Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-05-22 / 854. szám

XXII. évfolyam. 854. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : L, Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 május 22. Byda jövője Az idegenforgaäom a fejlődés szoSgáSatában* — Nagy­szabású tervek természeti kincseink megssmertetésere — A Budapest Fürdőváros Egyesület mozgalma . Öreg Budának álomban kiraj­zolt, csodálatos tornyai alatt a má­jus balzsamos estjében sokszor el­ballagunk az emlékezés szivar- ványhidján öíödfélszáz esztendő­vel hátrább, amikor a Dunára kö­nyöklő várhegyet még Hollós Má­tyás csúcsíves, cifra palotája ko­ronázta és Buda akkori tornyai alatt a jólét volt otthonos és a mindennapok ünneppé szépültek a virágzás bársonyos simogatásától. A hold ezüstjével telehintett égbol­tozatra mindig derűsen, nyugod­tan, a holnapokat mosolyogva vá­rón tekintett fel az olasz csapszék­ből hazaballagó alsóvizivárosi pol­gár, mert biztos volt a dolgában: kincses Budának volt a polgára. Idegenek jártak-keltek, a sok kincsnek hírét, amit itt megbámul­tak szétvivén a világba és soha ki nem felejtették egyik legdrágább értéknek: Buda forrásvizének megemlítését. Azóta a sok kincs, mint álomkép szertefoszlott, el­pusztult Mátyás csúcsíves palotája és benne minden drágasága; elkal­lódott a háromezer kötetes Cor­vina szétszórt, ékes darabjai, a ra- gyv.gó toíiánsok legféltettebb rit­kaságai minden országnak; mesz- szire, igen messzire ment el tőlünk a jólét is és a hervadás, a letörés jellemzi ma az egykor virágzó Budát. Csak egyetlen értéke ma­radt meg — csodás vize, amely­nek életet adó ereje, bősége, jó­sága felújíthatja Mátyás boldog korát. Ezt munkálja é-vek óta a Hollós Mátyás Társaság a Budai Napló indítványai alapján s ehhez a ne­mes, de fáradságos munkához ka­pót segítőtársat a József Ferenc kir. herceg fővédnöksége alatt dolgozó Budapest fürdőváros Egyesületben, amely főképen für­dőink megismertetését, az idegen- forgalom ideirányitását s ezzel a fürdővárossá alakulás megalapo­zását kívánja hathatósan szolgálni. Ennek érdekében 1928-ban nem­zetközi fürdőügyi kiállítást és orvos-kongresszusokat rendes az agilis egyesület s ennek propagá­lására dr. Dalmady Zoltán egye­temi magántanárt Aachenbe a né­niét balneológiái, Wiesbadenbe a Deutsche Gesellschaft für immere Medizin kongresszusára és Karls- badba a nemzetközi vizgyógymód annuál mitingjére küldötte ki. S itt kell különösen dicsérettel kiemelni azt a helyes irányt, amit a fürdő­város egyesület követ azzal, hogy elsősorban a külföldi orvosokat vi. lágositja fel fürdőinkről, őket ide- hivja, hogy a valóságban is meg­győződjenek forrásaink jóságáról s igy a gyógyulni kívánók ezreit küldhetik Budára, ami a gazdasági megerősödésnek lesz az alapja. Mind a három hatalmas fürdő­városban a legkiválóbb külföldi orvosok nagyszámban vettek részt a kongresszusokon s örömmel, lelkesedéssel hallgatták dr. Dal­mady Zoltán tanár kiváló előadá­sát és meghívását a budapesti ki­állításra. Aachenben a magyar meghívás elhangzása után dr. A. Landecker berlini orvos, aki az elmúlt esztendőben a német gyne- kologusok budapesti kirándulásán vett részt és alkalma volt Buda­pest nagyobb fürdőit és klinikáit megtekinteni, szólalt fel és elra­gadtatással beszélve fővárosunk­ról, ajánlotta minden német orvos­nak, hogy jöjjön Budapestre gyö­nyörködni és tanulni. A hallgató­ság viselkedésén látszott az osz­tatlan öröm, amellyel a meghívást fogadták s a további hozzászólá­sok csak azon kívánságnak adtak kifejezést, hogy a tudományos összejövetelek lehetőleg szeptem­ber végén legyenek, amikor a leg­több orvos időt szakíthat magának néhány napos kirándulásra. A fürdőtulajdonosokat s a befo­lyásos fürdőorvosokat is sikerült megnyerni, hogy a fürdők a kiállí­táson mint kiállítók szerepeljenek és tudományosan dolgozó orvosok is hajlandók arra, hogy a közön­séget érdeklő munkáikat népszerű formában a kiállítás tudományos részén — természetesen díjtalanul — kiállítsák. E kongresszus során számoltak be arról, hogy a mün­cheni Deutsches Museum balneo- logiai és ásványviztani osztályt is létesít, mely e tudományok törté­netét és jelen állását uganoly nagy- szabásuan és tökéletesen fogja be­mutatni, mint ahogy a tudomány eddig feldolgozott ágait bemutatja. Külföldön általában az a véle­mény, hogy Budapest érdekes, szép, élvezetes város, amit öröm­mel látogat meg mindenki. Egye­dül a franciák, belgák, románok tartózkodók velünk szemben. A magyar kiküldöttnek az az impressziója, hogy a legsürgőseb­ben szükséges a külföldi ügynök­ségek megszervezése és ezek után a propaganda megindítása. Ennek egyik legfontosabb pont­ja szerintünk az a felvilágosítás, hogy Budapesten a gyógyulni kí­vánó mindent, amit csak kíván, egy helyben megkap. Ez sehol a világon nincs meg ilyen ideálisan központositva. A rádiumos, lithiu- mos, a véredény elmeszesedés el­leni ivókúrát használó beteg, vagy a fürdést kultiváló a leghíresebb egyetemi tanárokat keresheti fel, vagy hívhatja magához bármilyen bajában. Ha magaslati, erdős kii­mát kíván, ott van a Svábhegy, Jánoshegy, ahonnan néhány perc alatt benn vau egy világvárosban, amely mindenrendü szórakozást és élvezetet kínál. Ha vízre kíván­kozik, a leggyönyörűbb hajóidat teheti meg a Dunán. Lovagolhat, sportolhat tetszése szerint. Ha a tudomány és művészet érdekli, kí­váncsiságát fokozottan kielégítheti. Emellett néhány percnyi autóút után Buda csendjében elmerülhet s élvezheti a fürdőváros minden szépségét, a természet istenáldotta kincseit. Ez legyen a tengelye a propa­gandának, mert csodás vizeink mellett egyedül vonzza ide az ide­geneket. Azokat az idegeneket, akiket reméljük a külföldi orvosok most már ide küldenek, hogy itt iidüljeneke, gyógyuljanak — s ezzel Budát virágzó, gazdag várossá tegyék. De addig is, amig a külföldi orovosok 1928- ban idejönnek, tegyük tényleg vá­rossá ezt az Istentől megáldott, de az emberek által sokhelyt elron­tott szép — és nagy falut. * Az idegenek jöttét föltétlenül és rendkívüli' nagy arányokban fog­ja szolgálni az a kiállítás, amelyet a Gellért-hegyre tervez 1928-ban a Budapest Fürdőváros Egyesü­let. Ezt a kérdést szivvel-lélek- kel szolgálja egy drága gyönyörű ember, József Ferenc fő­herceg, aki a maga ragyogó fia­talságát áldozza ennek a célnak s akinek hűséges segítőtársa eb­ben a nehéz munkában dr. S z v i- z s é n y i Zoltán min. tanácsos. Bstsda, 1926 május 21. — A Budai Társaskör nagy­arányú fejlődéséről számolt be legutóbb a választmány, amely­nek Z ie g 1 e r Géza kormány­főtanácsos elnöklete alatt tartott ülésén a főtitkár bejelentette, hogy 47 uj tag kérte fölvételét. Az elnök ez alkalommal meleg szavakkal búcsúztatta el a korán elhunyt délivasuci igazgatót, Szakács Pétert, aki a Budai Társaskör egyik alapítója volt és a választmány elhatározta, hogy a gyászoló családhoz rész­vétiratot intéz. Ez alkalomul méltatta az elnök dr. Morvay Győző c. tankerületi főigazgató és a III. kerületi Árpád főgimná­zium igazgatója érdemeit, aki mint a Társaskör volt alelnöke és a „Hollós Mátyás Társaság“ elnöke, jelentős szerepet tölt be a budai társadalomban és most ülte tanárságának 40 éves, igaz­gatói működésének 24 éves év­fordulóját. Ez ünnepi alkalomból üdvözlő iratot intéz hozzá a vá­lasztmány. Végül Kun Attila fő­titkár bemutatta Bethlen István gróf miniszterelnöknek távirati köszönetét a Társaskör üdvöz­letére, melyet dr. R i p k a Ferenc elnök utján intézett a Társaskör­höz. H ó d y Lajos háznagy, dr. K r i v o s s Árpád ügyész és C s o h a j Ferenc pénztáros je­lentéseit vette tudomásul a vá­lasztmány. Érdekes estje volt a Budai Tár­saskörnek e hó 20-án, amikor A 1 p á r Ignác műépítész és dr. Szvizsényi Zoltán min. ta­nácsos a „Budapest Fürdőváros Egyesület“ ügyvezető főtitkára kellő ismertetés mellett bemu­tatták a Gellért-hegyre tervezett 1928-ban létesítendő fürdőügyi kiállítás terveit. A bemutatást társasvacsora követte, ahol az előadókat meleg ovációban része­sítették, köszönetét mondva nekik Buda érdekében kifejtett fárado­zásaikért. — Kétszázéves jubileumát ünnepli a vízivárosi Szent Anna-templom s ez alkalomból a plébánia szent missziót tart május 29-től junius 13-ig, külön a nőknek és a férfiaknak. A szent be­szédeket Csák Boldizsár és Németh Károly jezsuita atyák mondják, akik két hétig a plébánián laknak és a hí­vek rendelkezésére állanak. — Platthy György dr. nemzet­gyűlési képviselőt, városi bizott­sági tagot és ügyvédet k o r- mányfőtanácsossá nevez­te ki a Kormányzó ur Őfőméltó- sága és a székesfőváros közgyű­lésén dr. R i p k a Ferenc főpolgár­mester külön is méltatta Platthy György érdemeit, amiket a fővá­rosi ügyek terén szerzett. Ma egyike azoknak, akik legjobban is­merik a főváros bonyolult ügyeit. Úgy ebből, mint pedig az ellene intézett gyalázatos merénylet meghiúsulta alkalmából számosán üdvözölték ezt a kernényvágásu magyart, aki azok közé a budaiak közé tartozik, akik egyelőre még Pesten laknak. Platthy György dr. született Apátfalván, Nógrád megyében, 1864- ben. Losoncon. Rozsnyón és a buda­pesti egyetemen végezte tanulmá­nyait, ahol ügyvédi oklevelet is nyert. Már az egyetemen több éven át ve­zére volt az ifjúságnak. Erős harcosa volt a függetlenségi eszmének és ve­zető egyénisége Budapest közéleté­nek. Különösen az I. kerület fejlesz­tésében vesz tevékeny részt, alapí­tója és elnöke a községi Szabadpolg. Pártnak: a Szabadpolgári Körnek, Kelenföldi Kaszinónak. A régi ország­gyűlésen 1913-tól 1918-ig képviselte a dunavecsei kerületet. Az uj nemzet­gyűlésbe újra régi kerülete küldte a kormánypárt programmjával. A kül­ügyi, igazságügyi és zárszámadás­vizsgáló bizottság tagja és alelnöke az országos Egységes kormánypártnak. — Erős mozgalom indult meg a Vá­rosmajor környékén lakó polgárság körében az ellen a terv ellen, hogy a Városmajor parkjának egy nagy részét lovaglópályának rendezzék be, ahogy ez a hir néhány hivatalos be­járás révén kiszivárgott. A szülők féltik ettől a parkot ellepő gyerme­keiket és féltik a parkot, amelynek nagy részéi kénytelen lesz a város elzárni a közönség elől. A terv erős visszatetszést keltett a polgárság kö­rében, mely utal arra, hogy ilyen lo­vaglópályának ott van a Vérmező, ott van a pasaréti téglagyár most feltöl­tött területe, ott van a városi nagy­rét a Hűvösvölgy végén, a Nagyková­csiba vezető ut mentén, ahol a rétet szegélyező erdőben lehetne kivágni ilyen lovagló utat, — de vigyék bár­hová, csak a Városmajor parkjába ne. Ez ügyben memorandum készül <egy küldöttség átnyújtani dr. R i p k a Fe­renc főpolgármesternek, esetleg Ra- kovszky Iván belügyminiszternek is. — Ősrégi templom romjaira akad­tak a Halászbástya egyik részének restaurálása alkalmával, a Szent Mik­lós torony mögötti részen, ahol a régi bástyafal valami földcsuszamlás kö­vetkeztében összedüléssel fenyege­tett. A földmunkálatok alkalmával sok régi kardot és páncélt találtak s a folytatólagos kutatások azután feltár­ták 8—10 méter mélységben a Szent Domokos-rend templomának szentély­falát s azon boltíves falazást. Ezt ki­bontva, egy folyosó, annak végén a templom kriptáját lelték meg rendkí­vül nagymennyiségű embercsontok­kal. A Műemlékek Orsz. Bizottsága műemléknek jelentette ki a leletet és hogy továbbra is hozzáférhető legyen, az állam költségén építik át a bás­tyát. — Most kiabáljon a Víziváros, most mozgasson meg mindent, amikor bontják a malmot a Duna- parton és terület biztosítható a régóta kívánt lúd számára, mely az Andrássy-szoborhoz vezetne át a Margit-hid és a Lánc-hid kö­zött. Valamikor, réges-régen be­fejezett tény volt e hidépités ter­ve, sőt a Vám-utcán át, a Toldy Ferenc reáliskola alatt u j alag­utat is tervezett P a 1 ó c y An­tal, a nagynevű városrendező mérnök-tanár, mely az Alkotás­utca elejére vezetett volna. Most a város kellő jóakarattal biztosít­hatja a hídfőhöz szükséges terü­letet addig is, amig ennek a spe­ciálisan vízivárosi hídnak a föl­építése ismét aktuálissá lesz és éppen ezért most kiabáljon a Víziváros népe. — Bene György, a Hollós Mátyás Társaság buzgó pénztárosa április 15-ike óta súlyos betegen fekszik az uj Szent János-kórházban. Nem régen megoperálták s azóta egészsége a tar­tós javulás utján van. — A terraszos kert a S z e n t G e 1- lért szálloda mögött, mely a bel­városi közönség legalkalmasabb uzsonnáié- és vacsorálóhelye meg­nyílt és d. u. 5 órától 7-ig jazz-band szórakoztatja a közönséget. Ilyenkor rendesen tánc is szokott lenni, termé­szetesen a legjobb társaság kultiválja itt a táncot, rossz idő esetén a szálló emeleti halijában. A hatalmas szökő­kút egymagában is érdemes látvá­nyosság. Vacsorához cigány muzsikál. — Kelenföld mint külön város­rész lassan berendezkedik és ér­tesülésünk szerint már béreltek helyiséget az ott felállítandó ke­rületi adóhivatal számára a Zenta- utcában, ahová adófelügyelő­helyettest is rendel ki az állam. Most folynak tárgyalások aziránt is, hog(y külön rendőrkapitány­ságot is állítanak fel a Kelenföldön, amely intézkedések mind azt cé­lozzák, hogy túl a Gellért-hegyen elterülő nagy medence, mint ön­álló közigazgatási kerület, ön­maga intézze sorsát. — Lemondott a mandátumáról Südy Aladár fővárosi bizottsági tag, akit a III. választókerület (hegyvidék) küldött a főváros közgyűlésébe. Helyére Stad­ler Nándor póttag került. — Dupla pénzbe kerül majd a Rádl-árok rendezése Óbuda külterü­letén, ha most a nyilt árkot szabá­lyozzák, ahelyett, hogy beboltoznák — fejtette ki Bauknecht Tamás a középitési bizottság legutóbbi ülé­sén, a fehéregyházi-ut egy szakaszá­nak szabályozás-módositásakor. Ki­mutatta, hogyha nem igy csinálja a főváros, akkor ugyanolyan anomáliák lesznek kétszeres költséggel, mint voltak a Bécsi-uton, Határ-utcában s még több helyen. Barczen tanácsnok szerint ez tisztára pénzkérdés s ezért megcsinálják a nyilt árkot. A kézmüiparosok fontos ügyéről, a kisiparosok és a kis­kereskedők aggkori ellátásáról, illetve járadékszerü nyugdijáról volt szó e hó 20-án Buda két nagy iparoskörében az I. és II. kerületben. Külön választmányi ülést hivott össze ez alkalomra az I. kér. Iparoskor, amelyen K o I- I á r Gábor elnökölt, U 1 m László ügyvezető elnök és Máté István diszelnök társaságában. Az elnök fölkérésére V i r a á g Béla lapunk fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SCHAFFER cégnél Budán I. Dob entei-tar 4. Tel, J. 125-36. Ámen Antal és Fiai kövezőmesterek, út-, csatorna- és beton- épitési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó utca 10. szóm. Találón : József 3-U5. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom