Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-10-03 / 862. szám

Budapest, 1926 október 3. BUDAI NAPLÓ 3 l r ZSSZiSiaSÄSSZiSSSSSS»® SZENT GELLERT | SZÁLLÓ | É halijában I DÉLUTÁNI "UZSONNA Minden este 5—7 óráig fi J AZZ-B AND és TÁNC — Glück Frigyes mindig lelkes ba­rátja volt Budának és a budai hegy­vidék sokat köszönhet áldozatkészsé­gének. így c napokban hárem eniiéK- xnüvet adott át a fővárosnak még .pedig a guggerhegyi sziklába vésett oroszlánszobrot, majd a Hubertus- pihenőt, végül a sziklába vésett fe­születet. Mind három érdekCs és ér­demes ajándék. — Az aszfaltbogár legendája szerte­foszlott, mert euuig a Lánchíd közön­ségének az a része, mely szívesen .hisz bizonyos legendás hírekben, de faként a falusi nép, abban a hitben ■ólt, hogy a híd aszfaltos gyalogjáróin látható dudorokban volt az aszfalt­bogár' fészke, mely bogár innen ke­rült a Dunába és úgy jutott el a nagy tengereken át a jegestengerig, ahol begubózkodva, ocloie kelt ki a .kacsalábú rák. — Ezeket az aszfaltos gyalogjárókat most rendbehozták s a dudorok eltűntek, amivel elejét vet­ték télire sok lábíicamodásnak, — de megöltek egy legendát. — Titkos múzeumok, amiket na­gyon kevés ember ismer, a fővárosi .múzeumok, amelyeknek épülete hoz­záférhetetlen kicsi lakocska, anyaga pedig ládákba raktározva pihen pin­cék mélyében. Kettő ezek közül Bu­dán van: a Verpeléti-úton levő gr. Zichy Jenö-muzeum és a régi római kultúra maradványait felölelő akvin- kumi muzeum, amely világraszóló látványosságot képezhetne, ha kin­csei nem lennének hozzáférhetetle­nek. A kultúra gócpontjai helyett ezek a múzeumok inkább muzeális értékek sírboltjai, amiket senkisem látogat Itt az ősz! A közönség a vendéglői kertből az étterembe vonul Meg néha ieimeiegszik estére a le­vegő, a vermeseop emoeren még ki- umeiY a kcrmeiyisegoe, ue már a lei- mtu ott marad a veridegen es gya- Kort a jorrait por. A nyan vendégioK- re az roen rossz napon jártán, a nagy oerunazasoknak meg a kamatát serp noziak be. Lgy közismert sportember az eleiével nzette meg az ilyen spe­kulációba fektetett pénzét. Volt olyan vállalkozás, mely komikumba fulladt. A tabáni rész egy üres telken már a nyár derekán, drága pénzen elkerí­tett a közeli vendéglős egy darab tel­ket es elnevezte kerthelyiségnek. Egy csipetnyi zöldje nem voit. A nap reg­geltől estig perzselte. Az ott járó villamosról megfigyelték, hogy ott egész nyáron három vendég nem volt egyszerre. Mosolyogtak rajta, mint azon a Józsefvárosi vendéglősön, aki nagy betűvel írta ki: „Borpince az emeleten!“ Azok jártak jói, akiknek megfelelő belső éttermeik is voltak és a konyhájuk, pincéjük jóhíre biz­tosítja számukra a vendéget télen- nyáron. Minden városrészben van ilyen. A kelenföldiek most Ketter ét­termeire esküsznek. Kellemes úri hely, kedvezően tagolva, 3—4 szobára. A kertje talán a legrégibb a régi vám környékén. Most is terítve áll, de a vendég már szívesebben húzódik a belső termekbe. Az első disznótor Ketter-nél bejelenti az őszt és rende­sen nagy vendégsereget vonz. Akik nyáron távol voltak, visszatérnek az első disznótor hírére. Ilyenkor sűrűn áll egymás mellett az autó a vendéglő előtt. Itt mindig híres konyha volt, már "Wehrmanek idején is, amikor a Horthy-útnak még nyoma sem volt. Ketter József fokozta ezt a jó hírt és ma az ő neve jócsengésű márka, pedig az árai polgári mértékűek. Neki már a rossz nyár sem árt. A kath. székház felszentelése Óbudán A kultúra új otthona Meleg, bensőséges ünnep keretében nyitotta meg kapuit a gyönyörűen restaurált óbudai kath. egyházközség kultúrpalotája szept. 26-án délelőtt az egyházi, világi előkelőségek és a ter­meket zsúfolásig megtöltő nagykö­zönség előtt. Délelőtt lü órakor nagy szentmise volt, amelyet fényes papi segédlettel Sagmüller József apátplé­bános mondott. Utána az egész kö­zönség átvonult dr. Mészáros János érseki helytartó, Sipőcz Jenő polgár- mester, Borvendégh Ferenc templom­biztos, Szente Miklós kér. elöljáró, Andréka Károly fökapitányhelyettes, vitéz Bátorffy tábornok, Mettelka Fri­gyes kir. tan., egyházközségi elnök, Stercz István főtitkár, a kerületi pap­ság, az egyháztanács és képviselő- testület és a kerületi bizottsági tagok vezetésével. A Himnuszt a „Dalkoszorú“ elismert dalárdája énekelte Zöld Károly veze­tésével, ami után Mettelka Frigyes meleg szavakkal üdvözölte a megje­lenteket, elmondva a székház építésé­nek történetét, kiemelve a tervező, Foerk Ernő építész és a munkálato­kat végző óbudai iparosok érdeméit: Lazetzky Márton és Ferenc építő­mesterek, Kalap Gyula festömester, Fischer István asztalosmester, Wer­ner és Fill lakatosmester, Frey István bádogosmester, Sporik Ferenc cserép- fedömester ízléses és tökéletes mun­káit, akik hozzájárultak az új kath. otthon szépségének emeléséhez. Mészáros János dr., érseki hely­tartó mondott ezután hatalmas, gon­dolatokban gazdag beszédet a kultúrá­ról és az új ház hivatásáról, amely itt az egyetlen ilyennemű a fővárosban. Sag- miiller József az egyházközség világi el­nökének, Mettelka Frigyesnek nagy ér­demeit méltatta a székház építése kö- koriil, majd a papság segédletével megáldotta az ötvenezer főnyi katlio- likust számláló Óbuda új központját: a 'I anuló-utcai kultúrházat. A pápai h’mnusz bensőséges éneklése és a testvér egyházközségek üdvözlése kö­vetkezett, amely után az óbudai kath. leánykor agilis tagjai által szépen fel­díszített házat tekintette meg a kö­zönség. Gittinger György, Rácz Fe­renc, Gyarmathy Imre és Warenke Ferenc gondos rendezése tette ezt az ünnepnapot emlékezetessé. — Sok a veszekedés most a Szarvas-téri átszállónál, mert a pestiek ma sem tudják még, hogy az ma már Szebeny Antal-tér. Erről ir vezérlő helyen Fábián Gáspár régi nagyhírű lapjában, az Épitőipar-ban Láczay Fritz Oszkár érdekes dolgo­kat, melyből átvesszük a következő­ket: — „Ez a kedves kis budai tér ósdi házaival teljesen olyan még, mint amilyen akkor volt, mikor déd­apáink idejében a jó tabániak e he­lyen gyülekeztek színes frakkokban és strupflis nadrágokban, hogy onnan kiindulva zeneszóval hangos menet­ben vonuljanak hálájuk kifejezése je­léül József nádor elé. Egy szép na­pon arra ébredtünk, hogy az évszá­zados Szarvas-tér már nem Szarvas­tér, hanem Szebeny Antal-tér. Miért e változás? Erre nem kaptunk fele­letet. Úgy érezte mindenki: megint veszítettünk valamit a régi szép Magyarországból. De ezúttal nem az ellenségeink raboltak meg minket, hanem saját hatóságaink fosztottak meg valamitől, ami nekünk kedves volt és értékes. Eltűnt a Bomba-tér, a Fazekas-tér, a Kigyó-tér, a Gizellá­ién a Hatvani-utca, a Váci-körűt, a Kerepesi-ut, a Koronaherceg-utca. a Fürdő-utca és ki tudná megmon­dani, hány elnevezés és név, mely nekünk oly kedves és megszokott volt. Nagy jelentőséggel bir az utcák és terek neveinek változatlansága a kereskedelmi életben, főleg azoknak, akiknek vevőközönsége az ország ha­tárain tuil van.“ Bécsben évszázadok óta nem változtattak azokon az utca­neveken, ahol régi kereskedelmi cé­gek vannak, miért azokat ismeri egész Kelet-Európa. Ott is voltak ne­ves politikusok, de a régi utcaneveket ott tiszteletben tartották. — „Külö­nös az a Budapesten mindig jobban érvényesülő szokás, hogy érdemeket utcák elnevezésével jutalmaznak. Régebben még csak a kiváló emberek emlékét szándékozták megörökiteni azzal, hogy haláluk után egy-egy utcának vagy térnek adták meg ne­veiket. Ma már, hogy élők neveivel is jelölnek meg utcákat, e tiszteletre­méltó szokásból jutalmazás lett, mi az egyes nagy emberek híveinél bá­mulatos, szinte veszedelmes aspirá­ciókat kelt.“ —• A cikknek nincs éle Szebeny Antal ellen, akinek az em­léke tiszteletreméltó kortársai előtt, — Szigorú levelet intézett Buda vá­ros polgáraihoz Mátyás király, aki­nek parancsoló magatartása, de igaz- ságszeretete is ország-világ előtt is­meretes. A rövid, de határozott üze­net így hangzik: Mátyás Isten kegyelméből ma­gyarok királya. Jó reggelt polgárok! Ha mindannyian meg nem jelen­tek a királynál, elvesztitek fejei­teket. Budán. A király. MARIA-GMFÜRRAS Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-híd hudai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban. Ratíioactiv hatású lithiumos és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserüsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbajok, székelési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 1000 kor. karlsbadi sóval 2000 kor. Igazgatóság telefonja: T. 86-76 Reggel 7 órától este 6 óráig — Régi vágya az egész budai hegyvidéknek, hogy autóbuszközle- kedést kapjon. A „Budai Ingatlan Új­ság“ írja, hogy a Törökvésznek új szerpentinútjai kitünően felhasz­nálhatók az autobuszközeke- dés céljára és abban a pillanatban, amikor az autobuszközlekedés (meg­indul, sokan, akik a telet nem tudják a hegyvidéken tölteni, a hiányzó köz­lekedés miatt, az autóbusz segítségé­vel télen, nyáron nyugalmas és szép otthont biztosíthatnak maguknak. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I, Attila-u. 12. — A spekulációról irt érdekes cik­ket az Ui Gazdaság című jól szerkesz­tett közgazdasági lapban Er oky Károly volt miniszter, aki budai la­kos és a praktikus életre szeretné ne­veltetni az ifjúságot. Azt írja többek között: „...Minden iskolában annak az oktatási alapelvnek kell érvénye­sülnie, tanítsuk az ifjúságot arra, hogy az életben milyen eszközökkel kell és lehet megélni, hogy a modern munkamegosztás mai társadalmában hogyan keresse meg tisztességes ke­nyerét. A létért való küzdelem soha­sem szerepelt tantárgyként, erre nem oktattak minket, ellenben le­szólták a kereskedelmi szellemet, az üzletembert, .megvetéssel beszéltek a spekulációról, mert nem gondoltak arra, hogy van tisztességes speku­láció is, amely kalkulál, számit, le­hetőségeket lát és ötletességével be­csületes, kifogástalan hasznot szerez a maga számára. Pedig a modern társadalomnak a közgazdasági élet­ben a spekuláció az alapja, a számí­tás, a lehetőségek kihasználásával való érvényesülni tudás. Természete­sen mindig csak a tisztességes speku­lációra gondolok és nem azokra a manőverekre, amelyek a bűncselek­mény határait átlépve, vagy azokhoz közel járva, fölözik le mások, ártatlan áldozatok rovására a tisztességtelen, busás, meg nem érdemelt hasznot. A kalkuláció, a becsületes spekuláció alapja a modern gazdasági életnek és Anglia, Németország, Amerika köz- gazdasági társadalmát, kapitalizmu­sát ennek az elvnek felismerése tette gazdaggá, hatalmassá, erőssé.“ — ősíürdö a föld alatt. Keserű iróniája a sorsnak, hogy Óbudán egy mozinak kell átépülnie s az úttest­nek beszakadnia, hogy felfedezzék végérvényesen .alatta azt az ősrómai fürdőt, amelyhez hasonló nagymé­retű és ép állapotban lévő nincs egész Magyarországon. A Flórián-téren kettős vasajtó fekszik az út szintjén, a keramitos kövezet között már rég­óta. Húszegynéhány évvel ezelőtt még a vasajtó helyett kis házikó ál lőtt ott, ahonnan lépcsőkön a földbe lehetett lejutni. Öreg emberek hatá­rozottan állítják még ma is, hogy ez egy alagút lejárata volt, de a tudó­sok már akkor megállapították, hogy itt római fürdőromok vannak. Az­után nem is törődött többet ezzel senki. Most néhány hete a Flórián mozi átépítésekor erősen besüppedt az utca talaja. Az elöljáróság mű­szaki hivatala javaslatára a főváros központi útépítési ügyosztálya és a fővárosi Muzeum kiszállt a helyszín­re s megállapították, hogy a földalá került ősi római fürdőépület sűrű oszlopokon nyugszik. Az oszlopok kö­zött lévő űrbe a mai Dohánygyár és mozi alatt volt kemencékből kőcsa­tornákon vezették a meleg levegőt (a mai szárazlég), amely a terrazó padozatot melegítette. A téglaoszlo­pok közül 2—3 sor beomlott s ez okozta a talaj lesülyedését. A régé­szek most újólag mindent jól meg­vizsgáltak s minden marad úgy, mint régen volt. Azonban érdekes újság, hogy tényleg van ott alagút, amely a villamossínek alatt húzódik el. A benyíló boltozatát most jól betöm­ték, nehogy kedve legyen valakinek ott tovább kutatni. Máshol aranyra­kétákat eregetnének, hogy idecsö- dítsék az embereket az öskultúra ilyen emlékének megcsodálására, a környezetet stílszerűen kiépítenék s bengáli fénnyel világítanák meg, hogy^ az idegenforgalmat idetereljék — nálunk pedig jól elfalazzák, hozzá­férhetetlenné teszik, nehogy a föld­alá temetett őskultúra sugara nap­fényre törhessen és Budafürdőváros mesterséges elgáncsolásra rávilá­gítson. az őszi és téli férfidivat Az asszonyok fiúruhákat kez­denek viselni, a férfiöltözködés divatja pedig elnőiesedik, — ez volt a nyár idején az általános megállapodás. Ha az ember a di­vatkirakatokat nézi, tényleg van némi igazság ebben a megállapí­tásban. A férfiingek, nyakkendők anyaga lenge selyem, minden tarka és színes és szeszélyes sza­bók és divatművészek, fantáziája tényleg termel egy-egy olyan re­meket, ami nőies vonalat ad a fér­finemnek. Mégis szerencse, az új és túlzó divatot a férfiak java­része éppúgy nem fogadja el, mint ahogy a nők elhagyják a fiúst öltözetet, az csak a modern­séget hajszoló parkett-táncosok világában hódít. Az igazi és ren­des férfi minden újítással szem­ben tartózkodó és nem fogad el minden _ostobaságot önmagára nézve is kötelező divatszabály­nak. Kérdést intéztünk Budapest egyik legnevesebb férfiruhaszabójához, Schwartz Jakab és fiai céghez (VI., Nagymező-utca 6.), hogy mi mondanivalója van számunk­ra az őszi férfidivatról? A cég egyik beltagja a követ­kezőkben összegezte számunkra az érdekesebb újításokat: — A divatos zakkó „leger“ há­tul; elől a „sveifolás“ pontosan a deréknál van, a nadrág meglehe­tősen bő és olyan hosszú, hogy enyhén a cipőre esik. Ez az egész egészséges, egyszerű „leger“ di­vatáramlat Londonból jött. — Az angol zakkókabát közép­hosszúságú, egész normális vál- lakkal. A derék mélyen fekszik és a csípőknél a kabát kissé harang- szerűen omlik alá. Elől két, leg­feljebb három gomb van a kabá­ton. Két gombnál, ahol a kettő meglehetősen távol van egymás­tól, az alsó gomb a leülésnél ki­nyitandó. Az angol zakkó elől csak kevéssé van kikerekítve. A mellény normális hosszúságú és ugyancsak egy- vagy kétsoros lehet. A kétsoros mellényt csak karcsú férfi engedheti meg ma­gának. A szmoking formája telje­sen olyan, mint a zakkóé, fazonja, hossza, egy gombra gombolódik zakkószerűen; a frakk fazonja nem változott, vonalai mindenütt egyenesek, fazonja egész hosszú, mellénye fehér piké, vagy se­lyem, többnyire kétsoros, nadrág­ja oldalt keskeny zsinórral. — Az őszi felöltők divatja terén van-e valami változtatás? — Az őszi felöltő továbbra is egysoros marad, azonban eltérő­en a tavalyi modellektől, hátul nem berakott és spanglis, hanem bő és leger, azonban mégsem ki­mondottan raglánszerű, mert a de­rékban testhez áll. Ilyen irányel­vek fogják az új télikabátdivatot kialakítani. Korom MoisO I., Attila-körút 17-19. Bethlen udvar. <#> Változatos műsor! Jön minden ÚJDONSÁG! Kitűnő zene! Állandó szellőztetés! Előadások: hétköznapokon : 5, 7, 9 órakor vasárnap 1 .,3, V45, 6, SJ<8, */410 KÖBANYA' * Budakalászion (volt Müller-féle) Vállal i 2 mindennemű kőfaragó munkát sírkövek és ! V emlékművek készítését. ^ i Szállít: Cyklops- és nyerskövet minden • ! mennyiségben és méretben a legolcsóbb napi T ‘ árban. TÁRNOK GÉZA és TÁRSA ! i Városi iroda: Budapest, Vili., Hunyady-u 13. I J Tel. J. 3-07. Bányairoda: Budakalászon,Fő-út6. 1 • Túrra Adolfnál LOHONYA ISTVÁN l„ KR1SZT1NA-KÖRÚT 8-10. (ANNA-UDVAR) Saját készítményű cipők raktáron. Mérték után készít úri-, női-, gyer­mek- és sportcipőket. DOTTERWEICH ANTAL kályhásmester, a kereskedelmi és külügymi­nisztérium es az államnyomda hiv. szállítója Budapest, II., Batthyányl-utca 2. Gyorskocsi u. sarok. Telefonhívó T. 137-04. Elvállalja: cserépkályhák, kandallók, taka­réktűzhelyek szállítását és felállítását, cse­répkályhák tisztítását, átrakását és tűzhe­lyek kifalazását a legjutányosabb árban. \moravecz\ M cukrászkülönlegességek $ * I., KRISZTINA-KÖRÚTS—10. (Anna-ttdvar) É %ZS ÚR TOUT H finom teasütemények $ gj Bonbon, drazsé, £ KRAMER ADOLF festő- és mázolómester L, Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 Megérkeztek Angliából az elsőrendű divatszövetek, melyeket jutányos áron tud a közön­ség rendelkezésére bocsájtani DINCSÉR OSZKÁR úri szabósága I. kér., Attila-utca 8. szám. Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca fj M Ajánlja kitűnő házikenyerét és —* * elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek Jó házikoszt kapható Hold-utca 19. szám. Alagsor Leves, sült, köret, főzelék és tészta 14.000 korona, (előfizetve egy ebéd 13.000 kor.) hústalan ebéd 7000 kor. Telefon: 42-04. Magyar és francia konyha.-RESTAURANT Vf« ESS- PUTZER FERENC PARKVEHDÉGLti Bel- és külföldi italok. Esténkint BOROS MISI muzsikál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom