Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-10-28 / 864. szám

2 BUD A IN APU Ó Budapest, 1926 október 28. Szent Gellert I Gyógyfürdő ♦ Visgyögy intézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály, berendezés. Iegm odernebb Szakképzett személyzet % Vólyi Nagy Géza író mondottak hazafias lelkesedéstől hevített szelle­mes felköszöntőket. Dörnbach Jakab, a 11.^ kerületi ipa­roskor háznagya beszélt ezután és mint a közélet egyik értékes emberét üdvözölte Szombathyt, akinek írásait a legnagyobb Örömmel és élvezettel olvassa mindig az iparosság. A 11. kerületi iparoskor ragaszkodásáról biztosította az ünnepeltet és kereset­len őszinte szavai igen nagy hatást keltettek, Vecseklőy József kúriai biró lelkes beszéde után Szombathy Kálmán mondotta cl meg-megújuló ovációk közepette köszönetét a megtisztelő és váratlan iinnepeltetésért. Az ember életében előfordulnak olyan kivételes események, amelyek úgy megfogják szívét, lelkét, hogy azok emlékétől sohasem szabadulhat meg. Két esztendővel ezelőtt lázbeteg, kicsi leánya ágyánál olyan fájdalom húzta össze szívét, hogy azt soha­sem felejti el. A mai nagy megtisztel­tetés is a hála és öröm hatalmas ér­zéseit váltja ki szívéből olyan erővel, hogy azok mindig emlékezetében ma­radnak. Ha visszatekint eddigi működésére, nyugodtan megállapít­hatja, hogy nem üvöltött a vörösök­kel — nem bántott ártatlan embere­ket —, nem akart soha a mások meg- bántása révén érvényesülni és nem turkált soha .a konjunktúra pénzek­ben. Soha anyagi előnyök vagy hasznos ambíciók által vezéreltetve nem vétkezett sem a hazája, sem a nemzete, sem a hite ellen. (E kijelen­téseit lelkesen megéljenezték.) Hálás szívvel köszöni mindenkinek ezt a rendkívüli megtiszteltetést, ő is azt vallja, amit a Vérmezőn felvonuló cserkészek parancsnoka mondott tisz­telgésekor, Magyarország főméltósá­gú kormányzójához — akit a történe­lem IL Hunyady néven fog ismerni — intézett beszédében, hogy a kül­földi cserkészek csak játszanak, de a magyar cserkész szivét nagy teher nyomja, nagy feladatra készül komo­lyan ... Mi öregek is úgy vagyunk, hogy minden tettünk, minden lépé­sünk, minden gondolatunk egyetlen vágya és vezérlő csillaga: — a régi, a nagy, a dicső és boldog Magyaror­szág! Az emelkedett hangulatú beszéd közvetlen hatást gyakorolt a társa­ságra, mely percekig éljenezte Szom­bathyt és elhalmozta mindenki jókí­vánságaival koccintás közben. A szép est kedves magyar zamatát, meleg hangulatát biztosította Viraág Béla konferálása. Budán, 1Q2Ő. október 2f — A Polgári Egység Klubja, mely a R i p k a Ferenc dr. által megindított „k ö z é p ú t“, vagy ahogy az új belügyminiszter mó­dosítja : — egyenesút po­litikáját szolgáló mozgalom köz­pontja — megnyitotta termeit tagjai számára. Az Akadémia-utca 3. szám alatti helyiségeit mintha klub céljára építették volna. Tá­gas előcsarnok, hatalmas, oszlo­pos tanácskozóterem, mely esté­lyek rendezésére is alkalmas, ba- barátságos úri kényelemmel be­rendezett társalgó, olvasó és kár­tyázó szobák, ahol kedves nyílt­sággal érintkeznek a tagok. Itt nincsenek pártintrikák, mert ma­ga a pártprogramm, mely az igazságtalanságok kiküszbölését, sérelmek orvoslását, a polgári osztály megmentését, munkaal­kalmak teremtését, a barátságot, a szeretetet hirdeti, kizár minden egyenetlenkedést. Kállay Tibor ny. miniszter, elnöknek mindenki számára van egy jó szava. Kozma Jenő dr. kormányfőtanácsos, a pártelnök itt hallgatja meg a sé­relmeket, a panaszokat és gyak­ran megjelenik itt a főpolgármes­ter is, aki jóságos mosolyával, közvetlen modorával sugározza a szeretetet és barátságot. Őt a jó Isten is polgármesternek te­remtette. Alig van estje a klub­nak, amikor valamelyes ügyben ne folyna tanácskozás. Tisza Kál­mán idejére, a szabadelvű párt­kor bensőséges életére emlékez­tetnek ezek a tanácskozások, ahol őszfejű, jóságos arcú, közismert közéleti szereplő egyéniségek vi­tatják meg szerető gonddal, belá­tó bölcsességgel a fölmerült kér­déseket. Az esténkint összejövő társaság napról-napra növekszik Kronik ft A JÁNOS-LOVAQOlT^ENDr JE, akiket kereszteseknek, vagy ispotályosoknak is hívtak — volt az első szerzetesrend Budán, ahol II. Gyécse telepítette le őket 1155-ben. A mai Római-fürdő he­lyén volt az ispotályuk (kórhá­zuk) és fürdőjük, ahol nemscak betegeket, hanem elaggottakat és utasokat is ápoltak, ők kisérték vissza IV. Bélát Dalmáciából. Sok érdemük van a hazai fürdőügy fejlesztése terén. Zsigmond király bénította meg működésüket. — A domonkos-rendet 1221-ben Ma­gyar Pál bolognai jogtanár, szent Domonkos tanítványa telepítette át hazánkba. Budai kolostoruk a Nagy Boldogasszony-templomtól északra állott s benne Hollós Má­tyás király idejében nagyhírű hit­tudományi iskola volt. ők indul­tak a IX. században elszakadt ma­gyarok felkeresésére. — A ferenc- rend 1229-ben telepedett meg ha­zánkban s főképp a magyarajku vidékeken lett népszerű. A buda­vári kolostoruk az Árpádok korá­ban a vízivárosi kapu mellett, a mai Színház-utcában állott. A kár- melitáknak budai háza 1372-ben alakult. — A tatárjárás rettenetes csapása sok emberrel megszeret­tette a remeteéletet, akik Remete Szent Pált választották mintaké­pül és védöszentül. Közülük ki­vált özséb, volt esztergomi ka­nonok, aki azután a pálos szer­zetbe egyesitette őket. Buda kö­rül voltak a pilisszentkereszíi (ah 1260 körül), azután a kékesi (al. 1290 körül, másként pilisszentlász- lói-nak is nevezték) kolostorok. Nagy Lajos nagyon szerette őket és Mátyás király is elismerte buz- góságukat és érdemeiket, mert át­adatta nekik többek között a pusz­tulásban levő óbudai Fejéregyhá­zát is. — A férfi szerzetek virág­zásával lépést tartottak a nő-szer­zetek is. A domonkos-rendti apá­cáknak nagyon nevezetes kolos­tort épitett IV. Béla a Nyul-szige- ten (szent Margit-sziget) 1250- ben vetették meg ennek alapját és 1252-re lett kész. E kolostorban sok főúri szűz között élt az igazi királyleány: boldog Margit (t 1270 jan 18.). A Rlarisszáknak nevezett ferenc-rendi apácák 1290 körül alapították első házukat. Leghíresebb volt a Nagy Lajos anyjának, Erzsébetnek buzgolko- dásából épitett óbudai kolostor, amit a pápa 1334-ben engedélye­zett, de csak 1346-ban készült el teljesen. E fényes kolostor az or­szág nőnevelésére igen nagy ha­tást gyakorolt. — A ferenc-rendi szerzetesnők mellett harmadren­dű, begináknak, vagy sesztráknak (tótul nővér = szesztra) hivott nő­szerzetesek is éltek Budán és itt házuk is volt. — Éjféli istentisztelet vessző- zéssel a hagyomány szerint Bu­dán is volt, a mai Szép Juhászfié táján, a pálosok. Szent Lőrinczröl nevezett kolostorában. Hollós Má­tyás rejtekhelyről nézte ezt végig s mikor a barátok levetették csuk­lyáinkat, hogy a vikár megkorbá­csolja őket, Mátyás mosolyogva kifogásolta kísérői előtt, akik kö­zött egy barát is volt, hogy a vi­kár t nem korbácsolják meg, mire a barát megvigasztalta, hogy a vi­kár is „megkapja a maga porcíö­s nekünk már azért is nagyon kedvesek ezek az esték, mert so­kan vagyunk ott budaiak és ké­nyeztetnek ott bennünket Görgey István, Scheuer Róbert igazga­tók, Usetty Béla háznagy és Ba­konyi János gazda. A klub Most erősen készül az ünnepélyes ala­kulásra, november 10—15-ike kö­zötti napokban, amikor ott B e t h- 1 e n István gróf miniszterelnök beszédében kiterjeszkedik az or­szágos politikának a fővárossal kapcsolatos kérdéseire, amit fo­kozott érdeklődéssel vár a fővá­ros közönsége. — Tűrhetetlen állapotok vannak a személyforgalom lebonyolítása terén a kelenföldi részen — panaszolta B e- csey Antal a pénzügyi bizottság ülésén, amire intézkedés történt, hogy a késéssel érkező legutolsó vo­natok befutásáig is álljanak rendel­kezésre a BSzKÁRT részéről tarta­lékkocsik. Budai Társaskör. A közélet erő­sen tisztul a várospolitikában ma már oly precíze elhatárolta a maga irá­nyát a Bethlen István gróf politikáját követő, dr. Rjpka Ferenc által megte­remtett és dr. Kozma Jenő elnöksége alatt álló POLGÁRI PÁRT, hogy a nagyközönség sem tévedhet többé. Mégis szükségét érezzük, hogy a ke- rületenkint vezető társaskörök és ala­kulatok szervezetét ismertessük és közöljük e szervezetekben résztvevő egyéniségek névsorát, ami föltétlenül növelni fogja a POLGÁRI PÁRT már is elismert tekintélyét. A főváros tör­ténetében páratlanul álló eset, hogy egy új párt két év alatt közéletünk irányítását ily nagy mértékben tudta átvenni. A BUDAI TÁRSASKÖR. — mely kiinduló pontja! volt az új Köz­ségi Polgári párt alakulásának,— ve­zetősége a következőkből alakult: Elnökség: Elnök: dr. Ripka Fe­renc. Társelnökök: Ziegler Géza. Hoór Tempis Móric. Ügyvezető alelnök: Kun Gyula. Alelnökök: dr. Baránszky Gyula, dr. Hennyey Vilmos, dr. Oko- licsányi Kuthy Dezső, Hubert Vilmos, Szakács Péter, Szómbathy Kálmán. — Tisztikar: Háznagy: dr. Hódy Lajos. Főtitkár: Kun Attila. Pénztá­ros: Csóhay Géza. Titkárok: Tretttna Jenő, Gamauif Károly. Ellenőr: Iva- nich Ferenc. Gazdák: Kadnár Károly, Morbitzer Dezső. Könyvtáros: Major István. Orvos: dr. Dobák Ferenc. Ügyé-sz: dr. Krivoss Árpád. — S z ä in v;í z, s g áll ó bizottság: Fuchs István, Hegedűs István, Kor- nya Döme, Ring Béla, Szántó Antal. — Választmányi rendes t a­í g o k: Bakonyi János. Becsey Antal, Gsászka Lajos, Dudás Kálmán, dr. hxner Kornél, Fejér József, Gordon Róbert, dr.Hank József, dr. Hiesz Ká­roly, Ivanich Ferenc, dr. Jeszenszky Sándor, Ledoíszky Géza, Loósy Jó­zsef, Merényi Richárd, Molnár József, Némethy Ágost, dr. Nicora László. Pogány Sándor, dr. Schubert József, dr. Székely Vladimir. Grabovszky Arthur, Horváth Károly, Kamrnán Hugó, Kiss Ferenc, Weigand (Végh) István, Balás Farkas, dr. Boksc-h Géza, Csóhay Géza, dir. Erős Géza, Fábián József, Faller Mihály. Gamauf Géza, György Lajos, Gaál Lajos, dr. Hoódy Lajos, Holfeld Henrik, dr. Ipolyi Árpád. Jaross Jiaroslav, Kad­nár Károly, dr. Kálnay Miklós. Kap- cza Imre. Karap Cyrill. Kejzlár Gyula, dr. Krivoss Árpád Kulcsár Ferenc, Kun Attila, dr. Langsch József, Ma­rik Ernő, Mód Lajos, Monbitzer De­zső, dr. Németh Béla. Oszoly Kál­mán, Pompéry Elemér, Ravasz Lász­ló, dr. Sümeghy László. Toásó Pál, Vén Antal, Viraág Béla, Vizer Vil­mos, Zeliger Ágoston. — Választ­mányi póttagok: Gavora Jenő, dr. Kemény Dezső. Tóth Imre, Holub Jenő, Prinner Ede, Tímár Sándor, Politovszk.v István, Krebs Géza, Skultéty László, Hanta István, dr. Jámbor József, Jovanovics Döme, Kultsár Richárd, Wagner Julián, Szentesy József, Kaufmann Ignác, Bieber Károly, Érdi Zsigmond. Viola Lajos, Reissig Adolf. — Nagy ünnepet ül október hó 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a KJotild-szeretetház Egyesület, amikor fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepi közgyűlés ke­retében ünnepli meg, a Budakeszi­ét 8. szám alatt lévő Klotild-sze- retetházban. A meghívók az Egyesület elnöke, dr. Ripka Fe­renc főpolgármester aláírásával küldettek szét. ját“. Mátyás humoros oldalról fog­ta fel a vesszőzést, amely az ő vi­lágnézetével bizonyára ellenke­zett, bár a magyarországi vesz- szőzés a fiagelláns tömegőrülettel szemben csak enyhe szimpíoma volt. — Érdekes házasság volt 1307- ben Budán. A Csák nemzetségből származó Móric ugyanis oltárhoz vezette Omode nádor leányát, aki­vel azután három évig együtt élt, anélkül azonban, hogy a házassá­got, amint azt a kánoni törvények előírták — el is hálták volna. E helyett Csák-Móric elhatározta, hogy a Döntések (Domonkos-ren­diek) szerzetébe lép és nejét is rábírta, hogy apáca legyen. Omo­de nádort ez az elhatározás nem érintette kellemesen s ezért Wer­ner fia, László budai városbiró se­gítségével vejét elfogatta és más­fél évig zárva tartotta. A fiatal házaspár mégis megmaradt ere­deti elhatározása mellett. Csák Móricot később a szentszék a bol­dogok közé sorozta. A csepeli kikötő építkezéseit tervezi megtekinteni Becsey Antal kormányfőtanácsos vezeté­sével a H o 11 ó s M á t y á s T ár­sas á g november hó elején, s az e hajókirándulásra vonatkozó, a szükséges tudnivalókat tartalma­zó meghívókat legközelebb küldi szét a háznagyi iroda. — Pauluk Mihály dr. ügyvéd, a II. kér. Iparosikor ügyésze, ezúton is tudatja ügyfeleivel, hogy megvál­tozott telefonszáma, ezentúl: Teréz 87—14. A.z ügyvédi iroda továbbra is Budán, II.. Medve-utca 9., f. 2. szám alatt van. kapós Zsigmond alatt. Másféle ember volt a király, más volt a nép és a mores. Zsigmond határozatlan, nép- szerüséghajhászó, epikurista, aki le­száll a nép közé, hogy annak erköl­csét megrontsa. Mátyás maga az erély, akinek vasmarka szorítását is szívesen tűri a nép. Abszolút férfias­regében elképzelhetetlen volt. A ma- sága, komoly, olykor humoros élet­felfogása és a tudományok iránti végtelen szeretete által jelenléte oly méltóságot kölcsönzött a budai vár­nak, hogy abban a közönséges pros­titúció nem húzódhatott meg. Mátyás a művészetet is szerette, de a tudo­mány utáni vágyódása nagyobb volt. S ez erkölcsi szempontból nem mind­egy. A művészet ideálja: a szépség; a tudományé: az igazság. S különö­sen a röneszánsz művészete feledke­zett meg sokszor az erkölcsről. Az olasz udvarokban elburjánzott ebben az időben is az erkölcstelenség, de a budai udvar nem mert odasülyedni, mert felette, mint abszolút hatalom, ott állt a király. ❖ — Kitűnő szervező és a legkiválóbb katona volt maga Mátyás király és hadseregében példás volt a fegyelem. Olyan nő-horda, amilyen a közép­i kori hadakat kisérte, Mátyás hadse- gyar katona a táborokban mindenek­nél tisztességesebben, jámborabban élt, ódzkodik a zajongásoktól és ve­rekedésektől, igen mértékletes és er­kölcsös. Sohasem hallani őket károm­kodni, esküdözni, s nem is paráznál­kodnak. Ha valakit ezen rajtacsip- nek, örökös becstelenséggel bélyegzik meg. * — Forró olasz vért s az olasz er­kölcsöket hozta miagával Róbert Ká­roly Magyarországba, amikor király lett. Ennek a hire már megelőzte őt, úgyhogy 130p június 15-én Budán, a Nagyboldogasszony templomában (Mátyás-templom) letett koronázási esküjébe be kellett vennie, hogy „be­éri a törvényes házassággal és meg­elégszik feleségével“. Mégis a ma­gyar püspökök kénytelenek később többször is bevádolni őt Rómában — csapodársága miatt. — Mátyás udvartartása Budán s mindaz, ami azzal összefüggött, óriási mértékben emelte a várost. Szebb lett ez és rendesebb, mert a nagy király nem tűrhette, hogy pom­pás udvarát, amelyben minden szép, modern és előkelő veit, szennyes ke­ret vegye körül. Az idegenjárás nagy volt, az url nép erkölcse azonban nem javult, sőt romlott, de fegyel­mezettebb, esztétikusabb, egyszer­smind képmutatóbb lett. Az erkölcsöt a Budai jogkönyv szabályozza, amely az 1244—1421. évek között létrejött jogszabályok gyűjteménye. Ezt ki­egészítette a tárnoki jog, amelyet 1412—1418-ban foglaltak Írásba. Ezek Mátyás idejében is életben voltak, de ekkor már nagyon megváltozott a város hangulata, mint volt a ki­SZÉCHEH91 GyOG9FüfiDŐ a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógyeljár ásókhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától k ö n n y e n megkö ze lit he tő. i iirúOm cM fi' j|j a budai hegyvidék legszebb helyén Tánc — Zene 1 1 fCugiizó — Rádió Farkasvölgy 59 "6S végállomás Állandóan elsőrangú hideg kJ és meleg konyha — Kitűnő italok yu Budapest gyöngye és legszebb kiránduló helye i Kispest Városi Vigadó Kispest, Kossuth Lajos-u. 14. katonazsnsicar h“9’ ver­senyez Gyönyörű park. — Külön termek. — SzoEsd ara*, figyelmes kiszolgálás. — Állandóan frissen csapolt Dréher Szent János sör. — Minden pénteken szegedi halászlé és turóscsusza. — Kedden, csütörtökön es szombaton tánc reggeEíg. — Villa­mos közlekedés 50, 52, 40, 42. _ Este 8 ór ától recgel 5 óráig jutányos autójárat. — Étterem! Cukrászda ! Naponta Dombi Jóska muzsikál 1 I., Logod! ucca 48 (Attila ucca 63) Vérmezőre nyíló 2-3 szobás lakások és 1 szobás garzonlakások a legmoder­nebb és legjobb kivitelben bérbeadók Jelentkezések I., Naphegy ucca 21; IV. emeleten Rheuma, Éschiás, köszvény, vesebaj, elhízás stb. ellen a legjobb a szabadalmazott Pannónia ágygőzfürdő I Pótoldrága gyógygőzfürdőket Kérje prospektusunkat. Budapesten hivásra házhoz jövünk és saját személy/.etünk fel- ügvele e és kezelése mellet', fürdőzést eszköz­lünk. Egy fürdő 40.000 K, őt előfizetés esetén egy fürdés 35.000 K. Vidéki képviselet átaaó, Pannónia gygőzfiirdő Vállalat Budapest. V., Sziget-utca 38. szám. Telefon í". S36-76. s i I Pompás esték | E3 p I II. kér., Retek-utca 12. GUTTENßERGER s s& kertes vendéglőjében. ís Elsőrangú konyha, válo­gatott italok — bóléi Sí Cí i á nyzsne! S 3ESSEs$£53Eí3EEE&SBffiEi3öBa52BJ A parcellázás a ieggyakorlaísbb tőkegyűjtés aki részletfizetésre telket vesz. otthont épit magának olyan pénzért, amit külön­ben észrevétlenül elköltött volna. Aki pedig szabadon álló telkeit par­cellázás céljából adja el, sokszoros értéket ér el. A legpraktiku-abban parcelláz és a legjobb feltételek mellett átvesz direkt tulajdonosoktól telket: .GLQBUSBANK“ RT. Budapest, VII., Baross-tér. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom