Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-11-14 / 840. szám

f Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár- XXI. | sadalom, művészet- és sport terén szolgáld újság, évfolyam. £ Előfizetése egy évre 200.00 ) K, félévre 100.000 h I Egv szám 4®0Ö K. Szerkesztűség és kiadőhivat 1 : 840. SZ. I I j" Bors-utca 24. Délután 5 —7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egv hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. 1925 j , magas hirdetés 80 OCQ K. Szöveg or ára 25.090 K. 1 november VIRAAG BÉLA Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mind-inkor előre fizetendő. 14. Fordított város in Az elsikkasztott lótuszvirág és a meleg tó az utolsó török basa Hol esett el Müncheni piktorbarátait hivta meg egy alkalommal Budapestre az egyik budai festőművész és felve­zette őket a Várba, azután pedig le a Várkertbc, hogy onnan gyö­nyörködjenek a páratlan panorámá­ban. Gyönyörködtek is, amig a pes­ti oldalt nézték, de amikor a Tabán felé fordultak, akkor egy svéd pik­tor kijelentette, hogy: — Ti egy fordított város vagy­tok. Nálatok keleten van a nyugat és nyugaton van a kelet. És igaza volt... Fölépítettük a világ legszebb ki­rályi; palotáját, de meghagytuk mö­götte a cetinjei keretet. Kunyhó­kat, viskókat. Más nagy városban csak akkor rombolnak le egy város­részt, ha megvan egészen bizonyosan az a tényező vagy égető szükség­let, mely azt újból beépíti. A Ta­bánt kisajátítottuk, lebontottuk s most itt állunk, mint a szamár a he­gyen. Évről-évre drágább lesz ez a kisajátítás, 15 éves kamat halmozódik a kamatra és nincs rá kilátás, hogy a Tabán felépüljön. Kik építsenek? A Lipófváros bel­ső részén, a Lipótrkörut és Báthory- utca között nagy telekkomplexuma van a fővárosnak. , ÉvrőLévre árverést rendezett ott a tanács, de a telkeket nem vásárolta senki. A Lipótváros­ban! Ki jött volna telket venni, házat építeni a holdvilág-utcába. Most végre a kormány vette a kezébe a Tabán kiépítését, azon az alapon, hogy Pest már világvárosias képet mutat. Budán kell építkezni. Mert nem az a fontos, hogy kint a vége­ken, a Pongrácz-uton épül egy uj bérház, de nagyon fontos, hogy a királyi palota környezete is méltó legyen a palotához és a hidak budai fejénél is világvárost lásson az ide­gen, — modern házban lakjon, jó levegőt szívjon a kereskedő és ipa­ros, aki egész nap Pest elhasznált levegőjén dolgozik. 4c A Budai T ár saskor-hm, mely az ott együtt élő társaság és az elnök­lő főpolgármester révén vezető ka­szinója Budának, fölmerült az a terv, ihogy pozitív városi célokat kell kitűzni a kaszinó közéleti mun­kája számára. Ez * természetesen nem merülhet ki apró helyi bajok elintézésében. Lehet fontos, hogy valamely utca Járhatóvá tétessék, ide lámpát, oda rendőrt, máshová pedig illemhelyét állítson te város, — de a célnak mégis a polgárság létérdekeit átfogó hagy eszméknek kell lenniök, amelyek 'az egész bu­dai polgárság gazdasági és kulturá­lis érdekeit szolgálják. Az egyik felszólaló a fürdő-ügyet I állította be, mint ilyent. Gyógyvizei révén Budának 'megvan már az or­szágos és világhíre. Az ország fü­rödni jár ide, ahol neves professzo­rok kezelik, gyógyerejü források gyógyítják. Világhírét’ azok a gyógy­vizek teremtették meg, amelyeket palackokban szállítanak Budáról az egész világra. Háború előtt a Kris­tályvíz eljutott egészen Braziliáig és többet használt Budapest Ihirnevé- nek, mint a gyönyörű Vajdahunyad vára a ligeti tó partján. A Budai Máriarforrás vizét, melyet mint egyetlent ajánlanak a párisi orvosta­nárok és hirdetnek a francia lapok és kapható is az ottani gyógyszertá­rakban, — áldva emlegetik a gazdag franciák. A keserűvízforrások nél­kül örökös gyomorbajjal küzdene Newyork népe. Már most tegyük fel a kérdést fordítva. A különféle Oldalról indí­tott propaganda végre is megindíta­ná az idegenforgalmat és az a bi­zonyos francia polgár, aki hűségesen issza a Budai Mária-forrás vizét, egy szép napon megérkezne Buda­pestre. Megszáll a Geilért-szállóban és másnap a szobapincérnél az­iránt érdeklődik, hogy miképpen jut el a hires forrásig, ahol közvetlenül a kutnál szeretne belőle egy pohár­ral meginni. Micsoda megrökönyödést okozna a szállodában ez a kérdés. Először nem. tudnák, hogy egyáltalán van-e Budán Mária-forrás. De ha végül Édeskuty vagy Mattonj lévén ezt megtudnák s azt is, hogy ez Újlakon van az Ürömi-utcában, akkor követ­keznék be a veszedelem. Az autó el­vinné oda a párisi urat, de ha látná azt a keretet, amelyben ez a gyógy­forrás bugyog, — bizony Isten — elmenne tőle az étvágya és talán Párisban sem kérne belőle többet. Pedig ez a forrás érdemes a ‘világ­hírre. Az az amerikai tőkepénzes, aki ott naponkin megissza a maga Hu- nyady Jánosát, — Európába hajó- kázva, 'fölvenné a programmjába, hogy ott iszik meg egy pohár vizet a világhírű forrásnál, — szintén megjárhatja, mert a Hungária szál­lodában senki sem tudná neki meg­mondani, hogy merre van a Boldi- zsár-ut, a Mikes Kelemen-utca, a Neszmélyi-ut és a Poprádi-ut, ame­lyen át eljutni a Kö'érbereki-utra, ahol ezek a nagyhírű források talál­hatók. Az autó oda is elviszi az idegent, de ott hiába keresné a nagy ivócsarnokot, a n'agy szállo­dát, az orvost és gyógyvizet csur­gató kutakat, mert ott elküldenék ezt a jó urat az Andrássy-ut 3. szám alá, az irodába, hogy onnan hozzon rendelést s akkor kaphat egy üveg­gel!. amit vihet haza í Amerikába, mert ha ott inná meg, ugyan hová kait and őt a keserüviz? A gyepre, a bokrok közé, vagy a Margit-hidra, amely illemhellyel kezdődik és il­lemhellyel végzdik, lévén ö az „il­lem hídja“. * Lehetne Milyen nagy áldást i hozó cél az — idegenforgalom. Csakhogy ezt is forditva kezelik ebben a városban. Megvan a gomb: — az idegenforgalmi hivatal, — de hol van hozzá a kabát? A budapesti idegenforgalom Bécsben döglik meg. Abból, úgy, ahogy '.csinálják, soha­sem lesz kabát. Olvasom, hogy egy kis német vá­rosban, Döbeln-ben a susztercéh 600 éves jubileuma alkalmából egy me­sébe való csizma készült. A remek­műnek Wallenstein-csizma formája van és hat méter magas. Talpához két mázsa talpbőr kellett, a szárá­hoz pedig tiz tehén bőre is alig volt elég. A kis város cipészei közül na­ponta felváltva öten dolgoztak a csiz­mán és igy sikerült két hónap alatt elkészíteni. Most egész Németor­szág a csodájára jár. Eddig 60.000 látogatót vonzott a városba. Egy csizma! Jó tréfa. De eredeti és hatott. Mi van Budapesten, ami hatna? Évekkel ezelőtt azt ajánlotta a Budai Napló, hogy mint látványos­ságot, telepítsék át az Állatkertből a zergéket és kőszáli bakokat a Gel­lérthegy Dunára néző sziklás olda­lára s ezt kerítsék el. Oda járna a város apraja, nagyja és az idegen is. — Nevettek rajtunk a városhá­zán, pedig ez is fölér egy nagy csizmával. Volna egy melegvizü kis tavunk, amelyen megteremj a lótusz-virág. Máshol ennek gyönyörű keretet épí­tene a város, Budán pedig — két- öles köfalaó építtetett eléje a tanács, nehogy valaki véletlenül megnézhesse. Ott van a Lukács-fürdő népfürdője mellett a /Zsigrnond-utcában. De mondjuk, hogy mégis idecsal­juk az idegent, aki jól felkészülve érkezik. Elolvasta az ország törté­netét és a németet, olaszt, meg a franciát is, megragadja az a gondo­lat, hogy itt ebben a városban van egy emlékezetes hely, ahol egy eu­rópai veszedelmet hárítottak el. A török uralom terjedését, mely egész Európlát és kultúráját fenyegette. Európa testének ék alakban szege- zödött itt Budán. 1686-ban ez a ve­szedelmes ék megtört s a törökök visszavonultak a Balkánra. FHő'sie- sen védte Budát Abduujaman pasa és a török sereg akkor adta meg magát, amikor a hős pasa elesett. Ezen fordult minden. Az idegen ezt igy tudja. Noshát, meg tudjuk mi fieki mutatni azt a helyet, ahol a pasa elesett? Van ott valami emléktábla? Valami jel? Nincs. Pedig akkor egész Euró­pában napokig zúgtak a harangok és futárok vitték Bécsbe az uralko­dók üdvözletét és szerencsekivá- natát. így néz ki ma a mi idegenforgalmi alapunk. Ezjt is meg kell fordítani. Szerencsénk, hogy a föpolgíármes- teri székben ma az a Ripka Fe­renc ül, aki két évvel ezelőtt, mint a hollós Mátyás Társaság egyik elnöke ankétek sorozatát hivta öszf sze, ahol európai látkörü tudósok és vezéremberek tárgyalták Budapest gyógyvizeinek ügyét és az idegen- forgalmat. A város akkor megígérte, hogy az ott elhangzott beszédeket kinyomat­ja. Azt sem tette meg. Sárcipők és tornacipők mindig legolcsóbban SCHÁFFER-cégnél Budán, 1, Döbrenlei-íér 4. Tel.: J. 125-50. CSALÁDI HAZAK építésére alkalmas házhelyek eladók : Bővebbet építési iroda Horthy Miklós-ut 92. szám. Haas (Viikl s Dr. MATHES JÓZSEFNÉ SZARKA ILONKA flllmSSlfilS 1 I., PAULER-UTCA 11. A varró-iskolába úri hölgyek korlátolt számban I felvétetnek. Szalónomban angol-francia munka jutányosán készül. Tis tviselőknek folyószámla. NAPTAR 1 9 2 6-ra Zseb-,tárca- előiegyzési-1 nagy választék és díszes kivitelben KOMÁROMIT KÁROLY könyv- zenemű- és papirkeréslcedése I., Krisztina-körűi 8!. szám. KÖLCSÖN" KÖNYVTÁR ÁDÁM-nál , Csatopány-uica 42. ZVERKO aranyéremmel aSmJK* feltűnést kitüntetett w■ a keltenek il„ Corvin-tér 6. sz. Buden Telefon: 43-67. a Szent GellérBzóüó éttermeiben hetenkent G * g* tif romszo C» 2» 4 C JAZZ-BAMD (tánczene) szerda, szombat és vasárnap esténként FISCHER SÁNDOR jazz-band zenekara játszik Halaman János épület és bútorasztalos Műhelye áthelyeztetett III., Gsbgonya-ii. 2-ból Szőliő-u. 27. sz. Fiók: Lajos-utca 38. sz. Állandó raktár különböző ajtók, abla­kok és bútorokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom