Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-04-11 / 851. szám

1926 április 11. BUDAI NAPLÓ 3 ■ Szent cél ért szálloda * kerti terasszá megnyílt. Délután 5 órától sétah angverseny. — Művészi emléklapot nyúj­tott át az Óbudai Hegyvidéki Szövetség küldöttsége Läufer József és dr. Brezovsky Emil ve­zetése mellett elnökének, Szi­lágyi Károlynak abból az alka­lomból, hogy a budai kerület nemzetgyűlési képviselője lett. A cseresznyevirágos pompás rajzu emléklap szimbolizálja az utat a hegyvidék kis házaitól — a par­lamentig. Az üdvözlő beszédekre adott válaszában Szilágyi Károly hangsúlyozta, hogy kötelességé­nek ismeri az osztályrészéül ju­tott nagyobb közéleti hatalmat utolsó parányáig a köz számára még fokozottabb munka által visszajuttatni. — Az elhanyagolt Római-fürdőről irt érdekes cikket Rézdi-Kovács László legutóbb az egyik napilapban. Adatai mind azt mutatják, hogy a város határán is minden — fordítva, vagy sehogy se történik. Odakinn a dúsan fakadó vulkanikus hőforrások valósággal ontják az áldott vizet, mely állandóan 22 Celsius fok meleg s amelyből naponta 160.000 hektoli­ter ömlik a Dunába, teljesen hiába, Illetve táplál egy kis uszodát, ahol ötven kabin van. A Római-fürdőben százezer főnyi tömeg számára lehet­ne kiépíteni két hatalmas tó-terüle­tet, zuhatag-fíirdővel és a tavakat szegélyező fenyvesek közé beállított családi kapanákkal, a fő-fürdő rész­ben óriási szállodával, melynek tágas terrasza alatt több ezer vetkezöhely helyezhető el. Télen nagyszerű kor­csolyázó-pálya volna itt, ha lenne, a ki megcsinálná. Terveztek ide már Lunaparkot is s Nemzeti Stadiont, de a tervezgetésnél tovább sohasem jutottak. Pedig az utóbbinak ez az egyetlne alkalmas, sőt ideális helye. Közel mindenfajta közlekedési vo­nalhoz, a hatalmas versenypályát ingyentelken (s talán éppen az a baj, hogy nem lehet üzletet, kijárást végezni?!) a kincstár tulajdonán le­hetne megépíteni, az uszóstadion kö­zelében. S az evezősversenyek a kö­zeli Dunán bonyolíthatók le. De mindebből nem lesz semmi! Fordított város vagyunk, ahol mindent fordít­va, vagyis rosszul csinálnak. — A pasaréti kápolna javára az épitőbizottság e hó 10-én t e a-d é 1 u t á n t rendez. — Az I. kér. Ált. Közjótékony­sági Egyesület e hó 12-én d. u. 5 órakor tartja közgyűlését I., Attila-körut 41. sz. a. gróf A p- p o n y i Albertné elnöklete alatt, mely alkalommal méltatja az el­nökség J a u e r n i k Nándor ügy­vezető elnök működését, aki ál­dozatkészen restaurálta az egye­sület helyiségeit. Í Ujra megnyílta 175 LURIE ES TÁRSA I TFIÜ7FMP e szakmában Buda j 1LJU iLllL legrégibb cége I I.. Orbánhegyi-ut 6. sz. alatt. / Telefon: 47-27. — A Magyar Pamutipar R.-T. igazgatósága március 29-iki igaz­gatósági ülésén elhatározta, hogy az április 12-ére összehivott köz­gyűlésnek az 1925. január 1-i megnyitó-mérlegét 3,975.000 pen­gő részvénytőkével és 2,650.000 pengő tőketartalékkal való meg­állapítását javasolja, ami által egy-egy részvényre 15 pengő névérték és 10 pengő tőketarta­lék esik. Részvényösszevonús nem történik. Az igazgatóság a közgyűlésnek az 1925. évre má­jus hó 1-étől kezdődőleg részvé­nyenként 20.000 korona osztalék fizetését javasolja. Az őrszem a hivatásos altisztek katonai lapja és immár a XVIII. évfo lyamában van. Most, hogy De Sgar- dellí Cézár őrnagy vette át a lap szer­kesztését, rendkívül élénk tartalom­mal jelenik meg. A különféle altiszti kaszinók hivatalos lapja lévén, nagy elterjedésnek örvend. — Iparos hangverseny. Nagy­szabású hangversenyt rendez Kollar Gábor és U1 m László ügyv. elnök gondos rendezésében az I. kér. Iparosok Köre e hó 18-án este a Budai Vigadóban. A nagyszabásúnak ígérkező hangversenyest kimagasló szá­mai: K. Keömley Blanka és Schuler Alajos éneke, Koncz Já­nos hegedű- és Csanics István zongoraelőadása. A Balassa-ze- neiskola operaházi fuvótagokkal kiegészített zenekara és Kosa György zongorakisérete egészí­tik ki a művészi programmot. Buda egész társadalma nagy ér­deklődéssel kiséri az I. kér. Ipa­roskor e művészi törekvését. — Óbuda hatalmas kaszinója a két kaszinó fuzionálása álta létesült és az óbudai társadalom minden rétegét felölelő Egyesült Polgári Társaskör közgyűlésének és nagyszabásúnak ígérkező társasvacsorája foglalkoz­tatta a III. Kér.. Egyesült Polgári Társaskör e hó 7-én tartott rendkí­vüli választmányi ülését az Esplana- dc-szálló helyiségében. Ez volt itt az utolsó választmányi ülés. Több mint 50 tag jelenlétében nyitotta meg Ati- dréka Károly elnök az ülést és a közgyűlés előkészítésére tért át. Az uj helyiségre vonatkozó vita Rezső Antal, Kudelka Ármin, dr. Tamássy Béla, Bartók Béla és Kemény Lajos megnyugtató kijelentései után ki­mondta a választmány, hogy a köz­gyűlést április 15-ére, este 7 órára hívja össze a III., Hajógyár-utca 2. sz. alatt levő uj körhelyiségbe, me­lyet 8 órakor társasvacsora követ. Rezső Antal alclnök zárószámadási jelentését tudomásul vette a választ­mány. E szerint a bevétel 12 millió 65.100 ,a kiadás pedig 98,077.700 pa- pirkorona volt. A jelölőbizottságba Andréka elnök és Rezső Antal ügyv. alelnök mellé Reisinger Gyula, Bar­tók Béla, dr. Orova Zsigmond, Sze­pesi Ágoston, Frey István és Holz- abuer Róbert tagokat választották. Az ülést társasvacsora követte. — Gyász. Bató J. Lipót az óbudai izr, hitközség 41 éven át volt hitok­tatója hosszas szenvedés után meg­halt. A kötelességtudás mintaképe volt a megboldogult, ki generációkat nevelt. Temetése tisztelőinek és ta­nítványai óriási részvéte mellett f. hó 9-én volt. A simái a hitközség és volt tanítványai nevében dr. Orova Zsig­mond búcsúztatta megható beszéddel. — Templomi hangverseny a koro­názó Mátyás-templomban e hó 22-én, csütörtökön délután fél 6 órakor. A bevétel az egyházi szertár utánpót­lására szolgál. Előadó művészek: Schatz Róbertné énekinüvésznö, Teichmann Irén operaénekesnő, Zsámboki Miklós csellórnüvész, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola taná­ra, Szántó Jenő hegedűművész. Or­gonán játszik dr. Dobrzyniecki Ár­pád. — Ki-ki maga mesterségét foly­tatja — a szerelemben is. A búvár elmerül a boldogságban. A zsebtolvaj csókot lop ideálja ajká­ról. A vasúti pénztáros jegyet vált és azután megesküszik. A festő ecse­teli imádottja előtt szive érzelmeit. A magasugró majd kiugrik a bőréből a nagy boldogságtól. A karmester megtalálja élete harmóniáját. A há­zibarát szerepet cserél. A hajós ki­köt a boldogság révében. A spece- rájos boldogsággal fűszerezi élete napjait. A vadorzó a tilosban jár. A rókavadász leesik a szerelem sötét vermébe. A biró, ha nősül, életfogy­tiglani szabadságvesztésre Ítéli ön­magát. A jégszállitónak megolvad a szive. Az építész a boldogság tündér­várait építgeti. A turista-vezető meg­találja az élet igaz ösvényét. Az órás számára elérkezik a boldogság órá­ja. Az optikus rózsaszínű szemüve­gen keresztül nézi a világot. A ka­zánfűtőt forró érzelmek hevítik. Az újságíró — Hymen rovatába kerül. dr. Bisztray Titusz. — Az elavult közkutaknál igen nagy a vízpazarlás s emellett a ké­nyesebb alkatrészeket a külső terüle­teken el is lopják, úgy, hogy a fővá­ros ezeket most 200 millió költség­gel ejektoros közkutakra cseréli ki. Az I. kerületben 16, a II-ban 5, a Ill-ban 19 ilyen kút lesz kicserélve. pedig csak a keleti oldal alkalmas, ezen végigfuthat egy kocsi. A másik oldal sokkal rr.eredekebb, innen csak ledobni lehetett volna.) A biga izzé- porrá zúzódott s mivel a püspök még élt, pogányok lándzsával átszűrtük mellét és fejét egy kősziklán szétzúz­ták. A szent vértanú halála helyén a vér hét esztendeig ott piroslott s ke­gyes kezek Mária-kápolnát építettek az ide temetett mártír holtteste fölé. Hét év múlva Csanádra vitték innen a később szentté avatott Gellért püspököt. Egy későbbi krónika emlí­ti, hogy Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyasszony 1361-ben a Mária-kápolnát, hálaképpen azért, mert betegségéből kigyógyult, kibő­vítette és helyitekkel megajándékozta. Betegségről lévén szó, valószínű, hogy a Budán élő királyasszony a Gellérthegy alatti Sárosfiirdöben (ma Gellértfiirdő) gyógyult meg s mi­vel Csanádon nem igen járt, a gellért­hegyi Mária-kápolnára vonatkozik az adományozás. A krónika ekkor már „ecclesiae“-t említ, bizonyára kolos­torral bővült a kápolna. Történelmi források a kápolnát hol a hegy tetejére, hol a mai Rudasfür- dö tájékán említik. Azonban ez téves, minthogy semmiféle maradvány, rom nem tanúskodik erről. Ezzel szemben a hegy keleti oldalán, a barlang fölött világosan láthatók 'egy nagyobbsza- básu épületcsoport, minden bizonnyal kolostor romjai, i Ugyancsak látható egy hatalmas, sárgás-vöröses szikla, melyen jól kivehetők a reáépült templomnak romjai. Ez lesz tehát a krónikában megjelölt Mária-itemplom és a kő, melyen épült, az a kö, mely­ről hét esztendeig nem tudta lemosni a viz Szent Gellértnek vérét. Ma is pirosak ott ,a kövek. A későbbi letelepülések során el­hanyagolták a kápolnát s az a kolos­torral együtt rombadölt. A hegyet eleinte Blocksberg-nek nevezték s a megtelepült németek felruházták a hegyet ördöngösségekkel, magukkal hozták a Valpurgis-éj bűvös baboná­ját. így lett a hegy lassan a boszor­kányok hegye, amiről a jövő alkalom­mal bővebben írunk. A lourdesi kápolna a Gellérthegyen Szent Gellért vértanusága A Szent Gellért-fürdővel szemben, a Gellérthegy déli lejtőjén, már épül a főváros egyik bizonyára világhires- sé iejlődő nevezetessége: a gellért­hegyi lourdesi barlang, amelyet a József főherceg elnöksége és Pfeiffer Gyula miniszteri taná­csos ügyvezetése alatt álló barlang­bizottság kezdeményezett s azt Lux Kálmán egyetemi tanár tervezésé­ben meg is valósítja. A főváros nem­régen engedte át a 212 négyszögöles területet a kegyhely céljára, bár, erős megfontolás tárgya volt a barlang­bizottság kérelme, mert :a hely ex­ponált fekvésénél fogva, nem látszik aka’lmasnak az ott végzendő, csendet kívánó egyházi szertartások fezámá- ra. De a hercegprímás megnyugtató értesítése után, a főváros házi kisa­játító bizottsága hozzájárult az át­adáshoz, ha a Közmunkák Tanácsa által kívánt kikötéseket a barlang- kápolna megépítésénél betartják. így elsősorban nem szabad semmi olyan munkát végeztetni, ami a barlang ép­ségét veszélyezteti, illetve a gyógy­forrásoknak ártana. A barlang előteré­nek dunafelőli szélén a sziklaalakula­tokkal harmonikusan oly magas, tö­mör, falazott kerítés építendő, amely az ott összetömörülő nagy tömegek elhelyezkedését biztosítja. A!z isddig bemutatott tervek nem' voltak a leg­megfelelőbbek s azért a barlangbi­zottságnak azokat újra ki kell dolgoz­tatni. S itt figyelmébe ajánljuk a bi­zottságnak és a fővárosnak is boldo­gult Zielinszky Szilárd zseniális ter­vét, amely a barlang alá alagutat kí­ván létesíteni, hogy a szűk rakparton a nagy torlódás, villamos csikordulás megszűnjön. Az eddigi előkészítő munkálatok gyorsan folynak. Az elöbarlangot, mely a tulajdonképpeni lourdesi bar­langot képezi, másfélméterrel lejebb mélyítették, a sekrestye-barlang fö­lött lévő kis nyílást kivájták, ide ke­rül a lourdesi Mária 2 méter 20 cen­timéter magas, rusticai márványból készülő szobra. A nagy barlang kö­zepén áll majd az ó-keresztény cy- borium-oltár, baldachinszerii tetejéig csupa ó-keresztény, naivul kedves ornamentikával, tetején aranyozott kereszt. A barlang elején két oldalt forrás csörgedez majd. Ez elé vas­rácsozat kerül. Háttérben fönt két egymásba nyíló barlangba vezet fel ä lépcső. Az első barlang a kórus. Itt áll majd a felajánlási szoborcsoport, amint Szent István király felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűz­nek. A szobor mögötti barlangba ke­rül a díszes orgona. A barlangot két hatalmas- reflektor fogja világítani. A barlang fölött lévő kolostorromok (régi Gellért-kápolna és cisztercita­zárda romjai) fölé egy kiugró szirt- fokon helyezik majd el amerikai test­vérek ajándékaiból készülő nyolc mé­ter (az alapzattal 12 méter) magas Magyarország védőasszonya gyönyö­rű szobrát, amelyet esténként reflek­torokkal fognak kivilágítani. Innen zeng majd fel az ősmagyar ének: Boldogasszony Anyánk ... ... Magyarországról, édes Hazánk­ról, Ne feledkezzél meg szegény ma­gyarokról! Az építéshez a legnagyobb segít­séget dr. R i p k a Ferenc főpolgár­mester, Czferninger Ferenc főbányla- tanácsos, a Pesfvidéki és Dorogi Kő- szénbányatársaság, Bartha Károly villanyszerelő cég, Száva Sándor vizvezetékberendező cég és Schmiedt Miksa vállalkozó adták. Szent Gellért püspök legendája nem egyformán él a magyarság emlé­kében. A „Bécsi Képes Krónika“, bi­zonyára Anonymus nyomán, az 58— 59. oldalon megírja, hogy Gellért megöletése reggelén díszes ornátus- ban a Szent Szabina-templomban mi­sét mondott és beszédében megjö­vendölte maga és két püspöktársa mártírhalálát. A Szent Szabina-temp- lom, a mai Kamara-erdő mellett, a hegytetőn feküdt, romjait „Magyar vár“-nak nevezi a nép. Innen indult el a szent püspök utolsó útjára. Sze­retett volna a Duna túlsó oldalán reá várakozó Endre és Levente herce­gekkel találkozni. Szent Szabina- templom alatti völgyben húzódó ró­mai műúton haladtak a „pesti rév“ felé, amely a Gellérthegy keleti olda- I Ián feküdt. A püspököt elfárasztotta a rájanehezedő balvégzet súlya: ko­csiba ült, míg három püspöktársa és kísérete lóháton követte. Mikor a „pesti rév“-hez értek, megtámadták őket a pogány Vatha és cinkostár­sai és valóságos kőzáport zúdítottak rájuk. A kocsiban ülő Gellért püspök egyre csak áldólag emelte feléjük a keresztet, kereszttel jelölte őket, mi­re azok még jobban nekivadultak. Besztrik és Buldi püspököket agyon­verték, B-eneta püspöknek sikerült lóháton elmenekülnie. Szent Gellért püspököt egy kétkerekű bigára kö­tötték és a hegyre felvive, leenged­ték. A kétkerekű kordé végigfutott a hegy lejtőjén. (A krónika leengedést mond és nem ledobást, leengedésre Ügyeljen bevásárlásainál — Bibliai drámát játszott a Budai Katii. Legényegyesület április 4-én a Fő-utcai helyiségében nagy siker mellett Radványi János hatásos ren­dezésében. A Krisztus idejében játszó erős drámai hatásokat kiváltó szín­darab minden egyes szereplője tehet­sége legjavával járult az esemény­számba menő est sikerének emelésé­hez. Külön érdekessége volt az estnek Eleonora Better a newyorki Metropo­litan operaház volt tagjának éneke, aki az V. képben egy „Áve Máriát“-t énekelt magas művészettel. AZ „0BUDA-UJLAKI TAKARÉK­PÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG“ III., Lajos-utca 148. sz. Betéteket előnyösebben kamatoztat és lekötés mellet: magasabb kamatoztatást nyújt — Nagyböjti hangversenyt rende­zett a Szent Alajos Egyesület hölgy­bizottsága márc. 28-án, virágvasár­nap este a kiscelli-utcai iskolában. A msüoron a Budai Zeneakadémia ének kara, dr. Mészáros János érseki helytartó beszéde, Clauserné Tholt Margit éneke, Roberta Durini di Monza grófkisasszony szavalata és a Budai Zeneakadémia tanárai és mű­ködő tagjaiból alakult kamarazene­társaság Beethoven darabja szere­peltek nagy sikert aratva. — Itt em­lítjük meg, hogy a Szent Alajos Ár­vaház kibővítésének költségeit a se­rényen buzgólkodó hölgybizottság Wolkenberg Gyuláné, Kuncze Lajos- né és Georgi Ilonka vezetésével tea­esték rendezésével kívánja előterem­teni, amelyeket minden csütörtök este 6 óraokr tartanak az árvaház­ban igen nagy érdeklődés mellett. Akár Szeged, akár Pária FRANCK mindenütt populáris. D. 177 O. 2f> T. — Y*. 11. FALUDI-féle házikenyér kitűnő. Győződjön meg személyesen FALUDI ÁGOSTON sütödéjében .........—m 79 II., Batthyány-utca 26. SCHÄFFLER ISTVÁN épilési vállalkozó Óbuda, III., Selmecl-utca 8. sr. Elvállal mindennemű építési és tatarozás! munkákat. Költségvetéssel díjtalanul szolgálok. ZVERKÓ cipők (a Budai Vigadóval szemben) Corvin-tér 6. Telefonhlvó 58—01. Aranyéremmel kitüntetve. A községi tiszt- I viselők szerződéses szállítója Községi tisztviselőknek 10% engedmény. — Készít mérték után I os-t. varrott epéket. Rak- táron vannak úri-, női- és gyermekcipők, hó- sár-, téli melegcipók, tornacipők, papucsok stb. 170 Tetőfedést és mindennemű jó­karbantartást vállal Sporik Ferencz tetőfedő mester Óbuda, III. Pacsirtamező-utca 53. Alapiltaíott 1887. MODERN SZŰCS JANCSÓ JENŐ 97 I,. Roham-U. 4. Lev. lap hívásra házhoz megy. Megnyílt a pesti közönség közkedvelt kerti helyisége, a hol készül minden kitűnő hal specialitása a régi magyar házikonyhájáról hires vendéglőjének, az óbudai hajóállomásnál. - Estónkint cigányzene. élő halbó Kuti István Magyarország leg- rádi umosabb gyógy vize. Az Erzsébef- hid budai hídfőjénél épült modem ivó- csarnokban. Ra* dloactlv hatású Uh'umos és cal- ZU.‘m-hydrocar- bonátos gyógyvíz Hungária gyógytorrás a szfőv. házi kozelásébea. Ivókúra, Keserilsó-kura. Ja­vasolva vesebán- lalmak, gyomorba- iok, székelési zava­rok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 1000 korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel 7 órától este 6 óráig. Igazgatóiig telefonja J. 112-59. 1 49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom