­gyei lehet eljutni, amit a belvá­rosban vált az utas, a Hűvös- völgybe a Zugligetbe is, de a Svábhegyre — ah! az más! — A hídvámokaí eltörülték, de a Sváb­hegyre vámot kell fizetni, így aztán a havi társasvacsorát is a völgyben tartják a hegyla­kók. Folyó hó 8-án a szép múltú kedves Pannoni a-szálló külön termében jöttek össze a Svábhe­gyi Egyesület tagjai, hogy a szo­kásos társasvacsorán beszéljék meg a hegy ügyes-bajos dolgait. A vacsorán résztvettek: losonczi Bódy Tivadar dr. udv. ta­nácsos ny. polgármester, elnök, Ber­csényi Antal főigazgató, Berán József, Deutsch Ernő nagykereskedő, Fischer János Károly rt. vezérigazgató, Gold- schlager Sámuel gyáros, Glück Fri­gyes udv. tanácsos, dr. Györki Tibor tiszti orvos, dr. Györky Béla főorvos, Kotányi Zsigmond udv. tanácsos, Ker- pel Vilmos gyógyszerész, dr. Klug Emil ügyvéd, Makray Teoíil mérnök­vállalkozó, Mikus István m. kir. ál­lampénztári ig., Mangold Béla Kolos nagykereskedő, margittai dr. Neu­mann József korm. főtanácsos, Pop­per Károly gyáros, rétsági Pauncz Sándor udv,. tanácsos, dr. Párkány Frigyes ügyvéd, dr. Reimann Andor vállakozó, Rudas Gyula korm. főta­nácsos, Rákosi Jakab k. főtanácsos, Sándor Károly igazgató., dr. Stern Nándor nagykereskedő, dr. Siklóssy József ügyvéd, Schillinger Sándor nagykereskedő, Szegő Sándor, Tc- mesváry Imre, dr. Török Lajos egyet. A polgári front Kelenföidön Becsey Antal a vezér, nem keres mandátumot — A Tár­saskör uj helyisége — Összeforr a kelenföldi polgárság A polgármesterválasztás erő­sen megrázta a Kelenföld társa­dalmát, mely jól tudja azt, hogy mit vesztett. Kelenföidön Ripka Ferenc neve tiszta zászló és rend­kívül fokozta értékét az is, hogy ott Becsey Antal a zászlótartó, Kelenföidön nagyon jól tudják, hogy ez a két férfi nem játszik a szavával, nem kertel, hanem ha­zafias hittel követi becsületes meggyőződését. A különféle jel­szavak által megzavart és szét- szakgatott polgárság kezd kijó­zanodni és keresi az egységes polgári front lehetőségét. Kelen­föidön két olyan kaszinó va,n, mely a polgári jelszót tűzte ma­ga elé és az egyik kaszinó most ráeszmélt, hogy a választások óla karöltve jár a polgári gondolat ellenségeivel és most keresi azt az útat, mely visszavezetné a pol­gári frontra. Ennek a kaszinónak vezéremberei már megfontolás tárgyává tették a két kaszinó együttműködését, mert csak egy kis radikális csoport ellenezte azt eddig is. Nem lehet kérdéses, hogy a radikális elemek kis szá­mú csoportját követik-e ezentúl, vagy csatlakoznak a most átszer- 1 vezett Becsey-kaszinóhoz, mely a kerületben átvette a polgári front vezetését. Tudósítónk jelenti: A Kelenföldi Társaskör e hó 11-én este tartotta első közgyűlését, abból az alkalomból, hogy a kör a Horthy Mikiós-út 1. szám alatt pompásan be­rendezett otthont létesített. A Tár­saskör ezt az alkalmat egyfelől a klub-helyiség felavatására, másrészt tisztujítására használta fel. A rend­kívül szép számban látogatott köz­gyűlést dr. Siimeghi László m. kir. kormányfőtanácsos, közjegyző nyi­totta meg, beszámolva a Társaskör eddjgi tevékenységéről és azokról a nehézségekről, amelyek megfelelő ott­hon biztosítása tekintetében a leg­utóbbi időkig felmerültek. Utána a Társaskör ügyésze: dr. Natzler Er­vin ismertette a Társaskör új alap­szabályait, majd az uj tisztikar vá­lasztására került a sor. A közgyűlés Popovics Mihály m. kir. kormány­főtanácsos, gyárigazgató elnöklete alatt kiküldött kandidáló bizottságnak a jelölésre vonatkozó javaslatát egy­hangúlag elfogadta és a tisztikart a következőkép alakította meg: díszel­nök: Pompéry Elemér, a m. kir. sza­badalmi bíróság elnöke, 'elnök: Be- csey Antal, törvényhatósági bizott­sági tag, ügyvezető alelnök: dr. Sümeghi László kir. közjegyző. Alel- nökök: Balogh Gyula, Dinich Vidor, dr. Ulrner Ágoston, Szántó Jenő. Vá­lasztmány: Angyal Dezső, Bauer János, Biehn János, Buday Tádé, Czollner Béla, Dénes Károly, Fe­hér István, Fischer József, Fritz Jenő, Gáldy Marcel, Györgyi Kál­mán, dr. Halász Andor, Hanzély Ödön, Havas Jenő, dr. Heckenast Gusztáv, Herz Adolf, dr. Kabos Emil, ifj. Kozma Mihály, dr. Kuzma Gyula, Ostián Antal, dr. Patak Rudolf, Pán- czél Mihály, Popovics Mihály, dr. Rauch Iván, dr. Sényi Schranfz Pál, Simay Lajos, Springer Antal, ifj. Stein Mihály, Steiner József, Szalay György, Szentgyörgyi Ignác, dr. Tar- nay Kálmán, Ujj Gyula, Vámos Jenő, Várnai Alajos, Vetter Gusztáv, dr. Waldhauser Géza, Wodianer Bála, Zwack Béla, Zwack Lajos, Zsíros Ká­roly. — Tisz/tikar: Tőtitkár: Szé- csén Ferenc, háznagy: Halm Sándor, pénztáros: Moesz Károly, ellenőr, dr. Sauer Zoltán, ügyész: dr. Natzler Ervin. — Számvizsgáló bizottság: Elek Pál, Csusz Károly, Reisner Jenő. A megválasztott tisztikar nevében BECSEY ANTAL mondott meleg szóval köszönetét, ki­fejtvén azt a programmot, amelynek megvalósításáért a Kelenföldi Társas­kör létrejött. A Társaskör törekvéseit három főirányban kell megvalósítani. Tömöríteni a. Kelenföld és Lágymá­nyos társadalmának összes polgári erőit, amelyeket az elmúlt idők szen­vedélyes kitörései széjjel szórtak. Meleg otthont biztosítani minden pol­gárnak és polgári közületnek, amely e szélesebb körű szervezettség révén nemcsak a maga erejét hatványozza, hanem a Társaskör tiszteletreméltó törekvéseinek is hatalmas erőforrása lehet. Erőteljesen kell foglalkoznia a Társaskörnek a polgárság életét és viszonyait érintő mindennemű kultu­rális és materiális kérdéssel; erőteljes befolyást kell a maga súlyával bizto­sítania a városi közügyek intézésé­ben, a kelenföldi polgárság és rajta keresztül a székesfőváros egész pol­gárságának javára. És bár a politika nem kimondott programmja a Tár­saskörnek, mindamellett nem zárkóz- hatik el a Társaskörben tömörült intel­ligens középosztály a maga tisztvi­selő, kereskedő és iparos elemeivel az országos politika körébe tartozó kérdések elől sem. A nagy politiká­ban érintett polgári érdekeket érvény­re juttatni, Bethlen István kormányá­nak a társadalmi konszolidáció je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom