Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-05-05 / 853. szám
XXII. évfolyam. 853. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129 96. Felelős szerkesztő : víraág Béla Hirdetések, ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 május 5. A Víziváros melynek sorsát megpecsételtnek vélik, tényleg stagnál, sőt bizonyos visszafejlődést is mutat, még sem oly sötét, ahogy azt egyes politikai időjósok állítják. Valami nagy életképességü város sohasem volt, talán a török harcok idején, amikor ide szorult a várból kiüldözött polgárság. Hosszú elnyúlt vonal, amelynek nincs mélysége, csak a hozzá csatolt országúti rész révén jutott szélesebb területhez, de abban sincs sok köszönet, mert szűk utcákban apró 2—3 ablakos házak nem teszik igen alkalmassá a fejlődésre. Az építkezés ezen a részen, a Batthyány-utca, Fő-utca és Margit-körut által határolt háromszögben sehogysem tud megindulni, amig valami okos telekegye- sitő szabályrendelet azt lehetővé nem teszi. így látva a helyzetet, eléggé sivár a kilátás valamelyes jobb sorsra. Sokat vitatott kérdés ez a Hollós Mátyás Társaság ülésein, ahol a sűrű eszmecsere megtalálta azt a vezérfonalat, mely egész Budára vonatkozó fürdőügyi programúiban, a Vízivárosnak oly rendkívüli módon való érvényesülését látja lehetőnek, mely itt is a polgárság vagyonosodását, jólétét szolgálja. Gerince ennek az a terv, mely Buda fürdőinek nagy kérdését egységes megoldásban, összefüggést kíván teremteni a Duna mentén elszórt fürdők között. A Gellérthegy alján levő és a Rózsadomb alján levő fürdőket a Víziváros köti össze, egyrészt a Duna- part, másrészt a Fő-utca révén. Ha kiépül az összekötő sétány a Duna partján a Gellértfiirdőtől a Császár-fürdőig, akkor ennek az ideális parknak a nélkülözhetetlen gyakorlati útvonala a Fő-utca lesz. A mai aszfaltsivatag, aminél találóbb szó nem illetheti a Margit- rakpartot, igy ahogy van, egyáltalában nem tartható fenn. Pont nyáron, amikor még a Várból is a Dunapartra tódulna a közönség, ott a napközben áthevült aszfalt sugározza ki a meleget és oly tűrhetetlen hőséget teremt, hogy mindenki menekül előle. Ezt a széles aszfaltos utat föl kell törni és parkírozni kell. Akár úgy, hogy a villamos síneket a házak elé teszik egymás mellé, akár úgy, hogy kiteszik a rakodópart fölé, akár úgy, hogy az egyik sínpárt a Fő-utcába viszik, de a rakpart kétharmadát parkírozni kell. Ez lesz a világ legszebb sétautja. A Dunának most hátat fordító házak gyógyszálló- dákká válnak idővel. Itt fog élni a budai fiirdőző, üdülő közönség, mert amint eltűnik az aszfalt, eltűnik a tűrhetetlen hőség is és a most elhagyottan gőzölgő Margit- rakpart mindenek gyönyörűségére lesz. Innen minden fürdő hamar elérhető. A vároldal a legszebb kilátást nyújtja, a Vár csendje betegnek való, s a Margit-rakpart hoteljeinek vendégei minden szükségletüket a Fő-utcában szerzik be. A dunamenti parkot részekre osztják az ott épült cukrász-, kávés-, sörös-, cukorka- és tej-pavillonok, a Várkert-kioszk és annak mintájára átépített Pálffy-téri park. Az egyetlen európai pont Budapesten a Gellért-szálloda és ennek méltó pándánja lesz az átépített modern Császár-fürdő és Lukács-fiirdő. A Gellértből hid visz a Gellérthegyre, a Császár- vagy Lukácsból pedig a Rózsadombra. A Vár- kert-rakpart, Lánchid-utca, Főutca és Zsigmond-utca kereskedelme, kézműipara oly módon föllendül, ahogy azt az ezen a vonalon élő szolid kereskedők és elsőrangú, művészszámba menő kéz- műiparosok megérdemlik. Azok a rozoga, félig besüppedt ócska házak egy-kettőre fölépülnek és nekilendül az élet az egész vonalon. Óriási gyógyautók nesztelenül hordják a fürdőkbe a betegeket és kísérőik itt élnek az aszfaltsivatagból varázsolt paradicsomban. Ez pedig nem fantázia, hanem jól megmarkolható valóság, (v. b.) Buda, 1926 május 4. — Házavató társasvacsorát rendezett a Budai Polgári Kör április 22-én a Budai Vigadóban levő újonnan átalakított és Kozma Jenő dr. áldozatkész ügybuzgósága révén díszesen renovált helyiségében, ahol száznál több tag jelent meg. Házi jellegű ünnep volt ez, ahol régi szép idők felujitását, az uj élet megkezdését ünnepelték. Az első szónok Kollár Lajos udvari tanácsos, a kör elnöke volt, aki ötven éve tagja a körnek és szép szóval emlékezett meg a kör ötvenéves szép múltjáról. Megemlékezvén azokról az időről, amikor még erősen vegyes volt a társaskörben a beszéd. Kollár szavait lelkes éljenzéssel fogadták. Utána dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos Kollár Lajos érdemeit méltatta, azt kívánva, hogy a kör virágozzék fel újból, töltse be régi hivatását, amit csak a polgárság szervezkedése révén lehet elérni. Szavait Kollár Lajos éltetésével fejezte be. Majd szólásra emelkedett Németh Imre, a kerület volt orszgy. képviselője, aki intim részleteket mondott el a kör múltjából és a vezetést átvevő ifjúságot éltette. Neuschloss-Knüsli Kornél, a Hollós Mátyás Társaság ez illusztris tagja szólalt fel és kedves visszaemlékezéseket mondott el. Fogadalmat tett, hogy Kozma Jenő biztató szavaira újból élénken részt vesz a kör életében és annak fejlődésére emelte poharát. Majd Zboray Gyula, utána dr. Knick Elemér, utóbb Patak Gyula és többen szólaltak fel, ki tréfásan, ki komolyan, de mindannyian szeretettel foglalkoztak a Budai Polgári Körrel, amelynek most Sztojano- vich Pálban modern gondolkozása és munkabíró igazgatója van, aki rátermettségét már ezzel az első házavató vacsorával is beigazolta, amiért minden oldalról meleg elismerésben volt része. — Szilágyi Károly nemzetgyűlési képviselőt, mint uj védnökét, nagy ünneplésben részesítette a régi és nagyhírű pesti Lovrana önsegélyző és jótékonysági asztaltársaság egy társasvacsora keretében április hó 23-án. — Sok huza-vona tárgya a Gellérthegy és a Citadella, melynek tulajdonjogát a főváros is és a honvédelmi minisztérium is magának követeli. A kérdés az 1927-re tervezett nemzetközi fürdőügyi kiállítással kapcsolatban került napirendre, amikor a honvédelmi minisztérium azt a kívánságát nyilvánította, hogy a Citadella átengedése fejében a kiállítás rendezői a Gellért-hegyre, kisebb katonai osztag részére laktanyát építsenek. A Budapest Fürdőváros Egyesület hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a laktanyát felépiti. ellenértékképen azonban negyven éves szerződést kívánt arra nézve, hogy a honvédelmi minisztérium a Citadellát erre az időre átengedi az egyesületnek. A főváros álláspontja ezzel szemben az, hogy a hegy és a Citadella fölött csak neki ven rendelkezési joga, mert azt csak átengedték katonai célokra, valójában pedig a főváros tulajdona s igy a beépítése, átalakítása nem lehet senki másnak, hanem egyedül a fővárosnak a hivatása. Budapest idegenforgalma érdekében pedig a főváros mindent megtesz, hogy a Gellért-hegy és környékét átalakítsa, kicsinosítsa, hogy sikló közlekedjen a hegyre s ezáltal uj vonzó erőt létesítsen, tehát pro- grammja van a Gellért-hegy számára, ahová nem szándékozik, mert nem szükséges, de pénze sincs rá, — laktanyát építeni. —A Kelenföldi Társaskör biztosította már végleges otthonát a Budafoki-uton épülő társasházban, mely őszre elkészül. Addig is Fischer József építész előzékenységéből a felsőházban, mely a Horthy Miklós-utra néz és májusban elkészül, kap 3 összevont lakásból álló helyiséget. Ezt még nyár elején, kellően berendezve, meg is nyitja a Társaskör, hogy azután télire saját végleges helyiségébe költözzék. — Balogh Gyula a Faluszövetség egyik igazgatója, akinek lelkes munkája tette naggyá ezt a szövetséget, a kelenföldi társadalom egyik jelentős szereplője és felül áll azokon a rosszhiszemű gyanúsításokon, amikkel Drozdy Győző a nemzetgyűlésen illette, amint utólag kitűnt, alsóbbrendű érdekeinek kielégítése végett. Drozdy Győző, aki itt Budán is csinált újságot a forradalmak után, néhány szereplő egyéniséget is belevonva e lapvállalkozásba, itt sikert nem aratott. A lap rövidesen megszűnt és Drozdy Pestre tette át működési terét. Balogh Gyula igazgató feltétlenül szerez magának kellő elégtételt, de ha ez megtörne a képviselői immunitáson, akkor is meg lehet győződve, hogy Budán egy parányit sem csorbult az a közbecsülés, az a tisztelet és szeretet, amely eddig is kisérte rokonszenves, puritán jellemű egyéniségét. — Elhibázott Programm lenne a közlekedés terén, ha a főváros forgalmát a villamos vasúti vonalakkal párhuzamosan haladó uj autóbusz-vonalakkal javítanák meg. Különösen súlyosan érintené ez a II. kerületet, amelynek ötven évvel ezelőtt sokkal jobb volt a közlekedése a régi jó budai lóvasúti forgalom korában, mint manapság. Akkoriban a 6 krajcá- ros szakaszjeggyel a Lánchidtól a Királyhegy-utcán át juthatott a Széna-térre, — ma a Széna-térről, hogy a budai közp. Járásbíróság, a II. kér. kapitánysághoz, a II. kér. vásárcsarnokába, a budai vigadóban elhelyezett II. kér. anyakönyvi hivatalba, az ugyanott elhelyezett székesfővárosi könyvtárba és a polgári körbe, Budának legnagyobb és legdíszesebb, hangverseny és tánctermébe, legelső nagy kávéháza és nagyvendéglőjébe, — de a legdélibb pontján legszerencsétlenebbül és legkényelmetle- nebbül, mert épp úgyszólván a kerületen kiviil, pont a Lánchíd mellett a Il-ik kerületi elöljárósághoz juthasson az ember akár adóját fizetni, akár egyéb baja ügyében — csak 3000 koronás átszállójeggyel végig a Margit-köruton a Margit- hidig, — ott leszólva, ázva, fázva, hóban, esőben egy 9, 53, 54 vagy 11-es kocsit várva, mely a duna- parton halad, megkerülve az egész kerületet juthat csak el a fentne- vezett hivatalokba, vagy a Fő-ut- cában elhelyezett három katholi- kus, egy református és egy izraelita templomba. Egészségügyi és szociális szempontból is végtelenül fontos, hogy a Fő-utca, Batthyány-utca, Marcibányi-téri rész be legyen kapcsolva a közúti forgalomba. Ennek érdekében a Rip- ka-párt vízivárosi szervezete élén Kozma Jenő kormányfőtanácsos, Kollár Lajos udv. tan., Kransz Alajossal mozgalmat indított, amelyet Ripka Ferenc dr. főpolgármester is nagy szeretettel támogat. Ezzel a mozgalommal párhuzamosan a II. kerületi iparos kör is Lackenbacher György főv. biz. tag indítványára hasonló irányú memorandumot nyújtott be a fővároshoz, kérve, hogy a létesítendő 50 uj autóbusz-vonal közül — a kerületi központ és a külső területek szorosabb összeköttetése céljából legalább kettő a II. kerületnek biztosítandó. —■ Bérezel tanácsnok jó szivét szerette volna kifigurázni Vámbéry Rusztem városatya, de fonákul abba kapaszkodott bele, amire Bérezel tanácsnok maga is azt mondotta, hogy ezek csak szép tervek: — a viaduktok, Vízesések, szökőkutak 'és japánkertek a Gellért-hegyen. a pozitívum az, hogy a Gellért-fürdőt össze kell kapcsolni a Rudas-fürdővel a Gellérthegy alján tervezett gyógysétánnyal. A villamost a Dunapartra kell áthelyezni, hogy az úttest fölszabaduljon és a már meglevő, a hegy alatt elvonuló parkos sétautnak kiépítésével ez az összekötő gyógysét'ány — egyelőre — kiépíttessék a Rudas- fürdőig. Egyelőre mondjuk, mert azt építeni kell tovább, végig a Duna- parton — egyelőre — a Császár-fürdőig, s azután a Római fürdőig. Rusztem ur olyan sulyokkal dobálód- zott a közgyűlésen, amikről Bérezel tanácsnok előre megmondotta, hogy azok csak szép színes tervek, de belől üresek. Talán idővel jut ezekre is. A Gellért-hegy déli részét pedig okvetlenül parkírozni kell, mert nem esztétikus a Gellért-szálló kilátása, — s ha már parkírozzák, akkor építhetnek oda j a p á n-parkot is, ugylátszik Rusztem ur nincs tisztában, mert japán-park van a Döb- rentei-téren is és az európai kertészék az alacsony — talán japán eredetű —. fákkal és bokrokkal való beépítést nevezik japán-rendszernek. Ami a Hohen-Salzburgot illeti, azt a tanácsnok ur — tudtunkkal — sohasem mondotta, hogy ezentúl igy nevezzenek nálunk valamit és csak éppen a Gellért-hegy sétányának ily módon való kiépítését jellemezte. Mint ahogy az orsodi (?) völgyben a keseriiforrások körül épülő gyógyhelyet mi, a Budai Napló, — mely ezt az ideát fölvetette — sohasem akartuk Karlsbadnak nevezni, sőt megírtuk. hogy az örsödi völgy és a Dobogó, eddig ismeretlen nevek még Budapesten, de világhírűvé válhatnak e gyógyforrások révén. Olcsó tréfákkal igyekezett itt szónoki babérokat aratni Rusztem ur, de még a haldokló és százezreket a hitközség javára hagyományozó szegény zsidóról szóló adomája is sántít, mert Bérezel tanácsnok a végre megszületett fürdőváros bölcsőjébe tett egy szerény ajándékot, amire ennek a csecsemőnek _ nagy szüksége lesz. Budapest polgársága pedig, aki gondos nevelőapa, aki idővel megszerzi mindezt a gyermekének, mert ez van hivatva idővel eltartani a nevelőatyját. Ha minden lelkesedést a pártpolitika zuhanyával lehűtünk, akkor az egész várospolitika tényleg csak apró telekspekulációkba fog kimerülni. És téved Rusztem ur abban is, ha azt hiszi, hogy a fiirdőiigy kalács-kérdés, mert nekünk itt Budán ez — kenyér- kérdés. — Műsoros estélyt rendezett április 21-én este a Kelenföldön és Lágymányoson működő Orsz. Stefánia Szövetség csecsemővédő intézetének női bizottsága, mely gróf Zichy Frigyes- né, Becsey Antalné, Sümeghy László- né és Szesztay Lászlóné védnöksége alatt áll. A rendezőbizottság tagjai voltak: Faragó Dénesné, dr. Halász Andorné, Kayser Sándorné, Kertész Béláné, Kiss Györgyné, dr. Major Ferencné, Sauer Jenőné, dr. Sauer Zoltánná és dr. Sényi Pálné és oly szép estét rendeztek, amely ritkítja párját a Kelenföldön. A rendezőség lelke dr. Halász Andor főorvos volt, aki a szövetség kelenföldi intézetét megszervezte és a nemes cél érdekének szolgálatába előkelő közreműködőket állított: Kertész Iluska, Faragó Dénesné, Horváth Vilmosné, Réthy Tusika, Kiss Györgyné, Ludá- nyi Pál, László Miklós, Lengyel József, továbbá Halmos Gyula operaénekes és Murgács Kálmán dalköltő arattak szép sikereket. A műsoros részt tánc követte. — Orvosi hír. Dr. Hausz Ede fogorvos II., Fő-utca 20. sz. alatt beszüntette működését. Uj rendelője IV., Ferenciek-tere 2. szám, I. em. Rendel 8—12 és 3—6 óráig. — Második hangversenyét rendezi május 15-én, szombaton fél 8 órakor klubháza nagytermében a Budai Torna Egylet ének- és zenekara. A műsoron szerepel Héczey Mária hegedűszólója és Lőzsi Hugó éneke. Vezényel ifj. Himfy József karnagy. Belépődíj tízezer korona és a felülfizetések az énekés zenekar hiányos felszerelésének pótlására szolgálnak. | Szent Gellért i { Gyógyfürdőj ♦ Géptorna (Zander) terme I | kiválóan alkalmas fogyókúrák | ♦ tartására, izületi merevségek, t { izomsorvadások és hátgerinc I | elfer dülések gyógykezelésére. f Svéd tornaterem. TORNA-DRESZ fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SCHhFFER cégnél Budán I. Döbrentei-tér 4. Tel. J. 125-36 jós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca ni Ajánlja kitűnő házikenyerét és * * elsőrendű vajas süteményeit Zsűros sütemények megrendelésre készülnek 89 Újra megnyill a 175 LURIE ÉS TÁRSA Tf*llÍ TFMP e szakmában Buda legrégibb cége I., Orbánhegyi-at 6. n. alatt. / Telefon: 47-27.
