Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-06-07 / 855. szám

XXII. évfolyam. 855. sz. ■mi Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiaddhivatalI : I., Bors-utca 24. Délután 5-7-ig. Telelőn: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 junius 7. Vázsonyi sírjánál elmondotta dr. Ripka Ferenc főpolgármester ' Itt áll a ravatal. Körülötte Bu­dapest és Magyarország sok ki­válósága. Itt van Budapest fővá­ros törvényhatósága, tanácsa és az önkormányzatnak minden szer­ve. De eljött a nagy névtelen tö­meg is, mely félbehagyta kenyér- kereső munkáját, hogy megadja a végső tisztességet annak a fér­fiúnak, akiben politikai jelentősé­gének egyik biztosítékát látta és akit vezéri képességeiért tisztelt és szeretett. Ez adja meg a jelentőségét en­nek a gyásznak. Ez avatja ünnep­pé ezt az órát, amelyben most, itt egy nagy bucsuzás folyik le. Ezek között a keretek között bú­csúznak el egymástól azok, akik­nek élete évtizedek óta összeforrt, akiket egymás nélkül elképzelni sem lehetett. Most búcsúznak el egymástól V áz s o n y i és Bu­dapest. Akik itt vannak, mindnyájan tudják, mennyire össze voltak forrva: Vázsonyi és Budapest. Hiszen, ha nem tudnák ezt a pompás Dunaparítól a városszé­lek homokba vesző kunyhóiig, nem jött volna el ez a gyászoló tömeg, melyet nem a szeme ho­zott ide, hogy lásson, hanem a szive, hogy gyászoljon. Mert bele van írva Vázsonyi neve Budapest történetébe és bele van Írva sok-sok kispolgár életébe is. Aki pedig a gyengéket felemeli, | az erőseket is arra inti, hogy el ne gyengüljenek. Az ember jelentősége olyan, mint valami világitó fényforrásé. Ameddig a sugarai elhatnak, ad­dig tudják róla, hogy van és ha kialszik, ebben a körben veszik észre a hiányát. Vázsonyi Vilmos sugarai messze túláradtak a ren­des polgári élet megszokott körén. Nem volt szüksége rá, hogy pá­lyáját elősegítse a vagyon vagy szerencsés családi körülmények. Egyetlen emelő ereje tehetségé­ben volt és az igazi tehetséggel mindig együttjáró törhetetlen mun- kakedvben. Ezen az utón ért el a szegény tanító fia addig, hogy magyar királyi miniszter lett be­lőle és Budapest székesfőváros díszpolgárává választotta. Most ez a tevékeny élet emlék­ké lett és koporsójában, ezen a kis csónakon, elindul ismeretlen vizek felé. Harcok keserűsége itt marad a parton. Emberek Ítéleté­vel nem törődik az már, aki a leg­magasabb itélőszék elé jutott. A harcot anekünk kell folytatnunk, akik itt maradtunk. Ö, az örök harcok embere, átment már az örök békességbe. Azért a harcok hangja nem való már ide. Vázso­nyi ravatala fölött nekünk is a bé­kességet kell keresni. Ha mindenki azzal megy el in­nen, hogy családjának, városának olyan szorgalmas, önzetlen mun­kása lesz, mint az elhunyt; ha fá­radhatatlanul kitart minden öntu­datos polgár abban a harcban, mely a polgárság szellemi és anyagi javainak fejlesztéséért fo­lyik, ha nem az erősek erejét akarjuk megsemmisíteni, hanem a gyengéket emeljük föl magunk­hoz: akkor magunkkal visszük en­nek a gyászünnepnek ihletét és Vázsonyi Vilmos életének hatásai nevelő például szolgálnak. Mert, ha téved is az ember, amig küzd, aki nem csügged el a küzdelem­ben, az megérdemli embertársai koszorúját. , Budapest székesfőváros elbú­csúzik Vázsonyi Vilmostól. A fő­város évezredekre épült és az em­ber élete