Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-09-04 / 860. szám
XXII. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tárFelelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1926 sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. évfolyam. 860. sz. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szánt 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I , Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. V1RAÁG BÉLA magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. szeptember 4. Keleteurópa központja: — Budapest! Nagymagyarországot csak egy hatalmas világváros tudja visszaszerezni — Budapest fényének túl kell ragyognia a trianoni határokon — Új célok, új irányok, új emberek A múlt század végén egy re- gensburgi professzor könyvét lapozgattam az „Egyetértés“ szerkesztőségében. A címe: — A vi- lágutak jelentősége a világtörténelemben. — Hatalmas munka volt és visszanyúlt az ókorig. Amikor a tengeri hajózás eleinte csak a görög szigetekre, Kis- Ázsia partjára, a Nílus deltájáig terjedt. Az esti pihenőhelyeken keletkeztek a városok. Azután bejárták a hajók a Földközi-tenger északi és déli partjait és így fejlődött ki a két part közepén Róma és Karthago. Minden út Rómába vezetett. Az óceánok hajózása erősen fejlesztette Londont és a Hanza városokat, végül pedig az amerikai hajózás tette a világ fővárosaivá Londont és Newyorkot. Ugyanez volt a vasutak szerepe a szárazföldön. Kíváncsian lapozgattam a könyvet és véletlenül ráakadtam Bécsié. Meglepett. Alig volt több az írás róla negyven sornál. Rideg, kemény ítélet volt. Mesterségesen fejlesztett politikai központ, természetellenes vasúti útvonalak erőszakolt gócpontja! A politikai hatalom elvesztével megszűnik jelentősége. Ennyi volt a könyvben Bukarestről is. Érdeklődve kerestem Budapestet. Ha jól emlékszem, négy oldalon át tárgyalta jövőjét, mint Kelet-Európa központját, több millió lakossal, hatalmas belföldi kikötővel és a képzelhető legnagyobb vasúti hálózattal. A könyv akkor jelent meg, amikor Baross Gábor alatt Budapesten tizenegy expresszvonal keresztezte egymást és a levantei posta Londonból Indiába erre járt. Kábítóan szép jövőt jósolt a tudós profesz- szor Budapestnek. A könyv föltétlenül megvan ma is és bizonyíthatja igazamat. Most gyakran ráeszmélek. Azt mondják, kis ország lettünk, gúzsba kötött nemzet. Kevés a reményünk, hogy egyhamar visszanyerjük a lekapcsolt részeket. Ám Bécs is napról-napra veszti hatalmát és Prága nem tudja átvenni Bécs szerepét, mert nem fekszik a világút mentén. Belgrád sem, Bukarest sem. Pozsonyt pedig elnyomja Bécs közelsége. Ebben a versenyben Budapest már célhoz ért és föltétlenül vezetni fog. Itt van Európa legnagyobb belföldi kikötője 75 kilométer bosszú rakodóparttal, óriási medencékkel és a petroleum kikötője már európai szerepet tölt be. Mérföldes léptekkel halad a világfürdő hatalmas pozíciója felé. A máris európai nívón álló Gellért-fürdő, a városligeti nagy parkban fekvő Széchenyi-fürdő, 100 méter mély, 74 fokos legforróbb vizével, világhírre méltó fürdőkké fejlődnek. A Császárfürdő úszóstadionja egy csapásra világhírűvé vált és ha dunapartot kap a Lukácsfürdő, ha kiépül — mint a gellérthegyi sétányok — a Rózsadomb idenéző oldala a lótuszvirágot termő tóval s ezzel nagyarányú hegyiparkhoz jut a szomszédos két fürdő, — ritkítja majd párját a világon. A világszép Gellérthegynek, mely mint természetes Eifel-to- rony emelkedik a város fölé, három fürdője van és olyan világhírre méltó gyógyitala, mint a Hungária-forrás. Ez a komplexum egymagában elég, hogy óriási idegenforgalmat teremtsen, amit megalapoztak a keserűvízforrások és betetőz a páratlan sósfürdő. Akvinkum és a Római-fürdő tervei készek, a munka megindult, nincs kétség benne, hogy európai hírű gyógyhellyé válik ókori, patinás keretével. Páratlanul első helyen áll az új lóversenytér is és ma már itt futtatja lovai javát Bécs és Bukarest. De jön már Belgrád is, Prága is, és egészen bizonyosan Lengyel- ország. De jönni fog a német tenyésztés is. Kelet-Európa nemzetközi nagy versenyeit itt fogják lefuttatni. A budai hegyvidék vasútjainak problémáit most latolgatják és csodásabb üdülőhely el sem képzelhető a Hűvösvölgynél, a Svábhegynél és Jánoshegynél. Aki látta este a panorámát, amely a budai hegyekről nyílik, az visszajön ide. Hegyi, üde levegőn, egy világváros közvetlen közelében, negyedórái távolságra, amely vá- ■ ros megad minden orvosi tudományt és adja hozzá az Istenáldotta gyógyvizeket — de nyújtja a világvárosok minden művészetét, szórakozását és gyönyörűségét —, ennél adottabb gyógyhely nincs a világon. Ennek a híre idehozza az idegent nyugatról is, de főleg keletről, mely a színt adja majd, amit keres a szürke nyugat. Az ország népének csak módot kell adni, hogy jöhessen. Láttuk Szent Istvánkor. A környéket hozza a helyiérdekű vasút húsz vonala, amelyek végállomásaira most tervezik az autóbuszjáratokat. Mert nincs megállás. Ha nem tud kiépülni a Szentendre—visegrádi vasút, — járni fog órára, percre az autóbusz. Minden végállomásról. Ha egy kevés, jön kettő, három. Amelyik környék ma távol esik, azt idekapcsolja az autóbusz. Színházaink elsőrangúak. Múzeumaink megtekintésre méltók, van köztük különlegesség is — Vajda-Hunyad vára. •Ide járhat Európa, hogy vívni tanuljon, vagy úszni, sakkozni, labdát rúgni. Bajnokainkat ismeri a világ. A mi stadionunk azért épüljön az egész világ számára, de mindenesetre Kelet-Európa számára. * A regensburgi professzor könyve legyen a várospolitikában az evangéliumunk. Aki itt körülnéz és látni tud, az már ma meglátja Kelet-Európa vezérvárosát. Csakhogy ezekben a meglátásokban kell élni mindenkinek a városházán. Aki ott rövidlátó, az adja át a helyét a sasszeműnek. Itt már most erős akarattal, kijegecese- dett tervekkel, világraszóló koncepciókkal kell vinni tovább az ügyeket. Új emberek kellenek ide, akikben megvan az elhatározás, hogy saját felőröltetéíúik árán is megteremtik itt Kelet-Európa középpontját Kicsinyes szempontok nem lehetnek irányadók. Itt a nagy magyar jövőt kell megalapozni. Emberfeletti feladatokat kell rövid időn belül megvalósítani és a nemzetet vezérlő férfiakon fordul, hogy mindezt lehetővé tegyék. Nem lehet kicsinyes pártharcok martalékául odadobni ezt a várost és ezzel a magyar jövőt. Az ország nem riadhat vissza semmiféle áldozattól, hogy a nemzeti nagyság érdekében naggyá tegye Budapestet. De az áldozatok mellé az alkalmas vezért is meg kell találnia az országot kormányzó hatalomnak. Bethlen István gróf a legnehezebb idők alapvető kérdéseit megoldotta a nemzetek tanácsában, és bizonyára megtalálta ebben a 1 kérdésben is az alkalmas egyéniséget, akinek megadja a módot is, hogy a trianoni határokon átsu- gárzó Budapestet világhatalommá emelje. Bethlen István gróf most Budapest polgársága felé nyújtja segítő kezét és ez a kéz a főpolgármester személyére mutat, mint aki egyedül van hivatva és méltó is e nemzet megváltó nagy munkára. (V. B.) Buda, 1926. szeptember 3. — A Pasaréti Egyesület, melynek agilis elnöke dr. Kozma •Jenő kormányfőtanácsos, a Községi Polgári Párt elnöke, ugyancsak nekifeküdt a Pasarét minden bajának, — most meghívta volt a város urait, Folkusházy alpolgármestert, Barczen tanácsnokot (aki különben is szívesen áll kötélnek) és Charmant főjegyzőt, akiket Kozma Jenőn kívül az egyesület több számottevő tagja és Ziegler Géza kormányfőtanácsos vártak, hogy bejárják ezt a most fejlődő vidéket. Először a vízivárosi elhagyott temetőben, az ott nyitandó Kútvölgy-i utat, azután a főútvonallá kiépítendő Á k o s-utcát, a Debrői-utat, felette a Biai- és Bimbó-utcákat, végül az Ákos-utca folytatását képező H é j j a-utcát és Észter-utcát járták be. Meg is állapította a bizottság, hogy az Ákos-utcát és folytatását, a Héjja-utcát egyelőre 12 ölnyi szélesre építik ki sürgősen és maguk a városi urak csodálkoztak legjobban, hogy ez még mindig nem történt meg. Rendeznek ott minden utcát, de főleg a Bimbó-utcát, amivel hozzáférhetővé teszik ezt a szép és közelfekvő városrészt. Ez a kedves eredmény is kapóra jön majd egy nem régen alakult ingatlan- tulajdonosok egyesületének, mely mindazt, amit Kozma Jenő itt, Szilágyi Károly az óbudai hegyvidéken kiharcol, utólagosan mindig mint saját nagy sikerét könyveli el és a propaganda-gyűlésein ezeket tárja a gyűlésen megjelentek elé. — Fejér József dr. min. tanácsost, ezt a kedves magyar urat, nyuga- lombavonulása alkalmából, aug. 7-én kelt legfelsőbb kézirattal, — hű, buzgó és érdemdús szolgálatai elismeréséül a legfőbb állami számvevő- szék tanácselnökévé nevezte ki a kormányzó. — Lóosy József Viktor udv. tanácsos a Wachauban tölti a nyár végét, ahol zergevadászaton vesz részt. Ahogy Krems-ből írja, ettől a szándékától annyira megrémültek a zer- gék, hogy ijedtükben a szakállukat borotváltatják, nehogy felismerje őket a félelmetes magyar vadász, aki megígérte, hogy a Budai Társaskör minden tagjának hoz majd zerge- tollat. NEM ODA BUDA... A polgármesterválasztásról írott cikkünk, mely elsőnek mert belenyúlni ebbe a darázsfészekbe, — erős visszhangot keltett a napisajtóban és megmozdultak a baloldal szélső berkei. Legutóbb egy olyan újság írt e kérdésről, amely születése jegyében már ellensége dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek s igy a főpolgármesterre vonatkozó megállapításait nem veszi senki komolyan. Ami pedig Báirczy Istvánra vonatkozik, azt az a fejetetejére állított okoskodás dönti meg, hogy Bür- czy jó volt Wekedének, Hédervárnynak és Tiszának s igy ma is kell, hogy jó legyen mindenkinek. Csakhogy nem oda Buda! mert a polgári párti Bár ez y volt jó azoknak az uraknak. de a kommunizmusban levizsgázott szocialistapárt élén álló Bárczy- val se Wekerle, se Héderváry, de legkevésbé Tisza lett volna megelégedve és semmiesetre sem emelte volna a polgármesteri székbe. Nincs az a polgármester, aki tíz év alatt ki ne adta volna minden alkotó képességét. És ha mindent megadunk Bárczy Istvánnak: — nagy koncepciót, alkotó erőt, tudást, képességet és ügyességet, — mindezt kiadta már. A polgármesterkedés lecsépelte az ő idegeit is és dalán ö volna az első, aki menekülne a polgármesteri székből, mint ahogy minden küzdelem elől kitér már évek óta. húsz év előtt kereste a küzdelmet és kibírta még Vá- zsonyit is. Ma már nem bírná epigon utódait sem. A magyar metropolisnak ma más célkitűzései vannak, mint voltak a múlt század végén. Bárczy akkor sem látta meg Budát és város- fentartó kincseit, öregedő szemmel, miért látná meg most? Akkor Budapest megélt az országból, most Pest fog élni Budából. Az elmaradt, a másodrendű Budából. Ebbe a szerepecserébe Pestnek bele kell törődnie. A régi polgármester megélt abból, hogy szerette Pestet, az új polgármesternek szeretnie kell Budát. Mohács és Buda mintha e két néven keresztül emlékezetünkbe egyszerre komorulna a gyász. Hiszen nemzeti nagy létünk sírásói nem állottak meg Mohácsnál, hanem egy pár nappal a csata után az ország szíve felé indultak és így a nemzet halódása valójában csak akkor kezdődött, amikor Buda is a győzők kezébe került. Buda elestével megszűnt a magyar élet, az ország élete, megdőlt Mátyás király pompás vára, elpusztult Kelet-Európa fővárosa és jómódú, művelt polgársága. De emlékezzünk először Mohácsról, ahol a magyar nemzet önfeláldozásával megmentette a nyugati kultúrát, a templom keresztjét, Isten dicsőségét. Megmentette Európát! Mi vezette Mohácshoz a magyart? .Pártoskodás? Egyéni hiúság? — vagy a végzet 'kihívása? Egy hatalmai könyv adja meg erre a választ, mely a Magyar Történelmi Társulat >. szerkesztésében, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent „Mohács“ című emlékkönyv, amely merőben új kutatások alapján, új szemszögből világítja meg a nagy csata jelentőségét és következményeit. A magyar sors imakönyve ez. A nemzet bibliája. A megállapítások történetíróink _ első szaktekintélyeitől erednek és így a tanulságok, kulturális és nemzeti szempontból, a trianoni nemzedék előtt kétszeres jelentőséggel bírnak. Különös elismerés illeti dr. Lukin ich Imre egyetemi tanárt, a Nemzeti Múzeum igazgatóját, aki nagy tudással, minden irányban kiterjedő figyelemmel irányította a szerkesztés nehéz munkáját. De minket, budaiakat, különös örömmel és büszkeséggel az tölt el, hogy a Mohács című emlékkönyv megalkotásának gondolata Budából sarjadt ki. Dr. C z a k ó Elemér államtitkár, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja, mint az Egyetemi Nyomda főigazgatója, közismert páratlan műí/.- lésével a könyv külsőségeire is rávetítette azt a csodálatos összhangul, amelyben a mult a jelennel ölelkezik nemcsak a lelkiekben, hanem a formák szerint is. Korszerű, félbőr, antik kötésű, több száz oldalas vaskos könyv békebeli papírral, száznál több képpel és metszettel. Ügy érezzük, hogy második cím gyanánt bátran ezt írhatták volna: -- „Buda dicsőségének és hanyatlásának története“. — A budai közönség megértő szeretettel fogadja az emlékkönyvet, hiszen minden sorából Mátyás városának elmúlt nagysága, dicsősége beszél. És ha végigolvastuk sorsunk szörnyű époszát, föléled bennünk az a gondviselésbe vetett hit, hogy ha elmúlt rólunk Mohács — el fog múlni Trianon is. A feltámadás pásztortű- zei már égnek, de addig is. míg eljön az adott óra, legyünk áldozatkészen segítségére azoknak, akik a nemzet lelkében ezeket a pásztortűzeket élesztgetik, mert nekünk fényre, sok fényre van szükségünk, hogy kivezető útat találhassunk a második Mohács éjszakájából. Él magyar, áll Buda még! Székely Miklós dr. GSÁTHY FERENC R.-T. irodalmi vállalat, könyv- és p api r kér eskedés L, Krisztina-körut 133. (Krisztina-tér 7.) TORNA-DRESZ fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SCHÄFFER cégnél Budán, I. Döb entei-tér 4. Tei.:T. 84-ee Urak és Urinok kik épülettatarozási munkákat ajánlanak, nagy tiszteletdíjban részesülnek SPITZER és TÁRSA építészek Budapest Vili., Hunyadi-utca 13. Telefon: József 3-07 Palace, Riviera és San Lorenzo hotelok. — Előkelő kényelemmel be- rendezett300 szobával atengerparton Elsőrangú francia konyha, gyermekeknek dietikus ellátás Újonnan átépített ezer méter homokstrand 350 kabinnal. — Jód-bróm- sós- gyógyfürdők Főszezon szeptember közepéig Szobarezerválás és prospektus COSUL1CH LINE Budapest, VII., Thökölyi-ut 2. (Tel. J. 14-13), IV.Váci-u. 29. (Tel T.128-48) SZIGET-CLUB NYILVÁNOS ÉTTERMEIBEN (Szent Margitszigeten) r Pompás franci a menürendszer, mai gazdasági viszonyokhoz szabott árakon, m
