Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-11-19 / 865. szám

XXII. évfolyam. 865. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96.

Felelős szerkesztő :

V1RAÁG BÉLA

Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 6000 korona. 20 mm. magas hirdetés 120.000 K. Szövegsor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1926

novembe r 19.

Választás előtt

Budai elgondolások — Zavaros pártaJakífások — Budán megszűnt a Demokrata-párt jelentősége

Kezdünk okoskodni Budán.

Még ha le is akarnánk hunyni a szemünket, folyton nyitogat- ják. Muszáj látnunk és ha már muszáj látni, akkor aztán bízzák csak reánk, hogy mit látunk.

Megláttuk azt a forradalmak után és látjuk azóta folyton,.hogy egészséges várospolitikát Budapesten nem lehet csinálni a — kormány ellen. Minden fontos,' nagy kérdést csak akkor tudtunk megoldani, ha segítségünkre jött a kormány. Minden nemzet, mely nehéz bajokkal küzd a háború óta, diktátori hatalommal ruházta föl a vezérét, csak éppen a legna- gyob nyomorúságba jutott Cson- ka-Magyarország játszik ellenzé- kesdit. Még a kormányt támogató községi párt is, meiy uralomra jutott Budapesten — a városházán ellenzéki politikát folytat.

Ezt jól megnéztük, jól megláttuk.

Ennek a meglátásnak volt a visszhangja az a zászlóbontás, mely a társadalmi békét és a termelő munkát kívánó, komoly polgárság táborát volt hivatva to- borzani és mely zászlót Bethlen István gróf célkitűzése és elindulása nyomán dr. Ripka Ferenc merte kibontani. Az igazság zászlaja volt, megkövezték értté. Sokan meg sem értették, sokan félre értették. Csakhogy nagy eszméket, társadalmi nagy igazságokat nem lehet kővel agyonverni. A budai társadalom legjobbjai, Ripka mellé állottak, minden kerületben megmozdult a józan polgárság és ma tábora nagyobb, mint első diadalai idején. Ennek a zászlóbontásnak a hatása alatt a polgárság közfelfogása egészen átalakult. A jelszavas politika elvesztette az élét. A szélsőségek csúcsai letörtek. Fölbomlottak a természetellenes szövetségek és fölbomlanak a pártok is, amelyek létjogosultságát csak az ellentétek szítása adta meg.

Közeledünk egymáshoz.

Ripka Ferenc elérte célját és most a pártharcok fölé kell emelnie a főpolgármester székét. Közelebb kellett hoznia bennünket egymáshoz, hogy mindnyájunk főpolgármestere lehessen. Ezzel fölszabadult a politikai lidércnyomás alól a városháza is.

Mi budaiak ezt is jól látjuk.

Mintahogy minden választásnál volt, de különösen a lajstromom választás óta teng túl az a törekvés, hogy külön pártok alakításával sok lajstrom létesüljön, mert ezzel szaporodik az első helyen vajó jelölés lehetősége.

Elősegíti ezt itt Budán, de odaát Pesten is a Demokrata-párt széthullása. Amíg Vázsonyi élt, zsidó vallási! polgártársaink, akik a politikában is praktikusak tudnak lenni, egyszerűsítették a saját politikai elgondolásukat azzal, hogy ott van a pozitív vezér, a korona által is aprobált vezér: Vázsonyi. Csak mögéje kell állam', majd ö elvezeti a zsidóságot és e célra nagyon alkalmas

volt a Demokrata-párt. Most ez a politikai dolcsefarnyiente megszűnt, a zsidóság kénytelen uj elgondolásokba merülni, új utakat keresni, mert új vezért hiába keres. A nagy nyájból minden alve- zér kiszakított egy kis falkát a maga saját “külön használatára s a megmaradt nagy tömeg, az apák poltikáját készül követni, akik odaálltak a kormány háta mögé és azt mondották: — Ami Tisza Kálmánnak jó, az nekünk is jó!

— és nem jártak rosszul.

Most minden út Bethlen-hez vezet vagy a — szocialistákhoz. A kereskedelem és a gyáripar nagyjai már ráeszméltek erre és kertelés nélkül a kormány mögé állottak. A kis emberek, akiknek érvényesülési célból kell a politika — új pártokat létesítenek. Itt a kis polgárokat igyekeznek egyesíteni, — ott a hadikötvénytulajdonosokat. Csak azért, hogy odafent észrevegyék, hogy ők is vannak, mert az ő bajaikon is csak a kormány segíthet. Öreg nyugdíjas katonatisztek még szociális pártot is alakítanak, természetesen magyar nemzeti nyugdíjemelő — kormánytámogató alapon. Lesz iparospárt, B-Iistás- párt, tisztviselő-párt, korona-párt, pengő-párt és ha még havazni találna;, talán megalakulna a hóka- parók pártja is.

Mert békességes időkben, amikor választásokról egyáltalán nincsen szó, Budán minden ember tisztán látja azokat a kimagasló vezérembereket, akik arra termettek, arra hivatottak, hogy a parlamentben Budát képviseljék. Összevissza négy-öt ember. Mindenki az ujjain összeszámlálhatja. Most azonban, hogy Ripka Ferenc fölülemelkedett ezen a kérdésen, maradtak hárma,in-né- gyen. De amint a választás ideget és vért borzolgató szele fújni kezd, egyszeribe van 30—40 jelölt Budán. Mi budaiak azt sem tudjuk róluk, hogy voltak eddig. Aki csak ráér, jelöltté vedlik. Velünk együtt élő, szürke emberek elkezdenek dagadni, mintha élesztőt nyeltek volna. Pesten megdagadt óriások egyszerűen átlépik a Dunát és a keblünkre borulnak.

De mi ezt is látjuk, ezt is megtanultuk már.

De megtanultunk várni is. Nincs okunk a sietségre. Majd gondolkodunk fölötte, mert hát

— nem oda Buda!

De ha már az egész ország kényelmi szempontokra rendezkedett be és ezen az alapon a demokraták még csak nem is jelölték azt a Bárczy Istvánt, aki nélkül Budapestet nem tudták elképzelni, — mi is arra a kényelmes álláspontra helyezkedünk Budán, hogy itt van Bethlen István gróf, akit egész Európa bölcs államférfinak tart, majd ő bölcsen elintézi a választást is.

Mi budaiak föltétlenül megbízunk benne.

Dubonai Pál.

A Polgári Egység Pártja

jelöltjei a budai oldalon — ahogy lapzártakor értesülünk — a következők:

Kozma Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügyvéd,

Szilágyi Lajos cs. és kir. kamarás, v. nemzetgy. képviselő, Becsey Antal kormányfőtanácsos, mérnök,

Thury Zoltán m. kir. közigazgatási bíró,

Kadnár Károly ny. déli vasúti igazgatóhelyettes,

Szepessy Ágoston ny. postafőnök,

Neuschloss-Kniisli Kornél műépítész,

Hubert Vilmos kereskedő,

Pásztélyi Vilmos részvénytársasági igazgató,

Horváth István szőnyeggyáros,

Sziits József magántisztviselő,

Ravasz László cukrász,

tanár, ifj. Thirring Gusztáv főmérnök, dr. Vigyázó Géza tanácsjegyző, Viraág Béla szerkesztő, Wiesner Lajos gyógyszerész és Ullmann Béla titkár.

Vacsora után Bódy Tivadar elnök a,z ő kedves közvetlen modorával ismertette azokat a munkálatokat, amelyek sürgősek, hogy így segíttessék a közlekedési mizériákon. Korrigálni kell egyes utak merész és hirtelen fordulóit, néhány összekötő utat kell kiépíteni, sok helyen burkolni kell az úttestet, lépcsőket állítani a meredek gyalogutakon, parkírozni néhány elhanyagolt, de átmentén fekvő részletet és a csatornahálózat kiépítését is meg kell kezdeni. Az előterjesztéshez csaknem mindnyájan hozzászóltak, ki-ki a maga környékének a baját tárva fel és ilyenkor látszik, hogy a városháznak alig van mostohább gyereke, mint a Svábhegy.

Budátt, 1926. november 18

Hatalmas tüntetés volt, mely a „Polgári Egység Pártja“ vigadóbeli monstre-vacsoráján dr. Ripka Ferenc mellett spontán megnyilatkozott, amikor Kállay Tibor v. miniszter megnyitó beszédében őt mondotta a polgári front megteremtőjének, amivel megmentette Budapest belső közéletét és visz- szaadta a városházát a polgárságnak. A vacsorán résztvevő másfélezer ember fölpattant a helyéről, valami orkánszerű taps harsant föl a teremben, mely még akkor sem csitult el, amikor dr. Ripka Ferenc főpolgármester föl- emelkedett helyéről és két kezével intve, köszönje meg azt. Négyszer-ötször megújult ez a tapsvihar, mely igazolta a párttaktikával félrevezetett polgárság osztatlan szeretetét.

A Svábhegyi Egyesület tagjai, amint a nyirkos ősz beáll, nagyrészt leköltöznek a hegyről. Különös pesti jelenség, hogy itt 15 —20 percnyi távolságra két lakást kénytelenek tartani azok, akiket foglalkozásuk szorosan köt a városhoz. Az üzleti negyedből a Svábhegyre húsz perc alatt röpíti az embert az autó. A hegyen épült villák nagyrésze télen is lakható, de nehezen megközelíthető, mert az a régi, lejárt, elavult fogaskerekű nem alkalmas közlekedési eszköz, az autó pedig drága. Nyáron csak hagyján, de télen már sehogy sincs kellő kontaktus a völgy és ai hegy között. A Farkasrétre azzal a jegygyei lehet eljutni, amit a belvárosban vált az utas, a Hűvös- völgybe a Zugligetbe is, de a Svábhegyre — ah! az más! — A hídvámokaí eltörülték, de a Svábhegyre vámot kell fizetni, így aztán a havi társasvacsorát is a völgyben tartják a hegylakók. Folyó hó 8-án a szép múltú kedves Pannoni a-szálló külön termében jöttek össze a Svábhegyi Egyesület tagjai, hogy a szokásos társasvacsorán beszéljék meg a hegy ügyes-bajos dolgait. A vacsorán résztvettek:

losonczi Bódy Tivadar dr. udv. tanácsos ny. polgármester, elnök, Bercsényi Antal főigazgató, Berán József, Deutsch Ernő nagykereskedő, Fischer János Károly rt. vezérigazgató, Gold- schlager Sámuel gyáros, Glück Frigyes udv. tanácsos, dr. Györki Tibor tiszti orvos, dr. Györky Béla főorvos, Kotányi Zsigmond udv. tanácsos, Ker- pel Vilmos gyógyszerész, dr. Klug Emil ügyvéd, Makray Teoíil mérnökvállalkozó, Mikus István m. kir. állampénztári ig., Mangold Béla Kolos nagykereskedő, margittai dr. Neumann József korm. főtanácsos, Popper Károly gyáros, rétsági Pauncz Sándor udv,. tanácsos, dr. Párkány Frigyes ügyvéd, dr. Reimann Andor vállakozó, Rudas Gyula korm. főtanácsos, Rákosi Jakab k. főtanácsos, Sándor Károly igazgató., dr. Stern Nándor nagykereskedő, dr. Siklóssy József ügyvéd, Schillinger Sándor nagykereskedő, Szegő Sándor, Tc- mesváry Imre, dr. Török Lajos egyet.

A polgári front Kelenföidön

Becsey Antal a vezér, nem keres mandátumot — A Társaskör uj helyisége — Összeforr a kelenföldi polgárság

A polgármesterválasztás erősen megrázta a Kelenföld társadalmát, mely jól tudja azt, hogy mit vesztett. Kelenföidön Ripka Ferenc neve tiszta zászló és rendkívül fokozta értékét az is, hogy ott Becsey Antal a zászlótartó, Kelenföidön nagyon jól tudják, hogy ez a két férfi nem játszik a szavával, nem kertel, hanem hazafias hittel követi becsületes meggyőződését. A különféle jelszavak által megzavart és szét- szakgatott polgárság kezd kijózanodni és keresi az egységes polgári front lehetőségét. Kelenföidön két olyan kaszinó va,n, mely a polgári jelszót tűzte maga elé és az egyik kaszinó most ráeszmélt, hogy a választások óla karöltve jár a polgári gondolat ellenségeivel és most keresi azt az útat, mely visszavezetné a polgári frontra. Ennek a kaszinónak vezéremberei már megfontolás tárgyává tették a két kaszinó együttműködését, mert csak egy kis radikális csoport ellenezte azt eddig is. Nem lehet kérdéses, hogy a radikális elemek kis számú csoportját követik-e ezentúl, vagy csatlakoznak a most átszer- 1 vezett Becsey-kaszinóhoz, mely a kerületben átvette a polgári front vezetését. Tudósítónk jelenti:

A Kelenföldi Társaskör e hó 11-én este tartotta első közgyűlését, abból az alkalomból, hogy a kör a Horthy Mikiós-út 1. szám alatt pompásan berendezett otthont létesített. A Társaskör ezt az alkalmat egyfelől a klub-helyiség felavatására, másrészt tisztujítására használta fel. A rendkívül szép számban látogatott közgyűlést dr. Siimeghi László m. kir. kormányfőtanácsos, közjegyző nyitotta meg, beszámolva a Társaskör eddjgi tevékenységéről és azokról a nehézségekről, amelyek megfelelő otthon biztosítása tekintetében a legutóbbi időkig felmerültek. Utána a Társaskör ügyésze: dr. Natzler Ervin ismertette a Társaskör új alapszabályait, majd az uj tisztikar választására került a sor. A közgyűlés Popovics Mihály m. kir. kormányfőtanácsos, gyárigazgató elnöklete alatt kiküldött kandidáló bizottságnak a jelölésre vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadta és a tisztikart a következőkép alakította meg: díszelnök: Pompéry Elemér, a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke, 'elnök: Be- csey Antal, törvényhatósági bizottsági tag, ügyvezető alelnök: dr. Sümeghi László kir. közjegyző. Alel- nökök: Balogh Gyula, Dinich Vidor, dr. Ulrner Ágoston, Szántó Jenő. Választmány: Angyal Dezső, Bauer János, Biehn János, Buday Tádé, Czollner Béla, Dénes Károly, Fehér István, Fischer József, Fritz Jenő, Gáldy Marcel, Györgyi Kálmán, dr. Halász Andor, Hanzély Ödön, Havas Jenő, dr. Heckenast Gusztáv, Herz Adolf, dr. Kabos Emil, ifj. Kozma Mihály, dr. Kuzma Gyula, Ostián Antal, dr. Patak Rudolf, Pán- czél Mihály, Popovics Mihály, dr. Rauch Iván, dr. Sényi Schranfz Pál, Simay Lajos, Springer Antal, ifj. Stein Mihály, Steiner József, Szalay György, Szentgyörgyi Ignác, dr. Tar- nay Kálmán, Ujj Gyula, Vámos Jenő, Várnai Alajos, Vetter Gusztáv, dr. Waldhauser Géza, Wodianer Bála, Zwack Béla, Zwack Lajos, Zsíros Károly. — Tisz/tikar: Tőtitkár: Szé- csén Ferenc, háznagy: Halm Sándor, pénztáros: Moesz Károly, ellenőr, dr. Sauer Zoltán, ügyész: dr. Natzler Ervin. — Számvizsgáló bizottság: Elek Pál, Csusz Károly, Reisner Jenő.

A megválasztott tisztikar nevében BECSEY ANTAL

mondott meleg szóval köszönetét, kifejtvén azt a programmot, amelynek megvalósításáért a Kelenföldi Társaskör létrejött. A Társaskör törekvéseit három főirányban kell megvalósítani. Tömöríteni a. Kelenföld és Lágymányos társadalmának összes polgári erőit, amelyeket az elmúlt idők szenvedélyes kitörései széjjel szórtak. Meleg otthont biztosítani minden polgárnak és polgári közületnek, amely e szélesebb körű szervezettség révén nemcsak a maga erejét hatványozza, hanem a Társaskör tiszteletreméltó törekvéseinek is hatalmas erőforrása lehet. Erőteljesen kell foglalkoznia a Társaskörnek a polgárság életét és viszonyait érintő mindennemű kulturális és materiális kérdéssel; erőteljes befolyást kell a maga súlyával biztosítania a városi közügyek intézésében, a kelenföldi polgárság és rajta keresztül a székesfőváros egész polgárságának javára. És bár a politika nem kimondott programmja a Társaskörnek, mindamellett nem zárkóz- hatik el a Társaskörben tömörült intelligens középosztály a maga tisztviselő, kereskedő és iparos elemeivel az országos politika körébe tartozó kérdések elől sem. A nagy politikában érintett polgári érdekeket érvényre juttatni, Bethlen István kormányának a társadalmi konszolidáció je-