csak néhány esztendő. De a várost még sem az évezre­des kövek, hanem a rövidéletü emberek tehetik naggyá és erőssé. Vázsonyi Vilmos Budapest egyik építője volt. Belevéste nevét abba az emléktáblába, mely ennek a vi­lágvárosnak uj, hatalmas fejlődé­sét hirdeti. Azért csak attól búcsú­zunk, ami benne múlandó. Gyá­szoljuk benne a korán elhunyt nagy férfiút. Búcsúzunk az ember­től és összeszoritja szivünket a múlandóság gondolata! A hivatalos Budapest nevében búcsúzom Tőled, Vázsonyi Vilmos. Köszönöm neked, hogy munkás életedet Budapestnek áldoztad. És ha könnyező emberek hullámai között eljutsz a végső pihenés he­lyére, szeretettel ölel majd keb­lére Budapest földje, amelyet any- nyira szerettél! Áldja meg az Is­ten emlékedet és poraidat! Isten veled! Buda, 1926 Junius 6. — A Gellérthegyre tervezett fürdőügyi kiállítás érdekében nagy és szép propagandát fejt ki a „Budapest Fürdőváros Egyesület“, amelynek lelkes apostolai Szvie- zsényi Zoltán min. tanácsos és Bdnlaky Géza, a Gellért-fürdő igazgatója, akik fáradtságot nem i^nerve, rázzák a főváros társa­dalmát, hogy ezt az eminens gaz­dasági kérdést a köztudatba vi­gyék. Húsz év óta fújja a riadót a Budai Napló, — hat év óta foglal­kozik a fürdőügy nemzeti és vá­rosi nagy kérdésével a Hollós Má­tyás Társaság és megindította a mozgalmat az az ankét, melyet 1924-ben rendezett ez a társaság Ripka Ferenc dr. elnöklete alatt. Ezt a teoretikus előkészítést most a gyakorlati térre vitte a Fürdő­város Egyesület, ahol ez közvet­len cél és biztosítja az eredményt az a kezező körülmény, hogy a városrendező nagy nádor déduno­kája, dr. József Ferenc főherceg, ez az aranyos szivü, jobb jövő re­ményét keltegető, lelkesedést ki­váltó és lelkesedni tudó, a tettre - kész ifjúságot sugárzó kir. herceg állott az Egyesület élére. Csak ne­ki köszönhető, hogy Alpár Ig­nác belevitte nagy tudását, ener­giáját és félszázados tapasztala­tát abba a szinte fantasztikusnak látszó tervbe, hogy az elhagyatott, elfeledett Gellérthegyre, a város fölé, örökké ragyogó szimbóluma­ként építsünk egy fürdőügyi kiállí­tást, mely ide csalja a müveit vilá­got nyugatról és ide csábítja a ke­letet azzal a jelszóval, hogy: — „Ez a gyógyforrások városa, — ez a köszvényesek Mekkája, — ez az asszonyok fürdője, — itt minden beteg megtalálja a maga gyógyvizét!“ — Itt van Európa legforróbb kénes vize, itt van az egyetlen gyógyforrás az érel­meszesedés ellen. — itt, a budai hegyek alján meggyógyul minden beteg. — A fürdőügyi kiállítás ter­veit ismertették Alpár és Szvie- zsényi a Budai Társaskörben, má­jus 20-án nagy és megértő közön­ség előtt — és május 30-án bemu­tatták a terveket a sajtó képvise­lőinek a Gellértfiirdő dohányzó­jában. Ez volt tulajdonképen a tárgya a Budapest Fürdőváros Egyesület közgyűlésének is május hó 25-én, ahol az elnöklő főherceg, Szviezsényi Zoltán, Bársony Osz­kár, Bánlaky Géza, Dalmady Zol­tán dr., Benczúr Gyula dr., báró Korányi Sándor alelnök számot­tevő felszólalásai után Rákosi Je­nő fejezte be frappánsul és sok té­ves bitet helyreigazító brilliáns be­széddel a közgyűlést, amelyen dí­szes és nagy közönség jelent meg. Ezt pompásan szervírozott társasvacsora követte a Gellért- szálló nagy éttermében, ahol dr. Ripka Ferenc főpolgármester mon­dott tartalmas és szebb jövővel biztató felköszöntőt, meghajtva a székesfőváros lobogóját a főher­ceg előtt. A feledhetetlen szép estét emel­te szakácsmüvészetével a Gellért- szálló elismert, elsőrangú kony­hája. — Színes rakéták szálltak a sötét éjszakába a krisztinavárosi plébánia fölött, jelezve külsőleg is azt a me­leg ünneplést, amit az érdemiekben gazdag plébánosnak, dr. Z e 11 i- ger Vilmosnak szerető hivei rendez­tek 40 éves lelkipásztorkodása és az ezzel kapcsolatos prelátusi (pápai főpap) cim elnyerése alkalmából. Az egyházközség tanácsa és képviselő­testülete ünnepi ülésén dr. Ripka Ferenc főpolgármester, az egyház- község világi elnöke, méltatta a ju­biláns érdemeit és a magas kitünte­tés nagy jelentőségét, meleg, emelke­dett beszédben. Majd dr. Baránszky Gyula kormányfőtanácsos beszélt a világi elnök, dr. Ripka Ferenc nagy- értékű munkálkodásáról, amit fáradt­ságot nem ismerve a kath. egyház érdekében, kifejt. Utána még sokáig maradt együtt az ünneplő társaság kedves hangulatban, éltetve dr. Zelli- ger Vilmost. — Ripka Ferenc dr. főpolgár­mestert választotta meg díszei- nőkének az újonnan átszerve­zett volt erzsébetvárosi demo- k r a t a-k ö r, mely Erzsébet­városi Polgári Kör nevet vette fel és az Egységes községi Polgári Párt programmját tette magáévá. Legutóbbi ülésén S i e- g e se u József pápai prelátust, egyetemi tanárt választotta meg elnökének és táviratilag üdvözöl­te Bethlen István gróf minisz­terelnököt, akiben azt a férfiút látja, aki az országban az annyira óhajtott békét képes megterem­teni. — Megalakult végleg a Ripka-párt a VI. kerületben is, ahol Biró Henrik vezetésével 100 tagú végrehajtóbizottságot választottak és szervezik az egész kerületet. — Jubileumi kirándulást rendezett a Csokonay-dalkör junius 6-án a csil­laghegyi állomás vendéglőbe 25 éves jubileuma javára, Szilágyi Ká- rolyné zászlóanya és Szilágyi Károly nemzetgyűlési képviselő örö­kös diszelnök védnöksége mellett. Volt felvonulás, tánc, világposta, tréfás házasság, különféle versenyek s ezeknek nyertesei szép dijakban ré­szesültek. A jótevők nevét arany- könyvben örökítik meg. Az agilisait dolgozó egyesület élén dr. Bedé József elnök, Berkes József, Martin Gyula társelnökök, P a p p I Imre, K ő r ö ss y Gyula alelnökök, dr. Bajusz Károly ügyész, N e- m e s Árpád ügyv. igazgató, Rudolf Rezső karnagy és a nagyszámú tisz­tikar áll, amelynek buzgó és ügyes ségitőtársa a nagy rendezőbizottság, amelynek elnöke Szűcs István. — A Pasarét fejlesztése a vele szomszédos környékkel képezi főfeladatát az újonnan megszer­vezett Pasarét, Törökvész és Kör­nyéke Egyesület-nek, mely más néven már 1914-ben megalakult, de működését lehetetlenné tette a háború és az azt követő forrada­lom. Múlt ősszel az érdekelt telek- tulajdonosok újból értekezletre gyűltek és újból megalakították az egyesületet, elnöknek dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsost, az Egységes Községi Polgári Párt elnökét választotta meg, aki az ő nagy agilitásával a környék érde­keiért erősen harcoló egyesületté fejlesztette azt. A főváros tanácsá­hoz is memorandummal fordult, amelyben felsorolta az egyesület azokat a hiányokat és sürgős or­voslást követelő bajokat és hibá­kat, amelyek e nagyra hivatott vi­dék fejlődését lehetetlenné teszik. Ennek a mozgalomnak örvendetes eredménye az Ördögárok folyta­tólagos beboltozása, — de elinté­zetlen még számos kérdés. Ilyen az Ákos-utca kiépítése, mely mint főközlekedési vonal, rövid átlóval kötné össze Óbudát a Hűvösvölgy és Zugligettel, tehermentesítené a nagy kerülőt — a Lajos- és Zsig- mond-utcák, a Margit-körut, Re­tek-utca, Budakeszi-ut útvonalat. A Debrői-ut kiépítés, mely a város régi terve, — a Biai-utcának ko­csiközlekedésre alkalmassá tétele, a Bimbó-utca kiépítése egyelőre az Ákos-utcáig és a Saru-utca kiépítése a Hidak-utca tenge­lyéig, azok a létkérdések, ame­lyek lehetővé tennék e vidéken az épitkezést, mert ezek nélkül fu­varral ezt a szerencsétlen vidéket megközeliteni nem lehet. Az épit­kezést itt megkönnyítené az öve­zet beosztás megváltoztatása: — a 300 és 600 öles parcellák helyett a 150 és 300-as parcellák, mert igy vállalkozó szellejnü kezekbe menne át a telkek egy része. De javítani kell e vidék közvilágítá­sát és közbiztonságát. A mai mezőőri rendszer ezen a 12 ezer holdnyi területen nem elegendő. Ide rendőrség kell, mert ott most a kerítéstől kezdve mindent ellop­nak. Biin, hogy ezt a városhoz oly közel eső, füst- és pormentes vi­déket mesterségesen elvágták a fejlődés lehetőségétől. Nincs jár­ható útja, nincs csatornája, se gáz, se villany és hogy mégis építkez­nek itt, azt bizonyítja, hogy a vi­dék fejlődésképes. Az egyesület elen allo tisztikar a következő: Dr. Kozma Jenő kormányfőtaná­csos elnök, Mocsáry Rezső egye­sületi titkár, Molnár Péter, a M. Ált. Ingatlanbank cégvezetője, egyes, jegyző, Zseltvay Viktor Pénztáros, Seliák Antal p. ü. m. főszámtanácsos, ellenőr. A vá­lasztmány tagjai között vannak: Gombássy Imre, a Ganz Vili. R. I. igazgatója, Hendricli Antal épí­tész, Erdei Henrik a M. Ált. Hitel­bank igazgatója, Frenreisz István, Hafner Károly, a Szf. Vízmüvek igazgatója, dr. Klein István, a Ge­orgia R.-T. és dr. Koós Zoltán, a Magyar Földhitelintézet vezér- igazgatója, dr. Mocsáry Pál h.-igazgató, Rényi Dezső ny. al­polgármester, a Beszkárt vezér- igazgatója, dr. Vass Tamás ny. min. tanácsos. —< Fábián Gáspár budapesti mű­építésznek XI. Plus pápa a herceg- prímás előterjesztésére a Nagy szent Gerge'l y-r e n d lovag- keresztjét adományozta. Fábián Gás­pár a katholikus közélet egyik kima­gasló egyénisége s különösen a ka­tholikus ifjúsági mozgalmakban tevé­kenykedik s nagy része van a Foede- ratio Emericana megizmosodásában. Kitüntetését osztatlan öröm kisérte, főleg a mérnöki körben, ahol mint az Építőipar-—Építőművészet érde­mes szerkesztőjét becsülik. TORHA-DRESZ fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SC H ÄFFER cégnél Budán I. Döb eníei-tér 4. Tel, J, 125-36 Unton Antal és Fiai kövezőmesterek, út-, csatorna- és beton- épiíési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó utca 10. szám. I Telefon: József 3-85. 182 Muraköz’/ Blona régi, jónevii, nyilvánossági joggal biró mastin elemi IsKoiajn Vili., Jőzsef-körut 31/b. szám alatt van Kívánatra részletes ismertetőt klild GALLÉR TISZTÍTÁSA felülmúlhatatlan Tisztit — fest — mos MEHCZER gőzmosóüsscm, kelmefestő és vegytisz­tító vállalata. Üzem és fiók : II., ZSIGMOND-U. 18. Margithidfőnél Telefon T. 108-S9. Főüzlet: V., Iápót-körut 19 Telefon L. 63-68. Fiók: VIII.,Főherceg; Sásdor-u.42 Ornnia-mozi közelében. Telefon J 52-17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom