Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-03-17 / 849. szám
926 március 17, BUDAI NAPLÓ 3 / í E — „Buda segítése?“ A jóhirü budai szőlők felújítása céljából a főváros harminc evvel ezelőtt 3o holdon szőlőtelepet létesített, hogy a filoxera által tönkretett szőlő- tulajdonosokat olcsó és jóminősé»- gü szőlővesszőkkel és gyümölcs- csemetékkel láthassa el. Csakhogy ennek a szőlőtelepnek az eredményét hiába keressük a budai szőlőhegyekben, nem tudjuk megtalálni. Lehet, hogy a szőlőtulajdonosok kishitűsége vagy anyagi okok játszottak közre, liz év után bérbeadták a telepet az államnak. Még pedig húsz évre. Most pedig a főváros újra házikezelésbe kívánja venni. Ami harminc évvel ezelőtt aktuális volt, az már rég idejét múlta. A budai hegyvidéki telkeken mindenütt villák vannak, diszkertek létesültek, a kijjebb eső telkek nem budai kispolgároké, majdnem valamennyi gazdát cserélt s az uj tulajdonosoknak eszük- ágában sincs ott szőlőt ültetni vagy gyümölcsöst. Kzek a telkek állandó spekuláció tárgyai, minden esztendőben eladásra kerülnek, nem is egyszer, hanem többször. Ezek tehát nem veszik igénybe sem a gyümölcsfa-, sem a sző- lőoltványt. A régi szőlőmivelők fiai pedig ma már gyárimunkások, iskolaszolgák, eszükágában sincs a földet mivelni. Tehát ezeknek sem tudnak munkát adni. Ami pedig a telepítés rentabilitását illeti — itt is furcsa helyzet áll eiö, mert az 1925. évi deficitmentes kimutatás is teljesen illiuziórius. Megdől abban a pillanatban, amint a meglevő kétszáz hektoliter bort eladják. Ezek a borok, nagyon kevés kivétellel, nyolc—kilenc maligános borok. Szóval eladhatatlanok. Az ilyen bort a vidéken viz helyett isszák. Nem tudnak tőle megszabadulni. Itt pedig fel van véve nyolcezer koronával literenkint. Ez az egy tétel jelent kilencven- millió differenciát. Nem is beszélve a hétszáz koronás káposztáról, a spárgáról, a virágról.- Az említett egyetlen adat elegendő, hogy meg- döntse az 1925. évi deficitmentes előterjesztést. Az egész vállalkozás a főváros érdeke ellen van. Igaz, amit a budai gyümölcstermésről mondanak, hogy olyan őszi barack a világon sehol sincs, ma már azonban nincs mindenki olyan helyzetben, hogy bekerített telket tartson, mert a többit ellopják. Minden fához nem lehet mezőőrt állítani s ha feljelentést tesznek, félnapot kell az elöljáróságnál tölteni. Mindezeket igen okosan fejtegette a főváros közélelmezési bizottságának legutóbbi ülésén Pa- kdnyi Ferenc általános helyeslés mellett, úgyhogy külön bizottságot küldöttek ki a budaiak felse- gitése cimü — ezüstpapirba csomagolt medvecukor — javaslat felülvizsgálására. Sérelmes, hogy Budát mindig ilyen filoxera megrágta ideákkal akarják megmenteni. Újra megnyílt a 175 LURIE ES TÄRSfl TPliifPMS* e szakmában Buda legrégibb cége 1.. Orbánhegyi-ut 6. sz. alatt. / Taleíon : 47-27. — Blaháné emlékének áldoz egy lelkes budai ember, Túri Ágoston rnázolósegéd a főpolgármester úrhoz írott tevéiében és hetenként 20—25 ezer koronát ajánlott föl a nemzet elhunyt nagyasszonya szobrára és sírkövére. Becsületes magyar szívvel megirott leveléhez néhány általa írott verset is csatolt, azokat örök emlékül ajánlva föl a főpolgármesternek, mely versekben sok őszinte, meleg érzés nyilatkozik meg. — Rimanóczv János, Amerikában élő fiatal hegedűművész, aki Budáról származott az Újvilágba, a Winnipeg legnagyobb színházában ezrekre menő előkelő közönség előtt játszott olyan sikerrel, hogy a i kanadai prairi-város különösen hideg' közönsége tombolva tapsolt tökéletes művészi játékának. Rimanóczyval újra egy fényes magyar csillag gyűlt ki a külföld művészéletének egén. — Uj anyák köre alakult Óbudán az úgynevezett hatházi ‘ körzet részére Wolkenberg Gyuláné és Weichardt Kálmánná vezetésével. Az u.i intézmény máris dicséretesen belekapcsolódott a szegény anyák megmentésének nemes munkájába. Legközelebb sorozatos egészségügyi előadást rendeznek az anyák felvilágosítására. A dán király Budán, az igaz. hogy régen járt, még Zsigmond király idején, amikor a feleségét gyilkolta meg a budai várban Czillei Frigyes, az át- kos emlékű Ulrik bátyja. Előzőleg nyolc évig a lehető legrosszabb viszonyban élt hitvesével, de Zsigmond király s az abban *az időben éppen a budai udvarban tartózkodó dán király kiegyenlítették az ellentéteket. A kibékülés megtörtént s másnap 'az asszonyt — aki ezt előre megjósolta — holtan találták ágyában. — Gyógyszertárak katasztere készül Budapesten, hogy oly területek is jussanak gyógyszertárhoz, ahol most hiányzanak. Itt Budán a Tabán sir gyógyszertár után, holott népességi viszonyai javultak, — Pesten pedig egy érdemes budai orvos,^ dr. Csathó György, volt villányi gyógyszerész. akit kelenföldi csodadoktornak neveznek, mert jártában-kelté- ben ingyen gyógyít, sőt még a gyógyszert is adja, — kért a Hunyadi-utca és Nap-utca sarkára gyógyszertárnyitásra engedélyt. Rászolgált, mert nyugalomba vonulva Budára, egész vagyonát hadiköl- csönbe fektette és kénytelen volt 60 éevs korában az orvosi vizsgát letenni, hogy sovány kenyérhez jusson. Mint a Munkásbetegsegélyző orvosa tett szert a csodadoktor hírére, csekély jövedelme egy részét a szegény betegekre költve. — Az árvízkárosultak javára rendez hangversenyt e hó 18-án a Budai Dalárda fél 9 órakor a pesti Vigadóban. — Kétszázötvenmillió korona költségbe kerül az Ui Szent János-kórház gyermekgyógyászati osztálya fiirdő- és csatornázási berendezésének a javítása, illetve kicserélése. — Uj díszbe öltözött a régi jóhirü volt Nagy Anna-féle vendéglő a Krisztina-körut 61. szám alatt, a melynek agilis tulajdonosa, Karikó Gyula áldozatkészen előkelő éttermet létesített és konyháját a Ritz- szálló volt szakácsára bízta. Kitűnő moóri borai és kiváló konyhája rászolgálnak a közönség érdeklődésére. Délelőtti 10 órai menüje valóságos specialitás ízben és árban. — A Föld- és Szölömüvesek Egyesülete Óbudán e hó 1-én tartotta XXIX. rendes közgyűlését id. Gigler György elnöklése mellett. Az elnöki megnyitó után a zárszámadást terjesztette elő ifj. Gigler István pénztáros, amely szerint az egyesületnek 3,228.000 K bevétele mellett, 2 millió 50 ezer K kiadása volt s igy a vagyona 1,200.000 K. Ezután a tisztikart választották meg, amely a kővetkezőképpen alakult: Dr. Botzenhardt Jánosáé zászló- anya. dr. Botzenhardt János díszeinek, id. Gigler György elnök, Kun- eze Géza, Wéber József alelnökök, Linczenpolcz József titkár, Nieder- mayer Sándor, Ziegler György, id. Schlosser Károly számvizsgálók, ifi. Gigler István pénztáros. Választottak még 24 választmányi tagot. Az 1925 évi január 20-án rendezett bálon fe- liilíjizettek: Gittinger György, Hen- thaller Frigyes és Prosz György 500 ezer; Fritz István, Rechenstein Mihály, Wittmann Antal (újlaki) 400 ezer; Várlaky Albert, Winkler Antal, Schlosser István, Bródi Ignác 300 ezer; dr. Botzenhardt János s többen 200 ezer koronával és számosán kisebb összeggel járultak hozzá. — Schuler Alajos önálló dalestje a legteljesebb sikert aratta és a Budán oly népszerű operaénekes, aki a Budai Dalárda egyik büszkesége, valóságos tapsorkánokat aratott. Az est előkelő és műértő közönsége főleg a művész bravúros pianóit méltatta. — Táncbemutató estét rendez e hó 24-én este 8 órakor a Budai Katii. Kör helyiségében a szegénysorsu főiskolai hallgató felsegélyezésére Bakonyi János, a Budai Társaskör háznagya Andriska Károlyné tánctanitó tanítványával, dr. Ripka Ferencné védnöksége alatt. Belépőjegy 30 és 20 ezer korona. káuéfiáz Óbudán III., ITlókus-uíca 6. 24 újból megnyílt. Esténként cigányzene CSEREPHALYHA építés, átrakás átalakiiássa tetemes tüzelőmegtakaritá.. Javítást vállal KRaUSZ REZSŐ kályhás mestes II., Vérmezp-utca 14. szám 159/f Telefonhivószám ; 158—78 Pusztuló iparág Budán ínja Fehér Ferenc vendéglős a tönk szélén álló vendég Jős-iparréI — a meg nem engedeti! kost- kurrenciáró! — a különféle menzákról — a bank-étkezdékről — gazdagoknak ny tóit népkonyhákról — a zugbormérések garázdálkodásairól — borbatyuzásrél — és sok egyébről. II. A régi jó budai vendéglők legtöbbjében egy-egy nap alig fogy el íiz liter bor. Ennek is van súlyos magyarázata. Hihetetlenül elszaporodtak a legtöbbnyire pincékben megbújó zukbormérések, amelyekkel a becsületesen adózó és egészségi szempontokat betartó vendéglős nem tud versenyezni. Ezek a zugkorcsmák nemcsak magánérdeket sértenek, de az italmérési törvények kijátszásával nagyon megkárosítják az államot is, mert kibújnak az adózás alól. Azokban a pincékben, ahol még nem régen fa- és szénkereskedők voltak, mostanában korcsmák vannak. Egészségtelen odúk, ahol még mellékhelyiségek sincsenek, de egy-két hordó beállításával bormérésekké lépnek elő — a törvény hézagos intézkedései segítségével. Ugyanis az uj italmérési törvény szerint meglevő jogot uj helyiségre át lehet helyezni, illetve uj jogot lehet kérni, ha a hatóságok azt véleményezik. S itt van a hiba, mert sem az üzlet megnyitásáról, sem a pincében való el nem helyezésről nem intézkedik. Tehát a hatóság nem vizsgálja meg a helyiséget, hogy alkalmas-e és a megnyitást sem teszi függővé az engedélytől. Ezt a hiányos törvényt azután alaposan kihasználták a borkereskedők, akik ezeket pince-zug-borméréseket megteremtették s alá ' „pincézték“ egész Budapestet „strohman“-jaik segít- ' ségével, akiknek vagy joguk vari, vagy kilátásuk van rá, hogy jogot kapnak az illetők. Hónapokig folyik ezekben a dohos levegőjű, nyaktörős lépcsőjü, ártalmas pincékben a bormérés, mig csak a hatóság s végső fórumon a pénzügyminisztérium cl nem utasítja az engedélykérést. Hónapokig tart, amíg a hatóság megállapítja, hogy ilyen helyen nem lehet kocsma, de addig már a környékbeli tisztességes vendéglők mind tönkre vannak téve. Természetesen az engedély megadásáig, illetve meg nem adásáig a zugkocsma adót sem fizet s igy könnyen állja a versenyt, mert hiszéfi csak bevétele van — kiadása legfeljebb a házbér és a nagyhangú reklám! A becsületes vendéglők érdekében mielőbb rendet kell itt teremteni s a törvény hézagosságát kipótolni, megvédve azt az állam- fenntartó elemet, amelyik sok kíiz- ködéssel, a közönség iránti szeretettel állja meg helyét. * Egyik rákfenéje a vendéglősiparnak, a borbatyuzás, melyet minden hatósági intézkedés dacára most szemérmetlenebbül folytatnak, mint a múlt évben. Nem én mondom, hanem egyik szaklapunk, a „Vendég“ Írja erről a következőket: „A kültelki borcsempészek — akik foglalkozásszerűen űzik a batyuzást — különböző nyugdi- • jas vagy aktiv közalkalmazottak (főleg szabadjegyes vasutasok) a pestmegyei községekben összeszedett lőréjüket 20—35 literjével szállítják a főváros közelébe és vámvonal előtt leszállva, vígan házalnak be a csempészett borral a külvárosokba. Természetesen kijátszva a közterhek súlyát — adó, házbér, rezsi nélkül — lényegesen olcsóbban adják a lőrét. De ezen a bornak alig nevezhető — folyadékon aránylag igy is sokat nyernek, mert a hasznot meghozza az a kis 50—60 százalékos vizezés, amelyet semmiféle borvizsgáló sem ellenőrizhet — eladás előtt! Azután meg elmehet panaszra a . vevő a sóhivatalba.“ A létalapjukban megtámadott vendéglősök erős figyelemmel kisérték a borbatyuzókat és a tettenéréshez rendőri asszisztenciát kértek és kaptak. A tettenérés megtörtént, azonban a rendőri közeg — más alkalommal a vámőr — nem tartotta érdemesnek a beavatkozást, holott azokat felsőbb hatóságaik szigorú eljárásra utasították. Eltekintve a számtalanszor hangoztatott tényéktől, hogy a borbatyuzás az adó kijátszása miatt sérti az állam, a város érdekeit, de legmélyebb csorbát az intéző vezető fórumok tekintélyén üt akkor, amidőn saját rendelkezésüknek sem tudnak érvényt szerezni. A legtöbb kültelki vendéglőst a létalapjában támadja meg ez a szemérmetlen borbatyuzás és házalás, s igy most erélyesen készülnek ezt ellenőrizni. Vájjon lesz-e eredménye? De folytathatnám ezeket az idézeteket, mert erősen megvilágítják a vendéglősipart érő sújtó garázdálkodásokat. Egy másik komoly szaklapunk, a „Borászati Lapok“ a következőket irja a borpincékkel kapcsolatosan : „A székesfővárosban az utolsó év folyamán számos borpince nyílt meg, melyet kisebb-nagyobb forgalmat bonyolítanak le. A kimért borok minősége nem mindenütt kifogástalan, de annyi bizonyos, hogy ezek a vállalkozók egymással újabban erős versenyt folytatnak az árak lefelé való licitálásában. A rekordot eddig egy népszin- házutcai kimérő teremtette meg, aki 6000 koronáért kínálja a „kadarka bor“ literjét. Ebben az árban benne van a 2400 koronás fogyasztási adó, a valószínűleg többszörös, forgalmi adó, az italmérési illeték, a vasúti és kétszeri kocsifuvar, a kövezetvám, a kereseti adó, a pincebér, a napi rezsi és a vállalkozó polgári haszna. Mi maradhat ebből az összegből a bor árára? Hogy éljen meg akkor a becsületes vendéglős? Ügyeljen bevásárlásainál V 7 í) m c. A védjegyünkre! FR ANCK-kávéna k nincsen párja, t A nagy világot bejárja. [ D. 177 O. 25 I. — Ve. 10. Sár,- hó-és tornacipők mindig legolcsóbban SCHÁFFER-tégnél Budán, Döbrentei-íér 4. Tel.: J. 125-50 FÉNYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben 196 BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisztina-körut 135. Nagy árkedvezmény családoknak és tömegfölvételeknél, <3* CNs GUB1CZA DEZSŰ KERTÉPÍTŐ BUDÁN, I.,LÁGYMÁNY0SI-U. 21. Tervez, épít művészi kerteket, vállal mindennemű kertészeti munkákat úgy helyben, mint vidéken. Szállít díszfákat, díszcserjéket, rózsákat, kúszónövényeket és a legmodernebb kerti bútorokat. A hires DEME ER-féle rózsatelep kizárólagos bizományosa. Fürdó'parkok, városi nyilvános parkok, utca- fásítás és temetők rendezése. 55 Kitüntetve több kertmüvészeti éremmel: Pécs Szombathely, Budapest, Debrecen. 33 KÖNNYEN MAIT ÉS BIZTOSAN^ GYÓGYÍT 4 MIT MOND AZ ORVOS Ha Önnek gyomra fáj vagy epegörcse vannak, akkor nagy sikerrel fogja használni a Mira glaubersós gyógy- vizkúrát. Férjének, ki székrekedésben szenved és aranyeres bántalmai vannak, a Mira keserüviz tesz csodát. Gyermekének, ki sápadt, étvágyfalan és bélműködése rendetlen, a Baby jóizügyermekkeserüviz az egyetlen biztos gyógyszere. Beteg családja a „ M I R A M forráscsoport vizei által feltétlenül meggyógyul. Főraktár ; Edeskuty L Budapest, Erzsébet-tér 8 i eleton : 16—32. 158 tzalkay Papp József Nagyban és kicsinyben. Kőtél- és géptömilő- anyag-gyár 127 j Budapest, III. (Újlak), Bokor-utca 27. sz. ! (a Lajos-utca és Bécsi-út között) Telefon : 124-97. Mindennemű saját gyártmányú gazdasági-, bánya-, gép- és pincekötelek, valamint istrángok, kötőfékek és kévekötő-kötelek, spárgák és zsinórok. — Abrakos tarisznya, mindennemű vizmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. a legjobb minőségben. Elvállalja géphajtó-kötelek szereléseit és feszitéseit. Ruhaszárító-kötelek a legjobb minőségű kenderből és olcsófajta kenderrel borítva, assas™™™»»”——— Magyarország !eg- rádmmosabb gyógy vize. Az Brzsébet- hid budai hídfőjénél épült modern ivó- csarnokban. fia- dioaetsv hatású íthiumos és eaí- cium-hydrccar- bonáíos gyógyvíz Hungária gyógyforrás a szfőv. házi kezelésében. Ivó kúra, Keserüsó-kura. Javasolva vesebán- lalmak, gyomorbajok, székelési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankiní 1000 korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel 7 órától este 6 óráig. Igazgatóság telefonja J. 112-59. 1 49 I
