Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-11-28 / 841. szám

3 1925 ttOYEMSÉR 28, BUDAI NAPLÓ Klárlka-utcika, mert nem írhatjuk már Kiár a-utcának. mivel arvég igen fiatal, nem is fiatal, mert hogy most csinál­ják és lészen. utcai a VÍárosmajor keleti oldalán, a villák mentén. Ez az az utca. amelyet a város' már megnyitott, de a sarokház tulajdonosa ismét elzárt egy tkeresztibe épített 'kéjíal-keritéssel. Most hogy a Városmajornak keleti ré­szét parkírozza Morbitzeír főífelr ügyelő és egész, ambícióját fekteti a fűmag mellé és azzal melegíti a hitvány talajt, — most derült tki, hogy a Klára- utcát egészen újból kell planirozni. Mert hogy sem planirozva, sem rendez­ve, de még burkolva sem volt. Föl kell még töltetni, szóval meg kell csinálni. Lehet, hogy majd csak tavaszra. Nyár elején majd újból felbontják és meg­építik a csatornái nyár utóján újból föl­bontják és lerakják a vízvezetéki csö­veket. ősz elején a gázt, ősz végén a villanyt, tavaszkor a telefont. De, mert e sok lerakással annyira megrontják az úttestet, hogy aujból kell megépíteni, azért lesz csak két év múlva készen ez az utca s akkor lesz a imái Klárika- utcikábói — Klára-utca. Egy jódforrással gazdagabbak let­tünk, ahogy azt dr. Winkler Lajos egyet, nyilv. rendes tanár, az I. szá­mú chemiai intézet professzora e na­pokban kimutatta a SZENT LO KáCSFÜRDÖ forrás vizének analy- zálásakor. A nagy hőmérsékletű, 60fok Celsius meleg, illetve forró gyógyforrás vize feltűnően sok jódot tartalmaz s igy eddigi gyógyhatásait olyan betegségeknél is ki lehet hasz­nálni, ahol eddig nem alkalmazták. Ezt a forró vizet hűteni kell, hegy fürödni lehessen benne, még szabad­ban is, ami a fagyos idő beálltáig le­hetséges, mert a víz tükrén álló leve­gőt maga a viz melegíti és a mostani időjárás mellett, még mindig a sza­badban fürdik a közönség. Forrásai oly bővizüek, hogy egész Óbudát fű­teni lehetne vele. Most a Népfürdőt nagyítják újból, mert roppant fejlő­dött a forgalma, amióta 7000 koronás munkás je gyeket bocsátottak ki, ami­ért mindazt megkapja a munkás, a mit más gőzfürdő nyújthat. Nagy ünnepséggel szenteli föl Z a d­ravetz István tábori püspök a tabáni szent Katalin templom két uj harangját november 29-én. A Ferences rendnek tör­ténelmi összeköttetése van e templom­mal, mert Buda visszavétele atán 1686— 1868-ig ök vezették a plébániát, építettek uj templomot és valóságos atyái voltak a török iga alól fölszabadult híveiknek. A plébániának negyedik világi plébánosa dr. Angyal Kálmán apát. aki fáradha­tatlanul küzd a szegény egyházközségért. A haranganya Horthy Miklósáé öfő- méltósága és a harangok megszerzése kö­rül nagy érdemeket szerzett Szegedy Maszák Aladárné. A két uj harang 47 millióba került. Kevesen tudják, hogy a budai várost jog már 1244-ben a tisztességtelen ver­seny ellen irányuló felette szigorú hatá- rozmányokat tartalmazott' (az iparjog megvonása, stb.). Modern törekvésünk, mely a versenykodex megalkotására irányult, csak, 1923-ban készült el vég­legesen. Ez *uj törvény becikkelyezése óta az általa teremtett uj szellem máris mindenfelé észlelhető. Számtalan visz- szaélés imiegszünt ék a visszaélések egyik legveszedelmesebb fajtáját is si­került megszüntetni. 1 Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy pl. „Hunyadi“ keserüvizet, „Franck-kávé“-t, vagy „As- pir.in“-t kérő vevőnek a „valódi“ gyárt­mány helyett, valamely viíirsfenycég gyártmányát szolgáltatták ki, melynek csomagolása a legtöbb esetben az ere­deti gyártmányéhoz hasonló volt. A közönségnek ilynemű ámítása csak akkor volt biróságilag büntethető, hogy­ha közönséges csalás esete forgott fenn, ESész Budapest hetes az élesztőid! Sok az élesztő a péksüteményben — Gyomorhnrutot és fejfájást, keléseket, kiütéseket és hasmenést okoz — A veszedelmet az élesztogyárak okozzák Minden családnak van betege. A gyo­morbajok istenadta gyógyhelyén, az Er- zsébet-hid budai fejénél fakadó Hun­gária forrás körül valósággal tola­kodnak az emberek, mert valami külö­nös gyomorba] rágja az egészségüket. Minden második ember mérges kelések­ben szenved. Undorító kiütések lepik el az emberek testét. Nagyon sokan ál­landó fejfájásban, állandó hasmenésben szenvednek. Étvágyuk pedig nincs. Az orvosok eleinte tanácstalanul ál­lottak e járványszeriien fellépő, magu­kat makacsul tartó betegségekkel szem­ben, de amikor önmagukon is tapasztal­ták e bajokat, hosszas kutatás után rá­jöttek, hogy péksütemények okozzák. Ha nem volna olyan komoly a dolog, azt mondhatnánk, hogy ma nem zsem­lyét és kifiit, hanem csak zsemlye- és kiflialaku —- élesztőt kénytelenek áru­sítani a pékek, amire pedig az élesztő- gyárak kényszerítik őket. Néhány élesztőgyáros, hogy forgal­mát növelje, keresztül tudta vinni, hangzatos szociális frázisok alapján, hogy miniszteri rendelet szabályozta a pékmiihelyek munkarendjét. Eddig az volt a szokás, hogy éjfél előtt tizenegy órakor bekötötték a kemencét, a pék­munkások reggel 3 órakor kovászoltak és mondjuk, hogy 1 • kiló élesztőt hasz­náltak fel, 4 órakor dagasztottak és 5 órakor azután feldolgozták az igy már megérett tésztaanyagot, hogy legkésőb­ben 7 órára ellássák fogyasztóikat Ízle­tes, friss süteménnyel. Azután lefeküdt az egész pékmühely és volt ideje pihenni. Délután ismét szundikálhattak. Megvoltak igy egészen jól évszázadokon át a segédek, a mes­terek és a nagyközönség is, csak éppen az élesztögyárosok nem. Azoknak kevés volt a haszon, kevés volt az élesztőfogyasztás, mert a tész­tának ideje volt szépen, egészségesen megkelnie. Ezt a keltetést siet­tetni is lehet több élesztővel. És itt kezdődik a mi betegségünk. A munkások érdekében hozott minisz­teri rendelet tisztán szociális alapon ho­zatott meg s eszerint a pékmiihelyek- ben csak reggel 5 órakor szabad a munkát elkezdeni. Az élesztőgyárosok beigazolták, hogy 7 órára akkor is ké­szen lehet a sütemény. Csakhogy ezt a 2 órai különbséget reggel 3—7-ig he­lyett 5—7-ig, a tészta rendes keltetésé­től vonták el e rendelettel, amin csak több kovász, illetve több, arányta­lanul több élesztő segít. Ahol addig 1 ki 1 ó élesztő kellett, ott most 3 kiló élesztő kell, az sern tud kellőképen megérni és mi — szegény fogyasztók —- zsemlye helyett élesztőt eszünk a kávé­hoz. Egy kiló védvámos élesztő pedig 22 ezer korona. A budai becsületes pékmesterek ezt hamar belátták és a szigorú rendelet dacára korábban állították munkásaikat munkába, amiből rettenetes bír­ságok származtak, utóbb b e k i s é- rés veszedelme fenyegette őket, valamint a kész tészta vagy áru elkobzása és végül még nagyobb bírságokat róttak rájuk. Ha viszont a sütemény 7 órára nem kész, nem tudnak később túladni rajta és lassan tönkremennek. Aki élni akar az zsemlyealaku élesztőt árul, — csak éppen a háromszorosra emel­kedett élesztőfogyasztás hozott három­szoros hasznot az élesztőgyáraknak, ami legalább is 3 milliárdot jelent éven- 'kint. Pedig lehetne ezen a bajon segíteni. Ha megengedik a pékmestereknek, hogy ők maguk családtagjaikkal és cse­lédjeikkel éjjel 11 órakor befüthessék a kemencét, — akkor engedjék meg nekik azt is, hogy reggel 3 órakor ková- szolhassanak és 4 órakor dagaszthas­sanak. Az 5 órakor munkába álló segé­dek azután hozzáláthatnak a feldolgo­záshoz. így van ez külföldön is. És mi nem volnánk betegek a kelet­ien süteményektől. Igen ám, de hol marad akkor az élesztőgyárak haszna? Dubonai Pál. avagy ha az ilyképen eladott áru oly védjeggyel volt ellátva, mely a „valódi" gyártmány védjegyének utánzatának volt minősíthető. Most olv ikereskedő- ről van szó, aki „Franckikávé“-t kérő vevőjét egy konkurrens cég gyártmá­nyával szolgálta ki. miért is a „Eranck"- cég az illetőt ilynemű cselekmények abbanhagyására perelte. A bíróság a pa-- nasznak helyt adva. a kereskedőt abban- hagyásra és a felmerült költségek vise­lésére Ítélte, mert e cselekmény a tisz­tességtelen versenyről szóló törvénybe ütközik. A kereskedő ez>zel a vevőt ámí­totta, megkárosította a „valódi“ cikk gyártóját, amennyiben a vevő az után­zat silányságát a „valódi“ gyártmány rovására irja és végül — a közönség bizalmát ásta alá. Az első hó meghozza rendesen az első nát­hái. Védekezhetünk ellene azzal is, hogy egy csészével több illa­tos kávét iszunk. Felpezsdíti a vérkeringést, melegít és üdít, ha valódi babkávé. Meinl Gyula r.-t. BUDAI FIÓKJAI: 1., Horthy Miklós-ut 29. sz. 1., Mészáros-utca 3. sz. 11., Szilágyi-tér 3. sz. 11., Margit-körut 6. sz. T A K KALYI TŰZHELYEK uJqü és íiQsznáüali legjutányosabban kaphatók BIEBER KÁROLY lakatos-telepén I. Pálya u. 6. Telefon : 181-35 restaurál fóffltliC bútorokat II., Margit- KQRITZ GÉZA rakpart 20. épület- és bútorasztalos Halaman János épület és bútorasztalos Műhelye áthelyeztetett 111., Gahgonya-u. 2-ből Szőllő-u. 27. sz. Fiók. Lajos-utca 38. sz. Állandó raktár különböző ajtók, abla­kok és bútorokban. lAtszerész Zeiss, Goerz, Busch és mindennemű szemüve­gek készítése, orvosi receptre vagy próbára. Fényképező gépek és az összes fotócikkek. Javítások azonnal. ZBBRINYi KÁLMÁN Calderoni és Társa volt osztályvezetője I-, Aít5la-utca 12. szám. SPORIK FERENC Tetőfedő mester is tetőket jókarbantartó vállalkozó ALAPÍTHATOTT: 1887. Vállal cserép-, pala-, műpala- és kátrány­ig lemez-tetők ledését és jóaarbantartását Óbudán, III., Pacsírtamező-utca 53. szám K BUDA legújabb r r r fi Í! és legmodernebb kávéháza "CORSO” KA VE UAZ 1 §• II., MARGIf-KÖRUT 44. SZÁM. KAPÁS-UTCA SARUK ii Estén kint •a BALOGH KARCSI »CORSO« REGGELI: Kávé dupla habhal, vaj v. méz, 1 tojás, !S Sf m u z s i k á 1 1 zsemlye, ásványvíz . 10.000 korona i! f zalkay Papp József W . , . I Budapest, Hí. (UjS, Kicsinyben es nagyban. KÖTEL- ES GEPTÖMITO- ANYAG-GYÁR . (Újlak), iSokor-uica 27. sz. (a Lajos-utca és Bécsi-út között) Telefon: 124-97. Mindennemű saját gyártmányú gazdasági-, bánya-, gép- és pincekötelek, valamint istrángok, kötőfékek és kévekö ő-kötelek, spárgák és zs nórok. — Abrakos tarisznya, mindennemű vízmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. a legjobb minőségben. Elvállalja géphajtó-kötelek szereléseit és feszítéseit. Ruhaszárító-kötelek a legjobb minőségű kenderből és olcsófajta kenderre! borítva. ( Magyarország leg- rádiumosabb gyógy vize. Az Erzsébeí- hid budai hídfőjénél Í épült modern ivó- csarnokban. Ra- tiioactiv hatású Hthyumos és caí- ■ cium-hydrocar- J bonátos gyógyvíz Hungária gyógyforrás a szfőv. házi kezelésében. Ivó-kura, Karlsbadi-kura. Ja­vasolva vesebán- taimak, gyomorba­jok, székelési zava­rok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 1000 korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel este 6 órától 7 óráig. Budai Vigadó kávéház elsőrangú szórakozóhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom